Tantárgyi programok, tantárgy-leírások Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom felsorolása. Tantárgy neve Térkép és vetülettan FDM1801 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Dr. Sütő László Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens A hallgatók ismerjék meg a térképek készítésének és használatának elméleti alapelemeit. Sajátítsák el az általános vetülettani alapismereteket, az egyes vetületi típusokat. Ismerjék meg a térképek fő típusait, használatuk elméleti alapjait, a fontosabb térképészeti és tájékozódási eszközöket. A vetülettan rendszere, alapfogalmai, földrajzi koordináták. A vetületek leképezése, torzulások, csoportosítás. A valódi vetületek: sík-, henger- és kúpvetületek típusai, azok tulajdonságai. A képzetes vetületek fő típusai és jellemzői. Vetületi rendszerek Magyarországon. Térképrendszerek: Gauss-Krüger-féle térképrendszer, EOTR térképrendszer, UTM rendszer stb. Térképtani alapfogalmak, a térképezés alapjai. A térképek jelrendszere, a generalizálás. A térkép rajzi elemei: síkrajz, névrajz, domborzatrajz. A térbeli tájékozódás eszközei: a tájolók, a GPS. Magasságmérés módszerei és felszerelése. A tematikus térképek típusai, szerkesztésének, térképi ábrázolásának hagyományos és újabb módszerei, alapelvei. Térképek az Interneten. 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: - Sümeghy Z. - Unger J. - Gál T (2009): Térképészet. JATE Express, Szeged Horváth G. - Zsiga A. (1982): Térképészeti gyakorlatok. ELTE jegyzet, Budapest Zentai L. (2000): Számítógépes térképészet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Unger J. (2004): Bevezetés a térképészetbe. JATE Express, Szeged Papp-Váry Á. (2007): Térképtudomány. Kossuth Kiadó, Budapest http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/index.htm elektronikus jegyzet
Tantárgy neve Térkép és vetülettan FDM1802 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+1 gyakorlati jegy Dr. Sütő László Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens A hallgatók ismerjék meg a térképek készítésének és használatának lényeges alapelemeit. Sajátítsák el a térképolvasási, terepi tájékozódási képességeket, térképészeti mérőeszközök és tájékozódási műszerek használatát, Internetes térképek kezelését. A térkép- és vetülettan gyakorlati vonatkozású alapelemek. Vetülettani ismeretek alkalmazása, vetület-felismerés. Egy sík-, egy henger-, egy kúp- és egy képzetes vetület közös megszerkesztése. Térképi számítások, mérések. Tematikus térképek szerkesztése. Általános iskolai, középiskolai tematikus térkép szerkesztése, falitérkép sajátosságai. Kartodiagram szerkesztése. Hagyományos és modern (digitális) térképszerkesztés. Térképészeti munkák megjelenítése gyakorlati térképezés. Vonalszintezési és tájékozódási gyakorlatok terepi körülmények között. Térképi tájékozódás terepen. Tájolás, távolságmérés, helymeghatározás. Metszetszerkesztés, lejtőszög és lejtőkitettség szerkesztése és mérése. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, vetületek szerkesztése, metszet szerkesztése, terepi mérések és eredményeik geoinformatikai megjelenítése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: laptop, projektor Sümeghy Z. - Unger J. - Gál T (2009): Térképészet. JATE Express, Szeged Horváth G. - Zsiga A. (1982): Térképészeti gyakorlatok. ELTE jegyzet, Budapest Zentai L. (2000): Számítógépes térképészet. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Unger J. (2004): Bevezetés a térképészetbe. JATE Express, Szeged Papp-Váry Á. (2007): Térképtudomány. Kossuth Kiadó, Budapest http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/index.htm elektronikus jegyzet
Tantárgy neve Népesség- és településföldrajz FDM1803 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Dr. Kókai Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A tantárgy célja a társadalomföldrajz két fontos részterületének, a népesség- és településföldrajzi ismeretanyagának (törvényszerűségeinek) bemutatása. A demográfiai folyamatokat és területi aspektusának sajátosságait hazai- és nemzetközi példákon mutatjuk be, különös tekintettel a globális társadalom polarizáltságára. A Föld népességének növekedése népesedési ciklusok szerint. A népességnövekedés okai és területi különbségei. Az első és második demográfiai forradalom. A népességrobbanás következményei (élelmezési gondok, foglalkoztatási nehézségek stb.). A népesség belső mozgásai, szerkezeti változásai. A Föld népességének fajták, nyelvek, vallások szerinti megoszlása. A települések kialakulására és fejlődésére ható földrajzi és társadalmi tényezők. Településtípusok, település agglomerációk, településhierarchia. A nagyvárosok belső szerkezete. Urbanizáció. A modern urbanizáció szakaszai. 3. Évközi ellenőrzés módja: Feladatbeadások (grafikonok és tematikus térképek). 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: - Becsei J. (2007): Népességföldrajz. Ipszilon Kiadó Kft., Békéscsaba, p. 360. Kovács Z. (2001): Társadalomföldrajzi kislexikon. Műszaki Könyvkiadó Budapest, p. 175. Tóth J. (2002): Általános társadalomföldrajz I-II. Pécs Tóth J. (2008): Térszerkezeti, népesség- és településföldrajzi tanulmányok. Imedias Kiadó Pécs, p. 427. Csapó T. - Kocsis Zs. (2009) (szerk.): A közép- és nagyvárosok településföldrajza. Szombathely, p. 357.
Tantárgy neve Kontinensek földrajza FDM1804 Meghirdetés féléve 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Dr. Kókai Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A Kontinensek földrajza c. stúdium részletesen foglalkozik az amerikai kontinens természetföldrajzi adottságaival, ezek hatásával a kitermelő iparra, az energiagazdálkodásra, a feldolgozóiparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltatások (pl. vonalas infrastruktúra) egyes ágazataira. Amerikában meglévő sajátos képződményeinek bemutatása és értékelése komplex term. földrajzi vizsgálatok keretében. Észak-, Közép- és Dél-Amerika éghajlati, növényföldrajzi, állatföldrajzi és talajföldrajzi jellemzése. Az amerikai kontinens geológiai múltjának, vízrajzának megismerése, s hatása a kontinens országainak gazdasági életére. Amerika természeti földrajzának általános jellemzői mellett az egyes term. földrajzi tájak (pl. Kanadai pajzs, Appalache, Kordillerák, Belsősíkság, Andok, Brazil-masszívum, Amazonas-, Parana-, Orinoco-alföld stb.) részletes elemzése és jellemzése, a specifikumok, és a természeti szépségek megismerése. A világgazdaság földrajza stúdium foglalkozik Amerika természet- és társadalomföldrajzi erőforrásainak és fejlesztési lehetőségeinek feltárásával, valamint a gazdasági potenciál értékelésével. A társadalom lokális-, mikro- és makro- regionális környezetátalakító-tájformáló tevékenységét az egyes régiók és térségek jellemzői és sajátosságai alapján vizsgáljuk úgy, hogy az egyes ország-csoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is felszínre kerülnek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra. Az USA kialakulása, társadalmi-gazdasági fejlődése és sajátosságai. Az ország világgazdasági jellemzői, népesség- és településföldrajzi specifikumai (pl. slumosodás, gettósodás, urbanizációs sajátosságok). A mezőgazdaság ált. jellemzői és termelési övezetei ill. körzetei, gazdasági körzeteinek komplex bemutatása, értékelése. Kanada, Mexikó, Közép-Amerika országainak ált. jellemzése, világgazdasági fontosságú termékeik bemutatása, ill. Dél-Amerika regionális középhatalmainak társadalmi-gazdasági jellemzése. Foglalkozik Afrika és Ausztrália természet- és társadalomföldrajzi erőforrásainak és fejlesztési lehetőségeinek feltárásával, valamint a gazdasági potenciál értékelésével. Afrika helye és szerepe a világgazdaságban. Afrika természeti- és társadalmi (pl. Fekete-Afrika) régióinak helye, szerepe a regionális munkamegosztásban, gazdasági-társadalmi sajátosságainak, problémáinak bemutatása a történelmi fejlődésen keresztül. Afrika regionális középhatalmainak gazdasági sajátosságai, térszervező képességei és lehetőségei, valamint helyük és szerepük a globális világgazdaság munkamegosztási rendszerében. Ausztrália és Új-Zéland társadalmi-gazdasági fejlődése, helye napjaink világgazdasági erőtereiben. 3. Évközi ellenőrzés módja: Feladatbeadások (grafikonok és tematikus térképek). 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: - Probáld F. (szerk.) (2001): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE Eötvös kiadó, Budapest Probáld F. (szerk.) (2002): Afrika és a Közel-Kelet földrajza, ELTE Eötvös kiadó, Budapest
Mészáros R. - Probáld F. - Sárfalvi B. - Szegedi N. (1989): Amerika gazdaságföldrajza. TK. Budapest Gábris Gyula (szerk.) (1999):: Regionális természetföldrajzi atlasz, Tengerentúli világrészek, ELTE Eötvös kiadó, Budapest Probáld F. (2004): Amerika regionális földrajza. ELTE Eötvös kiadó, Budapest
Tantárgy neve Magyarország turizmusföldrajza FDM1805 Meghirdetés féléve 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Prof. Dr. Hanusz Árpád Tantárgyfelelős beosztása egyetemi tanár A szabadidő és a turizmus fogalmának meghatározása, lehetséges csoportosításai, alapfogalmak. A turizmus történeti fejlődése, tömegessé válásának folyamata, jelentősége napjainkban. A turizmus piaca, a piac összetevői, jellemzői, működése, sajátosságai /a kereslet tényezői, a kínálat tényezői, ár, verseny, kockázat, krízisérzékenység/. Az idegenforgalmi keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők. Szükséglet, motiváció, idegenforgalmi adottságok, attrakció, vonzerő. A turisztikai termék fogalma, alkotóelemei. Fogadókészség, fogadóképesség. A fogyasztási magatartást befolyásoló tényezők. A turizmus mérése, a statisztikai adatgyűjtés szerepe és jelentősége. Adatgyűjtési módszerek, az érkezők valamint a turisztikai bevételek és kiadások számbavételének módozatai. A világ és hazánk turizmusa a számadatok tükrében. Fejlődési trendek, tendenciák. Az idegenforgalmi szektor és főbb jellemzői: a versenyszféra, a közlekedés, szálláshely és vendéglátás, ember alkotta idegenforgalmi attrakciók működtetői, a szervezett turizmust szolgáló létesítmények. Idegenforgalmi szektor II.(A turizmus irányítása). Állami és területi, ágazati, irányítási és koordinációs feladatok. Magyarországi helyzet. IKM Turizmus Főosztály. Országos Idegenforgalmi Bizottság. Magyar Turisztikai Szolgálat. Információszolgáltatás, TourInform, nemzeti propaganda feladatok. Az államigazgatás felelőssége a turizmusban. Idegenforgalmi szektor III. (Civil szerveződések) Közérdekű szervezetek, szakmai szövetségek, érdekképviseleti szerveződések. Nemzetközi közérdekű szervezetek. A turizmus hatásai. A turizmus közvetett és közvetlen gazdasági szerepe, hatásai /GNP - GDP, fizetési mérleg funkció, regionális és multiplikátor hatás/. A turizmus társadalmi, szociális, kulturális és ökológiai, környezeti hatásai. Fenntartható fejlődés a turizmusban (sustainable tourism). Napjaink idegenforgalmának jellemző tendenciái Magyarországon. Az idegenforgalom hosszú távú fejlesztési stratégiája, prioritások, termékfejlesztési lehetőségek és forrásaik a minőségi/exkluzív turizmus kínálati piacán. Idegenforgalmi koncepció, turizmuspolitika. Idegenforgalmi Célelőirányzat. A turizmus integrált tervezése. Idegenforgalmi politika Magyarországon. Turizmus menedzsment a fogadóhelyen. A turizmus jövője. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: - Gyuricza L. (2008): A turizmus nemzetközi földrajza. Dialóg Campus. Budapest-Pécs, 320 p. Michalkó G. (2008): Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus. Budapest-Pécs, 188 p. Bánfalvi J. (1995): Magyarország idegenforgalmi földrajza. KIT Kft. Budapest, 320 p. Hegedűs E. (1999): Idegenforgalmi földrajz I. Magyarország. KVIF Budapest, 139 p. Martonné Erdős K. (2001): Magyarország tájföldrajza. Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen, 245 p.
II. Szakmai törzstantárgyak Tantárgy neve Komplex tantárgypedagógia FDM 1807 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Kiss Ferenc Tantárgyfelelős beosztása intézetigazgató főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: KV A tanárjelölt képes legyen a természeti-társadalmi környezeti információk valós eseményekkel való összekapcsolására, s a több tantárgyban, műveltségi területen megjelenő témák oktatásához szükséges összefüggések, tantárgyközi kapcsolatok felismerésére és ezek tanításához szükséges alapfogalmak, módszerek, eljárások és eszközök használatára. A tudományok szerepe a természettudományos világkép fejlődésében. Az emberi alkotások, tevékenységek, valamint a tudományos-technikai fejlődés hatása a környezetre. Az őskor tudománya. Az ősember kapcsolata a természettel. Az ókori technikák és természettudományos ismeretek. A környezeti problémák megismerése. Hit és tudomány. A környezeti állapot további romlása. Az újkor tudományos-technikai forradalma és ennek hatása a környezetre. Az evolúcióelmélettől az űrkutatásig. A globális környezeti problémák. A tudományok specializálódása. A tudományos korlátok felismerése. A környezetszennyezés politikai tényező. A természettudományok környezeti szerepe. A természeti-társadalmi környezeti információk, a kereszttantervi kompetenciák megjelenése a különböző műveltségterületeken és tantárgyakban: matematika, fizika, kémia, magyar irodalom és nyelvtan, történelem, környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, technika, rajz, testnevelés és ének zene. A természeti-társadalmi környezet fenntarthatóságának szemlélete, az erre való nevelés az egyes tantárgyakban. 3. Évközi ellenőrzés módja: Egy tankönyvi téma integrált szemléletű feldolgozása, a tantárgyközi kapcsolatok kimutatásával. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Tanítási eszközök: írásvetítő, diavetítő, projektor, számítógép, interaktív tábla, falitérképek, applikációs térképek, diasorozatok, kőzetgyűjtemény, földgömb, tellurium stb. Ütőné Visi J. (2003): Az integrált természettudományos oktatás lehetőségei a mai földrajzoktatásban, a tankönyvek nyújtotta lehetőségek alapján. OKI, Budapest Parti K. - Urbán Á. szerk. (2000): Barangolás a tantárgyak között. Módszertani segédlet komplex témák feldolgozásához, FSC-British Council, 80 p. Berényiné Parti K. - Fodorné Gyalog É. - Urbán Á. - Mirtse Á. (szerk.) (2000): Uccu az utcára!!! FSC, Budapest, 79 p. Vass V. (2000): A tantárgyköziség pedagógiai megközelítései. Ökonet, Budapest.
Bábosik I.- Kárpáti A. szerk. (2002): Összehasonlító pedagógia: A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái. OKI, Budapest Tantárgy neve A földrajz tanítása I. FDM1808 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+1 kollokvium + gyakorlati jegy Dr. Komáromi István Tantárgyfelelős beosztása c. főiskolai docens A tárgy alapvető célja, hogy a tanárjelölteket felkészítse a korszerű földrajzoktatásra. Elméletileg megalapozza a szakmai újdonságok felé nyitott, a közoktatás igényeihez alkalmazkodni képes tanár személyiségét, a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek, valamint a különböző oktatási szemléletek és követelményrendszerének megismertetésével. Ehhez feltárja és vizsgálja a földrajz tanítási folyamatának törvényszerűségeit, a tanulók nevelésében, képzésében betöltött szerepét, a tanár és a tanuló sokoldalú tevékenységének lehetőségeit, módszereit. A földrajzi ismeretek rendszere. A földrajztanítás módszertanának tárgya, feladatai és kapcsolatai más tudományágakkal, tantárgyakkal. A hazai földrajzoktatás rövid története a tantárgy óraszámának és ismeretanyagának változására nézve. A földrajztanítás feladatai, a legújabb tantervek célja és fő ismérvei. A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete. A helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok. Az új kétszintű érettségi rendszer földrajz tantárgyra vonatkozó céljai, feladatai, tartalmi és formai követelményrendszere. A földrajzi tér, a földi és a kozmikus térben való eligazodás tanításának módszerei, eszközei. A földrajztanár tervező munkája, a tanítás szervezeti és munkaformái. A földrajztanítás tanórai és azon kívüli (iskolai és iskolán kívüli) szervezeti formái. Az alapvető dokumentumok, tanári, tanulói taneszközök megismertetése. A tanítási-tanulási folyamat makro- és mikrostruktúrája. A földrajztanítás sajátos nevelési, képzési feladatai az elméletben és a gyakorlatban. Az óra elemzése, értékelése. A tanulás tanítása. A verbális módszerek és a szemléltető eszközök használata. 3. Évközi ellenőrzés módja: tanári dokumentumok elkészítése: tanmenet, óraterv, dolgozat összeállítása 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorló iskolai bemutató foglalkozás 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Korszerű oktatási eszközökkel felszerelt földrajzi szaktanterem Kormány Gy. (2004): A földrajz tanítása. Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza 297 p. Cleave, J. V. (1994): Földrajz: Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. Springer Hungarica Könyvkiadó, Budapest Kormány Gy. (2001): A korszerű földrajzoktatás (Válogatott módszertani tanulmányok). Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke, Nyíregyháza, 148 p. Makádi M. (2004): Földönjáró I. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Stiefel Kiadó,
Budapest Makádi M. (2006): Földönjáró II. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Stiefel Kiadó, Budapest Tantárgy neve A földrajz tanítása II. FDM1809 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 0+3 gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) FDM1808 Dr. Komáromi István Tantárgyfelelős beosztása c. főiskolai docens A tantárgy célja a földrajz oktatásához szükséges jártasságok, készségek kialakítása. Pedagógiai módszerek gyakorlati alkalmazása során megismertetni a földrajzi tantervek ismeretanyagát, a fejlesztendő kompetenciákat. Elsajátíttatni a didaktikai feladatok megvalósítási formáit. A tanárjelölt képes legyen a különböző képzési igényű tanulókhoz igazodva olyan ismeretek nyújtására, képességek kialakítására, amelyek alapján a diákok elsajátítják a földrajzi-környezeti tartalmú információk és források sajátosságait. A hallgatók képesek legyenek a valós folyamatok földrajzi információtartalmának értő elemzésére, arról önálló vélemény megfogalmazására, s e képesség interpretálására a közoktatás életkori sajátosságaihoz igazodva. A természeti folyamatok tanításának módszertani fogásai. Tipikus földrajzi tájak, térségek sajátosságainak tanítási módszerei. A világgazdaság működésének tanítása a helyi, a regionális és a globális földrajzi-környezeti kérdések kapcsolata példák alapján. A hagyományos és az új témák (pl. tájelemzés, földrajzi övezetesség, táj- és erőforrás használat, a városi és a falusi tér differenciálódása, kultúrkörök világfelfogása stb.) problémaközpontú, feldolgozásának módszerei, eszközei. A földrajzi idő és térbeli tájékozódás képességének kialakítása, térképi és egyéb eszközei. A földrajzi feladattípusok összeállításának szabályszerűségei, ezek megismerése és gyakorlása. A hagyományos eszközök használata a szemléletváltásnak megfelelő, aktivizáló óravezetés megvalósítására. A modern eszközök (számítógép, projektor, interaktív tábla stb.) használata. A tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek elemző értékelése, a különböző értékelési formák és eszközök használata. Az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazása, az önértékelés fejlesztése. Mikrotanítás frontális és önálló munkaformák variálásával, a megtekintett órák értékelése. Kompetenciaalapú oktatás. A kereszttantervi kompetenciák: olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, tanulási szokások és készségek, alapvető gondolkodási műveletek, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A belső- és külső koncentráció érvényesítésének lehetőségei és módjai a földrajztanításban. A földrajzi-környezeti ismeretszerzést szolgáló eszközök használata a közösségi tudat fejlesztésére. A honismeret, az európaiság tudatának fejlesztése. Földrajzi készségek a mindennapokban. A hálózat-alapú tanulási környezetekre épülő tanulásszervezés, a vizuális prezentációs technikák. Térkép és GIS alkalmazása a tanórán, kapcsolata a mindennapokkal. A valóság modellezése projektmódszer, drámapedagógiai eszközök, vita technikájával. 3. Évközi ellenőrzés módja: mikrotanítások, óratervek készítése különböző eszközök használatára 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Korszerű eszközökkel felszerelt földrajzi szaktanterem Makádi M. (2004): Földönjáró I. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Stiefel Kiadó, Budapest Makádi M. (2006): Földönjáró II. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Stiefel Kiadó, Budapest
Fügedi P. - Kazár L. (1972): Megfigyelések és gyakorlatok a természeti és gazdasági földrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tóth A. (1978): 200 földrajzi kísérlet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Cleave, J. V. (1994): Földrajz: Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. Springer Hungarica Könyvkiadó, Budapest
Tantárgy neve Iskolai gyakorlat FDM1810 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 0+3 gyakorlati jegy Dr. Czeglédy István János Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja: TK A tanárjelölt képes legyen a megszerzett szaktudományi és szakmódszertani ismeretek gyakorlati alkalmazására. Sajátítsa el azokat a kulcskompetenciákat, amelyeknek a közoktatás életkori sajátosságaihoz igazodó interpretálása nyomán a tanulók képesek lesznek a természeti-társadalmi folyamatok földrajzi információtartalmának elemzésére, arról önálló vélemény megfogalmazására. A csoportos iskolai gyakorlatra heti 1 alkalommal 3 órában 5 fős csoportokban kerül sor. Ez a hármas egység a tanítást, az óraelemzést és a következő órára való felkészülést foglalja magában. A kurzus két szakvezetői bemutató órával kezdődik, amelyet a hallgatókkal közösen elemeznek. A félév során folyamatosan tanítanak a hallgatók. Az óra elemzésében és a következő órára való felkészülésben minden hallgató részt vesz, a módszertani tárgyak hallgatása során megismert dokumentumok elkészítésével és elemzésével. A főiskolát a tantárgy módszertanosa képviseli. A hallgatók a különböző óratípusok tartásával elsajátítják azok gyakorlati lépéseit, a munkaformákat, módszereket, kialakul a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó tanári attitűd. Szaktárgyi oldalról a hallgató feladata, kialakítani a tanulókban a környezet iránti érzékenységet és a környezettudatos magatartást; a problémamegoldó gondolkodás, a tér- és időbeli tájékozódás képességét a mindennapok földrajzi tartalmú eseményeiben, lehetőség szerint a kompetencia alapú oktatási módszereik gyakorlásával. A 12 évfolyamos gyakorló iskola rendelkezésre áll az általános és középiskolai tanítás gyakorlására egyaránt. 3. Évközi ellenőrzés módja: Minden csoportnapra minden hallgató óravázlatot készít, legalább 3 nappal a tanítás előtt, amelyet a szakvezető értékel. A csoport tagjai előre megadott szempontok szerint részt vesznek az óraelemzésben. Az egyéni tanításra a hallgató zárótanítási óratervet készít, amelyet a szakvezetővel és a földrajz módszertan oktatóval egyaránt egyeztet. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorló iskolai foglalkozáson való rendszeres részvétel és zárótanítás 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: Tanítási eszközök: írásvetítő, diavetítő, projektor, számítógép, interaktív tábla, falitérképek, applikációs térképek, diasorozatok, kőzetgyűjtemény, földgömb, tellurium stb. Gyakorló iskolai bemutató foglalkozás Makádi M. (2004): Földönjáró I. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Stiefel Kiadó, Budapest Makádi M. (2006): Földönjáró II. Földrajz módszertan egyetemisták és gyakorló tanárok részére. Stiefel Kiadó, Budapest
Fügedi P. - Kazár L. (1972): Megfigyelések és gyakorlatok a természeti és gazdasági földrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tóth A. (1978): 200 földrajzi kísérlet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Cleave, J. V. (1994): Földrajz: Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. Springer Hungarica Könyvkiadó, Budapest Tantárgy neve Magyarország éghajlata FDM1811 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Tar Károly Tantárgyfelelős beosztása egyetemi docens A tantárgy általános célja, hogy a hallgatók az általános klimatológiai ismeretekre építve részletesen megismerjék hazánk éghajlatát, éghajlati körzeteit. Az éghajlati elemek részletes bemutatása elősegíti az egyes éghajlati körzetek és mikroklimatikus adottságok bemutatását. Magyarország éghajlatának általános jellemzése, a kialakító tényezők. Magyarország Péczely-féle makroszinoptikus helyzetei. Az éghajlati elemek térbeli és időbeli változása hazánk területén: A globálsugárzás, a napfénytartam, a felhőzet, a lég- és talajhőmérséklet napi és évi járása, területi eloszlása. A léghőmérséklet extrém értékei, a téli, a fagyos, a nyári és a hőségnapok területi változása. A talajhőmérséklet szélsőségei. A relatív nedvesség, a csapadékmennyiség és a párolgás napi és évi menete, területi eloszlása. A csapadékos napok számának és a csapadék intenzitásának évszakos és területi eloszlása. Hazánk vízháztartásának legfontosabb jellemzői. A légnyomás, a szélirány és a szélsebesség napi és évi járása, eloszlása, uralkodó szélirányok. A különböző légtömegek gyakorisága Magyarországon. Hegyvidékeink és gyógyhelyeink éghajlata. Az éghajlat szerepe hazánk vegetációjának kialakításában. Magyarország éghajlati körzetei. A globális klímaváltozás hatása hazánk éghajlatára. 3. Évközi ellenőrzés módja: ---- 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): - 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, audiovizuális eszközök, térképek, atlaszok. Justyák J. (1998): Magyarország éghajlata. KLTE, Debrecen, 118 p. Péczely Gy. (1979): Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 336 p. Szász G. - Tőkei L. (1997) (szerk.): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Károssy Cs. (1999): Légkörtan I. - Általános meteorológia. OSKAR Kiadó, Szombathely, 157 p. Mersich I. et al. szerk. (2002): Magyarország éghajlati atlasza. Országos Meteorológiai Szolgálat. Tantárgy neve Regionális földrajz FDM1812 Meghirdetés féléve 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Dr. Kókai Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A tárgy alapvető célja Afrika, Ausztrália és Óceánia társadalmi- és természeti földrajzának alapos megismertetése, a természeti adottságok értékelése, különös tekintettel a vizsgált területek gazdasági életére, területhasználatára, környezeti problémáira Afrika természeti viszonyai (helyzete, felszíne, kialakulása, földtani felépítése, éghajlata, vízrajza, természetes növényzete, állatvilága, talajai). A társadalom hatása a környezetre. Afrika nagytájainak természeti földrajza (Dél-Afrika, Kelet-Afrika, Északkelet-Afrika, Egyenlítői-Afrika, Felső-Guinea, Szudán, Szahara, Atlasz-vidék, Szigetek és szigetcsoportok) Ausztrália természeti földrajza (helyzete, felszíne, kialakulása, földtani felépítése, éghajlata, vízrajza, természetes növényzete, állatvilága, talajai). Ausztrália nagytájainak természetföldrajza (Nyugatausztráliai pajzs, Belső-ausztráliai medencerendszer, Kelet-Ausztráliai hegyvidék, Nagy-korallzátony) Óceánia természeti földrajza (Óceánia batimorfológiája, Óceánia szigettípusai, Óceánia éghajlata, a Csendes-óceán tengeráramlásai, Óceánia természetes növényzete és állatvilága, Óceánia szigeteinek természeti földrajzi sajátosságai). Afrika társadalmi viszonyainak elemzése. A társadalom hatása a környezetre. Afrika nagytájainak gazdaságföldrajza (Dél-Afrika, Kelet-Afrika, Északkelet-Afrika, Egyenlítői-Afrika, Felső-Guinea, Szudán, Szahara, Atlasz-vidék, Szigetek és szigetcsoportok) Ausztrália társadalom földrajza. Ausztrália gazdaságföldrajzi régióinak komplex jellemzése. Óceánia szigeteinek gazdaságföldrajzi sajátosságai. 3. Évközi ellenőrzés módja: - 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Előadóterem, személyi számítógép, projektor, térképek, szakirodalom Probáld F. (szerk.) (2002): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Horváth G. (2009): Ázsia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Balázs D. (1978): Ausztrália, Óceánia, Antarktisz. Gondolat Kiadó, Budapest Gruber L. (1998): Ausztrália, Óceánia és Antarktisz természeti földrajza. JATE Press, Szeged
Gábris Gy. (szerk.) (1999): Regionális természetföldrajzi atlasz. Tengerentúli világrészek. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Tantárgy neve Regionális és globális környezeti változások FDM1813 Meghirdetés féléve 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Félévi követelmény kollokvium és beosztása Dr. Tőkés Tibor Tantárgyfelelős egység kódja főiskolai adjunktus A tantárgyfelelős tanszék kódja: KV A tantárgy célja bemutatni a természeti környezetet veszélyeztető, annak minőségét jelentősen megváltoztató globális és regionális folyamatokat, továbbá megismertetni a hallgatókkal azokat az átfogó és az egész emberiséget érintő problémákat, amelyek társadalmi hatásokkal bírnak, és az embert egzisztenciálisan is érintik. 2. Tantárgy tartalma: A globalizáció tartalma, folyamata. A globális környezeti gondolkodás előzményei. Globális világmodellek. A Gaia hipotézis. A légkör globális problémái. Üvegházhatás. Ózon-probléma. Savas esők. Egyéb globális éghajlati vonatkozások (sivatagodás, szárazodás, El Nino, stb.). Globális vízproblémák. Az erdőirtás. A globális mezőgazdaság kihívásai. Atomenergia, nukleáris hulladékok. A hulladék, mint globális probléma. Globális gondolkodás a földi környezetről. A fenntartható fejlődés. A Rioi és a Johannesburgi Konferencia. Nemzetközi környezetvédelmi megállapodások. Környezetvédelmi ideológiák (a 0 gazdasági növekedéstől és fenntartható fejlődésig). Az ökológiai lábnyom. A globális környezeti problémák magyarországi vonatkozásai 3. Évközi tanulmányi követelmények: - 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: A tárgy keretében elhangzott előadások és kötelező irodalom alapján írásbeli vizsga. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Videó és számítógépes prezentációs anyagok. Kerényi A. (1995): Általános környezetvédelem. Globális gondok, lehetséges megoldások, Mozaik Oktatási Kiadó, Szeged, 383 p. Rakonczai J. (2003): Globális környezeti problémák, Lazi Könyvkiadó, Szeged Rakonczai J. (2008): Globális környezeti kihívásaink, Universitas Szeged Kiadó, Szeged, 203 p. Mezősi G. (2008): Magyarország környezetföldrajza, JATE Press, Szeged, 147 p.
A világ helyzete 2009-ben. A washingtoni Worldwatch Institute évi jelentése. Árkádia, Budapest Tantárgy neve A Kárpát-medence régiói FDM1814 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Dr. Kókai Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A tárgy célja, hogy a tágabb Kelet-középeurópai térség fejlődési modelljébe ágyazva a Kárpát-medence régióinak adottságaival, múltjával, jelenével és fejlődési lehetőségeivel megismertesse a hallgatókat. A tananyag első részét a gazdasági fejlődés, a kultúrtáj, valamint a régiók, integrációk kialakulásához kapcsolódó alapfogalmak tárgyalása képezi. Ezt a keretek fokozatos szűkítésével a teljes Közép-Európai régió politikai, majd a Kárpát-medence és Magyarország gazdaságtörténeti vázlata követi. A Kárpát-medence régióinak komplex jellemzése kiterjed a természet földrajzi alapok ismertetésére, a tájhasználat változásaira. Átfogó jellemzést nyújt a népesség, a település, a mezőgazdaság és iparföldrajz témaköreiről, valamint a kulturális és idegenforgalmi adottságokról. Az elhangzottakra épülve a félévet a régió komplex helyzetértékelése a határokon átnyúló kapcsolatok értékelése zárja. A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjai, általános vonásai. A régiók kialakulásához kapcsolódó alapfogalmak. Közép-Európa politikai földrajzi áttekintése. A kultúrtáj kialakulása a Kárpátmedencében (a magyar társadalom, állam, gazdaság a feudalizmus időszakában, a kapitalista gazdaság fejlődése,trianon hatása a társadalomra, államra, gazdaságra, stb.). A Kárpát-medence földrajzi adottságai. A Kárpát-medencei régiók történeti földrajzi áttekintése. A Kárpát-medence térszerkezeti vázlata. A modernizáció regionális különbségei a Kárpát-medencében. Az egyes régiók rövid jellemzése. A Kárpát-medencei régiók helyzetértékelése az ezredfordulón. A Kárpát-medencei régió kapcsolatrendszere. A határokon átnyúló együttműködések motivációs mechanizmusai. 3. Évközi ellenőrzés módja: - 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Videó és számítógépes prezentációs anyagok. Horváth Gy. (szerk.) (2007-2008-2009):A Kárpát-medence régiói (szerk.: Horváth Gy.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Beluszky P. (2001): A Nagy-Alföld történeti földrajza. Budapest-Pécs, 273 p.
Illés I. (2002): Közép és Délkelet Európa az ezredfordulón: Átalakulás, Integráció, Régiók Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Beluszky P. (2009): Magyarország történeti földrajza I-II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Kókai S. (2010): A Bánság történeti földrajza (1718-1918). Nyíregyháza, 421 p.
Tantárgy neve Terepgyakorlat FDM1815 Meghirdetés féléve 2 Összóraszám (elm+gyak) 40/félévi gyakorlati jegy Prof. Dr. Hanusz Árpád Tantárgyfelelős beosztása egyetemi tanár A terepgyakorlat során megismerhetők és a valóságban is tapasztalhatók lesznek azok a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok, amelyek ok-okozati összefüggésrendszere az előadások és szemináriumok keretében elméleti síkon már elsajátításra került. Célunk, hogy a hallgatók a terepgyakorlat keretein belül képet kapjanak a Kárpát-medence és a Kárpátok természetföldrajzi viszonyairól, a szomszédos országok legfontosabb társadalmi-gazdasági jellemzőiről. Kiemeli a gyakorlat fontosságát, hogy a hallgatók az út során betekintést nyerhetnek az ott élők mindennapjaiba, közvetlen szemléltetőanyagot (fotók, térképek, előadásanyagok stb.) gyűjthetnek a szisztematikusan felépített út iskolai tananyaghoz kapcsolódó tájairól, valós élményekből megalapozva a Közép-Európa országainak tanításához szükséges ismereteket. Az általános céloknak és az aktuális speciális célkitűzéseknek megfelelően a szlovákiai vagy erdélyi terepgyakorlat érinti azokat a változatos természeti tájakat, jelentős építészeti, kulturális és gazdasági objektumokat, amelyek megtekintése és megismerése választ adhat a helyi társadalom folyton változó és alkalmazkodó szerepére, amelyek a helyi és helyzeti energiákra támaszkodnak. A hallgatók aktív részvételével és előzetes felkészülésével a terepen megismerésre kerülnek az adott tájegység geológiai geomorfológiai, éghajlati, növényföldrajzi sajátosságai, természeti szépségei. Mindezek tematikus körutakba csoportosítva reprezentálják az adott Kárpátokbeli nagytáj tipikus jegyeit. Mindehhez társítjuk a tanszéki hagyományokat, modern történeti ökológiai szemlélettel mutatva be az emberi alkalmazkodás és tájátalakítás sokszínűségét és sokoldalúságát. Közben az útvonalnak megfelelően bemutatjuk a különböző településtípusok legfontosabb képviselőit, nemcsak a magyar történelemből ismert nagyvárosokat (Nagyszombattól, Kassán és Kolozsváron át Brassóig), hanem az adott vidékre jellemző falvakat, gazdálkodási típusokat is. Kitekintünk az adott régió aktuális környezeti problémáira, megtekintjük a védett természeti értékeket. Ezáltal kívánjuk elmélyíteni és megkönnyíti a komplex geográfiai szemlélet elsajátítását, amely az oktatás-kutatás alapja. 3. Évközi ellenőrzés módja: A terepgyakorlati kiselőadás elkészítése 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: - Boros L. (szerk.) (1999): Kárpátalja. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 6. kötet, Nyíregyháza, p. 250. Boros L. (szerk.) (2000): Erdély természeti és történeti földrajza. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 8. kötet, Nyíregyháza, p. 404. Frisnyák S. (1998)(szerk.): A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza, p. 538. Hevesi A. - Kocsis K. (2004): A magyar-szlovák határvidék földrajza. Xantus Kiadó, Budapest Horváth Gy. (2005): Dél-Szlovákia: A Kárpát-medence régiói 2. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs
III. Differenciált szakmai ismeretek tantárgyai Tantárgy neve Megújuló energiaforrások FDM1817 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 0+2 gyakorlati jegy --- Dr. Tar Károly Tantárgyfelelős beosztása egyetemi docens A tantárgy általános célja, hogy a hallgatók megismerjék a megújuló energiaforrások fogalmát, fajtáit, hasznosításuk részleteit, ennek társadalmi vonatkozásait, különös tekintettel a hazai adottságokra. Energetikai alapfogalmak. A megújuló energia fogalma, legfontosabb jellemzői. Az energiatermelés és energiafogyasztás szerkezete a világon, Európában (EU) és Magyarországon. A légköri erőforrások fogalma, hasznosítása: a nap-, a szél- és a vízenergia mennyiségének éghajlati aspektusai, a potenciálok meghatározásának módszerei, alkalmazásuk történeti áttekintése és módjai. A bioenergia fogalma, hasznosítása: a biomassza, a biogáz és a bio-hajtóanyag, mint energiaforrás, alkalmazásuk történeti áttekintése és módjai. A geotermális energia hasznosítása: termálvíz, hőszivattyú. Szél-, nap-, víz-, bio- és geotermális erőművek Magyarországon. A megújuló energiaforrások alkalmazásának társadalmi vonatkozásai: energiapolitika, támogatási rendszer, társadalmi tudatosság. 3. Évközi tanulmányi követelmények: - 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: Gyakorlati feladatok megoldása 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: tanterem, audiovizuális eszközök, internet. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Kacz K. Neményi M. (1998): Megújuló energiaforrások. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Mika J. (szerk.) (2001): A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon. A légköri erőforrások hasznosításának meteorológiai alapjai, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest Göőz L. (2003): The natural resources of Hungary. Towards a sustainable future. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, p. 137. Sembery P., Tóth L. (szerk.) (2004): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Göőz L. (2007): Energetika jövőidőben. Magyarország megújuló energiaforrásai. Lehetőség és valóság. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2007. p. 312.
Tantárgy neve Tér és társadalom FDM1818 Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Dr. habil Kókai Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A tantárgyfelelős tanszék kódja FD A tantárgy elsajátítása során a hallgatók megismerik a társadalomnak a természethez és a térhez való változó viszonyát. Társadalmi-gazdasági, mentális és a kibertér különböző aspektusainak megismerése. Az ember viszonya napjainkban a természeti környezethez. Az emberi társadalom megjelenése és hatása a természetre. A természet átalakítás történelmi útja. A tér és a társadalom különleges viszonya. A tér történelmi változásának főbb aspektusai. A térbeniség szerepe a társadalom életében. A tér lényege. A tér fajtái. A társadalmi aktivitás térbeni kiterjedésének növekedése. A társadalom térbeni működését alakító intézmények. A tér a különböző tudományokban. A terek osztályozása. Külső és belső terek. Mentális tér. Térelemek: a hely, elemi egységek, geometriai térelemek. Térelemek egymáshoz való viszonya. A település és a településhálózat fogalma. Tér felosztás, térségi szintek. Térségtípusok, centrumok és perifériák. Állam-nemzetnemzetállam-autonómia (nemzetiségi térszerveződések problematikája: kurdok, arabok, kínai diaszpóra). A régió fogalma. Régiók létrejövetelének okai. Régióformáló folyamatok. Ökológiai iskolák és elméletek. A humánökológia fontosabb iskolái és meghatározó személyiségei. 3. Évközi tanulmányi követelmények:- 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy):- 5. Az értékelés módszere: kollokvium 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:- 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Benedek J. (2000): A társadalom térbelisége és térszervezése. Risoprint Kiadó, Kolozsvár, 152 p. Haggett P. (2006): Geográfia: globális szintézis. Typotex, Budapest, 842 p. Nemes-Nagy J. (1998): A tér a társadalomkutatásban: Bevezetés a regionális tudományba. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 260 p. Hajdú Z. (2000): A természetátalakítás történeti szakaszai az Alföldön. In: Frisnyák S. (szerk.) Az Alföld történeti földrajza, Nyíregyháza Letenyei L. (2005): A települési és térségi tervezés társadalomtudományos alapozása: módszertani tankönyv és szöveggyűjtemény: résztvevő megfigyelés, fókuszcsoportos interjú, rugalmas kérdőív, mentális térkép, kapcsolatháló-elemzés, interpretációs technikák. Ráció, Budapest, 313 p.
Tantárgy neve Geopolitika és globalizáció FDM1819 Meghirdetés féléve 3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Prof. Dr. Süli-Zakar István Tantárgyfelelős beosztása egyetemi tanár/vendégoktató A tantárgyfelelős tanszék kódja FD A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a geopolitikai alapösszefüggéseket, és otthonosan mozogjanak a világpolitikai történések rendszerében. Képesek legyenek értelmezni a világpolitikában és a világgazdaság különböző szintjein végbemenő földrajzi folyamatokat. A XX. századi, a nagyhatalmak státuszát befolyásoló háborúk elemzése és bemutatása. A rövid XX. század végén bekövetkezett változások. A világpolitikát alakító gazdasági-politikai erőcentrumok változásának, és eltolódásának a vizsgálata. Az egy pólusú világrend, és a folytatás lehetséges irányainak bemutatása. Válaszadás napjaink geopolitikai kérdéseire. Az ezred fordulón megjelenő globális társadalmi problémák vizsgálata. Centrum-periféria, észak-dél dichotómia, a természeti erőforrások felhasználásának, és elosztásának problémája (energiaforrások, víz). Szegénység, éhezés. A nemzetközi migráció főbb aspektusai, különös tekintettel Eurázsiára. A globalizáció fogalma, és tudományos megközelítései. A jelentősebb gazdasági ciklus elméletek (Kondratyev, Schumpeter). A globális világgazdaság kialakulásának legfontosabb lépcsőfokai. A globális világgazdaság legfőbb társadalmi összefüggései. A globális monetáris világ és a nemzetgazdaságok viszonyrendszere. A transznacionális vállalatok és központjaik térbeli elhelyezkedése. A gazdasági és politikai integrációk szerepe és helyzete napjainkban. A helyi és térségi szereplők változó viszonya a globalizációs folyamatokhoz. 3. Évközi tanulmányi követelmények: részvétel az előadásokon 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): 5. Az értékelés módszere: kollokvium 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Fischer F. (2005): A kétpólusú világ 1945-1989: Tankönyv és atlasz. Dialóg Campus, Pécs, 396 p. Huntington, S. P. (1999): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Kiadó, Budapest, 646 p. Golobics P. (2002): Polarizálódó világgazdaság, nemzetközi együttműködés. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 207 p. Mező F. (2003): A politikai földrajz alapjai. Debreceni Egyetem, Debrecen, 390 p. Cséfalvay Z. (2004): Globalizáció 1-2. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 255 p., 311 p.
Tantárgy neve Területfejlesztés és regionális politika FDM1820 Meghirdetés féléve 3 Összóraszám (elm.+gyak.) 0+2 gyakorlati jegy Dr. Tőkés Tibor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus A tantárgyfelelős tanszék kódja FD Az európai területi folyamatok bemutatása és azok megnyilvánulása és befolyása Magyarországon. Fogalmai kérdések tisztázása (térkategóriák, kapcsolódó fogalmak ismertetése). A hallgatók megismerkednek az európai és a hazai területfejlesztés alapvető viszonyrendszereivel és a térszerkezeti összefüggéseivel. Készségeket sajátítanak el a regionális és települési, gazdasági és társadalmi folyamatok vizsgálatához, a komplex regionális fejlesztési programok kidolgozására és végrehajtására vonatkozóan. A földrajzi tér és jellemzői. A terület- és településfejlesztés történetének bemutatása. A földrajzi környezet és a társadalom fejlődésének egymáshoz való viszonyai, kölcsönkapcsolatai: földrajzi nihilizmus, földrajzi determinizmus, és a földrajzi posszibilizmus. Az emberiség környezet-átalakító törekvései. A területfejlesztés állami keretei Magyarországon. Az infrastruktúra fejlesztésének néhány alap kérdése. Térkapcsolatok és határtérségek. A terület- és településfejlesztés cél-, eszköz-, és intézményrendszere. Motivációk a terület- és településfejlesztésben, és annak aktorainál. A regionális politika történeti aspektusai az EU-ban. Regionális politika néhány nyugat-európai példája. Regionális politika Kelet-Közép-Európában. A regionális politika legfontosabb problémái napjaink Európájában. Az EU regionális kiegyenlítődését szolgáló pénzeszközök. Az európai folyamatok hatás a magyar regionális politikára. Az EU források regionális kiegyenlítést szolgáló hatásának bemutatása Magyarországon egy-egy régió bemutatásával. 3. Évközi tanulmányi követelmények: egy kistérség bemutatása egy prezentáció keretében 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): zárthelyi dolgozatokkal 5. Az értékelés módszere: gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:- 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Beluszky P. - Kovács Z. - Olessák D. (2001): A terület- és településfejlesztés kézikönyve. CEBA Kiadó, Budapest, 423 p. Forman B. (2000): Regionális politika az Európai Unióban. Interpress, Budapest, 397 p. Horváth Gy. (2001): Európai regionális politika. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 501 p. Süli-Zakar I. (2003): A terület- és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 471 p. Pap N. (2007): A területfejlesztés földrajzi alapjai. Lomart Kiadó, Pécs, 184 p.
Tantárgy neve Antropogén tájformálás FDM1821 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 kollokvium Dr. Sütő László Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens A tárgy célja kettős: egyrészt a hallgatók szembesítése az emberi tevékenységek nyomán bekövetkező tájváltozások mértékével és ennek következményeivel. A kurzus végére a hallgatók képesek legyenek a történeti ökológia, a földtudományok segítségével interdiszciplináris szemszögből és megoldás-orientált módon tanulmányozni saját tevékenységünk környezeti hatásait és ezt továbbadni a tanulók számára. A környezet és a társadalom kapcsolatának földrajzi rendszere. A társadalom a belső és külső erők tájra gyakorolt hatásainak mértéke. A tájföldrajz, az antropogén geomorfológia tárgya és rendszere. Tájtípusok a Földön. Az ember szerepe a tájformálásban adott történelmi korszakok során, a tájátalakítás legfontosabb állomásai a honfoglalástól napjainkig. Társadalmi tevékenységi típusok a tájváltozásban. A mezőgazdaság geomorfológiai és táji hatásai. Az erdőirtás tájformáló szerepe. A legelő és gyepterületek antropogén eredetű változásai. A szántóföldi művelés és a kertgazdálkodás tájformáló hatása. A mezőgazdaságilag művelt lejtős területek táji változásai, különös tekintettel a teraszos művelésre. A mélyművelésű és a felszíni bányászat szerepe a tájban. A vízépítés, vízrendezés, a folyószabályozás tájformáló szerepe. A települések tájátalakító szerepe. Az ipar, a közlekedés és a haditájak antropogén formálódása. Egyéb tájformáló hatások: turizmus, sportok stb. A környezetátalakító munkálatok jelentőségének értékelése. 3. Évközi ellenőrzés módja: előadás és dolgozat, egy konkrét táj antropogén átformálásáról 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): - 5. Az értékelés módszere: kollokvium 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: laptop, projektor, Internet hálózati kapcsolat 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Szabó J. Dávid L. (szerk.) (2006): Antropogén geomorfológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,318 p. Goudie, A. (1995): The Human Impact on the Natural Environment. Blackwell, Oxford, 454 p. Csemez A. (1996): Tájtervezés tájrendezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 296 p. Szegedi S. (2002): A környezet és a társadalom kölcsönhatása a Kárpát-medencében a honfoglalástól a XX. századig. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 70 p. Kerényi A. (2003): Környezettan. Természet és társadalom globális nézőpontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 470 p.