BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. Bevezetés a biológiába

BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1. Bevezetés a biológiába TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között. Értelmezze a természetes rendszert az élıvilág fejlıdéstörténete alapján. Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Vizsgáló módszerek Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot Ismertesse a modellalkotás lényegét. készíteni, metszetet elemezni. 1.2. Az élet jellemzıi 1.2.1. Az élı rendszerek Értelmezze mőködı rendszerként az élı szervezeteket. 1.2.2. Szervezıdési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a szervezıdési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintő, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szervezıdési szintek mőködései magukba foglalják az alacsonyabb szintőekét, de azokból nem vezethetık le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életmőködések részjelenségei). Fogalmazza meg az élı rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belsı egység, idızítı és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklıdés és öröklıdı változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre. Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentıségét. Végezzen Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az el egyszerő plazmolízises kísérletet hagyma bırszöveti nyúzatával. életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). Ismertesse a felületen való megkötıdés biológiai jelentıségét (enzimmőködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötıképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát. Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Ismertesse az enzimek elıfordulását (minden sejtben mőködnek), az Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes

enzimmőködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemzı értékeivel (testhımérséklet, ph - ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklıdı emberi betegséget (pl. tejcukor-érzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelızhetıségét. 2. Egyed alatti szervezıdési szint folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlıtlen ioneloszlással (mitokondrium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim mőködéséhez szükséges optimális kémhatást és hımérsékletet mutatja be. TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1. Elemek, ionok Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élı szervezetben. Ismertesse az I, F, Si szerepét az élı szervezetben. Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+3+, HCO3-, a CO32- ionok természetes elıfordulásait. Ismertesse a Na+, K+, Cl-, NO2-, NO3-, PO43- ionok természetes elıfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. 2.1.2. Szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentıségét az élıvilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel 2.1.3. Lipidek Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje el a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hıszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli elıfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettıskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. 2.1.4. Szénhidrátok Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá

emészthetıség) az alábbi példákon: szılıcukor, keményítı, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes elıfordulásukat és az élı szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítı kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. 2.1.5. Fehérjék Ismertesse és ismerje el a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtıl. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölı fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek elıfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életbıl a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). 2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hı, nehézfémek, mechanikai hatás). Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítı (önmegkettızıdı) szerep. Hasonlítsa és kapcsolja össze az élılények felépítı és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élılényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. példákat a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképzıdést. Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hısokkfehérjék) mőködését a sejt öngyógyító folyamataival. Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázisfoszfát egységekbıl felépülı molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentıségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítı szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).

2.2.2. Felépítı folyamatok Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait. helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvetı szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fı történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). 2.2.3. Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse a mindennapi Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötıdését, felhasználását. a szén-dioxid keletkezését, a folyamat helyét. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végsı oxidáció során a szállítómolekulához kötött H Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más folyamat helyét a sejtben. aminosavba kerül. 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. 2.3.1. Elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). 2.3.2. Mozgás Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. 2.3.3. Anyagcsere Magyarázza a sejt belsı hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). 2.3.4. Osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNSmegkettızıdés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettıs lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerıit. Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal. Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belsı felesleges anyagok lebontásának lehetıségét (lizoszóma).

2.3.5. A sejtmőködések vezérlése Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külsı és belsı ingerekre (valamilyen belsı anyag koncentrációváltozása, mőködésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). Értelmezze a K-Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat. 3. Az egyed szervezıdési szintje TÉMÁK VIZSGASZINTEK 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1. Vírusok Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentıségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertızés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvetı járványtani fogalmakkal (fertızés, járvány, higiénia). Középszint Emelt szint Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Hasonlítsa össze a priont a vírussal. 3.2. Önálló sejtek 3.2.1. Baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szervezıdését. Hozzon példát kemo- és fototróf, valamint auto- és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezıgazdasági és egészségügyi jelentıségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelıtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelızését és a védekezés lehetıségét. Ismertessen fertıtlenítési, sterilizálási eljárásokat. 3.2.2. Egysejtő eukarióták Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtő élılények változatos testszervezıdését és felépítı anyagcseréjét: amıba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztıgomba faj. Ismerje fel ezeket az élılényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzıjét, és a baktériumok ivaros jellegő folyamatait. Ismertesse az endoszimbióta elméletet. Elemezzen az egysejtőek életmódjával összefüggı kísérleteket.

3.3. Többsejtőség 3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a testszervezıdés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élılények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek mőködésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtő szervezıdés és a többsejtő szervezıdés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). 3.3.2. Sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. 3.3.3. Teleptest és álszövet 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1. A növényvilág fıbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Tudja, hogy ez a szervezıdés jellemzı a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés). Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlıdésének lépéseit. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének fıbb jellemzıit. Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét. Különböztesse meg a legismertebb ehetı, és mérgezı kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgezı. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütıélesztı gyakorlati jelentıségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegıszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. Tudja, hogy a növényvilág fejlıdését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élıhelyeken való szaporodás lehetısége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenı evolúciós újításokat (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermıknél megjelenı evolúciós újításokat (virág, mag, víztıl független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermık kétszakaszos egyedfejlıdésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlıdéstörténeti jelentıségét.

3.4.2. Az állatvilág fıbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Ismertesse a zárvatermıknél megjelenı evolúciós újításokat (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszırök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élı növények megismeréséhez, és élıhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettıs megtermékenyítés folyamatát. - szivacsok - laposférgek - győrősférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejőek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltőek, hüllık, madarak, emlısök). Jellemezze önállóan csoportjellemzık alapján a fenti csoportokat. 3.4.3. A növények szövetei, szervei - Szövetek Ismertesse, hogy milyen mőködésekre specializálódtak a következı szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bırszövet, táplálékkészítı alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bırszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat. - Gyökér, szár, levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és mőködését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Ismerje fel egyszerő, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikő és egyszikő lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikő levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyőrők keletkezését. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerıit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a Értelmezze, hogy a gázcserenyílások mőködése hogyan függ össze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér

virágú növényen. - Virág, termés Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó mőködéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történı szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás elınyeit és hátrányait. Ismertesse a növények fıbb ivartalan szaporítási módjait (tıosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külsı és belsı feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkezı növényi életmőködéseket (gyümölcsérés). 3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése - Szövetek Magyarázza, hogy milyen mőködésekre specializálódtak a következı szövetek: hámszövet (mőködés és felépítés szerint is), izomszövet, kötıszövet és idegszövet, és ez hogyan tükrözıdik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következı szöveteket: többrétegő elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. - Szaporodásegyedfejlıdés Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnısség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlıdés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külsı és belsı megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. - Viselkedés Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élıhely, illetve a megváltoztatott élıhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával. Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei között. Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád). Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következı szöveteket: többrétegő elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.

viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. 4. Az emberi szervezet TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentıségét. Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist. 4.2. Kültakaró 4.2.1. Bır Ismertesse a bır funkcióit (védelem, hıszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hıingerek). Ismertesse a bır szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bır részeit. Magyarázza a hám megújulását. 4.2.2. Szabályozás Ismertesse a bır hajszálereinek szerepét a testhımérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. 4.2.3. A bır gondozása, védelme Ismertesse a bır festéksejtjeinek mőködését, a napsugárzás hatását a bırre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bır tisztán tartása, kozmetikázása, a bırápolás, hajápolás Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendı velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni. 4.3. A mozgás 4.3.1. Vázrendszer Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felsı és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepérıl. Rajzolt ábrán ismerje fel

ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettıs S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és idıskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelı funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetıvé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztıövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a nıi csontvázat, magyarázza a különbséget. 4.3.2. Izomrendszer Tudja a helyét és funkcióit a következı izmoknak: győrő alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítı izmai, fejbiccentı izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethetı meg az izomláz. 4.3.3. Szabályozás Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. 4.3.4. A mozgás és Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és mozgási rendszer ellátásuk módját (elemi elsısegélynyújtás): törés, gerincsérülés, egészségtana ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelızésének lehetıségei. Ismertesse a csípıficam szőrésének fontosságát és korrigálásának lehetıségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelızésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítık káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentıségét, típusait (erınléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait. Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvetı háttere az izomtónus.

4.4. A táplálkozás 4.4.1. Táplálkozás Tudja a táplálkozás jelentıségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. 4.4.2. Emésztés Ismerje fel ábrán az emésztırendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztınedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelızését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szőrıvizsgálat jelentıségét. Ismertesse az emésztınedveket, termelıdési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. 4.4.3. Felszívódás Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja mőködésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. 4.4.4. Szabályozás Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történı beépülésig, illetve a felhasználásig. Magyarázza a minıségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentıségét. (D-, E-, K-, A-, B1--, B6-, B12-C vitamin és folsav). Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal. 4.4.5. Táplálkozás egészségtana Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevıket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezıket, táblázat segítségével. Megfelelı táblázat segítségével állítsa össze egy könnyő fizikai munkát végzı fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezıit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnakszükségleteknek megfelelı étkezés, túltápláltság és a környezet

mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtıl, kortól, nemtıl és állapottól (terhesség, szoptatás) függıen. Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvetı szabályait. 4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere Ismertesse a légzırendszer funkcióit. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Ismertesse a légzırendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgıket, hörgıcskéket és a léghólyagocskákat. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légzı-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltőnı. A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzımőködéseket. 4.5.2. Gázcsere Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. 4.5.3. Hangképzés Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedı, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. 4.5.4. Szabályozás Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. 4.5.5. A légzés és a Ismertesse az orron át történı belégzés elınyeit a szájon át történı légzırendszer belégzéssel szemben. egészségtana (elsısegélynyújtás) Ismertesse a légzırendszert károsító tényezıket és a légzırendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdıszőrés jelentıségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Tudja, mitıl függ a keletkezett hang erıssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüdıben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével). Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét. Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. Hozza összefüggésbe a tüdı-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.

középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkezı anyagok kimutatására. 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. A testfolyadékok Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fı alkotórészeit és jelentıségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a hemoglobin fı részeit (hem: 4 db N-tartalmú győrő, Fe, globin: fehérje). Ismertese, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (ph, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombi, a fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait. 4.6.2. A szöveti keringés Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzıit, funkcióját az anyagcserében. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különbözı szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentıségét Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. 4.6.3. A szív és az erek Ismertesse a szív felépítését és mőködését. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verıtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvetı számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényezık segítik a vénás áramlást. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét. 4.6.4. Szabályozás Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. 4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsısegélynyújtás Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer

4.7. A kiválasztás 4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer mőködése egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvetı sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját Ismertesse a bır, a máj, a tüdı, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer fıbb Ismertesse a kiválasztás három fı részfolyamatát: szőrletképzés, részeit. visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; Ismertesse a nefron mőködését: vesetestecske (tok, gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szőrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Ismertesse a vizelet fıbb összetevıit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- Elemezze a vizeletképzıdés folyamatát a vér, a tokban és a ionok, gyógyszerek, hormonok. csatornában lévı folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a mennyiségét. folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában 4.7.2. Szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és 4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentıségét a vesekıképzıdés megelızésében. Ismertesse a mővesekezelés jelentıségét. 4.8. A szabályozás 4.8.1. Idegrendszer Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. - Információelméleti Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban vonatkozások - Sejtszintő folyamatok Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élı sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedı csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külsı és belsı környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelı (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hı). Ismertesse különbözı korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer mőködésérıl (viasztábla, mechanikus gızgép, telefonközpont, számítógép). Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedı potenciál kialakulásának feltételeit. Tudja, hogy az inger erıssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.

- Szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentı vagy gátló hatást az átvivı anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. - Az idegrendszer általános jellemzése Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer mőködésének fı folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzıidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt) Készítsen rajzot a gerincvelı keresztmetszetérıl és ábrázolja a gerincvelıi idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bır- és izomeredető gerincvelıi reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatómőködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agygerincvelıi folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. - Gerincvelı Ismertesse a gerincvelı fıbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekezı mechanizmusok, a bır reflexes érszőkülete, ill. nemi szervek vérbısége). Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját. - Agy Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelı, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). - Testérzı rendszerek Tudja, hogy az elsıdleges érzıkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bır (mechanikai, fájdalom, hı, kemoreceptorok) és a belsı szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. - Érzékelés Értse az érzékszervek mőködésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis mőködésére (jelátvivı anyag mőködésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás. Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velıshüvely fıbb funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérı funkcióiról. Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány mőködéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvásébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg mőködését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével. Tudja, hogy az érzıpályák kéreg alatti központjaiban már elızetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).

Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezık és drogok is szerepet játszhatnak. - Látás Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvetı részeit, magyarázza ezek mőködését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerő kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Ismertesse a szem részletes felépítését és mőködését (sugárizom mőködése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, mőködése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerısség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Ismertesse a látórendszer kapcsolatait az egyensúlyérzékkel. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. - Hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külsı-, a közép- és a belsı fül részeit. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és mőködését (Cortiszerv, alaphártya, szırsejtek). Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák mőködését, a szabályozás lehetıségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyezıdés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását. Ismertesse a tömlıcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. - Kémiai érzékelés Ismertesse a nyúltvelıi kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelıbimbók szerepét az érzékelésben. - Testmozgató rendszerek Magyarázza, hogy alapvetıen motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szervezıdésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák keresztezıdéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fı funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kiesı funkció. - Vegetatív érzı és Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív mozgató rendszerek mőködés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. 4.8.2. Az emberi magatartás biológiai- Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlı, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) mőködését. Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhımérséklet szabályozása.

pszichológiai alapjai - A magatartás elemei Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait. - Öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejezı mimika, agresszió). - Tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedésébıl. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépı vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlıdés során (bevésıdés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerısítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függıség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. - Emlékezés Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, elıhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros, rövid távú, hosszú távú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait. - A társas viselkedés alapjai Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. - Pszichés fejlıdés Ismertesse az érzelmi fejlıdés hatását az értelmi fejlıdésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. 4.8.3. Az idegrendszer egészségtana Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelızésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció). Értelmezze a zsigeri mőködések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus mőködésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával. Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges Magyarázza, hogy személyiségtényezık, társadalmi nyomás,

veszélyeit. biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia). Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét. - Drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek fıbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülı, a család, a környezet felelısségét és lehetıségét a drogfogyasztás megelızésében. 4.8.4. A hormonrendszer Ismertesse a hormonrendszer mőködésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) - Hormonális mőködések Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer mőködését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): sóés vízháztartását, kálcium-anyagcseréjét. - Belsı elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belsı elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelıdési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a nıi nemi ciklus során végbemenı hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhımérsékletben végbemenı változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belsı környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján - a pajzsmirigy példáján - elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Ismertesse az alábbi hormonok termelıdési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai. Tudja, hogy hormon nem csak belsı elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes elıállítani hormont. - A hormonrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésbıl eredı rendellenességeket, a növekedési hormon példáján. 4.8.5. Az immunrendszer - Immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Sorolja fel az immunrendszer jellemzı sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza a rendszer mőködésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentıségét, az idegen anyag megsemmisítését. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az autoimmun betegségek létezésérıl és lényegét. Ismertesse az immunizálás különbözı típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelezı védıoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérı kezelésének az okát.

Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentıségét. - Vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentıségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat - Az immunrendszer egészségtana Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. 4.9. Szaporodás és egyedfejlıdés 4.9.1. Szaporítószervek Ismertesse a férfi és nıi nemi szervek felépítését, mőködését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. 4.9.2. Egyedfejlıdés Ismertesse az ember magzati fejlıdésének és születésének fı szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlıdésének szakaszait, ezek idıtartamát és legjellemzıbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemzı tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkezı biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. - A szaporodás, fejlıdés egészségtana Ismertesse a családtervezés különbözı módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddıség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentıségét, a terhesség és szoptatás alatt követendı életmódot, a szoptatás elınyeit a csecsemıre és az anyára nézve. Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.

Ismertesse, hogyan elızhetı meg a nemi úton terjedı betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nıgyógyászati szőrıvizsgálat jelentıségét. 5. Egyed feletti szervezıdési szintek TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 5.1. Populáció Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínőség, az elıfordulási gyakoriság fogalmát. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzıit (egyedszám, egyedsőrőség, koreloszlás, térbeli eloszlás). 5.1.1. Környezeti kölcsönhatások Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezıgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés elınyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belılük következtetéseket. Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élı), a környezet idıbeli (periodikus és elırehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tőrıképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szők és tág tőrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élılény tőrıképessége között. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezıi - a fény, a hı, a víz, a levegı és a talaj - hogyan szabják meg az élılények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentıségét, a szakszerőtlen mőtrágyázás lehetséges következményeit. Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élılény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán. Ismertesse a környezet kitettségtıl függı változását. Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. Ismertesse és magyarázza a hasonló igényő populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élıhely átlaghımérsékletének az összefüggését.