Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok 8. Szilikátok 9. Szerves ásványok
Oxidok és hidroxidok Csoportosításuk Egyszer oxidok SiO 2 módosulatai Összetett oxidok Hidroxidok
Jég (H 2 O) Keménysége 1,5 Szabályos (hexagonális) Színtelen,átlátszó, nagyobb tömegben kék vagy zöld
Korund (Al 2 O 3 ) K = 9 Trigonális Kék, sárga, színtelen, vörös v. barna pegmatitos és metamorf kzetalkotó rubin, zafír
Hematit (Fe 2 O 3 ) K = 6,5 Trigonális (romboéderes, bipiramisos) Acélszürke, vasfekete v. vörösbarna Neve: görög vér szóból
Hematit (Fe 2 O 3 ) Fleg savanyú eruptív kzetekben Nagyobb tömegben fontos vasérc Talajokban is képzdhet, szubtrópusi és trópusi talajokban
Ilmenit v. titánvas (FeTiO 3 ) K = 5-6 Trigonális Vasfekete, acélszürke Bázikus eruptív kzetekben Titánvegyületek alapanyagául
K = 6-6,5 Rutil (TiO 2 ) Tetragonális Sárga, barna, vörös, néha fekete Savanyú eruptív kzetekben, kristályos palákban Keresett titánérc Mállásnak jól ellenáll
Kvarc (SiO 2 ) A Föld egyik legfontosabb eleme a Si A magmás kzetekben általában 12 %-os részarányban fordul el Kilenc kristályos és egy amorf változata van: -kvarc -tridimit -kristobalit -kvarc coesit, keatit,stisovit -tridimit -kristobalit
100 90 80 50 40 stishovite (4.35) coesite (2.93) SiO 2 - polimorf p res 30 s ure ( kba r ) 20 10 low-quartz (2.65) high-quartz melt 0 500 1000 1500 2000 temperature (ÞC) tridymite cristobalite (2.25) Bidló A.: Ásvány- (2.33) és kzettan
-kvarc Si at 0 Si at 1/3 Si at 2/3 -kvarc low-quartz high-quartz
-kvarc low quartz
Tridimit tridymite
Kristobalite cristobalite
Kvarc (SiO 2 ) Keménység = 7 -kvarc - trigonális 573 o C felett: -kvarc - hexagonális zsírfény, sok szín, sok fajtája van, a színes kvarcoknak külön neve van Leggyakoribb ásványok egyike (18%)
Citrin (kvarc) (SiO 2 ) Sárga szín kvarc változat
Jogarkvarc (SiO 2 ) Ritka forma Magyar koronázási jogarban is ez van 9 cm-es átmérj
Ametiszt (-kvarc) (SiO 2 ) Ibolyaszín
Kalcedon (SiO 2 )
Rózsakvarc (-kvarc)(sio 2 )
Opál (SiO 2 n H 2 O) K = 5,5-6,5 Amorf Víztartalma: 3-13 % Eredetileg kocsonyás halmazállapotú kovasav, amely vizet veszít
Faopál (SiO 2 n H 2 O) Faopál elssorban andezittufában
Tzopál (SiO 2 n H 2 O)
Magnetit (FeOFe 2 O3) Összetett oxid Mágnesvasérc K = 5-6 Szabályos (oktaéderes, rombododekaéderes)
Magnetit II. Vasfekete Eruptív (bazalt) és metamorf kzetek elegyrésze Fontos vasérc, ersen mágneses Mállásnak jól ellenáll (limonittá alakul át)
Gibbsit v. hidrargillit (Al(OH) 3 ) K = 3 Monoklin Fehér v. halványan színezett Hidrotermálisan v. trópusokon mállással keletkezik Trópusi talajokban uralkodó lehet Bauxit része
K = 6,5-7 Diaszpor (-AlOOH) Rombos Üveg v. gyöngyházfény, sárgásbarna, fehér, zöldesszürke Üledékes kzetek, kristályos palák elegyrésze Trópusi talajokban Bauxit fontos elegyrésze (85 % Al-tartalom)
Goethit (FeOOH) K = 5-5,5 Rombos Sárga, barna, barnásfekete Felszíni mállástermék, hidrotermálisan keletkezik Hazai bauxitokban
Limonit (Fe 2 O 3 + n H 2 O) Barnavasérc v. barnavask K = 1-5 Amorf Vaskobak Sárgásbarna, rozsdabarna, barna, vörös Gél alakjában képzd vashidroxid Kzetek és talajok elszínezdését is ez okozza