KENÉZ HEKA ETELKA ÉGI FÉNY

KENÉZ HEKA ETELKA ÉGI FÉNY Karácsonyi költemények

KENÉZ HEKA ETELKA ÉGI FÉNY Karácsonyi költemények Felelős kiadó: Kenéz Heka Etelka Nyomdai munkák: Norma Nyomdász Kft. Hódmezővásárhely ISBN: 978-963-87588-7-3

Karácsonyi novella Hol lakik a boldogság a téli világban? Odabent a meleg szobában Össze-vissza vándorol a szél Vacog a foga ablakomban Az ajtón kopogtat Nem várja, hogy mondják: szabad! Csak hordja a havat, cipeli, folynak a könnyei Beesteledik, csak a hó világít Itt már csak a karácsony öröme segít Még a tél ideje bennem jár Egyre-másra havat hint Élvezi az ember gyötrelmit Megszólal a karácsonyi kürt Beledobog a szívünk A Hold is fenn az égen Béke és fény van a vidéken Befejezem írásom és lefekszem. 3

Visszhang Karácsonyi szent kör Kinn tombol a haragos vihar Tördel, szakít mosolyogva A citrus fákat kéjjel ringatja A hó szakad a légből Bennem áhítatos a karácsonyi szent kör Szívem benne a tükör Halljam bennem a sugallmadat! Szórj szét ma éjjel minden sugarat Halljad úr az énekem! Nézz reám egész életem! Lehet, hogy utolsó dalom Visszhangját az égben is hallom. Fény Karácsonyi fénynek szelleme - csodás lelkivilágnak égő feltámadás óh Isten belőled felém a szeretet árad nélküled a lélek kiszárad óh karácsony gyújtsd meg bennem a gyertyákat fény szomjam ne legyen bennem utánad! 4

Nosztalgia karácsony Duruzsol a szobámba hosszan a kályha Mily szép a fény! Mily jó a meleg! Gyere drágám, ülj hozzám közelebb Zúg a vihar, tombol a szél Tombol bosszúsan a tél Gondolatim elszáll csodásan a fenyőfák honában, már nem is vagy a szobában. Kinn bolyongok az éjben a hófúvásban szerelmesen Törekedik lelkem a megfagyott éjen át A fehér sivatag gyér fényű Holdat ád A hó mindent betemet Érzelmem a csillagos, fenséges égbe vezet Betakarta a hó a nyomot Visszaút nincs Bennem él a szeretet kincs Zakatol agyam A hó mögöttem marad Kályhából kiesik egy füstölgő fadarab Kuszált, meleg téli gondolat. 5

Zöld remény Virágos fák kopár helyén, a bércek tetején uralkodik a tél Büszke uralma kemény A természetnek rég sötét az álma Ami zöld, az csak a fenyő ága Beköltözik a szívünkbe karácsonyra Így lesz a fenyő az emberek reménye és álma. Karácsonyi esték Vége az ősznek, a nyárnak Az emlékezetben él, mint síri árnyak A földet kirabolja a tél A hó csak tékozol a testén Karácsonyhoz érve kályhafüst szálldogál a légbe, parazsa a szívnek közepébe Szépek is a karácsonyi esték A meleg szoba szereti a csendet Az ember nem találhat tőle szebbet Ilyen kis helyen mennyi szép fér el: a múlt, a jövő és a jelen. 6

Karácsonyi vers Karácsonyi verseim Rendítsétek meg a kebleket Rólad írok véres szívvel ünnepélyes költeményeket Széppé teszem az unalmas perceket A Nap Isten lemenőben szétszórt minden sugarat A hegy bércei fénylenek a Hold alatt Hó takarta fenyőerdő A falvakba szárnyakon repül a fenyő Angyalok a légben szállva Szél zenéje körbe járva Rövid életed telik ünnepélyes hangulatba Áradoz a nagyvilágba rövid boldogsága. Havas éj Támadó tűzfényben érzelmem életre kelteném Karácsony meghitt éjjelén Csillagtalan havas úton a lelkem fázik a bútól Óh, karácsonyi szent kör gondolatomnak csillogó ámító tükör körülöttem síri csend kószál Ketyeg az óra, körbe gyorsan jár Az ég fejemre havat szitál. 7

Panasz Istenhez Hópelyhek fejemre szállnak Egy évemet megint a sírba zárnak Szemfedője a hólepe, melyet az ég lehel Sötét az ég, nincs rajta csillag, sem égi jel, láng írás Karácsony díszei villognak Utunkon vezet a messiás Megszületni úgy érzem hibás Sokszor érzem ősi vétek Mit sem ér e földi élet Egyedül bolyongok a Csillagtalan havas úton Szent havas estén árasztva a bútól Lelkem fenyő illata lengi át Karácsonyi fények megszépítik az ember álmát, de én bármerre nézek farizeusoknak áll az élet Karácsonyi hideg éjek Egyedül belém fagy a lélek. Karácsonyi áhítat Lelki tükör világomban szeretet hangok szűrődnek és fényrezgések ömlenek Bennem mágikus vágyak lengenek Karácsonyi áhítat szeretetet sehol nem lelek 8

Hajku Csakis arra vágyik a szellem, hogy ússzon a szeretetben Újjászülessen lelki eledelben. Szeretet Karácsony áldott fénye Örömnek éjjele Sokan áldanak Az ember szemében fény derül Az ember boldog, s örül Az ember karácsonykor egyedül mit is tehet? Imádkozzon csúcsán a bűnnek? Boldog az aki szeret Annak a hétköznapja is ünnep, még egy csepp vér erében lüktet Fény támadás Karácsonyi fény támadj! A csillagok is várnak Az Úr fényt gyújt a benső sötét éjszakának A csillagok is reá várnak Visznek közéjük engem is angyali szárnyak. 9

Szentély A fény már rég megszületett Létrehozta új szentélyemet Karácsony éjjelén érkezel hozzám vezércsillagod útján. Éji fény Érzi szívem, szám vezérfonalak útján érkezel hozzám Szent éji fények megszülik bennem a szépet Megszülik bennünk az áramló érzelmet. Az ég szeme a csillagóceánba hull Az eszméje lelassul Alussza szent éji álmát, majd hajnalhasadtában élvezi a fény derülő, csodás karácsonyát. Az ég szeme 10

Karácsony A sötét legmélyebb pontján születik meg a fény Így jön elő karácsony havas éjjelén A fenyő felölt gyönyörű fénylő alakot, melyben őseink szelleme lakik és lakott Vigyáz egész évben sorsunkra a misztikus élet szent fája. Fény A csillagok fényét az éterben a vihar szórja szét Karácsonyfám könnyeit a csillagok fényükkel fürdetik Zöld ruhája reménykedik, hogy illata meggyógyít. Rejtelem Óh, szívemben ne vessz el csodák hő nyoma Megfagy az ige temploma Rejtelem az Isten trónusa Fénykörben szeretet fénylő karácsonya. 11

Áhítat Dúdol a fenyves altató dala Szerető arcok néznek az égre vágyakozva Szívükben csillagok nyílnak Szentséges éjben illatoznak Istenhez fohászkodnak Égi fényre áhítanak. Óh, szent kábulat Érzéseim felgyújthat Citrusok illatos végtelenjébe zárom magamban imádságom. Kábulat A Havasok ruhája zöld, fehér, sárga A fénylő Nap rajta a tűz mágiája Fenyőfámat tömjén az illata járja Emlékezteti lelkem a hamvazószerdára. Hamvazószerda 12

Gyógyító Fenyőerdőben fütyül a rigó Dallama szép, ringató Álmokat szövő csillagtakaró Erdőben a néma Isten gyógyító. Fenség Perceim sietnek nagyon Lelkemben nőjél égi szép vagyon Koponyám hegyére rég ráborul az ég Karácsonyi imám hallgasd meg fenség! Szellemem mosolyog A mennynek így jó Kinyílik előtted a fenső ajtó Elvisz a gyógyító lelki űrhajó. Transz Isten trónusa van bennem Belül körbefon engem Le sehogy, nem győzhetem! 13

Kéj A parázs bennem éled Gyertyák a fenyőn égnek Áhított Karácsony, egyedül mit ér az élet? Zaklatott szívemben mágikus kéjek! Emlék Lelkem hólepelben, mely üdvösséget érlel Szellemi eledellel telített az éter Karácsonykor együtt vagyok emlékeiddel. Boldog A Nap szentület pírjában Nézem a végtelen eget Nem tudom feledni emlékeidet Citrusok, fenyvesek lelkemben elérik az eget Istenem, boldog akkor sem lehetek! 14

Misztérium A szeretet vágy visszhangzik bennem Az égnek bűvös varázsa gondolatom felgyújtja A Karácsony fényét beengedem magamba Illatozó fenyők között száll a misztériuma. Turul madár Lelkem nem más: élő titkos villanás Fenyőerdőben élő ős remény Kéklábú zengemény Királyi hangod hallom az álmom közepén zöld szárnyú jövevény. Fák alatt Ülök a fenyőfa alatt Kezemben tartok egy poharat A kristályvízben látom magamat Arccal a nap fele fordulok Úgy érzem Istenem, boldog vagyok! 15

Mosoly Úgy érzem boldog vagyok Szívem repdes, dobog Arcom simogatják a zöldellő citrusok Csillagok ébren álmodom! A szeretet felém mosolyog. Titokzat Fújja a szél a hajad fürtjét Belengi a fenyőm közepét Hajad vonz, int Emléked bennem bujkál megint A Hold lelkem keresi Titokzatát szellememre teríti. A Hold Nézek ki az ablakon A viharos szél körtáncot jár a fenyőágon Gondolatim is viszi a szél és hozza szerelmi szekér Vallomással megrakva szívem tája Karácsonyom vágya repdes a Holddal egy irányba. 16

Árnyak Karácsonyfámat lepik az árnyak Árnya vagyok én is a sötét ég alatt a te égi árnyad nékem szomorú bánat! Koszorú A csillagkoszorú fényt hint Fenyőfám világít Szívem érd el az álmaid! A többi már úgy sem számít. Egy halhatatlan szellem érzem, hogy él bennem A fény villanása ráborul a fenyőfámra Az ég földi kapcsolatai rezegnek vissza. Rezgés 17

Ember, Isten fia Indulsz újra s újra a tüzek közt kalandra Nélküled elapadna az élet folyama. A zöld reményű életfa. Folyam Hókristály Havas dalt dúdol a fenyőfa Álmok mélyén a Napot dalával odacsalogatja Karácsonynak fénye Az ünnepnek áramütése Havas kristálymező felébred végre! Tömjén Az úton a fenyőfák úgy néznek ki, mint meseország Lelkem érzi és rezgi Jó néki a lét titkos állandóságával lélegezni Tömjénnel áldozom az Úrnak Az érzelmek lelkemben kigyúlnak. 18

Sóhaj A horizonton az árnyékod leng Karácsony táján szívem hozzád eseng A lélek néma, bolyongó Az élet egy titkos folyosó Fénylő gyertyák, én is hamvadok Álmaimból lesznek a sóhajok. Vigasz Karácsonyi szent nap A harangok zúgnak Hoz a szél mennybéli hangokat Szállj felém égnek harsonája fájó lelkemnek vigasztalására! Fenyő A fenyőfám szomorú már régen Mámoros fény ül az ábrándos falevélen. 19

A Hold A teli Hold uralkodott a karácsony alatt Figyeltem, mint hagyja el az égaljat Az embert a félelem járja át, ahogy nézi ezt a misztikus lámpát Lehet, hogy ő köti össze az eget a Földdel Lehet, hogy ő tölt fel szellemi képességgel Arcára van írva a titkos égi jel. Fenyők Fenyőfák Rajtatok a hó a kabát Az ég küldi rátok a zúzmarát A titkos báli ruhát Köd száll az éjben A fehér dér csillog a levélen. Csillogás Érzelmem az ég örvényéből érkezett Belém oltotta a szent éji fényeket A fénylő égi csillogó szemek nekem félistenek. 20

Havas szőnyeg Baljós fellegek borították be az eget Várom leomlását, hogy lássam az égbeli fényeket Karácsonykor szeretem a telet A fehér, havas szőnyeget. Karácsony Kérdem tőlem mi ez a zsongás? Bennem e tiszta érzelmi hang, melynek hatalma lelkem közepében mély harang Karácsony szent estek ti zengitek a fény ünnepet? mely diadallal harsog kisded sírással angyali ajakról. Szent éj Remegve utolér a mélységes szent éj Az ég szerelmének csókja Az imádság gyönyör forrása Ma már drágám nélküled a szívem megdermed Könnyeim feltölt medreket Bánatos szívvel élem át a fény ünnepet Szomorú emlékeim visszafog A fény ünnepe bennem zokog. 21

Áldás Áhított karácsonyfa a szívnek áldása Ragyogjon bennem magasba a szent vágy csillaga. Istenem Ma éjjel Istenem mutasd meg magadat Keresem benned hangomat Fordítsd bánatomra arcodat. Csillagok Hiába múltak el felettem az évek Ha szemedbe nézek a szívemben csillagok égnek Körbejár engem a Hold Homlokomra ezüstös sugarat ont Hajnal festi ki orcámat Hóval fedi be az ég a karácsonyfámat Mezítláb lépek a hóba Álmokat kergetek, mint gyermekkoromba. 22

Pislákoló fény Angyalok nyelvén mondok szózatot Áldozó tűzben vagyok Fenyőfámra a fényem ráragyog Az Úrnál hiába kopogtatok Az út végén pislákoló fény maradok. Melódia Szobámban a fenyőfa illata felgyújtja bennem a napomat Tiszta érzelem a gyógyszerem Áhítatom érzem az ég varázstükrében Bejárom a csillagok mesés világát Dúdolja a szél fülembe az örök fény melódiáját. Ciprusfa Bolyong a szellemem Kinn jár a réten, a sírkertben Minden nyirkos, hideg a télben Szeretett hitvesem Ciprus lombjai közé rejtem A csillag a fényét rávetíti a szentséges éjben Tükörképét meglátom az ég közepében. 23

Fényláz Fenyőfámon dérvirágok lengenek A szellő fuvalmai csilingelnek Óh, karácsonyi gyermek Te vagy az örök élet üzenet Kigyúl eremben a fényszálam Az Úr égi borogatásától csendül a fénylázam. Az Úr Telet váró reménytelen Száműz az útvesztő tévedésem A fenyőerdő sűrűjében a hit céltalanul bolyong hiányérzet után, de megcsillan a fenyő ágán az öröm szikrán, mely ott rejlik az Úrnál. Bölcselet A szemem az égre nézett A lábam alatt egy darab kő villámként fénylett Ő bennem nyugalmat sugárzó szentély lett Rajtam nyugtalan láng égett Karácsony éjjel a kő, amint álltam bölccsé tett! 24

Csokor Örök titkú égi tűzjelek Az emberi a lelket Isten földi színpadi szerepnek írta meg. Nékem az Úr lelke virágkehelyben honol Karácsonykor zöldülő aranyos mennyei csokor. Bélyegző Szent éji balzsam az éjben vártalak halkan Hármas alakban a fényt, téged és az árnyad A szentség a tudatomhoz tapad, mint a tenger vizében a hab Bámulatos karácsonyi mágia az erőd, mely lelkemen a bélyegző. 25

Titkok Isten nevét hiába ejtem Titkait hiába fejtegetem Ő bálvány marad a párnám alatt Fenyőfámon is ott ragyog a bálvány imádat Marad egyedül a fény, mely reggeltől estig elkísér Semmit sem tehetek Számomra nem nyílnak meg az isteni műhelyek. Fény Parányi része vagyok e világnak Isten mégsem ad uralmat A tudatom az eget és Földet Hímzett világa szövi át Zöld reményem díszíti a fénylő karácsonyfát. 26

A tudat Szellemvilágom Te felső hatalmam Te tartasz engem karjaidban A jajszót nem hallja a teremtő Csügged bennünk az életerő Megfagy olykor az álom a karácsonyfámon Nem ad választ a tudatom, mit keresek ezen a világon. A létem ködön csillog át Teremtő titkon tartja az ember égi jutalmát Szállj le az égből mennyei karácsonyfa Hátha terád van írva Az ember égi jutalma. Jutalom A szív A szem az égen nem lát mást, csak ködöt Boltozata szinte füstölög Az élet ritkán melenget Karácsonyi fény gyújts a szívben tüzet Hűvös estéken melengesd a hitet! 27

Dallamok Hatalmas égi dallamok A lelkemhez szálljatok Szívemben az áhítat zeng A mennyei tisztaság ide cseng Szent éjek álma bennem égi lámpa Hova tűntél égi szerelmek tiszta, üde csókja? Mennék erdőn, réten át hallgatni igaz égi imát. Oltár Leestek a téli havak Hegyet-völgyet beborítanak Szívem az élettől mit is várjak? Nem kellesz a nagyvilágnak! Karácsonyban szétszórt álmok fényesedjél a lélek oltárának. Hófúvás Ráterítette a hegy vállára a hófúvás gomolygó csöndjét. Az ég már rég becsukta kék szemét Csak a szél zenél A napsugár mosolya a földi létnek fontossága Karácsonynak álma A fény visszavárta. 28

Hópehely Szállnak a mennyből a csillogó hópelyhek Körülöttük támolyog a csönd Fényük ábrándosan köszönt A kedves kis teremtmények ha összekapaszkodnak sokra is képesek Bennem, mint karácsony úgy fénylenek, de a fényemtől megsemmisülnek. Isten malma Isten malma őrli a lisztet Lábunk alá havat hintett Az út mentén havas fenyves Dér szőtte virágoktól terhes Karácsonyi szereter tegyél a szívbe reményeket. 29

Zúzmara Hullik a zúzmara vállamra, hajamra Nem hagyja abba! Bárhova nézel, bárhol jársz csillogó tejutat látsz A fákon fagyöngy Pókhálón menyasszonyi fátyol Elszáradt ágon fénylő fehér álom A karácsonyfámon ékes fény virágom Lábam alatt puha fehér szőnyeg Teremtő köszönjük néked e gyönyörűséget! Lélek A citrusoknak csörög a lombja A havat a szél hordja halomra Ráborul a karácsonyfámra Bánatában beleroskad az álma Szent éjek fénylő világa mutassatok utat lelkem vándorlásába. 30

Üzenet Üdvözítő fény üzenete Te Isten égi hírnöke Szent igére szomjaz a Föld Sorsom a világban üldözött Az életről elmélkedem Lesz-e odaát lelki győzelem! Karácsony éjjelén az égnek üzenem! Az Úr Karácsonykor a Nap szórja a Földre sugarait szét Legyen az égbolt arca szép A csillagok csillogjanak az ég hírnökeként A Hold mosolyogjon reánk A lelkem leljen meleg tűzhelyet az Úrnál! Fenyvesek A sápadt égre leplet dob az alkonyat A fenyvesek a szélben vonaglanak az ég alatt A holdsugár haldoklik. Egy sötét felhő alatt A csikorgó hideg jégkoporsóba zárja a szívet. 31

A tél A tél titkos ereje benne van a szentek éjjelében, a karácsony szeretetében. Ünnep A karácsony szép álma A Nap rávetül a tájra, a jeges gyémánt szikrákra Ráteríti a hó a Földre fehér köpenyét mágikus varázzsal üli a Föld a karácsony ünnepét. Vadludak Télen az ember alig lát Fagyos gyilkoló éjszakák ütöttek nálunk tanyát Halljuk a vadludak seregét Sötét foltos lett az ég Fagyos kristályhó a fenyőfán villog Fénylik az egész táj és a zöldellő lombok. Ábrándosak a gyermekkori karácsonyok. 32

Szeretet Tiszta igazságra szomjazom A tél hatalma agyonnyom Járja át békesség szívemet Lelje meg a fény szigetet Karácsonyi énekek Tegyél a szívbe szeretetet! Citrus A felhők fekete bosszúval ülnek a bérc tetején Hó villog a virágok helyén Csak a citrusfáknak zöldül az ága A Nap rajta fényét villogtatja A szeretet levelére van írva. Szent éj Karácsonykor az égen megfordul a Nap A csillagok közt uralkodik a Bak Csendes a táj A tél mindent magába zár A fenyők is téli álmukat alusszák Az életüket az idő hidege korlátozza Vannak azért köztük merészek, kik a szent éjen útra kelnek áldozva életüket a szentséges éjnek. 33

Vágyak Fénylő pompában a karácsonyi fények Szent éneket énekelnek A fenyőfám dérvirág díszíti Tömjénfüst szobámat lepi Kábulatos a varázsa Kinn a hópelyhek szállnak A lelkemben sajgó szeretet vágyak! Fény Az eget körben fehér palást övezi Lehet, hogy bálban vannak a mennybéli istenek? S, eget-földet szent táncaikkal beterítsenek Karácsony táján a tél jeges koronáján csörög a jég Bánat járja az ember keblét Szent éj hints reánk fényt! 34

Sötét az ég Sötétedik a ég A szél tombol, s a havat fújja a fenyő aljába szerte szét A sötétség betakarta sűrűn az ég falat Az ember olyan, mint a vak Kelj fel fenséges Nap A fenyőfák karácsonykor téged gyászolnak Süss le egek fénye a dicső karácsonyi éjre! Havas szent éj Odakinn esnek a hópelyhek Szélvész szaggatja a felleget Tombol, üvölt, égig rakja a havat a fenyőfa alján Szeretet száll a kis Jézus arcán A nyugalom fénye arcáról fölszáll az égbe. 35

Szeretet Hull a hó az ég alatt A madarak megfagynak Szálljatok le égi magvak! Szálljon a fény az ég alatt Karácsonyi fények Téged hív a lélek Éjjelek csodát váró szélviharos légkörön száll a karácsonyi szeretet s öröm. Téli nap Odakinn szélvihar járja S az orkánok szomorú áriája Az emberben a reményt elfedi Szívét a hideg verdesi A tél hatalmas Fenyőfámról ágakat szaggat Óh, karácsonyi harangszó Hangod belepi a hó Az égen csillaghomály Tőled kérdem: a szerelmes napom hol jár! 36

Ének A fenyőfa ágain dér koszorú fénye Az ablakon a havas utat nézve, tűnő idő szárnyait felidézve Karácsonyom, tiszta igazságra szomjazom Legyen nyugalom végre sérült lelkemben, s az öröm a víg dalom énekelje. Karácsony Karácsony fénye Te vagy az ég hírnöke Karácsonyi csillagszóró fénye Te vagy a fenyőfa éke A lélekben legyen béke! Legyél a fénynek szigete Mutass utat előttem A fájdalmon a béke honoljon A sorstól legyen vigasz a karácsonyom. 37

Síri árnyak Síri árnyak az ég tetején A csillagok is fáznak Fényüket elrabolta a ködös tél A Föld ősz hajú koldus lett A jégtáblák foltozzák a Földet Eljön újra a karácsony A fenyő ágai hóval betakarva Nekünk a meleg szoba tündérpalota Kályhafüst szálldogál a légben Parazsa a szívnek közepébe Sötét téli éjben egy magam vagyok a szívben világítsatok. Harmónia Karácsony Legyél a lelkemnek vára A béke virágzása Fényre éhes érzelmem világa Szent éjjelen leljen a szívem szeretet harmóniára. Balzsam Terítve minden jóval a karácsonyfa alja Éledez alatta a szeretet sugara Gondolatomat fénylőn bearanyozza Szívem az ég fénye balzsamozza. 38

Kötél Óh Uram kérem, köss lábaidhoz fénnyel. Köss a szeretet kötelével! A szeretet fénye Nézem a felleget A karácsonyi szomorú eget Keresek a szent éjjelen a tudatom síkján egy bölcs szigetet Mondja el: a Teremtőtől hol marad az égi jel? Odafenn a ködben gyérek a csillagok Az ember várja a Napot Fényét magadban hordod Benned aranylánc szemek díszítik az eget Ezek a képzeletek lepik el szívemet Keresünk téged isteni szeretet! 39

Az Úr Az Úr a szeretetet a szívembe tette Rávitt engem a vitéz tettekre Majd idővel lesz dicsőítve a mennybe Ha az élet a jót nem becsüli Becsületem az ég fogja megszülni Eljönnek a szentséges karácsonyok Simogató álmok Havas éjben járok Lelkemben érzek gazdagságot, mely felmagaslik az égbe, a Úr szeretett ölébe. Szent tűz Óh, érzelmem lelki virága A tűznek lángja Képzeletem színesítsd váltva Karácsony tűzgyújtó imája izzon egyfolytában Fénylő ereimben éljen, amíg lüktet a vérem 40

A fénylő szellem A szellemem látja Fény nélkül a lelkem homályban Óh, jöjj fel Nap az égen Karácsony éjen bennem él, tőled lázban tűzveszély, s láva, fénylő veszedelem hulláma, mert szellemednek van fénylő varázsa Érzem közeledését Zúzmarás ablak darabjába, mert a te fénylő szellemed lehelt reája. Arany szirom Bánatos vagyok ha nem süt a Nap Gondolatok, szavak Lelkemben fény nélkül nem nyílanak Óh fény, kikelet! Nélküled az érzelmem szárnyai nem röppennek Napsugaras ének Karácsonyi fények Téged szeret a szentlélek Nélküled az élet korhad, a virág elfonnyad Néked gyönyörű karácsonyi fénnyel írom Lelkemben te vagy a hervadhatatlan arany rózsaszirom. 41

Fény és sötét Ha figyeled az életed Körülötted mindent a szürkület burkol át Lelkünk nap nélkül nem lát Ő szüli bennünk a fény imát Nap nélkül nem él, boldogtalan, nincs remény Óh, jöjj el karácsony álma zengő fényű sugárba derengjen fel a szívünk a sötétnek fogságába Ó a fény a sötétség halála. Az ember és a fény Az ember létezése a Földön a legparányibb Magával hordja legnagyobb titkait A lélek és az elme külön száll az idegenbe Akár a Föld és ég Kettészakadt jelenség Imádkozva várjuk a fényt Nélküle a Föld sötét Megfagy nélküle a lét Őskortól fogva az ember a Napot imádta Mi is várjuk feltámadását e dicsőséges karácsonyba. 42

A Nap Majd eljön a holnap Az égen megjelenik a Nap Zengi fénylő versenydalát Szentséges éj a fény áthidalója Leigáz mindent a hatalma. Surranó fény Figyeljük a Holdat, amint téli éjszakákon a felhők közt bujkálgat A ködben szállnak a láthatatlan vadludak Kísérteties kiáltásukat hallod Mostmár alig várjuk a karácsonyt, hogy megszépítse életünket, s bennünk megszólaljon az ünnep. Isteni öröm Istennek is öröm a karácsonyi fényözön Mostmár erdő, víz az égbolt lassan világol Lesurran az égről a fény Fogadjuk mosolyogva Holdvilágos karácsony idején Hófutta utakon mosolyog felém 43

Sugár Jó, hogy még van karácsonyod Egy perc fátyolba burkolja a holnapot Beláthatatlan a jövőd és sorsod Szent éji fény az, ami a gyöngyszeme az embernek fájó szívében. Karácsonyi ének A fény szülte remények bennünk titkon élnek Gondolatodon ülnek, mint sötét árny A jövőt nem érti a tudomány Annyit sem tud a jövőről, mint a kártyavető cigánylány! A karácsony a Nap ébredése Ami reá száll az árnyra és benne éledünk a sugarába. 44

Mennyek kapuja Karácsonyi éj Odakinn sír a szél! Behatol a völgybe Ő a bűvös éj kürtje Rettentő felhők tornyosulnak, mint fenyegető titkok az égen átvonulnak Táncolnak a nádasok. A fekete vércse vijjog A téli fagyos éjszakában az ember a karácsonyt várja Élhet ő városban, kies pusztában Lelke a szent éjt várja a mennyek kapujában. Idill Karácsonyi idillek Lelkünkben ilyenkor már kívánjuk a meleget Odabenn meggyúlnak a tüzek A kéményeken megjelenik a füst illatú lehelet Betakarja a hó a fenyveseket Szél fut a víz felett és meséket cseveg Fenyő illata száll a meleg szobában Int az áhítatra A kis Jézus halvány arca Nyugszik a jászolban A szél is a karácsony nevét duruzsolja. 45

Régi karácsonyok Ha a régi karácsonyok eszembe jutnak Kabátomra piros szívet varrnak Napsugárból arany gombot raknak Mily panaszos hangon süvített a szél a karácsonyi szent éjben Ilyenkor az ember boldogságot óhajt és mélyen felsóhajt: Istenem, süssön a Napod, zúgjanak a szent harangok! A szobába duruzsoljon a kályhaláng Teljen meg szívünk, szánk Teljen meg meleggel szobánk. A Nap fénye A házak télen fáznak Ködbe burkolóznak Bágyadtan pislákol az utcán egy-egy lámpa, Boldogan gondolunk a karácsonyra Vágyak, remények a szívünkben élnek Az óhajok a szoba sarkában elfoglalják helyüket A szélben zúgnak a havas fenyvesek Az emberek a templomba sietnek A Napot várják vissza Halálából majd csak feléled, s újra sarjad minden ha eljön a kikelet. 46

Fények Karácsonyi fények égig érnek Ilyenkor boldogok a fenyőfák A házak fölött bújócskát játszik a holdvilág A vadludak repülnek Keresik a hangtalan vidéket Az álmok is szeretik a csendet Átélem a karácsony áhított üzenetet. Karácsonyi álom Csodás mennybéli álom Istenek barlangját járom Az értelem számára járhatatlan A barlang ajtajában áll meg az arany Nap Nélküle ég és Föld vak Egy óriás arany rezgőfa a kapuja Itt kezdődik az élet Itt jelöli az évet Suhanjatok évek! Hozzatok újat a földi embernek Hozzatok nemes erőket Meglátjátok emberek az istenséget Ki lenyújt az égből egy zöldülő aranyfát, melyen rajta láttok egy arany órát, aranygyapjas kosnak szarva virágos Ez a Szaturnusznak halála Az arany nap jön fel az égre Aranyos zöld díszítésben Rávetül a földkerekségre. 47

A szél uralma Szélnek szelleme Te vagy a bűvös vadász kürtje Különösen égnek karácsony éjben a gyertyalángok A holló titkosan károg A gyönyörű fények, melyek tengerzöld szemek a havasokban ott lebegnek A széllel messzi tájról visszatérnek A szelleme a szélnek duruzsol A karácsony így is egy áldott mosoly Arcunk pirulva ég Beköltözik párnádba a csillagos ég, s az éjben a szél mesél Különös szent éj Égő gyertyával virrasztok én Ha boldog vagyok, lehetek akár szegény A szeretetben megjelenik a fény A fantáziám mély! Karácsonyi éjszakákon járnak rengő égi hangok Szememre tapad az új Hold Fenyves fölött piros a Nap Vihognak a toronyban a baglyok Mit súgnak az elhaló fák? Ahol a vihartól a mező kopár A ködös éjben karácsony idejében följajdul a szamártövis a szélben a viharverte halálfejes éjben. 48

A Nap pályája Karácsony van holnap Sugár fényével az égen úszik a Nap Arany utakat szab A havas fenyvesek, hegyek olyan tőle mind lángpatak. A nap fénylő haját kiteríti Illatos fenyőfákat mosolyogva lengeti Elkezdődik újra karácsonykor a Nap fény pályája Az arany napsugara írja fel dicső nevét a csillagokba. Karácsonyi álmok A karácsonyi tájban hallatszik a vadlibák kiáltása Szállnak az éjben Te hallod, mert szíved ébren Várod, hogy halljad, mint angyali szárnyak a szent éjben fejed fölött titkon csapongnak Nem találod szíved álmát Lehet rosszul áll a párnád? Az agy jár ide-oda Felkeres mámoros utakat A citrusfák alatt jársz-kelsz Ágai beterítenek Reád illatok lengenek Egyedül jársz, és járok Ábrándok közt öveznek karácsonyi álmok. 49

Remény Fenyves erdő felett a Hold A fákon gyémántot csiszolt Olykor az élet lelkemhez mostoha volt, mert reményem elfogyott, mint a Hold Karácsonyi fény kérdem tőled én: hol rejtőzik az éltető remény? Dereng A parázson mezítláb állok Perzselő karácsonyi gondolatok A szél hajában fenyő illata leng Csillagom fénylik odafent Lelkem tőle majd csak feldereng! 155a Karácsony szent éjben mámoros fény van a fenyőfa levelén Férjemhez fájdalmast írok Sírnak a betűk, s papírok Istenem, mily szomorú vagyok! 50

Égalj Az ég alja úszik a fényben Az én szent éjem mégis mély sötétben, mert a hitemnek tört a szárnya Szívem élő roncs maradványa! Így fagyos lesz a csillagok álma Álom marad majd így a karácsony délutánja. Szeretet Karácsony éje Te vagy a szeretet tüze Ez a világ a szeretet törvénye Nincs más dolgom, mint a fényt folyton magamba hívni, bennem érzem a szeretetet szüli. Homályos karácsony Ma itt van a karácsony Elbujdosott az én Napom Őt szinte alig látom Karácsonyi fények a fenyőfán tündökölnek Szívemben mégis bánatos érzelmek vegyülnek 51

Gyertya tánc Az égi szellemnek tükörképe én vagyok Gondolataimban kószálok Az élet egy lidérces álom Fénylő a dér a karácsonyfámon Égő gyertya füstje száll Körbe táncol engem titokzattal Mágikus illatával magához láncol. Oltalom Óh, karácsonyom Legyél bennem lelki oltalom Legyél segély angyalom Ne hagyd, hogy az idő elmosson! Remény Szentséges éjek Vágyaim remegnek Halvány reménye vesztett Óh, égi gyertyafény A fenyőn csillog a dér Ha kialszik lelkemben a fény néma sikoltás leszek az Úr ölén. 52

Serleg Ha megtelik lelki serlegem A nyugodalmat Istennél keresem Karácsony éjjelén varázsló erővel jön a fény berobban hozzám szeretettel szerető szívekkel zöldellő deres lepellel. Szél Odakinn ordas szél fúj Holdas árnyakon a csillagom a tengerbe hull Karácsony éjszakáján szíven üt árván, vadul Szellemem lassan elcsitul Lelkem könnye a fenyőfámra hull. Egyedül Az alkony kísértetén visszaleng a szél Karácsonyi szent éj visszatér Magam vagyok, egyedül A múlt idő ábrándja, vesz engem körül Gondolatomon túl A fakadó zöld világ a karácsonyra hull. 53

Karácsony Temérdek ember karácsonykor a Földön keresi a támaszt Az égből az Úrtól várja a választ Bármerre lép úgy érzi, hogy árva Leselkedik az Úr szavára Karácsony éjszakája te vagy a fény hatalma Tegyél békét a gondolatomba. A szív Karácsony táján Homály ül a szívem falán Áhítatra szomjazom Áradj fény a homlokomon. Fénylő gondolatok Óh, bájos fénylő gondolat Belőled fakadnak a szép üde szavak Reám borul az égnek áhítata karácsony alkonyatban Az érzelmem csillogó fényben fogant érzem A szent éjnek fénye teríti be lelkem. 54

Tűz Óh, szellemi szépség Szállj a tudatom gondolatán Szent kábulatban ring epedve Szent éjnek mágikus tüzében. Kincsei a lelkemnek Ős elemek drága, kitisztult kövei lehetnek Szent éji fények ereimben égnek Balzsam a szívnek Fénylő érzelmem Gyönyörbe éltet. Kincs Hajnal Szent hajnal dér szőtte virága fénylő díszeket sző a karácsonyfámra Óh, hol maradsz el szellemi fény! Áhítattal életre kelteném érzelmem csillogó fényén. 55

Tündökölj égi ruhám, fénylő aurám Az Úrnak karácsonya szívem ringatta Lelkem átitatja varázsa, s a szeretet virágzása. Szeretet Tömjénfüst Tömjénfüst a szélben leng Lelkem keresi Istent Életem fenyő árnya mereng a havas ágra Érzelmeim körbe vonja Beavatom karácsonyra. A Nap árja Óh, Nap árja Te vagy a fény vonulása Öntözött fenyő ragyogása A Föld neked mond imát Visszhangja az eget hasítja át Te vagy az égnek lángja Te vagy a fenyvesek álma A Föld éltető magja A szentséges éjjelen az Úr élő képjele Szívem drága ékszere. 56

Drága Nap Óh, drága Nap ragyogása Te vagy a virágok álma A szűzi földnek aratása Te vagy a karácsony reményének fenyőfája Madár csőrében a pálma zöld ága Te vagy az életem arany álma. A szikra Az alma az anyagi test magva A lélek pedig egy olyan szikra, Melynek a Napnál is nagyobb a fény káprázata. Szeretet éjjelén bennünk fény árad Összeölelkeznek bennünk a fényszálak Karácsony éjjelen a lelkem ékköveket gyűjt nekem a szív mélyében és fénnyé válik tudatom szigetén Budhává válok én! Budha 57

Arany Nap Az égen támad a Nap Fénylik az ablak Óh, micsoda fényszórás! Vigalmak kertjén te vagy az ősi ragyogás Karácsony és szilveszter közti ünneplő fény vonulás Fenyőfák éke ha a Nap rásüt a dérre Fölemelkedik lelkem, mint sólyom madár és az arany Nap fele száll. Vitéz Nap Az ég megszülte a Napot Ő kezdettől bennünk lakott Igyekezett meghódítani a Földet Akkor is karácsony lehetett A földi istenek énekeltek Fejükön fenyőkoszorúk díszelegtek Így ünnepelték a vitéz Napot, mely az embereknek itt a Földön meleget adott. 58

Keringő Óh, uram Keringjen bennem a te szavad, mely az égig hasad Karácsony tájban megjelensz újra a fény birodalmában Te őrzöd a Föld kincsét, mely visszafénylik a Napra Te vagy a fény tisztasága Lelkem a lelked virágzása. Rózsafüzér Óh, kegyelmes Istenem Rózsafüzér vagy te a lelkemben Illatos ciprus olajcseppben Bódító illatú szellő Te vagy az őr a fenyőfa szentélyben Boldogságom lelem a földi jelekben, a te szíved jegyében. 59

Égi jel Bennem égi jelként tűnt fel Istenem csillagod ahogy az égen csillagaid ragyogtatod Gyönyörű fényszálak Uram, fénye fele nálad Levetíti a Napot Lelkem világának Reményem zöld ágának. Felhők Zefír felhőket szélvihar váltja fel A fenyőfa dérkoszorút visel Óh, karácsonyi fény Te vagy a remény Isten hívó szava áthat az élet keskeny körén. Béke Óh, csodálatos fény Te lélek zengemény Jöjj, szállj az égre A karácsonyi szent éjbe Te, az igazság égi hírnöke Tegyél békét a lelkekbe. 60

Holnap Homályban, ködben lépnek az emberek Karácsony éjben fénykörbe élnek Lelki tükörbe néznek Fejük fölött kisüt a Nap Fényes lesz bennük a holnap. Gyertyák A szobámban égnek a gyertyák Karácsony van Rebesgetek imát Odakinn sötét a világ Csak a szobámban nyílik a mikulás virág Majd felderül a fény az égtől küldemény örömet szitáló szentséges éj! Karácsony Óh, jön fel az égre a hajnal fénye A szeretet reménye Pislákoló hitemből ébredezve A karácsony áhítata feltör benne. 61

Ének Karácsonyi ének Árnyékodban én szívesen élek, mert a szeretet hozzámér és semmit nem kér. Áramlás Ne halj meg fény bennem! Szeretet áhítat élj bennem! Virágok nyílnak a fényben Fenyőfák gyúlnak a télben E nagy világ nem más, csak fény áramlás! Koszorú Fejem fölött tündöklő koszorú Isten fonta csillagokból Fenyőfámon ül a bú Koszorú, szívem miért szomorú? Áldott legyen az ki fonta Könnye fénylik a csillagokban. 62

Vadludak Bánatom rejtelme a lelkemben olyan, mint a lőtt madár a levegőben Legyél fénylő fenyőfám arca Az ég arcának földi mása Havas tájakon szállva a szent vadludak téli vonulása. Tűz Szentséges egek Tirólatok írom verseimet Legszebb kincseim adom én tenéked Havas éjszakán borús, méla zenéket Fenyőfám sürget, gyújtsam meg bennem az égi fenséges tüzet. Szürkület fátylán sirályok szállnak A tenger partján citrusfák állnak Az ezüst Hold fénye néz le a tenger közepén Fenyőfák álmodnak karácsony idejébe. Tenger 63

Keressük a fényt Karácsony táján Keressük a fényeket A Nap mosolya felém integet Arany falevelek rezegnek, mint angyali ének Boldog vagyok én Bennem van a mennyei lélek. Mennyei csoda Mágikus fény Mennyei csoda tüzes égi világa száll a karácsonyfámra Égi fények övezik lelkem A hatalmas érzelem Felvisz a mennybe. Fenyőerdő Ahol a természet vesz körül Ott az Úr jelen van Velük összevegyül Szelleme leselkedik reám a fenyőfák mögül. 64

Az Úr Óh, uram nézésed perzsel A szívem fogja fel Lelkedben védett hajlékot érzek Ha elhagysz engemet tudom, hogy szenvedek Karácsony Áhított szeretet ölelj körbe engemet Szívemben te vagy az ékszerem S, Leng a lelkemen karácsony éjjelen. Harmónia A lelkem örül ha harmónia vesz lágyan körül A boldogság bennem csöndet szül Óh, nagy karácsony ünnepünk! Áhítattal átitatott verseim mesélnek nekünk a te nagyságos fényedről A csodás égből ideszáll a fénykör, Nekünk ő ragyogni szeretne ide lent mindenkibe A fénynek ez a természete! 65

Békesség A karácsony mit is jelent? Számomra új törvényt teremt Új erőt hoz létre bennem a szeretet, amely a bűn bocsánatához vezet A fenyőfán a csengő boldogságtól zeng Békesség a Földön szent! A lélek gyönyöre Óh, karácsonyi álmok Ha igaz úton járok, akkor megvilágosodom Karácsonynak fénye a tisztaságnak éke Szellemvilága ott nyugszik a bölcsességbe Annak megismerése a lélek gyönyöre. Karácsonyi bölcselet A fenyőfám lehet, hogy majd megérti ha örökké akarok élni A benső vallásom Nem szereti a mulandót Lelkem a vágy repeszti Örök karácsonyi fény fényeskedjél neki A lélek a mulandót megveti. 66

Természet A tiszta természet éke A zöldellő világ térképe Óriás lombú fák Égi harsonák zengjétek át az isteni szent éjnek álmát! Földanya Földanya méhed áldva Magjaid a homályból jönnek elő a napvilágra Az istenek téged ünnepelnek Buzdítja a földanya a világot karácsonykor fénylő szertartásra Sötét a fény elválasztója Naponta temetjük a fényt Karácsonykor várjuk áhítattal a fény visszatértét. Fa alatt Karácsonyi fa alatt melengetem szeplőtlen álmomat Ordas éjszakán megfagyott a fenyőfám Elárvult a lelkem, mint madár az erdőszélen Uram, fogd át vállam a világ sötét éjében! 67

Égi láng Óh, szeretet el ne hagyj! A lélekben a vágy szó legyen mindig infúzió A karácsony is nem más, mint sok-sok szeretet, szívdobbanás A hó lepte télben a lélek hídján áhított találkozás. Tükörkép Az ihlet égi fénye ott ragyog Isten közelében Az ember lesz a földi tükörképe Hallgatom a szélben a fenyőáriákat Szívbe rak éltető szent éji mandalákat Összeköti eget és földet Így már életem az Úrnak központja lett. Fény üzenete A nagyvilágban fénylenek a karácsonyfák Sok-sok múló szeretet szikrák gyúlnak fel az emberben és ragyognak szépen, mint csillag az égen A karácsony és a tiszta szeretet elbűvöli az embereket. 68

Segíts Istenem! Nélküled a fény kialszik bennem Hol a vigasz? kérdem megváltó keresztem a karácsonyi éjben Szívem reményében nyugtass meg engem! Isten Égi utak Az égbe vezető útnak könnyből van a hídja Az élet rejtelmét fürkészem sorra Az égi karácsonyfa reám mintha mosolyogna Szívem örömre nyitja Érzem a zendülő húrt, mely bennem kigyúlt. Az Úr derűje Istennek fényén elszállok én Az Úr derűje vár Mosolyog felém a szivárvány A fenyvesek ölén emlékezem én Az Úrnak neve sejtjeimbe visszaadja ős hitem álmát, tiszta szabadságát. 69

Gyertyák Gyertyák égnek a szentséges éjnek A síri csendben szellemeket idéznek, s lassan kialszanak Az égen csillagok ragyognak Reggel az ég behódol a Napnak A fenyőfa árnyékában Nyugalom rejlik Szívemben csokorba szedem virágok kelyheit. Hatalom A lemenő napon is ott ül a hatalom Az égen ő a legnagyobb fenséges birodalom A Nap a hírnök a szép karácsonyon Bennem ilyenkor fény tüzek égnek Ősök csillagai közt szellemet idéznek. Lélek A fenyőfákon gyertyák égnek Kifejezést keres a lélek Ha rátalál a fénysugárra teljesül a boldogsága. 70

Szeretet Hol lakozol igaz, tiszta szeretet? Nélküled mindig ínségben szenvedek Karácsonyi éjen legyen békesség a szívben Óh, istenségem! Te vagy a lelki fényem. Bennem a csend Isten hallgatása Vigyél el engem a tiszta valóságba Teljesüljön bennem a karácsony álma Lelkemben érjen célba a fényem A Nap sugara legyen arany az égen. Hallgatás 71

Szememben a fény Karácsony fénye a szememben égett Hajam a szélben csillagot viselt angyalok szárnyán Szívemben az emlékek a gyermekkorból megjelentek, mint kísértetek A fülemben a havas szánok csilingeltek S, bennem nem érnek véget! Karácsony szelleme Szellemem kérdem: karácson éjjelen még mit terem? Reggel majd elvisz a fénybe Sorsom jelét lesem az égen, s a mindenség ha célba ért megfordul a fény karácsony éjjelén a sötét ösvényén. 72

Az élet Többször úgy érzem, hogy a Földön élni jó Némelykor ringat a színes földgolyó Téli fagyos álmok, karácsonyi tájak A boldogság eláraszt Az érzelem ragyogást fakaszt Szent esték, éjek Ölelj át, kérlek! Nálad vannak a tört remények! Égi vágy Mágikus égi vágyak vesznek körbe A hő szeretet a szívet égig vitte Fenyvesek havas álma Felém jön csodás varázsa Valaki csendben halad citrusligetben a fák alatt Szeme fényt áraszt Bennem virágot fakaszt Karácsony éjjelén bennem érzem a fénylő tavaszt. 73

Áhítat Az áhítat a szívnek menhelye az igaz szeretetbe Lombos szárnyú fenyőfák szórják szét az illatárt Istenem, érted mondok szent imát! Hit Isten színe előtt jegyzem el magam a hittel Bennem az égi láng hévvel tüzel Hiába világít agyunk Egymás nélkül sötétben vagyunk Karácsonyi éj bennem fényt űzz! Ne hagyd, hogy bennem kialudjon a szent tűz Sas madár Engem a szépséges Föld nagy szabadsággal feltölt A hegy tetején királyi fenyő áll Fejére az ég havat szitál Lombos szárnyain fészket lel a sas madár Karácsony éjjelén az Úrhoz az égbe száll. 74

Hajnali fény Hajnali fény rászáll a világra, mint óriás sas a sziklahegy ormára Fenyvesekről zúzmara hull Karácsony éjjelén az égen a fény kigyúl Kis Jézus álma A jászolba hull Fenyőfámnak korhad az ága Új élet él a hajtásában. Keserű álom Hogy tegyek lelkemben hitet? Gondolatom, s szívem szent éjjelen kesereg Nem lehet feltörni az égi szent pecsétet Az Úr nem engedi Magának szenteli Szent citrusok felett szellemem lebeg Szeretet nélkül kesereg! 75

Napvilágom Az ember erőt merít a Napból Kevés a napsütés karácsonykor Lassan újra kivirul az ég Lábaim elé hull a fénylő istenség Átszellemül tudatom A Föld csupa álom Karácsony táján csodás a napvilágom. Karácsonyi táj Megnézem a karácsonyfa alját Mi van a fa alatt? Mit küldött az ég? Bár csak boldogságot lelnék! Küldjön hozzám az Úr egy angyalt ki engem havas éjen karjaiban elringat Lehet, hogy küldött, de eltört a szárnya és leesett volna másfele a világba? Hiába várom Hiába sopánkodom Nem jön értem senki angyali szárnyon ezen a hófedte karácsonyi tájon! 76

Az Úr parancsa Az Úr parancsa hajszol Fénye felragyog bennem olykor Gyúljatok fel fények ereimen, Karácsonyi ég Szeretettel telítve a lég Lelki áhítatra meddig várjak még! Kies hidegség Az ember legszebb kincse a megfoghatatlan lelke Leolvasztja a közönyt az ő fenséges szeretete Havas éjjeleken is kószál a légben sorra ha a szeretet nem a lakója Keresi a tiszta érzelmet a mennyek kapujába Karácsony tájba a lelkem szálla a kies pusztába 77

Karácsonyi csoda Az északi viharfogak hideg szelet kavarnak Napok óta nem süt a Nap A csillagok is homályosak Az ember alig lát Hó fújja be az arcát A dombon hajladoznak a fenyőfák Karácsonyra mégis mindig várjuk a csodát. Fénylő álom Álmomban a csillagok az égen tüzet raknak Parazsai reám hullanak Megvirradt, nem jött fel a Nap Karácsonyi gyertya csak, ami fényt ad Összehúzom magamat Az élet csupa alkonyat A lég lehűlt, a hó szakad Majdcsak újra egy fénylő álom elragad. 78

Szent éj Reményem havas éje fagyos hidegben szent borzongást érzek Bennem a mécs világa éled Lelkem karácsonyi fényt hint Nem észlelem a szent égi kínt Kinn kesereg egy sirály Bent a szívem magára talál. Fennkölt napok azok, amikor mennyei karácsony fénye veled vagyok Lelkem az ég tetején Arcom érinti a fény Mennyei dallam áraszt el zsongva, mint egy ősi monda. Ősi fény Jégvirág Éjfél van Jégvirág nyílik az ablakomon Révedek és a csöndet hallgatom Bennem van a karácsonyi nyugalom Behódoltam a karácsonyi fénynek Így a villámtól se félek 79

Kis Jézus Lelkem száll velem a fenséges Betlehemen Szívem kincseket terem Kis Jézus jászolba Csillag felette a fényét szórja Mező virágai illatát ontja Megjelen a három király titkos árnya remegve, hajlongva mosolyogva a kis Jézusra Isteni hang Az égi szellemek útra kelnek A prófétáknak segítenek Fény hírét vitték a karácsonyon Égi pecsét a fény a homlokomon Egy szellemkód Egy titkos rang Bennünk van az isteni hang. 80

Rezgés Úgy érzem kiható a lelki fényem Ki fogja fel lelki rezgésem? A havas éjben előre haladok Sehol nincsenek nyomok Karácsonykor én egyedül vagyok Az Isten is elhagyott. Szikrák A létben pillanatnyi szeretet szikrák szállnak át Érzi a lelkem köre, hogy az ég öve nem engem fon át Hajamra havat hint Bántalmak érik szívemet Kéklő ég fele merengek Az égből jött az üzenet Ilyenkor ő segíthet. 81

Börtön Karácsonyi öröm Nélküled az élet börtönöm Útjukra kelnek a fények A gyertyák a fenyőkön égnek Szívem kincseit Karácsony adom tenéked Énekelek néked borús méla énekeket ne legyen minden rím hiába ne legyen részeg, kába. Szenvedés Szívem olykor hős Hajlékában ott az ősz Felhők fogságában bolyongok a havasokban és az erdő közepén kigyúlt a fenyőn a fény Vérem az igaz érzelem megszenteli Már nem nehéz szenvedni. 82

Világítás Isten ujja int felém, mintha érteném Karácsonyi boldogságban Benne él a mennyei fény Fenséges érzelmek nagyságos oromzatán a titkoknak hajnalán örömöknek áradása a homályt a szent éjben átvilágítja. Kialvó gyertya Szeretetre vágyom, s tőle égek Áhított hajlékot mégsem érzek Imát vesztemért hogy is emeljek? A lélek testemben hál Karácsonyi gyertyám a szent éjben kialszik már Szent éj Szent éjjelen nagyon hideg volt Az égen tükör volt a Hold Éjfélkor zendült a harangszó Misére hívogató Csillagok ragyogtak az égen Kis Jézus útját kísérik a végtelenségben. 83

Zúg a fenyő Zúg a fenyőerdő Száll a viharfelhő Nincs csillag az égen Sötét az út idelenn, s az égi ösvényen Tombold ki magad hópehely odafenn, szállj Karácsony éjjele idelenn vár Szárnyaljatok fenyő illatok már. Szép napok Fényes gondolatim lenge Cipőm csillagokkal megtelve Jöjjetek áldott karácsonyi szép napok Hintsétek a fényt reám Szeretet és áhítatok Így a pályán maradok, mint az égen a csillagok 84

Havat szitál a szél Szél a havat az éjben hajamra szórta Gondolatom körbehordja a gondolatom magja Zöld remények fehér lepelbe Fenyőfák lengenek a kertben Magját az Úr ültette Karácsonyi éjbe, küldetésbe Napnak hosszabb lesz az árnya Repdes tőle szívünk szárnya Rásüt a Hold a hólepte tájra Kigyúl a lelkem szentséges imára. Téli hóesés Télen a hóban meztelen talppal járok Gondolatim parazsa a szívembe szállott Perzsel a tüze a gondolatnak Karácsonyi csilingelő szánok a múlt századba visszaszállnak s a havas úton reám találnak. 85

Mennyek kapuja Egy arc rejlik a sötétben Magunkat látjuk Isten szemében Reá meredünk az égre A fenyők úsznak a Nap tükrében Látjuk odafenn a havasok virágát Kinyitja nékünk a kis Jézus a mennyek kapuját. Havasi rózsák Karácsony táján előjön a fény tánca Izzó fénymagot áraszt a Nap a sötétre Előjön az ébredés elragadott nagy köre Hálatelten fogadjuk a fénynek ajándékát Szívünkben még nyílhatnak havasi rózsák. 86

Havas tél Havas utakon járok szakadékok, árkok Utam az életem alámossa Pedig az Úr jól kitaposta Hálóval jól be is vonta A hóba belesüppedek Ezüst fenyvesek Az éjben veletek merengek. Karácsony hajnala A szeretettől meggyógyulok Istenem te úgy is tudod A fény tör bennem erőre Sugarat vet az életemre Békesség szállj reám karácsony hajnalán Világosság a lelkem fénye Vágyódik az üdvösségre. 87

Eltűnt a napsugár utolsó halovány szála már elült a csend imája A citrusfák felett száll az áhítat Hajnalig így marad! Sötétség borul az ég aljára és elmerül a fény haldoklásába Nem látszik más, csak a havasok szárnya s, a hófödte táj álma. Havas álom Csillagok Akár csillagjós is lehetek Örökké szárnyalom az eget Homályból felém emlékek derengenek Bennem hulló csillagok égnek Suhanásuk titkot zenélnek Zöldellő erdők, szép remények Hajnalhasadásba érek A nap bennem beragyogja a lelket és az égről hazaküldi a csillagsereget. 88

Dús lomb Az ég lassan besötétül Boltozata csillagot szül Óh, magas ég, árassz reám fényt! A napsugár mosolya vérem dús patakja Fénylő szép hajú természet Fenyő dús lombja Lelkemben felér koronája a csillagokba. Éltető fa Álmaimmal szövöm át a fénylő fenyőfát A szeretet lázas bűvölete Érzelmi szikrák köre A havas éjben szivárványszínekkel az éltető fámat beszőtte. 89

Csillagok Zúgjatok égi harsonák Hasadjatok vörös hajnalok Zúzmarás fenyőágak a vállamra boruljatok Karácsonyi álmok a fényt felém hozzátok A Havasban lépkedek Hatalmas hegyek A világból elszállok Lelkem fogadjátok fényes csillagok! Fenyveserdő Reám hulló érzelmi leplek Tőletek én támadó erőt nyerek Isten kábulatát érzem a szeretet fényben Lehetek akár zúzmarás fenyvesek hegyében A csillagok fejem fölött szállnak Fényt gyújtanak, hogy lássak a benső éjszakámnak. 90

Szent álom Az én jelentéktelen nyomom a világban ring folyton A körforgásban én végtelen vagyok Mégis a síkon az ég alatt egyedül vagyok Karácsonyi szent álom Szeretetre vágyom! Megalázás fölényét érzem és látom Szent ima Szeretet visszhangzat Kereslek a sápadt Hold alatt Fejem fölött a csillagok sírnak A lelkem is fáradt Szentséges éj üzenem az Úrnak: hallgassa meg fohászomat. 91

Fény menyegző Lám az ég boltozatán mágikusak a körvonalak Rabul ejtő pillanat Földünk megindító körtáncára karácsony éjszakáján előjön már hosszabban a Nap Örül a Föld és az égboltozat Égen-földön fényt szül Szívbe markoló keringő ül a lelkünkön körül Elmúlik a halál sötét éje Elővillan a fény születése A karácsonyi fény menyegzője. Angyalok zsoltára Szent éji ének a lelkemben éled Tisztító harangzúgásba lépek Fényt gyújt, hogy lássak Karácsonyi álmok szeretet fénybe kapcsolnak A csillagok szállnak Visznek engem angyali szárnyak 92

Karácsonyi álom Óh, hit, remény Úgy dédelgetlek én, mint ahogy zöldellő rét rét a Föld ölén Az agyam lázban A fényre vágyva Bennem a fájdalom örvény tánca Karácsonykor remeg bennem A kis Jézus álma Ciprus gyanta Boldogságom alkonya a sorsom vándor árnyéka Mélységes erőim úgy érzem sarjad Valami titkot takargat Lelkem mégsem arat Ciprus gyantát áldozom az Úrnak A tüzes hamvak bennem lángra gyúlnak. 93

Szivárvány A tudatomban fény villan lám Föld és ég között Összekötő utat mutat a villám Karácsonynak szent éneke száll s az égen télen megjelen a szivárvány. Életfám Hajdanán az égből leszállott az életfám Dús lombok koronái vigyáztak reám Lelkem kertjébe frissen beleültetve a reménységem zöld gyönyörű hajnali fényét, s a boldogság érzelmét Az égből reám bánatos csillagok hullnak A mennyei utak nyitva vannak gondolataimnak, A Földtől elszakadnak Az égbe visszalopom magamat. 94

Ciprus magok Ha egyszer elmúlok a szélvész süvítsen, kapjon fel és vigyen el az örök végtelenben Felettem gyötrő fájdalmas harangszó ne zengjen Fenyő és mirtusz koszorú se fedjen Ciprus és fenyőmagokkal, illatos balzsamokkal közeledjek a magányhoz, a természet üde varázsához. Lombos fenyő Zöld lombos fenyőágak s gyertyafények Ti emlékeztek reám ha egyszer elmegyek Aki netán szeret annak ajkán a verseim élnek, Mint sarjadó búzaszemek majd éledni fog újra, mint az év karácsonya, mely a fényt az égből visszahozza. 95

Karácsonyi jelbeszéd Feltörte sírját a múltam Karácsonykor az Úrnak mélységes áldozatot hoztam Élve eltemetett szenvedések szívemben Lehulltak Isten előtt a gyászleplek Kisjézus és férjem születése, karácsonynak jelbeszéde. Fenyő illat A fenyőfa illata az idegeim bebalzsamozza Ez isteni gyógyító szellőn becéz engem a teremtő Vég nélküli szeretetet szül Áhítattal egybeolvadva Aggodalom nélkül. Citrus illat Boldogságom délutánja Szívem völgyébe leszálla Beterítik a citrus illatok hólepte, zöldes aranyága Ittas gyönyörbe, érzelmektől felszabadulva evez a lelkem mennyei utakra. 96

Mennybéli fa A való igaz gyönyörök a boldogságban kinyílnak A lelket világítja át a szeretet tudat Tökéletessé válnak a harmonikus boldogság körök és a mennyek fénylő örök zöld fája a lelkeket mélyen átitatja. Fény öröm Az emberhez a karácsony hű Csupa fény és derű Tisztaság szellemű Égbe nyíló virágos gyönyör Földi hatalma az embernek nagy öröm. 97

Hólepel A világ beterítve hólepellel A föld anya így védi meg magát harcában a hideggel Karácsonykor megjelen a napkorong az égen Hosszabbodnak a nappalok Szívünknek ez már zengemény, jel, mely a sötét értelem éjszakáját űzi el. Harangzúgás Óh, borús fellegek szívem bennetek darabokban hever Karácsonykor zúgnak áhítattal a harangok A szellő rejtélyesen susog Reám mégis árnyékot vetnek Egyedüllétemben érzelmeim kitaszítva a viharos fergetegnek! 98

Fénytörés Lelkemben a fénytörés, szúr, mint a kés Érzelmem megsebesítve zúgva zuhan a mélybe Zuhatagba ömlő a fénye Karácsony fájó emléke véres betűkkel sorsom írta fel az égre Itt maradtam a fenyőfa alatt beterített fehér hólepelben. Téli alkonyat Téli alkonyatban az égnek búcsút int a Nap A lemenő Nap nyugalmat áraszt Lágy zafír felhőket simogat és még egyszer búcsúcsókként az arcomra ül Aztán leselkedik reám a hegy mögül. 99

Fenyő liget Ha a boldogság beszélni tudna elmondaná, hogy szeretni nem bűn soha A csillagos égnek fohászom küldöm érted Lelkem a fenti fényben, magasztos fenyő ligetben veled eggyé vál örökre. Csillogás Óh, karácsony éje Boruljon szeretet a házunk tetejére, tegye mennybolttá a szeretet lénye Leszáll az alkony mára s a szobám félhomálya a fenyő csillogástól felderül és bennem fényeket szül Becézve ketten egymást ajkunkon Ezt a boldogságot visszasóhajtom. 100