1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs cikk A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Tartalom 1. A munkaerőpiaci környezet... 3 2. A munkaerőpiac jellemzői... 4 3. Kereset a régióban a Jó Pályán! és a BérBarométer felmérés szerint az Észak-alföldi régióban... 6 4. Az Észak-alföldi régió foglalkoztatási profilját alakító néhány tényező és változása a Jó Pályán! és a Bérbarométer felmérés szerint... 8
1. A munkaerőpiaci környezet A második legnagyobb régió, de folyamatosan csökkenő népesség A régióban él az ország lakosságának 15%-a. Az Észak-alföldi régió a Középmagyarországi régió után a második legnépesebb régió. Megyék Népesség, 2010 Népesség, 2011 2010=100 Hajdú-Bihar 541298 539000 99,6 Jász-Nagykun- Szolnok 390775 387000 99,0 Szabolcs- Szatmár-Bereg 560 429 556000 99,2 Észak-alföldi régió 1492502 1482000 99,3 Forrás: KSH Stadat 6.1.1. A legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a régió lakosságának 38 %-át teszi ki, Hajdú-Bihar megye a régió lakosságának 36%-át, s a legkisebb megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye 26%-át. A régió népességszáma az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, 2011-ben (1482000 fő) 2001-hez képest (1563714) a lakosságszám csaknem 6 százalékkal lett kevesebb (KSH Stadat). 2011-ben 2010-hez képest 0,7%-kal (Jász- Nagykun-Szolnok megyében 1-%-al) csökkent. Míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a születések és elhalálozások negatív egyenlege magas, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből különösen az elvándorlók száma az. (2008- ban csaknem -10 ezrelék, ez több mint háromszorosa a régióbeli átlagnak. 2009-2010-ben a megyére jellemző belföldi vándorlási különbözet bár csökkent, de továbbra is magas maradt (- 8 ezrelék körül). A természetes szaporodást és fogyást és a belföldi elvándorlást is figyelembe véve a régióban az egyenleg az évtized során jóval nagyobb mínuszt mutatott, mint az országos átlag (2010-ben -7,6 ezrelék, szemben az országos -2,8 ezrelékkel). Az évtized során a legkevésbé Hajdú-Bihar megye népessége fogyott ilyen vagy olyan okból kifolyólag, s leginkább Jász-Nagykun- Szolnok megyéé, 2008-tól Szabolcs-Szatmár Bereg megyével karöltve. Alacsony jövedelem, eltérő fejlettségű területek Az Észak-alföldi régió az egy főre eső bruttó hazai terméket illetően a hét régió közül 2008-tól a hatodik helyet foglalja el, maga mögé utalva az Északmagyarországi régiót. Ez bár nem valami fényes helyezés, de azt jelenti, hogy egy hellyel előrébb ugrott, miután 2004-ben lecsúszott az utolsó helyre, igaz 2000 és 2005 között is a hatodik helyen állt. Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben két régió, az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió osztozkodott az utolsó két helyen az egy főre eső GDP-t illetően.
Megállapíthatjuk, hogy a régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos érték százalékában nemcsak alacsony (62% 2008-ban), de a 2000-es - országos értékhez (64%) viszonyítva romlik is. A régió eltérő fejlettségű területekből áll. Magában a régióban található megyék eltérő gazdasági potenciálját is jelzi, hogy a 19 megye között Hajdú-Bihar megye a 12. helyet, Jász-Nagykun-Szolnok a 14. helyet tudhatta magáénak (2009). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszont az elmúlt évtizedben stabilan az utolsó, 19. helyet foglalta el (2009, KSH Stadat). A régióbeli 389 településből 157 elmaradott település, 264 pedig magas munkanélküliségi rátájú település. Megállapíthatjuk, hogy a régió gazdasági helyzete kedvezőtlen, nemcsak országos, hanem még kelet-magyarországi viszonylatban is. Az Észak-Alföldi régió népességének 16%-a tartozik a népesség legszegényebb tíz százalékába, és közel 30%-a a legszegényebb alsó ötödébe! Ugyanakkor a népesség felső jövedelmi ötödébe a régió lakosságának mindössze 13%-a tartozik! Miközben országosan a háztartások 6,4%-a volt az alsó jövedelmi tizedben 2008-ban, addig a vizsgált régióban ez az arány 10,3%. 1 Magas belföldi elvándorlás Míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a természetes szaporodás és fogyás negatív egyenlege, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elvándorlásból fakadó veszteség következtében jelentős a népességcsökkenés. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a belföldi vándorlási különbözet 2008-ban csaknem elérte a - 10 ezreléket, ami a régióbeli hasonló adat kétszerese és a Hajdú-Bihar megyeinek több mint háromszorosa. 2009-2010-ben bár csökkent Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből az elvándorlás, azonban továbbra is magas maradt, a - 8 ezrelékhez közelítve. K+F A legritkábban igénybe vett szolgáltatások közé tartozik Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a kutatás-fejlesztés, a műszaki tanácsadás, valamint a pénzügyi és befektetési tanácsadás, s ez jól mutatja a megye gazdaságának strukturális gyengeségeit. 2 2. A munkaerőpiac jellemzői 1 Havasi Éva: Az Észak-alföldi régiónak és ezen belül megyéinek főbb jellegzetességei a statisztikai adatok és mutatószámok tükrében, 2010, Debreceni Egyetem, p. 22 2 Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2001.
A régió foglalkoztatottsági helyzete romlik Erre a régióra is az jellemző, hogy 2000-2010-ben a foglalkoztatási ráta alacsonyabb volt, mint az országban, átlagosan 4-5 százalékponttal. Gyakorlatilag csupán 2003ban érte el a csaknem 46 % ot. A vizsgált időszak elején, 2000-ben az Észak-Alföldi Régió foglalkoztatási rátája 43,6% volt, s 2010-ben sem volt lényegesen magasabb, 44% volt. 2009ben éreztette magát leginkább a válság, ekkor a foglalkoztatási ráta 43%-ra esett vissza. A régióban a legnehezebb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt (2009-ben a megye foglalkoztatási rátája alig haladta meg a 40%-ot!). A foglalkoztatási ráta alakulása, % 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Hajdú-Bihar 45,7 46,5 46,2 47,5 47,4 46,1 47,4 46,1 45,6 43,2 44,6 Jász-Nagykun-Szolnok 46,4 45,9 45,3 48,3 46,2 45,8 47,4 48,4 49,2 46,4 46,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 39,7 40,9 40,8 42,7 41,9 42,5 42,9 42,4 40,9 40,6 41,9 Észak-Alföld 43,6 44,2 43,9 45,9 45,0 44,7 45,8 45,3 44,8 43,1 44,1 ország összesen 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 49,2 49,2 A régióbeli munkanélküliségi ráta a 2000-es 9,2%-ról 2010-re 14,5%-ra ugrott, messze meghaladva az országos átlagértékeket. 2010-ben Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a munkanélküliség elérte a 18,4%ot. A munkanélküliségi ráta alakulása 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Hajdú-Bihar 7,1 6,4 6,6 6,0 5,7 8,4 9,2 7,9 8,9 11,3 13,2 Jász-Nagykun-Szolnok 9,4 7,3 7,8 5,6 6,2 8,3 9,6 9,4 8,5 11,4 10,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11,2 9,6 9,1 8,4 9,5 10,3 13,6 14,7 17,5 19,1 18,4 Észak-Alföld 9,2 7,8 7,8 6,8 7,2 9,1 10,9 10,8 12,0 14,2 14,5 Ország összesen 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 10 11,2
3. Kereset a régióban a Jó Pályán! és a BérBarométer felmérés szerint az Észak-alföldi régióban A bér és jövedelmi viszonyok a számok tükrében Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, Ft 2000 2001 2002 2003 2004 É-Alföld 70 024 82 954 98 495 113 405 117 750 Ország 87 566 103 280 122 266 138 003 145 187 2005 2006 2007 2008 2009* É-Alföld 131 254 137 432 146 706 157411 154980 Ország 159 461 167 962 180 568 193 261 199 837 2005 2006 2007 2008 2009* Hajdú- 134 777 141 730 152 217 163 280 Bihar 164232 Szolnok 131 131 137 796 145 239 155 884 149460 Szabolcs 127 466 132 356 141 623 151 862 148869 É-Alföld 131 254 137 432 146 706 157411 154980 Ország 159 461 167 962 180 568 193 261 199 837 2010* 167839 152405 148827 156 990 202576 Forrás: KSH Stadat tábla, 6.2.1.11. idősoros éves adatok * KSH Statinfo, generált adatok, http://statinfo.ksh.hu/statinfo/haviewer.jsp
Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, Ft Forrás: KSH Stadat tábla, 6.2.1.12. idősoros éves adatok A régióban az alkalmazásban állók bruttó keresete és az országos átlagkereset közötti különbség az utóbbi években nő. 2010 őszén az Észak-alföldi régióban a Jó Pályán! projekt keretében választ adó közel 826 fő havi bruttó jövedelme 119735 forint. Ez 5%-kal marad el a régióban (1301 fő) a Bérbarométer (2007/2008) felmérés által kimutatottól. Az eltéréshez hozzájárul az, hogy a BérBarométer mintához képest a Jó Pályán! mintában több a fizikai dolgozó. Az ő keresetük általában alacsonyabb és ez csökkenti a minta átlagát. Bérbarométer bruttó kereset/jó Pályán! minta szerinti bruttó kereset Jó Pályán! szerinti átlag Jó Pályán! BérBaromé ter=100 Bérbaromé ter, országos= 100 BérBaromé ter átlag Országos 154 003 123675 80 100 100 Hajdú-Bihar 116 936,4 114 556,3 98 76 93 Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg 133 696,8 123 125,9 92 87 100 128 262,9 131 168,9 102 83 106 Észak-Alföld 126 248,3 119 735,5 95 82 97 Jó Pályán, országos= 100 A megyék közül egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem tapasztaljuk a két felmérés szerint a bruttó bér visszaesését. Valamivel kedvezőbb a régió bérhelyzete az országos átlagbérek állapotához képest is, igaz, hogy a régióbeli átlag a Jó pályán! felmérés során is az országos átlag alatt helyezkedett el (3 százalékponttal volt alatta), viszont Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékben a Jó Pályán! minta szerint a bruttó kereset utolérte az
országos átlagot, miközben a Bérbarométer felmérés során még mélyen ezalatt volt. Megjegyezzük, hogy a Jó Pályán! mintában felülreprezentáltak mindkét megyében a felsőfokú végzettségűek (ők teszik ki a minta kb. egynegyedét.) Bérrés A munkaerő-piaci esélyegyenlőséget illető helyzet feltárásához és a problémák beazonosításához sor került a már rendelkezésre álló H005-ös EQUAL projekt keretében létrehozott BérBarométer adatbázis 2007/2008-as adatainak aktualizálására. A BérBarométer adatbázisban a régiót illetően 1301 fő (645 férfi és 656 nő), a Jó pályán! projektben az Észak-alföldi régióban 846 fő (345 férfi és 501 nő) béradatai szerepelnek. Bruttó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/2007 Jó pályán! 2007 2010. szeptember Nő 110938 109153 Férfi 127293 121423 Mindkét nem 119291 114556 Bérrés,% 13% 10,1% Nettó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/2007 Jó pályán! 2007 2010. szeptember Nő 82129 80672 Férfi 100130 91154 Mindkét nem 91991 85343 Bérrés,% 18% 11,5% Megállapíthatjuk, hogy a régióban mind a bruttó, mind a nettó keresetet illetően a nők és a férfiak keresete közötti különbség kisebb lett, a nők és a férfiak keresetei közeledtek egymáshoz. 4. Az Észak-alföldi régió foglalkoztatási profilját alakító néhány tényező és változása a Jó Pályán! és a Bérbarométer felmérés szerint A minta A Bérbarométer felmérés során az Észak-alföldi régió 1300 fővel, a Jó Pályán! minta pedig valamivel több mint 900 fővel képviseltette magát. A Jó pályán! adatfelvétel mintájában Hajdú-Bihar megye felülreprezentált Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rovására, annak ellenére. hogy népesség számuk hasonló. Ugyanez volt a helyzet a BérBarométer minta esetében is, bár kisebb arányban, mint a Jó pályán! mintában.
A társadalmi nemek szempontjából történő elemzés a nők és férfiak mintában szereplő arányából következően szempontjából meg kell jegyeznünk, hogy a a Jó pályán! Észak-alföldi régiót reprezentáló mintájában nagyobb a nők aránya (58,4%), mint a teljes mintában. A Jó Pályán! és a Bérbarométer minta kor szerinti megoszlása régiós szinten csaknem azonos, viszont eltérnek a megyei minták. A Jó pályán! Szabolcs megyei mintájában a 18-29 éves fiatal felnőttek alul-, míg a BérBarométerben felülreprezentáltak (20,7%). A Jó pályán! Szolnok megyei mintájának csaknem egyharmadát viszont az 50-59 éves korosztály teszi ki. Az iskolai végezettséget illetően a Jó pályán! régiós mintájában a szakmunkások nagyobb hányadban - 36% - vannak jelen, mint a Bérbarométernél (23%). Az érettségizettek többsége mindkét mintára jellemző. Különösen magas a Jó pályán! mintában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mintában a főiskolát végzettek aránya (csaknem 25%), s hasonló a helyzet Szolnok megyét illetően is, ahol a mintában 23 %-ot képviselnek a főiskolát/egyetemet végzettek. Figyelemreméltó, hogy a Jó Pályán! projektben az Észak-alföldi régiót illetően is magasabb a vállalkozók aránya, mint a BérBarométerben, jelezve mintegy a kényszervállalkozók újabb hullámát ebben a régióban is. A Jó pályán! mintában az Észak-Alföldi régiót illetően az önfoglalkoztatók, sajátszámlások, vállalkozók aránya csaknem háromszorosára nőtt a BérBarométer mintához képest (11%-ra szemben a Bérbarométer minta 4,2%-ával)! Ebben a régióban is, ugyanúgy, mint a többi felmért régióban, a Jó Pályán! felmérés szerint gyakorlatilag nullára csökkent a nyugdíjasként is foglalkoztatottak aránya a mintában, jelezve azt is, hogy a válság alatt elsősként a nyugdíj mellett dolgozók elbocsátására kerülhetett sor. A Jó Pályán! mintájának ágazati eloszlása a régióban kereskedelem és a szolgáltatások egyértelmű túlsúlyát, s az ipari ágazatok visszaesését mutatja, különösen szembetűnő ez az állapot Szolnok megyében, ahol a Bérbarométer felmérés során még az ipar dominált. A Jó Pályán! minta egyharmad 0-10 fős mikrovállalatnál dolgozik, ez jelentős különbség a Bérbarométer mintához képest, ahol a mikrovállaaltnál dolgozók mindössze 5 %-ot képviseltek, viszont csaknem elérte a 30%-ot a 250 fősnél nagyobb cégeknél dolgozók aránya. Azaz a régió foglalkoztatói között a Jó pályán! szerint a kisvállalatok kerültek túlsúlyba, a 0-10 fős cégeknél dolgozók arány 35%! Az Észak-Alföldi régióban a 250 fő feletti nagyvállalatoknál a Jó Pályán! mintának csupán 16,4%-a dolgozik (a BérBarométer mintában ez az arány még 30% volt). Megállapíthatjuk, hogy korábbi felmérésünkben sokkal határozottabb volt a közép-és nagyvállalatok képviselete. A válság idején bár a legfőbb foglalkoztató továbbra is a versenyszféra maradt, de egyre erőteljesebb lett a non-profit szféra, mint foglalkoztató előretörése. A
régióban a non-profit szektor a Jó Pályán! mintában már 8%-kal képviselteti magát (a BérBarométer mintában ez még csak 3,5% volt). Leépítések, átszervezések 2010 szeptemberében a Jó Pályán! mintában az Észak-Alföldi régióbeli megkérdezetteknek mindössze 22%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban történt elbocsátás a vállalatnál. A legnagyobb arányban az elbocsátások a Jó Pályán! minta alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében történtek (29,3%). Ez arról tanúskodik, hogy ebben a régióban is a nagy létszámleépítések 2010 ősze előtt már lezajlottak, valamint a mintában szereplő KKV-kre kevésbé voltak jellemzők, mint a nagyvállalatokra. Hasonló a helyzet a vállalaton belüli átszervezés gyakoriságával is. A Jó Pályán! mintában jóval 22%-a tesz említést átszervezésekről a régióban. A korábbi felmérés során ez az arány a régiót illetően 70% volt. Képzés A vállalati képzésekről tudósítók 2007-ben régiós szinten 70%-os arányt tettek ki. Ez az arány drasztikusan visszaesett ebben a régióban is: a Jó Pályán! Északalföldi régiót képviselő mintájának csak 22%-a tesz említést erről, ami alacsonyabb, mint az országos szint (23,5%). Munkahelykeresés A mai foglalkoztatottak legtöbbje a család és az ismeretségi kör megkérdezése és közbenjárása útján találta meg munkahelyét. Az Észak-alföldi régióban a Jó Pályán! mintában választ adóknak is több mint a fele (52%) talált ismeretség, vagy család útján munkát. A korábbi BérBarométer felmérésben is jelentős volt ennek a szerepe, de nem ilyen magas arányban (31%). Különösen fontos az ismerősök és a család szerepe Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, itt a Jó Pályán! minta 63%-a jelölte meg ezt a választ. A munkaerőpiac nyílt formái közül a legelterjedtebbek a hirdetések voltak: Jász- Nagykun-Szolnok megyében a Jó Pályán! minta 30%-a nyilatkozott úgy, hogy a hirdetés szerepet játszott jelenlegi munkahelyének fellelésében. Munkaidő A magyar foglalkoztatási gyakorlatot továbbra is a teljes munkaidős foglalkoztatás jellemzi, bár megjelent a korábbinál erőteljesebben jelent meg a nem teljes munkaidős munka is. Az Észak-alföldi régióban a Jó Pályán! minta 8%-a dolgozik már nem teljes munkaidőben, szemben a bérbarométer felmérés során tapasztal 4%-kal. A túlmunka szerkezet átrendeződött. A hétvégi munka gyakorisága jelentősen megnőtt 2007-hoz képest, az Észak-Alföldi régióban (is), mégpedig két és félszeresére. Különösen Szolnok megyében jelentettek sokan vasárnapi munkát (a Jó Pályán! minta több mint 60%-a). Munkába utazás
A Jó Pályán! mintában az Észak-alföldi régióban a foglalkoztatottak 65%-a félóránál rövidebb idő alatt beér a munkahelyére, ez az arány valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag (70%) A legtöbbet a Hajsú-Bihar megyeiek utaznak, a Jó Pályán! felmérésben választ adók 35%-a fél-egy órát utazik a munkahelyére. Az Észak-alföldi régióban mindkét mintában a legtöbben autóval (34%) és biciklivel (22%) járnak munkába. A Jó Pályán! mintában a BérBarométeréhez képest elenyésző mértékűre (0,2%) csökkent a vonattal ingázók aránya. (A Bérbarométer felmérés során arányuk 8% volt). Munkahellyel szembeni elvárások Mindkét felmérésnél első helyen áll a munkahellyel kapcsolatos elvárások között a megfelelő fizetés. A második helyen az, hogy a munkaszerződés határozatlan időre szóljon, illetve a Jó Pályán! mintában régióbeli mintájában csaknem a jó munkatársakat. A legkevésbé fontosnak mindkét felmérésnél a vállalati gyermekintézmények létét és a továbbképzés lehetőségét tartották. Munkahellyel kapcsolatos elvárások a régióban, értékelés 1-5-ig megfelelő fizetés határozatlan idejű szerződés jó munka társak lakóhelytől való távolság rugalmas munkaidő Tovább képzési lehetőség családi élet és munka össze egyeztetése Jó Pályán! 4,8 4,6 4,5 4,3 4,1 3,8 4,3 Bérbarométer 4,8 4,6 4,5 4,3 4,1 3,8 4,3