LEGALÁBB 100 MILLIÁRDNYI AZ AGRÁRKÁR!

2010. június XVI. évfolyam 5. szám LEGALÁBB 100 MILLIÁRDNYI AZ AGRÁRKÁR! A gyors felmérések szerint mintegy 100 milliárd forintos kár keletkezett a mezıgazdaságban, milliárdos károk vannak az erdıgazdaságban is. A Magyar Agrárkamara információi szerint az országban a belvízzel borított terület nagysága a legutolsó felmérés szerint eléri a 180 ezer hektárt. Az ıszi búza országos vetésterületének mintegy 5%-a van vízborítás alatt (kb. 50 ezer ha), hasonló az arány az ıszi káposztarepcénél is a napraforgónál ez eléri a 3,5% -ot (18 ezer ha), kukorica vetésterületénél mintegy 18 ezer ha. Ebbıl már biztosan kipusztult legalább 50 ezer hektárnyi növényzet: az ıszi búzánál kb. 20 ezer hektárra, ıszi káposztarepcénél kb. 7 ezer hektárra, napraforgó esetében kb. 6 ezer hektárra, kukoricánál kb. 5 ezer hektárra, rét-legelı esetében 8-10 ezer hektárra tehetı a már ténylegesen kipusztult terület. Ebbıl Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 85,5 ezer ha (a legutóbbi, június 6-i felmérés szerint) mezıgazdasági terület van víz alatt, melybıl 54 ezer ha szántó, 29 ezer ha rét-legelı, 2,5 ezer ha gyümölcsös. A növényállományt legnagyobb mértékben a következı megyékben sújtja belvízkár: Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár Bereg. Országosan is jelentıs, mintegy 110 ezer ha a vetetlen területek aránya, amely területeket várhatóan az idei évben nem tudnak hasznosítani a gazdálkodók. Már csak azért sem, mert e területek csaknem fele vízzel borított! Jelentıs a kár az erdıterületeken is. A kidılt fák mennyisége jelentıs, 400-500 ezer köbméter, azaz az éves kitermelés 10 százalékára tehetı az a fatömeg, melynél úgynevezett kényszer kitermelésre lesz szükség. A legnagyobb kár központja Veszprém megye, az itteni erdıkben észlelték a károk körülbelül kétharmadát. E mellett óriási gond, hogy az erdészeti, közjóléti infrastruktúrákban keletkezett kár is óriási. A nagymértékő megdılésbıl adódóan a víznyomásos területeken nagyarányú lehet az ıszi kalászosok terméskiesése. Ahol nem vitte ki a víz és nincs tartós vízborítás alatt a növényzet, ott elfogadható állapotban lenne a gabona, de jelenleg a kalászhányás idıszakában a legfontosabb munkálatok, a kalász növényvédelme és a kártevık elleni védelem nem teljesíthetı, mivel a talajok szántóföldi gépekkel teljesen járhatatlanok, vízzel telítettek. A fenti negatív tényezık miatt nemcsak a mennyiségben, hanem a minıségben is komoly romlásra lehet számítani. Sok mindent befolyásolhat az elkövetkezı 2-3 hét és a betakarítás körüli idıjárás is. Amennyiben a betakarításkor hasonlóan csapadékos idı lesz, az a gabonafélék termesztıit akár katasztrófával is sújthatja. Tavaly ısszel a termelık 1,057 millió hektáron vetettek búzát, ami eleve 82 ezer hektárral volt kisebb az elızı évinél. Ez a terület azonban ebben az évben a bel- és árvizek miatt több tízezer hektárral csökken. Vagyis hosszú évtizedek óta elıször fordulhat elı, hogy az ország búza betakarítás kori területe egymillió hektár alatti lesz. Emellett számolni kell azzal, hogy az idén kisebb lesz a megszokottnál az átlagos hozam is, az össztermésen belül pedig sokkal kevesebb lesz a minıségi, lisztnek való étkezési búza aránya. A tavasszal vetett kukorica állapotáról még nincs átfogó országos adatsor. Egy biztos: több tízezer hektáron el sem tudták vetni a termelık. Ahol kikelt a mag, ott a hetek óta tartó esızés, hideg, jégverés és vízmosás, illetve a most várható rendkívül gyors gyomosodás okozhat nagy bajt. A korábban kijuttatott gyomirtó szerek ugyanis már nem hatnak, mostanában pedig szinte kizárólag légi permetezéssel oldható meg a védekezés. Ez azonban csak a nagyobb, összefüggı táblákon alkalmazható, már ha az igen drága helikopteres, repülıgépes kezelést képes megfizetni a termelı. A magasabb szárú ıszi káposztarepce kultúrákban az erıs, viharos szél hatására jelentıs az állománydılés. Megdılés miatti jelentıs kárt jeleztek Baranya, Fejér és Bács-Kiskun megyébıl. A repce esetében jellemzı a termésnagyságra az elágazódások száma. Hajdú-Bihar megyében, Borsod- Abaúj-Zemplénben gyengén fejlıdött e szempontból a repce. A Magyar Agrárkamara felmérése szerint Jász- Nagykun-Szolnok megyében jelentıs a kár, szinte minden szántóföldi kultúra esetében, pl. a vetésterület 40%-án pusztult ki a repce. A repcénél szintén kritikus lesz a

2. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2010. június növényvédelem elmaradása, emiatt például a repcefénybogár és a repcebolha komoly károkat okozhat. A gyümölcs-zöldség ágazatban 30-40 milliárd forint kár keletkezhetett FruitVeb felmérései szerint. Ez akkor döbbenetes adat igazán, ha tudjuk, hogy az ágazat tavaly 200 milliárd forint értéket állított elı! A bevételkiesés, a feleslegessé vált eddigi kiadások miatt több termelınek gondot okoz hitele törlesztése, ezért egy részük fel is hagyhat a termeléssel. Magyarul tönkremennek! Egyes alágazatokban válságos a helyzet. A felmérések szerint például a korai cseresznyetermés 80 százaléka elpusztult. A burgonya termesztıket ugyancsak jelentıs károk érték, sok helyen nem is található meg mára az állomány. FruitVeb adatai szerint a tartósítóipar 2008-ban együttesen mintegy 1,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgozott fel, amely tavaly mintegy 1,3 millió tonnára csökkent. A jelenlegi megrendelés állományok alapján az várható, hogy az idén mintegy 1,1 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt dolgozhatnak fel. Összességében elmondható, hogy a katasztrofális idıjárás, nem csak árvizekben, emberi otthonokban tett és tesz kárt, hanem a mezıgazdaságban is. A gyors felmérések szerint mintegy 100 milliárd forintos kár keletkezett állapítja meg a Magyar Agrárkamara. GAZDÁLKODÓK FIGYELEM! A Magyar Agrárkamara (a területi agrárkamarák támogatása mellett) 2004 évtıl folyamatosan kommunikálta, hogy az Európai Unió által folyósított közvetlen területalapú támogatás és annak nemzeti kiegészítése kizárólag a jogszabályban meghatározott mővelés mellett az adott terület használójának jár. A gazdálkodók folyamatosan kapják a mellékelt tájékoztatószerő leveleket a 2009. évi aluligényelt blokkok vonatkozásában az MVH-tól. Mi a teendı? A) Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik földhasználati lappal, úgy azt mellékelve küldje meg a kitöltött adategyeztetı lappal együtt az illetékes kirendeltség részére (tértivevény, másolat maradjon a gazdálkodónál). B) Amennyiben nem rendelkezik az adott terület vonatkozásában földhasználati lappal, úgy két eljárást lehet javasolni az ügyfélnek: 1. Mivel a végzéssel szemben nincs jogorvoslati út, meg kell várni a 2009. évi támogatási kérelemmel kapcsolatos határozatot és amennyiben az a fenti oknál fogva szankciót, támogatás elvonást tartalmaz azt érdemes megfellebbezni. 2. A gazdálkodó az adategyeztetı lap megküldéséhez csatoljon egy olyan tartalmú nyilatkozatot, amelyben nyilatkozik arról, hogy a 2008/2009 támogatási évben az adott blokkban szereplı területek vonatkozásában jóhiszemő földhasználóként xy hektár területet mővelt/használt (a területet blokk-azonosítónként célszerő összesenben megadni). Mivel az 1994. évi termıföldrıl szóló törvény 11/A. engedélyezte számára,- az objektív okból a földhasználati nyilvántartásba nem bejegyezhetı - területre is igényeljen támogatást (pl. AKG-t nem igényelhetett) ezért kéri a vonatkozott területekre is a támogatás megítélését. A végzés ugyan alternatívát nem jelöl meg a földhasználati lap csatolása mellé, tehát egyéb okiratot nem jelöl, azonban ha ez a gazdálkodó számára rendelkezésre áll úgy annak másolatát csatolhatja a levélhez. A megküldött ezen egyéb okirat MVH általi elfogadásának ténye még nem tisztázott. A döntés a gazdálkodóé. Amennyiben az adott területet nem használó (pl. tulajdonos) kapott végzést, úgy vagy küldje vissza az adategyeztetı lapot (beismerheti a jogosulatlan igénylést), vagy tennivalója nincs, İt az MVH a jogosulatlan igénylésért határozatban fogja elmarasztalni. A levél, végzés formájában érkezik, melyben az aluligényelt blokkokban támogatást igénylıktıl bekérik a végzés kézhezvételétıl számított harminc napon belül a mellékelt nyilatkozatot kitöltve az utólagos ellenırzések alapján a részletezı táblázatokban szereplı referenciaterületek (a támogatható terület valamint az egybemővelt tábla) vonatkozásában. Az egybemővelt táblák, esetleg rossz helyre rajzolt táblák stb, miatt a túligénylésben érintett gazdálkodóknak 30 napnál nem régebbi, hiteles földhasználati lap benyújtásával kell igazolnia a földhasználatot. A földhasználati lap csatolása ezen említett eseten túl a végzéseket megkapó valamennyi gazdálkodóra vonatkozik. Az eljárás és a mellékelt táblázat/nyilatkozat kitöltése értelmezésében hasonló a korábbi adategyeztetésekkel. Felhívjuk a figyelmet arra is, ha a gazdálkodó tévedésbıl rajzolta területét egy másik gazdálkodó által használt földterületre és ezt az adatlapon jelzi, úgy a ténylegesen blokkon belül használt földterületére vonatkozón csatoljon földhasználati lapot. A nyilatkozatot postai úton vagy személyesen kell benyújtania a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal levélben megjelölt megyei kirendeltségéhez. További kérdés esetén forduljanak a kamarai tanácsadókhoz.

3. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2010. június NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET ALAKULÁSA B-A-Z MEGYÉBEN ÁLTALÁNOS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Az eltelt idıszakban 100 mm-t meghaladó mennyiségő esı hullott, ami áradásokat és a talajvíz szintjének emelkedését okozta. A patakok, folyók nagy része kilépett a medrébıl, elöntötte az ártereket, a szántóföldeket. A területek egy része víz alatt áll, ahol nincs ilyen probléma, ott sem lehet rámenni a talajra. A hımérsékleti értékek alacsonyabbak voltak, mint a sokévi átlag. JÁRVÁNYVESZÉLLYEL FENYEGET A gyakori esı, a nedves talajállapot megnehezíti, ill. lehetetlenné teszi a növényvédelmi munkák végzését. A csapadékos, párás idıjárás a levéltetvek felszaporodása mellett egyes gomba- és kalászbetegségek (peronoszpóra, varasodás, lisztharmat, baktériumos fertızések, fuzárium, helmintospórium, klaszterospórium, stb.) megjelenésének is kedvez. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK: İszi kalászosok: A környezeti tényezık hatására megjelentek és gyakoribbá váltak a kalászon a fuzárium (Fusarium sp.) és a szeptóriás pelyvabarnulás (Septoria nodorum) tünetei, utóbbi a szálkás kalászú fajták esetén a szálkán és pelyvalevélen is észlehetı. A lisztharmat (Erysiphe =Blumeria graminis), és levélfoltosságok (Pyrenophora spp, Septoria spp.) által okozott fertızöttség kissé növekedett, a tünetek fıleg az alsó nóduszokon észlelhetık. A vetésfehérítıbogarak (Oulema sp.) lárvakártétele egyes területeken gócokba jelentıs; bábozódásuk megkezdıdött. A poloskák (Eurygaster és Aelia spp.) tojásrakása általános, a megye déli és középsı részén a lárvakelés is megindult. A levéltetvek (Schizaphis graminum 80 %, Rhopalosiphum padi 20 %) helyenként már a kalászon is megtalálhatók. İszi árpában elvétve megjelentek a porüszög (Ustilago nudia) tünetek. Repce: A gombabetegségek (fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum), fómás levélfoltosság (Leptosphaeria lingam) terjed. A levéltetvek (Brevicorine brassicae) felszaporodása általános, folyamatos a katicabogarak predátor tevékenysége Napraforgó: megjelent a növényeken a fekete répalevéltető (Aphis fabae), helyenként kisebb- nagyobb kolóniák is kialakultak; emellett a sárga szilvalevéltető (Brachycaudus helichrysi) kártétele is elıfordul. A fitofág poloskák (Lygus sp., Adelphocoris lineolatus) betelepedése megindult, egyedszámok változóak (0-2 db/ növény). A szárfertızı gombáknak (Diaporte, Sclerotinia, stb.) és a napraforgó peronoszpórának (Plasmopara halstedii) is kedveztek a környezeti feltételek, de tüneteket még nem észleltünk. Kukorica: a csapadék hatására intenzív a növények (és a gyomok) fejlıdése; a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) rajzása megindult, gyenge és nem folyamatos a repülés. Burgonya: a burgonyabogarak (Leptinotarsa decemlineata) tojásrakása, lárvakelése folyamatos, vegyes népesség (imágó L1 és L2 stádiumú lárva) károsít, fıleg a házi kertben és azokon a területeken nagy az egyedszám, ahol nem csávázott gumó került elvetésre; a levéltetvek (Myzus perzicae) betelepedése megkezdıdött, kisebb kolóniák kialakultak. A további csapadékos idıjárás hatására a gombás (Phytoptora infestans, Rhizoctonia solani, Verticillium alboatrum, Fusarium spp. ) és baktériumos (Erwinia sp, Pseudomonas solanacearum, stb.) betegségek fellépése várható KERTÉSZETI KULTÚRÁK: Alma: Az almafa-varasodás (Venturia inaequalis) a levélen és termésen tovább terjed, az eltelt idıszakban több alkalommal erıs fertızési nyomást jeleztek az elırejelzési mőszerek. Az almafa-lisztharmat (Podosphera leucotricha) fertızés - fıleg a Jonathán fajtakörbe tartozó fákonerısödött. Levéltetvek (Aphis pomi) hajtás végi felszaporodása nagy mértékő; folyamatos az aknázómolyok, az almamoly (Laspeyresia pomonella) rajzása, a lombosfa-fehérmoly (Leucoptera scitella) bábozódása megkezdıdött. Levélatkák (Phyllocoptes schlechtendali), száma növekszik, a szırözött fonákú fajtákon szembetőnı a levelek (Delicious, Prima) kanalasodása. Körte: Körte-levélbolha (Cacospylla sp, Psylla sp.) szaporodása folyamatos, nagy számú a lerakott tojás és a károsító lárva; helyenként az egy-egy alkalommal lehulló jelentıs mennyiségő esı a kis lárvák (L 1-2-3) egy részét lemosta. Baktériumos hajtásszáradás (Erwinia amylovora) tünetek a szórvány kertekben, birsen megjelentek. Csonthéjasok: Továbbra is rajzik a barackmoly (Anarsia lineatella), a keleti gyümölcsmoly (Gyrapholita (Cydia) molesta) és a szilvamoly (Gr. (C.) funebrana). A kökény mellett a szilván is megjelentek a tafrinás gyümölcstorzulás (Taphrina pruni) képzıdményei; kajszi fákon helyenként dérgomba (Taphrina deformans) tünetek észlelhetık. Cseresznye és meggy levélfoltossága (Blumeriella jaapii), a csonthéjas gyümölcsfák levéllikasztó gombája (Stigmia carpophila) és monilíniás (Monilinia spp.) megbetegedés terjed. A cseresznyében a Blumeriella helyenként a gyümölcskocsányt, a Stigmina termést is megfertızte, minek következtében a kocsány elhal, a gyümölcs aszalódik, a termés lehullik. Kajsziban helyenként gnomóniás fertızés (Gnomonia erythrostoma) is megfigyelhetı.

4. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2010. június Levéltetvek (Aphididae) és kártételük a meggy, cseresznye kajszibarack és ıszibarack fákon szembetőnı. Szilvában a hamvas szilvalevéltető (Hyalopterus pruni) egyedszáma - a nem kezelt területeken - nagy. Szılı: A szılı zöldtömeg növekedése intenzív, a környezeti feltételek a szılılisztharmat (Uncinula necator) és -peronoszpóra (Plasmopara viticola) számára kedvezıek voltak; a primer tünetek megjelentek: május végététıl a peronoszpóra olajfoltok és egyes levelek fonákán lisztharmat is észlelhetı. Több helyen elıfordul a szılıorbánc (Pseudopeziza tracheiphila) tünete. A hővösebb, csapadékosabb idıjárás hatására a vírusos megbetegedésekre (?látens levélfoltosság,?érmenti mozaik,?arabis mozaik vírus) utaló tünetek nagyobb gyakorisággal figyelhetık meg az ültetvényekben. A tarka szılımoly (Lobesia botrana) rajzása csaknem befejezıdött, lárvák zöme 3-as stádiumú, már jól láthatók a fürtkezdeményeken a gubancok ; jelentısen növekszik szilva-takácsatka (Eotetranychus pruni) -, kisebb mértékben a szılı-gubacsatka (Colomerus vitis) és a szılı-levélatka (Calepitrimerus vitis) egyedszáma. POLIFÁG KÁRTEVİK: Továbbra is rajzik a vetési - (Scotia segetum), felkiáltójeles -(Scotia exclamationis), lóhere- (Hadula trifolii), c-betős bagolylepke (Amathes c-nigrum). Amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) rajzása gyenge volt; a hernyófészkek a megye déli részén május végétıl jelentek meg. Forrás: B-A-Z Megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága MEGJELENT AZ MFB TÁJÉKOZTATÓJA százalékos, vagy afeletti, a bank nem igényli a pótfedezet benyújtását. Több ezer családi gazdálkodó került nehéz anyagi helyzetbe, azért hogy vissza tudja fizetni a 2001-ben felvett államilag garantált hiteltartozást. A hitelek meghosszabbítására vonatkozó döntéssel az MFB az agrárvállalkozók ellehetetlenülését kívánja elkerülni - hangsúlyozta İry-Kovács Katalin. Hozzátetette: a hitelfeltételek módosításának köszönhetıen több száz agrárvállalkozó mentesül a földek, illetve ingatlanok kényszerértékesítése alól. İry-Kovács Katalin az MTI érdeklıdésére kifejtette: a 317/2001. (XII.29.) Kormányrendelet alapján a 2002-2003. évben felvett agrárhitelekbıl az idén összesen 10,5 milliárd forint forgóeszköz hitelállomány jár le, ebbıl az állami kezességgel érintett és várhatóan a módosításra került szabályok szerint átütemezésre kerülı állomány közel 3 milliárd forint. Az államnak nem okoz többlet költséget a változtatás, sıt az átütemezést követıen az eddig meglévı állami garancia megszőnik. Az MFB költségei sem növekednek a változások kapcsán. A gazdák számára a kamat változása minimális, az eddigi 7,01 százalékos, kedvezményes kamatról a program 2002-2003-as indítása óta hatályba lépett uniós szabályozások miatt kell átállni egy piaci alapú kamatra, ami a konkrét esetben 3 havi BUBOR + 3,1-4 százalék közötti kamatfelár, ez összesen 8,33-9,23 százalék közötti kamatot jelent az ügyfeleknek. A kamatfelárat az adósminısítés és a fedezettség függvényében határozzák meg. Az átütemezést követıen érvénybe lépı kamatszint még mindig lényegesen kedvezıbb, mint a piacon elérhetı többi forrás költsége - hangsúlyozta a kommunikációs ügyvezetı igazgató. A közlemény elérhetısége: https://www.mfb.hu/aktualis/sajtokozlemenyek/12891-eda6 A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) további kedvezményekkel segíti az eladósodott gazdákat, a családi gazdálkodók forgóeszközhiteleinek véglejáratát három évvel meghosszabbították. A kommunikációs ügyvezetı igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az MFB Vezetıi Bizottsága döntése alapján a családi gazdálkodók részére állami kezességgel biztosított forgóeszközhitelek véglejáratát piaci kamatozás mellett három évvel meghosszabbították. A fennálló tıkeösszeg után a 60 százalékos elıtörlesztés megfizetése helyett 30 százalékkal is elfogadható a törlesztés abban az esetben, ha a csökkentett elıtörlesztés összegével megegyezı fedezeti értékő ingatlant pótfedezetet nyújtanak be az ügyfelek. Amennyiben az átütemezésre kerülı tıkeösszegre vetítve az ügylet fedezettsége 140 PIACI HELYZET ALAKULÁSA Határidıs jegyzések 2010. április elején féléves mélypontot ért el a búza és a kukorica jegyzése a chicagói árutızsdén. Ezt követıen folyamatos emelkedés figyelhetı meg, a búza jegyzése 12-13, a kukoricáé 7-8 dollárral nıtt tonnánként a 15. hét végére a két héttel korábbihoz viszonyítva. A chicagói árutızsdén bekövetkezett változások a párizsi árutızsdére (MATIF) is továbbgyőrőztek. A búza jegyzésének emelkedését segítette, hogy a Strategie Grains 1,7 millió tonnával 14,6 millió tonnára csökkentette az EU 2009/2010. gazdasági évi zárókészletére vonatkozó

5. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2010. június prognózist, amit részben az uniós búza más régiók terményével szembeni erısebb versenyképességével indokolt. Az utóbbi hónapokban ugyanis a búza árának esése mellett az euró is gyengült az USA dollárral szemben, ami kedvezıen hatott az Unió exportjára. Franciaország búzakivitele nıhet a legnagyobb mértékben a folyó gazdasági évben az elızıhöz viszonyítva, (+440 ezer tonna), így meghaladhatja a 9,5 millió tonnát. Számos, nem hagyományos piacon (Ázsia, Latin-Amerika) nıtt a francia búza iránti kereslet. Szakértık szerint a búza ára továbbra is gyenge marad, míg a kukorica iránti erısebb világpiaci kereslet (bioüzemanyag) az ár emelkedésének irányába hathat. A chicagói árutızsdén a búza jegyzése április elejétıl emelkedı trendet követett, a hónap utolsó hetében azonban visszaestek a jegyzések (5. abra). A kínai kukoricaimportról és a készletek csökkenésérıl szóló hírek felrázták a CBOT-t, megnıtt a kukorica iránti érdeklıdés es az üzletkötısek száma, aminek köszönhetıen április utolsó napjaiban újabb lendületet kapott a termény határidıs ára (6. abra). A Reuters szerint a jegyzések emelkedése lesz jellemzı a tavaszi idıszakra, miután a gazdálkodók a vetésre és nem az értékesítésre figyelnek. Ez a folyamat meg hangsúlyosabb lehet, ha Kína továbbra is vásárol kukoricát az USA-ból. A BÉT-en az eurobúza jegyzése a 17-18. héten az április elejéhez viszonyítva is körülbelül két ezer forintos emelkedést mutat. Ennek hatására kicsit felpezsdült a piac. Az óterméső (júliusi lejárat) takarmánykukorica határidıs ára is jócskán, körülbelül három négy ezer forinttal emelkedett, ugyanúgy mint az újtermésé (szeptemberi lejárat). Az intervenciós gabonakészletek 2009 végén 625 ezer tonnán álltak, amit a Bizottság teljes egészében a 2010-es EU Élelmiszersegély program céljára használ fel. Az idei szezonban a búza és árpa felajánlások a korábbi évekhez hasonlóan korlátlan mennyiségben vásárolhatók fel. 2010. április 25-ig összesen 5 266 726 tonna gabona felajánlása történt meg a 27 tagországban, ebbıl hazánk 442 604 tonna gabona felajánlásával veszi ki a részét. Termelıi árak Az étkezési búza és a takarmánykukorica hazai termelıi ára nem változott számottevıen az elmúlt hetekben, illetve az utóbbi napok világgazdasági fejleményei segítették az árak feltornászását a BÉT-en, de egyelıre nem tudni meddig marad ez az árszint, mivel az emelkedés az ágazattól független okokból következett be. A takarmánykukoricáért még mindig kettı és négy ezer forinttal magasabb árat kapnak a termelık, mint az étkezési búzáért. Az AKI Statisztikai Osztályának adatai szerint a kukorica vetésterülete az idén várhatóan meghaladja az 1,24 millió hektárt, amely az elızı évinél közel 4%-kal nagyobb. Az elmúlt hetek esızései miatt újra nıtt a belvizes területek nagysága, minek következtében körülbelül 80 ezer hektár szántót érint árvíz vagy belvíz. A tartós vízborítás következtében körülbelül 20 ezer hektáron pusztult ki valamilyen szántóföldi kultúra. Az elmúlt hetek csapadékos idıjárása nemcsak az ıszi vetések állapotát veszélyeztette, hanem a tavaszi munkákban is fennakadást okozott, ami a termelıi és határidıs árakban is éreztetheti hatását. Olajnövények Világpiaci helyzet Az idei Európai becslések kb. 21-22 millió tonnás termésbıl indulnak ki, a repce esetében a kereslet kínálati viszonyok meglehetısen kiegyenlítettek, tehát ebbıl kiindulva egyelıre nagy mozgás nem várható az repce árak kapcsán. Az ó termés ára a MATIF szerint jelenleg 305 Euro/t körül mozog májusi szállításra, azt viszont látni kell, hogy így április végén a piac már inkább csak technikai jellegő, mivel ilyenkor történnek meg a pozíciózárások, elképzelhetık még shortolások. Ezt tükrözte a repce áprilisi áringadozása is, mikor néhány nap leforgása alatt 300 Eurós szintrıl 320 Euróra ugrott az ár és így hónap végére ugyancsak pár nap alatt visszaesett a májusi szállítású repce ára a 300 Euró/t körüli szintre. Mindezek alapján a várható hazai árakat a mindenkori EUR/HUF árfolyam alakulása is jelentısen befolyásolja. A jelenlegi árak is messze meghaladjak a történelmi átlagárakat. Ha a bioüzemanyagok hosszabb távon tartják jelenlegi árszintjüket, akkor versenyképesek lehetnek a kıolajjal szemben (2020-ra 94,2 dollár/hordó lehet a kıolaj ara). Az évtized elején az olajos magvak arainak stabilizálódása miatt az olajnövények területének növekedése várhatóan lassulni fog. A nemzetközi árutızsdéken a fıbb olajos magvak ára emelkedett április elejétıl a 16. hét közepéig. A chicagói árutızsdén a 2010. májusi lejáratra szóló szójabab árának esése megállt a 344 USD/tonna (április 5.) szinten és emelkedésnek indult. A mélypont után folyamatosan nevekedett az ár (április 21-én 365,8 USD/tonna), a nagyobb emelkedést a görögországi válság, a Középnyugat-amerikai kukoricaövezetben a tavaszi munkálatoknak kedvezı idıjárás és a Goldman Sachs csalásáról megjelenı hír (amely az összes tızsdepiacot kissé visszavetette az addig kirobbanóan optimista hangulat ellenére) korlátozta. A negatív híreket gyorsan beárazták a piaci szereplık, és más piacokhoz hasonlóan inkább optimista hangulat uralkodik a szójabab piacán is. A repcemag, hasonlóképpen a szójababhoz, jól szerepelt a piacon: a MATIF-on a legközelebbi lejárat jegyzése 10 hónapos csúcsot döntve 318 EUR/tonnán zárt a 16. heten. Termelıi és tızsdei árak A BÉT-en az utóbbi napokban felemás képet mutatott a két termény határidıs jegyzése. A májusi lejáratra szóló napraforgó ára 83,5 ezer Ft/tonnára (-3,6% az utolsó 86,5

6. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2010. június ezer Ft/tonnás csúcshoz képest) csökkent a 17. hét elején, majd végül 84,5 ezer Ft/tonnás áron vezettek ki (májusi lejáratú árut). A repce májusi lejáratú jegyzése viszonylag stabil maradt és 76,6 ezer Ft/tonnás áron vezették ki az árutızsdérıl. A napraforgómag termelıi ára áprilisban 80 184 Ft/tonna, a repcemagé 75 682 Ft/tonna volt. Az idei termesre is hasonló árakon kötik a megállapodásokat. Az augusztusi lejáratra szóló repcemag jegyzése 77 ezer Ft/tonnára nıtt a 16. es 17. héten, ami 6%-os erısödést jelentett a 15. hét jegyzéseihez képest. A termelıi árak igazodtak a BÉT áraihoz, mert a 16. héttıl már inkább csökkenést mutattak. A hazai jegyzéső napraforgó- es repcemag ára az utóbbi hetekben a megszokott képet mutatta, igazodott a nemzetközi piacok mozgásához. A lejárati határidık alapján mindkét terményrıl elmondható, hogy amíg a legközelebbi terminusra szóló jegyzések az április 1-jei szinthez képest emelkedtek, addig a késıbbi lejáratra csökkentek. IRÁNYMUTATÁS AZ AGRÁRTERMELİKNEK Több eredményes szakmai egyeztetésen van túl a Magyar Agrárkamara a Vám és Pénzügyırség Országos Parancsnokságával annak érdekében, hogy segítse az agrártermelıket a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség teljesítésében. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény értelmében azok az agrártermelık, akiknek a mezıgazdasági termelésbıl származó árbevétele nem haladja meg az 50 millió forintot, átalány formában tesznek eleget a termékdíj kötelezettségüknek. Az átalány alá 2010. április 20-ig kellett bejelentkezni. Azok a termelık, akik valamilyen oknál fogva az átalány alá még nem jelentkeztek be, vagy korábbi évek kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesítették, ennek pótlását egyszeri, átmeneti intézkedés keretében 2010. június 30-ig tehetik meg. A VPOP saját hatáskörben az önkéntes jogkövetı magatartás ösztönzése érdekében a nevezett idıpontig a legnagyobb méltányosság gyakorlásával, mulasztási bírság kiszabásának mellızésével fogadja a 2010-re vonatkozó bejelentkezéseket, és az esetleges korábbi kötelezettségekhez tartozó pótbejelentkezést, pótbevallást, pótbefizetést a fentebb megjelölt termelıi körbıl. Kiket érintenek ezek az intézkedések? Mindazon termelıket (ıstermelıket, családi gazdálkodókat, állattenyésztıket, vagy más gazdaságokat is) akik termékeiket maguk csomagolják és értékesítik, vagy saját célra felhasználják. Így a mőanyag zacskót, zsákot, fóliát, mőanyag, vagy faládát, raklapot használókat pl. zöldség gyümölcs termelıket, takarmány, vagy vetımag elıállítókat ugyan úgy, mint a bálazsineget, bálahálót használó állattenyésztıket, ha a bálázott takarmányt, alomszalmát saját gazdaságban felhasználják, vagy a többletet értékesítik. A fentieken túl felhívjuk minden termelı figyelmét, hogy az elmulasztott kötelezettségek késedelmes teljesítése nem mentesít a késedelmi pótlék, vagy az önellenırzési pótlék, és utólagos termékdíj megfizetése alól, amely jogkövetkezmények tekintetében az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény elıírásai az irányadók. A 2010. ÉVI ANYATEHÉN TARTÁS TÁMOGATÁSA Megjelent a 85/2010 (V.31.) MVH közlemény a 2010-es támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igénylésérıl. A támogatás az alábbi feltételeknek megfelelı állatokra nyújtható: háziasított szarvasmarhaféle; nıivarú; a Támogatási kérelem postára adásának napján kora legalább 8 hónap; hústípusú vagy kettıs hasznosítású típusba tartozik (ENAR-ba bejelentve); olyan állományhoz tartozik, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat; a kötelezı birtokon tartás alatt a termelı tenyészetében van; tenyészete igazoltan gümıkór-, brucellózis- és leukózis mentes. A támogatás igénybevételére az a termelı jogosult, aki/amely az elıírt idıszakban az MVH által rendszeresített formanyomtatványt benyújtja, a kérelmén legalább 3 támogatható állatot jelent be; a kérelmezett állatokat a Támogatási Kérelem postára adásának napjától kezdıdıen 6 hónapig folyamatosan a tenyészetében tartja; gondoskodik a tenyészetében lévı állatállományra vonatkozóan a 99/2002. (XI. 5.) ben foglaltak betartásáról;

7. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2010. június gondoskodik a tenyészetében lévı állatállományban az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról; a támogatásra bejelentett állományában központi lajstromszámmal ellátott, támogatható fajtájú tenyészbikát, illetve mélyhőtött szaporítóanyagot használ; a termékenyítéseket és fedeztetéseket, pároztatásokat és embrió átültetéseket, az elıírt bizonylatokon az MgSzH központi adatbázisába bejelentette és adatait a központi adatbázisban regisztrálták; a kérelmezett állatai legalább 30%-ának van ellése a támogatási év (2010.01.01.-2010.12.31) során; a kérelmezett állattól született borjak a közvetlenül a születést követıen, legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben találhatók; a támogatás alapjául szolgáló állatai esetén, a birtokon tartás teljes ideje alatt az üszık aránya legfeljebb 40%; a támogatható állat tenyészetének tartója; regisztrációs számmal rendelkezik, vagy legkésıbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejőleg regisztrációs szám megállapítására alkalmas kérelmet (G001) nyújt be; rendelkezik érvényes bankszámlaszámmal, amely szerepel az ügyfél-nyilvántartási rendszerben; regisztrációs száma szerepel a 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet szerinti nyilvántartásban; a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrıl szóló 14/2010. (II. 23.) szerint a 2009/2010-es kvótaévre vonatkozóan nem rendelkezett 120 000 kg-nál több tejkvótával vagy ha több, mint 120 000 kg tejkvótája volt a 2009/2010- es kvótaévre, akkor a támogatási kérelemben feltüntetett állatait tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja, és vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja, valamint a kérelemben feltüntetett állatai 2009. április 1-jétıl nem állnak tejtermelési ellenırzés alatt, a támogatás kifizetésekor nem áll csıd-, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt, természetes személy mezıgazdasági termelı esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggı végrehajtási eljárás alatt. A támogatás igénybevételéhez szükséges támogatási kérelem 2 dokumentumból áll: K10600/K10601 Fılap vagy K10600 Támogatási kérelem a legfeljebb 120 ezer kg tejkvótával rendelkezı termelık részére - Fılap K10601 Támogatási kérelem a 120 ezer kg tejkvótánál többel rendelkezı termelık részére - Fılap K 10602 Betétlap A K10602 Betétlapból annyit kell beküldeni, amennyi szükséges az összes kérelmezett állat feltüntetéséhez. A K10602 Betétlapokat el kell látni sorszámmal. Benyújtás határideje: 2010. június 1. és 2010. július 31. között Benyújtás helye: MVH illetékes megyei Kirendeltsége A július 31-e után benyújtott kérelmek esetén az anyatehéntartás támogatásának összege késedelmes munkanaponként 1%-kal csökkentésre kerül. 25 naptári napon túli késedelmes benyújtás esetén a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül, a késedelmes benyújtáshoz kapcsolódóan vis maior kérelem elfogadására ekkor már nincs lehetıség. TÁJÉKOZTATÓ Kovács Veronika Ügyfélszolgálati tanácsadó A MEZİGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL 89/2010. (VI. 01) SZÁMÚ KÖZLEMÉNYE ALAPJÁN A nem termelı mezıgazdasági beruházások támogatás célja a vidéki táj megırzése, az egyedi tájérték fenntartása, a növény- és állatvilág fajgazdagságának növelése, a környezeti állapotjavítása, az önként vállalt agrárkörnyezetgazdálkodási elıírások betartásának és teljesítésének elısegítése, a Natura 2000 területek közjóléti értékének növelése, valamint a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez való hozzájárulás. A támogatás keretében a Natura 2000 területen, illetve EMVA Agrár-környezetgazdálkodás intézkedésbe bevont területen gazdálkodó földhasználók olyan beruházásokat valósíthatnak meg, melyek a területek természeti értékét növelik, a biodiverzitás fejlesztését elısegítik, valamint az AKG és Natura 2000 támogatás feltételeinek betartását elısegítik. A támogatás igénybevételére az a kérelmezı jogosult, aki -- a tervezett beruházással érintett területre vonatkozóan az elızetesen jóváhagyott területekre vonatkozó AKG támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik, illetve -- Natura 2000 terület olyan földhasználója, aki a mővelethez kapcsolódó földterület hasznosításával összefüggésben felmerülı kiadásokat, illetve kockázatokat viseli, feltéve, hogy a területileg érintett nemzeti park

8. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2010. június igazgatóság igazolja a tervezett beruházás adott területen magas természetvédelmi értékét. Földhasználati intézkedések körében igénybe vehetı támogatások: 1. mezıvédı fásítás, 2. sövénytelepítés, 3. gyeptelepítés, - füves mezsgye telepítése (csak mezıvédı fásításhoz és/vagy sövénytelepítéshez kapcsolódóan) - ültetvények sorközgyepesítése - természetvédelmi célú gyeptelepítés - környezetvédelmi célú gyeptelepítés 4. rovarteleltetı bakhát létesítésére gyeptelepítéssel. Eszközbeszerzésekre igénybe vehetı támogatások: 1. gyepterület hasznosítása esetén természetes alapú kerítés létesítése, 2. természetes alapú madárvédelmi berendezés létesítése. A beruházások megvalósításának részletes feltételeit a támogatási rendelet tartalmazza. A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani. A támogatási kérelmet 2010. június 1. és 2010. június 30. között lehet benyújtani. Egy kérelmezı csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, melyben azonban több intézkedésre is igényelhet támogatást. A támogatási kérelem ügyfélkapuval rendelkezı kérelmezı esetén a http://ekerelem.mvh.gov.hu/ honlapon nyújtható be. TÁBLATÖRZSKÖNYV Tarr Zoltán Ügyfélszolgálati tanácsadó Lehetıség nyílt táblatörzskönyv beszerzésére. Mivel a táblatörzskönyv vezetése kötelezı és az EU csatlakozás után feltehetıleg az ellenırzés is szigorúbb lesz, célszerő annak beszerzése. A Tolna Megyei Agrárkamara megszerkesztette a táblatörzskönyv formáját, és amennyiben igény van rá, le is gyártatják. A nagysága A/3-as oldal, kartonborítású, 50 lapos, ára: 1.500 Ft/db. Kérjük, jelezzék igényüket az Agrárkamara felé (Kovácsné Novek Adrienn 46/562-243). SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY A Földmővelésügyi-és Vidékfejlesztési Miniszter 106/2004. e értelmében a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok és igazolások kiállítása az agrárkamarák feladata. Kiadásával kapcsolatban Kovácsné Novek Adrienn a 46/562-243 as telefonszámon ad tájékoztatást. A Tokaji Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium a 2010/11-es tanévre felvételt hirdet: Panziós, falusi vendéglátó (2 éves képzés) Felvételi követelmény: 8 ált. isk. végzettség, 16 életév betöltése Pincér (2 éves képzés) Felvételi követelmény: 10. osztály elvégzése Jelentkezés: Tokaji Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium, Tokaj, Tarcali út 52. Telefon: 47/352-044. Beiratkozás: 2010. június 23. 8 órától Bizonyítványát hozza magával! A MAGYAR KÖZLÖNY 2010. MÁJUS hónap közepétıl eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai 59/2010. (V. 7.) 60/2010. (V. 11.) 61/2010. (V. 11.) 62/2010. (V. 11.) 63/2010. (V. 11.) 64/2010. (V.12.) TOVÁBBTANULÁS JOGSZABÁLYFIGYELİ A szılıtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) módosításáról A XII. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezeléső elıirányzatok 2010. évi felhasználásának szabályairól Az Egri borvidék védett eredető borairól szóló 102/2009. (VIII. 5.) módosításáról A hagyományos különleges terméknek minısülı mezıgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenırzésének rendjérıl szóló 15/2008. (II. 15.) módosításáról A szılıtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) módosításáról A szılészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjérıl, továbbá a borászati termékek elıállításáról, forgalomba hozataláról és jelölésérıl szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet módosításáról