A falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló felmérés összegző értékelése Kistérségi kérdőívek feldolgozása 2006. március
Bevezetés A Területpolitikai Kormányzati Hivatal a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek körében kérdőíves felmérést végzett a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységekről. A kérdőív a következő témákkal kapcsolatosan kért be adatokat: 1) a kistérségben (településenként) előállított népművészeti és kézműves termékek előállítása, 2) a településekre jellemző hagyományok és az azokhoz kapcsolódó rendezvények, 3) a falusi élethez kapcsolódó tevékenységek turisztikai céllal történő bemutatása, 4) élő népi mesterségek felsorolása, 5) működő és tervezett TÉSZ-ek, 6) falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek előállításához, gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, saját készítmények turisztikai céllal történő értékesítése, 7) a térség turisztikai téren meglévő adottságai és lehetőségei kiaknázatlanságának okai: a) szabályozási probléma, b) humán erőforrás hiánya, c) helyi kezdeményezés hiánya, d) egyéb, 8) a helyi termékek előállításának és értékesítésére és a falusi vendéglátásra vonatkozó jogszabályi hiányosságaiból eredő problémák, 9) van-e igény a falusi vendégfogadó tevékenységet szabályozó rendelkezésre, 10) javaslatok a készülő szabályozáshoz, 11) a falusi vendégfogadással kapcsolatos egyéb problémák, megjegyzések, vélemények, javaslatok. A Megbízó 118 db kérdőívet adott át, amelyből 1 db nem statisztikai kistérséget alkotó településekre vonatkozott (ennek a kérdőívnek az egyes településekre vonatkozó válaszai a megfelelő kistérségnél feldolgozásra kerültek). 20 db kérdőív pedig vagy azonos kistérségre 2
vonatkozón másodpéldányokat tartalmazott, vagy egy kérdőív csak egy településre vonatkozott. Fentieknek megfelelően összesen 97 db kistérségre vonatkozó kérdőív válaszait tartalmazza a feldolgozás. 1. A kérdőívek feldolgozásának módja A feldolgozás első lépése a kérdőívek tartalmának átültetése egy olyan Excel táblázatba, amely lehetővé teszi a beérkezett válaszok kategorizálását, összesítését, diagrammon történő ábrázolását. Az adatrögzítést követő második lépés a válaszok kategorizálása és kódolása volt. Kivételt képeznek ez alól a 7-11 kérdések kifejtő jellegű szöveges válaszai. A harmadik lépés a kategorizált és kódolt válaszok (1 6. és részben a 9. kérdés válaszai) összegzése, diagramon történő megjelenítése. A negyedik lépés a kifejtő jellegű kérdésekre adott válaszok összegző értékelése. A feldolgozás utolsó része következtetéseket és javaslatokat tartalmaz. 3
2. Feldolgozás Az értékelést megnehezítette, hogy egy-egy kérdést több esetben változó módon értelmeztek, amely különbségek az egyes kérdések elemzésénél kerülnek részletezésre. A válaszokból kitűnik, hogy egyes kistérségekben lelkiismeretesen utánajártak a kérdéseknek és részletes, mindenre kiterjedő válaszokat adtak, amíg más kistérségekben jóval kisebb idő és energiaráfordítással készültek el a kérdőívek. 2.1. Népművészeti és kézműves termékek előállítása Néhány kistérség nem vette figyelembe azt, hogy település szinten kell megadniuk az adatokat. Az elemzés a válaszadók által feltüntetett teljes termékkört tartalmazza, kivételt képeznek ez alól a hagyományos ételek (kivétel mézeskalács). A 97 vizsgált kistérség 1905 településéről 1725-ből érkezett értelmezhető válasz, amelyből 508 településen, tehát az értelmezhető választ adott települések 27%-án állítanak elő népművészeti és kézműves terméket (1. ábra). 1. ábra Népművészeti és kézműves termékek nincs értékelhető válasz; 153; 8% van; 508; 27% nincs; 1217; 65%
A 2. ábra azt mutatja, hogy a felsorolt termék kategóriák előállítása egymáshoz képest milyen arányban van jelen a vizsgált kistérségekben. 2. ábra Népművészeti és kézműves termékek Festészet (pl. népi, roma, ikon) 1% Tűzzománc, ötvös termékek ezüst és lószőr ékszer 2% Játék (fa, csuhé) 6% Mézeskalács 2% Gyertya 1% Csiszolt, festett üvegtermékek 2% Nemez-termékek 1% Kádár termékek; 1% Seprű 1% Fonott termékek (kosár, csuhé, gyékény, szalma) 15% Népi virágkötészet, száraz és vászonvirág dekorációk 1% Gyöngyfűzött termékek; 1% Egyéb 6% Faragott dísztárgyak, bútorok 16% Bőrdíszmű, lószerszám, nyereg, ostor 3% Hímzés-varrás, népviselet, csipkeverés, foltvarrás, gobelin 13% Festett, patkolt tojás 2% Kovácsolt termékek 4% Fazekas termékek, kerámia, festett porcelán 13% Szőnyeg, pokróc, kézi szőttes, fonott gyapjú, kötél 9% Az egyéb kategória a következő termékeket tartalmazza: 1. táblázat A termék neve Előfordulásának Előfordulásának A termék neve száma száma bicska 1 busóálarc 1 búbos kemence, cserépkályha 4 ladik 1 vályog 1 kézzel mártott papír 1 törkölykő 1 kés 1 tollfosztás 1 kékfestés 4 tímár, szűcs termékek 3 jurta, sátor 1 teknő 3 íj 3 szűr 2 hangszer 5 szőlő-gyökér faragás 1 halász-, pákászháló 3 szobrászat 4 hagyományos szappan 1 szitanyomott termékek 1 fogat, hintó 3 sógyurma 1 cipő, papucs 2 pipa 1 faragott kő 4 faragott, festett csont termékek 4 festett népi bútor 4 5
A 3. ábra ugyanazon termékkategóriák előfordulásának számát mutatja a vizsgált kistérségekben. 3. ábra Népművészeti és kézműves termékek Egyéb Népi virágkötészet, száraz és vászonvirág dekorációk Gyöngyfűzött termékek Seprű Kádár termékek Festmény (pl. népi, roma, ikon) Gyertya Tűzzománc, ötvös termékek ezüst és lószőr ékszer Játék (fa, csuhé) Mézeskalács Csiszolt, festett üvegtermékek Nemez-termékek Fonott termékek (kosár, csuhé, gyékény, szalma) Faragott dísztárgyak, bútorok Fazekas termékek, kerámia, festett porcelán Kovácsolt termékek Festett, patkolt tojás Szőnyeg, pokróc, kézi szőttes, fonott gyapjú, kötél Hímzés-varrás, népviselet, csipkeverés, foltvarrás, gobelin Bőrdíszmű, lószerszám, nyereg, ostor 8 14 16 7 13 11 18 17 22 14 25 37 44 61 67 97 134 140 156 169 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 db 2.2. Hagyományok, rendezvények Ezt a kérdést viszonylag teljes körűen és kimerítően megválaszolták, amelyre a válaszok sokféleségéből, gazdagságából és mennyiségéből (összesen 2484 db rendezvény) lehet következtetni. Itt is előfordult, hogy néhány kistérség nem vette figyelembe azt, hogy az adatokat település szinten kell megadniuk. A 97 vizsgált kistérség 1905 településéről 1816-ből érkezett értelmezhető válasz, amelyből 978 településen, tehát az értelmezhető választ adó települések 51%-án rendeznek rendszeres, vagy egyszeri alkalommal kulturális, hagyományőrző, egyházi, sport stb. rendezvényeket (4. ábra). 6
4. ábra A településekre jellemző hagyományok, rendezvények nincs értékelhető válasz; 89; 5% nincs; 838; 44% van ; 978; 51% A 5. ábra a rendezvények egymáshoz viszonyított előfordulási arányait mutatja a vizsgált kistérségekben. 5. ábra 7
A településekre jellemző hagyományok, rendezvények Gasztronómiaia rendezvények 3% Kiállítások, bemutatók 1% Nemzetiségi rendezvények 2% Aratónap 1% Művésztelep, alkotótábor 1% Idősek napja, nyugdíjas találkozó 1% Egyéb 3% Falunap 18% Hangversenyek, szinházi előadások 2% Általános kulturális, szórakoztató programok 18% Népzenei rendezvények 5% Népművészeti rendezvények 6% Rendezvénnyel egybekötött vásárok 2% Lovas rendezvények, várjátékok, íjász bemutatók 4% Szabadidős, sport rendezvények 2% Egyházi rendezvények 19% Borral kapcsolatos rendezvények 11% Az egyéb kategória a következő termékeket tartalmazza: 2. táblázat A rendezvény neve Előfordulásának Előfordulásának A rendezvény neve száma száma helloween 1 egészségnap 1 település baráti körének megemlékezés 1 találkozója temetőpusztulásról 1 motoros találkozó 1 polgárőrnap 2 sárkányok napja 4 Samu (előember ünnep) 1 játszóház, gyermekprogramok 7 paintball tábor 1 virágünnep 5 baba, mama klub 1 elszármazottak találkozója 6 virágkötő verseny 1 nemzetközi solymász 4 bányásznap mise 1 táncverseny 1 hajózási emléknap 1 környezetvédelmi jellegű szélmalom barátok 5 rendezvények találkozója 1 testvérkapcsolatok 2 közös házassági 1 8
időszaka évfordulók legény és férfiavatás 2 tűzoltónap 3 közlekedésbiztonsági 2 autóstalálkozó, -verseny nap 1 A 6. ábra az egyes rendezvény és hagyomány kategóriák előfordulásának gyakoriságát mutatja a vizsgált kistérségekben. 6. ábra 9
A településekre jellemző hagyományok, rendezvények Egyéb 76 Idősek napja, nyugdíjas találkozó Művésztelep, alkotótábor Aratónap 23 35 33 Gasztronómiaia rendezvények 86 Kiállítások, bemutatók 27 Nemzetiségi rendezvények Hangversenyek, szinházi előadások 48 44 Népzenei rendezvények 120 Népművészeti rendezvények 152 Lovas rendezvények, várjátékok, íjász bemutatók 88 Borral kapcsolatos rendezvények 274 Szabadidős, sport rendezvények 58 Egyházi rendezvények 477 Rendezvénnyel egybekötött vásárok 55 Általános kulturális, szórakoztató programok Falunap 441 447 0 100 200 300 400 500 600 db 2.3. Falusi életet bemutató, turisztikai célú tevékenységek Egyes kistérségek a hagyományos vendéglátó, kóstoltató, közvetlen termékértékesítési tevékenységeket és a hagyományőrző rendezvényeket is számba vették ennél a kérdésnél, mások inkább csak a múzeumokra, tájházakra szűkítették a témát. Egyesek megjelölték a bemutató ösvényeket, mások nem, stb. Többen voltak olyanok, akik egyszerűen csak annyit válaszoltak a kérdésre, van ilyen tevékenység vagy nincs, de van válasz esetén nem részletezték a tevékenység típusát. Az elemzés a válaszadók által feltüntetett teljes tevékenység kört tartalmazza. 10
A 7. ábra azt mutatja, hogy a 97 vizsgált kistérség 1905 települése közül hány településen végeznek fenti típusú tevékenységet. 7. ábra Falusi élethez kapcsolódó turisztikai célú tevékenységek nem értékelhető; 89; 5% van; 299; 16% nincs; 1516; 79% 1816 településről érkezett értelmezhető válasz, amelyből 299 településen, tehát az értelmezhető választ adott települések 16%-án működik a falusi életet bemutató tevékenység. Számos település esetében előfordult, hogy jelezték a szándékot ilyen típusú tevékenység kialakítására. Az ábrából egyértelműen kitűnik a falusi turizmusra jellemző hiányosság, miszerint a turisztikai attrakciók, a vidék vonzerejének bemutatása elmarad egyrészt a lehetőségektől és adottságoktól, másrészt valószínűsíthető, hogy a már működő szállásférőhely kapacitástól is. A falusi turizmus ezen eleme, a tradicionális vidéki értékek ápolása, újraélesztése és színvonalas módon történő bemutathatóvá tétele jelentős fejlesztésre szorul. 11
Az 8. ábra azt mutatja, hogy a felsorolt tevékenység kategóriák egymáshoz képest milyen arányban van jelen a vizsgált kistérségekben. 8. ábra Falusi élethez kapcsolódó turisztikai célú tevékenységek Természeti értékeket bemutató helyek 3% Hagyományos ételeket kínáló vendégház, étterem 2% Egyéb 5% Helytörténeti gyűjtemény, falumúzeum 21% Bemutató gazdaság 15% Kézműves bemutatóház 9% Kóstoltatás (ital) 7% Kóstoltatás (étel) 5% Múzeum, kiállítás 7% Emlékház 4% Tájház 22% Az 9. ábra ugyanazon tevékenység kategóriák előfordulásának számát mutatja a vizsgált kistérségekben. 9. ábra 12
Falusi élethez kapcsolódó turisztikai célú tevékenységek Egyéb 15 Természeti értékeket bemutató helyek 8 Hagyományos ételeket kínáló vendégház, étterem 7 Bemutató gazdaság 41 Kézműves bemutatóház 25 Kóstoltatás (ital) 20 Kóstoltatás (étel) 13 Múzeum, kiállítás 21 Emlékház 12 Tájház 61 Helytörténeti gyűjtemény, falumúzeum 58 0 10 20 30 40 50 60 70 db Az egyéb kategória a következő termékeket tartalmazza: 3. táblázat A tevékenység neve Előfordulásának Előfordulásának A tevékenység neve száma száma lovasudvar 3 alkotóház 1 Cserepes Szűr 2 szikvízüzem 1 szénégetők útja 1 Matyó lakodalom 1 templom 1 vadaskert vendégház 1 erdei iskola 3 népi építészeti együttes 1 13
2.4. Élő népi mesterségek előfordulása Számos kistérség ugyanazt a választ adta a mesterségekre vonatkozó kérdésre, mint az első, az előállított termékekre vonatkozóra, amely teljesen logikus, hiszen a hagyományos mesterségek folytatásából származnak a hagyományos termékek. A mesterségek esetén ugyanakkor figyelembe vettük a hagyományos élelmiszerek készítését is, ellentétben a hagyományos népművészeti és kézműves termékek feldolgozásánál. Voltak akik csak felsorolták a mesterségeket nem jelölve azt, hogy mely településen állítják elő az adott terméket, ugyanakkor voltak olyanok, akik településenként, az előállító nevének és címének feltüntetésével adtak választ a kérdésre. Néhány kistérség nem vette figyelembe azt, hogy település szinten kell megadniuk az adatokat. Az elemzés a válaszadók által feltüntetett mesterségek teljes körét tartalmazza. A 97 vizsgált kistérség 1905 településéről 1804-ből érkezett értelmezhető válasz, amelyből 513 településen, tehát az értelmezhető választ adott települések 27%-án folytatnak hagyományos népi mesterséget (10. ábra). 10. ábra Élő népi mesterségek előfordulása nincs értékelhető válasz; 101; 5% van; 513; 27% nincs; 1291; 68% 14
Az 11. ábra azt mutatja, hogy a felsorolt mesterségek egymáshoz képest milyen arányban vannak jelen a vizsgált kistérségekben. 11. ábra Seprű készítő 2% Élő népi mesterségek előfordulása Gyöngyfűző Kádár Festő (pl. népi, roma, ikon) 2% 1% 1% Egyéb 9% Gyertyaöntő 1% Tűzzománc, ötvös termékek ezüst és lószőr ékszer 1% Játék- és babakészítő (fa, csuhé, textil) 3% Grillázs, cukorka, égetett cukorka, pörkölttorta készítése 1% Bőrdíszműves, lószerszám, nyereg, ostor-, jurta készítő 4% Hímzés-varrás, népviselet, gobelin készítő, csipkeverő, foltvarró 12% Szőnyeg, pokróc, kézi szőttes, fonott gyapjú, kötél készítő 9% Tojásfestés, patkolás 2% Mézes-, kürtöskalács készítő 2% Csiszolt, festett üvegtermékek készítése 2% Nemezelés 2% Kosár, szalma, gyékény, csuhéfonó 15% Fafaragó, bútorokészítő 16% Kovácsolt termékek készítése 4% Fazekas termékek, festett porcelán, agyagozás 13% 15
A 12. ábra az egyes mesterségek (kategóriák) előfordulásának számát mutatja a vizsgált kistérségekben. 12. ábra Élő népi mesterségek előfordulása Egyéb Grillázs, cukorka, égetett cukorka, pörkölttorta készítése Gyöngyfűző Seprű készítő Kádár Festő (pl. népi, roma, ikon) Gyertyaöntő Tűzzománc, ötvös termékek ezüst és lószőr ékszer Játék- és babakészítő (fa, csuhé, textil) Mézes-, kürtöskalács készítő Csiszolt, festett üvegtermékek készítése Nemezelés Kosár, szalma, gyékény, csuhéfonó Fafaragó, bútorokészítő Fazekas termékek, festett porcelán, agyagozás Kovácsolt termékek készítése Tojásfestés, patkolás Szőnyeg, pokróc, kézi szőttes, fonott gyapjú, kötél készítő Hímzés-varrás, népviselet, gobelin készítő, csipkeverő, foltvarró Bőrdíszműves, lószerszám, nyereg, ostor-, jurta készítő 10 17 23 7 14 8 12 19 17 16 22 34 43 40 94 99 127 133 159 164 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 db 16
Az egyéb kategória a következő termékeket tartalmazza: 4. táblázat A mesterség neve Előfordulásának Előfordulásának A mesterség neve száma száma sógyurmázás 1 böllér 1 pipakészítés 1 sajtkészítő 2 csontfaragó, -szobor 2 faszén égetés készítő 4 népi iparművész termékei 2 hintó-, fogatkészítő 3 szobrászművész 6 tészta készítés 4 népi játék és kismesterség oktatás, népdal, néptánc oktatás 10 hagyományos szappankészítés szobabelső készítő 1 gerebenező 1 kukoricafosztás 1 parafa 1 cipő, pacskerkészítő 2 búbos kemence készítő 1 harang, korong, fokos kosárkészítés műanyag 1 készítés szalagból, cekkerkészítés 2 pék 4 papírtechnikák, szalvéta 4 ladikkészítés 1 mészégetés 2 népi virágkötő, száraz és homokkő dísztárgyak 5 vászonvirág dekorációk készítése 1 halász 1 pásztorművesség 1 olajütés 1 batikolás 3 méztermelés 4 népi étel készítő 1 vályogvetés 1 zománcégető 1 szűcsmester 2 tollfosztás 1 ólom és cinkkatona 1 tímár készítő 1 bronzöntés 1 vallási tárgy készítő 1 szitanyomás 1 révész késes 1 cserépkályha készítő 3 bádogos 1 bognár 1 hangszerkészítő 5 1 17
2.5. Termelő és Értékesítő Szövetkezetek előfordulása A válaszadók témával kapcsolatos informáltsága jellemzően hiányos, amelyet többször ők maguk is jelöltek válaszukban. Sokat segített volna, ha megkapják, hogy milyen adatbázisban tudnak utánanézni a térségükben bejegyzett TÉSZ-eknek. Ezt maguktól nem tették meg. A legtöbb válaszoló nem jelölte meg a TÉSZ székhelyének települését, így a kérdést nem lehetett település szinten elemezni. A válaszadók jellemzően nem tüntették fel, hogy az említett TÉSZ-ek milyen termékkörrel foglalkoznak. A 97 válaszadó közül 33 jelezte, hogy működik TÉSZ a kistérségben (34%). A 13. ábra a vizsgált kistérségekben működő TÉSZ-ek számát és arányát mutatja. 13. ábra A térségben működő TÉSZ-ek nem értékelhető; 5; 5% van; 33; 34% nincs; 59; 61% A válaszadók 17 kistérség esetében jelölték meg a működő TÉSZ-ek termékkörét. Ezek alapján 11 db zöldség gyümölcs (kertészeti és szántóföldi), 4 db szőlő bor, 2 db juhászati, 1 db gabona, 1 db kézműves, 1 db tej és 1 db méhészeti TÉSZ működéséről érkezett jelentés. 18
A vizsgált 98 kistérségből 24 jelezte (a vizsgált kistérségek 24%-a) TÉSZ-ek alapításának szándékát (14. ábra). 14. ábra Szándékok TÉSZ-ek létrehozására nem értékelhető; 14; 14% van szándék; 24; 24% nincs szándék; 60; 62% A válaszadók döntő többsége nem jelezte, hogy milyen típusú új TÉSZ-ek kialakításáról van szó. Két kistérségben szándékoznak méhészeti, egyben kézműves és egyben zöldség gyümölcs TÉSZ-t létrehozni. 2.6. Családi vendégasztal, házi előállítású élelmiszer értékesítése, gasztronómiai hagyományok A válaszok különböztek abban a tekintetben, hogy egyes válaszadók csak magát az előállított élelmiszert nevezték meg, az értékesítési csatornát (pl. gazdaságból közvetlenül, falusi vendéglátáson keresztül, rendezvényekhez kötött vásárokon keresztül, helyi termékek boltjában stb.) nem, míg mások a válaszaikban adtak információt az értékesítési csatornát illetően is (pl. bizonyos termékek kizárólag rendezvényeken történő értékesítése). Jelen esetben annyit lehetett tenni, hogy amennyiben a válaszban csak a termék szerepelt, akkor az magánál a termék kategóriánál (pl. kolbász, pogácsa), illetve az értékesítési csatornák kategóriái közül a helyi termékértékesítés kategóriánál került figyelembevételre. 19
Amennyiben viszont jelölték az értékesítés módját is, akkor mind a termék kategóriánál, mind pedig az értékesítési csatorna kategóriánál megjelenik (pl. helyi méhésznél mézkóstolás és eladás) az a méz termékkategóriánál és a gazdaságból történő értékesítés kategóriánál is figyelembevételre került. Többen voltak olyanok, akik egyszerűen csak annyit válaszoltak a kérdésre, hogy van ilyen tevékenység vagy nincs, de van válasz esetén nem részletezték a tevékenység típusát. A 97 vizsgált kistérség 1905 települése közül mindössze 191 településen folytatnak falusi vendégasztal típusú tevékenységet, vagy egyéb kereskedelmi célú házi élelmiszer-előállítást (15. ábra) 15. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek értékesítése nem értékelhető; 93; 5% van; 191; 10% nincs; 1621; 85% 20
A 16. ábra az egyes házi jellegű termékek egymáshoz viszonyított előfordulási gyakoriságát ábrázolja. 16. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek értékesítése - termékek Tejtermékek 11% Egyéb (biocsíra, tészta) 3% Kolbász 7% Pékáru 14% Hagyományos ételek 17% Savanyú 3% Méz 9% Bor 19% Zöldség, gyümölcs (lekvár) 17% A 17. ábra ugyanazon termékek házi értékesítésének számát jelöli. 17. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmisizerek értékesítése - termékek Egyéb (biocsíra, tészta) Tejtermékek Hagyományos ételek Bor Zöldség, gyümölcs (lekvár) Méz Savanyú Pékáru Kolbász 5 5 13 18 22 27 33 35 40 0 10 20 30 40 50 db 21
A 18. ábra az egyes házi jellegű termékek értékesítési csatornáinak egymáshoz viszonyított előfordulási gyakoriságát ábrázolja. 18. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek értékesítése - értékeítési csatornák Gasztronómiai rendezvényhez kötött értékesítés 30% Helyi termék értékesítés gazdaságból 18% Helyi termékértékesítés 15% Borkóstoló 11% Éttermekben történő jellegzetes helyi ételek értékesítése 26% A 19. ábra az egyes értékesítési csatolnák feltüntetésének számát mutatja. 19. ábra Falusi vendégasztal, házi előállítású élelmiszerek értékesítése - értékeítési csatornák Gasztronómiai rendezvényhez kötött értékesítés 46 Borkóstoló 17 Éttermekben történő jellegzetes helyi ételek értékesítése 40 Helyi termékértékesítés 24 Helyi termék értékesítés gazdaságból 28 0 10 20 30 40 50 db 22
2.7. A turisztikai adottságok kiaknázatlanságának okai 2.7.1. 7/a: Szabályozási probléma A 97 vizsgált kistérségből 49 adott értelmezhető választ. Ezek elsöprő többsége (45 db kistérség, 92%) tartja a hatályban lévő jogszabályokat túl szigorúnak, túl bürokratikusnak és bonyolultnak. 3 kistérség válaszolta azt, hogy nem ez a fő probléma, de nem adott más magyarázatot. Egyedül az ajkai kistérség jelezte, hogy nem a szabályozási problémák a fő okai annak, hogy az adottságok kihasználása elmarad a lehetőségektől. A Somlón az ivóvíz hálózat hiánya miatt korlátozottak a lehetőségek turisták fogadására, mivel a pincék nem felelnek meg az ÁNTSZ előírásoknak. Akik szabályozási problémát, illetve a falusi vendégasztal típusú, házi jellegű élelmiszerek értékesítésének könnyített és egységes szabályozásának szükségességét jelölték meg, többek között a következőkkel indokolták a válaszukat: Jelenleg három rendelet szabályozása alá esik a vizsgált tevékenység: a 101/1997 sz. Korm. rendelet a szállásadásra, a 4/1997 sz Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységre, az őstermelés szabályozása a saját előállítású alapanyag (termék) feldolgozásra értékesítésre. Ha kiegészítő termékként a fő tevékenység mellé - pl: borkóstolás mellé ételkínálás (borkorcsolya) kíván értékesíteni a vendéglátó, üzletműködési engedélyt kell kérnie a hatósági előírások betartásával. Mindez rendkívül bonyolulttá teszi a tevékenységek szabályszerű beindítását és működtetését. Olyan érthetetlenül szigorú ÁNTSZ és élelmiszerhigiéniai előírások vannak érvényben, amelyek lehetetlenné teszik a házi élelmiszereknek a szállást nem igénylő turisták közötti értékesítését. A házi termékek előállításánál és kis léptékű értékesítésénél a tevékenység jellegzetességeit figyelembevevő engedményekre van szükség. A falusi turizmus keretében nyújtott szolgáltatásokhoz képest az általános szabályok nem veszik figyelembe ennek a tevékenységnek a sajátosságait. A vendéglátás kereteinek megvalósítása túl költséges, drága a HACCP bevezetése és működtetése, a szigorú élelmiszerbiztonsági előírások betartása, nagy a bírságok 23
kockázata, ugyanakkor a tevékenységet folytató célcsoport anyagi lehetőségei korlátozottak. A vendéglátás működési engedély köteles tevékenység, engedélyeztetését szigorú jogszabályi előírások szabják meg. A működési engedély vendéglátóipari egységre vonatkozik. A falusi vendéglátás volumenében kisebb, erre vonatkozó eljárást célszerű egyszerűsíteni, hatóságok racionális bevonásával, és az előírások racionalizálásával. A várossá nyilvánítás a minősített falusi vendéglátókat (napraforgós) hátrányosan érinti, mert elesnek az igénybe vehető adókedvezménytől és fizető vendéglátókká minősülnek át. Ugyanez érvényes a városok tanyás körzeteire is. Gondot jelent a helyi engedélyezési lehetőségek hiánya. Nincs kellően körülhatárolva törvényileg, hogy a vendéglátás, vendégfogadás, turizmus különböző ágai és szolgáltatásai mit takarnak, milyen előírásoknak kell megfelelniük. Milyen tevékenység után, ki milyen címen igényelhet támogatást, vagy kedvezményt. Nagyon sok szakhatósági engedély szükséges a kezdéshez és ezeket a feltételeket nehéz előteremteni mindamellett, hogy kicsi az ágazat jövedelmezősége. A szabályozásnak sok indokolatlan része van, mivel ezek a termékek veszélyesek legkevésbé az emberi szervezetre. Az ágazatban túl sok a napi adminisztráció, amely túl nagy terheket ró a vállalkozásokra. 2.7.2. 7/c: Humán erőforrás probléma A 97 vizsgált kistérség közül 40 adott értékelhető választ. Ebből a válaszadók szerint 14 térségben nem jelent gondot a megfelelő humán erőforrás hiánya. 26 kistérségben problémát jelent a megfelelő képzettség hiánya. Jellemzően a következő válaszok érkeztek: Az érdeklődőknek hiányzik az alapvető vállalkozásindítási és irányítási ismerete, pályázati ismerete valamint a témához kapcsolódó szakismerete. A témában meghirdetett - térítésmentes! és alacsony költségtérítéses (10%) - előadásokat vagy képzéseket nem vagy csak nagyon kis számban vették igénybe. 24
A tradicionális szakmákat űző emberek többnyire idősek, ugyanakkor nincs megteremtve a hagyományok, tapasztalatok átörökítésének módja. A munkába bevonható embereket nehéz megnyerni a hagyományok ápolására, esetleg bemutató műhelyek és gazdaságok kialakítására. A szakképzet humánerő-forrás több területen hiányosság. Általánosságban legnagyobb hiányosság az idegennyelvtudás. Az újonnan megjelenő szakmák hiányossága pl.: PR, HR, kereskedelmi, idegenforgalmi ügyintézők. A képzett szakembereket a főváros és a nagyobb városok elszippantják a vidéki térségekből jobb megélhetési lehetőséget ajánlva. Szükség lenne a népi hagyományos ismeretek átadására a fiatalok számára akár az oktatási rendszerbe beépítve. Képzettség mellett a gyakorlat és a rátermettség hiányzik leginkább. Javaslat nem OKJ-s, de alapfokú képzés biztosítása a falusi vendégfogadóknak, figyelembe véve a helyi specialitásokat. Szükséges legalább kistérségenként 1 fő turisztikai referens alkalmazása, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége minősítői szaktanácsadói háttér igénybevétele (minőségi követelmények egységesítése és a minőség biztosítása érdekében), ill. a visszaellenőrzések rendszerének kidolgozása a szakemberek által. OKJ-s képzések folynak a térségben, de főleg a tanyai gazdálkodók úgy gondolják, az őstermelői igazolvány elegendő a tevékenység folytatásához. Egyetlen önkormányzatnál sem dolgozik kizárólag turizmussal foglalkozó munkatárs. Legnagyobb probléma az idegennyelvtudás hiánya. 25
2.7.3. 7/d: Helyi kezdeményezés hiánya Kevés értékelhető válasz érkezett. Legtöbben nem, vagy nem a feltett kérdésre válaszoltak. Az értékelhető válaszok közül (30 db) 19-en jelezték, hogy a helyi kezdeményezések hiánya problémát jelent a térség turisztikai lehetőségeinek kihasználásában. A jellemző válaszok a következők: Nehéz az embereket bárminemű változtatásra, változatos turisztikai látványosságok bemutatására rávenni. A jó ötletek csak néhány kisebb csoportot visznek előre, de kevés az eredményesen végződő példa. A helyi kezdeményezés sikertelensége szégyen, és elrettent az újrakezdéstől. Gyakran találkozik a jó ötlet, pesszimista, belefáradt helyi vezetéssel. Sok helyen nincs ma már jó, településen belüli vagy közeli követnivaló példa. Nincs gyakorlati bemutató, helyi tudást átadó hely, kevés a lelkes csoport, hálózatok kialakítása a közös érdek megtalálásán bukik el gyakran. Ahol nincs misszionárius képességekkel megáldott zászlóvivő, ott a kezdeti kibontakozásokat a helyi pesszimizmus elfolytja. Jelenleg a térségben nincs meg az összefogás és a kezdeményezés. Működnek ugyan civil szerveződések melyek igen aktívak, de sajnos a forráshiány miatt csak vegetálni tudnak. A települések képviselő testületeinek, vezetőinek, a kistérség vezetőinek bátorítása, támogatása nélkül kevesen kezdenek ilyen tevékenységekbe, ahol a települési önkormányzatok helyi adókedvezményekkel nem támogatják a falusi turizmust, a tájjellegű ételek készítést. Egymástól néhány km-re levő, hasonló adottságú településeken az önkormányzat támogatása nélkül, szinte alig lelhető fel a falusi 26
vendéglátás. A helyi önkormányzatoknak ugyanakkor korlátozottak az anyagi és egyéb lehetősége, hogy támogassa az ilyen kezdeményezéseket. Eddig nem volt olyan összefogó erő, mely a helyi kezdeményezéseket koordinálná, elősegítené. Talán erre lehetőség nyílik majd a Leader+ kapcsán megalakult vidékfejlesztési akciócsoport révén. 2.7.4. 7/e: Egyéb okok Hiányzik az egységes, a térséget összefogó idegenforgalmi marketing. Hiányzik a vállalkozásindításhoz szükséges tőke, kedvező kamatozású hitelek, általában a minimális önrész előállítása is gondot okoz. A költség-haszon számítások alapján ez a tevékenység nehezen megtérülő. A megszerezhető jövedelem nagyon alacsony a ráfordított munka és beruházás arányában, értékében kiegészítő jövedelemként is nehezen elképzelhető. A forráshiány nem teszi lehetővé a szervezett keretek között történő vendégfogadás infrastruktúrájának- szálláshelyek, vendéglátóhelyek, bemutató műhelyek, termek, eszközbeszerzés- kialakítását, a meglévők felújítását sem önkormányzati, sem vállalkozói körben. Hiányzik a turisztikai szolgáltatások megalapozott, egységes minőség-ellenőrzése. A térségeknek nincs egységes rendszerbe foglalt idegenforgalmi programcsomagjuk. Komoly problémát jelent, hogy a néphagyományokon alapuló mesterségek, gasztronómiai értékek nincsenek összegyűjtve. Gyerekcipőben jár a települések közötti együttműködés, az egyes rendezvények összehangolása. A falusi vendéglátók nem ismerik konkrétan, milyen lehetőségeik vannak, mit kérhetnek rajtuk számon, milyen kívánalmaknak kell megfelelniük. Nincs olyan megfelelő fórum a kistérségben, amely felvállalná a falusi turizmushoz kapcsolódó propagáló tevékenységeket, nincs megfelelő információáramlás és tapasztalatcsere. Nem megfelelően menedzseltek a kistérség természeti, épített és népművészeti értékei, nincs összehangolva a turisztikai kínálat a térségben, hiányoznak a térségeket népszerűsítő kiadványok. 27
Kevés pályázati lehetőség van az induló vállalkozók számára: A rendelkezésre álló lehetőségek többnyire csak a már működő vállalkozásokat támogatják. Általában azt is kikötik, hogy a turisztikailag már befutott térségekből pályázhatnak. Több Tourinform iroda jelezte, hogy szükség van olyan kisebb rendezvények (búcsú, várjátékok) rendszeres megrendezését támogató pályázati lehetőségekre, ahol az elnyerhető támogatási összeg kb. 200-300 ezer Ft. Szükség van a falusi vendégfogadásban résztvevők térségi koordinációjára, látnivalókkal összehangolt programok és szolgáltatások egyeztetése. Akár egy borút mintájára is működhetne a falusi vendégfogadás. A falusi turizmus sikertelenségének okai: tudatosság, kistérségi összefogás, komplex és integrált fejlesztés, tudatos termékkialakítás, profi marketingmunka HIÁNYA! Legnagyobb probléma valamennyi településen a forráshiány (lsd. 7/a). Ezután következnek az infrastruktúra és a szálláshelyek elégtelenségei. Egyes kistérségekben a jelenlegi problémát az odalátogatók hiánya jelenti, amelyet megfelelő térségi marketing munkával lehetne orvosolni. A falusi szállásadás adómentességéhez hasonlóan bizonyos értékhatárig adómentessé kell tenni a turisztikai célú termékértékesítést és a magánétkeztetést. A kistérségeknek meg kell találniuk egyedi arculatukat. 28