KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA Vas megye tizedik városa Őriszentpéter 2300/7/2005. GYŐR 2005. szeptember 2.

KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA VAS MEGYEI KÉPVISELETÉN ISSN 1786-9145 ISBN 963 215 849 0 Igazgató: Nyitrai József Tájékoztatási osztályvezető: Dr. Bódiné Vajda Györgyi Készítette: Novák Zoltán A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ ALÁBBI CÍMEKEN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. 9700 SZOMBATHELY, SZÉLL KÁLMÁN U. 54. Telefon: 96/502-400 Telefon: 94/314-430 Telefax: 96/427-033 Telefax: 94/312-396 AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT

TARTALOM Bevezetés...5 Népesség, népmozgalom...6 A gazdaság főbb jellemzői...7 Lakáshelyzet, infrastruktúra...8 Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság...10 Táblázatok...11 Jelmagyarázat, megjegyzések = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő... = Az adat nem ismeretes. 0; 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. A közműellátottságra vonatkozó adatok a szolgáltatóktól, a lakásállományra vonatkozó adatok a KSH adatgyűjtéséből származnak. 3

Vas megye városai Kőszeg Csepreg Répcelak Szombathely Sárvár Celldömölk Szentgotthárd Körmend Vasvár Őriszentpéter 4

Bevezetés A Magyar Köztársaság elnöke 85/2005 (VI. 29) KE határozatában városi cím adományozásáról döntött. E határozat alapján 2005. július 1-jei hatállyal városi címet kapott Őriszentpéter település, mely a Felső-Zala völgye teraszos vidékén, a folyó két partján, 33,56 km 2 -en terül el. Az Őrség központja, Vas megye tizedik városa. Évezredek óta lakott, határában a római kor idejéből származó telepet találtak. Első okleveles említése (Scentpeter) 1364-ből származik. Az Őrség a honfoglalás államának egy sajátos katonai védelmi szervezetéhez, a gyepűrendszerhez tartozott, melynek hadászati jelentősége az 1300-as években fokozatosan csökkent, mivel ezek helyére kővárak épültek. A középkorban Őriszentpéter a törökök által ellenőrzött terület lett. Lakossága a hódítóknak és földesurának, Batthyány Ádámnak is tartozott terményszolgáltatással és robottal, ezért az őrökből lett jobbágyok, ha tehették menekültek innen. II. József türelmi rendelete után a XVII. században jellemző a református egyház térhódítása. A település az 1990-ig fennálló tanácsrendszerben székhelyközség volt, 2005. június 30-ig nagyközség. Településszerkezetére az őrvidéken kialakult ún. szeres forma a jellemző a várost tíz szer alkotja, amely a dombhátakon kiépült, egymással laza kapcsolatban álló telepek együttese. Az önkormányzat önálló polgármesteri hivatalt működtet, ami körjegyzőségi székhely is egyben. A körjegyzőséghez Ispánk, Nagyrákos, Szalafő és Szatta tartozik. Őriszentpéter a 22 települést magába foglaló Őriszentpéteri kistérség központja. A település ez idáig városhiányos térségben helyezkedett el, a nagyobb városok közül Szentgotthárd 22, Körmend 26, a megyeszékhely, Szombathely pedig 51 km-re található. Elérhetőségét rontja, hogy távol esik a főutaktól, bár központjában két viszonylag forgalmas mellékút keresztezi egymást. Közlekedési helyzetében jelentős javulást eredményezett a szlovén vasút megépítése, mely nemcsak az érintett települések lakosságának utazását könnyítette meg, hanem a nemzetközi áruforgalom révén a gazdasági, kereskedelmi fejlődés letéteményese. 5

Népesség, népmozgalom A lakónépesség száma alapján Őriszentpéter az ország második legkisebb városa a szintén ebben az évben városi rangot kapott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pálháza után. A településen 2005. január 1-jén 1278 fő élt. Népsűrűsége (38 fő/km2) a laza beépítés miatt nem érte el a megyei érték felét sem, az ország 5000 főnél kisebb népességű városai átlagának pedig nem egészen kétötödét tette ki. A település lélekszáma 1870 és 1949 között folyamatosan emelkedett, ez utóbbi évben laktak a legtöbben (1507-en) itt. fő 1 600 A népesség számának alakulása, 1870 2005* 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 * 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. Az 1970-es és 1980-as években a természetes népmozgalmi folyamatok még kedvezően alakultak, ugyanakkor az elköltözések miatt fogyott a népesség száma. 1990 után viszont ennek fordítottja a jellemző, de összességében a népességszám stagnált. Az elmúlt években sokan telepedtek le, vásároltak házat, telket Őriszentpéteren, bár nem mindenki lakik a településen egész évben. A népesség nemek szerinti összetétele nőtöbbletet mutat, 2005. január 1-jén 1000 férfira 1095 nő jutott, a megyei átlagnál 16-tal több. Őriszentpéteren a népesség korösszetétele kedvezőnek tekinthető, viszonylag magas a fiatalkorúak aránya. A halálozási ráta alacsony, így kismértékű a lakosság természetes fogyása. Az időskorúak eltartottsági rátája (19,2%) és az öregedési index (90,7%) alulmúlta a megyei értéket, a gyermek népesség eltartottsági rátája (21,2%) pedig megegyezett azzal. Az elmúlt évtizedekben módosult a lakosság családi állapot szerinti összetétele. A korstruktúra változása és a visszafogott házasulási kedv eredményeként 1970 és 2001 között a 15 éves és idősebb korú népességen belül, mindkét nem esetében csökkent a nőtlenek/hajadonok, illetve a házasok előfordulása. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a férfiak 4,1, a nők 3,5%-a élt élettársi kapcsolatban. A városban népesebb háztartásokkal találkozhatunk, a generációk együttélése gyakoribb, mint másutt. 2001-ben a háztartásokat átlagosan 2,9 fő alkotta, ez az érték megyei szinten és az ország kisvárosainak átlagában egyaránt 2,8 személy volt. A háztartások 7,6%-a legalább 2 családból állt, ez az arány a megyében 4,8, az 5000 fő alatti kisvárosokban együttesen pedig 4,1%-ot tett ki. 6

A népmozgalom főbb mutatói, 1970 2004 Őriszentpéteren Vas megyében Időszak az élveszületések a halálozások a természetes szaporodás, illetve fogyás (+, ) a vándorlási különbözet (+, ) az élveszületések a halálozások a természetes szaporodás, illetve fogyás (+, ) a vándorlási különbözet (+, ) 1000 lakosra jutó évi átlaga 1970 1979 18,8 13,4 5,4 8,6 16,0 12,6 3,4 0,6 1980 1989 15,8 12,5 3,3 1,9 12,2 13,8 1,7 1,7 1990 2001 10,8 13,4 2,6 9,7 10,1 14,2 4,1 1,4 2002 16,1 3,8 12,3 3,1 8,7 13,3 4,6 0,3 2003 7,7 5,4 2,3 22,4 8,3 13,4-5,0 1,0 2004 7,8 9,4 1,6 2,3 8,3 13,2 4,8 0,7 2001-ben 52 fő vallotta magát valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozónak, közülük 46 fő volt cigány. A település a megyében élő református közösség egyik központja, a legutolsó népszámlálás időpontjában a lakosság 44%-a nyilatkozott úgy, hogy református vallású. A gazdaság főbb jellemzői Gazdasága sokrétű, ugyanakkor nincs kimagasló gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozás a településen. Meghatározó ipari üzeme és foglalkoztatója a cipőgyár, emellett a sütőüzem, az ÁFÉSZ és egy építőipari vállalkozás is munkát ad az itt, illetve a környéken élőknek. Elsősorban a nők számára biztosít munkalehetőséget egy hegyhátszentjakabi vállalkozás varrodája. A földművelés és az állattenyésztés az elmúlt években sokat veszített jelentőségéből, az erdőgazdálkodás azonban fontos gazdasági tevékenység maradt. A táj és az épített környezet megóvása az Őrségben a legnagyobb védettséget élvezi, az őrségi Nemzeti Park központja itt található. Az utóbbi években fokozatosan terjednek a szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra és a kiskereskedelemre szakosodott vállalkozások. Őriszentpéteren 2004. december végén 167 vállalkozást regisztráltak. A vállalkozási aktivitás elérte a kisvárosi szintet, 1000 lakosra a megyei átlaggal megegyező, 76 működő vállalkozás jutott, az 5000 fő alatti városok értékénél pedig 2-vel több. A vállalkozások 70%-a egyéni volt. A legtöbb vállalkozás az építőiparban és az ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedett. A szervezeti körben a mikro- és a kisvállalkozások jelenléte a meghatározó. A népesség gazdasági aktivitása elérte kisvárosok szintjét, 2001. február 1-jén a lakosság 42%-a volt foglalkoztatott, amely 7 százalékponttal meghaladta az 5000 lélekszámon aluli városok átlagát. A férfiak 45,3%-a folytatott valamilyen jövedelemszerző tevékenységet, a nők esetében ez nem érte el a 40%-ot. Az összeírás időpontjában majdnem ugyanannyi inaktív kereső (351 fő) élt a településen, mint ahány eltartott (352 fő). Népességen belüli részesedésük egyaránt 27%-ot tett ki, amely az előbbi csoport esetében 7, az utóbbiak körében pedig egy százalékponttal volt alacsonyabb az ország hasonló lélekszámú városaiban jellemzőnél. 7

A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31. Ágazati kód Gazdasági ág A működő vállalkozások száma aránya, % Összesen 97 100,0 Ezen belül: A,B Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 10 10,3 C E Ipar 11 11,3 F Építőipar 18 18,6 G Kereskedelem, javítás 12 12,4 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13 13,4 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 17 17,5 Őriszentpéter a térség foglalkoztatási központja. A népszámlálás adatai alapján ötödével többen dolgoztak a településen, mint ahány foglalkoztatott itt élt. A mintegy másfélszáz eljáróval szemben közel 260 fő járt dolgozni naponta ide. Viszonylag alacsony szintű a helyi munkanélküliség. A településen 2004 végén a munkanélküliek munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya (6,5%) másfél százalékponttal kisebb értéket mutatott az 5000 főnél kisebb lélekszámú városok átlagánál. A város a térség kereskedelmi centrumának tekinthető a környék falvainak gyenge ellátottsága miatt. 2004 végén 20 kiskereskedelmi bolttal és 5 vendéglátóhellyel rendelkezett. Az 1000 lakosra jutó üzletek száma (15,6) megközelítette a megyei átlagot, a hálózat sűrűsége azonban 6,4-del elmaradt az ország hasonló népességkategóriájú városainak értékétől. A boltok ötöde élelmiszerjellegű termékeket kínált, ezen kívül a ruházati és textilszaküzletek előfordulása gyakori. A kiskereskedelmi egységek közel felét egyéni vállalkozók üzemeltették. A vendéglátóegységek közül 3 étterem, illetve cukrászda volt. A csodálatos természeti értékeknek, a népi építészeti emlékeknek és kézműipari hagyományoknak köszönhetően Őriszentpéter idegenforgalmi adottsága kitűnő. A turisztikai vonzerő megfelelő fogadóbázissal párosul. A kereskedelmi szálláshelyek közül panzió, turistaszálló és üdülőház található a városban, melyek együttesen 110 férőhellyel várták az idelátogatókat. Szolgáltatásaikat 2004-ben 1293 vendég vette igénybe, akik 2982 vendégéjszakát töltöttek el ott. A külföldiek érdeklődése egyelőre visszafogott és a szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is alacsony. A kereskedelmi formában működő vendégházak mellett a településen a magánszállások férőhelyeinek a száma 140 volt. A falusi turizmus szállásadóinál az elmúlt évben 381 vendég átlagosan 2,8 éjszakát időzött. Lakáshelyzet, infrastruktúra Őriszentpéteren 2005. január 1-jén 512 lakást tartottak nyilván. A lakásállomány 1960 és 2005 között a másfélszeresére emelkedett. Mivel a lakónépesség száma ez időszak alatt 13%-kal csökkent, a laksűrűség javult. 2005. január 1-jén 100 lakásra a megyeihez hasonlóan 250 személy jutott, ami kedvezőbb az 5000 lélekszámon aluli városok átlagánál. Az elmúlt közel fél évszázad alatt főleg nagy alapterületű, tágas otthonok épültek a településen, melynek nyomán a legutolsó népszámlálás időpontjában már minden második otthon legalább 3 szobával rendelkezett. Az átlagos alapterületük (87m 2 ) 10m 2 -rel felülmúlta a megye és a vidéki városok átlagát. 8

A lakásállomány főbb jellemzői, 1970 2005 Megnevezés 1970. 1980. 1990. január 1. 2001. február 1. 2005. január 1. Lakásállomány 357 393 440 487 512 Ezen belül (%): 1 szobás 39,8 24,9 16,4 11,3.. 2 szobás 49,3 44,3 38,4 35,9.. 3 és több szobás 10,9 30,8 45,2 52,8.. Lakásállomány az előző időpont %-ában 104,1 110,1 112,0 110,7 105,1 100 lakásra jutó lakos 345 325 275 268 250 A 2001. évi népszámlálás időpontjában az őriszentpéteri otthonok 46%-a volt összkomfortos, 3 százalékponttal több mint a vidéki kisvárosokban. A lakások háromtizede komfortos, a komfort nélküli otthonok részesedése (12,1%) kismértékben meghaladta az 5000 főnél kisebb városok átlagát, a szükség és egyéb lakások hányada (3,9%) ugyanakkor elmaradt attól. A városban a hálózati ivóvíz ugyan teljes körűen biztosított, a gázhálózat kiépítése azonban csak az ezredforduló utáni években kezdődött meg. A 26 km hosszúságú gázvezetékre való rácsatlakozás egyelőre visszafogott, 2004 végén a háztartásoknak alig több mint ötöde használta ezt az energiaforrást. Közműellátottság, 2004 % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában Őriszentpéter Vas megye 5000 főnél kisebb városok A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a környező településeken keletkező szennyvíz befogadására és kezelésére szolgáló tisztítómű kialakítása is a vezetékes gázzal egyidejűleg kezdődött. A 2004. évi végi adatok szerint Őriszentpéteren 16,4 km hosszú közüzemi ivóvízvezeték mellett 4,6 km szennyvízcsatorna-hálózat létezett. A településen a közműolló csak lassan záródik. Egy kilométer vízhálózatra 280 méter szennyvízcsatorna jutott, amely a megyei átlagnak nem egészen kétharmadát, az 5000 lélekszámon aluli városok mutatójának pedig alig több mint négytizedét tette ki. 2004 végéig a lakások mindössze 35%-át kötötték rá a zárt rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra. A közcsatornán elvezetett szennyvizet a legmagasabb fokú eljárással tisztítják. Őriszentpéteren megoldott a 9

kommunális hulladék szervezett elszállítása. 2003 végén a rendszeres szemétgyűjtésbe a lakások 95%-át vonták be. A városban jó a vezetékes telefon-ellátottság. 2003 végén 1000 lakosra 341 távbeszélő fővonal jutott, amely valamelyest elmaradt a megyei átlagtól, de az ország hasonló népességkategóriájú településeinek átlagát jelentősen meghaladta. Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások nyújtásával áll az ügyfelek részére a teleház, melyet az országban az elsők között, 1997-ben alakítottak ki. A többfunkciós közösségi élettér információs pont, informatikai, oktatási, szociális és kulturális feladatokat lát el. Kábeltelevízió nincs a településen, a hálózat kiépítését a szórvány beépítettség nehezíti. A megyeszékhelytől, a gazdasági és szolgáltatási központoktól való jelentős távolság, továbbá a tömegközlekedés kötöttsége miatt a személygépkocsi-ellátottság területi összehasonlításban magas. 2004 végén 1000 lakosra 335 gépkocsi jutott, a megyei átlagnál 49-cel, a hasonló népességkategóriájú városok átlagánál pedig 67-tel több. Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság 2004-ben az alapellátást biztosító egészségügyi szolgálat keretében 2 háziorvos, egy házi gyermekorvos és 2 védőnő dolgozott a településen. Az egyik háziorvos látta el a kondorfai és a szalafői betegeket is. Ezen kívül fogorvos és heti egy alkalommal járóbetegszakellátást biztosító orvos rendel a városban. A betegellátás érdekében gyógyszertár működik a településen. 2005 szeptemberében tervezik a mentőállomás átadását. Szociális ellátást nyújtó intézmény egyelőre nincs a városban. Az önkormányzat az alapellátás keretében 2004-ben 17 rászoruló számára biztosított étkeztetést, további 5 személy részére emellett házi segítségnyújtást is. Őriszentpéteren az oktatási feladatokat egy 75 férőhelyes óvoda és egy általános iskola látja el. Az óvodát a városban élők mellett a körjegyzőséghez tartozó településen lakó gyermekek veszik igénybe. 2004-ben a férőhelyeinek kétharmadát használták ki. A beírt gyermekekről 7 óvodapedagógus gondoskodott. Az iskolát 5 település (a körjegyzőséghez tartozókon kívül Kondorfa) önkormányzata együttesen tartja fenn. 2004-ben 9 osztályban 179 tanulót 9 főállású pedagógus tanított. Az egy osztályra jutó tanulók száma (20) megegyezett az 5000 főnél kisebb városok átlagával, és mindössze eggyel haladta meg a Vas megyei értéket. A lakosság művelődését, ismeretszerzését biztosítja a 6800 kötetes önkormányzati könyvtár. A könyvellátottság ugyanakkor alacsony, a 100 lakosra jutó könyvek száma (5327) nem érte el a megyei és az 5000 fő alatti városok átlagát. Kulturális rendezvények lebonyolítására szolgál a művelődési ház. Őriszentpéteren a közbiztonságról a megyei rendőrkapitányság megbízottja gondoskodik, a tervek szerint egy éven belül megteremtik a rendőrőrs létesítésének feltételeit. A tűzoltás és a műszaki mentés feladatait önkéntes tűzoltók vállalták fel. Őriszentpéter, Vas megye legfiatalabb és egyben legkisebb városa kétségtelenül az Őrség gazdasági és idegenforgalmi centruma. A település sokat fejlődött az elmúlt években, számos kiemelkedő infrastrukturális beruházás történt, turisztikai vonzereje erősödött. A városra jellemző szolgáltatások igénybevételéhez, a városi érzet és hangulat megteremtéséhez ugyanakkor mindenképpen szükséges a közigazgatási és intézményi hálózat fejlesztése, új munkahelyek teremtése, még több vendégcsalogató program szervezése. 10

TÁBLÁZATOK

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 TERÜLET, NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM A település területe km 2 33,56 33,56 Lakónépesség az év végén fő 1 283 1 278 Népsűrűség fő/km 2 38,2 38,1 A lakónépességből a férfiak % 52,2 52,3 aránya a nők % 47,8 47,7 A népességből a 0-14 évesek % 15,1 14,4 15-59 évesek aránya % 67,2 67,3 60 évesek és idősebbek % 17,7 18,3 1 000 lakosra jutó élveszületés fő 7,7 7,8 halálozás fő 5,4 9,4 természetes szaporodás, illetve fogyás fő 2,3 1,6 belföldi vándorlási különbözet fő 22,3 2,3 MUNKANÉLKÜLISÉG 1 000 lakosra jutó munkanélküli fő 35,9 44,6 Regisztrált munkanélküliek közül a fizikai foglalkozásúak % 84,8 80,7 aránya szellemi foglalkozásúak % 15,2 19,3 férfiak % 54,3 52,6 aránya nők % 45,7 47,4 legfeljebb általános iskolai % 34,8 36,8 végzettséggel szakmunkásképző, rendelkezők szakiskolai % 32,6 31,6 aránya középiskolai % 32,6 22,8 felsőfokú % 0,0 8,8 A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében % 19,6 28,1 12

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG Lakásállomány db 505 512 100 lakásra jutó lakos fő 254 250 Épített lakás db 6 7 Ebből: 4 és több szobás db 3 4 fürdőszobával rendelkező db 6 7 természetes személy által épített db 6 7 saját használatra készült db 6 7 családi házas formájú db 6 7 Az épített lakások átlagos alapterülete m 2 104,8 104,9 10 000 lakosra jutó épített lakás db 46 55 Megszűnt lakás db 1 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás db 17 Villamosenergia fogyasztás Háztartási villamosenergia fogyasztó háztartás 537 540 Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia fogyasztás kwh 3 162 3 120 Gázfogyasztás Összes gázfogyasztó db 96 130 Ebből: háztartási gázfogyasztó db 82 113 Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás m 3 1 134 1 124 Az összes gázcsőhálózat hossza km 26,1 26,1 Gázzal fűtött lakás db 82 113 Vízellátás A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás db 486 496 Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás m 3 a) 35,1 32,8 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza km 16,2 16,4 Üzemelő közkifolyó db 4 4 a) Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége alapján számított mutató. 13

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG (folytatás) Csatorna Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakás db 126 181 Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1000 m 3 15,4 19,8 Ebből: Háztartásokból elvezetett 1000 m 3 9,7 13,3 Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1000 m 3 15,4 19,8 Ebből: III. tisztítási fokozattal tisztított 1000 m 3 15,4 43,8 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza km 4,6 4,6 Ebből: elválasztó rendszerű km 4,6 4,6 Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat m 284 280 Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása kgo 2 /nap 151 151 Hulladékszállítás Elszállított összes hulladék 1000 t 2.. Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás db 479 412 EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Háziorvos és házi gyermekorvos az év végén fő 2 3 Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma összesen eset 21 080 21 697 Járóbeteg szakellátás évi rendelési ideje óra 1 368 1 309 Évi gyógykezelési vizsgálati eset a járóbeteg szakellátásban eset 1 556 1 513 Az év folyamán dolgozó védőnők átlagos száma fő 2 2 A szociális alapellátás keretében csak étkezésben fő 14 17 részesülők étkezésben és házi száma segítségnyújtásban is fő 6 5 Gyógyszertár db 1 1 14

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS Óvodai feladatellátási hely db 1 1 Óvodai férőhely fő 75 75 Óvodába beírt gyermek fő 53 50 Óvodapedagógus fő 7 7 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek fő 71 67 Általános iskolai feladatellátási hely db 1 1 Általános iskolai osztályterem db 11 11 Általános iskolai tanuló fő 195 179 Ebből: napközis fő 88 80 első évfolyamos fő 24 18 Egy osztályra jutó tanuló fő 22 20 Általános iskolai főállású pedagógus fő 22 21 A települési könyvtárak száma db 1 1 Könyvtári egység (leltári állomány) db 6 557 6 835 Kölcsönzött könyvtári egység db 997 899 Beíratkozott olvasó fő 146 124 1 000 lakosra jutó könyvtári egység db 5 5 GAZDASÁGI SZERVEZETEK Működő gazdasági szervezet db 131 127 1 000 lakosra jutó működő gazdasági szervezet db 102 99 Működő társas vállalkozás db 26 30 Ebből: korlátolt felelősségű társaság db 6 10 betéti társaság db 17 17 szövetkezet db 1 1 Működő egyéni vállalkozás db 75 67 Működő vállalkozás összesen db 101 97 15

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 Működő vállalkozás gazdasági áganként: A,B GAZDASÁGI SZERVEZETEK (folytatás) mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás db 8 10 bányászat, feldolgozóipar, C,D,E villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás db 11 11 F építőipar db 18 18 G kereskedelem, javítás db 15 12 H I szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás db 15 13 szállítás, raktározás, posta, távközlés db 3 3 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás db 17 17 10 főnél kevesebbet db 98 92 10 19 főt db 2 4 20 49 főt foglalkoztató működő vállalkozás db 1 50 249 főt db 250 főnél többet db 1 1 000 lakosra jutó működő vállalkozás db 79 76 Működő nonprofit szervezet db 22 21 1 000 lakosra jutó működő nonprofit szervezet db 17 16 KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS Személygépkocsi-állomány db 421 430 1 000 lakosra jutó személygépkocsi db 328 336 Teherszállító gépjármű db 53 58 Ebből: áruszállító tehergépkocsi db 49 53 Motorkerékpár db 25 24 Vontató db 2 3 Távbeszélő fővonal (ISDN vonalakkal együtt) db 437.. Ebből: egyéni db 339.. üzleti db 51.. ISDN vonal db 42.. 1 000 lakosra jutó távbeszélő fővonal db 341.. 16

FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés Mértékegység 2003 2004 KISKERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS Kiskereskedelmi üzlet a) db 21 20 Ebből: élelmiszer jellegű üzlet és áruház db 5 4 iparcikk jellegű üzlet és áruház db 1 1 ruházati szaküzlet db 4 3 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet db 1 1 könyv-, újság-, papírárú-szaküzlet db 1 1 egyéb máshova nem sorolt iparcikkszaküzlet db 5 6 gépjárműüzemanyag-töltő állomás db 1 1 A kiskereskedelmi boltokból az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya % 42,9 45,0 1 000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet db 16 16 Vendéglátóhely db 5 5 Ebből: étterem, cukrászda db 3 3 bár, borozó db 1 1 munkahelyi vendéglátóhely db 1 1 A vendéglátóhelyekből az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya % 100,0 100,0 IDEGENFORGALOM Kereskedelmi szálláshelyek Férőhely db 293 110 Vendég fő 3 875 1 293 Ebből: a külföldiek aránya % 4,6 3,4 Vendégéjszaka éjszaka 10 121 2 982 Ebből: a külföldiek aránya % 4,1 1,5 1 000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely db 226 86 Magánszálláshelyek Férőhely db 142 140 Vendég fő 488 381 Ebből: a külföldiek aránya % 0,4 1,8 Vendégéjszaka éjszaka 1 219 1 079 Ebből: a külföldiek aránya % 0,2 2,3 a) Gyógyszertár nélkül. 17