A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei"

Győző Szőke
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei

2 1. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK: Reakciókészsége közönséges hőmérsékleten nem nagy, aktivitása azonban a hőmérséklet emelkedésével nagymértékben fokozódik, magasabb hőmérsékleten a legtöbb elemmel egyesíthető. A vegyületek közül a víz nem, csak az erős savak és lúgok oldják. fémekkel, félfémekkel ionos vegyületeket (szulfidokat) alkot, pl.: Fe + S = FeS vagy Zn + S = ZnS nemfémekkel kovalens vegyületeket képez: Hidrogénnel 400 C körüli hőmérsékleten hidrogénszulfiddá vegyül: H 2 + S = H 2 S Meggyújtva halványkék lánggal kén-dioxiddá ég el: S + O 2 = SO 2

fémekkel, félfémekkel ionos vegyületeket (szulfidokat) alkot, pl.

3 2. Hidrogén-szulfid: H 2 S, kénhidrogén Tulajdonságok: A levegőnél sűrűbb, kellemetlen záptojásszagú, mérgező gáz. Könnyen cseppfolyósítható: szobahőmérsékleten nyomással vagy erősebb hűtéssel Vízben közepesen oldódik. Levegőn 300 C-on meggyullad. A hidrogén-szulfid és levegő elegye robbanékony. Könnyű oxidálhatósága következtében redukáló hatású, a halogéneket redukálja, s ezért a brómos vagy a jódos vizet elszínteleníti: H 2 S + Br 2 = 2HBr + S A hemoglobinra gyakorolt redukáló hatása miatt mérgező. Belélegezve ájulást, majd halált okoz. Felhasználása: Ipari, gyakorlati alkalmazása nincs. A kénhidrogénes víz fontos laboratóriumi alapanyag.

A hidrogén-szulfid és levegő elegye robbanékony.

4 3. Kén-dioxid: SO 2 Tulajdonságok: színtelen, szúrós szagú, köhögésre ingerlő, mérgező gáz. Könnyen cseppfolyósítható: szobahőmérsékleten nyomással vagy -10 C-ra való lehűtéssel. (Oka: a kén-dioxid molekula dipólusos, mint pl. a víz.) Vízben jól oldódik, vízzel kénessavvá egyesül: SO 2 + H 2 O = H 2 SO 3. A reakció megfordítható, forraláskor a kénessav elbomlik.

(Oka: a kén-dioxid molekula dipólusos, mint pl. a víz.

5 Reakciói: Oxigénnel magasabb hőmérsékleten sem vegyül, de katalizátor (pl.: V 2 O 5 ) jelenlétében oxigénnel kén-trioxiddá oxidálódik: 2SO 2 + O 2 = 2SO 3. Ez a reakció magasabb hőmérsékleten megfordíthatóvá válik. Könnyű oxidálhatósága miatt erős redukálószer. Redukáló hatásával függ össze erősen mérgező volta, tisztán belélegezve halált okoz. Erősebb redukálószerekkel szemben azonban oxidáló hatású, így pl. a hidrogén-szulfidot vízzé és kénné oxidálja: SO 2 + 2H 2 S = 2H 2 O + 3S (Ezzel a reakcióval magyarázható a vulkáni kéntelepek keletkezése.)

Ez a reakció magasabb hőmérsékleten megfordíthatóvá válik. Könnyű oxidálhatósága miatt erős redukálószer.

6 Előfordulása: előfordul a vulkáni gázokban is. A fűtőanyagok többnyire tartalmaznak ként is, ezért elégetésükkor kén-dioxiddal szennyezik a levegőt. A levegőbe jutó kén-dioxid a csapadékban oldódik. A savas esők károsító hatását többek között ez is okozza. Felhasználása: kénsavgyártás cellulóz előállítása fertőtlenítés, boroshordók kénezése, tisztítás

szennyezik a levegőt. A levegőbe jutó kén-dioxid a csapadékban oldódik.

7 4. Kén-trioxid: SO 3 Előállítása: kén-dioxid oxidálása katalizátorral (pl. V 2 O 5 ): 2SO 2 + O 2 = 2SO 3 Felhasználása: kénsavgyártás Vízzel hevesen, erős hőfejlődés közben kénsavvá egyesül: SO 3 + H 2 O = H 2 SO 4. A reakció megfordítható, forraláskor a kénsav elbomlik.

8 5. Kénsav: H 2 SO 4 Tulajdonságok: színtelen, szagtalan, a víznél nagyobb sűrűségű, viszkózus (olajszerűen folyó) folyadék, olvadáspontja 10 C. Vízzel minden arányban elegyedik, az oldódás jelentős hőfejlődéssel jár (exoterm). Víz és kénsav hirtelen elegyítésekor az elegy felforrhat, kifuthat, és súlyos sérüléseket okozhat. Hígításkor ezért mindig a kénsavat öntjük a vízbe, lassan és állandó kevergetés (üvegbot) közben!

Vízzel minden arányban elegyedik, az oldódás jelentős hőfejlődéssel jár (exoterm).

10 Erős nedvszívó hatású, a levegőn álló tömény kénsav a levegőből megkötött vízgőztől is felhígul. Ezért vízelvonó szerként és gázok tisztítására használják. Hidrogént és oxigént, tehát a víz alkotóelemeit tartalmazó vegyületekből is vizet von el. Ezért a szerves vegyületek nagy részét (pl.: cukrot, fát, papírt, bőrt, húst, stb.) vízelvonás közben roncsolja, elszenesíti. Emiatt veszedelmesen maró, roncsoló hatást fejt ki a testfelületre jutott kénsav is. Mivel azonban hatásának a kifejtéséhez viszonylag hosszabb idő szükséges, ezért célszerű a bőrre jutott kénsavat először száraz ruhával gondosan felitatni, s azután bő vízzel lemosni. Nedves ruhával letörölni a kénsavat nem szabad, mert akkor a kénsav és a víz elegyedésével járó hőfejlődés a kénsav roncsoló hatását meggyorsítaná, fokozná.

) vízelvonás közben roncsolja, elszenesíti. Emiatt veszedelmesen maró, roncsoló hatást fejt ki a testfelületre jutott kénsav is.

11 Molekularácsos vegyület, ezért a vízmentes kénsav az elektromos áramot nem vezeti. Igen erős sav, kettő proton leadására is képes (két lépésben), miközben oxóniumionok és szulfátion keletkeznek: H 2 SO H 2 O SO H 3 O + (szulfátion) (oxóniumionok)

Igen erős sav, kettő proton leadására is képes (két lépésben),

12 A híg kénsav a cinket, a vasat és több más fémet hidrogénfejlődés közben oldja. (A rezet nem.) Ezért laboratóriumi hidrogénfejlesztésre alkalmas. Pl.: Zn + H 2 SO 4 = H 2 + ZnSO 4 (cink-szulfát). A tömény kénsav a rezet kén-dioxidfejlődés közben oldja. Ezért laboratóriumi kén-dioxidfejlesztésre alkalmas. Pl.: Cu + 2H 2 SO 4 = CuSO 4 (réz-szulfát) + 2H 2 O + SO 2. A fémek oldásakor a kénsav sói keletkeznek. A kénsav sói a szulfátok. A sók fémionból és savmaradékionból álló vegyületek.

A tömény kénsav a rezet kén-dioxidfejlődés közben oldja. Ezért laboratóriumi kén-dioxidfejlesztésre alkalmas. Pl.

13 A kénsav előállítása: 1) kéndioxidból két lépcsőben: SO 2 + H 2 O = H 2 SO 3 2H 2 SO 3 + O 2 = 2H 2 SO 4 (katalizátorral) 2) kontakt kénsavgyártás: 2SO 2 + O 2 = 2SO 3 (katalizátorral, magas hőmérsékleten) SO 3 + H 2 SO 4 = H 2 S 2 O 7 (dikénsav = pirokénsav = óleum = vitriol keletkezik) H 2 S 2 O 7 + H 2 O = 2H 2 SO 4 (óleum hígítása vízzel) Kénsav felhasználása: ólomakkumulátor készítése vízelvonó szer roncsoló szer katalizátor oxidálószer ipari alapanyag (műtrágya-, robbanószer-, festék- és gyógyszergyártás, stb.)

pirokénsav = óleum = vitriol keletkezik) H 2 S 2 O 7 + H 2 O = 2H 2 SO 4 (óleum hígítása vízzel) Kénsav felhasználása:

Hasonló dokumentumok

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer