területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros



Hasonló dokumentumok
Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

A termékenység területi különbségei

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA

FEJÉR MEGYE ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG március 13.

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

Társadalmi jellemzõk, Társadalmi jellemzõk, Központi Statisztikai Hivatal

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének május 12-ei ülésére

A é v v é g é i g s z ó l ó

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében II. negyedév

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TF.: FAX.: PMESTER@DOROG.

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata (elsı forduló)

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évi tevékenységéről

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez július. Budapest, április

Munkaügyi Központja I. NEGYEDÉV

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

J/55. B E S Z Á M O L Ó

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Munkaügyi Központja. Gyır, május

Halandóság. Főbb megállapítások

Jász-Nagykun-Szolnok megye évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének június 25-i ülése 3. sz. napirendi

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNY HIVATAL BUDAPEST XI., XII., XXII. KERÜLETI INTÉZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE ÉVRE VONATKOZÓAN

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT IDİSÜGYI KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Idısügyi Koncepciója

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól május

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Munkaerő-piaci helyzetkép

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis évre

14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete. Újbudai Egészségügyi Koncepció Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve november

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

5.1 Demográfia Halálozás Megbetegedés Társadalmi-gazdasági helyzet Egészségmagatartás

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Átírás:

területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása 2 Az öregedési folyamatokat jelző demográfiai mérőszámok 4 Egészségi állapot 4 Nyugellátás 6 Az időskorúak egyéb anyagi forrásai 6 Idősek szociális gondozása A XXI. században a fejlett európai társadalmakhoz hasonlóan Magyarországon is a legnagyobb, hosszú távú demográfiai kihívást a népesség öregedésének felgyorsulása jelenti. Az öregedési folyamat eredményeként egyre nagyobb az idősek lélekszáma és gyermekkorúakhoz viszonyított aránya, ami a tartósan alacsony születésszám, illetve a javuló életkilátások következménye. A fiatalok és az idősek népességen belüli aránya A népesség számának és korösszetételének alakulása lakossága a II. világháborús évek kivételével az 187. évi első hivatalos népszámlálástól 198-ig folyamatosan, és összességében nagy mértékben gyarapodott. A fővárosban a csúcspontot jelentő 198. évben 2 millió 59 ezer fő élt. 1981-től 27-ig a város lakónépessége folyamatosan csökkent, amit az utóbbi három évben mérsékelt népességnövekedés váltott fel. E folyamatok eredményeképpen lakosainak száma 21 elején 1 millió 722 ezer fő volt. A fővárosi népesség negyedét képezték a 6 éven felüliek, arányuk közel háromszorosa volt a 8 évvel korábbinak. A rendelkezésünkre álló népszámlálási adatok szerint az időskorú népesség száma en 193 és 196 között a folyamatos növekedés ellenére mindig kevesebb volt, mint a gyermekkorúaké. Ezt követően viszont már a 6 éves és idősebb népesség száma a magasabb, és a különbség egyre nő. A fordulat a fővárosban az országra jellemzőnél hamarabb ment végbe, hiszen Magyarországon még 199-ben is több gyermekkorú élt, mint időskorú. A legszámottevőbb növekedés a legidősebb korcsoportúaknál tapasztalható. 193-ban még mintegy hétezer 8 éves és idősebb személy élt a fővárosban (össznépességen belüli arányuk,5 százalék volt), 199-ben mintegy 46 ezer (3,2%), 21-ben már 87 ezer, és ekkor a lakosságon belül már 5,1 százalékot képviseltek (országosan 3,9%-ot). Ennél kisebb volt a növekedés mind a 6 69 éves és mind a 7 79 éves korcsoportba tartozóknál. A korstruktúra az országos tendenciához hasonlóan nemenként eltérően változott: a nők körében a legidősebbek súlya jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaknál, ennek következtében 21-ben a legidősebb nők népességen belüli aránya már duplája volt a férfiakénak. Az időskorúak körében a nemek aránya a harmincas években sem volt kiegyenlített, 193-ban száz 6 éves és idősebb férfira 133 nő jutott, és az idők folyamán a nők aránya tovább emelkedett: a mutató értéke 199-ben már 167, és 21 elején 168 volt (országosan 159). A nőtöbblet a kor előrehaladtával egyre emelkedik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az időskorú nők között sok az egyedül élő. 1. ábra % 3 25 2 15 1 5 % Magyarország 3 25 2 15 1 5 193 196 197 198 199 21 21 193 196 197 198 199 21 21 14 évesek 6 X évesek

2 i Mozaik 13. Statisztikai tükör 211/15 Az idősek számának és arányának alakulása nemenként 1. tábla Korcsoport, év Az időskorúak száma, fő aránya az összenépességen belül, % 193 21 193 196 197 198 199 21 21 Férfi 6 69 36 255 84 547 5,4 8,3 1,1 9,4 1, 9,2 1,8 7 79 13 398 49 572 2, 3,4 4,4 5,8 5,4 6,9 6,3 8 X 2 484 26 189,4,7 1, 1,4 1,9 2,5 3,3 Összesen 52 137 16 38 7,8 12,5 15,5 16,6 17,4 18,7 2,4 Nő 6 69 44 127 122 17 5,7 1,7 12,1 11,3 12,7 11,1 13,1 7 79 2 255 85 526 2,6 5,4 7,4 8,8 8,3 1,5 9,1 8 X 4 714 61 74,6 1,3 2,2 3,4 4,2 5, 6,5 Összesen 69 96 268 77 8,9 17,4 21,7 23,4 25,2 26,6 28,7 Összesen 6 69 8 382 26 717 5,6 9,6 11,2 1,4 11,5 1,3 12, 7 79 33 653 135 98 2,3 4,5 6, 7,4 6,9 8,9 7,8 8 X 7 198 87 263,5 1, 1,6 2,5 3,2 3,8 5,1 Összesen 121 233 429 78 8,4 15,1 18,7 2,2 21,6 23, 24,9 A száz férfira jutó nők száma az idősek korcsoportjaiban 2. ábra Nő/1 férfi 3 Nő/1 férfi 3 Magyarország 25 25 2 2 15 15 1 193 196 197 198 199 21 21 1 193 196 197 198 199 21 21 6 69 éves 7 79 éves 8 éven felüli Az öregedési folyamatokat jelző demográfiai mérőszámok A népesség korösszetételének eltolódása tükröződik a lakosság átlagos életkorának alakulásában is. népességének átlagos életkora 199-ben 39,4 év volt, húsz évvel később 3 évvel több, azaz 42,4 év. Napjainkban a budapestiek átlagos életkora az országosnál (4,9 év) magasabb, sőt, megyék szerint vizsgálva a legidősebb. A nők átlagos életkora a férfiakét meghaladóan növekedett, így az időszak folyamán en a nemek közötti különbség 4,5 évről 4,7 évre emelkedett (országosan a nők átlagéletkora 4,3 évvel haladja meg a férfiakét). A társadalom idősödése többek között a születéskor várható átlagos élettartam lassú, de folyamatos növekedésének eredménye is melyben az életkörülmények kedvező változása mellett a mérséklődő csecsemő- és gyermekhalálozás is szerepet játszik. en az elmúlt húsz évben a születéskor várható élettartam mind a férfiaknál, mind a nőknél az országos átlagnál kedvezőbben emelkedett. Az utóbbi húsz évben a javulás a férfiaknál valamivel nagyobb volt, azonban várható élettartamuk még mindig elmarad a nőkétől. Életkor 5 4 3 2 1 Az átlagéletkor alakulása 37, 35,5 41,5 39,2 43,9 39,8 44,5 39, 37,1 41,1 38,7 43, Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő 199 21 21 Ország 3. ábra

Statisztikai tükör 211/15 i Mozaik 13. 3 Születéskor várható átlagos élettartam 2. tábla 5. ábra A 6 éves és idősebb népesség aránya a főváros kerületeiben, 21. január 1. Megnevezés Férfi 199 21 29 199 21 29 66,3 69,28 71,91 73,78 76,52 78,72 Magyarország 65,13 68,15 7,5 73,71 76,46 77,89 A társadalom idősödésének fontos mérőszáma az öregedési index, amely a hatvan évesek, illetve idősebbek számát a gyermekkorúakhoz (15 évesnél fiatalabbakhoz) viszonyítja. en 193-ban még 46 időskorú jutott száz gyermekkorúra, majd hullámzóan emelkedve 199-re az öregedési index 124-re nőtt, 21-ben pedig a mutató értéke (196) már több mint négyszerese volt az 193. évinek. Országosan a növekedés mérsékeltebb volt, 21 elején 153 időskorú jutott száz gyermekkorúra. A férfiak és a nők közötti eltérő halandósági viszonyok megmutatkoznak az öregedési index nemenkénti alakulásában is. A férfiaknál a kezdetektől valamelyest alacsonyabb a mutató értéke, és bár a növekedés mindkét nemre jellemző, a különbség egyre jelentősebb. Amennyiben az időskorúak számát az aktív korúakhoz (15 59 évesekhez) viszonyítjuk, arról kapunk képet, hogy mekkora eltartottsági terhet jelentenek az aktív korúak számára. en 193-ban száz aktív korúra még mindössze 11 időskorú személy jutott, húsz évvel ezelőtt már 35, napjainkban pedig 4. egyes kerületeiben jelentős eltéréseket tapasztalhatunk valamennyi idősödést jelző mutató tekintetében. Általánosságban megállapítható, hogy a főváros budai kerületeit jelentősebb elöregedés jellemzi kivételt képez a XXII. kerület, a pesti oldalon a legidősebbek a belső városmag kerületei; ugyanakkor itt található a legfiatalabbnak tekinthető IV. kerület is. Az időskorú (6 éves és idősebb) népesség aránya a fővárosi kerületek héttizedében magasabb az országos átlagnál (22,5%). A legmagasabb, 3%-ot is meghaladó az idősek részesedése a budai oldalon lévő I., II. és XII. kerületben, valamint a belvárosi V. kerületben, ugyanakkor a legkisebb, az országos átlag alatti a pesti oldalon lévő IV., VII., VIII., X., XVII., valamint a XXI. és a XXIII. kerületben. Öregedési index Nő % 35 3 25 2 15 1 5 A nemek között eltérés valamennyi kerületben tapasztalható, a nők körében a férfiakénál jóval magasabb az e korosztályba tartozók aránya, mely a legidősebbek, azaz a 8 éven felüliek esetében mutatkozik a legmarkánsabban (Kerületes táblázatok, 1. tábla). Az átlagos életkort tekintve a fentihez hasonló a sorrend. Az I., II., V. és XII. kerületben élők átlagos életkora 45 47 év, a IV., X., XVII. és XXIII. kerületben viszont nem éri el a 4 évet. 35 3 25 2 15 1 5 II. Öregedési index a főváros kerületeiben, 21. január 1. V. Magyarország I. XII. V. XIV. XI. XVI. XV. III. XIII. XXII. XX. XVIII. VI. XIX. IX. XXI: XXIII. VII. XVII. X. VIII. IV. Magyarország I. II. VI. XII. XI. XIV. XIII. VII. XV. III. XVI. IX. XIX. XXII. XVIII. XX. XXI. VIII. X. XXIII. XVII. IV. 6. ábra 4. ábra 3 25 2 15 1 5 193 196 197 198 199 21 21 Férfi 3 25 2 15 1 5 193 196 197 198 199 21 21 Nő Magyarország

4 i Mozaik 13. Statisztikai tükör 211/15 Az öregedési index a kerületek között kiemelkedően magas a belvárosi V. kerületben, ahol száz gyermekkorúra 34 idős személy jut, az országos 153-mal szemben. A mutatót nemenként vizsgálva még szembetűnőbb az idősek magas aránya, ugyanis ebben a kerületben 476 idős nő jut száz lánygyermekre. Egyedül a IV. kerület öregedési indexe alacsonyabb az országra jellemzőnél. (Kerületes táblázatok, 2. tábla) Az időskorúak eltartottsági rátája az I., a II. és a XII., valamint az V. kerületben a legmagasabb, ezekben a kerületekben 5 6 időskorú személy jut száz aktív korúra, míg a IV. kerületben fele annyi. A mutató értéke a belvárosi VII., VIII., IX. és X. kerületben, valamint néhány peremkerületben (XVII., XXI. és XXIII. kerület) alacsonyabb az országos átlagnál. (Kerületes táblázatok, 3. tábla) Egészségi állapot Az életminőségünket jelentősen befolyásolja az egészségi állapotunk. Bár az idősödés nem jár együtt szükségszerűen a betegséggel, mégis, az idős emberek gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A háziorvosi nyilvántartások alapján az esetek valamelyest több mint felénél 65 éves és idősebb beteget gyógykezelnek. Az idős emberek megbetegedései között a keringési, és a daganatos betegségek dominálnak, és jelentősen megnő az ún. II. típusú cukorbetegség gyakorisága is. Az egyik leggyakrabban előforduló betegség a magasvérnyomás betegség. en évente 474 ezer esetben a megjelenések negyedénél keresik fel a háziorvosokat ezzel a panasszal, és az esetek felénél 64 éven felüli személyt kezelnek. A tízezer lakosra jutó megbetegedések száma az idősebb korosztályoknál (7498) többszöröse a fiatalabbakénak, és nemenként vizsgálva az idősebb férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. A keringési betegségek között kiemelt jelentősége van az ischamiás szívbetegségeknek, melyek közé tartozik a heveny szívizomelhalás is. A 29- ben a fővárosi háziorvosok által regisztrált ilyen megjelenések több mint kétharmadánál, 18 ezer esetben a beteg 64 éven felüli személy volt. Tízezer időskorúra 3374 megbetegedési eset jutott, ami a felnőtt népességre számított átlag háromszorosa. Ezen megbetegedés népességre vetített gyakorisága mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályoknál kisebb az országra jellemzőnél. Elsősorban az időseket érintő megbetegedés az agyi erek betegsége, melynek gyakorisága az életkor előrehaladtával nő: 75 éves kor fölött már négyszer gyakoribb, mint a teljes népességre vetített hányada. Az évi 78 5 eset háromnegyedénél idős korú személyt kezelnek. Idősebb korban gyakrabban fordulnak elő a rosszindulatú daganatos megbetegedések is. Az alapellátásban, azaz a háziorvosoknál megjelent rosszindulatú daganatos esetek 57%-a idősebb személyt érint. A megjelenési esetek tízezer lakosra jutó száma az országossal közel megegyezően 321 eset volt, azonban a mutató értéke a 75 éven felüli férfiak és nők körében többszöröse a fiatalabb korosztályokénál. Az idős cukorbetegek megjelenési eseteinek száma en 29-ben meghaladta a 144 ezret, az összes eset 52%-át. A 65 év feletti korosztályoknál a betegség tízezer lakosra jutó száma meghaladja férfiaknál a 28, nőknél a 21 esetet. Nyugellátás Az időskorúak megélhetését döntően a kiépített nyugdíjrendszer biztosítja. A nyugdíjasok száma az elmúlt években en évről évre meghaladta a félmilló főt, de 21 januárjában már ennél kevesebben részesültek nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban. Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjat az ellátásban részesülők 85%-a, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat 8%-uk, özvegyi nyugdíjat 2%-uk kapott, fennmaradó hányaduk árvaellátásban, illetve különféle járadéktípusokban részesült. Mivel ez utóbbi ellátások jogosultjai többnyire nem az idős korosztályból kerültek ki, az összes ellátott közül 412 ezren döntően öregségi nyugdíjasok tartoztak a 6 éves és idősebb korosztályba. Annak ellenére, hogy a nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást kapók összlétszáma 25 januárjához képes 3,2%-kal csökkent, a legalább 6 éves nyugdíjasok száma és aránya nőtt. (21 elején a fővárosi nyugdíjasok 83%-a múlt el 59 éves, míg öt évvel korábban 78%-uk tartozott ebbe a korcsoportba.) 21 elején majdnem minden ötödik ilyen korú nyugdíjas a fővárosban élt. A 8 évnél idősebb korcsoportokban a fővároshoz való kötődés még ennél is nagyobb arányú volt és az életkor előrehaladtával fokozatosan növekedett. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek főbb megbetegedéseinek tízezer lakosra jutó száma, 29 3. tábla Férfi Nő ebből: ebből: A betegség megnevezése Összes felnőtt Összes felnőtt 65 74 75 X férfi nő 65 74 75 X éves éves Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I1-I15) 3 212,1 7 41,1 8 598,8 3 354,6 6 69,5 7 786,6 Ischaemiás szívbetegségek (I2-I25) 1 9,3 3 59,4 4 834,8 1 11,2 2 327,4 3 936,4 Cerebrovascularis betegségek (I6-I69) 56,4 1 47,5 2 615,5 574,9 1 28,3 2 28,1 Rosszindulatú daganatok (C-C97) 297,3 765,9 1 217,2 34,7 652,5 826,5 Diabetes mellitus (E1-E14) 1 57,3 2 8,1 2 822,9 956,8 2 64, 2 157,9 Magyarország Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I1-I15) 3 139,2 7 1, 8 142,2 3 637,6 7 38,9 7 831,2 Ischaemiás szívbetegségek (I2-I25) 1227,6 3 5,6 5 186,9 1448,2 3 169,6 4 614,3 Cerebrovascularis betegségek (I6-I69) 537,5 1647,6 2 752,5 664,9 1428,5 2 42,2 Rosszindulatú daganatok (C-C97) 287,9 796,2 1 199,9 349,3 692,6 797, Diabetes mellitus (E1-E14) 967,4 2 516,5 2 447, 979,9 2 21, 2 167,4

Statisztikai tükör 211/15 i Mozaik 13. 5 A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők korcsoportonként, 21. január Életkor 4. tábla Ellátásban részesülők száma, fő aránya az országosból, % 6 évnél fiatalabb 86 639 11,1 6 64 12 243 18,4 65 69 97 547 19,1 7 74 69 3 17,3 75 79 6 817 18,4 8 84 46 66 2,6 85 89 26 54 22,7 9 94 6 769 26,5 95 99 2 71 28,8 1 éves és idősebb 191 32,4 Ismeretlen korú 4 5,7 Összesen 498 745 16,9 Ebből: 6 éves és idősebb 412 12 19, A fővárosban lakó időskorúak döntő többségének folyósítottak nyugdíjat, de három a VI., a VII. és a VIII. kerületben száz 59 éven felüli lakosra kevesebb mint 9 azonos korú nyugdíjas jutott. E kerületekben, illetve a IV. és a IX. kerületben volt a legkisebb az ilyen korú nyugdíjasok összes népességen belüli aránya is. Ebben az öt kerületben a lakónépesség maximum negyede kapott időskorúként nyugdíjat. Arányaiban a legtöbb legalább 6 éves nyugdíjas a XII., az I., az V. és a II. kerületben élőkre jutott. A kerületek közötti sorrendre részben a demográfiai folyamatok, részben a lakáspiaci helyzet alakulása van hatással, ezért az viszonylag lassan változik. A nőtöbblet a nyugdíjasok körében is megfigyelhető. 21 januárjában az 59 év feletti budapesti nyugdíjasok közül a nők száma 259 421 főt, a férfiaké 152 681 főt tett ki, vagyis a nők aránya 63% volt. (Az országos arány 1 százalékponttal maradt el ettől.) Az időskorú nyugdíjasok közül az 194 és 1944 között születettek körében tapasztalható a legalacsonyabb nőtöbblet, de még itt is 59%-ot tett ki a hölgyek aránya. Az 1945 és 1949 között születetteknél az ennél magasabb női arányszám hátterében a nőkre vonatkozó ma még alacsonyabb nyugdíjkorhatár állhat. A kor előrehaladtával összefüggésben a nők születéskor várható magasabb élettartamával, illetve a népességen belüli arányával a nőtöbblet egyre erőteljesebbé válik. Az 1915 és 1919 között született nyugdíjas nők már háromszor annyian voltak, mint férfi társaik. A matuzsálemi kort megélt nyugdíjasok körében a nőtöbblet pedig közel hétszeres. Ezer fő 12 1 8 6 4 2 7. ábra A legalább 6 éves nyugdíjasok száma korcsoportonként és nemenként, 21. január 6 64 65 69 7 74 75 79 8 84 85 89 9 éves Nő Férfi A budapesti, legalább 6 éves nyugdíjasoknak a 21. januári emelést követően havonta átlagosan 19 6 forint ellátást folyósítottak. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások havi átlaga 14 4 forintot tett ki a fővárosban, az idősebbek átlagnyugdíja ennél azért lehetett több, mert az öregségi nyugdíj, amelyben ez a korosztály többségében részesült, magasabb összegű volt, mint a többi ellátás. A fővárosi időskorúak nyugdíja 2%-kal haladta meg az országos átlagot. en a keresetek is magasabbak; 29 során az itt dolgozók havi nettó átlagkeresete 23%-kal volt több az országos átlagnál. A nyugdíj nagyságát azonban nemcsak a korábban elért fizetés, hanem a megszerzett szolgálati idő is jelentősen befolyásolja. en az öregségi nyugdíjban részesülők hosszabb szolgálati idővel rendelkeztek, mint országosan. A nők lakóhelyüktől függetlenül, részben a családi szerepvállalással, részben pedig a számukra korábbi jogszabályok által biztosított alacsonyabb nyugdíjkorhatár miatt általában kevesebb szolgálati idővel vonultak nyugdíjba, mint a férfiak. A nemek közötti különbség a fővárosban azonban kisebb mértékű volt, mint országosan. Ennek hátterében vélhetően a térségek eltérő munkaerő-piaci helyzete, valamint a családi szerepvállalást segítő intézményrendszerek fejlettsége áll. Az öregségi nyugdíjasok megszerzett szolgálati idejének hossza, 21. január 5. tábla Megszerzett átlagos szolgálati idő, év Nem Területi Ország különbség Férfi 42,7 41,4 1,3 Nő 37,3 33,9 3,4 Együtt 39,2 36,7 2,5 Nemek közötti különbség 5,4 7,5 X A legalább 6 éves nők átlagnyugdíja a fővárosban 12 9 forintot, a férfiaké 12 8 forintot tett ki. A budapesti időskorú nők átlagnyugdíja 22%- kal, a férfiaké 18%-kal haladta meg a megfelelő országos értékeket. A nők esetén tapasztalt nagyobb eltérés összefügg a korábbi keresetek színvonalán túl az öregségi nyugdíjban részesülők országosnál magasabb arányával és hosszabb szolgálati idejével. A demográfiai folyamatokhoz hasonlóan a nyugdíjak nagysága is jelentős különbségeket mutat egyes kerületeiben. A legalább 6 éves nyugdíjban részesülők átlagos nyugdíja a XII. és a II. kerületben volt a legmagasabb. E két fővárosi kerületben az időskorú nyugdíjasok havonta átlagosan több mint 124 ezer forintnyi nyugellátást kaptak. Az átlagosnál jelentősen nagyobb, közel 121 ezer forint nyugdíjuk volt az I. kerületben élő 59 év feletti nyugdíjasoknak is. Az átlagnyugdíj összege további öt fővárosi kerületben haladta meg a budapesti átlagot. A legalacsonyabb havi átlagos ellátmányt százezer forintnál kevesebbet a XXIII. kerületben élők kapták, de még az ő átlagnyugdíjuk is majdnem 8%-kal magasabb volt az országos értéknél. A legalább 6 éves nyugdíjasok nyugdíjának eltérése a budapesti átlagtól kerületenként, 21. január % 15 1 5-5 -1-15 XII. II. 8. ábra I. XI. V. XIII. III. XIV. VI. XVI. IX. IV. XXII. X. XIX. XV. XVIII. XVII. VII. XXI. XX. VIII. XXIII.

6 i Mozaik 13. Statisztikai tükör 211/15 Az időskorú budapesti nyugdíjasok közül 55 forintnál alacsonyabb összegű ellátásban közel 21 ezren részesültek. Legalább ennyit, de 6 forintnál kevesebbet 8 ezer, ennél többet, de 7 forintnál kevesebbet 28 6 budapesti nyugdíjas kapott. (29-ben az egytagú nyugdíjas háztartások létminimuma 67 522 forintot, a kéttagúaké 58 143 forintot a háromtagúaké 55 18 forintot tett ki.) A havi 7 forintnál kevesebb nyugdíjjal rendelkező 57 6 időskorú döntő része 68%-a a 6 és 69 év közötti korcsoportba tartozott. A 6 év feletti nyugdíjasok mintegy felének 217 ezer embernek a nyugdíja 7 forint és 119 999 forint közötti sávba esett. 12 és 199 999 forint közötti nyugdíjat 3%-uk, legalább 2 forint összegű nyugdíjat 3%-uk kapott. Ez utóbbi nyugdíjnagyság kategóriában szintén létszámarányánál (48%) nagyobb volt a 6 és 69 év közöttiek súlya (68%). Fő 25 2 15 1 9. ábra A legalább 6 éves nyugdíjasok száma teljes ellátásuk nagysága szerint főbb korcsoportonként, 21. január 5 3 alatt 6 1 14 18 Ft 6 69 éves 7 79 éves 8 éves és idősebb Főbb korcsoportonként a 7 és 79 év közötti budapesti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja volt a legmagasabb (11 4 forint) és a legalább 8 éves nyugdíjasoké a legalacsonyabb (18 forint). A 7 év alattiak átlagnyugdíja 19 7 forintot tett ki. Az életkor előrehaladtával az átlagnyugdíjak nagyságát a nemenkénti összetétel eltolódása csökkenti. A 79 éven felüli nyugdíjasok alacsonyabb nyugellátásának hátterében azonban nemcsak a nők növekvő arányszáma áll, hanem az is, hogy az 1925 előtt született hölgyek eleve alacsonyabb nyugellátással rendelkeznek, mint a később született nyugdíjas társaik. Az időskorúak egyéb anyagi forrásai Az időskorú népesség jövedelme kiegészülhet a nyugdíj melletti munkavállalással, az állam által nyújtott szociális juttatásokkal, befektetéseik hozamával és a családon belüli transzferjövedelmekkel, de az alapvető megélhetési forrásnak a nyugdíj tekinthető. Erre utal az is, hogy a nyugdíjas korosztály esetén a tovább dolgozók és a nyugdíjasként foglalkoztatottak száma nem túl nagy. A fővárosban az idősebb generációk foglalkoztatási helyzete jobb, mint országosan, mégis 21 első negyedévében a munkaerő-felmérés adatai alapján a 6 és 74 év közötti népességből kevesebb mint 36 ezren dolgoztak. (A fővárosban e korcsoport foglalkoztatási aránya 13%-ot tett ki és közel harmada részmunkaidőben dolgozott.) A legalább 65 éves foglalkoztatottak száma nem érte el a 12 ezret. Arról, hogy az idősek keresetei hogyan alakulnak nem rendelkezünk adatokkal, és a szociális juttatások esetén is csak néhány főbb segélytípus esetén ismert a munkavállalási kornál idősebb segélyezettek száma. 29 decemberében 4838 legalább 62 éves ember részesült lakásfenntartási támogatásban és 313 fő kapott átmeneti segélyt. Közgyógyellátási igazolvánnyal 23 655 fő rendelkezett. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 46%-a, ezen belül a méltányosságból igazolványt kapók 7%-a volt az aktuális nyugdíjkorhatárnál idősebb. A lakásfenntartási támogatásban, illetve átmeneti segélyben részesülők esetén ez az arány 23%-ot tett ki, de némileg még ez is meghaladta e korosztály népességen belüli súlyát (22%). Időskorúak járadékát 483 embernek fizettek. 29-ben 1482 62. életévét betöltött személy részesült súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos támogatásokban, amely a segélyezettek számának 47%-át tette ki. Igaz, nem jellemző időskori tevékenység, de 21 januárjában 179 nyugdíjas nagyszülőnek folyósítottak gyermekgondozási segélyt. Idősek szociális gondozása A legtöbb idős ember nem szívesen szorul mások segítségére, de az évek múlásával és az egészségi állapot változásával a fizikai, anyagi vagy lelki segítségnyújtások iránti igény előtérbe kerül. Az idősgondozás intézményesített rendszere egymásra épülő formákból áll, megpróbálva ezzel az idős emberek szükségleteihez igazodni. Azok az időskorúak, akik az önálló életvitelre döntő részben képesek a nappali intézményeken keresztül részesülhetnek ellátásban. 29 végén a fővárosban összesen 151 ilyen intézményben, ezen belül 15 idősek klubjában volt arra lehetőségük a rászorulóknak, hogy napközbeni tartózkodásuk során étkezésben, orvosi ellátásban, higiéniai szükségleteik kielégítésében részesüljenek, illetve különféle szabadidős programokon vegyenek részt. A fővárosi nappali intézmények ellátottainak meghatározó része 71%-a, összesen 5419 fő volt legalább 6 éves. Az időskorú ellátottak döntő többsége (98%-a) idősek nappali ellátásában, fennmaradó 2%-uk pedig más típusú (fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybeteg vagy demensek részére nyújtott) nappali ellátási formában részesült. Az időskorú nappali intézményekben gondozottak 34%-a 7 évnél fiatalabb, 38%-uk 7 79 éves volt, 28%-uk pedig 8. életévét is betöltötte. Az életkor előrehaladtával egészen 79 éves korig az ezer megfelelő korú budapestire egyre több nappali ellátásban részesülő jutott. Az ennél idősebbek esetén a mutató értéke változatlan szinten marad, ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy a nagyon idős emberek gondozására ennél megfelelőbb ellátások is léteznek. A nemenkénti arányok esetén az életkor előrehaladtával a nők növekvő részesedését várnánk, de a nappali ellátásban részesülő időskorúak esetén ez nem így van. Közülük a 89 évesnél idősebbek körében a legalacsonyabb a hölgyek aránya, de még körükben is 7%. 6. tábla Szociális gondozásban részesülő időskorúak főbb adatai életkor szerint, 29. december 31. Életkor Nappali ellátásban Étkeztetésben Házi segítségnyújtásban részesülők Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban Bentlakásos intézményben gondozottak Száma 6 64 76 1 29 193 32 842 65 69 1 99 1 24 26 75 7 7 74 986 1 42 39 19 833 75 79 1 55 1 341 696 237 1 195 8 89 1 344 3 39 2 92 684 3 155 9 éves és idősebb 175 85 641 191 798 6 éves és idősebb 5 419 8 64 4 272 1 328 7 523 Ezer megfelelő korú lakosra jutó száma 6 64 7 11 2 8 65 69 11 12 3 1 7 7 74 14 15 5 2 12 75 79 17 21 11 4 19 8 89 17 4 27 9 41 9 éves és idősebb 17 77 61 18 76 6 éves és idősebb 13 2 1 3 18

Statisztikai tükör 211/15 i Mozaik 13. 7 A 6 éves és idősebb lakosok közül 864-en részesültek szociális étkeztetésben, vagyis kaptak naponta legalább egyszer meleg ételt. Az időskorú ellátottak 77%-ának házhoz szállították az élelmet, míg fennmaradó hányaduk vagy önállóan gondoskodott az étel elviteléről, vagy az önkormányzat által megjelölt helyen fogyasztotta azt el. A 6 és 69 év közöttiek esetén az otthonukban étkezők aránya 6%-ot, a 79 évesnél idősebbek esetén pedig már 88%-ot tett ki. Az ezer megfelelő korú budapestire jutó szociális étkeztetésben részesülők száma az életkorral párhuzamosan növekedett. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a házi segítségnyújtásban és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők, illetve a bentlakásos intézményekben elhelyezettek esetén is, de az első két ellátási forma nem annyira gyakori. Házi segítségnyújtásban például hozzávetőlegesen fele annyi 4272 6 év feletti ember részesült, mint étkeztetésben. A házi segítségnyújtás részben szociális, részben egészségügyi ellátás, mivel ez a gondozási forma nemcsak a bevásárlást, főzést, takarítást, hivatalos ügyek intézését foglalja magában, hanem az ápolást is. Ezt egészítheti ki, de önálló ellátásként is igénybe vehető a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ilyen ellátásban 1328 legalább 6 éves személy részesült. A szociális alapszolgáltatások körébe tartozik még a családsegítés is. Az e szolgáltatást igénybevevőkről azonban nem rendelkezünk az időskorúakra vonatkozó részletes korcsoportos adatokkal, de a munkavállalási kornál idősebbekről igen. 29 során a családsegítő szolgálatokat 683 legalább 62 éves személy kereste fel valamilyen problémával. Abban az esetben, ha az időskorúak már otthonukban nem láthatóak el, bentlakásos intézménybe kerülhetnek. Az intézményekben a rászorulókat átmeneti vagy tartós jelleggel is elhelyezhetik, és különböző ellátotti csoportok (idősek, fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok) gondozását biztosíthatják. 29 végén a bentlakásos intézményekben 12 222 ember élt és közülük 7523 fő volt legalább 6 éves. Az időskorú ellátottak többsége idősellátásban részesült és többnyire idősotthonban élt. A fővárosban összesen 71 időskorúak otthona működött, 6456 férőhellyel. Ezekben az ápolást-gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményekben 5868 ember ellátásáról gondoskodtak. Emellett a fővárosban 35 időskorúak gondozóháza is üzemelt. A formálisan nyújtott szociális gondozás az egyre idősebb korosztályoknál mind nagyobb és nagyobb szerepet játszik, de az időskorúak önellátása, valamint a család és a környezet jelentősége még mindig nagyobb mértékű ennél. További információk, adatok, (linkek): Módszertan Elérhetõségek: judit.vida@ksh.hu Telefon: 345 1293 Információszolgálat Telefon: 345-6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 211 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

KERÜLETES TÁBLÁZATOK 1. tábla Az idős korúak aránya kerületenként, 21. január 1. Kerület A 6 évesek és idősebbek aránya, % A 8 évesek és idősebbek aránya, % Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen I. 26, 37,6 32,5 6,6 12,5 9,9 II. 28,5 36,5 32,9 6,1 9,5 8, III. 21,1 28,5 25,2 3, 5,7 4,5 IV. 15,7 21,8 19, 1,5 3,5 2,6 V. 23,3 36,3 3,5 6,7 12,7 1, VI. 18,9 28,3 24,1 4,3 8,9 6,9 VII. 16,4 25,9 21,7 3,2 7,5 5,6 VIII. 15,7 25, 2,7 2,9 6,9 5, IX. 16,9 27,5 22,7 3,2 7,5 5,6 X. 17,1 24,9 21,2 2, 4,1 3,1 XI. 22,5 31,9 27,6 4,5 7,7 6,2 XII. 28,1 36, 32,5 5,3 8,1 6,8 XIII. 19,6 29,2 24,9 3,6 7,5 5,8 XIV. 22, 32,2 27,7 4,4 8, 6,4 XV. 2,8 3,1 25,8 3,2 6,3 4,9 XVI. 23, 28,6 26, 2,8 5,4 4,2 XVII. 19, 23,8 21,5 1,9 3,5 2,7 XVIII. 2,6 27,5 24,3 2,5 4,9 3,8 XIX. 19,5 26,7 23,4 2,5 5,4 4,1 XX. 19,7 28,5 24,5 2,4 5,6 4,1 XXI. 18,2 25,7 22,2 2,1 4,7 3,5 XXII. 21, 28, 24,7 2,8 5,5 4,2 XXIII. 17,6 25,6 21,8 2,1 5,6 3,9 összesen 2,4 28,7 24,9 3,3 6,5 5,1 Országos átlag 18,3 26,3 22,5 2,5 5,3 3,9 2. tábla A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma kerületenként, január 1. Kerület 199 21 Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen I. 17,5 299,2 233,9 192,2 374,6 281,5 II. 116,4 194,7 154,4 196,4 327,2 259,5 III. 63,5 16,6 84,5 148, 246,9 196,6 IV. 46,3 82,5 64, 14,1 18, 141, V. 163,4 295,3 229,5 221, 476,2 34,3 VI. 124,7 237,8 18,6 168,5 339,2 251,2 VII. 123,2 242,2 181,6 135,5 28,7 26,5 VIII. 14,6 24,1 153,5 114,9 224,6 168,4 IX. 115,7 215,3 164,7 124,2 249,3 186,6 X. 69, 117,7 92,9 117,7 22, 159,2 XI. 111,3 186,1 147,5 158,9 291, 222,7 XII. 119,4 25,9 16,8 186,4 32, 243,3 XIII. 14,9 191, 147,1 146,8 283,4 213, XIV. 133,2 219, 175,4 146,6 296,5 218, XV. 91,7 156,8 123,3 144,6 264,6 22,4 XVI. 84,1 135,8 19,3 157,3 228, 192,5 XVII. 56,3 91,7 73,8 122,1 186,8 153,1 XVIII. 74,1 122,7 97,4 135,2 219,3 176,1 XIX. 65,6 116,5 9,6 139,4 23,1 184,1 XX. 9,5 158,6 123,2 125,4 229,5 175,5 XXI. 52,3 88,1 69,7 126,4 216,3 17, XXII. 72,1 119,6 95,2 142,3 22, 18,4 XXIII. 119,3 197,3 157,6 összesen 9,8 158,7 124, 142,8 252,9 196,3 Országos átlag 72,2 112,7 92, 114,8 192,3 152,6

3. tábla A száz aktív korúra jutó időskorúak száma kerületenként, január 1. Kerület 199 21 Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen I. 5,2 69,4 6,8 42,9 71,8 58,2 II. 37,6 5,7 44,6 5,2 69,7 6,5 III. 2,5 31, 25,9 32,8 47,5 4,5 IV. 18,5 29,2 24,1 22,7 33, 28,2 V. 47,3 7,6 6,1 35,3 64,9 5,3 VI. 39,5 65,8 53,4 27, 44,7 36,4 VII. 36,3 6,5 49,2 22,9 4, 32, VIII. 31,1 54,7 43,3 22,2 39,2 3,9 IX. 31,3 53,6 42,7 24,4 44,7 35, X. 17,9 32,3 24,8 25, 39,7 32,5 XI. 29,3 43,4 36,6 35,5 55,8 46,1 XII. 36,4 48,4 42,9 49,5 69,1 59,9 XIII. 28,8 48,9 39, 29,2 48,2 39,2 XIV. 32,3 47,2 4,1 35, 56,4 46,4 XV. 24,6 37,7 31,3 32,1 51,5 42,1 XVI. 25,2 37,7 31,5 36,9 48,6 43, XVII. 2,3 31,3 25,9 28,9 37,6 33,4 XVIII. 23,8 34,1 29,1 32,1 45,8 39,2 XIX. 24, 38,5 31,5 29,4 43,3 36,7 XX. 26,5 4,5 33,7 3,5 48,2 39,7 XXI. 18, 29,2 23,5 26,9 41,2 34,2 XXII. 22,1 34,2 28,2 32,6 47,2 4, XXIII. 25,9 41,8 33,8 összesen 27,4 42,9 35,4 31,2 48, 4, Országos átlag 25,3 36,9 31,2 27,8 43,8 35,8

4. tábla A legalább 6 éves nyugdíjasok száma és nyugellátásának nagysága kerületenként, 21. január Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő Átlagnyugdíj, Ft Kerület 6 69 7 79 79 év 6 69 7 79 79 év Összesen éves éves feletti éves éves feletti Összesen I. 2 887 2 334 2 249 7 47 123 616 121 86 116 363 12 867 II. 11 91 7 859 5 93 25 672 125 362 126 246 119 565 124 3 III. 15 778 9 326 5 45 3 554 111 598 112 457 19 98 111 414 IV. 1 522 5 912 3 117 19 551 18 715 16 1 12 853 16 963 V. 2 866 2 288 2 326 7 48 112 261 114 158 114 447 113 521 VI. 3 417 2 511 2 365 8 293 16 68 19 85 17 572 17 633 VII. 5 97 3 579 3 91 11 767 1 348 14 13 14 57 12 465 VIII. 6 62 4 544 3 239 14 385 99 151 13 67 13 528 11 373 IX. 5 23 4 391 2 976 12 57 16 75 17 672 16 437 16 998 X. 8 823 5 375 2 75 16 948 16 49 15 46 13 169 15 565 XI. 16 791 12 56 8 891 38 242 117 128 117 62 112 988 116 327 XII. 8 8 5 915 4 31 18 233 125 4 127 156 119 261 124 518 XIII. 11 762 8 571 5 637 25 97 111 372 113 4 111 213 111 888 XIV. 14 2 1 928 7 2 32 148 111 178 111 975 19 373 111 55 XV. 1 2 6 514 3 567 2 11 14 291 14 42 12 155 13 948 XVI. 9 865 5 164 2 82 17 831 19 58 16 788 11 135 17 156 XVII. 9 991 5 481 2 674 18 146 14 569 12 11 99 245 13 12 XVIII. 12 94 7 489 3 49 23 73 14 62 14 58 99 644 13 393 XIX. 7 438 4 13 2 328 13 779 15 26 15 64 11 58 14 552 XX. 8 274 5 16 2 652 15 942 11 887 13 21 99 75 11 888 XXI. 9 114 5 322 2 654 17 9 12 468 12 362 99 613 11 992 XXII. 6 786 3 75 1 977 12 468 18 615 15 93 12 471 16 835 XXIII. 2 342 1 32 727 4 389 97 63 99 348 99 339 98 43 199 79 13 117 82 195 412 12 19 664 11 48 17 976 19 562 Ország 1 66 45 731 962 376 465 2 174 472 92 13 9 78 9 54 91 337