1 Kelet-magyarországi Biomonitoring Hálózat A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (TIKÖFE) LIFE- projektje
LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt A LIFE-projektben résztvevő városok és civil szervezetek Miskolc 2 Nyíregyháza Debrecen Békéscsaba White Club Szeged
3 A projekt előzményei Hazai elvárások Európai Uniós elvárások A lakosság igénye a tisztább, egészségesebb környezet iránt Az EU tagoknak fejleszteni kell a levegőminőségi monitoring rendszereket A lakosság igénye a környezet állapotát jelző információkra A környezet állapotát jellemző adatokat közvetíteni kell a lakosság felé Több városra kiterjedő levegőminőségi biomonitoring -rendszer létrehozása-life projekt
4 Bioindikáció a környezeti állapot figyelésére A biomonitoring- rendszerben élő szervezeteket alkalmazunk a környezet minőségváltozásának nyomon követéséhez. A biomonitoring- rendszerben alkalmazott élő szervezeteket bioindikátoroknak nevezzük. A bioindikátorok lehetnek: Akkumulációs indikátorok Relatív indikátorok A káros anyagok észrevehető élettani hatás nélkül felhalmozódnak az élő szervezetben. Ebben az esetben a növények kémiai analízise szolgáltat információt. A káros anyagok kis mennyiségben is anyagcsere-változásokat váltanak ki. A növényen szemmel látható elváltozások jönnek létre:elszíneződés, méretbeli visszamaradás, stb.
5 Bioindikáció a környezeti állapot figyelésére A bioindikációs vizsgálat az indikátor-szervezet jelenlététől függően kétféle lehet: Passzív vizsgálat A kiválasztott indikátor jelen van az ökológiai rendszerben. Aktív vizsgálat Az indikátort be kell juttatni az ökológiai rendszerbe.
6 A városokban előforduló főbb légszennyező források és anyagok Kohászat, kerámia- és vegyipar, festékgyártás Nehézfémek: ólom(pb), kadmium(cd), higany(hg), cink(zn) Közlekedés Pb, Cd, nitrogén-oxidok (NO x ),por, felszínközeli ózon Lakótömbök, lakóházak fűtése Kén-dioxid(SO 2 ), por Kőolajfinomítók, vegyipar Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), por
7 Nehézfémek A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai Ólom (Pb): károsítja a vérképző és kiválasztó szerveket, elraktározódik a csontokban, roncsolja az agysejteket. Kadmium (Cd): károsítja a vesét, gátolja a csontképzési folyamat enzimjeit, ezáltal csontritkulást okoz. Élettani hatását Japánban fedezték fel -Itai-itai kór /spontán csonttörés/. Higany (Hg): károsítja az agysejteket, mozgásszervi elváltozásokat idéz elő. Élettani hatását leginkább Japánban tapasztalták- Minamata kór /1938. Minamata-öböl/. Cink (Zn): károsítja a légzőszervrendszert és az emésztőszervrendszert.
8 A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai Nitrogén-oxidok Nitrogén-monoxid (NO): A szervezetben folyamatosan keletkezik-aminosav átalakítás közben. Ingerületátvivő anyag, az immunrendszer fontos tagja, vérnyomáscsökkentő. Antropogén forrása a közlekedés. Részt vesz a savas eső kialakításában. Dinitrogén-oxid (N 2 O): kéjgáz -XIX.században érzéstelenítésre használták. Hatását a központi idegrendszerre fejti ki, hallucinációt, látászavart okoz. Tartós használata bénuláshoz vezet. Nitrogén-dioxid (NO 2 ): légzőszervi megbetegedéseket okoz, károsítja a légutak nyálkahártyáját, hatására asztma alakulhat ki. Részt vesz a savas eső kialakításában is.
9 A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai A savas eső kialakulása NO + O 3 = NO 2 + O 2 2NO 2 + H 2 O = HNO 2 + HNO 3 NO 2 + OH* = HNO 3 NO + NO 2 + H 2 O = 2HNO 2
10 A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai Felszínközeli ózon (O 3 ) 1940-50-es évek: Los Angeles típusú (fotokémiai) szmog, amely erős napsütés hatására, nagy gépkocsiforgalom esetén jelent meg. A jelenség kialakulásáért a nitrogén-oxidok, a szénmonoxid, a szénhidrogének és az ózon a felelősek. Ezek az anyagok főleg a gépjárművek belső égésű motorjaiból származnak, de jelentős forrásuk az ipari tevékenység is. A fotokémiai szmog kialakulása: NO+RO 2 NO 2 +RO (NO-ból és szénhidrogénből NO 2 ) NO 2 +hn NO+O (NO 2 fény hatására bomlik-fotokémiai reakció) O+O 2 O 3
11 A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai A felszínközeli ózon hatásai Agresszív, oxidáló hatású Légúti gyulladás Szem irritációja, gyulladása Erősen rákkeltő Növények leveleit oxidálja, a levelek foltosodnak Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést
12 A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai Kén-dioxid (SO 2 ) Fontos szerepet játszik a savas eső kialakításában, a nitrogénoxidokkal együtt a csapadékkal savat képez. A savas eső hatása: A talajból kimossa a tápanyagként szolgáló káliumot, kalciumot és magnéziumot. A talajban lévő mérgező fémek a savas eső hatására mobilizálódnak és könnyen felvehetővé válnak a növények számára. Befolyásolja a természetes vizek minőségét és élővilágát. Rongálja az épületeket, műemlékeket.
13 A városokban előforduló főbb légszennyező anyagok hatásai Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 3,4. - benzipirén /benzo -a-pirén/ 3,4 - benzfluorantrén 1,12 - benzperilén 11,12 - benzfluorantrén fluorantrén indeno - /1,2,3-c,d/ - pirén Erősen rákkeltő anyagok!
14 A LIFE-projekt során alkalmazott módszerek Vizsgált anyagok Alkalmazott növények Nehézfémek, PAH Fák/ levélfelszínének analízise/ Por Ózon Fák /levélfelszínének analízise, tömegmérés/ Dohánylevél (BEL W3 klón) Kén-dioxid Angolperje
15 A LIFE-projekt mintavételi helyeinek kijelölése A városok faállományának feltérképezése (hol, milyen fajok). A megfelelő fafajok kiválasztása( fejlett lombkorona, min.10 év). Szükséges monitoring fák ültetése. Passzív vizsgálatok: 50-100 mintavételi helyen. Aktív vizsgálatok: 20 mintavételi helyen.
16 Passzív vizsgálatok a LIFE-projektben A fák levélfelszínének vizsgálata (nehézfémek, PAH, por) A passzív vizsgálat menete: A megfelelő faj kiválasztása, és megjelölése a LIFE logóval ellátott szalaggal Mintavételezés, a kiválasztott fafajok levélmintáinak begyűjtése A levélminták papírzacskóban történő elhelyezése A levélminták elszállítása a vizsgálat helyszínére (Debrecen) A levélminták analízise
17 Aktív vizsgálatok a LIFE-projektben Dohánynövény (BEL W3 klón) levelének vizsgálata (Ózon) Iskolád ebbe a vizsgálatba kapcsolódik be! Az aktív vizsgálat menete: A dohánymagok elvetése (március első hete) A palánták átültetése (április második hete) A palánták kiültetése (május ötödik hete) A vizuális megfigyelések kezdete (május ötödik hete) A levélfoltosodás mértékének megállapítása a levélfoltosodástérkép segítségével (május ötödik hete-június utolsó hete) A vizsgálatok eredményének elküldése (június 30-ig)
18 A LIFE-projekt során alkalmazott növények Az aktív vizsgálat során figyelemmel kísérjük az ózon dohánynövény levelére kifejtett hatását.
19 Aktív vizsgálatok a LIFE-projektben Angolperje levelének vizsgálata (Kén-dioxid) Az aktív vizsgálat menete: Cserepenként 1 g növénymagot elvetünk A palántákat 2 hétig védett helyen neveljük 2 hét után a növényeket 1.5 m magasságban kihelyezzük a mintavételi területre A vizsgálat 4 hétig folyik, minden héten mintavételezzük a növényt: a felső 4-6 cm hosszúságú leveleket levágjuk A levágott leveleket laboratóriumi körülmények között elégetjük Atomabszorpciós módszerrel elemezzük a levélhamu SO2 tartalmát
20 A LIFE-projekt során alkalmazott növények Az aktív vizsgálat során figyelemmel kísérjük a kéndioxid mennyiségének változását. A vizsgálathoz az angolperje levelét használjuk fel.
21 A LIFE-projekt várható eredményei A városok zöldfelületeinek növekedése A városok levegőminőségi térképeinek elkészítése Ajánlások megfogalmazása és közvetítése a döntéshozók felé az egészségesebb környezet kialakítása érdekében A módszer bemutatása és elterjesztése A lakosság környezettudatának fejlesztése Tudományos szintű eredmények megjelenése Az iskolák, a civilek és a városok vezetése közötti kapcsolatok élénkítése
22 Készítette: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Antal János és Antal Jánosné E-mail: antaljanos@tiszanet.hu, http://www.tiszanet.hu/csemete/ Telefon: 62/424-392, fax: 62/424-392, mobil: 70/256-2101 2004.