Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Szemantika Jelentéstan minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képezı dolgok megnevezése hangsor; jelölt; jelentés megnevezés általánosítás (a nyelv két alapvetı funkciója) társadalmi értékő jelek eltérıen megalkotott világkép: eltérı jelentéstartományok
ném. der Baum fa <élı>, das Holz fa <mint anyag ang. skin bır <élı>, leather bır <mint anyag> m. tart ang. <kezében vki> hold <pl. pénzt, macskát> keep <idıben vmeddig> last <gondol, ítél> think <vkivel> go along with smb m. templom <keresztény> ném. die Kirche, <nem keresztény> der Tempel ném. Kirche m. egyház; templom
Absztrakció A) a jelek önkényessége m. kéz, a. hand, fr. main, le. strony, tör. el B) osztály jelölése kéz: a világ összes kezének osztálya A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy) (kisgyerekek: cipı = egyetlen (pár) cipı; szómágia, tabu: medve, farkas)
Nyelv és gondolkodás jelentés és fogalom különbsége nyelvi logikai kategória fogalom: a tárgyak, jelenségek lényeges jegyeibıl a tudatban kialakított gondolati tartalom (ÉrtSz.) a fogalom aktualizált megjelenése a jelentésben kisebb vízfolyás patak (semleges) csermely (választékos)
A jelentés a jel használatának szabálya. Ludwig Wittgenstein (1889 1951) Ne keresd a szó jelentését, keresd a szó használatát!
A magyar nyelv nagyszótára asztal fn 4A {4} 1. láb(ak)ból, ill. lábazatból és ez(ek)en nyugvó vízszintes lapból álló bútordarab 2. (megterített) étkezıasztal 3. (irod) az a helyzet, lehetıség, amelyben vki részesül vmiben Ha majd a bıség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet 4. (Ját) <bridzsben:> a kiterített lapok, ill. maga a játékos, akinek a lapjai ki vannak terítve 5. (Mősz) gépnek a munkadarabot tartó vízszintes része 6. (Inf) <grafikus operációs rendszerek esetében:> a képernyıképnek kötelezıen a memóriában tartott, leghátsó rétege, amelyen a menük, ikonok, ablakok stb. jelen(ítıd)nek meg
A jelentés mint viszony (F. de Saussure) statikus jelfelfogás jelölı (hangsor) jelölt (a jel tartalma) ezek közötti viszony mint jelentés a létezı képzete kés: vágóeszköz (denotátum, jeltárgy) absztrahálás képzet Jelentés: a jelnek és a valóságos tárgy képzetének önkényes viszonya
Referencia dinamikus jelfelfogás a jel aktuális használata egy valóságelem megjelölése: a jelölés így referenciális (vonatkoztató) funkció A jeleknek önmagukban nem referensük, hanem extenziójuk (kiterjedésük) van, amely azoknak a tárgyaknak az osztálya, melyek a jel referensei lehetnek: keskeny, görbe, éles, hegyes, csorba, fanyelő, rugós stb. kések.
Morfoszemantika toldalékok jelentése: nem megnevezı, hanem viszonyító jelleg olvasunk igei személyrag: alany, személye, száma, a ragozás fajtája házban inessivusi határozórag (vminek a belsejében való tartózkodás) vizes valamivel való ellátottság
Jelentésfajták (szószemantika) 1. Denotatív (megjelölı) jelentés jel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel) macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy (manó, tündér, jeti) azonosító jegyek összessége elkülönítés más valóságelemektıl férfi +HUMÁN +FELNİTT +HÍMNEMŐ tehén HUMÁN +FELNİTT (itt: kifejlett ) HÍMNEMŐ (kognitív ismereti v. tudati, konceptuális fogalmi )
2. Szintaktikai jelentés szófajok, mondatrészi szerepek ige: nem lehet jelzı névmások: utaló szerep 3. Konnotatív jelentés tipikus jegyek járulékos jellemzık a denotatív jelentés változatlansága mellett nı 15. század: hosszú hajú, nadrágot nem viselı, a férfiaknak általában alávetett 20. század: emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is
4. Emocionális/affektív (érzelmi) és stílusbeli jelentés házacska; paripa/gebe; pofázmány; rozoga; atyafi; honszeretet 5. Kollokatív jelentés-összetevık elıfordulási lehetıségek, illetve korlátok csinos +lány, +házikó virág, vacsora, érzelem angol hidegvér *spanyol hidegvér állam bácsi *állam néni reszket a félelemtıl *reszket a zokogástól rázza a zokogás *rázza a félelem
6. Lexikológiai jelentés
A szókészlet jelentésviszonyai A lexikai egységek rendszerösszefüggései 1. Egyjelentéső szavak (monoszémia) hamuszürke, járógipsz, illusztris neves, kiváló, bálna 2. Poliszémia több jelentéssel való felruházás (többjelentéső szavak) a korábbi jelentés ( alapjelentés ) mellé új jelentések metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben (érzékelhetı (?) szemantikai kapcsolatok)
metaforikus jelentésgyarapodás ló négylábú állat sakkfigura tornaeszköz fül emberi testrész tárgy része mekeg <állat> <ember> metonimikus jelentésgyarapodás (hely, idı, anyag, ok okozat, rész egész) iskola intézmény épület a benne levık összessége iskolai oktatás iskolai végzettség tudományos, mővészeti irányzat okulásra módot adó élmény arany nemesfém pénzérme ilyen szín ilyen színő ruha borzad haj, szır égnek mered iszonyodik vmitıl ablak nyílás a falban nyílászáró szerkezet ennek üvege [totum pro parte] fej testrész vezetı személy ember [pars pro toto]
Forrás: A.Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve
3. Homonímia azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság) nincs érzékelhetı szemantikai összefüggés a jelentések között eltérı eredet, konvergens alakfejlıdés valódi homonimák ár 1 ellenérték ár 2 áramló víztömeg ár 3 lyukasztó szerszám ár 4 területmérték vár 1 <ige> csap 1 <ige> vár 2 <fınév> csap 2 <fınév>
divergens jelentésfejlıdés álhomonimák barát 1 barátségban levık egyike barát 2 szerzetes bolt 1 bolthajtás bolt 2 üzlet(helyiség) fogas 1 halfajta fogas 2 borona fogas 3 ruhaakasztó
4. Szinonímia rokonértelmőség denotatív egyezés asszociatív konnotatív eltérés kutya (semleges) eb (régies, hivatalos) nı asszony hölgy nıszemély némber csaj spiné fehérnép csapat csoport társaság kompánia banda team (tím?) brancs kontextusok (megnyilatkozások) sérülékenysége
5. Hiponímia alá/fölérendeltség hiányzó denotatív összetevı (prototipikalitás kognitív/pszichológiai megközelítés: nyelv mentális reprezentációk) Forrás: A.Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve
6. Antonímia jelentésellentét ellentétes elıjelő denotatív összetevık kizáró ellentét (bináris antonímia): élı éles csecsemı holt, halott tompa felnıtt skaláris (fokozati) ellentét: kicsi nagy szegény gazdag lassú gyors taxonomikus (többértékő) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld
A szavakon túl 1. Értelmes szavak értelmetlen mondatok A zöld kutya liberálisan feküdt a folyékony füvön. Mátyás király lánctalpas páncéloson vonult az antant csapatai ellen. 2. Azonos szavak (jelentések) eltérı mondatjelentések Három dolgozatot kijavítottam tegnap. Három dolgozatot javítottam ki tegnap. Kijavítottam tegnap három dolgozatot. (Vö.: Szintaxis A mondat topik predikátum tagolódása) [igazságfeltételek, kompozicionalitás]
3. Többértelmőség Kész vagyok a szakdolgozattal. Ez a körte nem jó. Kész vagyok a szakdolgozattal, sıt már a könyvkötı is kész van vele.???pali megevett, Kati pedig becsavart egy körtét. (Cser András nyomán) Miért piros ez a kékszilva? Mert még zöld. zöld éretlen
ang. find (meg)talál, matematikai használatban kiszámít ( megállapít )
kemény víz sok ásványi sót tartalmazó víz
ang. where m. hol melyik helyen
Ajánlott irodalom Hangay Zoltán: Jelentéstan. In: A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Bp., 1991. 419 452. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina [Bp., 2000.] Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. Corvinus Kiadó, h. n., 1996.