Mdern fiika alkalmaásai a mérnöki gakrlaban. előadás
lőadás anag és jege: fiipedia (egelőre) ZH - k:. a 7. héen. a 3. héen Pó-ZH: a 4. héen Pó-pó ZH: a pólási héen
Temaika: - MH - Spe. Rel. elm. - A kvanummehanika kísérlei eredménei - A kvanummehanika elmélei alapjai - Kvanummehanikai mdellek - Léerek, méerek - A léeres mérésehnika alapjai (ávlság és idő mérés) - Opikai sálak, alkalmaásk - Hlgráfia, hlgrafikus mérési módserek - Radiakiviás, amerőművek, radiakív krmeghaárás - Rg. frrás, rg. diffrakió, alkalmaásk - sb.
A Mawell-egenleek rendsere I. Vákuumban: I. da q II. da III. d I d IV. d d James Clerk Mawell (83-79) ér meő Megld.: hullámegenle e.m. hullámk
A Mawell-egenleek rendsere II. anag jelenléében: + anagi egenleek: haárfeléelek: =, D n = D n H = H, n = n I. DdA q II. da d III. Hd I d IV. d V. J VI. D P VII. ( H M ) D VIII. F q( v )
lekrmágneses hullámk (MH) I.
A elekrmágneses síkhullám I. Időben váló elekrms ér mágneses (indukiós) ér: d I d Vákuum: I = (ninsenek ölö réseskék, áramk) Időben váló mágneses (indukiós) ér elekrms ér: Hipéis: d d d d () ()
A elekrmágneses síkhullám II. s l A +Δ C D F () ) ( ( ) () ),,) ( ( ),) (, ( i ), ( j ), (
A elekrmágneses síkhullám III. Farada-örvén: d d Ampère-örvén: d d ( Δ)- () s s Δ Δ - ( ) () ( Δ)- Δ () Δ Δ ( )- ()
A elekrmágneses síkhullám IV. ε μ hullámegenle Megldása: ) ( ~ k i e (,) ) s( k (,) f T k k Def.: = 9979458 m/s
A elekrmágneses síkhullám V. ε μ hullámegenle ) s( k (,) Megldása:
A elekrmágneses síkhullám VI. (,) s( k) (,) s( k) eheleesíünk: (,) (,)
A elekrmágneses síkhullám VII. (,) (,) s( k) s( k) f
A elekrmágneses spekrum lneveés Hullámhss (nm) vörös 64 78 narans 6 64 sárga 57 6 öld 49 57 kék 43 49 ibla 38 43 Néhán érdekesség: A emberi sem legérékenebb a öld fénre. A CD és a DVD vörös léerfénnel dlgik. A blue-ra dis ibla nalábbal írhaó és lvashaó. (a kisebb hullámhss erméseesen nagbb írássűrűsége jelen) Ulraibla ( nm < < 38 nm) lámpák rvsi rendelők, vag műők ferőleníése. UV alkalmaák élelmiserek bakériummenesíésére is. A kemén UV ( < nm) fénfrrás ligráfia pressrgárásban.
A Pning-vekr (,) s( k) (,) s( k) S Hullám erjedési irána Pning-vekr: H s ( k) S H S S s ( k) álaglás S
A MH ineniása A A Δ Felülere merőlegesen beeső síkhullám: ) ( s k u u u S A u W eeső energia: u A W ineniás S Láuk: ineniás = S emh
A napsugárás ineniása, napenergia A Föld légköré elérő napsugárás : 35 W/m A légkörben elnelődik : 5 W/m A világűrbe reflekálódik : W/m = (Föld energiasükéglee) Földfelsínre juó álags sugárás : W/m Magarrságn: Téli hónapkban : 5-6 W/m Nári hónapkban : 6 - W/m Napsüéses órák sáma (p) : 57 óra M.. eljes energiafelhasnálása: 7 J Össehasnlíás:???
Kérdés: van-e a hullámnak impulusa? A e.m. síkhullám impulusa I. i ), ( j ), ( bv d q F b q v d b q b q qv F d L
A e.m. síkhullám impulusa II. F q bv d v d q b F L qv d q b q b dw F v d q q b q b dw FL... dw dp W p A emh impulussűrűsége: p = u S
A e.m. síkhullám impulusa III. dw F L F L PA dw PA Fénnmás: dw A P P I (in.) S ál. u???
Fénnmás példák: Napfén-virlás R = % P I (in.) S ál. u
MH plariáiója I. (,) (,) s( k) s( k) Lineárisan plariál hullám Δ = Cirkulárisan plariál hullám Δ = 9
MH plariáiója II. Her kísérlei sűrője:
Síkhullám, gömbhullám Síkhullám: hullámfrn (,) s( k) (,) s( k) Gömbhullám: (,) s( k r ) (,) s( k r ) r r Hugens elv
Tölö réseske sugárása g grsuló réseske elekrms és mágneses ere ávlérben (R >> d, ahl d a emh frrásának jellemő méree) H ~ ~ S q R q R r e R r e R er H S S ~ r ~ r
Sugárási eljesímén P sug A SdA Psug ~ r