HU f-t С ^f -I 4 U KFKI-1982-43 PÄLFALVI J. BALESETI DOZIMETRIAI CÉLRA HASZNÁLHATÓ RADIÁTOR NÉLKÜLI SZILARDTEST-NYOMDOZIMÉTER FEJLESZTÉS chungariafl ftcadcmp CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST
KFKI-1982-43 BALESETI DOZIMETRIAI CÉLRA HASZNÁLHATÓ RADIATOR NÉLKÜLI SZILÄRDTEST-NYOIiDOZ 1 MÉTER FEJLESZTÉS Pálfalvi József Központi Fizikai Kutató Intézet H-1525 Budapest 114, Pf.49 HU ISSN 0368 5 330 ISIW 9GA l/l D?,9 1
KIVONAT Jelen riportban beszámolunk a Kodak-Pathé LR 115 tipusu mag meglökésen alapuló szilárdtest nyomdetektor neutron érzékenységének vizsgálatáról. A vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a közleményben javasolt kiértékelési módszer használatával 25%-nál kisebb hibával számitható a gyorsneutron fluxus-süruség, ha a neutron spektrum becsülhető, igy ez a detektor jól használható baleseti dozimetriai célokra. АННОТАЦИЯ Исследовалась чувствительность к нейтронам твердотельных трековых детекторов частиц отдачи типа Кода-Патэ ЛР-115. Результаты показывают, что в случае возможности предварительной оценки спектра нейтронов предложенный нами метод расчета позволяет повысить точность определения плотности быстрых нейтронов на 25%. Следовательно, этот детектор может успешно применяться в аварийной дозиметрии. ABSTRACT Investigation on Kodak-Pathé LB 115 Cellulose nitrate recoil track detectors are summarized. The bacground was investigated and a set of new measurements was made to prove the applicability of the sensitivity calculation for water-moderated fision neutrons. It is shown that such tract detectors are capable of measuring the fast neutron flux density, using the suggested evaluation methods, with an error of less than 25% when the neutron spectrum can be estimated. They are therefore usable not only for flux density measurements in beam geometry but also for area and accident dosimetry.
TARTALOMJEGY ZÉK Oldal BEVEZETÉS 1 KÍSÉRLETEK 3 1. Maratási sebességek és a háttér mérése 3 2. Reprodukálhatóság és érzékenység vizsgálatok... 4 3. Érzékenység vizsgálatok kis átlag energiájú neutronokkal. 8 ÖSSZEFOGLALÁS 9 IRODALOM 10 TÁBLÁZATOK ABRAK 11 13 0
- 1 - BEVEZETÉS A nukleáris erőmüvek számának növekedése, valamint a gyorsítók és egyéb neutronforrás )k gyógyászati és más célú felhasználása nagymértékben növelte a neutrondozimetria jelentőségét. Ismeretes viszont, hog/ bár több, különféle elv alapján működő neutrondozlmeter van használatban, és az előrehaladás e téren az utóbbi mintegy tiz évben jelentősnek: mondható, mégis igen sok a nyitott kérdés a neutrondozimetriában. Sem a munkahelyi, sem a baleseti neutrondózis-mérés nem mondható megoldott kérdésnek. A szilárdtest nyomdetektorok alkalmazása több biztató lehetőséget kinál a neutrondozimetriában, és ezért érthető a viszonylag nagy aktivitás az ilyen vonatkozású kutatás területén. Az a felismerés, hogy csupán a neutronok által valamely anyagban meglökött magok detektálásával a neutron- -fluxus sűrűség és következésképpen a neutrondózis meghatározható nagy előrelépést jelentett a baleseti neutrondozimetriában. Ezzel a detektortipussal Magyarországon először az ATOMKI-ban kezdtek el foglalkozni, majd a vizsgálatok a KFKI-val közösen folytak. Elsősorban alapvető kérdéseket kellett tisztázni: milyen detektor anyagok használhatóak egyáltalán és ezeknek milyen a neutron érzékenységük. A kezdeti vizsgálatok során megállapítottuk, hogy különböző tipusu polikarbonát és cellulóz nitrát alapanyagú detektorok a legalkalmasabbak. A neutron érzékenységet neutron generátorral előállított monoenergiás /2,4 és 14 MeV/, valamint a KFKI-ban lévő WR-SM reaktor biológiai csatornájában nyerhető, viszonylag nagy átlag energiájú /A» 1,5 MeV/ neutronokkal végeztük. 1980-ban rendelkezésre álló eredmények lehetővé tették a rutin dozimetriára való alkalmazás kidolgozását.
- 2 - A doziméter és a kiértékelő rendszer fejlesztésekor az alábbi szempontokat kellett figyelembe venni: ~ könnyen és olcsón beszerezhető detektor alapanyag, - gyors, lehetőleg automatikus kiértékelhetőség, -jó reprodukálhatóság. A szempontok alapján a választás a francia Kodak-Pathé cég által gyártott, cellulóz nitrát alapanyagú, LR 115 II tipusu detektorra esett. Az általunk választott anyag igen vékony - kb. 13 ura - és piros szinü. A neutronok által meglökött C, 0, N magok az anyagban látens nyomokat Áoznak létre, melyek kémiai maratással felerosithetoek, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a maratás során a látens nyomokból lyukak képződnek, melyek a piros anyagban jól észlelhetőek, közönséges fény mikroszkóppal vagy automatikusan működő képanalizátorral megszámlálhatóak. A további munkához rendelkezésünkre állt tehát a detektor anyag, a korábbi vizsgálatokból l, 2, J, 4, 5 J a neutron érzékenységet leiró empirikus összefüggés: к S(E)= (m.l + cl 0 )^-j 111 /itt m=-l,07.lő 8 um" 1, c= 8,115.10~ 9 um" 1, k= 2,25 kísérleti utón nyert állandók; 1 a detektor maratás előtti és 1 a maratás utáni vastagsága um-ben; Б a neutron energia MeV-ben és E Q = 1 MeV/, valamint a mérőeszközök /VIDIMET II A tipusu képanalizátor [6j és TESATRONIC DIGITAL tipusu fólia vastagságmérő/. Az alábbi vizsgálatok elvégzését tűztük ki célul; - a detektor érzékenysége hogyan függ a maratáshoz használt anyagok /KOH, NaOH/ hőmérsékletétől és koncentrációjától, - milyen sebességgel csőkken a maratás során maga a detektor anyag és a detektor anyagot hordozó poliészter fólia vastagsága, - háttér nagysága,
- 3 - - az /l/-es összefüggésben szereplő konstansok állandósága különböző gyártási idejű anyagokra, - a mért nyomsürüség lineárisan változik-e a neutron fluenssel, reprodukálhatóság, - alkalmazható-e az /l/-es összefüggés a gyakorlatban leginkább várható, de eddig még nem vizsgált kis - i MeV körüli - átlagenergiájú neutronokra. A továbbiakban ezen vizsgálatokról számolunk be. KÍSÉRLETEK 1. Maratási sebességek és a háttér mérése (VJ 2 A detektorokat kb. 3 cm -es felületű darabokra vágtuk es a hordozó réteg egy részéről acetonnal eltavolitottuk a detektor anyagot, azért, hogy mind a hordozó anyag, mind a detektor anyag vastagsága mérhető legyen, ugyanazon a darabon a maratás előtt és után is. Ezután a detektorokat meghatározott időkig marattuk különböző körülmények között KOH és NaOH oldatokban. A hőmérsékletet 4O-60 C-ig, az olda.ok koncentrációját 2 n-t51 6 n-ig változtattuk. A hőmérséhet stabilitást termosztáttal biztositottuk. Már az első kisérleteknél kiderült, hogy a KOH-val történő maratás igen gyors е.з emiatt nehezen kézben tartható, igy a további kísérletekben csak NaOH-t használtunk. A maratási időkből és a lemaratott rétegvastagságokból számoltuk a sebességeket és a nyert értékeket táblázatokba foglaltuk. A kiértékelés során megállapítottuk, hogy legalkalmasabb marató anyag a 2,5 n NaOH. Az is világossá vált azonban, hogy a különböző gyártási idejű detektorok maratási sebességei nem egyformák, tehát azt minden uj sorozat használatba vételekor meg kell határozni. Példaként az 1. táblázatban megadjuk a maratási sebességeket 2,5 n NaOH oldatra, különböző hőmérsékleteknél. Az első 3 sorban közölt adatok 1979-es gyártású,
- 4 - a 4-ben adottak 1980-as évjáratú detektorra vonatkoznak. Megállapítottuk, hogy a detektorok háttere függ a gyártási sorozattól, de azonos gyártási sorozaton belül független a Maratási körülményektől, kizárólag a detektor felületéről lemaratott rétegvastagság függvénye. Ez a függvény egy egyenessel közelíthető az 5-8 jum-ig terjedő tartományban, e fölött exponenciálisan növekszik. Célszerű a teljes - 5-10 fim-ig terjedő tartományra exponenciális közelítést használni. Ez a háttér függvény minden gyártási sorozatra külön meghatározandó. Az 1. ábrán két különböző gyártási sorozatra bemutatjuk a háttér nyomsürüség - lemaratott rétegvastagság görbét. Az 1. exponenciális görbe paraméterei: r = 0,97; a= 2,34; b» 0,46; a 2-nál r 2 = 1,00; a= 1,93; b= 0,52. 2. Reprodukálhatóság és érzékenység vizsgálatok [7] Erre a célra nagyszámú különböző gyártási idejű detektort sugaraztunk be jól ismert neutron sugárzási terekbe», különböző ideig. A besugárzást a KFKI WR-SM reaktorának biológiai besugárzó csatornájában végeztük. Olyan spektrumokat alakítottunk ki különböző szűrő kombinációkkal /5 mm B.C, 70-145 mm Bi, 165 mm Polietilén/, melyeknek átlagenergiája a már korábban is vizsgált energiatartományba esik /1,5-1,8 MeV/. Ezeket a spektrumokat a 2. és 3. ábrán mutatjuk be. /Az ábrák az R40 tipusu számítógéphez csatolt rajzgépen készültek/ Minden egyes besugárzáshoz kalibrált aktivációs és hasadási nyomdetektorokkal meghatároztuk a neutronfluenseket is. Ezután a detektorok kezdeti vastagságait megmértük, majd csoportokra osztottuk és csoportonként különböző körülmények között marattuk. Változtattuk a maratási időt /vagyis a lemaratott rétegvastagságot 5-11 iim-ig/, a NaOH koncentrációját /2-6 n-ig/ és a hőmérsékletet /40-60 C-ig/. A maratások után újra megmértük a detektor vastagságokat és a VIDIMET II A képanalizátorral mértük a nyomsürüségeket.
- 5 - Az így nyert nagymennyiségű adatot matematikai statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel egy HP 97-es asztali számológépen. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az eredményeket. - A nyomkialakulás és nyomfeltárás azonos besugárzások és maratási körülmények között is bizonytalan - a reprodukálhatóság rossz- a 7 um-nél kisebb lemaratott rétegvastagságoknál. A 10 um-nél nagyobb lemaratott rétegvastagságoknál részben a megnövekedett háttér részben a nyomok eltorzulása miatt a mérési hibák erősen megnövekednek. Tehát a használható intervallum 7-10 um-ig terjed. - Ezen intervallumon belül, egy adott lemaratott rétegvastagságnál a mért effektiv nyomsürüseg lineárisan függ a neutron fluenstöl és egy adott fluens esetén a reprodukálhatóság 10 %-nál kisebb hibával biztosi tott,»nindazon esetekben, amikor a mért effektiv nyomsürüseg /összes nyomok száma 2 5 2 minusz a háttér/ a 10-5.10 nyom/cm tartományba esik. Kis nyomsürüségnél a háttér, nagy nyomsürüségnél a nyomok átfedései miatt a mérési hibák megnövekednek. - Megállapítottuk, hogy a vizsgált maratási körülmények között a detektor érzékenysége nem függ sem a marató oldat /NaOH/ töménységétől sem a hőmérsékletétől, csak kizárólag a detektor kezdeti és a maratás utáni érzékeny réteg vastagságától. - Az /l/-es összefüggésben szereplő paraméterek értékei az általunk vizsgált 4 különböi.5 gyártási idejű detektorokra mérési hibán belül azonosak voltak, azonban а к értéke, amelyik az előzetes kísérletekből 2,25-nek adódott, minden vizsgált esetre 2,20-nak bizonyult, igy ezt az értéket fogadtuk el érvényesnek. A nagyszámú mérés részletes bemutatására itt nincs lehetőség, ezért csak egy tetszőlegesen választott detektor sorozat
- 6 - kiértékelésének eredményeit illusztráljuk a 4. ábrán, ahol megadjuk az effektiv nyomsürüségeket a lemaratott rétegvastagság függvényében. A felhasznált detektorok kezdeti rétegvastagsága azonos volt. Ugyanolyan spektrumú neutron térben sugaraztuk be őket 3 különböző ideig. Minden detektort 2,5 n NaOH oldatban marattunk 4 különböző /40, 50, 55, 60 С/ hőmérsékleten. Az 1000 másodperces besugárzáshoz tartozó effektiv nyomsürüségeket karikával, az 500 s-hez tartozókat négyzettel, végül a 250 s-hez tartozókat háromszöggel vagy x-el jelöltük. A kihúzott egyeneseket a mérési pontokra történő lineáris illesztéssel kaptuk. Az eredmények lehetővé tették, hogy egy rutin baleseti doziméter felépítését és a kiértékelési rendszert optimalizálását. Ezt ismertetjük az alábbiakban. 2 a./ Egy doziméterben 2 db, kb. 2 cm felületű azonos gyártásból származó detektort kell elhelyezni, ezenkívül a háttér és maratási sebesség vizsgálatokhoz 8-10 detektort kell félretenni. b.( Az összes detektor felületének egyharmadáról acetonnal lemossuk az érzékeny réteget és vastagságmérővel mérjük az érzékeny réteg vastagságdcat /1, um/. с./ 2-4 félretett detektor vizsgálatával megállapítjuk az érzékeny réteg maratási sebességét 2,5 n NaOH oldatban 50, illetve 60 C-os hőmérsékleten. d./ A maradék félretett detektorokat 2,5 n NaOH oldatban 50 és 60 C-os hőmérsékleteken ugy marjuk meg /a maratási sebességek ismeretében megválasztva az időt/, hogy a lemaratott rétegvastagság kb. 7 um legyen /a maratás után természetesen a rétegvastagságokat újra mérj (ж/. Ezután számoljuk a háttér-nyomsürüségeket. Ezen procedura 2-3-szori megismétlésével felrajzoljuk mind 50, mind 60 C-os hőmérsékleten a lemaratott rétegvastagság függvényében a háttér nyomsürüség görbét a 7-10 um-ig terjedő tartományban.
- 7 - е./ A besugárzott detektorok egyikét 50, a másikat 60 C-os hőmérsékletű 2,5 n NaOH oldatban maratjuk és számoljuk a nyomsqrüségeket több lépésben ad./ pontban foglaltakhoz hasonlóan. Ezután a háttér görbéből vett értékek levonásával képezzük az effektiv nyomsurüségeket. Az összes igy nyert effektiv nyomsűrűség - lemaratott rétegvastagság számpárra egyenest illesztünk. f./ Az egyenesből meghatározzuk a 41= 9 um lemaratott vastagsághoz tartozó nyomsürüséget /T, nyom/cm / és a maradék rétegvastagságot /1=1_ - Л1/. g./ Az alábbi összefüggésből kiszámítjuk az átlag érzékenységet.?» (E)-dE E l S = (m.l+cl). ^-., /2/ о Е 2 J ^ (E)-clE itt a Ó (E) a differenciális neutron-fluxussürüség /tetszőlegesen normált lehet/) E, a neutron spektrum legalsó, E» a legfelső energia határa /MeV-ben/. h./ Meghatározzuk az neutron fluenst a E,, E_ energia tartományban a = - - /cm"2 / képletből. /3/ A gyakorlatban - pl. a Paksi Atomerőműnél - elképzelhető neutron spektrumok azonban sokkal lágyabbak /az átlag energia *v 1 MeV/, mint az eddigi vizsgálataink során felhasználtak, így következő feladat volt megvizsgálni a ki-
I - e - I i alakitott rendszer alkalmazhatóságát lágyabb spektrumú neutron terekben is. 3./ Érzékenység vizsgálatok kis átlag energiájú neutronokkal [ej Ezekhez a vizsgálatokhoz a Bombay-i Bhabha Atomkutató Központ Apsara nevű reaktoránál 4 különböző pozícióban besugarazott, de eddig ki nem értékelt, detektorokat használtuk fel. Az átlag energiák 0,8-1,1 HeV-ig változtak. Minden pozícióban több sorozat detektort sugaraztunk be. A sugárzási tér bemérését ugy végeztük, hogy először egy számitógépes programmal, elméletileg meghatároztuk a neutron spektrumokat, majd hitelesített aktivációs- és hasadóanyag radiatoros nyomdetektorokkal végzett mérésekkel az elméleti spektrumokat korrigáltuk és kiszámítottuk a m. *топ fluenseket a 0,5 ev-tói 10 MeV-ig terjedő eneraia intervallumra. Az 5. és 6. ábrán megadjuk a számított ét a korrigált spektrumokat mind a 4 besugárzó helyre. Az 5. ábrán a legfelső spektrum az 1. besugárzó helyre számított, az alatta lévő a korrigált; a 3. spektrum a 2. besugárzó helyre számított és alatta a korrigált látható. A 6. ábrán ehhez hasonlóan a 3. ós 4. besugárzó helyekre. A görbéket a valóságos helyükről a rájuk irt értékek szerint elcsúsztattuk az átfedések elkerülésére. Ezek után a 2-es pontban javasolt technikával kiértékeltük az LR 115 II tipusu nyomdetektorokat is, melynek során a /2/-es és /3/-as képlet felhasználásával meghatároztuk az átlag érzékenységeket és a fluenseket. A 7. ábrán bemutatjuk mind a négy besugárzás l-l véletlenszerűen kiválasztott detektorának kiértékelése során nyert effektiv nyomsüruség-bemaratott rétegvastagság értékpárokat és az ezekre illesztett egyeneseket. A 2. táblázatban összefoglaljuk a mérési eredményeket. Az első oszlopban megadjuk a vizsgált LR 115 II nyomdetektorral. a második oszlopban a hitelesített detektorokkal kapott fluxus-sürüségeket és a hozzájuk tartozó szórásokat. Mind a két esetben az
- 9 - adott besugárzási pozícióban elhelyezett összes detektorból nyert értékek átlaga szerepel. A 3. oszlopban a vizsgált nyomdetektorral kapott fluxus-sűrűségek százalékos eltérését adjuk meg a kalibrált detektorokkal kapott értékekhez viszonyítva. Megállapíthatjuk, hogy a szórásokon belül jó egyezést kapunk, ami igazolja azt a feltevésünket, hogy LR 115 II tipusu cellulóz nitrát detektorokkal /a régebben alkalmazott hasadóanyagból készült radiátorok alkalmazása nélkül/ a tulmaratott nyomok /lyukak/ sűrűségének mérése utján a neutron- -fluxussürüség már a *» 1 MeV átlagenergiájú neutronok esetében is meghatározható. ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgálatok eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy a Kodak gyártmányú LR115 II tipjsu detektor baleseti dozimetriában jól használható. A 2. ábrán bemutatott - a Paksi erőmű reaktoránál a beton védelmen kivül várható - spektrum esetében a legkisebb kimutatható abszorbeált dózis»- 3 mgy, ami #»»100 nyom.cm detektor jelzésnek felel meg. Ez az alacsony kimutathatósági érték lehetővé teszi, hogy neutronforrások környezetében elhelyezett un. munkahelyi doziméterbe is alkalmazzuk. A felső határ kb. 3 Gy. 1981-ben a KFKI-ban a ZR-4, ZR-6 és a WR-SM reaktorok körül /25 ponton/ kísérletképpen elhelyeztünk LR 115 II de- 232 tektorokat is párhuzamosan a Th hasadóanyag radiátoros nyomdetektorokkal. A kiértékelésükkor kapott eredmények is azt bizonyították, hogy célszerű ezzel az olcsóbb és könnyebben kezelhető detektorral kiváltani a 2 3 2 Th radiátoros detektorokat. 1982-ben az összes baleseti dozimétert elláttuk az uj anyaggal, de még párhuzamosan használjuk a régi detektorokat is. Kedvező eredmények esetén 1983 tói teljesen áttérünk az uj rendszerre.
- 10 - IRODALOM [l] Medveczky L., 1978, "Fast Neutron Fluence Measurement with Different Types of Solid State Nuclear Track Detectors". Proc. 3rd Symp. Neutron Dosimetry in Biology and Medicine Neunerberg/München, 1977, EUR 5848, Luxemburg 1978, pp. 759-767. ["2j Medveczky L. and Pálfalvi J., 1^78, "Gyorsneutronfluxus sűrűség mérése reaktornál". Izotóptechnika /Hungary/ 21, 464-468 /in Hungarian/ з)medveczky L. and Pálfalvi j., 1078, "Neutron Flux Density Measurements Using SSNTDs", Proc. 7th DOE Workshop on Personnel Neutron Dosimetry, PNL-2007/uc-48, p. 81 /Abstract only/. [VJ Medveczky L. and Pálfalvi J., 1979, "Neutron Flux Density Measurement Using SSNTDs", Bull. Instit. Nucl. Res. /Hungary/, 21, 347-354. Г5З Medveczky L., 1968, "Comparison of the Neutron Sensitivity Of SSNTDs", Proc. 10th Int. Conf. SSNTD, Lyon 1979, Solid State Nuclear Detectors /Edited by H. Fracois, N. Kurtz, J. P. Massue, M. Monnin, R. Schmitt and S.A. Duranni, pp. 581-584 /New York: Pergamon Press/. [б] Pálfalvi J., Eördögh I. and Vero В., 1980. "Track Density Measurements Using a VIDIMET-IIA Type Image Analyser", Proc. 10th Int. Conf. SSNTD, Lyon 1979, Solid State Nuclear Track Detectors /Edited by H. Francois, N. Kurtz, J.P. Massue, M. Monnin, R. Schmitt, and S.A. Duranni/, pp. 503-507 /New York: Pergamon Press/. [7З Pálfalvi J., 1981, On the Use of LR 115 II Recoil Track Detectors for Neutron Dosimetry, Kuclear Instruments and Methods, V. 180, p. 511-514. в] Pálfalvi, J., Bhagwat A.M., Medveczky L., 1981, Investigations on the Neutron Sensitivity of Kodak-Pathé LR IIS Recoil Track Detector, Health Physics, V. 41. p. 505-512.
- 11-1. táblázat LR 115 II tipusu detektorok maratási sebességei 2,5 n NaOH oldatban. Az els5 3 sorban közölt adatok 1979-es gyártású, a 4-rben adottak 1980-as évjáratú detektorokra vonatkoznak. Hőmérséklet maratási sebesség, ír C érzékeny réteg hordozó réteg 40-0,2 0,641-0,013 0,0389 ± 0,0033 50 Í 0,2 1,64-0,03 0,092-0,017 60-0,2 4,19-0,08 0,207-0,033 60-0,2 2,63-0,06 0,210-0,025
- 12-2. táblázat Az APSARA reaktor 4 besugárzó helyén mért fluxus-sürüségek Besugárzóhely száma LR 115 II Fluxus-sűrűség -i«7-2 -1»ÍO cm.s Kalibrált detektorok A kalibrált detektor értéktől való eltérés, % 1 3,41 Í 0,55 2,94-0,31 +16 2 2,11-0,42 2,08 Í 0,25 +1,4 3 1,51-0,38 1,99-0,18-24 4 1,44 í O r 36 1,69-0,21-15
- 13 - ÁBRASZÖVEGEK 1. Háttér nyomsürüségek LR 115 II nyomdetektor anyagban a lemaratott rétegvastagság függvényében 2. л WR-SM reaktor biológiai besugárzó üregében 5 mm B.C, 145 Bi és 165 mm polietilén szűrőkkel előállított neutron spektrum 3. Л WR-SM reaktor biológiai besugárzó üregében 10 mm B.C ós különböző vastagságú Bi szűrőkkel előállitott neutron spektrumok 4. LR 115 II detektorban meglökött magok kimaratott nyomainak nyomsürüség értékei a lemaratott rétegvastagság függvényében. A besugárzások a 2. ábrán megadott spektrumú neutronokkal 3 különböző ideig tartottak. A detektorok maratása 2,5 n NaOH oldatban 40, 50, 55, és 60 С hőmérsékleten történt 5. Az APSARA reaktor 1. és 2. besugárzó helyein a számított /felső görbe/ és a mérésekkel nyert lsó görbe/ neutron spektrumok. A görbéket az átfedések elkerülésére valóságos helyükről a jelzett értékekkel elcsúsztattuk. 6. Az APSARA reaktor 3. és 4. besugárzó helyein a számított /felső görbe/ és a mérésekkel nyert /alsó görbe/ neutron spektrumok 7. LR 115 II detektorban meglökött magok kimaratott nyomainak nyomsürüség értékei a lemaratott rétegvastagság függvényében. A besugárzások az APSARA reaktornál történtek. Minden besugárzó helyről egy-egy tetszőlegesen választott detektor többszörös maratással nyert értékeit adtunk meg. A detektorok maratása 2,5 n NaOH oldatban 60 C-on történt.
- 1 4-400- I I hatter nyomsuruseg nyom i2 cm 300-200- 100- I 1 lemaratott rétegvastagság (/лт) lábra
- 15 - О J.1.. I I l 1 I l L If/ 10' 10* 10* 10 е t0 7., ENERGIB(ev) UVR-Sri SPEKTRUM,SZUROK 5ГИ B4C. 145WI BI. 165W1 РЕ 2 ábra
- 16 - я 1 т-г-i г-г- 1 Г Т~ 1 '"Г 1 т-т^ Г Т ~ 1 I I г КГ ш о. # ш ю' - icr 3 70 mm Bi- 95 mm Bi 120 mmbi хг 145 mm Bi ю f5 I I I L.-J I I I I L_l I.1,1 -J I I L J l_ Ю 0 Ю 1 Ю 2 Ю 3 Ю 4 Ю 5 Ю 6 Ю 7 Ю 8 ENERGIA [EVJ 3. 6 bra
- 17-38 Kinyomj cm 1 34 30 26 22 18 К Ю 500 s 250 s 6 7 8 9 Ю 11 12 lemaratott rétegvastagság (/*т) 4 ábra
- 18-101 r i i i i i i 1 I I I I I I I I 10-10 - v-- 10 10 10-1 10 «0 1 i l.i i_i_j i L_i i L_i i L-i» l.i TH 10* 10* 10* 10* 10 If/ i i i rfitf Energia (ev) 5. ábra 10»?» i I» I i-t"' T -1» T~<» \» r~t io' 10-5-5 10 -? rf 10 «ZV ицл^о^х -ю* 10-10*' ' 'л' ' * ' ' **'» I - ini.i I l.i i l.i i_l_ TH nr иг иг i& 10 ur iff to Energia (ev) 6. ábra
- I«- 3 /2 10 nyom/cm lemaratott rétegvastagság (/лт) 7. ábra
Kiadja a Központi Fizikai Kutató intézet F«l«16s kiadót Gyimesi Zoltán Szakmai laktort Or. Somogyi György PéldinyazáMt 315 Törzsszám: 82-373 Készült a KPKI sokszorosító üzemében Felelős vezetss Nagy Károly Budapest, 1982 július hó í