A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 1 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Szakmai összefoglaló NYERSFORDÍTÁS

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 6 I.rész - Jellemzés 2 Tisza vízgyőjtı áttekintése 7 3 A Tisza vízgyőjtének általános jellemzése 8 3.1. Földrajzi jellemzık, éghajlat és csapadékviszonyok 8 3.2. Jelentıs víztestek a Tisza vízgyőjtıjén 9 3.3. Társadalmi-gazdasági vonatkozások összegzése 11 II. rész Vízminıség 4 Felszíni víztestek jellemzıi 16 4.1 Felszíni vizek kategóriáinak meghatározása 16 4.2 Felszíni vizek típusai és referencia viszonyaik 16 4.3 Felszíni víztestek azonosítása 20 4.4 Jelentıs terhelések azonosítása 21 4.5 Mesterséges és erısen módosított víztestek (ideiglenes kijelölés) 24 4.6 Megfigyelés (Monitoring 27 4.7 Hatások értékelése 30 4.8 Környezeti célok nem teljesülésének kockázata 32 4.9 Adathiányok és bizonytalanságok 37 5 Felszín alatti vizek minıségének jellemzése 38 5.1. Országhatárral osztott jelentıs felszín alatti víztestek a Tisza vízgyőjtıjén 38 5.2. A felszín alatti víz kockázatértékelésének eredményei 41 III. rész Vízmennyiség 6 Vízkészletek és vízhasználatok 43 6.1 Vízkészletek 43 6.2 Vízhasználatok 44 6.3 Forgatókönyv 2015-re vízigény 46 7 Árvizek 47 7.1 Belvízmentesítési rendszerek 51 7.2 Hosszútávú nemzeti árvízvédelmi tervek (Akciótervek) Hiba! A könyvjelzı nem létezik.52 07.3 Kockázatértékelések Árvízi kockázatok feltérképezése Hiba! A könyvjelzı nem létezik.55 8 Aszály Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 55 IV. rész Átfogó vízgazdálkodási kérdések0 9. Gazdaság 57 9.1 Vízdíjak és járulékok Magyarországon 57

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 3 9.2 Vízdíjak és járulékok Romániában 57 9.3 Vízdíjak és járulékok Szerbiában 58 9.4 Vízdíjak és járulékok a Szlovák Köztársaságban 58 9.5 Vízdíjak és járulékok Ukrajnában 59 10. Vízminıségi és vízmennyiségi kérdések kölcsönhatásai 59 10.1. A vízminıségi és vízmennyiségi kérdések integrálásának jelentısége a Tisza vízgyőjtıjén 59 10.2. Éghajlatváltozás várható hatásai 60 11. Következtetések 61 12. Referenciák 64

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 4 TÉRKÉPEK (az angol nyelvő teljes anyaghoz csatolva találhatók meg) 1.TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtıje Áttekintı térkép 2. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtı földrajzi és domborzati viszonyai 3. TÉRKÉP Csapadék 4. TÉRKÉP Felszíni rétegek vízáteresztı képessége a Tisza vízgyőjtıjén 5. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtıjének védett területei 6. TÉRKÉP Földhasználatok a Tisza vízgyőjtıjén 7. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtıcsapadéktérképe 8. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtıjén azonosított felszíni víztestek 9. TÉRKÉP Erısen módosított víztestek (HMWB-k) a Tisza vízgyőjtıjén 10 a. TÉRKÉP Felszíni viz monitorozása 10 b. TÉRKÉP Felszín alatti víz monitorozása 11. TÉRKÉP Hidromorfológiai változásokhoz kapcsolódó kockázatértékelés 12. TÉRKÉP Tápanyag szennyezéssel kapcsolatos kockázatértékelés, 13. TÉRKÉP Szervesanyag szennyezéssel kapcsolatos kockázatértékelés 14. TÉRKÉP Veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatértékelés 15. TÉRKÉP Lefolyási térkép 16. TÉRKÉP Árvízvédelmi mővek térképe a Tisza vígyőjtın 17. TÉRKÉP Országos árvízvédelmi mővek fejlesztési programja Kárpátalján,Ukrajnában 18. TÉRKÉP A Tisza-folyó árvíz levezetési képességének javítása, Magyarországon 19. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtı magyar részének árvízi térképe a tervezett árvízcsökkentı tározókkal a Tisza magyarországi szakasza mentén 20. TÉRKÉP Tartósan (sötétkék) és ideiglenesen (világoskék) elárasztott területek történelmi árvíztérképe az árvíz enyhítési és lecsapolási munkálatai elıtti idıkbıl 21. TÉRKÉP 1998 2006 között elárasztott területek térképe 22. TÉRKÉP Az ariditási tényezı eloszlása a Tisza vízgyőjtıjén 23. TÉRKÉP Eltérések a talajvíz-szint 2003. évi értéke és az 1956-1960. évi éves középértéke között

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 5 1 Bevezetés A Tisza 1 folyó vízgyőjtıje Európa egyik legfestıibb területe. Ezt a területet hegyi patakok, meanderezı folyók, változatos árterek jellemzik, otthona. a különleges tiszavirág -nak (Palingenia longicauda) amely csak a Kárpát-medence síkságainak folyóiban található meg. Ukrajna, Románia, a Szlovák Köztársaság, Magyarország és Szerbia nemcsak a Tisza vízgyőjtıjének szépségein osztoznak, hanem azokon a problémákon is, amelyek a vízellátás, a súlyos árvizek, aszályok, földcsuszamlások és erózió, az ipari és bányászati tevékenységek baleseteibıl és a mezıgazdasági eredető szennyezésekbıl származnak. A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 címő dokumentum teljes verziója ismerteti a Tisza vízgyőjtı problémáit és tényeit, melyek lehetıvé teszi egy olyan integrált vízgyőjtı-gazdálkodási terv kidolgozását, amely megfelel az EU Víz Keretirányelv (VKI) és az Árvízi Irányelv követelményeinek, és amely lehetıvé teszi a vízgyőjtı országai számára területeik és vizeik oly módon történı kezelését, hogy az az emberek és a környezet hasznára is legyen. A Helyzetértékelés elkészítése az ICPDR Tisza Csoportjának volt a feladata. Ez az anyag egy közbensı lépést képvisel a EU Víz Keretirányelv 5. cikke szerinti,, 2005. márciusában az Európai Bizottságnak benyújtott jelentés - melyet a Duna medence átfogó jelentéseként (ún. Roof Report ), és az egyes országok nemzeti jelentéseként egyaránt elkészítettek - és a 2009-ben benyújtandó Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv között. A Tisza Vízgyőjtı Helyzetértékelése az alábbi négy fı részre tagolódik: Az 1. rész ismerteti a vízgyőjtı általános. jellemzıit, beleértve a földrajzi, éghajlati, hidrológiai, földhasználati és alapvetı társadalmi-gazdasági információkat, stb. A 2. rész részletesen bemutatja a vízgyőjtı vízminıségi jellemzıit, és kibıvített formában ismerteti a VKI 5. cikke szerint elkészített és 2005 márciusában benyújtott Duna Roof Report -ban összegyőjtött információkat. A 3. rész részletesen tárgyalja a vízgyőjtı vízmennyiségi jellemzıit. Ez a rész fontos új információkat ismertet az árvizek, aszályok, vízhasználat, stb. hatásairól. A 4. rész integrálja a vízgyőjtıvel kapcsolatos kérdéseket, különösen azt, hogy a víz mennyisége milyen hatással van a víz minıségére. A Tisza Vízgyőjtı Helyzetértékelése az alábbi vizekrıl nyújt áttekintést: A Tisza folyó és azon mellékfolyói, melyek vízgyőjtı területe >1 000 km 2 ; Természetes tavak >10 km 2; Tározók; Jelentıs csatornák; Felszín alatti víztestek >1,000 km 2 Ez a szakmai összefoglaló a teljes terjedelmő A Tisza Vízgyőjtı Helyzetértékelése 2007 jelentés rövidített változata. Célja, hogy referenciaként/útmutatóként szolgáljon a teljes anyaghoz,megırizve annak fıbb adatait, táblázatait és felépítését. A Tisza Vízgyőjtı Helyzetértékelés 2007 (angol nyelvő) teljes verzióját az alábbi honlapról lehet letölteni: http://www.icpdr.org/icpdr-pages/tisar_2007.htm 1 Az egyes országok eltérıen írják a folyó nevét. (UA: Tysa; RO: Tisa; SK: Tisa, HU: Tisza; RS: Tisa; UK: Tisza) E jelentés szövegében az angol írásmódot használjuk, amely a következı: `TISZA`.

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 6 Ezt az összefoglalót várhatóan lefordítják az érintett országok nyelvére és terjeszteni fogják, hogy felkeltse az érdeklıdést a teljes jelentés iránt.

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 7 I. rész - Jellemzés 2 A Tisza vízgyőjtı áttekintése A Tisza vízgyőjtıje (lásd 1. TÉRKÉP) a Duna vízgyőjtıjének legnagyobb mellékvízgyőjtıje, melynek területe 157.186 km², ami a Duna vízgyőjtıjének 19,5%-a. A Tisza a mellékfolyóival a Kárpátok legnagyobb vízgyőjtıjét képviseli mielıtt átfolyik a Nagy-Alföldön és beletorkollik a Dunába. A Tisza vízgyőjtıje körülbelül 14 millió ember otthona. Erısen meanderezı folyómedrével a Tisza eredeti hossza 1.400 km volt, az ukrajnai Kárpátok észak-keleti részében lévı forrásától a dunai torkolatáig. A 19. század második felében széles körő folyószabályozási és árvízvédelmi intézkedéseket valósítottak meg a folyó mentén. E munkálatok eredményeként a folyó teljes hosszát mintegy 30%-kal csökkentették, így az ma 966 km. Azonban a Tisza még így is a Duna leghosszabb mellékfolyója, a Száva folyó után a második legnagyobb vízhozammal. A Tisza vízgyőjtıje két fı részre osztható: A hegyvidéki Felsı-Tisza és mellékfolyói Ukrajnában, Romániában és a Szlovák Köztársaság keleti részén, valamint Az alföldi részek, elsısorban Magyarországon és Szerbiában, melyet a Kelet-Szlovákiai Alföld, a kárpátaljai-alföld (Ukrajna) és Románia nyugati szélein található síkságok öveznek. A Tisza önmaga három részre osztható: A Felsı-Tisza, amely a Szamos torkolatától felfelé helyezkedik el, A Középsı-Tisza Magyarországon, amely befogadja a legnagyobb jobboldali mellékfolyókat: a Bodrogot és a Sajót a Hernád folyóval, amelyek a Kárpátokból nyerik vizüket a Szlovák Köztársaság és Ukrajna területén, a Zagyva folyót, amely a Mátrából és a Bükkbıl vezeti el a vizeket, valamint a baloldali legnagyobb mellékfolyókat, a Szamost, a Kırösöket és a Marost, amelyek Erdélybıl, Romániából vezetik el a vizeket, illetve Az Alsó-Tisza (a Maros torkolatától lefelé, ahol a Béga-folyó és más mellékfolyók közvetve belefolynak a Duna-Tisza-Duna csatorna rendszeren keresztül. A Tisza vízgyőjtıjén jelentıs árvízvédelmi és belvízelvezetı rendszerek találhatók. A rendkívüli és a tápanyag szennyezés közvetlenül befolyásolhatja a vizi ökoszisztémákat és az ivóvíz hasznosítást, míg a nagyszabású földhasznosítás károsíthatja a vizes területek ökoszisztémáit és felerısítheti az árvízbıl adódó problémákat más területeken is. A Tisza vízgyőjtıjén öt állam osztozik: Ukrajna, Románia, a Szlovák Köztársaság, Magyarország és Szerbia. Az 1. táblázat ismerteti az egyes országok részesedését a Tisza vízgyőjtıjébıl, illetve státuszukat az Európai Unióban.

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 8 1. táblázat: Az egyes államok részesedése a Tisza vízgyőjtıjébıl, illetve státuszuk az EU-ban Ország ISO-Kód Az adott ország részesedése a vízgyőjtın (km 2 ) A vízgyőjtı százaléka (%) A részesedés aránya az ország területéhez képest (%) Ukrajna UA 12.732 8,1 2,1 Az ország státusza az EU-ban - Románia RO 72.620 46,2 30,5 Tagállam Szlovák Köztársaság SK 15.247 9,7 31,1 Tagállam Magyarország HU 46.213 29,4 49,7 Tagállam Szerbia RS 10.374 6,6 11,7 Kezdeményezés 2005. október Bár sem Ukrajna sem Szerbia nem EU tagállam és a nem EU tagállamoknak nincs végrehajtási és jelentéstételi kötelezettségük az EU Víz Keretirányelve alapján, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) keretében együttmőködnek a VKI szerint szükséges lépések megvalósításában, beleértve a Tisza (és a Duna) közös vízgyőjtı gazdálkodási terveinek kidolgozását is. 3 A Tisza vízgyőjtıjének általános jellemzése 3.1. Földrajzi jellemzık, éghajlat és csapadék A Tisza vízgyőjtıjét, amely a Duna legnagyobb al-vízgyőjtıje, az 1. TÉRKÉP mutatja. A Tisza mellékfolyóinak vízgyőjtıi eltérıek topográfia, talajösszetétel, földhasználat és hidrológiai jellemzık tekintetében. (A 2. TÉRKÉP a Tisza vízgyőjtı földrajzi- és domborzati leírását mutatja be.) A Kárpátok 1800-2500 m magas gerince alkotja félkörben a Tisza vízgyőjtı északi, keleti és dél-keleti határát. A vízválasztó nyugati délnyugati szakasza egyes helyeken viszonylag alacsony, a magyarországi és a szerbiai szakaszon szinte teljesen sík. A Tisza vízgyőjtı éghajlatát az atlanti-óceáni, a mediterrán és a kontinentális éghajlatok befolyásolják, ami kihatással van a régionális csapadékmennyiségére is. A Felsı-Tisza vízgyőjtı mintegy 60%-án az éves csapadékmennyiség meghaladja az 1000 mm-t. A déli és nyugati lejtıkön a Földközi-tenger felıl érkezı meleg légáramlatok és az atlanti-óceáni légáramlatok heves esızéssel kísért ciklonokat idéznek elı. A csapadék kétharmada általában az év meleg felében hullik le. Továbbá a földfelszín alapján a vízgyőjtı a Kárpátokra (a vízgyőjtı 70%-a) és a Tisza menti széles alföldekre osztható. (Lásd 3. TÉRKÉP és 7. TÉRKÉP - Csapadék). A Tisza vízgyőjtı felszíni talajait az áteresztıképesség alapján csoportosítva a 4. TÉRKÉP mutatja.

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 9 3.2. Jelentıs víztestek a Tisza vízgyőjtıjén A Tisza folyó a Kárpátok dél-keleti részén ered és a Fehér-Tisza és a Fekete-Tisza összetorkollásából jön létre. A Tisza mellékfolyói, többek között, a Visó, Iza, Tarac, Tarabor, Rika, Borsa, Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Hármas-Körös, Maros, Aranka és a Béga-folyók. A Tisza vízgyőjtıjén két 10 km 2 t meghaladó vízfelülető természetes tó található, a szegedi Fehér-tó és a Füredkócsi víztározó. Mesterséges víztestek és tározók: 1. A Duna-Tisza-Duna csatorna rendszer (DTD) a Szerb Köztársaság Vajdasági tartományában található. 2. A Keleti- és a Nyugati Fıcsatorna, melyek Magyarországon találhatók, és elsısorban a vízkészlet elosztás célját szolgálják. 3. Tározók: az elmúlt évszázadban több, mint 60 tározót építettek különbözı célból. A felszín alatti víztestek az ivóvíz, az ipar és a mezıgazdaság fontos forrásai a Tisza vízgyőjtıjén. A Tisza vízgyőjtı országaiban számos védett terület és kijelölt Ramsari terület található. (lásd: 2. táblázat és 5. TÉRKÉP) 2.táblázat: Jelentısebb nemzeti parkok, természetvédelmi és bioszféra rezervátumok a Tisza vízgyőjtıjén Név Kárpátok Bioszféra Rezervátum Terület (ha) Helyszín 53.630 Ukrajna: Kárpátaljai Terület Synevyr 40.400 Ukrajna: Kárpátaljai Terület Uzhanskyi 39.158 Ukrajna: Kárpátaljai Terület Cãlimani 24.041 Grãdistea Muncelului Cioclovina 10.000 Muntii Apuseni 75.784 Retezat 38.047 Rodna 46.399 Máramarosi-hegyek Nemzeti Park Románia: Bistrita-Nasaud része, Hargita, Maros és Suceava megyék Románia: teljes egészében Hunyad megyében Románia: Fehér, Bihar és Kolozs megyék része Románia: Teljes egészében Hunyad megyében Románia: Bistrita-Nasaud, Máramaros és Suceava megyék része 148.850 Románia; Máramaros megye Slovak-karst Nemzeti 34.611 Szlovák magyar határ

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 10 Park Név Latorica tájvédelmi körzet (LPA) Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Muránska planina Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Terület (ha) Helyszín 15.620 Kelet-Szlovákai Bodrog vízgyőjtıje 19.763 A Hernád és a Szlana folyók felsı folyása 34.611 A Szlana vízgyőjtıjének része 52.173 Magyarország: Közép-Tisza vidéke 22.095 Magyarország: Közép-Tisza vidéke Aggteleki Nemzeti Park 19.247 Magyarország: Közép-Tisza vidéke Bükki Nemzeti Park 40.263 Körös-Maros Nemzeti Park 800.000 Magyarország: Észak-nyugat és közép- Tisza vidéke Magyarország: Közép-Tisza és Alsó-Tisza vidéke Ludasko-tó 593 Szerbia: Bácska régió Slano Kopovo 976 Szerbia: Bánát régió Stari Begej (Öreg Béga) Carska Bara 1.767 Szerbia: Bánát régió A Tisza vízgyőjtınek mind az öt országa Részes Fele a Vizes Élıhelyek Védelmérıl szóló Egyezménynek. A Tisza vízgyőjtı jelentıs Ramsari területeit a 3. táblázat mutatja be. 3. táblázat: A Tisza vízgyőjtı fı Ramsari területei Név Latorica tájvédelmi körzet (LPA) Terület (ha) Helyszín 15.620 Kelet-Szlovákia: Bodrog vízgyőjtıje Domice 622 Szlovákia: Kassa régió Tisza-folyó - Kassa 735 Szlovákia: Kassa régió Senné-rybníky (Senné halastavak) 425 Szlovákia Hortobágy 52.173 Magyarország: Közép-Tisza vidéke Felsı Tisza 22.311 Magyarország: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Pusztaszer 5.000 Magyarország: Csongrád megye Bodrogzug 3.782 Magyarország: Borsod Abaúj Zemplén

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 11 Név Terület (ha) megye Helyszín Mártély 2.232 Magyarország: Csongrád megye Ludasko-tó 593 Szerbia: Bácska régió Slano Kopovo 976 Szerbia: Bánát régió Stari Begej (Öreg Béga) Carka Bara 1.767 Szerbia: Bánát régió 3.3. Társadalmi-gazdasági viszonyok összefoglalása A Tisza vízgyőjtı minden országa jelentıs politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti átalakuláson ment át az elmúlt két évtizedben. Az országok többségében radikális politikai változások zajlottak 1989 és 1991 között, amelyek különbözı formában megvalósuló szabad választásokhoz, és pluralista, több-párti demokráciák és egymástól szétválasztott hatalmi ágak létrejöttéhez vezettek. A 4. táblázat a Tisza vízgyőjtı öt országának a társadalmi-gazdasági adatait ismerteti. Az alábbiakban bemutatott Bruttó Hazai Termék (GDP) és népességi adatokat a lakosegyenérték felhasználásával normalizáltuk. Ebben az esetben az egy fıre jutó GDP adatok közti jelentıs különbség jelentıs gazdasági egyenlıtlenségre utalhat. Az egyes országok közti jelentıs különbség csökken, amikor az egy fıre jutó GDP-t vásárlóerı-paritásban (PPP) fejezzük ki.

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 12 4. táblázat: Általános társadalmi-gazdasági indikátorok (adatforrás: A Tisza vízgyőjtı illetékes hatóságai, kivéve ha más van jelölve) Ország Lakosok száma a Tisza vízgyőjtıjén *** GDP (millió EUR-ban) Összes népesség (millió) GDP per fı (egy fıre jutó, EUR-ban) Ukrajna * 1.240.000 70.381 47,1 1.494 GDP per fı (egy fıre jutó PPP-ben EUR-ban) Nem áll rendelkezésre Románia**** 6.095.000 38.908 21,7 1.795 5.264 Szlovák Köztársaság** 1.670.000 33.1 5,4 6.15 14.35 Magyarország 4.126.000 50.663 10,1 5.016 11.243 Szerbia 810.000 8.628 9,0 959 Nem áll rendelkezésre *1 2005. évi adat ** SK forrás 2005 évi Statisztikai Évkönyv. 2004. évi adatok, elızetes negyedévenkénti beszámolókból (jelen árakon). ****Románia információforrás 2004 *** UNEP Gyorsértékelés adatai Földhasználat áttekintése A Tisza vízgyőjtıjén a földet elsısorban mezıgazdaság, erdészet, legelı (kaszáló), természetvédelmi rezervátum, illetve urbanizált (lakott) terület céljára használják. (Lásd: 6. TÉRKÉP a földhasználatokról) A vízgyőjtı magasabban fekvı részeit, különösen a Szlovák Köztársaságban, Ukrajnában és Románia magasabb területeit (fıleg lombhullató) erdık borítják. Az alacsonyabban fekvı részeket és a hullámtereket intenzív mezıgazdasági termelésre fordítják, kivételt képeznek a nagykiterjedéső vizes élıhelyek és azok a területek, ahol hagyományos legeltetés zajlik. A városi környezet és a kapcsolódó problémák növekvı jelentıséggel bírnak a Tisza vízgyőjtıjén. Az országos statisztikák szerint jelenleg Magyarországon a lakosság mintegy 65%-a, a Szlovák Köztársaságban 60%-a városi környezetben él. Romániában a városi lakosság létszáma ennél kissé alacsonyabb, a teljes lakosságnak valamivel több, mint 50%-a. A Tisza vízgyőjtı legnagyobb városai Romániában Temesvár (304 000), Kolozsvár (320 000) és Nagyvárad (206 000); Magyarországon Debrecen (205 000) és Miskolc (180 000); a Szlovák Köztársaságban Kassa (234 000); Szerbiában Szabadka (147 000) és Ukrajnában Ungvár (118 000) és Munkács (82 000). Jelentıs gazdasági ágazatok a Tisza vízgyőjtıjén Mezıgazdaság Az elmúlt 10-15 év során a mezıgazdasági termelés, köztük a növéktermesztés és állattenyésztés lecsökkent a Tisza vízgyőjtıjén, és óriási területek maradtak ugaron. Ezzel párhuzamosan általában csökkent az állatállomány, különösen a szarvasmarha és a juh állomány. A Tisza vízgyőjtı ukrajnai részén a mezıgazdaság jelentısége korlátozott, mivel a

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 13 természeti feltételek nem megfelelıek, és csak kis mennyiségben állítanak elı gabonát, húst és tejet a hazai szükségletek kielégítésére. Az állattenyésztés (a hegyi legelık szezonális legeltetésére épül) továbbra is meghatározó a Kárpátokban, bár az elmúlt évtizedben a szarvasmarha és a juh állomány jelentısen csökkent. A Szlovák Köztársaság déli részén, a magyar Alföld szélén intenzív mezıgazdasági termelést folytatnak. A Szlovák Köztársaságban 1990 óta jelentısen csökkent az állattenyésztés (szarvasmarha 41%-kal, sertés 43%-kal, juh 20%-kal, baromfi 4%-kal). Romániában a nagy állattartó gazdaságok az 1990-es években bezártak. 2002-ben a magyar sertés és baromfi állomány 63, illetve 60%-kal csökkent az 1980. évi állományhoz képest. Szerbiában a haltenyésztés, sertés és szarvasmarha tartás továbbra is jelentıs a helyi gazdaság számára. (5. táblázat) 5. táblázat Tisza vízgyőjtı mezıgazdasági területe (ha) és az ott folytatott állattenyésztés Ország Szántó (ha) Ukrajna**** 200.400 (16%) Gyümölcsös, bogyós ültetvények (ha) Mezıgazdasági terület Kaszáló, Legelı (ha) 14.100 (1%) 231.000 (18%) Szılıültetvény (ha) Heterogén mezıgazdasági területek (ha) 4800 (>1%) 8300 (>1%) Románia 1.475.848 102.718 126232 50.598 1.452.310 Szlovák Köztársaság*** 489.650 2.658 96.508 3.926 145.983 Magyarország 2.614.400 38.901 527.905 47.987 250.129 Szerbia 791.000 9.000 54.500 5.500 35 Ország Állatállomány (ezer/év) Állatállomány Állatállomány sőrősége (100 hektár mezıgazdasági területre jutó állatállomány) Ukrajna**** 194.600 (3755) 42.400 (819) Románia 1740,4* 135,1** Szlovák Köztársaság*** 106* 14,35** Magyarország 1.675/30.724* 48/883 Szerbia 865,5 96,70 * Szarvasmarha, sertés, juh/baromfi ** Minden adat 2002. évi adat. Állatállomány MEC egységekben megadva (felnıtt szarvasmarha egyenérték). *** Állatállomány MEC egységekben (felnıtt szarvasmarha egyenérték)

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 14 **** UA megjegyzések: Minden adat 2004-bıl, mezıgazdasági terület: zárójelben Ukrajna teljes területébıl a tiszai vízgyőjtı területére esı rész; Állatállomány: szarvasmarha, sertés, juh és kecske (zárójelben csak baromfi) Ipar és bányászat Az ipari termelés az 1990-es évek óta drasztikusan csökkent. A tiszai vízgyőjtın a fı ipari területek Romániában és Magyarországon találhatók, bár néhány jelentıs ipari létesítmény található Ukrajnában, a Szlovák Köztársaságban és Szerbiában is. Jelenleg a bányászati és a fémkohászati ágazat részesedése jelentıs a tiszai vízgyőjtı regionális gazdaságában a vegyipar, petrokémiai, cellulóz és papír, élelmiszer, textil és bútoripar mellett. Hajózás A Tisza-folyót viziútként az ukrán-magyar határtól a Dunába való betorkollásáig használják, azaz a folyó teljes hosszának több, mint 70%-án. A Tisza néhány mellékfolyója rövidebb szakaszokon hajózható: a Bodrog (a magyar szakaszon és a Szlovák Köztársaságban 15 km-es szakaszon), a Maros (25 km-en, azaz teljes hosszának kevesebb, mint 5%-án), a Körös (115 km-en Magyarországon) és a Béga-folyó (jelenleg 75 km-en Szerbiában és 1967 elıtt 45 kmen Romániában). 2 Vízerımővek a Tisza vízgyőjtıjén A Tisza vízgyőjtıjén mintegy 35 10 MW feletti kapacitású erımő található. 6. táblázat Vízerımővek beépített kapacitása és kibocsátása Ország Beépített kapacitás (MW) Beépített vízhozam (m 3 /s) Az ország összes áramtermelésének %-ban UA 32 50 0,05 RO 1535.8 2020 34,01 SK* 96.4 193 15 HU 39.5 860 0,5 RS 0 0 0 Total 1703 3123 Nem releváns * Megjegyzés : SK összes villamos áram termelés % -a 2005. évi adat. A vízerımővek áramtermelése az 1995. évi 20%-ról 2005-ben 15%-ra csökkent. Erdészet Az erdészet fontos gazdasági ágazat a tiszai vízgyőjtı felvidéki területein, különösen a Szlovák Köztársaság, Románia és Ukrajna területén (lásd 7. TÉRKÉP). 2 Roof Report 2004

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 15 7. táblázat Erdısített területek a Tisza vízgyőjtıjén Ország Tisza vízgyőjtı területe (ha) /ország Erdısített terület a Tisza vízgyőjtıjén (ha)/ország Lombhullató erdık (ha) Tőlevelő erdık (ha) Az ország erdısített területeinek részesedése az ország Tisza vízgyőjtıjébıl (%) Az országok erdısített területeinek részesedése a Tisza vízgyőjtı összes erdısített területeinek (%) UA 1.273.200 694.000 467.200 180,800 54,5 16,1 RO 7.262.000 2.294.919 1.685.38 5 368.888 31,6 53,2 SK* 1.524.700 622.940 475.662 147.279 40,8 15,5 HU 4.621.300 683.025 Nincs adat RS 1.037.400 17.460 Nincs adat Nincs adat Nincs adat 14,8 15,8 1,7 0,4 Total 15.718. 600 4.312.344 N/A N/A - 100 ** - Szlovákiában a lombhullató erdık területébe a lombhullató és vegyes erdık is beletartoznak

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 16 II. rész Vízminıség 4 Felszíni víztestek jellemzıi 4.1 Felszíni vizek kategóriáinak meghatározása A Vízgyőjtı szintő felülvizsgálatra az alábbi felszíni vizeket választottuk ki: Valamennyi folyót és erısen módosított vizet 1 000 km²-nél nagyobb vízgyőjtıvel; 10 km² -nél nagyobb vízfelszínnel rendelkezı természetes tavakat; Mesterséges víztesteket, amelyek elsısorban csatornák. 4.2 Felszíni vizek típusai és referencia viszonyai A Tisza vízgyőjtı két ökorégiót fed le: a Kárpátokat és a Magyar Alföldet. Ukrajnának, Romániának és a Szlovák Köztársaságnak mindkét ökorégióban vannak területei. A Tisza vízgyőjtı magyar és szerb részei a 11. ökorégióhoz (Magyar Alföld) tartoznak. Három országban Magyarországon,Ukrajnában és Romániában az ökorégiókat további kisebb földrajzi régiókra osztották fel, hogy tükrözzék a vízfolyások típusainak különbözıségét az eltérı tájképi jellegzetességek és a természetes növényzet vagy a vizi életközösségek sokfélesége alapján. 8. táblázat Al-ökorégiók vagy bio-ökorégiók a Tisza vízgyőjtıjén Ökorégió Ország Al-ökorégiók vagy bio-ökorégiók 10 11 Ukrajna Románia Ukrajna Magyarország Ukrán Kárpátok fizikai- földrajzi tartománya; Vododilno- Verkhovynsky, Polonynsko- Chornogorsky, Rakhivsko- Chivchinsky és a Vulkanikus hegyek közti fizikai-földrajzi régiók Kárpátok hegyvidéki területe Ukrán Kárpátok fizikai, földrajzi tartománya; Kárpátalja alföld fizikai-földrajzi területe Meszes jellegő hegyvidék Szilikátos jellegő hegyvidék Dombság meszes borítóréteggel Alföld meszes borítóréteggel Tızeges terület

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 17 A Tisza vízgyőjtıjén alkalmazott tipológia A Tisza vízgyőjtı országainak többsége (Ukrajna, Románia, Magyarország és Szerbia) a Víz Keretirányelv (VKI) II. melléklete szerinti un. B rendszert alkalmazza, csak a Szlovák Köztársaság alkalmazza az A rendszert. Minden tiszai vízgyőjtı osztályozásban közös tényezıként kell használni az A rendszer szerinti kötelezı tényezıket, melyek az alábbiak: ökorégió, tengerszint feletti magasság, vízgyőjtı területe és geológia (lásd: 9. táblázat). Az országok többsége azonban a saját nemzeti követelményeinek megfelelıen módosította az osztályozást. 9. táblázat Folyók osztályozásában használt kötelezı tényezık Jellemzı Ország Osztályhatárok Tengerszint feletti magasság Vízgyőjtı terület geológia VKI 0-200 m 200-800 m >800 m Ukrajna 0-200 m 200-800 m >800 m Románia 0-200 m 200-500 m 500-800 m >800 m Magyarország 0-100 m 100-200 m 200-500 m >500 m Szlovák Köztársaság 0-200 m 200-500 m 500-800 m >800 m Szerbia 0-200 m 200-500 m 500-800 m >800 m VKI 10-100 km 2 100-1,000 1.000-10.000 km 2 km² Ukrajna 10-100 km 2 100-1.000 1.000-10.000 km 2 km² Románia 10-100 km 2 100-1.000 1.000-10.000 km 2 km² >10.000 km² >10.000 km² >10.000 km² Magyarország 10-200 km 2 100-2.000 1000-12.000 >10.000 km 2 km 2 km 2 Szlovák Köztársaság Szerbia 10-100 km 2 100-1.000 km 2 >1.000 km² 100-10-100 1.000-4.000 km 2 1.000 km 2 km² 4.000-10.000 km² >10.000 km 2 VKI szilikátos Meszes szerves Ukrajna szilikátos Meszes szerves Románia szilikátos Meszes szerves Magyarország szilikátos Meszes szerves Szlovák Köztársaság Vegyes Szerbia szilikátos Meszes szerves

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 18 A B rendszert alkalmazó országok más szabadon választott tényezıket használnak a folyótípusok további jellemzésére. Románia hat jellemzıt alkalmazott, és ezzel a legtöbb szabadon választható tényezıt használta (a vízfelszín közepes esése, vízhozam kategória, altalaj jellemzı összetétele, közepes léghımérséklet, csapadék és fajlagos havi áramlás éves minimuma 95%-os valószínőséggel). Az összes többi ország a B rendszer szerinti osztályozásban csak egy választható tényezıt, az altalaj jellemzı összetételét alkalmazta (lásd: 10. táblázat). 10. táblázat Folyók osztályozásában használt választható tényezık a B rendszert alkalmazó országok számára1 Jellemzı Ország Osztályhatárok Vízfelszín közepes esése vízhozam 3 Altalaj jellemzı összetétele Közepes léghımérséklet csapadék 95%-os valószínőségő fajlagos havi vízhozam éves minimuma Románia <10 p.m. 10-40 p.m. >40 p.m. Románia magas: >30 l/s km² átlagos: 3-30 l/s km² minimum: <3 l/s km² Ukrajna Kavicsos-köves Kavicsos-köves sziklás Románia Magyarorszá g kıtömb ös sziklás kavicso s homoko s iszapüle dékes durva közepes finom Szerbia durva közepes finom agyagos Románia magas: >8 C átlagos: 0-8 C alacsony: <0 C Románia Románia bıséges: >800 mm magas: >2 l/s km² átlagos: 500-800 mm átlagos: 0,3-2 l/s km² csökkent: <500 mm minimum: <1 l/s km² A Tisza öt ország határán halad át: Ukrajna, Románia, Magyarország, a Szlovák Köztársaság és Szerbia. Ezek az országok a Tisza folyót nyolc típusba sorolták (lásd: 11. táblázat) és a Tisza-folyó tipus besorolását az országok önállóan fejlesztették ki. A nemzetközi szintő egyeztetés vagy összehangolás még nem fejezıdött be. A Felsı-Tiszára öt típust állapítottak meg: Ukrajna három típust, Románia és a Szlovák Köztársaság egy-egy típust. A Közép- Tiszára Magyarország két típust, az Alsó-Tiszára Szerbia egy típust határozott meg. 3 RO esetében - fajlagos áramlás többéves közepes értéke

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 19 11. táblázat A Tisza-folyóra megállapított vízfolyás típusok Ország Típusok megnevezése Ukrajna Románia Magyarország Szlovák Köztársaság Szerbia UA_2C: Nagy folyók, alacsony hegyek, meszes UA_1C: Nagy folyók, alföld UA_1D: nagyon nagy folyó, alföld RO_06: Vízfolyás vizes élıhelyekkel, dombos vagy fennsík jellegő területen HU_14: Nagyon nagy, meszes, alföldi vízfolyás HU_20: Nagyon nagy meszes alföldi folyó P1V_B1 Nagy vízfolyások a Magyar Alföldön RS_Typ1.1: Nagyon nagy folyók, alföld, szilikátos, finom üledék A Tisza vízgyőjtı 1,000 km² -nél nagyobb vízgyőjtıjő folyóira összesen 40 vízfolyást típust állapítottak meg (lásd: 12. táblázat). 12. táblázat A Tisza vízgyőjtıre megállapított vízfolyás típusok száma Ország A Tisza vízgyőjtıjének folyóira megállapított vízfolyás típusok száma Ukrajna 7 Románia 12 Magyarország 11 Szlovák Köztársaság 7 Szerbia 3 Típusok összesen 40 A Duna vízgyőjtı országai megállapodtak a referencia viszonyok meghatározásának közös alapját képezı általános kritériumokról. A Tisza vízgyőjtı országai ezeket nemzeti szinten továbbfejlesztették és típus specifikus referencia viszonyokat dolgoztak ki. A Tisza vízgyőjtı esetében a döntıen alkalmazott két módszer a téralapú referencia viszonyok és a szakértıi vélemény voltak. A referencia viszonyok megállapítására a módszereket kombináltan is alkalmazták. A Tisza vízgyőjtı országai valamennyi vonatkozó biológiai minıségi elemre meghatározták a referencia viszonyokat, Ukrajna azonban nem ismertette a makrofiton és perifiton elemet (13. táblázat).

A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése - 2007 Szakmai Összefoglaló 20 13. táblázat Biológiai minıségi elemek eltérı indikatív paramétereire vonatkozó referenciaviszonyok meghatározása (x paraméter vonatkozik a minıségi elemre) Ukrajna Románia Magyarország Szlovák Köztársaság Szerbia 1 csak makrofitonok Taxonómiai összetétel abundancia diverzitás Érzékeny és érzéketlen taxonok korszerkezet Fitoplankton x x Makrofitonok és Perifitonok Bentikus gerinctelenek x x x x Halfauna x x Fitoplankton x x Makrofitonok és Perifitonok x x Bentikus gerinctelenek x x x x Halfauna x x x x Fitoplankton x x Makrofitonok és Perifitonok x x 1 Bentikus gerinctelenek x x x Halfauna x x x Fitoplankton x x x x x Makrofitonok és Perifitonok x x x x Bentikus gerinctelenek x x x x Halfauna x x Fitoplankton x x x Makrofitonok és Perifitonok x x 1 x Bentikus gerinctelenek x x x Halfauna x x x x biomassza 4.3 Felszíni víztestek azonosítása A Tiszán mintegy 16 víztestet azonosítottak. A Tiszán található víztestek száma országonként eltérı - a Tisza magyarországi szakaszán hetet, a romániai és a szlovákiai szakaszon azonban csak egyet-egyet azonosítottak. Ez azt jelenti, hogy jelentıs eltérések vannak a víztestek nagyságában. A Tiszán található legkisebb víztest csak 5 km hosszú (Szlovák Köztársaság), míg a leghosszabb 159 km (Magyarország). A 14. táblázat és a II.15 áttekintést nyújtanak a folyókon azonosított víztestek számáról. A mellékvízfolyásokon eddig 203 víztestet azonosítottak az áttekintési skálán. Romániában azonosították a legtöbb víztestet, de a vízgyőjtı legnagyobb része is oda tartozik. A mellékvízfolyásokon a víztestek átlagos hossza 37 km, a Tiszán 62 km.