VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

TARTALOM BEVEZETİ...1 1 VÍZGYŐJTİK ÉS VÍZTESTEK JELLEMZÉSE...10 1.1 Természeti környezet...11 1.1.1 Domborzat, éghajlat... 11 1.1.2 Földtan, talajtakaró... 13 1.1.3 Vízföldtan... 14 1.1.4 Vízrajz... 15 1.1.5 Élıvilág... 17 1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...21 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 22 1.2.2 Területhasználat... 22 1.2.3 Gazdaságföldrajz... 24 1.3 A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés szereplıi...27 1.3.1 Hatáskörrel rendelkezı hatóság... 28 1.3.2 A tervezést végzı szervezetek... 28 1.3.3 Határvízi kapcsolatok... 29 1.3.4 Érintettek... 30 1.4 Víztestek jellemzése...33 1.4.1 Vízfolyás víztestek... 34 1.4.2 Állóvíz víztestek... 37 1.4.3 Erısen módosított és mesterséges víztestek... 38 1.4.4 Felszín alatti víztestek... 46 2 EMBERI TEVÉKENYSÉGBİL EREDİ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK...50 2.1 Pontszerő szennyezıforrások...51 2.1.1 Települési szennyezıforrások... 51 2.1.2 Ipari szennyezıforrások, szennyezett területek... 56 2.1.3 Mezıgazdasági szennyezıforrások... 63 2.1.4 Balesetszerő szennyezések... 70 2.2 Diffúz szennyezıforrások...75 2.2.1 Települések... 75 2.2.2 Mezıgazdasági tevékenység... 79 2.3 A természetes állapotot befolyásoló hidromorfológiai beavatkozások...85 2.3.1 Keresztirányú mőtárgyak, duzzasztások... 87 2.3.2 Folyószabályozás és mederrendezés, árvízvédelmi töltések... 88 2.3.3 Vízjárást módosító beavatkozások, vízkormányzás... 91 2.3.4 Fenntartási tevékenységek... 93 2.4 Vízkivételek...94

2.4.1 Vízkivétel felszíni vizekbıl... 94 2.4.2 Vízkivétel felszín alatti vizekbıl... 100 2.5 Egyéb terhelések...104 2.5.1 Közlekedés... 104 2.5.2 Rekreáció... 106 2.6 Az éghajlatváltozás várható hatásai...109 2.6.1 Vízgazdálkodás... 114 2.6.2 Aszály, árvíz, belvíz... 115 2.6.3 Mezıgazdaság... 116 2.6.4 Biodiverzitás... 116 2.6.5 Ipar, település, társadalom... 116 2.6.6 Egészségügy... 116 3 VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK...119 3.1 Ivóvízkivételek védıterületei...119 3.1.1 Felszíni ivóvízbázisok... 119 3.1.2 Felszín alatti ivóvízbázisok... 119 3.1.3 Ivóvízbázisok védıterületeinek nyilvántartása és kijelölése... 121 3.2 Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek...122 3.3 Természetes fürdıhelyek...124 3.4 Védett természeti területek...125 3.5 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek...132 4 MONITORING HÁLÓZATOK ÉS PROGRAMOK...134 4.1 Felszíni vizek...137 4.2 Felszín alatti vizek...149 4.3 Védett területek...155 5 A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JELENTİS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK AZONOSÍTÁSA...158 5.1 Felszíni vizek állapotának minısítése...159 5.1.1 Vízfolyás víztestek ökológiai és kémiai állapota... 161 5.1.2 Állóvíz víztestek ökológiai és kémiai minısítése... 171 5.2 Felszín alatti víztestek állapotának minısítése...173 5.2.1 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának minısítése... 175 5.2.2 Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minısítése... 179 5.2.3 Felszín alatti víztestek állapotának összesített minısítése... 182 5.3 Védelem alatt álló területek állapotának értékelése...182 5.3.1 Ivóvízkivételek védıterületei... 182 5.3.2 Tápanyag- és nitrátérzékeny területek... 184 5.3.3 Természetes fürdıhelyek... 185 5.3.4 Védett természeti területek... 187

5.3.5 A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizeink vizek állapota... 193 5.4 A víztestek állapotával kapcsolatos jelentıs problémák...193 6 KÖRNYEZETI CÉLKITŐZÉSEK...201 6.1 Mentességi vizsgálatok...203 6.2 Döntési prioritások...205 6.3 Környezeti célkitőzések ütemezése...206 7 VÍZHASZNÁLATOK GAZDASÁGI ELEMZÉSE...209 7.1 Vízhasználatok elırejelzése...209 7.2 A költségmegtérülés értékelésével kapcsolatos elemzések összefoglalása...211 7.2.1 VKI követelményei... 211 7.2.2 Közüzemi vízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás költség-megtérülésének értékelése... 213 7.2.3 Mezıgazdasági vízszolgáltatások pénzügyi költségmegtérülésének értékelése... 221 7.2.4 A vízszolgáltatások külsı költségeinek jelenlegi megfizettetésének helyzete... 224 7.3 Költség-hatékony intézkedési programok kialakításának megalapozása...226 8 INTÉZKEDÉSI PROGRAM...228 8.1 Átfogó intézkedések...231 8.1.1 Jogalkotási és egyéb végrehajtási feladatok... 232 8.1.2 Igazgatási eszközök fejlesztése... 232 8.1.3 Hatósági és igazgatási munka erısítése... 233 8.1.4 Monitoring hálózat és eszközök fejlesztése... 234 8.1.5 Az informatikai rendszerek fejlesztése... 235 8.1.6 Vízi szolgáltatások költségeinek visszatérülésére tett intézkedések... 236 8.1.7 Pénzügyi ösztönzık (támogatások) alkalmazása... 239 8.1.8 Kutatás, fejlesztés... 240 8.1.9 Képességfejlesztés, szemléletformálás... 240 8.2 Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések...241 8.2.1 Településekrıl összegyőjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése... 241 8.2.2 Településekrıl származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések... 246 8.2.3 Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések... 248 8.2.4 Mezıgazdasági tevékenységbıl származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése... 249 8.2.5 Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése... 252 8.2.6 A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása... 254 8.3 Egyéb szennyezésének megelızése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése...257 8.4 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések...261 8.4.1 Vízfolyások és állóvizek medrét érintı intézkedések... 262 8.4.2 Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések... 263 8.4.3 A hidromorfológai viszonyokat javító vízhasználatok megvalósítása... 264

8.4.4 A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása... 265 8.5 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében...267 8.6 Megfelelı ivóvízminıséget biztosító intézkedések...270 8.7 Vizes élıhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések...273 8.7.1 Vizes élıhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések és alkalmazásuk... 273 8.7.2 Vizes élıhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések alkalmazása... 277 8.7.3 Halas vizekre vonatkozó intézkedések... 280 8.7.4 Természetes fürdıhelyekre vonatkozó speciális intézkedések... 281 8.8 Az intézkedési program összefoglaló táblázata...281 8.9 Finanszírozási igény, rendelkezésre álló források...317 8.9.1 Finanszírozási igény... 317 8.9.2 Rendelkezésre álló források... 321 9 KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK ÉS TERVEK...326 9.1 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III)...328 9.1.1 Környezettudatosság növelése akcióprogram... 329 9.1.2 Éghajlatváltozás akcióprogram... 329 9.1.3 Környezet és egészség akcióprogram... 329 9.1.4 Települési Környezetminıség akcióprogram... 329 9.1.5 Biológiai Sokféleség akcióprogram... 330 9.1.6 Fenntartható Terület- és Földhasználat akcióprogram... 331 9.1.7 Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram... 331 9.1.8 Hulladékgazdálkodási akcióprogram... 332 9.1.9 Környezetbiztonsági akcióprogram... 333 9.2 Új Magyarország Fejlesztési Terv...333 9.2.1 Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)... 334 9.2.2 Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)... 336 9.2.3 Regionális Operatív Programok (ROP)... 337 9.2.4 Közlekedés Operatív Program (KözOP)... 339 9.2.5 Egyéb Operatív Programok... 340 9.3 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program...341 9.3.1 Nemzeti Erdı Stratégia és Program... 342 9.3.2 Vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program... 342 9.3.3 Halászati Operatív Program... 343 9.3.4 Nemzeti Halászati Stratégiai Terv (NHST)... 343 9.4 A vízgyőjtıgazdálkodási tervhez kapcsolódó további programok...343 9.4.1 Nemzeti Civil Alapprogram... 343 9.4.2 Tudomány, technológia és innováció nemzeti és nemzetközi programjai (TTI)... 344 9.4.3 Európai területi együttmőködés (ETE) operatív programok... 344 9.4.4 LIFE+ Program... 345 9.4.5 A Svájci és a Norvég alap... 345

9.4.6 Egyéb Európai Unió által meghatározott stratégiák, programok... 346 10 A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA...347 10.1 A konzultációk eredményei és hatása a terv tartalmára...356 10.2 A tájékoztatásához felhasznált anyagok elérhetısége...359 11 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS...362 11.1. Az éghajlatváltozás várható hatásai...362 11.1.1 Vízgazdálkodás... 367 11.1.2 Mezıgazdaság... 368 11.1.3 Biodiverzitás... 369 11.1.4 Ipar, település, társadalom... 370 11.1.5 Közegészség... 370 11.2 Éghajlatváltozás kezelése...370 Szövegközi térképek jegyzéke 1-1. térkép: Magyarország és a Duna vízgyőjtıkerület 1-2. térkép: Magyarország részvízgyőjtı területei 1-3. térkép: Magyarország vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési alegységei 1-4. térkép: A Felsı Tisza alegység áttekintı térképe TÉRKÉPEK CÍME 1-1. Átnézeti térkép 1-2. Területhasználat 1-3. Vízfolyás víztestek kategóriái 1-4. Vízfolyás víztestek típusai 1-5. Állóvíz víztestek kategóriái 1-6. Állóvíz víztestek típusai 1-7. Felszín alatti víztestek sekély porózus és sekély hegyvidéki 1-8. Felszín alatti víztestek porózus és hegyvidéki 1-9. Felszín alatti víztestek porózus termál 1-10. Felszín alatti víztestek karszt és termálkarszt 2-1. Kommunális és ipari szennyvíz-bevezetések 2-2. Hulladékgazdálkodás 2-3. Szennyezett területek

2-4. IPPC és Seveso üzemek, káresemények 2-5. Diffúz foszforterhelés 2-6 Diffúz nitrátterhelés, állattartó telepek 2-7. Völgyzárógátak, fenékküszöbök, tározók, töltések 2-8. Hidromorfológiai befolyásoltság 2-9. Vízkivételek felszíni vizekbıl 2-10. Vízkivételek felszín alatti vizekbıl sekély porózus és sekély hegyvidéki 2-11. Vízkivételek felszín alatti vizekbıl porózus és hegyvidéki 2-12. Vízkivételek felszín alatti vizekbıl porózus termál 2-13. Vízkivételek felszín alatti vizekbıl karszt és termálkarszt 2-14. Közlekedés 2-15. Rekreáció 3-1. Ivóvízkivételek védıterületei 3-2. Tápanyag- és nitrátérzékeny területek 3-3. Természetes fürdıhelyek és fürdıvizek 3-4. Védett természeti területek 3-5. Natura2000 és egyéb védett területek 4-1. Felszíni vizek monitoringja 4-2. Felszín alatti vizek monitoringja sekély porózus és sekély hegyvidéki 4-3. Felszín alatti vizek monitoringja porózus és hegyvidéki 4-4. Felszín alatti vizek monitoringja porózus termál 4-5. Felszín alatti vizek monitoringja karszt és termálkarszt 4-6. Védett területek monitoringja 5-1. Felszíni víztestek ökológiai minısítése 5-2. Felszíni víztestek osztályozása biológiai elemek 5-3. Felszíni víztestek osztályozása fizikai-kémiai elemek 5-4. Felszíni víztestek osztályozása hidromorfológiai elemek 5-5. Felszíni víztestek kémiai minısítése 5-6. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki

5-7. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus és hegyvidéki 5-8. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota porózus termál 5-9. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota karszt és termálkarszt 5-10. Felszín alatti víztestek kémiai állapota sekély porózus és sekély hegyvidéki 5-11. Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus és hegyvidéki 5-12. Felszín alatti víztestek kémiai állapota porózus termál 5-13. Felszín alatti víztestek kémiai állapota karszt és termálkarszt 5-14. Nitrátérzékeny és -szennyezett területek 5-15. Természetes fürdıhelyek és fürdıvizek Ábrák 1-1. ábra: Intézkedések programjának tervezése Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1-2. ábra: Árvízzel veszélyeztetett területek és védvonalak 1-3. ábra: Területhasználatok az alegység területén 1-4. ábra: Területhasználatok az alegység területén 1-5. ábra: Tervezési alegységek minısítése biológiai aktivitásértékük alapján 1-6. ábra: A víziközmő ellátottság alakulása 1-7. ábra: A medence területek elvi modellje 2-1. ábra: Jelentıs ipari üzemek tevékenységenként 2-2. ábra: A szennyezett területek szennyezıanyagok szerinti aránya 2-3. ábra: A halastavak eredet szerinti részaránya 2-4. ábra: Jellemzı káresemények 2-5. ábra: A szántók éves tápanyagmérlegekbıl számított átlagos N és többlete 2-6. ábra: A felszíni transzport számítási sémája a PhosFate modellben 2-7. ábra: A fajlagos felszíni eredető diffúz P-emissziók (g/ha/év) eloszlása 2-8. ábra: Tisza, árvíz 2-9. ábra: Felszíni vízkivételek a használatok szerint (Engedélyezett vízmennyiség alapján) 2-10. ábra: Felszín alatti vízkivételek a használatok szerint 2-11. ábra: Felszín alatti vízkivételek a víztest típusok és használat szerint 2-12. ábra: Felszín alatti vízkivételek a víztest típusok szerint 2-13. ábra: A globális hımérséklet várható változása a 21. században 2-14. ábra: Az évi középhımérséklet változása az elmúlt ötven évben 2-15. ábra: Az évi csapadékösszeg változása az elmúlt ötven évben 2-16. ábra: A csapadék és terüelti párolgás évi különbségének változása az elmúlt ötven évben 2-17. ábra: A Kárpát-medence hımérsékletének várható alakulása a XXI. század végén 2-18. ábra: A csapadék várható változása a Kárpát-medencében a XXI. század végén 4-1. ábra: Vízparti zonalitás

4-2. ábra: Megfelelı parti zonációjú szakasz (Gıgı Szenke, Nagyszekeresnél) 4-3. ábra: A felszín alatti monitoring szervezeti rendszere 4-4. ábra: Vízszintmérés szondával egy mechanikus és egy digitális mérıeszköz 4-5. ábra: Mintavétel figyelıkútból vízminıség vizsgálathoz 5-1. ábra: A felszíni vizekre vonatkozó minısítési rendszer sémája 5-2. ábra: Vízfolyás víztestek ökológiai minısítése a víztestek száma és hossza szerinti megoszlásban 5-3. ábra: Víztestek számának megoszlása a biológiai elemekre kapott osztályba sorolás szerint, élılény együttesenként 5-4. ábra: Víztestek számának megoszlása a fizikai-kémiai minısítésre kapott osztályba sorolás szerint 5-5. ábra: Vízfolyások hidromorfológiai minısítésnek eredményei, kategóriák szerinti felbontásban 5-6. ábra: Állóvizek ökológiai osztályai a víztestek száma és felülete szerinti megoszlásban 5-7. ábra: Felszín alatti vizek minısítésének módszere 5-8. ábra: A felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának összesített minısítése, víztest típusonként 5-9. ábra: Felszín alatti víztestek kémiai állapotának összesített minısítése, víztest típusonként 5-10. ábra: Problémafa 6-1. ábra: Víztestekre vonatkozó célkitőzések megvalósulása 8-1. ábra: Az OVGT célfája 10-1. ábra: A VKI által elıírt társadalom bevonási szintek 11-1. ábra: A globális hımérséklet várható változása a 21. században 11-2. ábra: Az évi középhımérséklet változása 1951-2008 11-3. ábra: Az évi csapadékösszeg változása 1951-2008 11-4. ábra: A csapadék és terüelti párolgás évi különbségének változása 1951-2008 11-5. ábra: A Kárpát-medence hımérsékletének várható alakulása a XXI. század végén 11-6. ábra: A csapadék várható változása a Kárpát-medencében a XXI. század végén Táblázatok 1-1. táblázat: Vízfolyás típusok meghatározási szempontjai 1-2. táblázat: A vízfolyások típusai 1-3. táblázat: A természetes eredető állóvíz víztestekre vonatkozó tipológia szempontjai 1-4. táblázat: Az állóvizek típusai 1-5. táblázat: Az erısen módosított víztest kijelölés lépései 2-1. táblázat: Felszíni vizek közvetlen, kommunális szennyvízbevetésekbıl származó szennyezıanyag terhelése a alegységen 2-2. táblázat: A befogadóra gyakorolt hatás szempontjából jelentıs terhelést okozó kommunális szennyvízbevetések száma 2-3. táblázat: Települési szilárd hulladéklerakók az alegység területén 2-4. táblázat: Jelentıs ipari üzemek száma tevékenységenként az alegység területén 2-5. táblázat: Felszíni vizek kommunális és ipari eredető szennyvíz terhelése ágazatonként 2-6. táblázat: Ipari hulladékgazdálkodási létesítmények az alegység területén 2-7. táblázat: Állattartó telepek száma és a telepekre becsült állatlétszám a részvízgyőjtıkön

2-8. táblázat: Halászati vizek száma és területi elterjedése az alegység területén 2-9. táblázat: Biomassza hulladékgazdálkodási létesítmények a alegység területén 2-10. táblázat: Veszélyes ipari üzemek száma az alegység területén 2-11. táblázat: Vízminıségi káresemények típusa és száma 2-12. táblázat: Visszatérı káresemények 2-13. táblázat: Városi diffúz szennyezés jellemzı szennyezıanyagai 2-14. táblázat: Nitrogén mőtrágya hatóanyag felhasználás 2-15. táblázat: Számított nitrogén terhelések a felszínen lévı víztestek területén 2-16. táblázat: A morfológiai viszonyokat és a vízjárást jelentısen befolyásoló emberi beavatkozások természetes vízfolyások és állóvizek esetén 2-17. táblázat: Keresztirányú mőtárgyak elıfordulása a természetes vízfolyás víztesteken 2-18. táblázat: Folyószabályozás és mederrendezés elıfordulása természetes vízfolyás víztesteken 2-19. táblázat: Vízjárást módosító hatások elıfordulása természetes víztesteken 2-20. táblázat: Fenntartási tevékenységek természetes víztesteken 2-21. táblázat: Felszíni vízkivételek a használatok szerint 2-22. táblázat: Kisvízi vízkészlet értékek a alegység területén 2-23. táblázat: A felszín alatti vízkivételek összesítése 2-24. táblázat: Kijelölt víziutak vízfolyás víztesteken 2-25. táblázat: Várható hımérséklet és csapadékértékek a XXI. század elsı harmadában 1 C globális hımérsékletváltozás esetén 3-1. táblázat: Közcélú felszín alatti vízbázisok védıterületeinek és védıidomainak meghatározása 3-2. táblázat: Nitrát-érzékeny területek jellemzıi az alegység területén 3-3. táblázat: Fürdıhelyek kijelölése miatt védett víztestek 3-4. táblázat: Víztıl függı természeti területek az alegység területén 3-5. táblázat: Víztıl függı védett természeti területek fıbb jellemzıi 3-6. táblázat: VKI vízfolyás víztestek (21) védett természeti területtel való érintettsége 3-7. táblázat: VKI tó víztestek (4) védett természeti területtel való érintettsége 3-8. táblázat: Halállomány szempontjából védett vizek és az érintett víztestek 4-1. táblázat: A biológiát támogató hidromorfológiai vizsgálatok 4-2. táblázat: A biológiát támogató fizikai-kémiai elemek vizsgálata 4-3. táblázat: A felszíni víztestek monitoring programjai és a mérési gyakoriságok 5-1. táblázat: Víztestek minısítésének összefoglaló jellemzıi 5-2. táblázat: Vízfolyás víztestek ökológiai minısítésének eredményei minıségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint 5-3. táblázat: Vízfolyás víztestek ökológiai minısítésének eredményei a különbözı kategóriákban 5-4. táblázat: A biológiai elemek szerinti minısítés eredményeinek megoszlása élılény együttesenként 5-5. táblázat: A biológiai minısítés eredménye víztest kategóriánként 5-6. táblázat: A támogató fizikai és kémiai jellemzık szerint végzett vízminısítés eredménye elem csoportonként 5-7. táblázat: Egyéb releváns szennyezık miatt kifogásolt víztestek 5-8. táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai minısítésének eredményei a különbözı víztípusok és használat jellege függvényében

5-9. táblázat: Elsıbbségi anyag(ok) miatt nem jó minısítéső folyóvízi víztestek az EQS túllépést okozó elsıbbségi anyagok megnevezésével 5-10. táblázat: Állóvíz víztestek ökológiai minısítésének eredményei minıségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint 5-11. táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának minısítése tesztenként és víztest típusonként 5-12. táblázat: Gyenge mennyiségi állapotú víztestek a felszín alatti víztıl függı ökoszisztémák állapota alapján 5-13. táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai minısítése tesztenként és víztest típusonként 5-14. táblázat: Természetes fürdıhely kijelölése miatt érintett víztestek állapotértékelése a fürdıvíz minıségi követelmények szempontjából 5-15. táblázat: A víztıl függı élıhely típusok és jellemzı károsodási jelenségek 6-1. táblázat: A mentességi vizsgálatok eredményei (az ok elıfordulása a mentességet igénylı víztestek %- ában) 6-2. táblázat: A célkitőzést elért víztestek %-a idıszakonként, a víztestek típusa szerint 7-1. táblázat: Vízfogyasztás, vízigény alakulása, Tisza vízgyőjtı 7-2. táblázat: Egyéb vízhasználatok alakulása, Tisza vízgyőjtı 7-3. táblázat: A víz- és csatornaszolgáltatás támogatás alakulása 7-4. táblázat: Az átlagos víz- és csatornadíjak alakulása 2000-2009 (Ft/m3) 7-5. táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató az elszámolt költségek alapján (nettó bevétel/üzemi ráfordítás) (2005) (%) 7-6. táblázat: Pénzügyi megtérülési mutató az elszámolt és az elmaradt pótlási és üzemeltetési, karbantartási költségek együttes értéke alapján1 (2005) (%) 8-1. táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél 8-2. táblázat: Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél 8-3. táblázat: Az egyéb szennyezések megelızése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél 8-4. táblázat: Az egyéb szennyezések megelızése, kárelhárítása, kármentesítése érdekében tett intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél 8-5. táblázat: Vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél 8-6. táblázat: Állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél 8-7. táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása vízfolyás víztesteknél 8-8. táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél 8-9. táblázat: A fenntartható vízhasználatokra vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél 8-10. táblázat: A vizes élıhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a vízfolyás víztesteknél 8-11. táblázat: A vizes élıhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása az állóvíz víztesteknél 8-12. táblázat: A vizes élıhelyekre vonatkozó intézkedések alkalmazása a felszín alatti víztesteknél 8-13. táblázat: Az alapintézkedések költsége, Mrd Ft 8-14. táblázat: Elıkészítı és átfogó intézkedések költségei, Mrd Ft1 8-15. táblázat: A beruházási, fejlesztési jellegő kiegészítı intézkedések költsége, Mrd Ft1 8-16. táblázat: 2007-2013 idıszakban a VKI céljaira rendelkezésre álló források becsült összege 1 Értékesítés nettó árbevétele - Áthárított környezetterhelési díj) / (Üzemi ráfordítások - Vízkészletjárulék - Környezetterhelési díj ráfordítás - Szennyvízbírság + Elmaradt pótlás + Elmaradt üzemeltetési és karbantartási költség)

10-1. táblázat: Véleményezési táblázat 11-1. táblázat: Várható hımérséklet és csapadékértékek a XXI. század elsı harmadában 1 C globális hımérsékletváltozás esetén MELLÉKLETEK CÍME 1-1 Népességstatisztika 1-2 A Víz Keretirányelvvel kapcsolatos határvízi egyeztetések jegyzıkönyvei 1-3 Települések alegységi és részvízgyőjtı besorolása 1-4 Vízfolyás típusok referencia jellemzıi (1-25 típus) 1-5 Természetes vízfolyás víztestek 1-6 Állóvíz típusok referencia jellemzıi (1-16 típus) 1-7 Erısen módosított és mesterséges, vízfolyás jellegő víztestek 1-8 Erısen módosított és mesterséges, állóvíz jellegő víztestek 1-9 Felszín alatti víztestek 1-10 sp.2.1.2 és p.2.1.2 FAV víztest földrajzi jellemzés 1-11 sp.2.2.2 és p.2.2.2 FAV víztest földrajzi jellemzés 1-12 sp.2.4.2 és p.2.4.2 FAV víztest földrajzi jellemzés 1-13 p.2.1.2 FAV víztest földtani jellemzés 1-14 p.2.1.2 FAV víztest földtani rétegoszlop 1-15 p.2.2.2 FAV víztest földtani jellemzés 1-16 p.2.2.2 FAV víztest földtani rétegoszlop 1-17 p.2.4.2 FAV víztest földtani jellemzés 1-18 p.2.4.2 FAV víztest földtani rétegoszlop 1-19 p.2.1.2 FAV víztest vízföldtani jellemzés 1-20 p.2.2.2 FAV víztest vízföldtani jellemzés 1-21 p.2.4.2 FAV víztest vízföldtani jellemzés 1-22 sp.2.1.2 FAV víztest vízföldtani jellemzés 1-23 sp.2.4.2 FAV víztest vízföldtani jellemzés 1-24 sp.2.2.2 FAV víztest vízföldtani jellemzés 2-1 Szennyvízterhelés jellemzıi: Kommunális és ipari szennyvízkibocsátások adatai

2-2 Települési Szennyvízelvezetési Információs Rendszer 2-3 Hulladékgazdálkodás jellemzıi 2-4 PRTR köteles telephelyek 2-5 Bányászat 2-6 Felszín alatti víztesteket érı szennyezések a KÁRINFO adatai alapján 2-7 Állattartó telepek 2-8 Halászat, horgászat 2-9 Balesetszerő szennyezések 2-10 Diffúz nitrogén és foszfor terhelés 2-11 Hidromorfológiai beavatkozások 2-12 Felszíni vízkészlet és vízkivételek 2-13 Felszín alatti vízkivételek 2-14 Közlekedés 2-15 Rekreációs vízhasználatok 3-1 Közcélú ivóvízbázisok 3-2 Nitrát- és tápanyagérzékeny területek 3-3 A 78/2008. (IV.3) Korm. rendelet szerint kijelölt fürdıhelyek listája 3-4 Víztesteken található, természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek 4-1 Felszíni vizek monitoring programja Monitoring helyek és vizsgált jellemzık 4-2 Monitoring helyek listája - Felszín alatti vizek 4-3 Monitoring helyek listája - Védett területek 4-4 Jogszabályok, szabványok, mőszaki elıírások 4-5 Felszíni vizek monitoring programja - Terepi jegyzıkönyvek 4-6 Felszín alatti vizek monitoring programja - Terepi jegyzıkönyvek 5-1 Felszíni víztestek állapota 5-2 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 5-3 Határértékek, küszöbértékek, igénybevételi határértékek 5-4 Nitrát-szennyezett területek aránya 5-5 Felszín alatti víztestek kémiai állapotának minısítése

5-6 Vízbázisok veszélyeztetettsége 5-7 Nitrát-érzékeny területek aránya és nitrát-szennyezettségi viszonyok 5-8 Víztıl függı védett természeti területek állapota 6-1 Mentességek indoklása - Útmutató 6-2 Célok, intézkedések 7-1 Víz- és csatornaszolgáltatások megfizethetıségi mutatói településsorosan (2008-2009) 8-1 Alap- és további alapintézkedések részletes ismertetése 8-2 Kiegészítı és pótlólagos intézkedések részletes ismertetése 8-3 Mőszaki intézkedések tartalma 8-4 A Duna-vízgyőjtı magyarországi részére készülı vízgyőjtı-gazdálkodási terv és a Duna vízgyőjtıkerület vízgyőjtıgazdálkodási tervének kapcsolata 9-1 A VGT-hez kapcsolódó országos stratégiák, programok, tervek és projektek 9-2 A VGT-hez kapcsolódó rész-vízgyőjtı és alegységi szintő programok, tervek és projektek 10-1 Alegységi fórum 10-2 Tematikus fórumok 10-3 A tematikus fórumokon elhangzott észrevételek feldolgozása és véleményezése HÁTTÉRANYAGOK CÍME 1-1 Víztest adatlapokat generáló szoftver 2-1 Foszforterhelések számítása kisvízgyőjtı léptéken 2-2 Nitrátterhelés 2-3 A felszíni vizek mennyiségi jellemzése kisvízi készlet 5-1 A felszíni vizek biológiai minısítésének továbbfejlesztése 5-2 Felszíni víztestek jó állapotához tartozó fizikai-kémiai és kémiai határértékek és minısítési rendszer 5-3 Veszélyes anyagokból származó terhelések és vízminıségi hatások 5-4 Természetes vízfolyások hidromorfológiai állapotértékelése 5-5 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának értékelése, minısítése 5-6 Felszín alatti vizekre vonatkozó kémiai küszöbértékek meghatározása 5-7 Diffúz szennyezıdések ellenırzése és a szennyezett területek meghatározása 5-8 Trend vizsgálat összefoglaló a kijelölt VKI monitoring kutak alapján 5-9 Ivóvízbázisok védõterületeinek adatbázisa, sérülékeny vízbázisok állapotának értékelése 6-1 Az erısen módosított állapotú vízfolyás víztestek kijelölése véglegesítésének gazdasági-társadalmi szempontjai és a gazdasági elemzés lépései 6-2 A MERT bányászati tevékenysége és a választott enyhébb célkitőzés gazdasági-társadalmi indoklása 6-3 Aránytalan költség vizsgálatának közgazdasági megalapozása Nyugat-Európában 6-4 Útmutató a közvetett hatások értékelésének lehetıségeirıl 7-1 Településsoros vízigények, valamint részvízgyőjtıre vonatkozó és országos vízigények becslése 2015-re 7-2 2015-ig szóló gazdasági és vízgazdálkodási elırejelzés. Vízigények és egyéb vízhasználatok prognózisa VKI2 projekt Zárójelentés 3. melléklet. 7-3 A költségmegtérülés értelmezése, jelenlegi helyzete és érvényesülését szolgáló megvalósult intézkedések 7-4 A vízszolgáltatásokkal kapcsolatosan fennálló költségviszonyok és a ráfordítások értékelése, a költségek megtérülési szintjének vizsgálata, a helyzet kritikai elemzése és a fejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozása 7-5 Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási-tudományi Bizottság Vízellátási és Csatornázási Bizottsága VÍZIKÖZMŐ VAGYON - GAZDÁLKODÁS ÉS FEJLESZTÉS Ajánlások 2009.november 03.Elıadóülés

7-6 A víz- és csatornadíjak és a megfizethetıség alakulása. A vízminıség-javítási és szennyvízkezelési alternatívák vizsgálata az esettanulmány területeken 7-7 Területi vízgazdálkodás és a VKI célok kapcsolata. 7-8 Javaslat a gazdaságszabályozási eszközök VKI célt szolgáló továbbfejlesztésérıl 7-9 A gazdaságszabályozási eszközök VKI célt szolgáló tovább fejlesztésérıl Vízkészlet járulék rendszer továbbfejlesztése 7-10 Költséghatékonysági szempontok az intézkedési programok kialakítására 7-11 Felszíni vizek szennyezıanyag terhelés csökkentésével összefüggı intézkedési elemek tervezése. Útmutató 7-12 Esettanulmányok az intézkedési programok tervezésére, figyelembe véve a környezeti célkitőzéseket és a költség-hatékonyság szempontjait 7-13 Magyar környezetértékelési esetek 7-14 Fizetési hajlandóság és haszonátvitel vizsgálat a Túr és a Kállay vízfolyás vízgyőjtıjén. Kutatási jelentés 8-1 A vízgyőjtı-gazdálkodás és a mezıgazdaság összehangolásának lehetıségei (javaslatok) 8-2 Javaslat a gazdaságszabályozási eszközök VKI célt szolgáló továbbfejlesztésérıl A meglévı vízienergia-termelı létesítmények vizekre gyakorolt hatásának kezelése a Víz Keretirányelv rendszerében gazdaság szabályozási eszközök alkalmazása javaslat 8-3 Javaslat a gazdaságszabályozási eszközök VKI célt szolgáló továbbfejlesztésérıl A mezıgazdasági politika és VKI célok ágazati szintő koordinációja A területhasználat ésszerősítését segítı szabályozási eszköz 11-1 Éghajlatváltozásra való felkészülés, alkalmazkodás általános kérdései Magyarországon a vízgyőjtı gazdálkodási tervezést figyelembe véve Rövidítések jegyzéke VKI VGT FAVÖKO ICPDR KvVM LE Rvgy EKHE KEOP MePAR EU ECOSTAT EQS CIS TOC KÁRINFO PAH TPH RSD KÖVIZIG OVGT VIZIR OKIR TIR K+F NPI MgSzH MME MAKE ÖM FAV FVM ROP NFGM KHEM BAT Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve) vízgyőjtı-gazdálkodási terv felszín alatti víztıl függı ökoszisztéma Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium lakosegyenérték részvízgyőjtı egységes környezethasználati engedély Környezet és Energia operatív program Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Európai Unió Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet ökológiai állapotminısítési rendszer indikátora számítógépes információs rendszer (Computer Information System) összes szerves szén (total organic carbon) Országos Kármentesítési Program adatbázisa policiklusos aromás szénhidrogének (polycyclic aromatic hydrocarbons) összes ásványolaj szénhidrogén (total petroleum hydrocarbons) Ráckevei (Soroksári) Duna-ág Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Országos Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv Vízgazdálkodási Információs Rendszer Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Településirányítási Információs Rendszer Kutatás és Fejlesztés Nemzeti Park Igazgatóság Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Agrárközgazdasági Egyesület Önkormányzati Minisztérium felszín alatti vizek Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Regionális Operatív Program Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium legjobb elérhetı technológia (Best Available Techniques)

REACH HMKÁ AKG IPPC MTA VAHAVA NÉS IPCC A TA K P vegyi anyagok regisztrációja, kiértékelése és engedélyezése (Registration Evaluation and Authorization Chemicals) helyes mezıgazdasági és környezeti állapot agrár-környezetgazdálkodás Integrált Szennyezés Megelızés és Ellenırzés (Integrated Pollution Prevention and Control) Magyar Tudományos Akadémia Változás Hatás Válaszadás (MTA projekt) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Intergovernmental Panel on Climate Change Alapintézkedések további alapintézkedések kiegészítı intézkedések pótlólagos intézkedések

Bevezetı A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele. A vizek, különösen az édesvizek léte, használata életünk egyik legfontosabb tényezıje, amely miután nem korlátlanul áll rendelkezésünkre költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetıségeket kínál. Miután ez az erıforrás nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre, ahhoz, hogy a jövıben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erıfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelezı az ebben elıírt feladatok végrehajtása, Magyarország - elhelyezkedése miatt alapvetıen érdekelt abban, hogy a Duna nemzetközi vízgyőjtıkerületben mielıbb teljesüljenek a VKI célkitőzései. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba 2 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötıdı élıhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelı vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetıségek nem teszik lehetıvé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidık a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az idıpontok képezik egyben a vízgyőjtıgazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A Víz Keretirányelv általános célkitőzései a következık: a vizekkel kapcsolatban lévı élıhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elısegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminıség javítása a szennyezıanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezıtlen hatásainak mérséklése. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetıen örökség is, amit ennek megfelelıen kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. 2 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák igényeibıl indul ki. Akkor tekinthetık a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minısége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektıl függı természetes élıhelyek mőködését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot vagy potenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig. Bevezetı 1

A különbözı elképzelések összehangolásához elengedhetetlen volt, hogy az érintett területen mőködı érdekcsoportok (gazdák, ipari termelık, horgászok, turizmusból élık, erdészek, természetvédık, fürdık mőködtetıi, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezési folyamatban. A kitőzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminıségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyőjtı-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekrıl rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tőzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen mőszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzıkre van szükség. A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés során meghatározó jelentıséget kapott a társadalmi párbeszéd, amelynek elsı lépése országos szinten a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása volt 2006. december és 2007. június között. Második lépésként, már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentıs vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott. Ez a folyamat 2007 decemberében kezdıdött, és a véleményezık részvételével tartott fórumon, 2008. szeptember 22- én zárult le. A harmadik lépés, a kidolgozott tervezet véleményezése 2008. december 22-én kezdıdött és 2009. november 18-ig tartott. Ezen idı alatt a www.vizeink.hu honlapon közzétett dokumentum tervezetekkel kapcsolatosan lehetett véleményeket megfogalmazni elektronikus és postai úton, a szakmai és a területi fórumokon pedig szóbeli észrevételeket lehetett tenni. Számos esetben az intézkedések megvalósíthatósága az érintettek kompromisszum készségén is múlik. A végleges vízgyőjtı-gazdálkodási terv ezért folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen készült el. A különbözı érdekeltek közötti, illetve a tervezıkkel és az országos vízgyőjtı-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálat végzıivel folytatott konzultáció elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az elkészült terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentısen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, és az érintettek is elfogadják azokat, sıt késıbb részt is vesznek a megvalósításban. A vízgyőjtı-gazdálkodási terv és az alapját képezı valamennyi dokumentum megtalálható a www.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvrıl és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhetı el a www.euvki.hu oldalon, vagy a http://circa.europa.eu/public/irc/env/wfd/ information honlapon. Bevezetı 2

A vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés területei Az egész országra kiterjedı vízgyőjtı-gazdálkodási terv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttmőködve készült el a vízfolyások, az állóvizek és a felszín alatti vizek állapotának javítása, illetve megırzése érdekében. Magyarország, mivel teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így, ellentétben a legtöbb EU tagállammal, csak egy vízgyőjtıkerület a Duna vízgyőjtıkerület - vízgyőjtı-gazdálkodási tervének elkészítésére kötelezett. Ennek kidolgozása szoros együttmőködésben történt a többi érintett tagországgal, a munkát a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fogta össze. Magyarország, a Duna-medencén belül, három nemzetközi részvízgyőjtın (a Duna közvetlen, a Tisza, és a Dráva) osztozik a szomszédos országokkal. Ezek Magyarországra esı területei adják az ún. részvízgyőjtı tervezési területeket, valamint a Duna részvízgyőjtıjébıl jelentısége miatt kiemelendı a Balaton részvízgyőjtıje, így ez az országos tervezés negyedik részvízgyőjtıje. A nemzetközi, valamint a hazai elıírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósult meg: országos szinten az országos vízgyőjtı-gazdálkodási terv, részvízgyőjtı - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton - szinten (4 részvízgyőjtı terv), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) víztestek szintjén (a VKI elıírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI elıírásai alapján egyértelmően lehatárolt 869 vízfolyás szakaszt, 213 állóvizet, 185 felszín alatti víztestet jelent). 1-1. térkép: Magyarország és a Duna vízgyőjtıkerület Bevezetı 3

1-2. térkép: Magyarország részvízgyőjtı területei Felelısök: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közremőködés a Duna vízgyőjtıkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Operatív feladatok végrehajtása az alábbi munkamegosztás szerint folyt: országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), Budapest részvízgyőjtı tervek elkészítése és a részvízgyőjtın belül a tervezés koordinációja: Duna részvízgyőjtı: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Gyır Tisza részvízgyőjtı: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Dráva részvízgyőjtı: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton részvízgyőjtı: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása: Bevezetı 4