karrier ~ tradíció és innováció ~ tudomány ~ alma mater ~ diákélet ~ Pécs 2010 Európa Kulturális Fõvárosa ~ játék

2010. május 1. szám megjelenik évente karrier ~ tradíció és innováció ~ tudomány ~ alma mater ~ diákélet ~ Pécs 2010 Európa Kulturális Fõvárosa ~ játék

Kedves diplomás Hallgatónk! Végzett. Talán csak kettõ vagy három évet, talán ötöt töltött a Pécsi Tudományegyetemen, lehet, hogy most veszi kézbe elsõ diplomáját, az is lehet, hogy a sokadikat, sõt, akár azok közé is tartozhat, akik évekkel ezelõtt élhették át ezt az örömet, hogy átvehették a jól végzett munka megérdemelt gyümölcsét. Így vagy úgy, de lezárult életének egy korszaka - legalábbis látszólag. Diplomásnak lenni, a tudást gyarapítani mindig kifizetõdõ, ám nem jelenti azt, hogy nyom nélkül maga mögött hagyhatja ezeket az éveket, hiszen a felsõoktatásban szerzett tudása és tapasztalatai, kapcsolatai, gyakorlata minden bizonnyal meghatározzák életét. S ahogy mondják: csupán néhány évig hallgató az ember, de öregdiák egy életen át. Ezért is pályáztunk és hoztuk létre a TÁMOP programnak köszönhetõen ezt az Alumni Magazint, melynek elsõ lapszámát a kezében tartja. A Prizma olyan fórum kíván lenni, mely egyszerre szól valamennyi végzett hallgatónkhoz, képviseljen bármilyen korosztályt, legyen térben bármilyen messze egyetemünktõl. Ha végiglapozza kiadványunkat, láthatja, hogy felvillantjuk a Pécsi Tudományegyetem fejlõdési irányait, s bemutatunk egy-egy olyan kutatást és képzést, amely ma Magyarországon egyedülálló. Olyan fiatalok is megszólalnak, akik nemrég, vagy éppen idén, 2010-ben végeznek, s olyan interjút is olvashat, mely szép sikereket magukénak tudó egykori hallgatókkal készült. Remélem, a Pécsi Tudományegyetem a büszkeség, inspiráció, folytonos tanulás, a régi és új barátokkal való kapcsolódási pont forrása marad az Ön számára is. Használja bátran a PTE Alumni Iroda által felkínált lehetõségeket, tartsa a kapcsolatot egyetemével, évfolyamtársaival, barátaival! FARKAS FERENC általános és stratégiai rektorhelyettes, a TÁMOP 4.1.1 pályázat projektmenedzsere 3

Teljes spektrum A névadás - fõleg, ha egy periodikáról van szó - kulcskérdés. Néven nevezni annyit tesz, mint megragadni a dolgok lényegét, sejtetni olyasmit, ami egy elnevezés mögött áll. Lapunk olyanokért és olyanoknak íródott, akiknek sorsa rövidebb vagy hosszabb idõre, de mindenképpen egybefonódott a Pécsi Tudományegyetemmel. Mint felsõoktatási intézmény a PTE felelõssége - ahogy jogelõd intézményeinek felelõssége is - az itt tanuló hallgatók színvonalas oktatásában, felkészítésében rejlik: tudást adva segíti és segítette diákjait, hogy életük kiteljesedhessen, megvalósítsák álmaikat. Egy-egy embert, egyegy hallgatót tekintve ez igen különbözõ lehet, együttesen viszont egy magabiztos, sikeres közösségrõl beszélhetünk. Ezért gondoltuk hosszas elmélkedés után azt, hogy a Prizma lenne az a név, mely mindezt magában foglalja: a fehér fényt a szivárvány összes, önmagában is gyönyörû, önálló színére felbontó szerkezet, melybe visszatérve a színek újra egységes fénynyalábban egyesülhetnek. Reméljük, hogy a Pécsi Tudományegyetem minden egykori hallgatója sikerrel valósította meg önálló életét, álmait, s nem feledi azt sem, hogy - mint a prizmában a fény - nem csak külön-külön, de együtt, az alma materhez visszatérve egységes színt, egységes akaratot, sikeres együttmûködést, szinergiát alkot. IMPRESSZUM PRIZMA A Pécsi Tudományegyetem Alumni Magazinja Kiadja: a Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztály Alumni Irodája Felelõs kiadó: dr. Gábriel Róbert rektor Fõszerkesztõ: Harka Éva Lapszerkesztõk: Anda Zsófia, Pálfi Melinda Olvasószerkesztõk: Horváth Klára, Váradi Tamás Lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Fotók: Csortos Szabolcs, Márk Mirkó, UnivPécs archív Munkatársak: Bursán Miklós Sándor, Kasza Szabolcs, Szalay Attila Hirdetési tanácsadók: Király Dominika 70/601-10-17, Markó Zsuzsanna 20/543-1750 Megjelenik 8 000 példányban ISSN 2061-7623 Terjesztés: a PTE Pécsi Diplomások Köre tagjai számára, valamint a PTE diplomaosztóin Szerkesztõség: 7633 Pécs, Szántó Kovács János út 1/b Telefon: 72/501-500/2122 E-mail: alumni@pte.hu Nyomda: Planet Corp Kft. Szeged Felelõs vezetõ: Juhász Péter A hirdetések tartalmáért szerkesztõségünk nem vállal felelõsséget. Az anyaggyûjtés 2010 áprilisában zárult le. 4

Tartalomjegyzék 6 7. oldal 8. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal 12. oldal 14. oldal 16 19. oldal 24 27. oldal 34 35. oldal 44. oldal 13. oldal 15. oldal 23. oldal 20 21. oldal 22. oldal 30 31. oldal 32 33. oldal 36 40. oldal 42 43. oldal 44. oldal 45. oldal 46. oldal 48. oldal 49. oldal 50. oldal Alumni: program, ami azért van, hogy ne felejtsd, hol kaptad a tudást, alapot ahhoz, hogy az életben sokra vidd. Vésd Kõbe Magad! Hogyan tovább az egyetem után? Béralku, pályakövetés, életpálya tanácsadás. Alga alakulat alku! Segítség a nagy döntéshez Hova tovább tova? Kutató, zenész, sportoló, könyvtáros. Egyetemi dolgozók. Ismerõs arcok a PTE-rõl. Dunai, a robotember Az éneklõ szobrász Kánaán melegedni is Harc a krónikus fájdalom ellen Beckzoli komoly oldala Akikkel nap mint nap találkozunk Csak a minõségi munkának van értelme Fejlesztések: okosabb, nagyobb, szebb: mire megy a PTE 2010-ben? Kockák a zöld mezõben Szeptembertõl Tudásközpont Európa Kulturális Fõvárosa Bezzeg az én idõmben ilyen volt az egyetemi élet. Történetek régi idõkbõl. Egyetemi élet anno Portré egy aranydiplomásról Talán egyszer mondhatod az unokádnak: én is a PTE-n tanultam, a szüleid is Pécsre jártak, te is menj oda! Egy család egy egyetem: generációk a PTE-n Dobay Kata Dobay Péter Orbán József Orbán Zoltán Szabad kiegészíteni, párhuzamot vonni, összekötni a saját életeddel. Egy közös pont már biztos: végeztetek. Végzõs hallgatók Zene és ritmus, mozgás és taktus. Ütem. A mûvészet és az élet mûvészete. Táncoló Egyetem Csak minõségi zenének van értelme Euripides redivivus Az örök ifjúság titka Légy tagja a Pécsi Diplomások Körének! Ajándéktárgyak Játék Hogyan lehetsz tag? Jelentkezési lap 5

Téglajegy a jövõ támogatásáért Vésd kõbe magad! címmel adományozási lehetõséget nyújt az Alumni Iroda azon öregdiákok számára, akik támogatni kívánják a PTE valamely intézményét. A projekt neve onnan ered, hogy a karok támogatóinak neve felkerül az adott karon kihelyezett táblára, így örökítve meg az adományozó nevét az utókor számára. A programban egyének és vállalatok egyaránt részt vehetnek. Dr. Vastag Oszkár, az elsõ adományozó öregdiák elmondta: Mindig szeretettel és tisztelettel gondoltam vissza az egykori alma materemre, és most, hogy adott volt a lehetõség, hogy támogassam, úgy éreztem ez nem csak szép gondolat, de a kötelességem is. Dr. Vastag Oszkár 1970-ben általános orvosi szakon végzett, így régi karát, az ÁOK-t támogatta adományával. A szakmai boldogulásomat az egyetemnek köszönhetem, hiszen 9 évig a PTE kórházában dolgoztam. Ezért azzal, hogy támogatom a kart, úgy gondolom, a köszönetemet is kinyilvánítom. Minden karnak van egy elõre meghatározott célja, melynek megvalósulását segítik a befizetett összegek. E célok mindegyike a kari fejlesztést és a korszerûsítést szolgálja, így az adományozással a jelenlegi egyetemi hallgatók képzését segíthetik mindazok, akik elkötelezettek a pécsi egyetem jövõje iránt. Gyûrû: szimbólum, ami összeköt A gyûrû a kapcsolat, az összetartozás jelképe, ezért válhatott az Alumni Iroda egyik szimbólumává is. Az egyetem egy egyedi gyûrût kínál öregdiákjai számára. A Péter Vladimir ötvösmûvész által tervezett különleges gyûrût egyéni megrendelés alapján készítik el ezüst, sárga- és fehérarany változatban, többféle méretben. Balogh László 2008-ban végzett politológia szakon, s már akkor megrendelte az egyetemi emlékgyûrût. Ez mindig eszembe juttatja az egyetemi éveimet, és persze ez elismerés magamnak is, hogy büszke lehetek az itt eltöltött idõre. Bármikor, amikor felveszem, emlékeztet arra, hogy sikeresen elvégeztem ezt az egyetemet. Ez egy jelképe annak, hogy itt diplomáztam. Úgyis olyan kevés materiális emlékem van ezekrõl az évekrõl, ezt pedig mindig jó érzés viselni. Hétköznap általában nem hordom, hanem például ünnepségek, tárgyalások alkalmával, mert úgy érzem ez rangot ad az eseménynek. Nem az a klasszikus pecsétgyûrû, szolid, de ugyanakkor elegáns és mutatós ékszer. Sokan rá is kérdeznek, amikor hordom hogy mi ez. Ilyenkor elmondom, hogy nem jegygyûrû, hanem az egyetemünk emlékgyûrûje. Ilyenkor gratulálni szoktak a diplomámhoz. Szubjektív Deliné dr. Gyõrmárton Rita, az Alumni Iroda vezetõje Közel 10 éve dolgozom az egyetemen, ahogy az Alumni program is 10 évvel ezelõtt kezdte meg a mûködését, így az elejétõl fogva láttam, hogyan épül ki ez a rendszer. Most már többszörös pécsi öregdiákként dolgozom az iroda vezetõjeként. A jogi egyetemen végeztem, most pedig marketing mesterszakon vagyok végzõs, így én is megkapom az alumni magazint és felvehetem az új talárt is, amire eddig még nem volt lehetõségem. Családi szálakkal is kötõdöm az egyetemhez, szüleim fõiskolás korukban ismerkedtek meg, anyukám pedagógia orosz szakon végzett, édesapám a Mûszaki Fõiskolán. Az utolsó vizsgaidõszak közepén születtem, így megéltem valószínûleg, hogy anyukám tologatja vizsgái idõpontjait, hogy én rendben világra tudjak jönni. Amikor nyáron átvette a diplomáját, én valahol a rokonság tömegében egy pólyában várakoztam rá. Így gyakorlatilag az elsõ élményeim egy vizsgaidõszak és egy diplomaosztó voltak. Ha jellemezném magam egy szóban, akkor azt mondanám, kitartó vagyok. Ha valamit el szeretnék érni, nagyon szorgalmas tudok lenni. Ilyen voltam a jogi egyetemen is, annak ellenére, hogy én negyedéven jöttem rá, a klasszikus jogi pálya nem igazán vonz. Most pedig 10 évre rá marketing szakon végzek, és egészen más szakterületen dolgozom. Viszont így utólag azt gondolom, hogy nagyon jó volt, hogy jogra is jártam. Nagyon szerettem a tanáraimat, most is mindig jó érzés találkozni az évfolyamfelelõsünkkel, Katona Gyõr Irénkével, aki végigvitte az évfolyamot és 250 emberrõl pontosan tudott mindent, hiszen 5 évig szinte velünk élt. Szakmai ártalomként most szervezem õszre a 10 éves találkozónkat. Ez a munka sok szép élményt adott már nekem. Ezek közül az egyik legmeghatóbb Marton Laci bácsi avatása volt tavaly, ahol õ több mint 80 évesen vette át a diplomáját. Ebbõl az alkalomból tiszteletbeli öregdiákká fogadtuk, azóta tulajdonképpen õ a Pécsi Diplomások Köre védnöke. Nagy sajtóvisszhangja volt az õ záróvizsgájának, amire külföldre való távozása miatt csak 50 év után kerülhetett sor. Nagyon szép pillanat volt, mikor láthattam, hogy a vele egy sorban álló fiatal végzõsök sírtak. Õk átérezték azt, hogy ez a bácsi vajon min ment át, amióta elkerült itthonról és õk sírtak, nem a bácsi, aki olyan udvariasan és katonásan vette át az oklevelet, mint szerintem még soha senki. Valószínûleg azért szeretem ezt a munkát, mert nagyon kedvesek azok az emberek, akikkel engem ez alatt a 10 év alatt összehozott ez az iroda. Látom, hogy nagyon szép fejlõdési utat jártunk be. S emellett nagy öröm, amikor kibontok egy olyan húsvéti képeslapot, amiben arra emlékeznek, hogy fél évvel azelõtt milyen szép szombati öregdiák-találkozót hoztunk össze, és õk azóta is szeretettel gondolnak vissza ránk. 6

Az Alumni Iroda 10 éve Az itt végzetteket szolgáló program nem újkeletû a Pécsi Tudományegyetem életében. A 2000-ben több intézménybõl létrejött PTE elõtt is léteztek öregdiák programok az elõdintézményekben: a jogászok és a pedagógusok egyesületi formában évenként tartottak egyetemi napokat a JPTE Baráti Társaság keretében. Az akkori Orvostudományi Egyetem is bõvelkedett a jubiláló évfolyam-találkozókban. Az elmúlt tíz évben a fiatalabb karokat is bevonták a Pécsi Diplomások Köre mûködésébe, amely hivatalosan 2001. január 22-én alakult, az egyetemi Szenátus által elfogadott szabályzattal. Alumni jelentése: Öregdiák, a latin alumnus szó (hímnem, nõnemû alakja: alumna) többes száma, tehát igazából öregdiákok. Ma már nemzetközileg használt kifejezés mindazokra, akik egy adott iskola, intézmény végzett diákjai. Ekkortól robbanásszerûen nõtt a programok száma: volt például PDK Focikupa, ahol öregdiák-csapatok is versenyeztek a fiatalok mellett; pályázat középiskolások számára, amelyre Milyennek képzeled az egyetemi életet? témában lehetett mûvészeti alkotásokkal nevezni. 2003-tól szervezték meg a Pécsi Diplomások Napját, ami egy nagy szabadtéri rendezvény volt az Ifjúság úti sportpályán, sok híres itt végzett részvételével, hogy a különbözõ intézményekben egykor tanultak megismerjék egymást hamar kiderült azonban, hogy a végzettek fõként a saját karukhoz kötõdnek: egykori tanáraikhoz, az egykori tantermeikbe szeretnének visszamenni, oda tartoznak. Ezért 2005 után az iroda munkatársai a kari szintû szervezésekben vettek részt, számtalan osztálytalálkozó van a hátuk mögött: volt, ahol csak 13-an, volt, ahol 113-an voltak idõsebb vagy fiatalabb öregdiákok. Segítettek a teremfoglalásban, szervezésben, majd megjelentek a diplomaátadó ünnepélyeken és népszerûsítették a PTE-t az egyetemi ajándéktárgyak segítségével. Dr. Törõcsik Mária, a PTE Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanárának nevéhez számos kezdeményezés fûzõdik a Pécsi Tudományegyetemen, többek közt a Pécsi Diplomások Köre szervezet létrehozása is. Véleménye szerint az alumni szervezetek egyik legfontosabb célja, hogy az elégedett hallgató ismerõseinek, gyermekeinek ajánlja az egyetemet, vagy akár saját élethosszig tartó tanulása jegyében újból képzéseinket válaszsza, s ezáltal õ maga részesüljön kedvezményben: Ehhez szükséges a különbözõ hallgatói generációk igényeinek a feltárása, a hallgatóbarát gondolkodás, hogy tudjuk, kik és mi alapján hozzák meg a döntéseiket. Fontos, hogy próbáljuk a felvételizõket egyetemünk felé orientálni, és utána hosszabb távon megtartani a kapcsolatot a volt hallgatókkal ez az alumni feladata. Az Alumni Iroda fokozatosan fejleszti szolgáltatásait, de az igazi áttörést a 2008-ban elnyert TÁMOP 4.1.1. projekt keretében érhette el, hiszen ennek köszönhetõen a kari alumni koordinátorok folyamatosan menedzselhették a végzettek ügyét, közös szakmai munka kialakítására nyílt lehetõség. Új alumni portált fejlesztenek, mely már 2010 nyarán elérhetõvé válik, s ezen már a végzõsök saját karuk hallgatójaként tudnak regisztrálni, így mindenki személyre és karra szabott funkciókat, illetve híreket érhet el az online felületen. A tervek szerint lehetõség lesz fotók, videók feltöltésére, azokon személyek megjelölésére, de az öregdiák azt is bemutathatja, mivel foglalkozik ez remek lehetõség lehet például egy mûvészeti tevékenység népszerûsítésére is. Érdemes tagkártyát kérni, mert sok kedvezményt és extra szolgáltatást lehet igénybe venni. Egyre több egykori hallgatóval tartjuk a kapcsolatot, jelenleg közel 2000 regisztrált tagunk van, és amióta az aktív hallgatókat is bevontuk a szervezetbe ALUMNI JUNIOR címen, egyre ismertebb az alumni program a PTE-n. Számunkra éppúgy öregdiák az a hallgató, aki 2010-ben veszi át diplomáját, mint az, aki ezt tíz, húsz vagy éppen ötven, hatvan éve tette meg mondja Deliné Gyõrmárton Rita, majd hozzáteszi: Reméljük, egyre többen csatlakoznak hozzánk és szívesen, büszkén vallják magukról: pécsi diák voltam. 7

Alga alakulat alku! ÁMÁN Anna írása S bár a kalózeskü is inkább csak afféle útmutató, mintsem valódi törvény, nem árt, ha a Karib-tenger helyett a való világban is tudjuk, mi fán terem az alku. Fõleg, ha a leendõ bérünk a tét. TENGERRE FEL! Az álláskeresés során túl a nem kevésbé fontos önéletrajz alkotásán, a motivációs levél megírásán, interjún van egy pont, amikor eljön az ideje a béralkunak. Ez egyrészt nagyon jót jelent, hiszen a cég ilyenkor már tudja, hogy az illetõ alkalmas a meghirdetett pozíció betöltésére. Az egész béralku célja az, hogy a munkáltató és a munkavállaló megtalálja azt az összeget, amivel mindketten elégedettek persze két ellentétes okból: az egyik azért, mert fizetett volna többet, a másik, mert annyit kap, amennyi neki jó. Az ügy azért bonyolult, mert bizony van, hogy nem egyetlen, hanem több alkalmas jelöltet talál a munkára vagyis versenyhelyzet van, hogy ki vállalja kevesebbért. TARTSD A SZÁD! A legjobb taktika az állásvadászattal kapcsolatos folyóiratok szerint az, ha hagyjuk az interjúztatókat, a munkát meghirdetõket beszélni. A jelentkezõ ilyenkor olyan, mint egy kalózok közé beépült nyomozó, s akár egy interjú közben megpróbálhatja kipuhatolni, hogy mennyi pénzt szánnak egy jó képességû új munkaerõ fizetésére. ALKU VAGY AJÁNLAT? A kényelmetlenséget és fölös izgalmat meg lehet spórolni azzal, ha a jelölt kicsit felkészül, sõt kérésre akár ún. bérigénnyel is elõáll. Ehhez nem árt tudni, hogy egy olyan munkahelyen, amire pályáztunk, ki mennyiért dolgozik: gazdasági vagy földrajzi területenként is vannak/lehetnek eltérések, de persze ez a munkavállaló tapasztalatától is függ. A szakértõk szerint a pályakezdõk olyan 20 30 százalékkal kevesebbre számíthatnak, mint a munka tengerén régóta hajózó tengeri medvék. Arról, ki mennyit keres, lehet tájékozódni a neten, különbözõ fejvadászcégeknél, és álláskeresési tanácsadással foglalkozó irodáknál is. PÉNZT VAGY ÉLETET? A legtöbb cég, ahol a béralku mint olyan egyáltalán szóba jön, nem arra tör, hogy orvul kiszipolyozza a munkavállalót, és arra apellál, hogy éhbérért dolgoztassa. Magyarán az, ha valaki a piaci ár alsó szegmensét kéri, és azt kapja, valószínûleg nem lesz alulfizetett. A lényeg az, hogy mindkét fél elégedett legyen.

Segítség a nagy döntéshez Ingyenes életpálya-tanácsadás áll a frissen és a már korábban végzettek rendelkezésére tavaly nyár óta Pécsett, s az ország számos más városában. A részletekrõl Nyirati Judittal, Bodor Kornéliával és Árvay Zsófiával beszélgettünk. Mit jelent az életpálya-tanácsadás? Ny.J.: Az életpálya-tanácsadás az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódik, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 2.2.2.) célja pedig az, hogy ez a szolgáltatás mindenki számára elérhetõvé is váljon. Magyarországon 28 városban közel 50 tanácsadó végzi ezt a munkát. Azoknak nyújt segítséget, akik döntéshelyzetbe kerülnek az életpályájuk, a tanulmányaik során vagy a munkájukkal kapcsolatban. Nagyon változatos a tanácskérõi kör, hiszen általánosés középiskolások, egyetemisták, friss diplomások, gyesrõl viszszatérõk, álláskeresõk, pályakorrekcióra kényszerülõk fordulnak meg nálunk. Hogyan zajlik a tanácsadás, mire számíthat az, aki az irodához fordul? Ny.J.: Csoportos és egyéni formában is folytatunk tanácsadást, csoportos foglalkozásaink elsõsorban iskolákban zajlanak, ilyenkor különbözõ tematikákat ajánlunk fel, amelyek vagy a kulcsképességek fejlesztésére irányulnak, vagy pályaorientációs foglalkozások. Az egyéni tanácsadás pedig itt az irodában zajlik több alkalommal: ötlépcsõs modellben dolgozunk, melynek során megválaszoljuk a felmerülõ kérdéseket, illetve abban segítjük a tanácskérõt, hogy a problémáját illetõen önálló döntést tudjon hozni. B. K.: Az elsõ alkalommal meghatározzuk a kérdést, amiben segítséget igényel a hozzánk betérõ, aztán közösen tisztázzuk a problémát, vagyis igyekszünk részleteiben megragadni. Feltárjuk az ügyfél képességeit, érdeklõdését és elvárásait. Az elemzés során megbeszéljük a kliens erõsségeit és hiányosságait, nehézségeit. Ezután együtt felvázolunk néhány lehetséges megoldást, végül a tanácskérõ döntést hoz arról, hogy A leggyakoribb kérdések: Milyen pályát válasszak, hol helyezkedjek el? Egy-egy adott szakmában milyen fizetésem lehet? A Bolognai-rendszerben alapképzés/ mester képzés után hol és milyen területen tanulhatok tovább? Milyen diákmunkák, ösztöndíjak vannak? Önéletrajzok, motivációs levelek, állásinterjúk elõtti felkészítés. Kapcsolat: A tanácsadók Pécsett a Király utca 42. szám alatt találhatók meg (telefon: 72/215-198). Heti rendszerességgel a PTE OIG Központi Hallgatói Szolgáltató Irodájában is elérhetõk (bejelentkezés szükséges). A www.eletpalya.afsz.hu weboldalon a tanácsadók fényképes adatbázisa is megtekinthetõ, illetve e-mailen is lehet tanácsot kérni. A Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda KÖSZI karrier programja a végzõs, diplomaszerzés és a munkába állás elõtt álló, vagy a már végzett hallgatók számára is igyekszik segítséget nyújtani: tanácsadásokkal, képzésekkel, tréningekkel, szakmai gyakornoki programmal, folyamatosan bõvülõ állásadatbázissal arra törekszik, hogy ne csak az egyetemi évek, hanem a munkaerõpiacra való kilépés is a lehetõ legzökkenõmentesebb legyen. KARRIER PROGRAM szolgáltatások a PTE hallgatóinak és friss diplomásainak: Kreditált kurzusok Karriertervezés és munkaerõpiaci ismeretek Privát pénzügyek Kreatív ipar és kulturális fejlesztések Kompetenciafejlesztõ tréningek Prezentációs technikák Kommunikáció és konfliktuskezelés Tárgyalástechnika Önéletrajzírás Kiválasztási technikák Állásinterjúra való felkészítés Önmenedzselés Pályázatírás, projektmenedzsment Német nyelvû kommunikációs tréning Karriertervezéshez, álláskereséshez kapcsolódó tanácsadások Pályaorientációs grafológiai tanácsadás Életpálya tanácsadás Álláskeresési tanácsadás Munkajogi és adótanácsadás Szakmai gyakorlati program Állásajánlatok közvetítése Összegyetemi állásbörze és felkészítõ nap szervezése TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: 7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b. Weboldal: www.koszi.pte.hu, www.koszikarrier.hu Telefon: 72/501-500/2085, 30/969-4668 Fax: 72/501-525 E-mail: koszi@pte.hu melyik a számára legmegfelelõbb problémamegoldási mód. A tanácsadásaink megállapodással és cselekvési terv készítésével zárulnak, vagyis annak megállapításával, hogy mi az amit a tanácskérõ önállóan, a tanácsadási folyamat befejezése után meg tud tenni. Á. Zs.: Fontos az is, hogy feltárjuk az ügyfelünk értékrendjét és motivációját: mi az, amit fontosnak tart, mi mozgatja, mi az, amit el sem tudna képzelni magáról, vagy egyáltalán nem akar megtenni. Mindez korosztályonként és a kliens hátterének függvényében más-más módszert igényel. Mikor nincs szüksége ilyen típusú tanácsra egy végzõs egyetemistának? B.K.: Ha pontosan és biztosan tudja, hogy milyen irányban szeretné a tanulmányait folytatni, vagy netán egy állásajánlattal a kezében veszi át a diplomáját. De azt hiszem, ez ritka a mostani végzõsök között. A mai kor folyton változó körülményeihez tudnunk kell alkalmazkodni, ehhez pedig rugalmasnak kell lennünk. Régen kijárta az ember az iskolát, a kapott végzettséggel elment egy munkahelyre és ott, ha a munkavállaló és a munkáltató is így gondolta, végigdolgozta az életét a nyugdíjig. Ma már nem errõl szól a történet. Úgy kell alkalmazkodónak lenni, hogy értékeinket megõrizve el tudjuk adni magunkat minden körülmények között a munkaerõpiacon. Ny. J.: Ha valakinek van konkrét elképzelése vagy ígérete akár, esetleg már tanulmányai alatt elkötelezte magát egy cég mellett, akkor is hasznos lehet az információit bõvíteni, hiszen fontos, hogy tudja, a késõbbiekben merre lépjen tovább. Természetesen megerõsítésre is gyakran szükség van. Á. Zs.: Egy hosszú távú karrier megtervezéséhez nagyon sokféle információra van szükség, s ezenfelül inkább készségekrõl van szó, mint konkrét ismeretekrõl. Csoportos fejlesztéssel fokozni lehet például az együttmûködési készséget, az önállóságot és felelõsségvállalást, a kommunikációs képességeket amelyek mind szakmafüggetlenek. Tudni kell, hogy a karrier nemcsak töretlenül felfelé ívelõ lehet, hanem oldalirányú is; ez azt jelenti, hogy valaki folyamatosan bõvíti ismereteit, mélyíti szaktudását. 9

Hova tovább tova? Az online kérdõívek azoknak szólnak, akik hallgatók végzettek akik már elvégeztek egy képzést, de jelenleg is aktív hallgatók A kérdõív anonim, ám az e- mail címüket megadók között ajándékokat sorsolnak ki a szervezõk. További információ: www.palyakovetes.pte.hu Diplomás Pályakövetési Rendszer a zord megnevezés mögött egy még zordabb nevû pályázat, a TÁMOP 4.1.1-08/1-2009-0009 projekt elsõ modulja áll. A cél viszont kedves: a most végzettek pályájának nyomon követésével a felsõoktatást szeretnék jobbá tenni minden hallgató örömére. A pályakövetésrõl és a végzõsöket érintõ kutatásokról dr. Kuráth Gabriellát, a PTE Marketing Osztály vezetõjét kérdeztük. Hogyan épül fel a Diplomás Pályakövetési Rendszer? A diplomás pályakövetés egy országos rendszer, ehhez csatlakoznak az egyes intézmények. Az országos standardok alapján építjük ki a PTE-re vonatkozó pályakövetést is. A kutatás keretében a végzett hallgatókat többször is meg fogjuk keresni és véleményt fogunk tõlük kérni online kérdõívek formájában. Az ebben lévõ általános kérdések révén válnak öszszehasonlíthatóvá az egyes képzési helyek. Az intézményi kérdéscsoportnál nyílik majd lehetõség a PTE-re jellemzõ specialitások figyelembevételére is. Miért fontosak a különbözõ kutatások az egyetemi hallgatók körében? A hazai felsõoktatás egyik legfontosabb problémája a képzés és a munkaerõpiac kapcsolatának a hiányossága, ezért szükség van a végzett hallgatók munkaerõpiaci helyzetét feltáró elemzésekre. Az intézményi Diplomás Pályakövetési Rendszer kiépítésének célja, hogy információkkal rendelkezzünk a nálunk végzettek karrierjének alakulásáról, folyamatos viszszajelzést kapjunk a képzések minõségérõl, emellett az adatok alapján a felvételizõk is tájékozódni tudnak arról, hogy az egyes intézmények képzéseinek elvégzésével milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni. Az eddigi kutatások tükrében mi jellemzi a PTE-n végzett hallgatókat? A hallgatók körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy számos tekintetben jelentõs javulás tapasztalható az elégedettség terén. A végzõsök pozitívan értékelik az itt szerzett diplomájukat, ezen belül is az oktatás színvonalával a legelégedettebbek. A gyakorlatorientált képzést hiányolták a legtöbben, ezért az egyetem kiemelt figyelmet fordít erre a területre. Sajnos egyre többen kényszerülnek szakmájuknak nem megfelelõ munkát elfogadni. Éppen ezért fontos a Diplomás Pályakövetési Rendszer, hiszen segítségével felmérhetõvé válnak a képzés és az elhelyezkedés összefüggései. Lényeges feladat, hogy arra ösztönözzük a végzetteket, minél nagyobb számban nyilvánítsanak véleményt és válaszoljanak a kérdéseinkre. Milyen a munkahely és képzettség viszonya? A nappali tagozatos hallgatók közel egyharmada nyilatkozott úgy, hogy az egyetemi évek alatt már dolgozik. A kari bontást elemezve azt tapasztaljuk, hogy az ÁOK hallgatói találtak leginkább szakmájukhoz kapcsolódó munkát, azonban a szakmán kívül tevékenykedõ hallgatók száma növekedést mutat. 10

Dunai, a robotember Az egykori Janus Pannonius Tudományegyetem joghallgatója, Dunai János ötven évvel ezelõtt tagja volt a római olimpián bronzérmet nyerõ magyar labdarúgó válogatottnak. Mi több, nem csak tagja volt a csapatnak, hanem az érmet jelentõ találatot is õ szerezte. A grundon nevelkedett, munkában edzõdött, szalonnán és kolbászon nõtt fel. Pécsett sztár lett, s csak úgy ismerték: Dunai, a robotember. SZALAY Attila interjúja Ötven év távlatából hogyan emlékszik vissza az 1960-as római olimpiára? Természetesen jó szívvel. Azt sajnálom egyedül, hogy a megnyitóünnepségen nem lehettünk jelen, mert az elsõ meccsünket 240 kilométerre játszottuk Rómától, és el kellett utaznunk. Azon a találkozón, India ellen nem is léptem pályára, de aztán Peru ellen már bekerültem a csapatba, és rúgtam két gólt. Utána Rómában a franciáknak hetet lõttünk, én pedig ismét dupláztam. Az elõdöntõben sajnos kikaptunk a dánoktól, így aztán a házigazda olaszok ellen kellett játszanunk a bronzéremért. Nyertünk 2 1-re, és én szereztem a második, gyõztes találatot. Egy évvel korábban még Baján, a harmadosztályban szerepeltem, gondolhatja mekkora siker volt ez számomra Az elsõ NB I-es évében viszont 15 gólt lõtt a Pécsi Dózsa színeiben. Ennek köszönhette az olimpiai csapattagságát? Igen, felfigyeltek rám. A téli felkészülést már együtt töltöttem a bõ kerettel. Voltak edzõmeccsek, és nekem abban az évben lényegében minden összejött. A felnõtt válogatottban csak egyszer szerepelt. Nem bánja? Talán többször lehettem volna válogatott, ha Budapesten játszom. De ki tudja? Akkor egyszer is csak azért válogattak be, mert a Tichy Lajos megsérült, én pedig azon a hétvégén mesterhármast rúgtam az Újpestnek. Az az egy meccs viszont emlékezetes: 90 ezer nézõ elõtt vertük az angolokat. Hívták a budapesti csapatok? Persze. Az elsõ pécsi évem után a Fradi mindjárt leigazolt volna. Kérdeztem akkor a Fradi igazgatóját, hogy miért kellek nekik. Azt válaszolta, hogy maga lõtt 15 gólt egy újonc csapatban. Lehet valaki jó alakú, ha a fejében nincsen semmi magának pedig van. Végül azonban nem igazoltam oda, mert jól éreztem magam Pécsett, pedig a fél Mecseket is odaadták volna értem. Miért nevezték robotembernek? A Pécsi Dózsában én eredetileg centert játszottam, de aztán amikor az öcsém (Dunai Antal) is ideigazolt, hátrébb kerültem, irányítónak. Az MTK ellen játszottunk, és kaptam egy pozitív kritikát, amiben az állt, hogy Dunai, a robotember. Sokat futottam azon a meccsen, mert nemcsak a támadásokat építettem, de rendre visszazártam védekezni. A meccs végére pedig még csak el sem fáradtam

Színpadon és a színfalak mögött: Rostás Bea, vagy ahogy a pécsiek ismerik: Piros, szobrászként és énekesnõként is sikeres. Életérõl, munkájáról, Pécsrõl kérdeztük. Az éneklõ szobrász ANDA Zsófia interjúja Miért választottad a Mûvészeti Kart, illetve miért a szobrászatot? Már tizenöt évesen eldöntöttem, hogy szobrász akarok lenni, a pályát hivatásként élem meg. Az egyetem szükséges, hogy a szakmai alapokat megerõsítse, és elindítson utadon. Az öt év alatt kiderül sok minden, elõször is szembesülni kell azzal, hogy rajtad kívül még sok más tehetséges ember van. Önmagában a tehettség még nagyon kevés, a mûvészi pályához alázat és kitartás is kell, rengeteg szorgalom, és emellett felvállalni, hogy néha mellõzött vagy, meg hogy sokszor csak pirítósra telik. Mit nyújtott neked az egyetem, segített pályázni, elindítani a karriered, vagy csak az alapokat adta? Lényegében az egyetem nem arról szól, hogy felkarolnak, hanem a mestered követi az utadat, és idõnként megpróbál helyrerázni. Természetesen a szobrász szakma is megtanulható, mint bármelyik mesterség, az, hogy ha még adottságod is van hozzá, csak több esélyt ad a sikerekhez. Így hát megtanultunk mindent, ami az öt évbe belefért, de a pályázást nem itt tanultam meg, bár köztársasági ösztöndíjas voltam. Már 15 éves korom óta pályázok, ebbõl gyûltek össze a szerszámaim, késõbbi munkahelyeken belerázódtam az adminisztratív részébe is, és minden tudásomat összetéve ma már külföldi pályázatokon érek el sikeres eredményeket. Hogyan lettél énekesnõ? Ez érdekes, egy idõben kezdõdött a szobrászattal, párhuzamosan vagyok énekes és szobrász, hol ennek, hol annak több idõt áldozva. De a vezetõ szerep még mindig a szobrászaté. Faragás közben tudok énekelni, éneklés közben viszont nehézkes lenne követ faragni. Az egyik a színpadon, a másik a színfalak mögött zajlik, egyik a nõiségemet követeli, másikban férfiként kell helytállnom. Jót tesz ez, hogy ne hasonuljak meg magamban, egyensúlyban tart. A pécsi zenekarom a Yazz Stereotype, itt a fiúk éneklõ szobrászként emlegetnek. Meg lehet élni a mûvészetbõl? Neked hogyan sikerült? Szükséges, hogy egy mûvész ahogyan te is több lábon álljon? Nem hiszek abban, hogy a számba repül a sültgalamb, az álmokért igenis nagyon keményen dolgozni kell, és akkor megvalósulhatnak. Nem hiszek az ígéreteknek, sem abban, hogy másoktól kérjek segítséget. Nehéz idõkben sokat segít az emberek hite bennem. A tõlem telhetõ legtöbbet próbálom nyújtani, erre vagy van igény, vagy nincs, keresem a lehetõségeket, és kitartóan próbálom kiteljesíteni magam. Több lábon állok, de a szobrászat és az éneklés is labilis megélhetési forrást nyújtanak. A szimpozion szobrászat olyan kicsit, mint a cirkuszos élet. Minden pillanatban készen kell állj az útra, és bármilyen körülmények közt adott idõre teljesítened kell a szerzõdési feltételeket, illetve megvalósítanod a zsûri által kiválasztott projekted. Az én erõsségem nemcsak a fiatalon szerzett sok nemzetközi tapasztalatom, hanem a saját magamnak diktált tempóm, õrületes belsõ energiám is, amellyel a 6 év alatt 17 nagyméretû köztéri kõszobrot sikerült faragnom szerte a világban Dubaitól Kínáig, Litvániától Oroszországig Még mindig lyukas a zsebem, de enyém a nagyvilág, az élményeket tõlem senki el nem veheti, a köveket otthagytam, és már most is több könyvre való történet zsibog a fejemben. És ma már mindenbõl mûvészet megélni. Mit jelent számodra Pécs? Bármerre jártam eddig a nagyvilágban, Pécset még mindig egy élhetõ mûvészvárosnak tartom. Minden nehézség és buktató ellenére itt bizony zajlik a kulturális élet, zajlott már akkor is, mikor még egyetemista voltam, és most kéne csúcspontra érjen, mint Kulturális Fõváros. Akik eközben folyamatosan Pécsett éltek, talán nem így látják, de a különbségeket és az értékeket akkor látni igazán, ha van viszonyítási alapod. Sok mindent megéltem ebben a városban, fájdalmat és örömöt egyaránt, amik idõvel lecsillapodtak, most már újra örömmel térek vissza zenélni, kiállítani és a régi arcokat látni. 12

Kockák a zöld mezõben Avagy a Mecsek lankáin legördülõ rolling stones ahogy Kistelegdi István építész-energiadesigner fogalmazott a PTE Science Building épületével kapcsolatban. A Science, please! Projekt keretében megálmodott kutatóintézet alapkövét 2009. szeptember elsején tették le. Maga a környezetbarát épület a Jakabhegyi Kollégium, a PTE Általános Orvostudományi Kara, a Klinikai Központ Szívcentruma, és a Természettudományi és Bölcsészettudományi Kar Ifjúság úti campusa által körülhatárolt területen áll majd. A mintegy 7 milliárdos beruházásként létrejövõ PTE Science Building (amelyhez 6,5 milliárdos uniós támogatást nyert el az egyetem) három tématerületben koncentrálja a kutatási irányokat és a kapcsolódó oktatást: 1, Biotudományi Központ (Biosciences Center), 2, Környezettudományi Központ (Environmental Sciences Center), 3, Információtechnológiai Központ (Information Technology Center). A késõbb itt tanulók helyzete mindig ígéretesebbnek tûnhet, hiszen a Science Building kapcsán az informatikai szolgáltatásokat is fejlesztik majd összegyetemi szinten 2009 végétõl: bõvítik a gerinchálózatot, fejlesztik a Middleware-t, bõvítik a WiFi-t és a Storage rendszert, és bõvítik és korszerûsítik a központi rendszerek szerverfarmjait is. Az elszánt kutatóknak vagy azoknak, akiket a gyakorlati továbbképzések érdekelnek, jobb, ha fél szemüket azután is Pécsen tartják, miután végeztek, hiszen a Science Building várhatóan munkahelyeket is generál, sõt, lehet, hogy világhíres fejlesztések kiindulópontja lesz.

Kánaán melegedni is Interjú Jankovits Lászlóval, a PTE BTK dékán-helyettesével és tanszékvezetõ egyetemi docensével könyvekrõl, könyvtárról. Kasza Szabolcs interjúja Milyen különbségeket fedez fel a könyvtár egykori és mostani szerkezete, közönsége között? Miben voltak mások a felhasználók lehetõségei akkoriban? Távolabbról kezdeném: egyrészt mi voltunk katonák az egyetem elõtt, és a helyõrségi könyvtárhoz képest a kari és az egyetemi könyvtár maga a Kánaán volt. Másrészt elsõévesként olyan kollégiumi szobát kaptam, ahol nem volt fûtés ez a mai D épület viszont a campuson volt. A Kari Könyvtárba melegedni is jártam, valljuk be. Miben volt más a könyvtárazás hangulata? A mai folyosók egyikét és az ahhoz kapcsolódó két szintnyi termet foglalta el a könyvtár. A raktár még a Jezsuita Gimnázium öröksége volt, benne az igen kiváló régi könyvállománnyal, csigalépcsõvel, fapolc-rendszerrel, elvarázsolt kastélyként lehetett benne járkálni. A folyosó-részen voltak a szabadpolcos könyvek, a könyvespolcok kis rekeszekre tagolták a folyosó egyik felét, ahol lehetett beszélgetni. Mit gondol a digitális majális beköszöntével a Guttenberg Galaxist temetõ apokaliptikus véleményekrõl? Nekem mindegy, hogy az interneten olvasok könyvet, vagy papíron. Az biztos, hogy akkora könyvtáram, mint amit a neten találok, sohasem lesz. De akkora sem, mint az Egyetemi Könyvtáré, pláne nem akkora, mint a Püspöki Könyvtáré. Mi a véleménye az épülõ Tudásközpontról? Tetszik Önnek, hogy a tervek szerint a városi, megyei, egyetemi intézmények egy helyen lesznek, a levéltár pedig összeköltözik a Klimo-gyûjteménnyel? A Tudásközponttal kapcsolatban még csak várakozásaim vannak, majd meglátjuk, mi jóra szolgálhat egy ilyen nagy és szép könyvtár. A Klimo-gyûjtemény, a régi Püspöki Könyvtár nem múló szerelem, ha még a levéltár is ott lesz, még inkább sajnálni fogom, hogy sokszor, egyre többször nem jutok el oda mindenféle más teendõk miatt. Ha nem oktató lenne, hanem pl. gyakorló középiskolai tanár, vagy csak érdeklõdõ újságíró, más területen dolgozó értelmiségi, visszajárna ezekbe az intézményekbe? Mindenképpen. Kell idõ arra, hogy az ember feltöltõdjék igazsággal. Valóban igazak a pletykák, hogy ön végzett hallgatóként végigolvasta a BTK TTK Kari Könyvtár könyvállományának jelentõs részét és késõbb majdnem egy nyarat töltött a Klimo Könyvtárban? Ami a pletykát illeti, az ember nem fényezheti eléggé önmagát, persze, elsõévesként a kari, másodévben az egyetemi, mint harmadéves az Országos Széchenyi Könyvtárat olvastam ki, aztán beásták a földbe a fejemet, táguljon ott tovább. Ami a nyarat illeti, az tulajdonképpen igaz, 1990 nyarán a Pollack Kollégiumban laktunk mostani feleségemmel, reggel úsztunk, aztán elballagtunk a Klimo Könyvtárba, ott olvastunk egész délelõtt, aztán visszamentünk strandolni azóta sem volt ilyen jó dolgom. 14

Szeptembertõl Tudásközpont Ami tavasszal még egy kis kellemetlenség (merthogy április közepétõl minden hétfõn zárva tart és július elsejétõl végleg bezárja kapuit az egyetem Központi Könyvtára), az kellemes újdonság lesz õsszel (vagyis megnyílik a Tudásközpont). KISS Tamara írása A tervek szerint június 23-án a kivitelezõ cég átadja az épületet, 2010 szeptemberének második hetében pedig már látogatható lesz a Regionális Könyvtár és Tudásközpont tudtuk meg Fischerné Dárdai Ágnestõl, a PTE Egyetemi Könyvtárának fõigazgatójától. A három nagy és fõleg gyakran látogatott könyvtár (egyetemi, megyei és városi) életében pedig mindez alapos felkészülést igényel. A szakmai egyeztetéseken az intézmények munkatársai április végén már azon dolgoztak, hogy a Tudásközpont látogatói a nagy tudományterületek szerint elkülönítve találják majd meg a különálló termekben az õket érdeklõ kiadványokat úgy, hogy fel se tûnjön a különbözõ könyvtárak közti különbség. A komplexumban rádiófrekvenciás könyvazonosító rendszer mûködik majd, a földszinten egy kényelmes hallgatói központ, hátsó kerttel, a legfelsõ emeletre pedig érdemes lesz felsétálni, mert (már beköltözés elõtt is) gyönyörû a panoráma. A PTE egyetemi könyvtárába nem csak hallgatók járhatnak már végzettként is használhatod az adatbázisokat és kölcsönözhetsz. A külsõsöknek kialakított beiratkozási díj várhatóan nem változik számottevõen szeptemberben sem.

16

Harc a krónikus fájdalom ellen Helyes Zsuzsanna fiatal, filigrán hölgy. Felületes szemlélõ talán nem is gondolná, hogy egy komoly kutatói team oszlopos tagjaként egy új fájdalomcsillapító gyógyszer feltalálásán dolgozik. ANDA Zsófia interjúja Hogyan lettél kutatóorvos? Az, hogy hogyan lettem kutatóorvos, más téma, mint hogy hogyan lettem orvos. Amikor az orvosira jöttem 1989-ben, egyetlen célom volt: hogy gyerekorvos lehessek. Így készültem hosszú éveken át, és késõbb is kizárólag csak a gyermekgyógyászat érdekelt, ezt szerettem volna a szakmámnak. Viszont amikor végeztem, nem volt gyerekorvosi státusz Pécsen, sõt belgyógyász státusz sem, akkor még nem a rezidensképzésben kellett felvételizni. Próbálkoztam talán négyszer, sõt, még a PhD megszerzése után is gyerekorvosi állást kapni a klinikán és a gyerekkórházban is Pécsett. A kutatói pályám véletlennek köszönhetõ. 1994-ben egy évvel azelõtt, hogy én végeztem indult a PhD képzés, így ugródeszkaként jött a lehetõség, a kutatómunka. Ráadásul Pécsen tudtam maradni. Szolcsányi professzor és Pintér Erika profeszszorasszony mellett egy olyan iskolába kerültem, egy olyan témával foglalkozhattam, melynek éreztem, hogy van gyakorlati haszna. Alapkutatás ugyan, de olyan, melybõl mondjuk az én életemben is lehet akár kézzelfogható gyógyszer. Aztán lettek saját tematikus kutatási pályázataim, díjakat, elismeréseket kaptam, saját munkacsoportot is alakítottam. Jöttek PhD-hallgatók, diákkörösök, most is van 9 10 hallgató, aki itt dolgozik velünk. Most már biztosan érzem, hogy sehová sem mozdulnék innen. Hiszek abban, hogy az embernek elõre meghatározott sorsa van, vagyis ott van a helyem, ahol éppen vagyok. A városhoz pedig nagyon kötõdöm, igazi lokálpatrióta vagyok. Hogyan lett a kutatás alapja a paprika? Hogy a paprika hogyan indíthatott el gyógyszerkutatást, az egy hosszú évekkel ezelõttire nyúló történet. Még a 19. században Hõgyes Endre azt figyelte meg, hogy a paprika csípõs anyaga, a kapszaicin nevû hatóanyag az érzõidegeknek egy alcsoportját képes szelektíven ingerületbe hozni. Õ nem nagyon tudta, hogy ennek a megfigyelésnek mi is lehet a jelentõsége. Aztán az 50-es évek környékén Jancsó Miklós farmakológus professzor Szegeden elõvette ezt a témát. Természetes hatóanyagokat kezdett el vizsgálni, és azt találta, hogy valóban vannak olyan érzõideg-végzõdés csoportok, melyek a kapszaicinre szelektíven reagálnak, és ezek az érzõidegvégzõdések nemcsak arra valók, hogy az érzésminõséget közvetítsék az idegrendszer felé hogy mi érezzük, hogy ez csíp vagy hogy meleg, hanem arra is, hogy felszabadulnak belõlük olyan vegyületek, amelyek gyulladást keltenek. Azt mindenki tapasztalhatja, hogy amikor pirospaprikát vág, piros lesz az ujja, és nemcsak fáj az a terület, hanem értágulat, ödéma keletkezik, heveny gyulladásos reakció jön létre. Ezt érzõidegek közvetítik, és az érzõidegekbõl felszabaduló anyagok. Ez azért érdekes, mert a klasszikus idegszabályozás-elmélet szerint vannak az érzõk, melyek viszik az ingerületet a központ, az agy felé, és vannak a vegetatívak, melyek pedig irányítanak, különbözõ funkciókat látnak el. Ezekkel az érzõideg-végzõdésekkel, melyek kapszaicinnel specifikusan izgathatók, más a helyzet, mert ezek mindkettõre képesek. Képesek ingerületet vinni, fájdalmat közvetíteni és gyulladást is kelteni. Szolcsányi professzor Jancsó professzorral dolgozott fiatal kutatóként Szegeden, és amikor Pécsre került, hozta magával ezt a témát, több mint 45 éve foglalkozik a kapszaicin-kutatással. Ez az anyag egy olyan eszköz, melynek segítségével feltérképezhetjük az érzõideg-végzõdéseket, és az ebbõl felszabaduló hatóanyagokat. Ma már világméretû gyógyszergyárak álltak rá a kapszaicin célmolekuláján ható gyógyszerfejlesztésre. Hogyan lehet ebbõl a kutatásból gyógyszer? A 90-es évek közepéig nem tudták pontosan, hogy a kapszaicin milyen ponton is hat az érzõideg-végzõdéseken. Azt megfigyelték, több kísérlettel bizonyították, hogy szelektív, tehát máshol nem hat, csak az érzõideg-végzõdések egy csoportján, ami képes úgynevezett végrehajtó-mûködést is ellátni és gyulladást közvetíteni. De hogy ez milyen molekulán, milyen receptoron történik, azt nem sikerült megfejteni. Aztán 1997-ben két amerikai kutatócsoport egymástól függetlenül azonosította ezt a receptort az érzõideg-végzõdéseken, megtalálták a célmolekulát. Ha azonosítani tudunk célpontokat, amelyek bizonyos folyamatokban fájdalommûködésekben, gyulladásos folyamatokban jelentõs szerepet játszanak, akkor ezen az azonosított célmolekulán ható vegyületeket a kémikusok, vegyészek, gyógyszergyárak tömegével tudnak szintetizálni, és amennyiben bizonyítható, hogy bizonyos célmolekulának bizonyos folyamatokban fontos szerepe van, akkor ezeknek az aktiválása, illetve blokkolása lehet valamiféle terápiás megközelítés. Az elmúlt 10 évben a világ vezetõ gyógyszergyárai próbálkoztak kapszaicin-receptort blokkoló vegyületeket fejleszteni, amelyeknek bizonyos fájdalomállapotokban lehet jelentõs szerepe. Vannak is már forgalomban az USA-ban olyan vegyületek törzskönyvezett tapasz formájában, amelyek bizonyos krónikus, idegi eredetû fájdalomállapotokban hatásosak, és más vegyületekkel, klasszikus gyógyszerekkel nem igazán helyettesíthetõk. 17

Milyen betegségek kezelésére alkalmas ez az anyag? Ez másfajta fájdalomállapotra irányul, mint mondjuk a fej- vagy fogfájás. Ezekre, akut fájdalmakra vannak újabb és újabb hatásos szerek, ebben nincs terápiás kihívás jelenleg, így nem is érdemes ezen a területen gyógyszert fejleszteni. Olyan területen érdemes, ahol nincs megfelelõ kezelési lehetõség. Ezek elsõsorban krónikus állapotok, például krónikus ízületi gyulladás, légúti gyulladás, neuropátiás fájdalom, a tömegeket érintõ idegsérülés, vagy cukorbetegség okozta anyagcserezavar következtében kialakuló idegkárosodás, ami hosszú évekig tartó kínzó krónikus fájdalom. Ezeken nem segítenek a klasszikus fájdalomcsillapítók. Olyan területet kell tehát találni, amiben jelenleg is van kihívás, ahol nincs még megfelelõ terápiás lehetõség. A gyógyszergyártó cég keresi fel az egyetemet, vagy az egyetem a gyógyszergyárat? Mi célmolekulákat azonosítunk különféle módszerekkel, például génhiányos egerekkel, vagy célmolekulákon, ígéretes célpontokon szelektíven ható vegyületekkel. Mindezt le is írjuk a nemzetközi szakirodalomban, hiszen akadémiai kutatást végzünk. De így is lehet kollaborációs partnereket találni. A gyógyszergyárak olvassák a mi közleményeinket, és õk keresnek fel bennünket, hogy ez a kutatás érdekes, ebben van fantázia, és amit leírtunk, az alapján mit lehetne tenni. Erre volt is már példa az elmúlt években szerencsére. Mi, mint alapkutatásban, egyetemi kutatásban dolgozók a legritkább esetben keresünk fel gyárakat vagy biotechnológiai vállalatokat. Óriási pénzekrõl van itt szó. Az hogy klinikumba kerüljön a vegyület, nagyon sok buktatóval jár. Kisebb cégek általában csak az állatkísérletes fázis lezáródásáig tudják vinni a gyógyszerfejlesztést, és hazai vagy legtöbbször nemzetközi szinten kell eladniuk a hatóanyagot, szabadalmat. Mit kutatsz most pontosan? A kapszaicin érzékeny érzõideg-végzõdéseknek, és a belõlük felszabaduló hírvivõ molekuláknak a jelentõségét különféle krónikus betegségmodellekben. Alapkutatás, de alkalmazott kutatási jelentõsége is van. Van egy légúti laborunk dohányzás okozta krónikus légúti károsodás vizsgálatára, de foglalkozunk az ízületi gyulladással is, ami tömegeket érint, és jelenleg nem nagyon vannak olyan gyógyszerek, melyek teljes megoldást hoznának ezekre a problémákra. További kutatási témánk a krónikus bél- és bõrgyulladás. A krónikus fájdalomállapotok mindegyikében van valamilyen szerepe az érzõideg-végzõdéseknek, és az ezekbõl felszabaduló mediátor anyagoknak. Amit mi tudunk, az a célmolekula-azonosítás, és ezeknek a hatóvegyületeknek komplex vizsgálata a preklinikai dokumentáció lezárásáig. Ezután a gyógyszerügyi hatóságnak, az OGYI-nak kell benyújtani a preklinikai dokumentációt, õk határozzák meg, hogy mely vegyületek alkalmasak embereken végzett vizsgálatokra. Mindezt hosszú évek munkája elõzi meg, és nagyon szigorúan kell bizonyítanunk, hogy állatkísérletes modellekben hatnak a vegyületek, nem toxikusak. Amikor emberi vizsgálatra kerül egy gyógyszerjelölt idáig már eljutottunk egy vegyülettel, nagyon pontosan meg kell határoznunk, hogy mekkora dózist és hogyan kell beadni. Az elsõ fázisban egészséges önkéntesek vizsgálják, hogy a vegyület hogyan viselkedik a szervezetben. Klinikai farmakológus szakorvos szakvizsgával is rendelkezem, de eddig még nem adódott alkalom, hogy ilyen vizsgálatokat végezhessek. Amire ezt a tudást fel tudom használni, az a gyógyszerészhallgatók oktatása. Miért tartod fontosnak, hogy oktass? Az egyetemen az embernek mindenképp kettõs feladata van, és ha már nem klinikus lettem, nem betegekkel foglalkozom, az oktatásban ott van az a mindennapi visszaigazolás. Jó érzés, amikor mondják a hallgatók, hogy ezt most megértettük, ez az óra rendben volt. A kutatásban a sikerélmény hosszabb távon jön. Ha leközlünk valamit, azt a nemzetközi irodalom idézi, meghívást kapunk külföldi konferenciákra, és ez számomra nagyon fontos, de az igazi sikerélményem mégis az volt, amikor tavaly a végzõs hallgatóktól kiváló gyakorlatvezetõi kitüntetést kaptam az orvosnapokon. Mindig nagyon irigyeltem azokat a kollégákat, akik ilyeneket kaptak. A gyógyszertant oktatni nem könnyû, egyfolytában tanulni kell, hiszen amit elmondtam 3 évvel ezelõtt, az már nem biztos, hogy aktuális. Próbálok olyan ismeretet átadni, amit a hallgatók a klinikumban is tudnak hasznosítani, hiszen annak nincs értelme, hogy amikor elmennek a belgyógyászatra, ott teljesen mást halljanak. Tartjuk a kapcsolatot a klinikusokkal is. Jó a pécsi orvosképzés? Szerintem nagyon jó. Bár én azt már nem nagyon látom, hogy most a klinikumban milyen, a mi idõnkben némelyik tárgynál lehetett volna gyakorlatorientáltabb. A hallgatók azt mondják, hogy most klinika, képzési hely válogatja, hogy mennyire fordítanak hangsúlyt a gyakorlati képzésre. Ez talán nem annyira erõssége a magyar orvosképzésnek, máshol sokkal jobban fókuszálnak a gyakorlati képzésekre, ezt hallgatóként is tapasztaltam, amikor külföldön jártam. Ami az elméleti képzést illeti és ezt a külföldi hallgatók is visszaigazolják, az nagyon erõs, bárhol megállja a helyét az a hallgató, aki itt végez. Nagyon szomorú, hogy végzett orvosok közül sokan kényszerülnek elmenni itthonról. Sokkal nagyobb hátránnyal indul a laborotok a pénzhiány miatt mondjuk egy nagy amerikai egyetemhez képest? Ha megnézünk egy labort bárhol Európában vagy Amerikában a mi területünkön, abszolút jó helyen állunk hozzájuk képest is. Ez köszönhetõ annak, hogy az elmúlt 10 évben nyertünk kisebb-nagyobb pályázatokat, és Szolcsányi professzor a Regionális Egyetemi Tudásközpont kapcsán jelentõs pályázati forráshoz jutott. Mindenki hozzárakta a csoportban a sajátját, így mûszerezettség szempontjából is, szakértõk tekintetében is jó a laborunk, bátran meg merem mutatni nagy amerikai egyetemekrõl jövõknek is. A szakirodalmak tekintetében pedig abszolút versenyképesek vagyunk. Vannak hullámvölgyek, van, amikor jobban sikerülnek a pályázatok, és jönnek az eredmények, van, amikor kevésbé. A Science Building miben hoz majd újat? Mi, mint az innovatív kutatói team-ek egyike, abban reménykedünk, hogy lesz egy olyan egységes infrastrukturális és tudásbázis, ami a természettudományok területén összefogja az egyetemet, és kifele is nyit- 18

A Science Building-ben teljesen másfajta laborunk lesz majd. Nem azt szeretném, hogy a jelenlegi mûszereink egy korszerûbb kiadása legyen ott, hanem hogy olyan módszertani hátteret tudjunk beállítani a meglévõk mellé, ami jelentõsen viheti elõre a kutatást. Vannak biokémiai, immunológiai, funkcionális módszereink, amivel meg lehet közelíteni egy betegségmodellt, de képalkotás nincs még nálunk. Ez arra jó, ha például elvégzünk egy ízületigyulladás-modellt egy egérkísérletben, akkor meg tudjuk ítélni annak a lefolyását, súlyosságát többféle irányból. A projektünk terveiben szerepel kisállat CT, véráramlás mérésére alkalmas készülék, mikroszkópok, melyekkel az élõ állatban lehet nézni az érválaszokat, a gyulladásos sejteket. Ezekkel gyakorlatilag mindenünk meglesz a hatékony munkához. hat. Azt gondolom, hogy ma a legnagyobb probléma az, hogy elég fragmentált a mûszerpark, és a humán erõforrás is. Mûködik kollaboráció például a Természettudományi Karral meg az orvoskaron nagyon sok csoporttal és intézettel, de most maximálisan kihasználhatjuk, ha van valakinek egy jól használható mûszere, összeadódik, aki amiben jó technikailag, metodikailag. Azt remélem, ha a Science Building megépül, akkor híd lesz majd az egyetem és az ipar között, másrészt lesz az egyetemen belül egy olyan infrastrukturális és tudásbázis, ami egységes. Minden egy helyen lesz, így hatékonyabban dolgozhatunk. Ha mindez beindul 2011 õszétõl, nemzetközi tekintetben is áttörést hozhatunk mind az alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás területén. Az MTA nõi tagjainak száma riasztóan kevés. Te hogy látod a nõi kutatók helyzetét? Ezt a kérdést többen feltették már amióta 2006-ban L'Oréal-díjat kaptam. Nekem soha nem volt abból hátrányom, hogy nõként próbáltam meg kutatói pályára kerülni. Tudom, hogy más szférákban, természettudományok területén is a nõknek nehezebb elõrejutnia a pályán. Szerintem egyszerûen a nõi szerepbõl adódik, hogy nekünk nehezebb, nem a férfiak akarnak elnyomni bennünket. A mi társadalmi szerepünkbõl adódóan nekünk kell felvállalni a család összetartását, a mindennapi feladatokat, nekünk kell otthon maradnunk a picikkel. Én szerencsés vagyok, mert a férjem kiveszi a részét ezekbõl a teendõkbõl, de így is én vállalok többet a szervezésbõl. Ettõl nehezebb a nõknek, este, éjszaka kell dolgoznunk laptoppal az ölünkben, ha valami pluszt szeretnénk beletenni a munkánkba. Persze férfiként sem könnyû, nincs ez ennyire élesen elhatárolva. Azért van kevesebb nõ kutatói pályán, mert ezt a pluszt talán kevesebben vállalják be, és a férfiak ugyanazzal az erõfeszítéssel könnyebben haladhatnak elõre, ha megvan a kellõ ambíciójuk.

Egyetemi élet anno Apró morzsák a Pécsi Tudományegyetem elõdintézményeinek életébõl, melyek a nosztalgián túl talán arra is rámutatnak, mennyiben hasonlatos volt az akkori élet a maihoz. Forrásul az Egyetemtörténeti Gyûjtemény és az Egyetemi Levéltár szolgált. PÁLFI Melinda összeállítása A Szent Mór Kollégium neve napján rendezett gardenparty Pécs jelentõs társadalmi eseményének számított, amit tornabemutatókkal és jutalomosztással kötöttek össze. Éjszakai párbeszéd a kollégiumban az õszi gardenparty után: Mondd csak öregem, nem tudod hol lakik a Fejér Dini? Te hülye. Hisz te vagy az! Azt én is tudom, csak azt nem tudom, hogy hol lakom. Forrás: Maurinum c. lap viccmelléklete Móric, 1934. 1. szám Dr. Ádám Antal dékán úr diákdékánt köszöntõ beszéde 1976-ból. Domine Dékáne! Spectabilis Farsangiensis! Nagyreményû és szerénymúltú utódom! Csizmadia professzor érdemeit minek emlegetnénk. Sosem töröljük azonban számlájáról, hogy több hónapos vatikáni levéltári kutatásai során feltárta és publikálta V. Orbán pápának azt a rendeletét, melyben felmentette az egyetem egyes tanárait a pécsi rezidenciatartás kötelezettsége alól. E dokumentumra hivatkozva vállalja napjainkban is néhány tanárunk a hathetenkénti utazást Budapestrõl és tart fenn pécsi rezidencia helyett csupán tanszéki ágyast, illetõleg ágyat. Ezeknek a gondolatoknak jegyében átadom a dékáni tisztség jelvényét, gondjait és felelõsségét. Mulassa közhaszonnal. Ne feledje el, hogy rövid idõn belül Ön is átadja valakinek. Akként dolgozzon, hogy beszéljen az utókor dékán Móroczról. Pécs, 1976. február 27. Hazai Esték vetélkedõ 1974 75 1974 áprilisától folyt a televízió képernyõin a Hazai Esték címû vetélkedõ az ország fõiskolás csapatai között. A Vitray Tamás által vezetett mûsorban élõ adásban helyszíni közvetítéssel mutattak be 20 magyar várost. A versenyt a PTF (Pécsi Tanárképzõ Fõiskola) csapata nyerte, az Oktatási Minisztérium egy autóbuszt ajándékozott a fõiskolának. A nyeremény másik része, a Varga Imre által készített Radnóti-szobor ma is látható a TTK dékáni folyosóján. Huszárik Mozi Az Ifjúság útján lévõ mai konferenciaterem nem is olyan régen még a legendás Huszárik Mozinak adott otthont. A történet Fodor Lászlóval indult, imádta a filmeket, testnevelés szakos lévén negyven kiló balázsbélás kisjátékfilmet is el tudott hozni egy hátizsákban. Félórás bevezetõinek híre volt, rejtélyes módon nem unta senki írja Szilágyi László, a mozi 1985 és 92 közötti vezetõje, aki hasonló tehetséggel folytatta a városszerte híres bevezetõk tartását. Faszékek, néha hideg terem, de mindig több száz hallgató várta az esti filmet. A tematikus vetítések közül a legnagyobb siker az Ingmar Bergman-hét volt 1985-ben 5 vetítéssel és 1800 nézõvel. Legtöbb nézõ: kétszer 450 fõ Bertolucci Utolsó tangó Párizsban címû filmjén. A mozit az elköltözés elõtt Németh Tamás vezette ugyanolyan szenvedéllyel, mint elõdei. Életének tragikus vége majdnem pontosan a mozi megszûnésével esett egybe. Ma a Huszárik Mozival az Egyetemtörténeti Múzeum egy sarkában találkozhatunk. 20