BANK BARBARA RECSK. A magyar internálótáborok története

BANK BARBARA RECSK A magyar internálótáborok története 1945 1953

Borító- és kötetterv: Mohammed Nur A kötet megjelenését támogatta: Lektorálta: Soós Viktor Attila Térképek: Mihályi Balázs A kötet képanyagának forrásai: Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára Magyar Nemzeti Múzeum munkataborok.hu (szerzői fotók) Fortepan Bank Barbara, 2017 Athenaeum Kiadó, 2017

TARTALOM ELŐSZÓ... 11 HISTORIOGRÁFIA... 13 Az internálótábor(ok) történetének forrásai, forráslelőhelyei... 13 Háttérvázlat a politikai előzményekről (1944 1950)... 30 Ki a reakciós?... 42 Az ellenállás kérdése... 43 A németellenes ellenállás... 43 Az antikommunista ellenállási mozgalmak vázlatos áttekintése... 48 A magyarországi internálás korszakolása... 49 A táborok típusai 1945 1953 közötti időszakban... 50 Kitekintés a szovjet típusú táborok rendszerére A szovjet-orosz kezdetek... 52 Az internálási rendszer jogi eszközei, története 1945 1953 között... 81 A Belügyminisztérium és az internálás kérdése... 91 A Belügyminisztérium Közrendészeti Főosztálya... 97 A Budapesti Főkapitányság Internálási Ügyek Központi Szerve... 98 Az internálás, a szovjet parancsnokság(ok) és a SZEB 106 A politikai rendőrség és az INTERNÁLÁS 110 A Magyar Államrendőrség megalakítása és a politikai rendőrség kezdetei... 110 A Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya... 115 A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztály... 123 A Fogház és Tolonc Ügyosztály Toloncház... 126

A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya 126 A kényszermunka és az internálás... 128 Egy kis kitérő: a német kitelepítés... 131 Belső telepítések, internálás, kitelepítés-deportálás 136 A Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (B. M. ÁVH)... 149 Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH)... 153 A nyilvántartás és operatív eszközök... 154 Az internáltak létszáma... 161 Az internáltak munkáltatása 1945 1950... 165 Recsk előzményei, kapcsolatai 1946 1949 és 1950 1953 között... 172 Buda-déli internálótábor... 172 Kistarcsa... 176 A Toloncház... 186 Recsk... 193 A recski kezdetek... 194 Az első felülvizsgáló Bizottság a munkatáborban 200 A szökések... 229 Felülvizsgálat (1952)... 250 Az Alsó tábor... 262 Az elhunytak... 270 Az őrség... 271 A rabmunkáltatás... 285 Az amnesztia a táborok felszámolása... 294 A kistarcsai bíróság... 306 A recski tábor utóélete... 309 Köny vészeti dokumentumok... 311 Felhasznált Irodalom... 315 LEVÉLTÁRI FORRÁSOK... 320 MELLÉKLETEK... 321 Névmutató... 447

A XX. századot úgy is elbeszélhetnénk, hogy elmondjuk a koncentrációs táborok rendszerének történetét írta Joel Kotek és Pierre Rigoulot A táborok évszázada című könyvében. 1 1 joël Kotek Pierre Rigoulot: A táborok évszázada. Nagyvilág. é.n. 7.

ELŐSZÓ Az igazság mindig igazság marad, ha hangját veszti is. De a hazugság hazugság marad, ha milliók hirdetik, milliók erőszakolják és százmilliók veszik is be A jegy, amelyet korunk homlokán hord, egyre jobban kiütközik a törvényes őszinteség elsikkasztásán: az igazmondás hiánya rendszeressé vált és hadászati fokra emelkedett. A szavak és tények értelmének kiforgatása, az ámítás klasszikus fegyvere. (Mindszenty József, 1948. február 15.) A könyv témája a magyarországi internálási rendszer története 1945 és 1953 között. Ezen belül kiemelt szerepet kap a recski internáló- és kényszermunkatábor működése 1950-től 1953-ig. Természetesen ez csak egy része a tábor történetének, az egyedi, a különböző személyek szerepének, életútjának a bemutatása nem ennek a könyvnek a feladata. Munkámban főként levéltári források alapján szeretném bemutatni a magyarországi internálás 1945 és 1953 közötti történetét, rendszerét, illetve a második részben a recski kényszermunkatábor működésének részleteit, hátterét. Fontos hangsúlyozni, hogy a téma feldolgozatlansága miatt szinte naponta újabb és újabb dokumentumok kerülnek elő mind az internálási rendszer működésével kapcsolatban, mind a recski tábor internáltjaival és a tábor működtetésével összefüggésben. A feldolgozásban a szakirodalom és a visszaemlékezések is fontos szerepet kaptak, ám mint már említettem, a kötet fő vonala az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárban, a Budapest Főváros Levéltárában és a Politikatörténeti Intézet Levéltárban található dokumentumok alapján került feldolgozásra. Nagyon sok kérdés merül fel magának az internálási rendszernek a kiépítésével kapcsolatban is, mivel a hatóságok már a háború végétől folyamatosan használták a közigazgatási eljárásoknak és a büntetésvégrehajtásnak ezt az intézményesített eszközét. Ezenfelül 1945 1949 között nemcsak az internálásnak, mint egyfajta büntetésnek a jogi, elméleti alapjaival kell foglalkozni, hanem az e keretek között meg- 11

valósított és működtetett internálótáborokat is meg kell majd vizsgálni, de ez egyenként a jelen kötet kereteibe nem fér bele. Az internálási rendszer 1950 és 1953 között élte a fénykorát Magyarországon. A rendelkezésre álló levéltári dokumentumok, visszaemlékezések segítségével főképp a kistarcsai és a recski tábor működését lehetséges jelenleg rekonstruálni. Recskkel kapcsolatban közel sem elégséges, de jó támpontot jelentenek a kutatónak az internáltak személyes vizsgálati dossziéi. A levéltárakban bőséges anyag áll rendelkezésre az 1953-as internálótáborok felszámolásával kapcsolatban is. A tábor létrehozására vonatkozó iratok hiányában jelen pillanatban a Mosonyi utcai Toloncház 1950 1953 közötti napi jelentéseiből kaphatunk információkat. 12

HISTORIOGRÁFIA Az internálótábor(ok) történetének forrásai, forráslelőhelyei 2 Levéltári források Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában internálásra, rendőrhatósági felügyeletre, kitelepítésre vonatkozó legfontosabb forrásokról Az átláthatóság érdekében a rendőrhatósági kényszerintézkedésekkel kapcsolatos dokumentumok 3 két nagy csoportra lettek osztva: Internáló- és hadifogolytáborok működési iratai, az internáltakra, internálásra, kitelepítésre, hadifoglyokra vonatkozó anyagok, egyedi esetek, ügyek. Itt is két lehetőség van további keresésre: a 2. szekció és a szórvány anyagok között (Zárt anyagok, V dossziék, O dossziék, A dossziék). Az internálótáborok működésére vonatkozó iratok különböző helyeken találhatók, az anyag korántsem egységes és teljes, de azért a Történeti Levéltár kezelésében levő dokumentumokból mind az internáló-, mind a hadifogoly szűrőtáborok működéséről ugyan nem kaphatunk teljes képet, de sok mindent tudunk rekonstruálni. A dokumentumok jellegéből adódóan az egyik fontos töredék a Belügyminisztériumtól átvett ÁVH-iratok anyaga, 4 amelyek a VI./2. Jogi és Börtönügyi osztályának dokumentumait tartalmazzák, többek között itt találhatók a tiszalöki internálótábor működési iratainak töredékei, különböző versenykihívások beszámolói és ütemtervei. 5 A kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok 70. számú doboza szinte csak az 1945 1947 között keletkezett, különböző internálótábo- 2 A munka ezen része néhány módosítással, átírással megjelent: Bank Barbara: Az internálás és kitelepítés dokumentumai. In: Trezor 3. Az átmenet évkönyve. Szerk.: Gyarmati György. Budapest, 2004. 107 130. 3 Rendőrhatósági kényszerintézkedéseken értendő az internálás, rendőrhatósági felügyelet, a kitelepítés és a hadifogoly szűrőtáborokban levő volt hadifoglyok elleni kényszerintézkedések. 4 A Belügyminisztériumtól 2000-ben vette át ezeket az ÁVH-iratokat a Levéltár, és az 1. szekcióban kapott helyet. 5 ÁBTL 1.4. ÁVH iratai 1951 1953. II., III. dosszié 13

rok működésével kapcsolatos anyagokat tartalmazza. 6 Így a székesfehérvári, szolnoki, Buda-déli, kistarcsai, sátoraljaújhelyi, balassagyarmati, szikszói, debreceni, pécsi, szentesi táborokról kapunk bővebb információkat. 7 A Zárt irattárban, az ÁVH működésével kapcsolatos dokumentumokban találhatók az internálótáborok fenntartásával kapcsolatos legfontosabb iratok. Itt lelhető fel Budapest és környéke internálótáborainak összeírása, 8 sőt a kistarcsai internálótábor épületbővítéseiről is e dokumentumokból kapunk információt. 9 A koncepciós perekben elítéltek rehabilitációs eljárásai során az illetékes szervek feltérképezték az Országos Börtön irattárában ahonnan a TÜK 10 irattárból ömlesztett állapotban átvették a Gyűjtőben, a Mosonyi utcai Fogházban és a kistarcsai, valamint a tiszalöki internáló tá borokban 1950 1953 között keletkezett található iratokat. A központi irattárba beszállított iratok egy részét később kiselejtezték, feldolgozásukra, rendezésükre azonban nem került sor. 11 A Zárt irattárban a XII. tételszám alatt találhatók az internálási iratok: XII./1. a Szovjetuniótól 1950-ben átvett volt hadifoglyok kimutatása, XII./4. ÁVH Toloncház létszám és napi jelentések (1950), XII./5. a Kozma utcai börtön iratai 1951-ből, XII./7. a Mosonyi utcai fogház iratai 1950 1952-es évkörrel. Ide helyezték el a Mosonyi utcai fogház és Toloncházban működtetett hadifogolytábor anyagait is. XII./7-a XII./7-h-ig a budapesti Állambiztonsági Fogház (1950 előtt Toloncház) iratai 1951 1953 között keletkezett jelentései, XII/8. a kistarcsai internálótábor iratai 1952 1953-as évekből, 6 ÁBTL 2.5.8. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok 70. doboz 7 ÁBTL 2.5.8. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok 70. d. Nemcsak egészségügyi táborjelentések vannak az anyagban, hanem foglalkoznak a Buda-déli táborban levő kiskorú és fiatalkorú gyerekekkel, és feltérképezték, hogy országos szinten milyen munkahelyekre, hova irányították az internáltakat külső munkára. 8 ÁBTL 2.1. XI/4. Javaslatok a B. M. és az ÁVH szervezeti felépítésére. Jelentések, kimutatások. 9 ÁBTL 2.1. XI/1. Az 1947. évi operatív csoportvezetői értekezletek jegyzőkönyvei. 10 TÜK: Titkos Ügykezelés. 11 ÁBTL 2.1. XII./11. B. M. III/2 sz. n. Javaslat 1964. április 20-án átvett anyagok rendezésére (1968. április 1.). Uo. B. M. Nyilvántartó Központ 1. osztály sz. n. Feljegyzés a rendezésről (1973. augusztus 9.). 14

XII. tételben találhatók még az 1953. évi szabadlábra helyezési utasítások, elítéltek áthelyezéséről, átkíséréséről szóló iratok, őrizetesek nyilvántartó könyve, internált személyek névsora és a tiszalöki internálótábor járóbetegekről nyilvántartott naplója 1952-ből. A 2. szekcióban levő iratokról Az internálási iratok között legfontosabb forrás a 2. szekcióban található. Az itt elhelyezett irategyütteseket a Belügyminisztérium központi irattárából és az Országos Központi Kárrendezési Hivataltól vette át a Történeti Levéltár. Mindkét intézmény, hivatal az eredeti irattári rendet felborítva egy mesterséges rendszert alakított ki, amely a kárpótlási adatszolgáltatáshoz igazodott. Az egyik legnagyobb internálási irategyüttest a Belügyminisztérium (B. M.) internálási iratai képezik. 12 Az iratok provenienciáját nem lehetett megállapítani átvételkor, mivel a Belügy mi nisz té rium Központi Irattárában az 1990-es évek elején átrendezésre került, ezért a 2. szekcióban (szervezeti egységhez nem kapcsolódó állambiztonsági iratok) helyezték el, a 2.5. szám alatt, Személyes szabadságot korlátozó intézkedések iratai megnevezéssel. Bár a korabeli segédletek jórészt megvannak, a fentiekben leírtak miatt azonban ezek nemigen használhatók. A B. M. központi irattárában utólag készített nyilvántartási kartonok pedig kizárólag a kárpótlási kérelmek teljesítéséhez nyújtottak segítséget, így az iratok csak alapszinten tekinthetők rendezettnek. A B. M. internálási iratok, a belügyi szervek internálási iratai, a segédkönyvekkel együtt 1945 1956 év körüliek. Az átadott iratok nagyobb része 1945 1953 között keletkezett, az 1953 1956 közötti intervallumban inkább csak iktató- és mutatókönyvek találhatók, mivel 1953-ban felszámolták az internálótáborokat. Az iratokhoz tartozik az 1945 és 1950 közötti internáltak és kitelepített 13 személyek (hiányos) nyilvántartása, ábécésorrendben, vezetéknév szerint rendezve (nem korabeli segédlet, a B. M. irattárában utólag készítették). A kartonon általában feltüntették a nyilvántartott személy születési helyét 12 A levéltárnak 2000-ben adta át a Belügyminisztérium ezeket az internálási iratokat, amelyek nagy része máig feldolgozatlan. 13 ÁBTL 2.5.1. B. M. internálási iratok, 30. doboz. A Budapestről kitelepítettek, illetve a hortobágyi zárt táborokba telepített családok iratai is megtalálhatók. 15

és évét, anyja nevét és lakhelyét, az internálásának kezdetét, illetve a végét. Ha az internálást követően rendőrhatósági felügyelet ref alá helyezték a személyt, akkor azt is rávezették a kartonra. A kartonra rávezetett nyilvántartási számon lehet az iratokat a megfelelő dobozokban megtalálni. A kartonon feltüntetett szám első része a doboz számát jelöli, a perjel utáni szám pedig a dobozon belüli helyét mutatja meg az iratnak. Az ORFK internálási iratai 14 1945 1955 között keletkeztek. ORFK kartonok: az Országos Rendőr-főkapitányság által internált vagy rendőrhatósági felügyelet alá helyezettek nevét és adatait tartalmazza. Az ezekre a személyekre vonatkozó információk szerencsésebb esetben az ORFK internálási anyagok iktatószámainak megfelelően 1945 és 1953 közötti időszakot felölelő, 1-es számmal kezdődő számozott dobozokban találhatók. A személyi nyilvántartó kartonokat keresztnév szerint sorolták be. A BRFK internálási iratokat 15 1945 1953-as évkörrel vette át a Levéltár. BRFK kartonok: a BRFK által internált és rendőrhatósági felügyelet alatt levő személyek adatait tartalmazza, rendszere hasonló az ORFK-éhoz, a nyilvántartási kartonokat keresztnév szerint sorolták be. A személyekre vonatkozó iratokat pedig évek szerint, az iktatószámok sorrendjében rendezték. Az Internálási iktatókönyvekben általában a név mellett feltüntették a születési dátumot, az érintett anyja nevét, az ügyében intézkedésre illetékes szervet, a bejegyzési dátumot és az iktató személy nevét. Az Internálási névmutatókban a nevek ábécésorrendben szerepeltek, melyek alá bejegyezték a születési évet, helyet; anyja nevét, lakhelyét, internálásának kezdetét, továbbá az ügyben keletkezett dokumentumok iktatószámát és egyéb intézkedéseket. A Központi Kárrendezési Iroda által átadott iratok. 16 Ezek nagy terjedelmű, felderítetlen dokumentumokat tartalmaznak. Az iratanyag összesen 947 dobozból, 13 kötetből és 59 nem szabvány doboznyi iratanyagokból áll az utóbbi rendezetlen, fertőzött iratokat 14 ÁBTL 2.5.2. ORFK internálási iratok. 1. doboz. 15 ÁBTL 2.5.3. BRFK internálási iratok. 16 2002 decemberében a Központi Kárrendezési Iroda szállította be a korábban a Belügyminisztériumtól elvitt iratokat a Történeti Levéltárba. 16

tartalmaz. Az átadott iratok a Rendőrhatósági őrizettel kapcsolatos iratok címszó alá kerültek a fond- és állagjegyzékben 17. Ezen szekcióban került elhelyezésre a rendőrhatósági felügyelet (ref) alá helyezettek anyaga is, amely teljesen felderítetlen és feltáratlan, több doboznyi iratanyagból áll. 18 Ezekkel az anyagokkal együtt kerültek átadásra szintén a Kitiltással, kitelepítéssel kapcsolatos iratok, 1945 1953 közötti évkörrel. A gyűjtőnév alatt különböző, a kitelepítésekkel kapcsolatos anyagok szerepelnek, melyek közül a kitelepítés (K-jelzettel) névmutatózva van, a többi anyag feltáratlan. 19 Átadásra került az 1956 utáni internálási anyag is, azaz a Közbiztonsági őrizettel kapcsolatos iratok 1957 1960 közötti évkörrel. A dokumentumok közül a BRFK 1958-as és az 1960-as internálási iratok feldolgozatlanok, de a közbiztonsági őrizetes anyagok nagyobb része névmutatózva van. Mindezeken felül átadták az 1945 1953 közötti ún. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratokat is. 20 Ebben a sorozatban találhatók a külföldi internáltak iratai 21 és a politikai internáltak iratai 22, ide helyezték el a Központi Internálótáborról szóló dokumentumokat is. 23 Ebben a gyűjteményben kaptak helyet az Internáltak Országos Nyilvántartásának törzslapjai is. 24 Továbbá a rendőrhatósági felügyelettel (ref) kapcsolatos dokumentumok is ebben az irategyüttesben találhatók. 25 Ide helyezték el az 1945 1946 között működő budafoki internálótábor töredékes névjegyzékét. 26 A fond- és állagjegyzéket követve a következő sorozatok találhatók meg, melyek két nagy egységre tagolódnak: 1953 előtti internálásra és 17 ÁBTL 2.5.4. Rendőrhatósági őrizettel kapcsolatos iratok. Az 1945 1948 közötti internálási anyagok nincsenek feldolgozva vagy névmutatózva, de az iratanyagot nevek szerint ABC sorrendben tették le. 18 ÁBTL 2.5.5. Rendőrhatósági felügyelettel kapcsolatos iratok. 19 ÁBTL 2.5.6. Kitiltással, kitelepítéssel kapcsolatos iratok. A kitelepítés, K-jelzetű anyagrész 173 dobozból áll, nincs ABC sorrendbe állítva. 20 ÁBTL 2.5.8. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok. 21 ÁBTL 2.5.8. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok. 1 doboz. 22 ÁBTL 2.5.8. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok. 2 doboz anyag. 23 ÁBTL 2.5.8. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok. 7 doboz dokumentum. 24 ÁBTL 2.5.8. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok. 4 doboz dokumentum. 25 ÁBTL 2.5.8. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok. 13 doboz iratanyag. 26 ÁBTL 2.5.8. 54. doboz. 17

1956 utáni internálásra. Ezek az internálási iratok az intézmény levéltári rendszerébe következőképpen tagozódnak be: 2.5.1. B. M. internálási iratok 2.5.2. ORFK internálási iratok 2.5.3. BRFK internálási iratok 2.5.4. Rendőrhatósági őrizettel kapcsolatos iratok, 1945 48 közötti internálás, vegyes internálás. 2.5.5. Rendőrhatósági felügyelettel kapcsolatos iratok. 2.5.6. Kitiltással, kitelepítéssel kapcsolatos iratok, kitelepítés, vegyes kitelepítések. 2.5.7. Közbiztonsági őrizettel kapcsolatos iratok 1957 1960. 2.5.8. Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos vegyes iratok, OKKH rendezetlen iratai. Az 1945 1953 közötti internálás történeti témájához tartozó 2.5.1 és 2.5.6 közötti jegyzék több száz doboznyi iratanyagot tartalmaz, amelyek jelenleg is részleges, illetve teljes körű feltárásra várnak. Szórvány anyagok Ugyan nem a legnagyobb terjedelmű irategyüttes, de az internáltak és az internálótáborok szempontjából annál fontosabb dokumentumgyűjtemény a volt Zárt-irattárban 27 található, melyek szintén internáltakra vonatkozó dokumentumok. 28 Elsősorban a Kommunista Pártra, a politikai vetélytársak eltávolítására konstruált koncepciós perekben mellékszálakon szerepet játszó személyekre vonatkozóan találhatók itt információk. Ilyenek a Sólyom-ügyben internált és rehabilitált személyek anyagai, 29 az ún. Fekete könyv, melyben rövid összefoglalók vannak a koncepciós ügyekben elítélt és internált személyekről. 30 A Zárt-anyagokban a IX. tételszám alatt további ügyek- 27 Lásd Tóth Eszter: Zárt irattár a zárt irattárban. In.: Trezor 3. Az átmenet évkönyve. Szerk.: Gyarmati György. Budapest, 2004. 235 244. 28 ÁBTL 2.1. IX/15. Statisztikai kimutatás az elítélt és internált személyek rehabilitálásáról; 2.1. IX/16. A koncepciós ügyekben internált személyek rehabilitálásával kapcsolatos javaslatok, jelentések, kimutatások; 2.1. IX/21. Kimutatás az elítélt, internált és 1962-ig nem rehabilitált személyekről. 29 ÁBTL 2.1. II/50. 30 ÁBTL 2.1. IX/6/1. 18

ben elítélt internált és rehabilitált személyekről készítettek rövid öszszefoglalókat. 31 Több irategyüttesben 32 szórványosan találhatók internálási, kitelepítési iratok, illetőleg a Szovjetunióból hazatért volt hadifoglyok személyi dokumentumai, névlistái és a szovjet hatóságok által készített vizsgálati anyagok. 33 Kezdettől fogva a Levéltár kezelésében voltak az ún. A-dossziék, melyek segédanyagként szolgáltak a korabeli állambiztonsági szervek számára. Ezek az irattöredékek többnyire internáltak, kitelepítettek, zárt táborokba hurcoltak, volt nyugati és szovjet hadifogságból hazatérők, volt horthysta katonatisztek, csendőrök névlistái, névsorai, különböző összefoglalók, iktatókönyvek. Az iratsorozatból érdemes kiemelni az internálótáborok felülvizsgálati dokumentumait, 34 továbbá korábban a vizsgálati dossziékból kiemelt 17 doboznyi Internált személyek iratai -t, 35 melyeknek a névmutatóját az A-1358 doszszié tartalmazza. A volt szovjet hadifoglyok 1953 1959-es évkörű ún. V-töredék iratainak névmutatója A-1341 és az A-1341/1. számon szintén ebben az irategyüttesben található. 36 31 ÁBTL 2.1. IX/6/2, a 2.1 IX/6/3. és a 2.1. IX/7. Rövid összefoglalók a koncepciós ügyekben elítélt és internált személyekről (Rajk-ügy). 2.1 IX/8/1. és a 2.1. IX/8/2. Rövid összefoglalók a koncepciós ügyekben elítélt és internált személyekről (Sólyomügy). 2.1. IX/8/3, a 2.1. IX/8/4. és a 2.1. IX/8/5. Rövid összefoglalók a koncepciós ügyekben elítélt és internált személyekről (SZDP-ügy). 2.1. IX/9. Rövid össze foglalók a koncepciós ügyekben elítélt és internált személyekről (Kádár-ügy). 2.1. IX/10. Rövid összefoglalók a koncepciós ügyekben elítélt és internált személyekről (Szűcs-ügy). 2.1. IX/11. Rövid összefoglalók a koncepciós ügyekben elítélt és internált személyekről (Péter-ügy). 2.1. IX/12. Rövid összefoglalók a koncepciós ügyekben elítélt és internált személyekről (Egyedi-ügy). 32 Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (a továbbiakban Történeti Levéltár) jogelődje, az 1997-ben létrejött Történeti Hivatal 1997 2003. március 31 ig Történeti Hivatal (TH), majd ezután az elnevezése és jogutódja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára lett (továbbiakban jelzetnél ÁBTL, általános szóhasználatban Történeti Levéltárként rövidítem) vette át a Belügyminisztérium épületében lévő volt állambiztonsági központi irattárból. 33 ÁBTL 4.1. A-469., 4.1. A-470., 4.1. A-471., 4.1. A-472. A Szovjetunióból 1950-ben hazatért hadifoglyok fordítási anyagai. A névsorokat orosz ABC-be szedték. 34ÁBTL 4.1. A-477., 4.1 A-478., 4.1. A-479. dossziék 35 ÁBTL 4.1. A-1358/1-17. 36 ÁBTL 3.1.9. V-töredék A Szovjetunióban volt hadifoglyok iratai 1953 1959. Az anyag 30 dobozból áll. 19