Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu 5. Előadás Domborzatábrázolás Három dimenzió ábrázolása a síkban probléma Kezdetben: halmok sorozata, fűrészfogazás, hernyószerű rajzok. A XVI. századtól kezdve az oldalnézeti ábrázolás kezd elterjedni: egyenlő nagyságú kis halmok sorozata, jobb oldalukon árnyékolás, a hegységek kiterjedését halomsorokkal igyekeztek kifejezni, de a valódi magassági viszonyokat nem tudták visszaadni. 1
2
3
4
5
Domborzatábrázolás A madártávlati ábrázolás során úgy kezdték el ábrázolni a hegyeket, mintha egy magas helyről néznénk őket. A térbeli hatást úgy igyekeztek elérni, hogy az árnyékos oldalt finom vonalkázással látták el. Az eljárás hátránya, hogy eltakarja a mögöttes területeket, ezért a hegyrajzot időnként módosították. Fokozatosan eljutottak a felülnézeti ábrázoláshoz, kezdetben a hegyek gerincét fehéren hagyták, a lejtőket un. lendületcsíkokkal ábrázolták. 6
7
Domborzatábázolás A lejtőcsíkozás 1799 Georg Lehmann Alapelv: a függőlegesen megvilágított felületekre annál kevesebb fény esik, minél meredekebb a terep. A legtöbb fény a vízszintes felületre esik, a föggőlegesre pedig semmi. A két érték közötti árnyalatokat a korabeli sokszorosítási eszközökkel nem tudták visszaadni, csak vonalakkal. Az árnyalatbeli különbségeket a vonalak vastagságának változtatásával tudták elérni. Szabályok Csíkozáshoz ábra 8
9
10
Domborzatábrázolás Csíkozás Ábra: Tankönyv 114.oldal Domborzatábrázolás Domborzatárnyékolás Alapelv: a Föld felszínét valamilyen irányból egy végtelenben lévő fényforrás megvilágítja. A fénnyel szembeni oldal világos, az árnyékban lévő oldal sötét. A köztes területek a megvilágítás mértékétől függően szürkék. A fényforrás lehet függőlege vagy ferde. 11
Domborzatárnyékolás ÁBRA: Tankönyv 127., 128., 129., 130. oldal, valamint saját ábra. 12
Domborzatábrázolás Rétegszínezés (hipszometria) Egymástól szintvonallal elválasztott, különböző magassági rétegeket különböző színekkel töltik ki. Alapelv: a hegységeket a minél magasbb, annál sötétebb, a tengereket a minél mélyebb, annál sötétebb elv alapján színezik. A színfokozatok megválasztásának szempontjai: plasztikusság, fokozatosság, finom színek. A magassági rétegek megválasztása: egyenlő, megosztott, változó, egyenletesen növekvő. 13
14
Rétegszínezés 15
Domborzatábrázolás A szintvonalas domborzatábrázolás Izovonal: azonos értékeket (magasságokat) összekötő görbék. Előzmény 1584 Pieter Bruinss: Spaarne folyó azonos mélységű vonalak. 1697 Pierre Ancellin Új-Maas torkolatának mélységvonalai 1725 L.F.Marsigli első nyomtatott izobáttérkép (Oroszlán-öböl) 1771 Marcellin du Carla javaslat a francia Akadémiának: Miért nem lehetne a módszert alkalmazni a szárazföldre is? 1791 Dupain-Triel 1791 Franciaország 1 : 2 150 000, 100 m-es szintvonalakkal megrajzolt térképe. IZOHIPSZA Szintvonalas domborzatábrázolás Szintvonal: az azonos tengerszint feletti magasságú pontokat összekötő vonal. Jellemzői: - önmagába mindig visszatér, - egymást soha nem keresztezik, - egymással nem párhuzamosak, - minél meredekebb a terep, a szintvonalak annál sűrűbben helyezkednek el, - a szintvonal számok talpa az esés irányába mutat, - eséstüske, - soha nem szakítjuk meg őket, kivéve ha megírjuk, vagy sziklatajzzal helyettesítjük őket, - alapszintvonal, főszintvonal, kiegészítő szintvonal. 16
17
Szintvonalas domborzatábrázolás A topográfiai térképeken alkalmazott alapszintközök: - 1 : 10.000 síkvidéken 1 m dombvidéken 2,5 m hegyvidéken 5, 0 m - 1: 25 000 5m - 1: 50 000 10 m - 1 : 100 000 és 1 : 200 000 20 m. 18
Szintvonalas domborzatábrázolás Terep: a Föld felszíne a rajta lévő természetes és mesterséges tereptárgyakkal együtt. Domborzat: - vízválasztó idomok, - vízgyűjtő idomok, - részletidomok. Szintvonalas domborzatábrázolás A lejtő ÁBRA 19