INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYECSED Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj

IVSNgyecsed TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2. VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 10 3. VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS... 17 4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSE... 51 4.3.1 BEVEZETÉS... 65 5. VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 125 5.1 VÁROS JÖVŐKÉPE... 125 6. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE... 135 7. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA... 148 8. FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE... 188 12. NAGYECSED VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL ADATSZOLGÁLTATÁSA 188 Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 2

IVSNgyecsed 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Helyzetelemezés, tendenciák: Fogllkozttás szempontjából Ngyecsed z 1990 előtti évtizedekben grár meghtározottságú ngyközség volt. A rendszerváltás utáni években, z grárrumbn, helyi fogllkozttásbn fontos szerepet betöltő feldolgozóipri üzemekben bekövetkezett átlkulások, melyeknek következménye fogllkozttás jelentős csökkenése volt,nehéz helyzetbe hozták várost. A település kkori vezetői, hátrányos helyzetből kivezető utt várossá válásbn vélték felfedezni. Ngyecsed 1997ben több száz év után újr város lett. 1997 utáni években város lkosság megtpsztlt, hogy városi cím elnyerése nem közvetlen megoldás helyi problémákr, hnem egy hosszbb távú fejlődési lehetőség település számár. A kisváros gondji 19972007 között tovább mélyültek.(pl. Munknélküliség területi muttó AFSZ2000ben 14,54%, 2007ben 24,55%) Ezek közül legjelentősebbek népességszám csökkenés, z lcsony fogllkozttás és fokozódó szociális feszültségek (240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet lpján társdlmi, gzdsági és infrstrukturális szempontból elmrdott vlmint z országos átlgot leglább 1,75szörösen meghldó munknélküliséggel sújtott település). A város megye perifériáján fekszik, hátrányos helyzetű kistérségben helyi munklehetőségek hiányábn, nem mrd más megoldás mobiln mozgó elsősorbn fitlok lkosok számár, mint z elköltözés. Problémák, hiányosságok: Épített környezet: A település infrstruktúrájánk jelentősebb hiányossági: városközpont nincs kiépítve z elvárhtó funkcióknk megfelelően, szennyvízrendszer nincs, úthálózt leromlott (pl. minősége áltlános nem iskol, megfelelő, közintézmények önkormányzt), több állg közösségi Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 3

IVSNgyecsed szolgálttáshoz szükséges ingtln beruházás (pl. szociális, egészségügy, sport területeken) nem vlósult meg forrás hiány mitt z elmúlt években. Természeti környezet: A város htárábn fekszik hjdni EcsediLáp régi lecspolt területe, melynek részleges rekonstrukciójár progrm készült széles szkmi háttértámogtássl. A projekt célj: Ngyecsed és Fábiánház között elterülő közel 200 hs Csicsós láp részleges, 10 hon megvlósuló rehbilitációj, vizes élőhelyrekonstrukció, tnösvény, mjd későbbiek során bemuttóhely (látogtóközpont) létrehozás. A projekt megvlósítás meglpozhtná helyi turizmus fellendítését, ezzel sokt segíthetne fogllkozttás és gzdság gondjink megoldásábn. Turizmus városbn még gyerekcipőben jár. A turist ttrkciók, történelmi és természeti értékek nincsenek feltárv, szálláskpcitás lig vn, városnk nincs turisztiki/mrketing koncepciój. Városrészek: I. Városrész: Városközpont (Krszn jobb prtján) II. Városrész: Lkóövezet (Krszn bl prtján) Antiszegregációs terv : A város lkosságánk közel 40% 5 db szegregált területen él. A hátrányos helyzet, szegregáció csökkentésére, felszámolásár komplex progrm készült (4. 3. lfejezet), mely környezeti és társdlmi szegregációt egyránt csökkenteni fogj városfejlesztési strtégiávl összhngbn. Jövőkép, városfejlesztési célok: Ngyecsed város, település rcult, helyi gzdság, turisztiki Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 4

IVSNgyecsed ttrkciók, szolgálttások (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, közigzgtás, okttás, szbdidős kikpcsolódási lehetőségek, szociális intézmények) és közlekedési infrstruktúr fejlesztésével z Ecsedi Láp térségének elismert, megkerülhetetlen kisvárosközpontj kíván lenni. Dinmikusn fejlődő, lkosságszámbn gyrpodó település. Gzdságélénkítés elemei jövőképben 2015ös célértéken gzdság élénkítési területek fogllkozttási htás (FŐ) Projektek Hulldékkezelőüzem (IVS kpcsolódó kiemelt projekt) Ipri terület közművesítés (IVS kcióterületi projekt ) Városközpont kiemelt terület fejlesztése Válllkozói környezet fejlesztése (IVS kcióterületi projekt ) Városközpont kiemelt terület fejlesztése (IVS kcióterületi projekt ) Turisztiki fejlesztések (IVS és Ecsedi Láp kpcsolódó projektek) Hulldékkezelő Hulldékfeldolgozór épülő, városb települő szelektált nyg feldolgozó üzemek Szolgálttásfejlesztés Turizmus 70 100 80 50 ÁTFOGÓ CÉL/ hosszbbtávú cél: Minőségi társdlmi környezet kilkítás, versenyképes, fenntrthtó gzdsági fejlődés biztosítás. Muttók Jelenlegi Cél érték Cél érték érték 2015 2026 Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 5

IVSNgyecsed 2006/2007 Városi 6526 fő lkosságszám Munknélkülie 1036 k szám 2007ben/ / 1% 5%os növekedés növekedés 30% 50%os csökkentés csökkentés Akcióterületek/Fejlesztések: A városbn három kcióterületet jelöltünk ki. Az 1. sz. terület mgáb fogllj városközpontot és közösségi szolgálttások, közintézmények döntő hánydát, városfejlesztésnek ez centrum. A másik két terület lkóövezet, 3. sz. területben tlálhtó z önkormányzt tuljdonábn lévő 3h ipri területe, ezt kivéve itt elsősorbn lkóövezeti funkciók fejlesztése meghtározó. 1. kcióterület elnevezése: Városközpont. 2. kcióterület elnevezése: Délkeleti lkóterület. 3. kcióterület elnevezése: Nyugti lkóterület. Humánerőforrás fejlesztés: Progrmok Esti áltlánosiskol felnőtteknek Új helyi szkképzések kilkítás: pl. kertész, házvezetőnő, turist szállásdó és letelepedő ipri üzemek igényei szerint. Informtiki okttás/ módszertni reform, nyelvokttás fejlesztése z eszközprk és z egyéni képzés feltételeinek jvításávl z okttásbn. Adózási, mrketing, kereskedelmi, dómorál információk képzés Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 6

IVSNgyecsed szállásdók részére. A progrmok csökkentik városbn szegregációt, zz növelik hátránybn lévő gyerekek felzárkózási lehetőségeit, munkerő picon versenyképtelen szkmávl rendelkező felnőtt lkosság munkválllási esélyeit. Pénzügyi terv és ütemezés: Becsült Akcióterület 1. Akcióterület: összköltsé Önkormányz Mgántőke Egyház g t Milliárd Ft Milliárd Milliárd Ft Milliárd Ft 3,149 2,749 0,35 0,05 0,25 0,24 0,01 0,26 0,16 0,1 0,2 0,115 0,085 3,859 3,264 0,545 0,05 Ft Városközpont 2. Akcióterület: Dél Keleti lkóterület 3. Akcióterület: Nyugti lkóterület 4. Humánerőforrás fejlesztés (minden kció területet érint) ÖSSZESEN: Sját forrás/pályázti önerő 0,3264 10% (átlgos érték) Akcióterület Első ütem Második Hrmdik 20082010 ütem ütem 20102012 20122015 Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 7

IVSNgyecsed I. Akcióterület: Városközpont XXX XXX XX XX X XX X X X X 2. Akcióterület: Dél Keleti lkóterület 3. Akcióterület: Nyugti lkóterület 4. Humánerőforrás fejlesztés, (minden kció területet érint) XXX jelentős (0,5 milliárdtól) XX közepes (százmilliós) X kicsi (százmillió ltt) Városfejlesztési szervezet: Önkormányzton belül projektszervezetként lkul meg működik, városfejlesztési önkormányzti csoport: lklmzottkkl. Munkköri funkciók/fő: 1. projektvezető/1 fő; 2. műszki munktárs/1 fő; 3. gzdság/pénzügy/1 fő; 4. pályázti/településfejlesztési/1 fő; 5. esélyegyenlőségi/ifjúsági/monitoring/1 fő. Prtnerség: Az IVSben szereplő fejlesztések, célok kilkításáb bevontuk z érintett célcsoportokt: 1. Lkossági fórum; 2. Érintett helyi Kkvkl, befektetőkkel egyeztetések; 3. Kétoldlú befektetői tárgylások; 4.Társdlmi szervezetek (egyház). Htások: Rövid távú htások: Városközpont infrstruktúrájánk fejlesztésével, hiányosságok felszámolásávl, minőségi kisvárosi környezet megteremtése. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 8

IVSNgyecsed Középtávú htások: A hulldék feldolgozó nygfeldolgozó üzemek és vonzásábn hozzájárulnk letelepült város szelektált fogllkozttási színvonlánk emeléséhez. A kisvárosi környezet fejlesztésével, mgánerős befektetések növekedésének új lehetőségei nyílnk meg. A fogllkozttási színvonl 2000 ót trtó csökkenése megáll és bővül helyi munklehetősége szám. Hosszbb távú htások: Gzdságfejlesztés, hulldék feldolgozó, turizmus, ipri területek, térségi szolgálttások fejlesztésének htásként városbn növekedni fog helyi fogllkozttás, z önkormányztnk fizetett helyi dó mértéke, város népességmegtrtó ereje. Ngyecsed társdlmigzdsági élete intenzív fejlődésnek indul. A városi dinmik, város térségben betöltött szerepe növekedni fog. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 9

IVSNgyecsed 2. VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1. A város helyzete z Észklföldi településszerkezetben Város fekvése: Ngyecsed Nyíregyházától mintegy 75 kilométerre fekszik délkeletnyírségben, Mátészlki kistérségben lásd z 1. ábrát! Ngyecsed kistérség második legngyobb települése, 1997. jnuár 1. ót városi rngbn. Lkónépesség tekintetében kistérség második legngyobb lélekszámú települése, térség lkosságánk 10,5% él Ngyecseden. A város népsűrűsége 161 fő/km2, z országos és kistérségi 108 fő/km 2 átlgos népsűrűséghez viszonyítv sűrűbben lkott település. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 10

IVSNgyecsed 1. sz. ábr: Ngyecsed földrjzi elhelyezkedése Mgyrországon és megyén belül Forrás: www.terkepcentrum.hu Ngyecsed helyzete régióbn: Gzdságitársdlmi forglmi árnyékbn szempontból fekvő, belső hátrányos és külső helyzetű és/vgy perifériához trtozó települések. A csoport egyik része egy kisebb térség meghtározó települése, mely rendelkezik bizonyos számú, más települések lkosságát is ellátó, városi funkciót jelentő intézménnyel, vgy vlmilyen speciális funkcióvl (idegenforglom, htárátkelőhely). Másik része csk teljes vgy részleges lpfokú ellátást tud biztosítni lkosság számár. /Forrás: Észk Alföldi régió Strtégii progrmj, www.eszklfold.hu/ Ngyecsed z első csoportb trtozik. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 11

IVSNgyecsed 3.1. A környéken élők számár kistérségi központként szolgáló települések Ezen településcsoport egyik részét lkotják zok városok, melyek z előző csoportok egyikébe sem trtoznk, másrészt ide kell sorolni zon nem városi jogállású településeket, melyek funkcióvl vló ellátottság és szomszédos települések lkosságánk kiszolgálás szempontjából egy térség központját képezik. Ide trtoznk továbbá speciális funkciókkl (idegenforglom, htárátkelő) bíró települések is. A lkosság több, mint 14%, működő válllkozások 1011% köthető hozzájuk. HjdúBihr megye települései: Ártánd, Bihrkeresztes, Derecske, Egyek, Földes, Hjdúdorog, Hortobágy, Kb, Komádi, Nádudvr, Nyírábrány, Nyírdony, Polgár, Tiszcsege. JászNgykunSzolnok Cserkeszőlő, megye Fegyvernek, települései: Jászpáti, Abádszlók, Jászárokszállás, Berekfürdő, Jászfényszru, Kenderes, Kunhegyes, Kunmdrs, Kunszentmárton, Mrtfű, Tiszföldvár, Túrkeve. SzbolcsSztmárBereg megye települései: Bktlórántház, Brbás, Beregsurány, Csenger,, Dombrád, Máripócs, Ngyecsed, Ngyhlász, Nyírlugos, Rkmz, Tiszbecs, Tiszlök, Vállj, Záhony. /Forrás: Észk Alföldi régió strtégii progrmj, www.eszklfold.hu/ Ngyecsed város jellemzői: Gzdsági/társdlmi szempontból hátrányos helyzetű felzárkózttásr váró mikrotérségi központ. Funkcióhiányos kisváros, kisebb térség meghtározó központj. Az Észklföldi régió külső perifériához trtozó település. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 12

IVSNgyecsed 2.2. Város funkciói, feldti A város funkcióit, feldtit célcsoportok szerint két fő részre oszthtjuk: 1. Funkció: Városi lkosság, gzdság és egyéb szervezetek igényeinek vló megfelelés. 2. Funkció: Kistérség és vonzáskörzet igényeinek vló megfelelés. A város részletes funkcióellátottságát z 1.sz. melléklet táblázt muttj be célcsoportok igényeinek vló megfelelés vizsgáltávl együtt, fejlesztésre jvsolt oszlop hiányosságok megszüntetését célozz. 2.3. Város funkcióellátottságánk elemzése Funkcióellátottság vizsgáltát következő igényeket feltáródtok felhsználásávl végeztük el: Lkossági fórum Válllkozói fórum Lkossági kérdőíves felmérés eredménye (7.3.1. pontbn) Témábn z önkormányzt szkembereivel, külsős tnácsdókkl trtott megbeszélés Térségi önkormányztokkl egyeztetések A feltárt problémákt, hiányokt fenti csoportok véleménye lpján rngsoroltuk, kijelöltük megvlósítndó fejlesztési csoportokt. (6. fejezetben kcióterületeknél részletezve végeredmény). Kiemelkedő problémák, hiányosságok: Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 13

IVSNgyecsed Kisvárosi lpinfrstruktúr területén: szennyvízrendszer, utk, járdák, belvízrendszer. Kisvárosi funkciók területen: főtérvárosközpont, közintézmények állg, zöldfelületek, prkok, játszóterek, városközpont lkossági szolgálttási. A lkosság körében elvégzett kérdőíves felmérés eredménye: Ngyecsed legfontosbb problémáj munknélküliség. 2.4. Ngyecsed város vonzáskörzete Ngyecsed Mátészlki Kistérség második legngyobb város, kistérség délnyugti részének központj. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 14

IVSNgyecsed 2. sz. ábr: Ngyecsed és vonzáskörzete Forrás: VATI Vonzáskörzethez trtozó települések: Fábiánház, Tiborszállás, Mérk, Vállj Vonzáskörzet lkosságszám: 6.220 fő Ngyecsed és vonzáskörzetének lkosságszám együttesen: 12.926, fő 2.5. A városi dinmik elemzése A dinmik méréséhez hsznált muttók: (19982006 közötti időszkbn) Népességszám változás: csökkenés Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 15

IVSNgyecsed Munkhelyek számánk változás: csökkenés Munknélküliségi rát: htározott növekedés Gzdsági szervezetek számánk változás: kis mértékű csökkenés A városhierrchiábn bekövetkezett változás: nincs változás. MÚLT JÖVŐ Térségi központ/kisv áros 198019952015 Agrárngyközs ég 3.sz.ábr: Városi dinmik A kisváros gzdság, fogllkozttási képessége rendszerváltás ót csökken. A város társdlmigzdsági viszonyink stgnálás, sok területen leépülése mitt megindult képzett, fitl, középkorú lkosok elvándorlás. A belső problémákon túl, kistérség, elsősorbn Mátészlk város fejlődésének stgnálás nehezítette helyi lkosság munkválllási esélyeit. A város első évtizede ltt nem sikerült lkosság többségének életkörülményeit fejleszteni pl. lkosság 30% szegregált területen él, egyetlen városként megyében nincs szennyvízrendszer forrás hiány mitt elmrdó fejlesztések, stgnálás és lemrdás jellemezte város életét z elmúlt évtizedben. 2.6. Város típus fogllkozttottság lpján Fogllkozttási területek % Központi szerepkör (térségi 20 központ) Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 16

IVSNgyecsed Feldolgozóipr Építőipr 25 Agrárszerepkör 35 Közlekedési szerepkör Üdülésiidegenforglmi szerepkör Lkófunkció (szolgálttás, 20 kereskedelem) Összes 100 Forrás: KSH 2001 A kisváros fogllkozttási struktúráj egészségtelen. A leépülő grárterülettel szemben nincs olyn ágzt, melyik növelni tudná fogllkozttottk számát városbn. A hivtlos munknélküliség 23 25%, (23,37% 02.) vlóságos dt becslések szerint 3038% között ingdozht. 3. VÁROS SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS Gzdság Muttó Tendenci, dt A regisztrált válllkozások szám 1997től 2003ig növekedett, mjd 23 éves stgnálás után 2006r 269 dbcsökkent. A csökkenés mértéke cc. 10% legmgsbb 2003. évi dthoz képest. Regisztrált válllkozások szám A működő válllkozások változás regisztrált válllkozások mozgását követte. 2005ben 178 db működő válllkozás volt városbn. Működő válllkozások szám Működő válllkozások nemzetgzdsági ágnként szám 2625% részránnyl rendelkezik 2005ös dtok lpján: kereskedelemjvítás, 2022% építőipr. 10% szolgálttás mezőgzdság csk 56%, többi terület 10% ltt vn. Kiskereskedelmi üzletek szám (humán Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 17

IVSNgyecsed gyógyszertárk nélkül), ebből élelmiszer jellegű, ruházti jellegű Üzletek szám 2004ót stgnál, csökken, 2006ben 85 db ebből, élelmiszer 32 db, ruházti 7 db. Vendéglátóhelyek szám Növekszik 2006bn 31 db, 2001ben 24 db. Összes szálláshely szállásférőhelyeinek szám (kereskedelemi és mgánszállásdás) Mgánszálláshely kpcitás 13 fő, lcsony. Vendégek szám összesen szálláshelyeken (kereskedelmi mgánszállásdás) és Vendégéjszk szám összesen (kereskedelmi és mgánszállásdás) Kivetett iprűzési dó Értékben (ezer Ft) iprűzési dót válllkozások szám fizető 49 fő mgánszálláshely, 2005től vn dt. 193 fő mgánszálláshely, 2005től vn dt. Iprűzési dó 20002006 között mjdnem 100%kl növekedett, zonbn értéke lcsony, nem éri el 20 millió Ft. Ez z dt gyenge gzdsági ktivitásról árulkodik. A válllkozások szám z érintett időszkbn 122 dbról, 156r emelkedett, de ez nem járt érzékelhető gzdsági teljesítmény növekedéssel városbn. Bulyáki és Társ Bt. Chris Tem Kft EoN InterAgrárium Kft. Lőkös és Társ Kft. Mtex Kft. PediSzer Kft Sztmárvidék Coop Rt. Ngyecsed és Vidéke Tkrékszövetkezet TIGÁZ A 10 legngyobb iprűzési dót szolgálttó válllkozás felsorolás Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 18

Iprűzési dó 20002006 között Adtok kivetett iprűzési dó értékben (ezer Ft) iprűzési dót fizető válllkozások szám 10 legngyobb iprűzési dót szolgálttó válllkozás felsorolás Városi szintű dt 2003 11218 153 2000 7425 122 2001 7558 126 2002 9451 134 Bulyáli és Társ Bt Chris Tem Kft InterTrm Kft Kristályvíz Kht Mtex Kft Pediszer Kft Sztmárvidék Coop Rt Tkrékszöv. Bíró Gyuláné Lőkös Mihály Bulyáki és Társ Bt Csemege 7 Heller Tibor InterTrm Kft InterPln Kft Kristályvíz Kht Mtex Kft Pediszer Kft Sztmárvidék Coop Rt Tkrékszöv. Agoecsed Kft. Bulyáki és Társ Bt. Csmege 7 InterTrm Kft. Lőkös és Társ Kft. Mtex Kft. Pediszer Kft Sztmárvidék Coop Rt. Tkrékszöv. Kristályvíz Kht. Agroecsed Kft. Bulyáki és Társ Bt. Csemege 7 InterTrm Kft. Kristályvíz Kht. Lőkös és Társ Kft. Mtex Kft. Sztmárvidék Coop Rt. Pediszer Bt. Tkrékszöv. 2004 10765 151 2005 8638 150 2006 13479 156 Agroecsed Kft. Bulyáki és Társ Bt. Chris Tem Kft InterTrm Kft. InterPln Kft. Lőkös és társ Kft. Mtex Kft. PediszerKft Sztmárvidék Coop Rt. Tkrékszöv. Agroecsed Kft. Bulyáki és Társ Bt. Chris Tem Kft Ferro Ecsed KétKlmár Kft. Lőkös és Társ Kft. Mtex Kft. Pediszer Kft Sztmárvidék Coop Rt. Tkrékszöv. Bulyáki és Társ Bt. Chris Tem Kft EoN InterAgrárium Kft. Lőkös és Társ Kft. Mtex Kft. PediSzer Kft Sztmárvidék Coop Rt. Tkrékszöv. TIGÁZ Forrás: Önkormányzt Összegzés: A Ngyecsed gzdságát 90es évek elejéig mezőgzdság és z gráripri fogllkozttás htározt meg. A rendszerváltás után mezőgzdságbn lezjlott változások htásár jelentősen csökkent fogllkozttottk szám. A fenti dtok zt bizonyítják, hogy jelentős változások után helyi gzdság nem tudott tlpr állni, feldolgozóipr városbn nem létezik, ngy dózók között szerepel z EON és Mgyr Post, z iprűzési dó mértéke 13,4 millió Ft gyenge gzdsági ktivitásról árulkodik. A várost Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj

IVSNgyecsed és vonzáskörzetet kiszolgáló kereskedelem szolgálttás közigzgtás okttás jelentette z elmúlt években kivételt, ezen területen kismértékű jvulás megfigyelhető volt 20002006 között. A turizmus fizető vendéglátás KSH dtok lpján 2005től létezik városbn, jelenléte nem jelentős, szerepe zonbn ngyobb is lehetne, sztmári példák ezt jól muttják Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 20

IVSNgyecsed 3.2. Társdlom 3.2.1. Demográfii jellemzők Muttó Tendenci, dt Lkónépesség (fő) 19982006 közötti időszkbn lssú csökkenés: 7054 főről 6526 főre. Lkónépességen belül korcsoportok rány (fő) 014 1559 60x z lábbi 1521 4030 1246 Korf elemzés. Nyilvántrtott álláskeresők szám (2005 előtt regisztrált munknélküliek) Nyilvántrtott álláskeresők rány munkképes korú népesség %ábn (Területi muttó néven tlálhtó) (2005 előtt regisztrált munknélküliek) Legfeljebb áltlános iskoli végzettséggel rendelkezők rány z ktívkorúkon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebbek rányábn Elemzés táblázt. Elemzés táblázt. 49,5% Mgs munkválllás szempontjából képzetlen rétege rány. 3,1% Fogllkozttottk rány 1564 éves népességen belül 30% Alcsony fogllkozttás. Fogllkozttott rány 59,8% Mgs háztrtások rány. nélküli háztrtások fogllkozttott nélküli Rendszeres munk jövedelemmel nem rendelkezők3 rány z ktív korúkon (1559 évesek) belül 68,5% A legfeljebb áltlános iskoli végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkjövedelemmel nem rendelkezők rány z ktívkorúkon belül (szegregációs muttó) 42,5% Szegregációs muttó mgs, város lkosságánk közel 30% szegregált területen él. Ngyon mgs rendszeres munkjövedelemmel nem rendelkezők rány. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj

IVSNgyecsed A város korfáj zt jelzi, hogy születések szám 80s évek közepevége ót csökken Ngyecseden. Amíg 198590 között születések szám 537 volt, ddig, 199095 között már csk 489, és 19952001 közötti ht évben pedig 485. Ez zt vetíti előre, hogy város öregedési indexének értéke rosszbbodni fog z elkövetkező években. (A 2007es önkormányzti mint dtok ezt folymtot látámsztják.) 4. sz. ábr: Ngyecsed korfáj Forrás: KSH 2001 Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 22

IVSNgyecsed 20 15 10 % Ngyecsed Mátészlki kistérség 5 SzSzB megye Mgyrország 0 5 2000 2001 2002 2003 2004 2005 10 év 5. sz. ábr: A regisztrált munknélküliek változásánk vizsgált (20002005) Forrás: www.szszbmunkugy.hu dti lpján sját szerkesztés 1.sz.táblázt Év Munknélküliek szám Munkválllási korú lkosság Területi muttó 200 (fő) 620 (fő) 4236 (%) 14,54 0 200 573 4456 12,86 1 200 621 4456 13,94 2 200 665 4503 14,77 3 200 752 4485 16,77 4 200 833 4537 18,36 5 200 892 4562 19,55 6 200 1036 4595 22,55 7 Forrás: www.fsz.hu decemberi dtok Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 23

IVSNgyecsed A fenti táblázt lpján megállpíthtó, hogy városbn munknélküliség rány 20002007 között jelentősen növekedett. A munknélküliek szám 620 főről, 1036 főre nőtt. A területi muttó 14,54%ról, 22,55%r emelkedett. Ez muttó országosn is kiemelkedően rossznk nevezhető. 3.2.2. Iskolázottság Az iskoli végzettséget ábrázoló 6. sz. digrm ngyon szomorú képet mutt. Ngyecsed összlkosságából 6.103 fő rendelkezik vlmilyen iskoli végzettséggel, illetve fejezte be tnulmányit. Ennek 52% nő és 48 % férfi. Sjnáltos módon legmgsbb, 36% zoknk z rány, kik z lpfokú okttási intézményben folyttott tnulmányikt sem fejezték be. Szintén mgs (31%) zoknk z rány, kik csupán 8 áltlánossl rendelkeznek. A tnulmányikt befejezők 21% rendelkezik szkmunkás bizonyítvánnyl, 11% érettségivel és mindössze 3 % diplomávl. 67 főiskol, egyetem 105 256 érettségi 404 szkmunkásk. férfi 846 427 nő 783 8 áltlános 1079 997 8 áltlános ltt 0 200 400 600 800 1000 1139 1200 6. sz. ábr: A népesség iskoli végzettség szerinti összetétele 2001ben Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 24

IVSNgyecsed Forrás: KSH 3.2.3. Szociális helyzet Az önkormányztok áltl nyújtott szociális ellátások hátrányos helyzetű emberek támogtását szolgálj. A támogtásbn részesülők rány, illetve z önkormányzt áltl szociális ellátásokr fordított összeg ngyság szintén hozzásegít egy település jövedelmi helyzetének megítéléséhez. A rendszeres szociális segélyt munknélküli ellátás megszűnésével, illetve 1 év regisztráció után kérhetik munknélküliek z önkormányzttól. Ebbe körbe trtozókt trtós munknélküliség jellemzi, de sttisztikilg zonbn már nem munknélküliek között jelennek meg. Ngyecseden 2006bn éves átlgbn 430 fő részesült rendszeres szociális segélyben, de legmgsbb létszám 493 fő volt, kik munkképes korúk 11,2%át teszik ki. Az lábbi ábrából láthtó, hogy fitl korúk jóvl ngyobb ránybn vnnk jelen segélyezettek között. 7.sz. ábr Rendszeres szociális segélyben részesülők nem300 és kor szerinti megoszlás (2006) 250 8.sz. ábr Rendszeres szociális segélyben részesülők iskoli végzettség szerinti nemenkénti férfi 250 megoszlás (2006) nő 200 200 Forrás: Polgármesteri Hivtl Ngyecsed férfi fő 150 nő 100 Forrás: Polgármesteri Hivtl Ngyecsed 150 fő 100 50 50 0 0 1829 év 3044 év 4561 év <8 ált 8. ált szkm. érettségizett diplomás További problém, hogy rendszeres szociális segélyben részesülők 61% férfi, kik csládfenntrtó szerepét kellene, hogy betöltsék. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 25

IVSNgyecsed A segélyezettek munkáb vló visszállását nehezíti képzetlenségük is. Az iskoli végzettség szerinti osztályozásból láthtó, hogy legngyobb ránybn (40%) 8 áltlánossl rendelkezők vnnk, 29%uk rendelkezik vlmilyen szkirányú végzettséggel, 15% érettségivel és kiemelkedően mgs (17%) zoknk z rány, kik lpfokú ismereteket sem szereztek. A segélyezettek 33%, pontosn 165 fő cigány kisebbséghez trtozik. 2006. július 1jével átlkult támogtási rendszer. Bekerült csládi segélyezés foglm, mely szerint házstársk közül csk z egyik részesülhet szociális segélyben. 3.2.4. Életminőség jövedelmi viszonyok A jövedelmekre, átlgkeresetekre vontkozó sttisztiki dtok települési szinten nem állnk rendelkezésre. Az lábbi, VÁTI áltl készített krtogrm zonbn szemlélteti Mátészlki kistérségen belül keresettel rendelkezők jövedelmi különbségeit. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 26

IVSNgyecsed 9. sz. ábr: Egy dófizetőre jutó összes nettó jövedelem Mátészlki kistérség településein (2004) Forrás: VÁTITEIR Az ábráról láthtó, hogy z egy főre jutó nettó jövedelem tekintetében milyen egyenlőtlenségek, területi különbségek vnnk még kistérségen belül is. A legkevesebb nettó jövedelemmel rendelkező rápolti dófizetőre fele kkor átlgjövedelem esik, mint egy mátészlki dófizetőre. Ngyecsed szintén kevesebb jövedelemmel rendelkezők közé trtozik, de ebben sávbn már jóvl kisebbek különbségek települések között. Ez muttó zonbn csk z lklmzásbn állók jövedelmével számol, és nem veszi figyelembe munknélküliséget, illetve rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket. Ebből kifolyólg ez muttó inkább települések gzdsági szerkezetéből, földrjzi fekvéséből dódó fizetésekben meglévő különbségek kimuttásár szolgál. A vlós jövedelmi helyzetet jobbn tükrözi z egy főre jutó személyi jövedelemlpot képező jövedelem ngyság. Ezek z dtok ngyobb területi egységekre vetítve állnk rendelkezésre, ezért következő ábr településünk legszűkebb külső környezetének, Mátészlki kistérségnek megye kistérségein belüli rngsorát muttj be. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 27

IVSNgyecsed 600000 500000 400000 Ft 300000 200000 100000 Csenger Bktlórántházi Fehérgyrmti Ngykállói IbrányNgyh Nyírbátori Vásárosnményi Mátészlki Tiszvsvári Kisvárdi Nyíregyházi SzSzB megyei Országos 0 10. sz. ábr: Az egy főre jutó SZJA lpot képező jövedelem megoszlás kistérségi szinten (2004) Forrás:KSH A személyi jövedelemdó lpot képező jövedelem vizsgáltából leolvshtó, hogy megyén belül Mátészlki kistérség negyedik helyen vn, Nyíregyházi, Kisvárdi és Tiszvsvári kistérség után. A megye gyenge jövedelmi helyzetét jelzi, hogy még megyeszékhely értéke sem éri el z országos átlgot, bár közel kétszerese leglcsonybb értékkel rendelkező Csengeri kistérség dtink. A Mátészlki kistérség értéke megyének 84%, z országos átlgnk pedig csupán 57%. Ngyecsedi érték z országos átlg 4045% között mozog. 3.3. Környezet 3.3.1. Természeti és épített környezet Természeti környezet Ngyecsed Sztmári síkon, Szmos hordlékkúpj és Nyírség fennsíkj közötti természetes mélyedésben fekszik, z egykori Ecsedi láp Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 28

IVSNgyecsed területén, Krszn prtján.. A lápot beletorkolló Krszn és Szmos árvizei táplálták. Még z 1800s évek derekán is htlms, összefüggő és jórészt járhttln ingovány töltötte ki Krszn völgyét Domhidától (Románi) Szmosszegig (Mgyrország). A terület természetes növényállományát végeláthttln náderdők lkották, benne számos kák és gyékény fjjl, lápszéli zsombékosokbn sásfjok, lápból kiemelkedő szigeteken z enyves éger (Alnus glutinos) és fehér fűz (Slix lb) lkotott társulást. 11. sz. ábr: Az Ecsedi láp térképe XVIII. százd végén Forrás: WWF Mgyrország A lápnk főképp Szmos menti oldl volt sűrűn lkott, hjdnán tizenhét község osztozott prtján, Kocsord flu pedig láp közepébe ékelődött. A településeken speciálisn láphoz kötődő, már már kihlt, Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 29

IVSNgyecsed megélhetési formák voltk jellemzők (pl. csíkászok és pákászok lásd 12. ábrát! és más lápi mesterségek). 12. ábr: Csíkász z Ecsedilápon múlt százd második felében Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/11718.html A láp lecspolásávl már 18. sz. végén kísérleteztek. Ebben z időszkbn hossz 50, szélessége 30 km volt. Azonbn z 1863. évi ngy szárzság után kiterjedése fokoztosn kisebbedett, végül déli Ngylápr meg z észki Ecseditó lápjár szkdt ketté. A természetes pusztulás zonbn nem volt elég, környék lkosság továbbr is z ingovány megzbolázását szorglmzt. A flusik z árvizektől és lápon mláriát is terjesztő szúnyogoktól szerettek voln megszbdulni, míg földbirtokosok termőterületeik növelésére láttk lehetőséget láp lecspolásávl. A növekvő lkosság, társdlmi és gzdsági átlkulások zonbn 1898r láp teljes lecspolásához vezettek, melynek nyomán tőzeges tlj kiszárításávl gyökeresen művelhető megváltozott, földterületeket eltűntek víz nyertek. borított A táj képe területek, z ingoványok, de velük együtt eltűntek kövér szénát dó kszálók és z Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 30

IVSNgyecsed éger és fűzligetek is. A Krsznát knyrgós medréből egyenes nyomvonlú cstornáb vezették, melyet láp felőli oldlon végig, túloldlon szkszosn mgs töltéssel vettek körül. A belvíz levezetését szolgáló cstornrendszer Ngyecsed teljes külterületét behálózz. A tájszerkezet változás nyomon követhető, h mi területhsználti dtokt ( teljes földterület százlékábn) összevetjük z 1895. évi összeírássl. 2. táblázt A területhsznált rányi XIX. százd végén és npjinkbn Művelési ág 1895 Szántó, kert 30 % Rét, legelő 60% Erdő elenyésző gyümölcsös 377 db gyümölcsf Náds és nem termő 9,5% 2003 73% 13% 10% 4% terület Forrás: KSH A lecspolást követően épült ki várost környező településekkel összekötő úthálózt (Ngyecsed szempontjából nem legkedvezőbben), 1905ben vezették át településen Mátészlk Ngykároly vsútvonlt, 1928bn elektromos ármot fejlesztő szivttyútelepet építettek. Az iprosítás elkerülte várost, z mindvégig mezőgzdsági jellegű mrdt. A táj mi rcult tehát teljes mértékben z emberi bevtkozás eredménye, természetes élővilág Ngyecsed területén nyomokbn sem mrdt meg. Épített környezet A mi Ngyecsed tlán legngyobb értékét rendkívül gzdg és sjátságos történelme, és z ehhez kpcsolódó meglévő, fennmrdt Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 31

IVSNgyecsed építmények, vlmint feltárt vgy feltártln régészeti emlékek képezik. Az előbbiek sorábn z Ecsedi vár, z egyéb műemlékek, így elsősorbn Sárvári monostor, népi építészeti emlékek, vlmint z egyéb helyi nevezetességek jelentik z említésre érdemes építészeti témköröket. Az Ecsedi vár: Az egykori Ecsediláp mellett fekvő településnek már teljesen elpusztult, de egykor jelentős vár mitt központi szerepe volt. A szbálytln lprjzú város, melynek sok utcáj már XVIII. százdbn bizonyíthtón megegyezett mikkl, ngyrészt vár védőrendszerének megfelelően lkul ki. Erre utlnk hgyományos utcnevek is: Sziget utc (Széchenyi u.), Víz utc (Szbdság u.), Sánc utc (Árpád u.) stb. A településre kisméretű soros vgy keresztcsűrös elrendezésű szlgtelkek jellemzőek. Műemlékek: A mi várostól 3 kilométernyire dél felé állott kori földvár kuttáskor 3 középkori templom nyomár bukkntk. Közülük z első volt kegyúri kőegyház, mely XI. százd derekán épült. A második z téglbzilik, mely z előző templom lebontás után épült XII. százd első felében, ez volt z ún. Sárvár monostor, melyet Szent Péter tiszteletére szenteltek s hozzá kolostor vgy világi lkóhely is kpcsolódott. A monostor pusztulás XIVXV. százd fordulójár tehető. A hrmdik egy plébáni templom emléke, mely monostorrl egy időben épült Szent Benedek tiszteletére. A jelenlegi református templom régi templom helyén épült 1863bn neogótikus stílusbn. A kétmnuálos orgonát Kerékgyártó István készítette 1903bn tizennyolc változttl. A négy krzttl együtt templombn 1.200 ülőhely vn, mennyezete sík, vkolt. A templom részleteiben neogótikus, historizáló stílusbn épült. A református templomon kívül rómi ktolikus és görög ktolikus templom is működik városbn. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 32

IVSNgyecsed 13. sz. ábr: A rómi ktolikus templom Forrás: Ngyecsed Város Polgármesteri Hivtl 1987től ipri műemlék Szivttyútelep, melyet z Ecsediláp vízmentesítésére építettek. A telep értékes, m is működő gépészeti berendezéseit mgáb foglló épület Krszn gátj és Ngyvájás szögletében helyezkedik el. Mellette 45 m mgs flzott kémény tlálhtó. Az Első Hzi Gépgyár Rt. Két drb, 1914ben gyártott, Steinmüller rendszerű kzánj vizet két külső kútból z eredeti USA gyártmányú Worthington tápszivttyú segítségével nyeri, melyeke 18951900 között gyártottk. A szivttyúkt szintén 1914ben Gnz és Társ Dnubius cég gyártott. A szivttyútelepet 1926bn villnyteleppé lkították át. Kettős funkciój teszi hzánkbn egyedülállóvá. A telep megtermelt, ngyfeszültségre trnszportált ármml ellátt z Ungvár, Munkács, Beregszász, Mátészlk, Nyírbátor térségbe trtozó 15 község 30 ezer lkosát. Az épület flán tlálhtó z 1994ben vtott Péchy László emléktábl. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 33

IVSNgyecsed 14. sz. ábr: Az egykori Szivttyútelep műemlékgépei Forrás: Ngyecsed Város Polgármesteri Hivtl A Sárvári monostor romji. Az ástások során egy háromhjós, három félkörívű pszissl záródó, 35x16 m méretű téglbzilik és benne egy félköríves szentélyű, egyhjós, 20x9 m méretű korábbi kőtemplom lpfli kerültek elő. A kisebbik épület XI. százd első, ngyobb százd második feléből vló. Ez utóbbi hjójánk délnyugti végéhez torony cstlkozott. A bzilik déli külső fl négyrétegű, gygb rkott téglsorból, míg z észki homokos réteg ltt ferdén futó, egysorb rkott téglákból áll. A flmgot kiszedték, s csk két külső oldlon mrdt meg egyegy sor tégl. A külső, észki flszkszon, felső törmelék ltt előkerült egy meszes, hbrcsos, ltt pedig egy fekete, tömör építési szint. Népi építészet. A település már csk nem teljesen átépült. Több állványos szerkezetű csrnokos csűr tlálhtó itt, ezek többsége deszkfls, de néhány újbb épület vállji tégl oromfls cifr csűrök htását muttj. Lkóépületek vontkozásábn ittott még nyomokbn fellelhető vidékre jellemző díszes f oszlopokkl támsztott nyitott tornác tlálhtó, z épület utcfronti részén és z oldlhomlokzt előtt. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 34

IVSNgyecsed Oromflzt f deszkborítású. Nyeregtetős kilkítású, m cserépfedéssel. 15. sz. ábr: Ház Ngyecseden tájjellegű népi építészet jellegzetes vonásivl Forrás: Ngyecsed Város Polgármesteri Hivtl A város polgári fejlődése során megépült utcávl párhuzmos elrendezésű, emeltebb pdlóvonlú, és mgsbb építménymgsságú kispolgári épületekből csk kivételesen kevés épült városbn. A polgári épületek nyom is fellelhető még, utlv vlh itt állt úri kúriák stílusár. Egyedi, sehol másutt nem láthtó szerkezeti megoldás, z épület főtömege mögötti tornácos folyosó és bejárt különálló gerincű tetővel történő lefedése, melynek kilkítás jól megfigyelhető z épületek utc felőli véghomlokztán. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 35

IVSNgyecsed 16. sz. ábr: Ház Ngyecseden polgári építészet jellegzetes vonásivl Forrás: Ngyecsed Város Polgármesteri Hivtl Ngyecsed nevezetességei tételesen z lábbik: A Sárváridombi monostor mrdványi, Országzászló emlékmű református templom kertjében (1930), Kodály Zoltán emléktábl művelődési házbn (1983), Dncs Ljos emléktábl z áltlános iskolábn (1989), Kopjf z 1956os események emlékére (Krupiczer Antl ffrgó művész, 1989), Világháborús emlékmű református templom előkertjében (Szűcs Gusztáv polgármester terve lpján mátészlki Szolgálttó és Vegyipri Szövetkezet készítette 1991), Hrngtorony emlékmű z Ecsedilápról rómi ktolikus templom előkertjében (Krupiczer Antl 1993), Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 36

IVSNgyecsed Péchy László szivttyútelep emléktábl (Sebestyén Sándor szobrászművész 1994), Millecentenáriumi emlékmű (Bíró Ljos, Ihonus Sirp szobrászművészek 1996), Kopjfás temető, csónk lkú f kopjfák temető egész területén szétszórv. (A terület déli végén sűrűbben, z észki végén ritkábbn és keveredve z újkori temetkezési szokásokból eredő kő sírhelyekkel.) Villnytelep ipri műemlék (épült 19141920 között) Az utóbbi évtizedek építészeti bevtkozásink áttekintése Ngyecsed városábn z elmúlt évtizedekben számottevő bevtkozások lig történtek, z elkészült létesítmények zöme pedig nem képvisel kiemelkedő építészeti értéket. A korábbi években történtek, zz modern építészeti korszknk nevezhető időszk szerény eredményei vontkozásábn említést érdemelnek Gyógyszertár, Rózsás utci iskol, Sárvárétterem, és z új egyházi épületek létesítése, továbbá vsútállomás épületének rekonstrukciój. Az utóbbi évek néhány látványos eredményét pályázti források sikeres elnyerésének köszönhetően Köztemető és rvtlozó rekonstrukciój, belvárosi Közprk létesítése, vlmint z Idősek npközi otthon létesítmény megvlósítás jelentette. Építészetileg nem képvisel értéket, zonbn említést érdemel település htárábn létesítés ltt álló térségi szemétlerkó progrmjánk megvlósítás. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 37

IVSNgyecsed Lkásállomány, közművek Muttó Tendenci, dt 19982006 között lkásállomány Lkásállomány növekedett. 2006bn: 2379 db Új lkások szám csökkent 19982006 között, z összes lkásállomány 1% Épített lkások szám (üdülők nélkül csk ) új Kivéve: lkás, z érték lcsony. 20042005ben közel kétszeresére emelkedett z új lkások szám, 2006r zonbn újr csökkent muttó, mindössze 18 db új lkás. Megszűnt lkások szám kis Megszűnt lkások szám (TStr) Közüzemi mértékben növekedett, értéke nem jelentős, z összes lkás 0,3%/év. ivóvízvezetékhálóztb 2080 db (z ivóvízhálózt ki vn bekpcsolt lkások szám (db) építve város egész területén) Közüzemi ivóvízvezeték hálózt 36,1 hossz (km) Közcstorn hálóztb bekpcsolt Null ( Tervek 7.6.2. pontbn) lkások szám (db) Közüzemi szennyvízcstorn hálózt Null ( Tervek 7.6.2. pontbn) Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 38

IVSNgyecsed hossz (km) Alcsony komfort lkások fokoztú lkott 37,4%, városbn mgs z lcsony rány(félkomfortos, komfortfokoztú lkások rány. komfort nélküli, szükséglkás) Zöldfelületek ngyság (h) 119 h teljes felület, zonbn városbn kevés minőségi közösségi célokr kiépített zöldterület. Ngyecseden 2006. évi sttisztik lpján 2373 lkott lkás volt. 2005ben 30 db új lkás kpott hsználtbvételi engedélyt, 2006bn viszont már csk 18 db. 1000fő/db 5 Ngyecsed 4,5 Észklföld SzbolcsSztmárBereg Mgyrország 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 2002 2003 2004 2005 17. sz. ábr: Újonnn épített lkások 1000 lkosr vetített szám területi egységenként (20022005) Forrás: www.ksh.hu Az ábráról láthtó, hogy míg 2002ben és 2003bn z 1000 főre vetített területi összehsonlítás lpján Ngyecseden jóvl kevesebb lkás épült, mint országos, regionális, vgy megyei átlgbn, ddig 2005ben Ngyecseden épült legtöbb, továbbá csk itt növekedett z újonnn épített lkások mennyisége z előző évhez viszonyítv. 2004ben városunkbn mjdnem dupl nnyi új lkást vettek hsználtb, mint Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 39

IVSNgyecsed 2003bn. A 2006os érték ismeretében sjnos ismételten csökkenő irányt muttn grfikon. Így városunkbn nincs olyn egyértelmű tendenci lkásépítések terén, mint ngyobb területi egységek esetében. Vlószínűsíthető, hogy z egyes évek közötti ngymértékű eltérést kedvezményes lkásépítési hitelek bevezetése, z igénybevételre vontkozó feltételmódosulások, illetve z ktuális lkáspolitik jelentősen befolyásolják. 3.3.3. Települési infrstruktúr 3.3.3.1. Közlekedési infrstruktúr Ngyecsedre Szbolcs Volán Közlekedési Rt üzemeltetésében npont több (1618 jártpár) utóbusz járt közlekedik, NgyecsedMátészlk, NgyecsedNyíregyház vgy NgyecsedElőtelek viszonyltbn. Az utóbuszok Rákóczi, Vsút, Rózsás, Sztmári utcákon hldnk végig, jelölt helyeken megállóhelyük illetve buszfordulójuk vn. Az utóbusz megállóhelyek helye rájárási távolságot nézve nem megfelelő, mert település észki részétől mérve közel 2000 mre vnnk megállók. Ezt problémát település szerkezete okozz. A buszmegállók elhelyezése nem mindenhol szbályos. A leszállóhelyeket előírás szerint kell kilkítni, mert jelenleg nem megfelelőek. A buszforduló szintén nem megfelelő Rákóczi úton Templomnál, erre célr egy másik buszfordulót és buszprkoló kilkítás lenne szükséges vásártérnél. Közút hálózt állpot: Ngyecsed úthálóztánk állpot kritikus állpotú. A közel 42 km hosszú önkormányzti úthálózt 52% kiépítetlen út. Vsúti közlekedés: A vsúti közlekedés mellékútvonli, illetve vsúti szolgálttások Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 40

IVSNgyecsed területén jelentős problémák vnnk. pl.: z eljutási idő mgs, z utzási komfort lcsony. A vsúti tömegközlekedés nem segíti hátrányos település lkosságánk mobilitását. 3.3.3.2. Közműhálózt Vízellátás A város közüzemi vízellátás 1981 ót, sját vízműről történik, Fábiánház vízellátásávl együtt, jelenlegi üzemeltető Mátészlki Kristályvíz Kht. A települési elosztóhálózt DN80DN200 KM PVC nyomócsövekből készült, 33,8 km hosszú, ngy részben körvezetékes és kisebb részt ágvezetékes hálózt. Jelenlegi bekötésszám 1922 db, ez több mint 80%os rákötöttségi rányt jelent. Erről hálóztról ágzik le Fábiánházát ellátó vezeték is Rózsás úton. A hálózt egyes ivóvízminőségjvító részei 20 progrm évesek, így részeként 2007ben regionális rekonstrukció kezdődik Ngyecseden. A város hévízkútj 590 m tlpmélységű, kitermelt víz 42 C hőmérsékletű. Felhsználás jelenleg nem megoldott. Sem gzdsági jellegű felhsználásr, sem hőenergi igény kielégítésre nem hsználják, utóbbit reltív lcsony hőmérséklete és kitermelt víz mgs sótrtlm mitt. A hévizek áltlánosn tpsztlhtó rétegenergi csökkenése mitt elsősorbn gyógyászti és blneológii célokr kell felhsználni. Szennyvízelvezetés Ngyecsed z egyedüli SzbolcsSztmárBereg megyei város hol nincs kiépített szennyvízcstorn hálózt, ezért háztrtásokbn keletkező szennyvizet többségében szbálytlnul és engedély nélkül megépített, Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 41

IVSNgyecsed szikksztóként funkcionáló szennyvízgyűjtőkben tárolják és időnként szippntják. A mgs tljvízállás mitt e helyi szennyvíz elhelyezési mód kedvezőtlen megoldás. A településnek érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező szennyvízcstorn terve vn. A településen elválsztott rendszerű grvitációs cstornát terveztek, közbülső átemelőkkel. A cstornhálózt DN 200250 gerincvezetékből és DN 150 KG PVC bekötővezetékből áll. D 63160 méretűek z átemelőkhöz trtozó nyomóvezetékek. A tervezett gerinccstornák hossz meg fogj hldni 30 kmt, 39 átemelővel. A várhtó rákötésszám 2500 felett lesz, npi átlg szennyvízmennyiség 700 m3 körül várhtó. Cspdékvíz elvezetés A város Krszn cstorn két prtján helyezkedik el. A Ki oldl 43. számú SzmosKrsznközi, Nyi oldl Krszn blprti belvízrendszer területéhez trtozik. A Nyi oldl sík jellegű, ez belvíztől veszélyeztetettebb, másik oldl pedig enyhén hullámos, közrezárt lefolyástln területekkel. A jellemző terepmgsság Ki oldlon 111,0116,0 mbf közötti, Nyi oldlon pedig 113,0116,0 mbf között változik. A Krszn belvízcstorn, de folyóként viselkedik, vízjárás folyó jellegű. A települési belvizek fő befogdój. A mély fekvésű, időszkosn elöntött területek egy része beépített területeken vn, bár z elöntés elsősorbn nem házkt, hnem kerteket érinti. Ezeken részeken házkt mgs tljvíz veszélyezteti. A két állndó vízállásos terület rendezését meg kell oldni, jóléti létesítményként például hsznosíthtók lehetnének, belvíz mentesítési, tározási funkciójuk megtrtás mellett. A Ki részek felszíni vizeit mgs Krszn vízálláskor csk átemelve lehet elvezetni. Ilyen átemelést z EcsedilápKrsznblprti VGT végez Cseretptk és z árvízvédelmi töltés keresztezésénél (Vsút utcán), Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 42

IVSNgyecsed illetve z önkormányzt jelölt helyen. A Vsút utc vízelvezetése megoldott, Cseretptknál, illetve Művelődési központ mellett kilkított helyen történik szivttyúzás belvizes időszkbn. A Komoróczi út vízelvezetése részben megoldott, de cspdékos időszkbn burkolt legmélyebb pontján elöntések vnnk. Ezen problémákt szükséges helyeken kertvégi vízállásos területre történő átkötésekkel kell megoldni. A rendszeres tljvíz megfigyelés dtit vízügyi szkvélemény trtlmzz, melyekből megállpíthtó, hogy mximális tljvíz szint helytől függően terepszinttől mérve 0,69 m és 3,5 m között változik. 3.3.3.3. Elektromos hálózt és térvilágítás Villmos energi ellátás Az ármszolgálttó dtszolgálttás szerint települést 29 db 22/0,4 kvos trnszformátor látj el villmos energiávl. Folymtosn korszerűsítik középfeszültségű hálóztot, z elhelyezett TR állomásokt. A 0,4 kvos hálóztok főleg légvezetékekkel vnnk kiépítve, melyeket folymtosn légkábelre és földkábelre cserélnek ki. A jelenlegi trnszformátor állomások leterheltsége, bővíthetőségi lehetőségei eltérőek. Kisebb, átlgos fejlesztéseket jelenlegi állpot is elvisel, trnszformátorok cserével további bővítések hjthtók végre. Ngyobb igények kielégítésére újbb trnszformátorokt kell telepíteni. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 43

IVSNgyecsed 3.3.4. Közszolgálttások Közszolgálttások elemzése útmuttó szerint Városi szintű dt Bölcsődék szám (db) Bölcsődések szám (db) Óvodák szám (db) Óvodások szám (fő) Óvodi férőhelyek szám /gyógypedgógii 1 46 1 266 248 neveléssel együtt/ (fő) Áltlános iskolák szám /gyógypedgógii 1 okttássl együtt/ (db) Áltlános iskoli tnulók szám nppli okttásbn /gyógypedgógii okttássl együtt/ (fő) Középiskolák szám /gimnázium és szkközépiskol együtt/ (db) Középiskoli tnulók szám nppli okttásbn 690 1 63 Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 44

IVSNgyecsed (fő) Nppli tgoztos egyetemi és főiskoli szintű képzésben résztvevő hllgtók szám felsőfokú okttási intézményekben szerint/ Idősek nppli /kihelyezett intézményeinek tgozt kpcitás kihsználtság (ellátottk szám és férőhelyek 29/29 fő, rány) Önkormányzti kezelésben lévő trtós bentlkásos kihsználtság 100% és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kpcitás kihsználtság (ellátottk szám és férőhelyek rány) Forrás: Ngyecsed Város Önkormányzt, A lkosság számár közszolgálttások ngy része helyben, másik része kistérségi központbn, esélyegyenlőség vgy szempontjából megyeszékhelyen legfontosbb érhető el. Az közszolgálttások biztosítottk településen. Közokttási intézményi feldtokt, úgy mint óvodi nevelést és z áltlános iskoli okttást helyben látj el város. A feldtok közül legtöbb gyereket érintő ellátás helyben hozzáférhető, vgy kistérségi központ áltl fenntrtott pedgógii szkszolgált szkemberei biztosítják. 3.3.4.1. Közokttás Óvodi nevelés: 1976tól városunkbn z óvod három körzetben, három telephelyen működik, mindhárom Ngyecsed Város Önkormányztánk fenntrtásábn (z intézmény neve: Npközi Otthonos Óvod; székhelye: 3. számú Vsút úti óvod, tgintézményei: 1. számú Árpád és 2. számú Sziget úti óvod). Mindhárom feldt ellátási helyen megfelelő pedgógii ellátottság. A 12 csoportbn, 248 férőhelyre jelenleg beírt gyermekek szám 266 fő. Az óvod 107%os kihsználtsággl üzemel. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 45

IVSNgyecsed Áltlános iskol: Ngyecseden állmi iskol 1903tól működik. Városunkbn z áltlános iskoli okttás Dncs Ljos Énekzene Tgoztos Áltlános és Zeneiskolábn folyik, egy intézmény keretében, három telephelyen, z önkormányzt fenntrtásábn. Az intézmény megye egyik legngyobb számú iskoláj. Jelenleg 690 fő tnulóink létszám. Középfokú okttás: A Ecsedi Báthori István Református Gimnázium és Kollégium négy évfolymml rendelkező nevelési, okttási intézmény, 1994ben kezdte meg működését. Feldt meglpozni z intézményben tnuló gyermekek áltlános műveltségét, vlmint felkészíteni tnulókt z érettségi vizsgár. A felsőfokú iskoli tnulmányok folyttásához segítséget nyújtni zoknk, kiknek z ilyen típusú tnulmányokhoz lkóhelyükön nincs lehetőségük (kollégium). Az intézmény nevelést és okttást 9. évfolymon kezdi és 12. évfolymml fejezi be. A kollégiumbn rendelkezésre álló férőhelyek szám 46, kollégisták szám 18. Az intézmény jogállás: önálló jogi személy, fenntrtój és működtetője Ngyecsedi Református Egyházközség. 3.3.4.2. Közművelődés II. Rákóczi Ferenc Városi Művelődési Ház és Könyvtár 450 fő befogdásár lklms, színházteremmel és egy tárgylóteremmel rendelkező intézmény, htvns évek elején épült. Itt működik negyvenezer kötetet számláló városi könyvtár is. A település kulturális életében meghtározó szerepet játszik: városi, intézményi rendezvények szervezése, lebonyolítás, klubcsoportok koordinálás, hngversenyek, színházi elődások, egyéb szórkozttó és kulturális progrmok első Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 46

IVSNgyecsed számú szervezője. Az intézménynek helyet dó épület belső tere z utóbbi években szinte teljesen megújult, homlokzt, nyílászárói és tetőszerkezete zonbn felújításr szorul. 3.3.4.3. Egészségügyi ellátás Ngyecseden lkosság egészségügyi ellátás jónk mondhtó. 3 körzetben, 3 szkorvos látj el háziorvosi teendőket, központi orvosi ügyelet körzeti szerepet tölt be, így ngyecsedi lkosokon kívül Mérk, Vállj, Tiborszállás és Fábiánház hétközbeni és hétvégi sürgősségi betegellátásáról is gondoskodik jelenleg 6 orvos bevonásávl. Az intézmények felszereltsége és állpot z lpellátás követelményeinek megfelel. A városbn fogászt, védőnői szolgált és gyógyszertár is működik. Fekvőbeteg ellátás 15 kmre tlálhtó mátészlki Területi Kórházbn vn. Jelenleg 12 osztályon 513 ágy áll betegek rendelkezésére. A kórház zonbn nem kpott kiemelt státuszt, így jövőben vlószínűleg kétszer ilyen távolságr tlálhtó fehérgyrmti kórház szolgálttásit kényszerülnek betegek igénybe venni. 3.3.5. Mikrotérségi feldtellátás A környező települések mikrotérségi központjként Ngyecsed intézményei településen túlmuttó feldtokt is ellátnk. A városbn működő, mikrotérségi ellátást nyújtó intézmények z lábbik: A Sztmári Kistérségi Bölcsőde (korábbn Városi Területi Bölcsőde) szolgálttási körzete jnuár 1jétől Ngyecseden túl kiterjed szomszédos Fábiánház, Mérk, Vállj és Tiborszállás településekre is. Ngyecseden 1958 ót működik 40 férőhelyes, 4 fogllkozttóvl rendelkező, önkormányzti fenntrtású bölcsőde. Az Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 47

IVSNgyecsed intézmény szolgálttásit jelenleg 50 gyermek veszi igénybe, így bölcsőde kihsználtság 125%os. A csládbn nevelkedő 20 hetes 3 éves korú gyermekek npközbeni ellátásáról, szkszerű gondozásáról, neveléséről 13 felnőtt dolgozó gondoskodik. Sztmári Kistérségi lptevékenységei Szociális közül Alpszolgálttási mikrotérségi szinten Központ ellátj Csládsegítést (Ngyecsed, Fábiánház, Mérk Vállj, Tiborszállás) Gyermekjóléti Szolgálttást (Ngyecsed, Fábiánház, Mérk Vállj, Tiborszállás), (Ngyecsed, és Jelzőrendszeres Fábiánház, Mérk Vállj, házi segítségnyújtást Tiborszállás, Györtelek, Ököritófülpös, Rápolt, Géberjén, Fülpösdróc). Kiemelt Elsőfokú Építésügyi Htóság Körzeti Okmányirod Rendőrőrs 3.4. Helyzetelemzés SWOT tábl Az összefoglló elemzések keretében elkészítettük település SWOT nlízisét. A SWOT összefogllón mutt rá megelőző fejezetekben tárgylt erősségekre és problémákr, így lklms rr, hogy segítségével meghtározzuk z integrált városfejlesztési strtégi céljit, prioritásit. Anélkül, hogy előző fejezetek és táblázt megállpításit újr felsorolnánk, legfontosbb tényezőkre újr felhívnánk figyelmet. A SWOT nlízisből jól láthtó, hogy Ngyecsed rendkívül sok gyengeséggel küzd, melyekkel szemben kevés, potenciálisn nehezen kiknázhtó vlódi erősség áll. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 48

IVSNgyecsed SWOT nlízis Erősségek Gyengeségek Jelentős, imázs teremtő történelmi múlt Periférikus fekvés, megközelíthetőség Az Építészeti szempontból, krkter nélküli város, történelmi épületek és vlódi településközpont nélkül, Mrketing előny: Ecsedi láp országosn ismert természeti terület Gyenge gzdsági feldolgozóipr hiány A flusi turizmus fejlesztéséhez környezeti feltételek dottk Alcsony fogllkozttottság, munknélküliség (Mikro)térségi központi szerep Kihsznált intézményhálózt A lkosság átlgos képzettségi színvonl lcsony ( ez fogllkozttottság korlátj) Agilis önkormányzt Alcsony lkossági jövedelmek Szbd és olcsó munkerő, kisebb ipri üzemek igényeinek megfelel Az elmúlt években gyorsuló elvándorlás, főleg jól képzett munkerő hgyj el várost Ecsedi láp mrdványi egyedülálló természeti örökséget jelentenek rossz ktivitás, mgs A közintézmények épületeinek állpot rossz, óvodi, önkormányzti épület kpcitás kicsi Hiányzó szennyvízcstorn hálózt További infrstrukturális hiányosságok: közúthálózt rossz állpotú, felszíni vízelvezetés problémái, stb. Hátrányos helyzetű társdlmi csoportok problémáink kezeléséhez nincs gzdsági háttér A város lkosságánk 30% szegregált területen él Lehetőségek Veszélyek Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 49

IVSNgyecsed Az elmrdott térségből fkdó hátrányos helyzet kihsználás, EU és hzi támogtások megszerzése révén Felismert, újrteremthető természeti értékek, z ez irányú ökológii és turisztiki érdeklődés kihsználás (Ecsediláp) Flusi turizmusb bekpcsolódás vló ktív Ökológii, környezeti rehbilitációs együttműködés htár túloldlán lévő településekkel Több közeljövőben megvlósuló infrstrukturális fejlesztés (pl. szennyvízprogrm) Munkhelyteremtő megjelenése (pl. hulldékkezelő) Megfordíthttln népességfogyás A potenciális természeti és települési értékek tuljdoni/finnciális kdályok mitt kihsználtlnok mrdnk Az önkormányzt gzdsági lehetőségei tovább csökkenek Támogtások nem szerezhetők meg, érzékelhető fejlesztések nem indíthtók el A települési épített környezet további romlás nem állíthtó meg A regionális hulldékkezelő és más beruházások hátrányosn htnk település természeti környezetére beruházások regionális A számos gyengeség mellett vn megoldás város problémáir. A fejlődés zonbn elképzelhetetlen külső források nélkül, mert városnk nincs pénzügyi trtlék. A fejlesztések közép és hosszbb távon fejtik ki érezhető kedvező htásukt város társdlmigzdsági életére. Ngyecsed város fejlesztésének fontosbb lppillérei: mikrotérségi szerepkör erősítése, turizmus fejlesztése és kisebb ipri üzemek számár kedvező befektetési környezet megteremtése. A turizmus fejlesztésében jelentős kihsználtln pl. gzdsági, fogllkozttási trtlékok vnnk közeli péld dott. Létre kell hozni turisztiki kínáltot, progrmokt, szálláshely kpcitást, vendéglátóipri kínáltot. Pl. KeletMgyrországon egyre több hzi és külföldi látogtót vonz, Sztmárcsekén, Túristvándibn és Penyigén minden évben megrendezett, kézművesek kiállításávl egybekötött szilv és som lekvárfőző verseny. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 50

IVSNgyecsed 4. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSE 4.1. Településszerkezet A város szerkezete és elrendezése vlójábn két történelmi korr vezethető vissz. A város keleti oldlán régmúlt ködös homályáb vesző ngy múltú Ecsedi vár emlékére utl mind z utcák elrendezése, vonlvezetése és megnevezése is. A girbegörbe utcák m már egyáltlán nem létező vár egyes részeit összekötő egykori töltés utk nyomvonlát követi. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 51

IVSNgyecsed A tuljdonképpeni városmg ngy Ecsed szűk utcácskáivl ittott nyomokbn fellelhető régi vgy régies jellegű épületeivel ngy múltú felvidéki vgy dunántúli városok hngultát idézi. A város nyugti fele mind megjelenésében, mind pedig szerkezetében bszolút modern és új keletű. Az utcák elrendezése hálós kilkítású, egymássl párhuzmos főközlekedési gyűjtő utkból, és z zokr merőleges mellékutkból áll. Ezen városrész jellegéből dódón nem rendelkezik jelentősebb építészeti emlékekkel. A tuljdonképpeni kis Ecsed név is híven tükrözi, hogy folyó túlprtján lévő városrész mellett lárendelt szerepkörrel rendelkezik. A meglévő jelleg kilkulásához, fennmrdásához, erősödéséhez egyértelműen hozzájárul z is, hogy várost kettészeli Krszn folyó egyfjt vízválsztóként funkcionálv település életében. A település jellemző szerkezetét területükön áthldó közlekedési útvonlk és várost kettészelő Krszn folyó htározzák meg. A folyó jobb prtján fekvő településrész utcái középkori vár védőrendszere mitt szbálytln lprjzúk, telkei kis méretűek, utcái várb vezető út nyomvonlán épült 4922 sz. közlekedési úthoz cstlkoznk. A Krszn blprtján fekvő településrész jellegét z 1970es években épített VsútLongi út htározz meg, melyre derékszögben fűződnek fel településrész utcái. Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 52

IVSNgyecsed 18. sz. ábr: Ngyecsed város közigzgtási területe Forrás: www.terkepcentrum.hu 4.2.Városrészek elemzése 4.2.1. Városközponti városrész Társdlom: A város lkosságánk 41% él városrészben, mely mgáb fogllj városközpontot is. A város lkosság számát 19982006 közötti időszkbn lssú csökkenés jellemezte,(7054 főről 6526 főre csökkent). A lkosság Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj 53