BESZÁMOLÓ HELYI GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉRŐL az érintett közigazgatási és társadalmi szervek véleményének kiegészítésével A dokumentáció terjedelme: 69 oldal Mellékletek száma: 5 Mérnöki Iroda 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: 72/213 766; fax: 72/212 748; e-mail: iroda@okotrade.hu A dokumentációt összeállította: Bohák Enikő környezetmérnök (témafelelős) László Erika környezetmérnök /Bartos Sándor/ ügyvezető igazgató környezetvédelmi műszaki szakértő Pécs, 28. április 4.
2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ELŐZMÉNYEK... 5 BEVEZETÉS... 9 1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI... 1 1.1 ÁLTALÁNOS ADATOK...1 1.2 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA... 1 1.2.1 A vizsgált település infrastruktúrájának bemutatása... 1 1.2.2 A vizsgált település területén folytatott ipari-szolgáltatási, kereskedelmi tevékenységek... 1 1.2.3 A vizsgált területen folytatott mezőgazdasági tevékenység... 11 1.2.4 Erdőgazdaság, zöldterületek kezelése... 11 1.2.5 Halgazdaság... 11 1.2.6 Bányászat... 11 1.2.7 Idegenforgalom... 11 1.2.8 Domborzati viszonyok... 11 1.2.9 Hidrogeológiai jellemzők... 11 1.2.1 Néhány fontosabb környezeti jellemző... 11 1.2.11 Természetvédelem és tájvédelem... 12 1.3 A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA... 12 1.3.1 Levegőtisztaság-védelem... 13 1.3.2 Talajvédelem, felszín alatti vizek védelme... 13 1.3.3 Felszíni vizek állapota... 16 1.3.4 Zaj- és rezgésvédelem... 16 1.3.5. A főbb hulladékkezelő objektumok környezeti hatásai... 16... 18 1.4 A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI... 19 1.5 A TERVEZÉSBE BEVONT HATÓSÁGOK, ÖNKORMÁNYZATOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK... 19 2. A TERVEZÉS TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE... 22 2.1 A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE... 22 2.1.1 Nem veszélyes hulladékok... 24 2.1.2 Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok... 26 2.1.3 Csomagolási hulladékok... 29 2.2 A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE... 3 2.3 A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE... 32 2.3.1 Nem veszélyes hulladékok... 32 2.3.2 A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok... 33 2.3.3 Csomagolási hulladékok... 34 2.4 A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA... 34 2.4.1 Nem veszélyes hulladékok... 35 2.4.2 Kiemelten kezelendő hulladékáramok... 35 2.4.3 Csomagolási hulladékok... 36 3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK...37 3.1 A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE... 37 4. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK... 4 4.1 SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOK... 4 4.2 ÉPÍTÉSI-BONTÁSI ÉS EGYÉB INERT HULLADÉKOK...41 4.3 KOMPOSZTÁLHATÓ HULLADÉKOK... 42 4.4 TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK... 43 4.5 AZBESZT HULLADÉK...43 4.6 EGYÉB HULLADÉKOK... 44 Munkaszám:77/764
3 5. A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK... 45 5.1 SZILÁRD HULLADÉKOK GYŰJTÉSE, SZÁLLÍTÁSA, KEZELÉSE... 45 5.1.1 A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. tevékenységének bemutatása... 45 5.1.2 Az Alcufer Kft. tevékenységének bemutatása... 46 5.1.3 Az Észak-dunántúli MÉH Zrt. tevékenységének ismertetése... 47 5.1.4 A Metalwest Kft. tevékenységének ismertetése...48 5.1.5 Az Ereco Zrt. tevékenységének ismertetése... 49 5.1.6 A Fémker Kft. tevékenységének ismertetése... 49 5.1.7 Az ASA-KISALFÖLD Kft. tevékenységének ismertetése... 49 5.1.8 Az Arany Kentaur Kft. tevékenységének ismertetése...5 5.1.9 A Lamba Rt. tevékenységének ismertetése... 5 5.1.1 BÜCHL Hungária Kft. tevékenységének ismertetése... 5 5.1.11 A tervezési területen folytatott egyéb szilárd hulladék begyűjtési, szállítási, ártalmatlanítási tevékenységek ismertetése... 51............... 53 53 53 53 53 5.1.12 A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése... 54 5.2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK... 55 5.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen... 55 5.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékmennyiség... 57 5.3 A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE...57 5.3.1 A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, gyűjtése... 57 5.3.2 A települési folyékony hulladék kezelése... 57 5.4 A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE... 58 5.4.1 A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége... 58 5.4.2 A szennyvíziszap-kezelés jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya... 58 6. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA...6 6.1 A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE... 61 6.1.1 A képződő hulladékok mennyiségének várható alakulása... 61 6.1.2 Csökkentési célok... 62 6.2 HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK TERVEZÉSE... 64 6.2.1 Zöld- és biohulladékok komposztálásával kapcsolatos célkitűzések... 64 6.2.2 Szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosításával kapcsolatos célkitűzések... 64 6.2.3 Veszélyes hulladékok hasznosításával kapcsolatos célkitűzések...64 6.3 A FELHAGYÁSRA KERÜLŐ DEPÓNIÁK REKULTIVÁCIÓJÁVAL, AZ ILLEGÁLIS LERAKÓKKAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK...64 6.4 AZ AZBESZTBEVONATOK ELTÁVOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK... 65 7. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM... 66 7.1 MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLETFORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ, OKTATÁSI ÉS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK... 66 7.2 HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM... 67 7.2.1 A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási és csökkentési célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása... 67 7.2.2 A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai... 67 7.3 A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE... 67 8. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK... 69 9. IRODALOMJEGYZÉK... 71 1. MELLÉKLETEK...72 Munkaszám:77/764
4 Munkaszám:77/764
5 Előzmények A Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz igazodva készített Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás rendszerét kulcsterületként jelöli meg a fenntartható fejlődés biztosításának alapvető feltételei közt, melyet hatékony eszközként tart számon a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmód, ami a nem megújuló erőforrások kitermelésének mérséklésének, a hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználásnak, valamint a környezet minél kisebb mértékű terhelésének területein. Magyarország környezetpolitikája a természeti erőforrások fenntartható használata érdekében: támogatja a hulladékképződés megelőzését biztosító anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, a veszélytelenebb, kisebb kockázatot jelentő hulladékot eredményező anyagfelhasználást, másodsorban a képződő hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítását, végül a nem hasznosuló hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítását, ezen belül a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás minimalizálását. [Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 11/22. (XII. 12.) OGY határozat melléklete, 1. fejezet] Magyarország számára az Európai Uniós tagság gazdasági és környezetvédelmi szempontból is felzárkózási kötelezettséget, egyben lehetőséget is jelent. Az EU a környezetvédelmi vívmányok átvételét és megvalósítását, illetve betartásuk folyamatos ellenőrzését is kiemelten kezeli. Mindezek mellett az EU a tagországok környezetvédelmi háttériparának dinamikus fejlődéséhez, a környezetvédelmi fejlesztésekhez támogatási forrásokat is biztosít, mely Magyarország számára is komoly lehetőségeket nyújt többek közt, a környezetvédelem egyik kulcsterületeként a hulladékgazdálkodás korszerűsítéséhez. Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájának irányát az országos stratégiában foglaltakkal párhuzamosan EU követelmények határozzák meg. A stratégiai célkitűzéseknél a környezetvédelmi alapelveket (az integrált szennyezés megelőzés, a szennyező fizet, az elérhető legjobb technika, az önellátás, a regionalitás, a költséghatékonyság elve), a hulladékgazdálkodási prioritásokat (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) és a vonatkozó szabályozási rendszer előírásait is figyelembe kellett venni. [1.] Az Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályozásában alkalmazott jogintézmények és az ideális prioritási sorrend alapján a helyi hulladékgazdálkodási tervezés a következő struktúrába ágyazható be [2.]: A környezetvédelmi alapelvek és a szakmai prioritások egymással összhangban képezik a hulladékgazdálkodás általános követelményeit. E jogintézményi körből közvetlen kötelezettségek nem erednek, előírásaik mögöttes szabályként érvényesülnek. Az általános követelmények alapján kell elkészíteni a hulladékgazdálkodási terveket, melyek elsősorban az adott földrajzi területre vonatkozó stratégiai célkitűzéseket foglalják össze, a célkitűzésekhez vezető cselekvési program, a szükséges eszközpark és létesítmények számbavételével. A hulladékgazdálkodási tervek határozzák meg a hatóságok által általánosan követendő irányt. A terveknek megfelelően lehet a későbbiekben a hulladékkal kapcsolatos tevékenységeket engedélyezni és végezni. A települési hulladékkezelő létesítmények helyét a vonatkozó terület- és településrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével, a helyi hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően kell kijelölni /2:XLIII. tv. 22. /. Az illetékes környezetvédelmi hatóság (felügyelőség) csak Munkaszám:77/764
6 akkor engedélyezi új hulladéklerakó és egyéb létesítmény megvalósítását, működését, ha ezeknek a terveknek megfelelnek. Győr helyi hulladékgazdálkodási tervének 24-ben történt előkészítése és 25-ben történt véglegesítése idején a Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron Hulladékgazdálkodási Rendszer Projektcsoport Beruházás előkészítő tanulmányában foglaltak szerepeltek a terv célkitűzései közt. Időközben a Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer konzorciuma átalakult társulássá, mely keretében 112 önkormányzat polgármestere aláírta a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás alapító okiratát. Ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Beruházást Előkészítő Igazgatóság, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság és a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás aláírta a GyőrMosonmagyaróvár-Sopron hulladékgazdálkodási rendszerek tervezési-előkészítési munkáinak állami finanszírozására vonatkozó támogatási szerződést is. Magyarország 27213-ra szóló települési szilárd hulladék fejlesztési stratégiája már az előkészítés alatt lévő önkormányzati társulási projektekhez való minél jobb illeszkedés jegyében készült. helyi hulladékgazdálkodási tervének vonatkozásában a felülvizsgálat alapdokumentuma a Győr MJV Képviselő-testületének 28/25. (VII.8.) sz. Ök. rendeletével elfogadott tervezési dokumentáció, a 25. júniusban megtett kiegészítések figyelembevételével /Öko-Trade Kft. 46/529 sz. dok./. A helyi hulladékgazdálkodási terv a magasabb szintű tervekkel (OHT, regionális terv) összhangban készült. Miként a terv összeállítását, úgy annak felülvizsgálatát is a meglévő magasabb szintű tervek és beszámolók figyelembevételével kell végezni. Tekintettel arra, hogy jelen felülvizsgálati kötelezettség elvégzésekor sem az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, sem a Nyugat-dunántúli területi hulladékgazdálkodási terv beszámolója nem áll rendelkezésre, ezért a jelenlegi munkában a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 26 novemberében kibocsátott A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája 27-213 című dokumentáció iránymutatásait vesszük figyelembe. A felülvizsgálat és a beszámoló elkészítésének illetve elfogadásának jogszabályi sarokpontjai, a felülvizsgálat célja: 1.A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási terveikben meghatározottak teljesüléséről szóló beszámolókban teszik közzé a területükön keletkező hulladékok mennyiségét, a hulladékgazdálkodás helyzetét, a hulladékkezelő létesítmények állapotát, üzemeltetését és mindezek környezeti hatásait bemutató információikat /2. évi XLIII. törvény 5. (2)/. 2.A települési önkormányzatok a helyi hulladékgazdálkodási tervet az OHT-vel és a regionális tervvel összhangban, 6 évre készítik, és kétévente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról /2:XLIII. tv. 35. (1) és 37. (1) bek./. A tervet a 37. (1) bekezdés szerinti beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot. 3.A települési hulladékgazdálkodási tervezés során az érintettek tájékoztatását és a környezetvédelmi társadalmi szervezetek tervezésbe való bevonását a 2. évi XLIII. törvény 34. -ában foglaltak szerint kell megtenni. 4.A hulladékgazdálkodási terv és a kétévente készülő beszámoló a 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendeletben foglalt tartalmi követelmények szerint kell elkészíteni. Az érintett közigazgatási szervek listáját a jogszabály 2. számú melléklete tartalmazza. Munkaszám:77/764
7 5.A hat éves időtartamú tervet, a kétéves felülvizsgálat tapasztalatai alapján szükség esetén módosítani kell, melyet a települési önkormányzattal újra jóvá kell hagyatni. Két éven belüli tervmódosításra nincs lehetőség, ezt kizárólag a felülvizsgálatok során lehet megtenni [3.]. 6. helyi hulladékgazdálkodási terve 24-ben és 25-ben készült, a tervezés a 24-28 közötti időszakra terjed ki. Az első beszámoló elkészítése 27-ben esedékes. A beszámoló készítője: Öko-Trade Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft., a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. megrendelésére, Győr város felhatalmazása alapján Adatszolgáltatók, közreműködők: Győr MJV Polgármesteri Hivatal Győri Kommunális Szolgáltató Kft. mint közszolgáltató; a Kft. biztosítja a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás munkaszervezetét Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /126/23. (VIII. 15.) Korm. r. 4. / Egyéb, az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékot kezelő vállalkozások Társadalmi szervezetek által együttesen delegált személyek Véleményezők: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2:XLIII. tv. 24. (2) bek./ Azok az intézmények, melyek véleményezési szándékukról nyilatkoztak /126/23. (VIII. 15.) Korm. r. 2. számú melléklet, az Önkormányzat megkeresésére/ Tájékoztatót kapnak /2:XLIII. tv. 24. (2) bek. és 126/23. VIII. 15.) Korm. r. 11. (1)/: Szomszédos és érintett települési önkormányzatok Megyei önkormányzat A felülvizsgálati munka elvégzésének szakmai keretei: Az értékelés során a terv készítése óta eltelt 24., 25. és 26. évekre vonatkozó hulladékmennyiségek adatait számszerűsítjük, nagymértékben támaszkodva a többször módosított 164/23. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer meglévő és a környezetvédelmi hatóság által feldolgozott adataira. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási terv készítéséhez című, 24. januárban megjelent kiadványában a 24-28. időszakra vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi előírásai közt a 25. és 28. tárgyévre prognosztizált adatokat kiemelten kezeli /VI.1. fejezet/. A felülvizsgálatról szóló beszámoló tartalmilag a 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján készített helyi hulladékgazdálkodási terv szerkezetét követi, fejezetenkénti bontásban. A terv korábbi célkitűzéseit össze kell vetnünk a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás aktuális célkitűzéseivel, illetve fel kell térképeznünk a nem teljesült határidők elmulasztásának okait és körülményeit. A helyi hulladékgazdálkodási terv újonnan Munkaszám:77/764
8 beépülő célkitűzéseit az önkormányzati társulás már elfogadott terveihez kell igazítanunk, mely egyúttal a térség hulladékkezelési rendszerének EU normákhoz való igazodását és a finanszírozáshoz szükséges feltételeket is biztosítani hivatott. Ki kell térnünk a terv esetleges módosításával kapcsolatban a módosítással egyidejűleg elvégzendő környezeti vizsgálat szükségességének eldöntésére, abban az esetben, amennyiben a városban létesítendő hulladékgazdálkodási építmények működésének várható környezeti hatása lényegesen eltér az eredeti tervben foglaltakhoz képest /2/25. (I. 11.) Korm. r. 3. /. Munkaszám:77/764
9 Bevezetés Jelen tanulmány összeállítása 27 júniusában kezdődött és 27. novemberben fejeződött be. Ezt követően kiegészítettük a hivatalos úton megkeresett közigazgatási és társadalmi szervezetek szakmai észrevételeivel. Az előző fejezetben meghatározott jogszabályi és szakmai szempontokat az alábbiak szerint sikerült kielégíteni: A beszámoló részletesen a 26. évi hulladékmennyiségek adatait tartalmazza, mert a legteljesebb körű, az elemzéshez leginkább felhasználható adatszolgáltatás erről az évről állt rendelkezésünkre. Az Önkormányzat intézményei körében végzett felmérés adathiányos volt, de a kérdőívek segítségével nyert információkat minden olyan fejezetben, ahol lehetséges volt, megjelenítettük. A beszámoló készítése tárgyában 27. október 18-án munkamegbeszélést tartottunk, és az összejövetelen megbeszéltek szerint, külön kitérünk a kiemelten kezelendő hulladékáramok kérdéskörén belül a begyűjtésük, hasznosításuk érdekében országosan működő rendszer bemutatására. A beszámolóban foglaltak alapján megállapítható, hogy 2425-ben készült helyi hulladékgazdálkodási tervének koncepcióján nem kell változtatni, a hulladékkezelési rendszer tervezett fejlesztése érdekében szükséges intézkedések jelenleg is folyamatban vannak. Az Öko-Trade Kft. 77/764. számú, 27 novemberében készült Beszámoló Győr Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről című dokumentációját a Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Csoportja megküldte a 126/23. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti, az 1.5. fejezetben felsorolt közigazgatási szerveknek és a társadalmi szerveknek véleményezésre, 3 napos határidővel. A 28. január 25-ig beérkezett véleményeket külön mellékletekben csatoltuk, és a dokumentációban szürke kiemeléssel jelöltük az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség észrevételeire megtett pontosításokat (a Felügyelőség véleményét a 2. számú mellékletben csatoltuk). A társadalmi szervezetek közül a Reflex Egyesület és a Humusz levelére, illetve a ZöldErő Környezetvédő és Szépítő Egyesület észrevételeire (3. és 4. számú mellékletekben csatolva) az érintett fejezetekben és az 5. számú mellékletben térünk ki, mindenhol meghivatkozva (emellett szürke színnel kiemelve) a szóban forgó felvetés megfogalmazóját. Munkaszám:77/764
1. A tervkészítés általános adatai 1.1 Általános adatok 1 A helyi szintű hulladékgazdálkodási terv készítéséért és a kétévenkénti felülvizsgálat elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős /2. évi XLIII. törvény 33-37. /. helyi hulladékgazdálkodási tervében lévő adatok az alábbiakban módosultak: Polgármester 26-tól: Borkai Zsolt Jegyző: Dr. Papp László A tervkészítő Öko-Trade Kft. adataiban történt változások: A cég székhelye: 7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36. 1.2 A település bemutatása Győr városának nevében, rangjában 24 óta változás nem történt. Győr-Moson-Sopron megye székhelye, a Nyugat-dunántúli régió központja. Fontosabb adatok /26/: Lakos szám: Lakások száma: Területe: 1.2.1 128 279 fő 54 45 db 17 474 hektár A vizsgált település infrastruktúrájának bemutatása A beszámolási időszakban, Győr úthálózatának fejlesztése tárgyában 24-ben kezdődött meg a 81. számú főút győri átkelési szakasz tehermentesítésének II. üteme. A fűút bevezető szakaszát 26 júniusában adták át. Az úthálózat fejlesztéséhez hozzátartozik a Nádor aluljáró és a Külső Bácsai út elkészülte is. 1.2.2 A vizsgált település területén folytatott ipari-szolgáltatási, kereskedelmi tevékenységek A helyi hulladékgazdálkodási tervben felsorolt, a város iparát meghatározó vállalkozások az Arvit Hűtőipari Rt. kivételével - továbbra is működnek. Az Arvit Hűtőipari Rt. felszámolása 24-ben kezdődött meg. Győr Városának ipari helyzete mindemellett magyarországi viszonylatban továbbra is igen kedvező. A Győri Ipari Park területe 25. végén betelt, ezért 26-ban további 32 hektárral bővítették. Az ipari vállalkozások közül kiemelt partnerének tekinti az AUDI Hungária Motor Kft.-t. A cég győri telephelyén az elmúlt két évben a termelés volumene a motorgyártás és a járműgyártás területén is növekedett. Munkaszám:77/764
11 1.2.3 A vizsgált területen folytatott mezőgazdasági tevékenység A mezőgazdaság területén a helyi hulladékgazdálkodási tervet érintően jelentősebb változások nem történtek az elmúlt két évben. A tervben nevesített győri mezőgazdasági vállalkozások továbbra is működnek. 1.2.4 Erdőgazdaság, zöldterületek kezelése Győr város határában található 28 hektáros sétaerdő, illetve a Püspökerdő kezelője a Győri Erdészet, mely a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. területi egysége. Az Erdészet végzi az erdősítések és erdőfelújítások teendőit. A Püspökerdő jóléti használata folyamatosan bővül, ahol sétaút, tornapálya és tanösvény kialakítására is sor került. A város területén a közterületi zöldfelületek fenntartást a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi. A cég tevékenysége magába foglalja a koros, beteg, száraz és balesetveszélyes fák kivágását és a parkfák koronaalakító metszését, valamint faültetési programok lebonyolítását is. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. 24-ben 557 fakivágást, 36 fa koronaalakító metszését végezte, tavasszal és ősszel pedig összesen 394 fa ültetését valósították meg. 1.2.5 Halgazdaság A fejezet kiegészítése az időközben történt események tükrében nem indokolt. 1.2.6 Bányászat A fejezet kiegészítése az időközben történt események tükrében nem indokolt. 1.2.7 Idegenforgalom A fejezet kiegészítése az időközben történt események tükrében nem indokolt. 1.2.8 Domborzati viszonyok A hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervnek nem indokolt ezt a fejezetét kiegészíteni. 1.2.9 Hidrogeológiai jellemzők A hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervnek nem indokolt ezt a fejezetét kiegészíteni. 1.2.1 Néhány fontosabb környezeti jellemző A hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervnek nem indokolt ezt a fejezetét kiegészíteni. Munkaszám:77/764
12 1.2.11 Természetvédelem és tájvédelem 63/23. (XII. 19.) sz. Ök. rendelete értelmében a város az alábbi helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló védett objektummal rendelkezik: Bácsai Szent Vid-domb és környéke, Győri Várkert, Rákóczi Ferenc utcai vadgesztenyefa és 24től a Bécsi úti nádas /31/24. (V. 28.) sz. Ök. rendelettel kihirdetve/. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/26. (XII. 8.) KvVM rendelet hatálya alá a következő helyrajzi számú győri ingatlanon tartoznak: KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK: 351, 352, 39/3-4, 392/3, 393, 394, 395/1-2, 396/-398, 4, 41/1-2, 47/1-2, 556, 564/3-4, 564/7, 611/3, 619, 62/1-4, 621, 622, 623, 624/3-4, 625/2-3, 625/9-88, 627/2-37, 628/1-3, 629/2, 629/4-6, 63, 644, 647, 648, 655/1-3, 655/3, 681/6-7, 681/9-1, 683/-686, 687/1-2, 688, 689, 69, 712, 713, 714/12, 718, 719/2-4, 724/1-2, 725/ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK: TERMÉSZET-MEGŐRZÉSI TERÜLETNEK JELÖLT 747/7, 748/67-7, 748/73, 748/75-76, 977/4 98/3, 98/5-6, 99, 1/9, 1/32-35, 121/1-2, 122, 132/2-5, 133/2-4, 134/2, 134/4-6, 135/2-18, 136/-139, 14/1-3, 141/1-2, 142, 143, 144/1-3, 145, 147, 148/1-2, 149/-154, 155/3-8, 156, 157, 158/1-4, 159/3-5, 159/7-11, 16/1-15, 161/-164, 165/1-7, 166/1, 166/4, 167/1-4, 168, 169, 17/1-2, 171/3-9, 173, 174, 176, 177, 178/1, 178/3, 179/1-2, 18, 182/1-2, 183,184/1, 184/3-8, 185, 186/2-5, 186/7-19, 188/2, 28, 29, 21/3-5, 21/7, 21/1-23, 211/1-2, 212/4-8, 215, 216/1, 216/3-9, 217/-223, 224/2-4, 225/1-2, 228/1-2, 229/7, 229/11-12, 229/15, 229/17-19, 229/28-43, 229/45, 229/51-53, 23/1-12, 23/16-17, 23/19-21, 158, 1697, 1698/1, 1698/2, 1699, 171/7-8, 172, 175/4-7, 177/1-2, 178, 179, 171/2, 1752/4, 1752/6-7, 1753, 1755/2, 1755/4, 1756/1-11, 1757, 1758/2-5, 1758/7, 1758/1-11, 1758/13-16, 1759/2-1, 176, 1761/2-4, 1762/3-5, 1762/7-12, 1762/15, 1762/17-55, 1763, 1764, 1765/1-2, 1766/-1771, 1772/2, 1772/4-5, 1772/7-12, 1773, 1774, 1775/1-2, 1776, 1777/1-2, 1778, 1779/2-4, 178, 1781/3, 1781/5-11, 1782, 1783, 1784/1-2, 1785, 1786, 1787/1-2, 1788, 1789, 179, 1791/2-3, 1791/5-6, 1792, 1793, 1794/1-2, 1795/-18, 181/1-2, 182, 183, 184, 186/1-4, 187, 188/1-3, 189/-1814, 1815/1-2, 1816/182, 1821/1-3, 1836/1-4, 1837/1-2, 1838/-1842, 1843/1-9, 1844/1-4, 1845/1-3, 1846/ 351, 352, 39/3-4, 392/3, 393, 394, 395/1-2, 396/-398, 4, 41/1-2, 47/1-2, 556, 564/3-4, 564/7, 611/3, 619, 62/1-4, 621, 622, 623, 624/3-4, 625/2-3, 625/9-88, 627/2-37, 628/1-3, 629/2, 629/4-6, 63, 644, 647, 648, 655/1-3, 655/3, 681/6-7, 681/9-1, 683/-686, 687/1-2, 688, 689, 69, 712, 713, 714/12, 718, 719/2-4, 724/1-2, 725/ 1.3 A település környezeti állapota Az önkormányzatoknak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettsége alapján a Környezetvédelmi Bizottság (27-től a Városstratégiai Bizottság) évente Közgyűlése elé terjeszti a környezeti állapotról szóló tájékoztatóját. A tájékoztató elfogadásával a Közgyűlés biztosítja az anyag nyilvánosságát és lakosság elé terjesztését. A tájékoztatók tematikája érinti a környezetállapot vonatkozásában a levegő- és vízminőségi vizsgálatok eredményességét, a Munkaszám:77/764
13 talajállapot és zajhelyzet leírását, illetve a hulladékgazdálkodási és természetvédelmi kérdéseket is tartalmaznak. A 24., 25. és 26. évi tájékoztatók hulladékgazdálkodási szempontból is lényeges vonatkozásait a következő alfejezetekben foglaljuk össze. A hulladékgazdálkodási tervnek nem szükséges, hogy részét képezzék a levegőtisztaságvédelemről, zaj- és rezgésvédelemről, talajvédelemről és felszín alatti vizek védelméről szóló fejezetek. Az 1.3.1. 1.3.4. fejezetekben foglaltak túlnyomó része (alapvetően) külön eljárás szerint, évenkénti tájékoztatás formájában kerülnek nyilvánosságra. Az itt közölt adatok a helyi hulladékgazdálkodási tervezés szempontjából releváns információt nem jelentenek, közlésük csupán a teljesség kedvéért történik. 1.3.1 Levegőtisztaság-védelem A környezeti állapotról szóló tájékoztató szerint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (25-től Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) 24-ben 217, 25-ben 538 győri telephelyet tartott nyilván, ahol helyhez kötött légszennyező források üzemelnek. A légszennyezők adatszolgáltatása szerint a hagyományos légszennyező anyagok emissziójának 24-ben történő növekedése volt tapasztalható, mely 25-ben valamelyest csökkent. Az ipari emisszió kis mértékben növekedett. Légszennyezési bírság kivetésére 2-2 alkalommal került sor mindkét évben. A fűtésből eredő légszennyezés szempontjából kedvező körülmény, hogy a lakások 92%-a az elérhető legjobb technológiának megfelelő, földgáz fűtéssel illetve távhővel ellátott. A légszennyezés legjelentősebb forrását nem a helyhez kötött létesítmények, hanem a közlekedés során kibocsátott kipufogógáz-komponensek képezik. A levegőimmissziós mérőhálózat adatai a környezetvédelmi hatóság honlapján hozzáférhetők. A 26. évről összeállított tájékoztató kétfajta immissziós mérőhálózat adatait elemzi. A RIV mérőhálózatban az ülepedő por, az on-line méréseknél a szálló por koncentráció emelkedést figyelték meg. 1.3.2 Talajvédelem, felszín alatti vizek védelme A vízbázisok vonatkozásában a révfalui és a Győr-Szőgyei vízbázis mellett két távlati ivóvízbázis került meghatározásra a beszámolási időszakban. Az egyik a Rába mentén, Gyirmót térségében, a másik pedig a Duna mentén, Vének térségében. Győr közigazgatási területén belül a talaj- és a felszín alatti vizek szennyeződése tekintetében potenciális szennyező források körét az ipari tevékenységek, a csatornahálózatra rákötések hiányából adódó szennyvízszikkasztás, az illegális hulladéklerakások és a külszíni bányaterületek teszik ki. Az ipari létesítmények talajra és talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzése, illetve a szennyezések megszüntetése, a szennyezett területek kármentesítése hatósági kötelezések alapján történik. Az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 24-26 között kiadott kármentesítési kötelezéseit az alábbi táblázat foglalja össze: Munkaszám:77/764
14 Kötelezett szervezet Szennyezőanyag 24-26. közötti kötelezés száma hrsz. Győr ÉDÁSZ Fűtőerőmű ásványolaj Győr GRABO Kft. szerves oldószerek Győr 4651/5,6,7 Győr, ATEV Rt. ammónia Győr, Bán A. u-i benzinkút TPH, BTEX, PAHok Győr, 4778/1 12492/26, 48/27 Győr, E.ON ÉDÁSZ Rt. Déli alállomás ásványolaj - Győr, E.ON ÉDÁSZ Rt. Központi alállomás ásványolaj Győr, E.ON alállomás ásványolaj ÉDÁSZ Rt. Nádorvárosi Győr 5789 Győr 715 Győr 2855/6 Győr 4344 Győr 5788/8 Győr, É-D MÉH Rt. Győr, 6376/1. Győr, Gardénia Rt. Győr, GE Hungary Rt. (Tungsram) ásványolaj, BTEX, PAH-ok, egyéb Győr 7661/1 alkilbenzolok ásványolaj, BTEX, PAH-ok, egyéb Győr 5474 alkilbenzolok Győr, Győri Hulladékégető Kft. szerves oldószerek Győr 61/2 Győr, Győrlakk Rt. telephely szerves oldószerek Győr 474 Győr, KOMPLEX 22. Kft. foszfát, szulfát Győr, KOMSZOL pápai úti lerakó ammónia ammónia, 14927/24, 4944/27 15119/24, 629/27 14782/25, 876/26, 1414/25, 617/26, 1834/25, 464/26, 134/27 Győr, E.ON ÉDÁSZ Rt. Transzformátorjavító ásványolaj ásványolaj 186/25, 449/26 Győr 817 1269/24, 15/27 14496/24, 1777/27 1175/25, 3163/26, 193/25, 154/26, 614/26 224/25, 4956/26, 542/27 1155/24, 298/27 13264/25, 1693/24, 12418/25, 988/26 14927/24, 4944/27 1591/24, 296/27 14782/25, 876/26, 1946/25, 169/26, Győr 238, 91/1 1991/24, 15571/25 Zn, Cd, Ni, Pb, Győr, KOMSZOL pápai úti lerakó Győr 238, 91/1 183/26, 1765/27 TPH 1351/24, 147/25, Győr, MÁV Rt. ásványolaj Győr 728/3 46/27 Győr, Mészáros L.u. volt szovjet laktanya 1919/24, 14376/25, ásványolaj Győr 4558 PRO-MÉSZ Rt. 168/27 12317/24, 16685/25, Győr, MH 12. Légv. Rakétav. Ezred ásványolaj Győr 748/44,48 1362/27 1827/25, 453/26, Győr, RÁBA RT. Közúti jármű telephely ásványolaj, cianid Győr 5792/2 635/27 Győr, Rába Rt. Reptéri telephelye öntöde Győr, Rába tartálypark Rt. 1154/26, TPH, nehézfémek Győr 5454/6 3758/26, 249/26, 2129/26, 2943/26, 317-8/26 Reptéri telephelye TPH, BTEX, PAH17886-5/24, 39-2/27, 39Győr 5454/1 ok 3/27 ásványolaj, 1243-4/24, 1243-13/24, 137Győr, RÁBA Rt. Vasúti Jármű th. 44 ha Győr 6393/1 nehézfém, fenol 6/26, 2389-7/27 PAH-ok, TPH, 1224-11/24, 1428-5/25, 745Győr, RÁBA Rt.volt Vasúti jármű öntöde Győr 6393/2 nehézfémek 5/26 Győr 6385/4,6,9, Győr, Szeszgyár Rt. ammónia, foszfát 13294/24, 146/25, 521/26 6391/4 1176/24, 1488/25, 154/26, Győr, Tompa u. ÖMV töltőállomás ásványolaj 213/27 1114/24, 22743/24, 11483/25, Győr-Bácsa BIOKOMPLEX ammónium Győr 614/3 313/26, 294/27 Győr 239, 1182/24, 1311/25, 83/26, Győr-Szabadhegy MOL bázistelep ásványolaj 2412/1 695/27 A táblázatban szereplő szennyezések a földtani közeget és a felszín alatti vizet is érintik. A hulladékkezelő létesítmények közül elsősorban a lerakással történő ártalmatlanítás földtani közegre gyakorolt hatására, a talaj és a talajvíz szennyezésének megelőzésére tett intézkedésekre kell fókuszálni. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Sashegyi Inert Hulladéklerakó és Kavicsbánya telephelyén 26. év végén az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-15162-2/25. számú vízjogi létesítési engedélye alapján négy figyelőkútból és egy háttérkútból álló monitoring rendszert alakítottak ki. A mintavételezés, vizsgálat és kiértékelés megtörtént. Munkaszám:77/764
15 A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Pápai út kommunális hulladéklerakójának határterületén belül a talajvíz áramlásának szempontjából a hulladéklerakó feletti területen kettő, a hulladéklerakó alatti területen hét mérési pont van kialakítva, a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatás monitorozása céljából. A monitoring rendszer vízjogi üzemeltetési engedélyében előírt megfigyelési adatokat és a figyelőkutak vízminőségi adatait évente négy alkalommal vizsgálták. A talajvíz ammónium tartalmának megszüntetésére az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség H-22748-3/23-I. számú határozatának megfelelően műszaki beavatkozási terv készült. A kármentesítés során kitermelt és tisztított, 4 mg/l ammónia alatti koncentrációjú szennyezett víz elhelyezhető a hulladéklerakó felületére, gyepgazdálkodás és pormentesítés céljából. A lerakó körül talajvédelmi monitoring pontokat is vizsgálnak, melyek kijelölése a hulladéklerakóval közvetlenül szomszédos termőföld területeken történt. A 25. évi vizsgálatok szerint a talaj minőségi romlására talajszennyezésre utaló környezeti hatás nem volt kimutatható, és túlzott mértékű növényi tápanyag felhalmozódás sem történt. Hasonlóan a 26-os évben, a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok a hulladéklerakó üzemeltetéséből származó szennyezésre visszavezethető, talajminőség romlására utaló körülményt, folyamatot nem tártak fel. A csatornahálózatra való rákötések hiánya miatt a talaj kommunális szennyvízkomponenseivel való terhelése miatt a szennyezőket a 23. évi LXXXIX. törvény környezetterhelési díj befizetésével sújtja (talajterhelési díj). A talajterhelési díjat a helyi önkormányzat javára kell rendezni. A talajterhelési díj mértékét a törvény 24 és 29 között progresszív módon állapítja meg. Az elszivárgott szennyvíz mennyiségek adatait az Önkormányzat adóügyi osztálya tartja nyilván. A felszín alatti vizek és földtani közeg védelmének kérdésköréhez szorosan kapcsolódik az illegális hulladéklerakások megakadályozása, illetve visszaszorítása, mely érdekében az Önkormányzat és a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. is komoly erőfeszítéseket tesz. Az újra és újra felbukkanó illegális hulladéklerakó helyek felszámolásában a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. aktívan részt vesz, és évente több ezer köbméter illegálisan lerakott hulladékot szállít el az engedéllyel rendelkező lerakójába. A lerakóhelyeket az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel karöltve, közös erőfeszítéssel derítik fel. Az újonnan felfedezett lerakóhelyekre a tapasztalatok alapján 2-3 havonta újra vissza kell térni. A kihelyezett figyelmeztető táblák mellett körülárkolással igyekeznek megakadályozni az újabb lerakásokat. Az illegális hulladéklerakások felszámolásában a hatóságok közül a Közterület Felügyelet és az Önkormányzat is közreműködik, továbbá Győr városával kötött megállapodás alapján a Körzeti Földhivatal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága is. A települési önkormányzat jegyzője a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/21. (XII. 1.) Korm. rendelet értelmében az elhagyott hulladék elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatban a 2. évi XLIII. törvény 3. (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szerint jár el. Ez azt jelenti, hogy az elhagyott (illegálisan lerakott) hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a hulladék tulajdonosát, illetve az ingatlan tulajdonosát, abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg. A hulladékok tulajdonosát illetően sajnos rossz a felderítési statisztika, így a kötelezések jobbára az ingatlantulajdonosok kárára történnek. A Polgármesteri Hivatal eljárásai közt a fentieken kívül gyakori a nem hivatalos hulladék-hasznosítók által elhagyott hulladék is. A Hivatal folyamatosan igyekszik a hatósági reakciókon erősíteni. Munkaszám:77/764
1.3.3 16 Felszíni vizek állapota A Város környezeti állapotáról évenként közzétett tájékoztatókban a jelentősebb területet elfoglaló felszíni vizek (Mosoni-Duna, Rába, Marcal-folyó, Rábca) minősítése az oxigén-, a N és P háztartás jellemzői, valamint a mikrobiológiai jellemzők és a mikroszennyezők (szerves és szervetlen) vonatkozásában egyaránt, 24-ben is megtörtént. A 24. évi vizsgálatok alapján a felsorolt felszíni vizek a tűrhető és erősen szennyezett minőségi osztályokba sorolást kapták. Erősen szennyezett minősítést kizárólag a Marcal folyó nitrogén és foszfor háztartás jellemzőire (eutrofizációs kockázat), valamint a Mosoni Duna kapott, a mikrobiológiai jellemzők vonatkozásában. A felszíni vizek minőségének vizsgálata 25-ben és 26-ban is rendszeresen megtörtént. A 25. tárgyévi összeállításban a város jelentősebb felszíni vizeit különböző komponensekre, az előzetes mérések alapján történt minősítés során III. és V. közötti kategóriába sorolták ( tűrhetőtől a szennyezettig ). Az évenkénti eredmények összehasonlító elemzéseiben szerepelnek a bekövetkezett változások mögött húzódó okok feltárása is. A beszámolási időszakot tekintve, a felszíni vizek közül a Mosoni Duna minőségének javulása összefügg a Pannon-Víz Zrt. üzemeltetésében működő Győri Szennyvíztelep korszerűsítésével. A Mosoni Duna Győr alatti folyószakaszán a szennyezőanyag-terhelés alakulását a Győr városi szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz kibocsátása határozza meg. 25-ben új tisztítás-technológiai sort építettek, mely 25. október 2-i kezdettel próbaüzemben működött. A beérkező szennyvíz tisztításának hatásfoka 4%-ról 95%-ra nőtt. A 26 júliusától üzemszerűen működő győri szennyvíztisztító mechanikai-, biológiai és III. tisztítási fokozattal rendelkezik, a jelenkor legmagasabb szintű technológiai berendezéseivel. 1.3.4 Zaj- és rezgésvédelem A jelentősebb zajkibocsátású üzemi létesítmények zajvizsgálatára a beszámolási időszakban több alkalommal is sor került. A környezeti állapot minőségét meghatározó tényezők között azonban a közúti közlekedés zaja válik egyre meghatározóbbá. 24-ben a közlekedési eredetű zajvizsgálatokat több helyütt méréssel végezték, melyet követően a közlekedési zajhatás csökkentése ellen védelmi létesítmények épültek. Az ilyen utólagos, passzív védelem kiépítésére várhatóan a következő években is szükség lesz. 1.3.5. A főbb hulladékkezelő objektumok környezeti hatásai A hulladékkezeléssel, hulladékszállítással és begyűjtéssel, valamint hulladékkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások kizárólag a vonatkozó jogszabályok szerinti külön engedéllyel üzemelhetnek. A hulladékgazdálkodásról szóló 2. évi XLIII. törvény 14. (2) bekezdése rendelkezik a hulladékkezelés (begyűjtésre a 15., szállításra a 16., hasznosításra a 18., ártalmatlanításra a 19. előírásai vonatkoznak) engedély szerinti végzéséről, melyek esetében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, és győri cégek vonatkozásában, illetékességi területe szerint az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el az engedélyező hatóság feladatait. Hulladékkezelő kapacitástól és a hulladék veszélyességétől függően a nagyobb létesítményeknél a fentieken túlmenően, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/25. (XII. 25.) Korm. rendelet 1-3. mellékletei szerinti eljárások lefolytatását követően, a környezetvédelmi követelmények Munkaszám:77/764
17 teljesítésével, a megfelelő engedély (környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély) birtokában végezhető hulladékkezelés. Az engedélyek a létesítés, üzemelés és felhagyás követelményeit is megszabják. A környezetvédelmi követelményeket a működés során folyamatosan kell teljesíteni, ezek ellenőrzését és környezetvédelmi kérdésekben meghatározott szakmai konzultációkat a környezetvédelmi hatóság folytatja le, egységes környezethasználati engedély köteles környezethasználat esetén külön felügyeleti díj fejében /1995. évi LIII. törvény 96/B. és 4/27. (II. 21.) KvVM rendelet/. Az engedélyekben minden esetben rögzítésre kerül, hogy környezeti károkozás, környezetszennyezés esetén a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni, és az illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. A megelőzési és helyreállítási intézkedések költségeit annak kell viselnie, aki a környezeti kárt okozza, beleértve a kár és a kárveszély felmérésének költségeit is. Amennyiben a gazdálkodó helyett az illetékes hatóság jár el, a viselt költségek a rendelkezések szabályai szerint hajthatók be. Ezzel kapcsolatosan a szennyező fizet elve szerinti jogszabálymódosításokat, melyek az EU 24/35/EK irányelv jogharmonizációja céljából születtek, az Országgyűlés 27. április 16-i ülésnapján elfogadott 27. évi XXXIX. törvény foganatosítja. Eszerint módosult a 1995. évi LIII. törvény (a környezet védelmének általános szabályairól), a 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről), a hulladékgazdálkodásról szóló törvény (2: XLIII. tv.) és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény is. A jogszabályi fogalomrendszerben a környezetkárosodás fogalma minden környezeti elemre, így közösségi jelentőségű fajokra, élőhelyekre, védett és fokozottan védett élőlényekre, Natura 2 területekre és országos jelentőségű védett területekre is kiterjed. A megelőzési és kárelhárítási tevékenységet egy 27-ben elfogadott kormányrendelet - 9/27. (IV. 26.) - taglalja, míg a tényleges helyreállítás kármentesítés környezeti elemenként került szabályozásra, a 24-ben hatályba lépett 219/24. és 22/24. számú kormányrendeletek módosításával, és a természetben okozott károk kármentesítéséről szóló külön jogszabály megalkotásával. A 314/25. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott küszöbérték alatti kapacitással üzemelő hulladékkezelők (TEÁOR 9.2 Hulladékgyűjtés, -kezelés) a jegyző telepengedélye alapján működhetnek /8/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet/. Telepengedély köteles tevékenység a hulladék előkezelési, begyűjtési tevékenység is. A telepengedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóság mint szakhatóság határozza meg a működés környezetvédelmi követelményeit. A szállítási, begyűjtési, előkezelési, hasznosítási és/vagy ártalmatlanítási azonban a jogerős telepengedélytől függetlenül is meg kell szerezni. A 2. évi XLIII. törvény 15. (4) bekezdése értelmében gazdálkodó szervezet tevékenységi körében nem veszélyes hulladék forgalmazást - amennyiben azt változatlan formában értékesíti - a kereskedelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezhet. A hulladékkereskedők működési engedélyét az Önkormányzat adja ki. A hulladékkereskedőknek a jegyző által kiadott működési engedélyen kívül amennyiben a hulladék bekerül a telephelyükre rendelkezni kell a környezetvédelmi hatóság által kiadott begyűjtési engedéllyel is. A fentiekben vázolt hatósági engedélyezési eljárások a helyi szintű hulladékgazdálkodási tervezést csak a közszolgáltatással, az önkormányzati felelősségű körbe tartozó hulladékok kezelésével kapcsolatban érintik. Tekintettel arra, hogy a települési környezet minőségét a környezetterhelő hulladékkezelő létesítmények működése és szennyezőanyag emissziója számottevően befolyásol(hat)ja, ezért az alábbiakban közzé tesszük a helyi hulladékgazdálkodási terv megfelelő fejezetében szereplő hulladékkezelőkre, a beszámolási időszakra vonatkozó információkat. A Győri Hulladékégető Kft. a telephely határában már 2. évben védő nyárfasort ültetett, mely a telephelyet körülveszi. A hulladékégető környezeti kibocsátása 24-ben megfelelt az Munkaszám:77/764
18 előírásoknak. A három laboratóriumi mérés alapján határérték alatti volt a füstgáz kibocsátás. A környezetvédelmi hatóság hét ellenőrzése során négy alkalommal mérést is végeztek. Tárgyévben közegészségügyi és összevont hatósági ellenőrzést is tartottak. A Biokomplex Kft. telephelyén lévő gumitavak hulladékának ártalmatlanítása a környezetvédelmi hatóság határozatában előírt határidőre, 22 évben befejeződött. [Forrás: az Önkormányzat környezetállapotról szóló 24. évi tájékoztatója] A Pannon-Víz Zrt. győri szennyvíztisztítójának korszerűsítéséről külön fejezetben szólunk. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. hulladékkezelő telephelyeinek, a tevékenységek végzésének feltételeinek fontosabb adatait az alábbiakban foglaljuk össze: Telephely neve Címe Engedély száma Likócsi Komposztáló telep Győr-Likócs 68 hrsz. H-5175/27. Likócsi Komposztáló telep Győr-Likócs 68 hrsz. H-29324/25. Sashegyi inert hulladéklerakó Győr, Sashegypuszta 1246/5, 6, 8 hrsz. H-1539/27. Dísznövénytelep Abda, 96 hrsz. H-1781/26. Dísznövénytelep Abda, 96 hrsz. H-27949/27. Pápai úti hulladéklerakó Győr, Pápai út 51. H-117415/24. Pápai úti hulladéklerakó Győr, Pápai út 51. H-1217511/25. Engedély tárgya Kezelési Eng. kód hatóság Technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői A bácsai szennyvíztisztítóból érkező kirothasztott szennyvíziszap komposztálható Szennyvíziszap része víztelenítést követően a komposztáló víztelenítési hulédup22 telepre kerül, a nem komposztálható rész ladék előkezelés KTVF pedig a pápai úti hulladéklerakóra kerül. A engedélye technológia során keletkező csurgalékvizet a szennyvíztelepre táplálják vissza. Víztelenített szennyvíziszapok, erdőgazdálkodási hulladék és szárított Komposztáló granulált iszap összekeverése, a ÉDUtelep hulladékked8 komposztáláshoz szükséges levegő és hő KTVF zelési engedélye biztosítása. Az elhasznált levegőt vizes mosóval és biofilterrel tisztítják. A faaprítékot többször visszaforgatják. A beérkező hulladékok válogatást követően Inert hulladékok kerülnek a kavicsbányában kialakított ÉDUelőkezelése és D5 lerakóba. A végleges lerakás dombépítéses KTVF ártalmatlanítása technológiával, célgépekkel való tömörítéssel történik. A lakosságtól és a bevásárló központokból Nem veszélyes származó szelektíven gyűjtött hulladékok haszédu- hulladékfrakciókat külön-külön válogatják és R12 nosítást megektvf bálázzák, az üveghulladékot a kezelő lőző előkezelése konténereiben gyűjtik. A másodlagos hulladékok a pápai úti lerakóra kerülnek. Nem veszélyes Tevékenység a H-178-1/26. számú hulladékok haszédu- engedélyben foglaltak szerint, az előkezelni R12 nosítást megektvf kívánt hulladék mennyiségének növekedése lőző előkezelése miatt kapacitásbővítés. A beérkező hulladék lerakását megelőzően Egységes körtörténő előkezelés során a veszélyes nyezethasználati hulladékfrakciókat kiválogatják, a és környezet- D1 és D8 ÉDU-KF dombépítéses technológiával lerakott védelmi működéhulladék felszínét naponta földtakarással si engedély látják el. EKHE és KME nem módosítása változott ÉÉDUKTVF Kezelhető hulladékok körének kiegészítése A hulladéklerakók talaj- és talajvízre gyakorolt környezeti hatásait, a monitorozás jellemzőit az 1.3.2. fejezet tartalmazza. A meglévő hulladékkezelő objektumok működéséből adódó környezeti hatások feltárásán túlmenően a tervezés fázisában lévő létesítmények hatásvizsgálatának kötelezettségét is jogszabályi előírások rögzítik /314/25. (XII. 25.) Korm. rendelet/. A környezeti hatások mellett a társadalmi hatások szempontjából sok esetben rendkívül fontos a lakosság várakozásainak, ellenvetéseinek vagy támogatásának feltérképezése. A beszámolási időszakban A város és a környezetvédelem kapcsolata címmel készült a lakosság körében kérdőíves felmérés, mely külön foglalkozik a környezetvédelmi beruházásokkal és az Európai Uniós támogatások elfogadottságának helyzetével is. A 6 fős, utólag is megfelelő nagyságúnak ítélt mintán történt felmérés során győri polgárokat, valamint ezen belül a nagyobb környezetvédelmi beruházások telepítési helye miatt érintett városrészek lakóit is Munkaszám:77/764
19 kérdezték (Likócs és Bácsa) a város és a környezetvédelem kapcsolatának vonatkozásában. A 6 fős minta alapján végzett felmérés az egész városra kiterjedt, de a környezetvédelmi beruházások miatt Bácsára és Likócsra vonatkozóan a reprezentáltság nagyobb volt az átlagosnál. A felmérés sikeresnek bizonyult, a kérdezettek részéről a felméréssel szembeni közömbösség rendkívül csekély mértékű volt. Az érintett városrészeken Győr többi részéhez viszonyítva csak ritkán fogalmazódott meg karakteresen eltérő vélemény. A 25-ben készült, komplex szennyvíztisztító rendszer beruházás (mely 26. július 2-án fejeződött be a próbaüzem lezárásával) a megkérdezettek szerint Győr általános fejlődésére, a város általános jobb megítélésére is jótékony hatást gyakorol. A szennyvíztisztítókomposztáló telep megvalósuló Európai Uniós támogatást az érintett városrészeken lakók fontosabbnak tartották Győr lakosságának egészéhez képest. A hulladékgazdálkodás tervezett, korszerű rendszerével kapcsolatban a megkérdezettek jó része fontosnak tartotta az Európai Uniós támogatást. A megkérdezettek közül azonban sokan nem rendelkeztek elég információval a korszerűsítési rendszerről. A kérdőíves felmérés a tervezett beruházásokon túlmenően foglalkozott a szennyező fizet elvének elfogadásával is, külön a hulladékártalmatlanítás és a szennyvíztisztítás területein belül. A felmérés egyik tanulsága, hogy általában az emberek önmagukkal szemben némileg elnézőbbek, mint az ipari létesítmények üzemeltetőivel. A szennyező fizet elvének érvényesítése céljából tehát tudatosítani kell az emberekben az anyagi felelősségüket a környezet megóvása, a károsodások megelőzése érdekében. A kérdőíves felmérés környezetvédelmi szervezetek működésével kapcsolatos kérdéseire kitérve, a válaszok egyfelől arra engednek következtetni az érintett városrészeken, hogy a lakosság fontosnak tartja tevékenységüket, mert az emberek legalább jobban odafigyelnek a környezetvédelemre. A megkérdezettek egy része szerint viszont a társadalmi szervezetek tevékenysége sok esetben nem kimondottan járul hozzá a környezetvédelmi beruházások támogatásához. A hulladékkezelés komplex rendszerének kiépítése érdekében alakult Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás külön honlapon, naprakész információkat szolgáltat az érdeklődőknek a www.hulladek.gyor.hu üzemeltetésével, ahol tájékoztatók (Mindennapi szemetünk, Téti és Öttevényi kiadvány, reflexió) és egyéb hasznos anyagok is elérhetők. 1.4 A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A fejezetet módosítása vagy kiegészítése nem indokolt. 1.5 A tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek A helyi hulladékgazdálkodási terv beszámolójának elkészítése tárgyában a Polgármesteri Hivatalban 27. október 18-án tartott munkamegbeszélés meghívottjai az alábbiak voltak: Győr MJV Polgármesteri Hivatal, Közigazgatási Osztály Környezetvédelmi csoport Győr MJV Polgármesteri Hivatal, Városépítési Osztály Üzemeltetési csoport A munkamegbeszélés szervezője Közreműködik a komplex hulladékgazdálkodási rendszer beruházások lebonyolításában Munkaszám:77/764
2 Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Közszolgáltató Öko-Trade Környezetvédelmi és Víztechnikai Kft. Tervkészítő Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete és Hgt. 24. (2) bekezdése alapján; ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján; véleményezési szándékáról nyilatkozott Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján; véleményezési szándékáról nyilatkozott Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján; véleményezési szándékáról nyilatkozott Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján; véleményezési szándékáról nyilatkozott GyMS Megyei Mezőgazdasági Skaigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján; véleményezési szándékáról nyilatkozott Veszprémi Bányakapitányság 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján; véleményezési szándékáról nyilatkozott Hírközlési Területi Hivatal Soproni Iroda 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján; véleményezési szándékáról nyilatkozott Ménfőcsanaki Részönkormányzat 126/23. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján; véleményezési szándékáról nyilatkozott Reflex Környezetvédő Egyesület 2. évi XLIII. törvény 34.-35. alapján Hulladék Munkaszövetség 2. évi XLIII. törvény 34.-35. alapján ZöldErő Környezetvédő és szépítő Egyesület 2. évi XLIII. törvény 34.-35. alapján Nexus Környezetvédő Egyesület 2. évi XLIII. törvény 34.-35. alapján Polgári Érdekvédelmi Egyesület 2. évi XLIII. törvény 34.-35. alapján A Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Csoportja 27. augusztus 31-én kelt, 7835/27. ügyiratszámú hirdetményében értesítette a környezetvédelmi társadalmi szervezeteket a 28/25. (VII.8.) sz. Ök. rendelettel elfogadott Helyi Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálatának megkezdéséről, melyben felhívta az érintettek figyelmét, hogy a hirdetmény megjelenését követő 15 napon belül jelentkező társadalmi szervezetek által együttesen delegált, legfeljebb öt személyt bevon a tervezésbe. A hirdetményre a megszabott határidőn belül sem a fentiekben felsorolt, sem egyéb társadalmi szervezetek nem jelentkeztek, azonban a munkamegbeszélésre való meghívásra a Reflex Környezetvédő Egyesület és a Hulladék Munkaszövetség levélben, a ZöldErő és a Nexus Környezetvédő Egyesület pedig személyesen tette meg a beszámolóval kapcsolatos észrevételeit (1. számú mellékletben csatolva). A ZöldErő nevében Dr. Fülöp Sándor 27. részére a helyi hulladékgazdálkodási terv csatolva). A Győri Hulladékégető Kft. és észrevételeire a helyi hulladékgazdálkodási november 13-án levelet intézett a Jegyző Úr tartalmát érintően (1. számú mellékletben a Biokomplex Kft. működésére vonatkozó tervben és a beszámolóban is kitértünk, az Munkaszám:77/764