A multimédia alapjai I.



Hasonló dokumentumok
Multimédia eszközök és szoftver I. Vezetőtanár: Csánky Lajos Dr. Nádasi András

ELŐADÁS VÁZLATOK. Multimédia alapjai FSZ tagozat. Vezetőtanár: Muhari Csilla 2009/ szemeszter

A szem a fény hullámhossz szerinti összetételét a szem színérzet formájában érzékeli.

A multimédia alkalmazások alkotóelemei

Tömörítés, csomagolás, kicsomagolás. Letöltve: lenartpeter.uw.hu

A számítógép egységei

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Bevezetés a Multimédiába. Eladás. Ajánlott irodalom. Bevezetés. Bevezetés 2. Bevezetés 4. Bevezetés 3


A háttértárak a program- és adattárolás eszközei.

Jel, adat, információ

Bevitel-Kivitel. Eddig a számítógép agyáról volt szó. Szükség van eszközökre. Processzusok, memória, stb

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps).

Tervezte és készítette Géczy László

Tervezte és készítette Géczy LászlL. szló

ADATHORDOZÓ LEMEZ. Különböző ADATHORDOZÓK. MO lemez. hajlékonylemez CDROM, DVDROM. lemez. merevlemez CDRAM, DVDRAM. lemez

ELŐADÁS VÁZLATOK. Multimédia eszközök és szoftver II. Vezetőtanár: Csánky Lajos Dr. Nádasi András

Adatbiztonság és adatvédelem

Informatikai alapismeretek II.

NTSC, PAL és SECAM lefedettség

A multimédia alapjai II.

2016/06/23 07:47 1/13 Kérdések

Tömörítés. I. Fogalma: A tömörítés egy olyan eljárás, amelynek segítségével egy fájlból egy kisebb fájl állítható elő.

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

Multimédia Videó fájlformátumok

Számítógép felépítése

1. Tétel. Multimédia alapfogalmai

MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A A MONITOROKON MEGJELENÍTETT KÉP MINŐSÉGE FÜGG:

A számítógép külső felépítése

JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS I.

A PC története. Informatika alapjai-9 Személyi számítógép (PC) 1/12. (Personal computer - From Wikipedia, the free encyclopedia)

Máté: Számítógép architektúrák

Számítógép perifériák I.

elektronikus adattárolást memóriacím

INFORMATIKA. Középszint Szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz 2016.

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

Informatika érettségi vizsga

IT - Alapismeretek. Megoldások

Integrált ügyviteli rendszer: Kettős könyvelés modul

6. óra Mi van a számítógépházban? A számítógép: elektronikus berendezés. Tárolja az adatokat, feldolgozza és az adatok ki és bevitelére is képes.

Lemezkezelés, állományrendszerek

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

p e r i f é r i á k

ERserver. iseries. Szolgáltatási minőség

10193/12 KH/md DG E2

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

KETTŐS KÖNYVELÉS PROGRAM CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE

Elemek a kiadványban. Tervez grafika számítógépen. A képek feldolgozásának fejl dése ICC. Kép. Szöveg. Grafika

Tömörítés, kép ábrázolás A tömörítés célja: hogy információt kisebb helyen lehessen tárolni (ill. gyorsabban lehessen kommunikációs csatornán átvinni

Alapismeretek. Tanmenet

12. tétel. Lemezkezelés

komplex védelem Letöltő szoftver ismertető V1.61 Azonosító: EP Budapest, február

Informatika 9. évf. Informatikai alapismeretek II.

6. Háttértárak. Mágneses elvű háttértárak. Ezek az eszközök ki-, bemeneti perifériák, az adatok mozgása kétirányú.

A., BEMENETI EGYSÉGEK

Alapismeretek. Tanmenet

DGSZV-EP DIGITÁLIS GALVANIKUS SZAKASZVÉDELEM. Alkalmazási terület

Konzulensek: Mikó Gyula. Budapest, ősz

Hardware alapismeretek

Technikai tájékoztató - kérdések és válaszok TSD-QA89 (2011/11)

EUROFLEX-33 ESEMÉNY NYOMTATÓ. -felhasználói és telepítői leírás-

Budapesti 2. sz. Körzeti K. FöldhivatalF térinformatikai rendszere

Számítógépes hálózatok

Különböző OPTIKAI ADATHORDOZÓK. MO lemez. CDROM, DVDROM lemez. CDRAM, DVDRAM lemez

Képszerkesztés elméleti kérdések

Széchenyi István Tagiskola Berettyóújfalu. A monitor

INFORMATIKA Felvételi teszt 1.

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

Jel, adat, információ

Az Ön kézikönyve HP SCANJET 7490C SCANNER

Meghajtók Felhasználói útmutató

Máté: Számítógép architektúrák

A multimédia alapjai III.

1. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége?

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Adóigazgatási szakügyintéző

Informatika 9. évf. Alapfogalmak. Informatikai alapismeretek I.

ICN 2005 ConferControl

A szerzői jogra vonatkozó általános jogszabályok Szoftverlicenszek Szerzői jogi kérdések az interneten Creative Commons

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

Biztosítási terméktájékoztató

INFORMATIKA 5. évfolyam

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

Információ / kommunikáció

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla

Mi szükséges a működéshez?

Felnőttképzési intézmény-akkreditáció. Előadó: Kerékgyártó László OM, SZMM és és s FAT szakértő

Audio-video tartalom-előállítás 2. kis ZH tananyag (részlet) 2015/16 ősz

Képernyő. monitor

10. Fejezet Számítógép-perifériák

A program SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK. Legáltalánosabb architektúra. Eszközök szerepe. A vezérlők programozása. A vezérlők (adapterek, kontrollerek)

A számítógép részei. Rendszeregység

Műszaki Kiadó kínálata a TIOP 1.1.1/07/1-es pályázathoz

Zebra Cameo 2 mobil nyomtató Felhasználói és m szaki leírása. 12-Cameo2-12 Verzió: február

Tartalomjegyzék Informatikai berendezések újrahasznosítására vonatkozó információk Biztonság Fontos tudnivalók az

Átírás:

Témák A multimédia alapjai I. webprogramozó A multimédiarendszerek m ködésem és összeállítása Optikai tárolt rolók: CD, DVD Szöveges alkalmazások: OCR, hypertext, hypermédia Világh gháló: : Internet Digitális hangtechnika: digitalizálás, tömörítés, környezeti k hangtér, MIDI Témák Grafikus alkalmazások: számítógépes grafika, képek k digitalizálása, tömörítése, t animáci Digitális videotechnika: videoanyagok digitalizálása, mérete, m tömörítése, t lejátsz tszásasa Videokonferencia: rendszerek, adatátvitel, tvitel, tömörítés Témák Tömörítések: redundanciák, veszteségmentes és s veszteséges tömörítések Multimédiaterm diatermék-fejlesztés: s: célok, c specifikáci k összeállítása, tervezés, tesztelés, s, multimédiaterm diatermék k videón CD és s DVD gyárt rtás: el kész szület, mesterlemez, présszersz sszerszám, présel selés, s, min ség g ellen rz rzés Multimédia Szövegek, állóképek, hangok, animáci k és s videofilmek számítógépen törtt rtén használata. Bevezetés Hangokkal, animáci kkal és s videofilmekkel korábban a szórakoztat rakoztató elektronika foglalkozott analóg g alkalmazások Ma a szórakoztat rakoztató elektronikában terjed a digitális technika a szórakoztat rakoztató elektronika és s a számítástechnika stechnika közeledik k egymáshoz 1

Bevezetés A szórakoztat rakoztató elektronika digitalizálása az audió CD lemezzel kezd dött 1982-ben Az audió CD továbbfejlesztett változatait: v a CD-ROM, Video CD, stb. lemezeket a számítástechnika stechnika használja Ma már m r PC-ken is lehet t t CD lemezre írni. Bevezetés A CD lemezek közel k 750 Mbájt kapacitása sokszor kevés, ha hangokat, állóképeket, animáci kat vagy videofilmet akarunk a lemezre rögzr gzíteni a nagyméret ret fájlok tárolt rolása, mozgatása nehéz, ezért tömörítési t eljárásokkal csökkentik a nagyméret ret fájlok méretm retét. t. Tömörítés A tömörítési t eljárások a fájlokban f tároltt redundanciájának nak csökkent kkentésével csökkentik a fájlmf jlméretet. Egy fájl f akkor redundáns, ns, ha tartalmaz olyan adatokat, melyeknek elhagyása esetén n nem változik a fájl f tartalma vagy megjelenése. A redundancia visszavezethet az adatszerkezetekre, és s az emberi érzékszervek korlátozott voltára. Veszteségmentes tömörítést Ha a fájlf úgy módosm dosítjuk, hogy szerkezete megváltozzon, de ne változzonv meg az tartalma, akkor méretem csökkenni fog. Az így tömörített t tett fájlbf jlból l az eredeti fájlf visszaáll llítható. Veszteséges tömörítést Ha a fájlbf jlból l eltávol volításra kerül l mindaz, amit az ember nem érzékel, akkor a fájl f tartalma megváltozik, és s mérete m csökken Az így tömörített t tett fájlbf jlból l az eredeti fájl f nem állítható vissza. akkor jelent gondot, ha erre a m veletrem korlátozott id tartam áll rendelkezésre Videokonferencia rendszerekben egy képkockak tömörítésére re a használt képvk pváltási frekvencia függvényében (15 30 Hz) 66 msec vagy ennél kevesebb id áll rendelkezésre Kibontás A tömörített t tett fájlokat f felhasználás s el tt ki kell bontani akkor jelent gondot, ha erre a m veletrem korlátozott id tartam áll rendelkezésre egy képkocka k kibontására a film képvk pváltási frekvenciájának nak függvf ggvényében 33 40 msec áll rendelkezésre. 2

Adatátvitel tvitel Az Interneten gyorsan és s könnyen k lehet t t tovább bbítani a nagyméret ret fájlok tovább bbítása sokáig tart, ezért a nagyméret ret fájlokat tömörítenit teni kell. az Interneten használt adatátviteli tviteli közegekk sávszélessége kicsi. Médium Eszköz z az k k terjesztésére, re, bemutatására Média A médium m többes t száma. Magyarországon gon azonban a média m a médium szinonimájak jaként terjedt el. Multimédia Sok független f médium m számítógépes környezetben Független elemek számítógép által vezérelt, integrált el áll llítása, célorientált lt feldolgozása, bemutatása, tárolása és s tovább bbítása Multimédiarendszer olyan számítógéprendszer, ami képesk több médium m független f feldolgozására A médiumok m függetlensf ggetlensége ge azt jelenti, hogy ezeket egy adott alkalmazás számára tetsz legesen lehet kombinálni és s vezérelni A multimédiarendszerben multimédiaalkalmaz diaalkalmazások futnak A multimédiaalkalmaz diaalkalmazások alkotóelemei Szövegek Állóképek, animáci k Hangok Videofilmek Videokonferencia 3

Szöveg a közlk zlésre kerül írásbeli megjelenési formája korlátlan ideig lehet a képernyk perny n sztatikus, id független ggetlen,, diszkrét. A szövegf vegfájlok rövidr állományok Szövegf vegfájl a TXT, DOC, stb. kiterjesztés állomány Képek a közlk zlésre kerül grafikus megjelenési formája Az állókép p korlátlan ideig lehet a képerny n sztatikus, id független ggetlen,, diszkrét t grafikus állományokban tároljukt hosszú állományok a grafikus állományokat tömöríteni t teni szokták Képek A legelterjedtebb formátumok a BMP, TIF, EPS, GIF, JPG A BMP, TIF és s EPS nem tömörítettt tett formátum, míg m g a GIF és s JPG tömörítettt tett formátum Fontos adatok: vízszintes és s függf gg leges kiterjedés s (méret) egy képpontban k használhat lható színek száma (színm nmélység) Animáci állóképsorozat, ami megfelel sebesség lejátsz tszás s esetén mozgásszimul sszimulát valósít t meg A mozgássimul ssimulához 15 kép/seck lejátsz tszási si sebesség g elegend. id függ gg,, folyamatos Animáci A legelterjedtebb formátumok az FLC és FLI formátumok Az FLC formátumban a képekben k 64 szín használhat lható,, míg m g az FLI formátumban 256 szín n használata megengedett viszonylag hosszú állományok. Hang a multimédiaalkalmaz diaalkalmazások hangos alapeleme id függ gg,, folyamatos kétféle hangállom llomány WAV MIDI 4

WAV a hangok digitálisan kódolt k formában Az állomány mérete m függ f a digitalizálás paramétereit tereit l, tovább bbá a csatornák számától viszonylag hosszú állományok MIDI szintetizátor tor parancsok Az állomány lejátsz tszásakor sakor a parancsok vezérlik a szintetizátort, tort, ami hangokat állít el viszonylag rövidr állományok MID kiterjesztés Videofilm a szórakoztat rakoztató elektronika egyik fontos eleme mozgóképeknek és s hangoknak az együttes megjelenítése képkockákból áll ezeknek meghatározott id pontokban, periodikusan kell megjelenni a képernyk perny n, n, és s korlátozott ideig ott maradni. Videofilm id függ gg,, folyamatos Ha a videofilm feliratos film, akkor a szöveg is id függ gg,, folyamatos nagyméret ret állományok, melyeket tömöríteni teni kell MPEG1, MPEG2 és s MPEG4 (DivX( DivX, Xvid) Videokonferencia számítógép p segíts tségével megvalósított TV közvetítés a képeketk és s a hangot adatátviteli tviteli vonalon tovább bbítják mindegyik helyszínen készk szül l felvétel, és történik lejátsz tszás folyamatos, id függ gg A multimédiarendszerek alapvet jellemz i Több médium m megléte Id függ gg és id független médiumok Egymást stól l független f médiumokm Számítógépes integráci Interaktivitás 5

Valósidej sidej rendszerek Azok a számítógéprendszerek, melyekben lényeges az knak az el írt id n n belül történ feldolgozása, megjelenítése, tovább bbá lényeges a feldolgozás s id ig igénye csak azok a feldolgozási eredmények helyesek, melyek a kívánt k id pontban rendelkezésre állnak Feldolgozási hibát t a hardver és s szoftver mellett a késedelmes k feldolgozás s is okozhat Valósidej sidej rendszerek Nagy hibat rési igény Tilos a garantált válaszidv laszid túllépése Véletlenszer en en jelentkez feldolgozási igények Nagy teljesítm tmény szüks kséglet A multimédiarendszerekkel szemben támasztottt követelmények Hibat rési igény kicsi Elfogadható az id korl korlátok esetenkénti nti túllépése Periodikus feldolgozási igények A terhelés és s a rendelkezésre álló feldolgozási kapacitás öszszeegyeztethet Átbocsátóképesség a folyamatos adatfolyamokban egy másodperc alatt tovább bbított bitek vagy bájtok száma bit/sec, kbit/sec sec, Mbit/sec sec,, illetve bájt/sec, b kbájt jt/sec, Mbájt jt/sec lokális lis Késleltetés a rendszer bels késleltetésének id tartama Globális lis a rendszerek közötti k teljes késleltetk sleltetés id tartama Szórás az egyes adatok megjelenésének nek feltételezett telezett és s tényleges t id pontja közöttk el fordul forduló eltérések nagysága ga 6

Megbízhat zhatóság a hiba el fordul fordulás s gyakoriságától és s az el fordul forduló hibák k megszüntet ntetését l l függf gg érték Nagy megbízhat zhatóságú rendszer általában hibátlanul m ködikm ezt a rendszer szerkezete biztosítja tja nincs hibaellen rz rzés és s hibajavítás Megbízhat zhatóság Az adatátviteli tviteli hálózat h nem nagy megbízhat zhatóságú rendszer el fordulhatnak hibák van hibaellen rz rzés és s hibajavítás A vev a vett adatok helyességér l l akkor tud meggy z dni, ha az adó hibaérz rzékel adatokkal egész szíti ki a tovább bbított adatokat viszonylag kevés s adattal kell kiegész szíteni a tovább bbított adatokat Hibajavítás - 1 A vev kéri az adót t a hibásan vett adatcsomag újbóli tovább bbítására az adó és s a vev között párbeszp rbeszéd szüks kséges id kell a csomag újbóli tovább bbításához Hibajavítás - 2 A tovább bbított adatok között k vannak hibajavító adatok a vev képes kijavítani a hibásan vett adatokat A többlet t adatmennyiség g nagysága ga függ f a javíthat tható hibák k számától Adat Minden érték, ami az adathalmazban, fájlban találhat lható 7

Informáci Az adatok által hordozott ismeret Tömörítéskor eltávol volításra kerülnek az t t nem hordozó,, felesleges adatok Multimédia PC specifikáci k 1990: Multimédia Personal Computer (MPC) specifikáci 1994: MPC2 specifikáci 1996: MPC3 specifikáci További MPC specifikáci nem készk szült, mert minden gyártott PC hatékony, multimédia célokra c használhat lható. MPC 3 specifikáci Processzor: 75 MHz-es Pentium vagy 100 MHz-es Pentium 256 kbájt bels gyorsítótárral rral Memória: min. 8 Mbájt Merevlemez: min. 540 Mbájt jt,, ebb l l 500 Mbájt legyen szabad CD ROM meghajtó: : min. 4 sebesség MPC 3 specifikáci Hangrendszer: mintavételi teli frekvencia 8, 11,025, 16, 22,05, 44,1 KHz, kvantálási hossz 8, 16 bit, sztereó.. OPL3 szintetizátor. tor. Audio CD lejátsz tszásisi lehet ség. 2 db hangszóró. Grafikus kártya: k PCI interfész, legalább 32.768 szín n színm nmélység Videó támogatás: közvetlen k hozzáférés s a képkocka pufferhez MPEG1 fájlok f lejátsz tszására. MPC 3 specifikáci Soros port: 28 kbit/sec átvitel, MIDI port (aszinkron) Szoftver: Windows 95 Az MPC3 specifikáci k k elavultak értelmezésük k a multimédiarendszerek m ködésének megért rtését t segítik Példa: MPEG1 fájl f feldolgozása MPC3 specifikáci val Az MPEG1 fájl f beolvasása sa a hátth ttértárból A tömörített t tett fájl f kibontása, megjeleníthet thet kép- és s hang el áll llítása. A kép-k és s hang megjelenítése 8

Az MPEG1 fájl f szerkezete A fájlban f a hang- és s képinformk pó váltakozva találhat lható A képinformk pó 15 képkockk pkockából álló képcsoportokból áll Aképkocka méret: 352 288 képpont, k minden képpont k 16 bit színinform nót t tartalmaz. A videofilmben a képvk pváltási frekvencia 25 Hz. A hangok digitalizálásánál l a mintavételez telezési frekvencia 44.100 Hz, a kvantálási hossz 16 bit. Példa: képkocka, k képcsoport k méretm Egy képkocka k mérete: m 352 288 [képpont] 16 [bit] 8 = 202.752 bájt Egy képcsoport k mérete: m 15 202.752 bájt b = 3.041.280 bájt b = 2.970 kbájt = 2,9 Mbájt Egy képcsoport k lejátsz tszási si ideje: 15 [képkocka] 40 msec = 600 msec = 0,6 sec Állományméretek 0,6 sec hosszú hangállom llomány mérete: m 2 [csatorna] 44.100 Hz 16 bit 0,6 sec = 211.680 bájt = 206,7 kbájt A memóri riában a kép-k és s hangállom llomány mérete: m 2.970 kbájt + 206,7 kbájt = 3.167,7 kbájt = 3,09 Mbájt = 24,75 Mbit Az MPEG1 fájlban f a tömörítés t s 24,75 Mbit 1,5 Mbit = 16,5.. A beolvasandó képcsoport (képés s hangadatok) mérete: m 3,1 Mbájt 16,5 = 0,188 Mbájt = 193,4 kbájt Párhuzamos m ködésm Két t memória tartomány a képónak (K1, K2) illetve a hang nak (H1, H2) M veletek A tömörített t tett beolvasása sa a gyorsítótárba rba A tömörített t tett kibontása. A képó elhelyezése a memória K1, a hang a memória H1 tartomány nyába. A képinformk pó megjelenítése a memória K2 tartomány nyából, a hang pedig a memória H2 tartomány nyából. A feladat megoldásához virtuális tárkezelt rkezelés szüks kséges. Memória méretm A Windows 95 operáci s s rendszer a Médialejátszóval: 8,0 Mbájt jt. Az MPEG1 kibontó szoftver: 6,0 Mbájt jt. Adatok: 6,2 Mbájt jt. 8 Mbájt + 6 Mbájt + 6,2 Mbájt = 20,2 Mbájt 9

adatsín n sebesség Adatbeírás: 3,1 Mbájt jt/0,6 sec = 5,17 Mbájt jt/sec Adatmegjelenítés: 3,1 Mbájt jt/0,6 sec = 5,17 Mbájt jt/sec 5,17 + 5,17 Mbájt jt/sec = 10,34 Mbájt jt/sec Mivel a sínfoglaltss nfoglaltság g csak 25% lehet, az igényelt átbocsátóképesség: 4 10,34 Mbájt jt/sec = 41,36 Mbájt jt/sec Merevlemez méretm A példa p szerinti MPEG1 fájl f a merevlemezen találhat lható.. 1 sec hosszú tömörítetttett állomány mérete: m 193,4 kbájt jt/0,6 sec = 322,3 kbájt jt/sec = 0,314 Mbájt jt/sec 1 perc hosszú MPEG1 fájl f mérete: m 60 sec 0,314 Mbájt jt/sec = 18,8 Mbájt MPC3 értelmezés Processzor: Gyors processzor szüks kséges. Gyorsítótár megléte ajánlatos. Memória: nagy memória ajánlatos. Monitor és s grafikus kártya: k SVGA, közvetlenk memória hozzáférés, PCI busz. Adatbusz: mivel több t mint 40 Mbájt adatátviteli tviteli sebesség g kell, PCI busz szüks kséges. Merevlemez: A videofájlok miatt nagy merevlemez kapacitás s kell. CD-ROM meghajtó: : Az MPEG1 fájlok f miatt kétszeres sebesség g kell. Miért nincs új j MPC el írás Processzor: Napjaink processzorai sokkal gyorsabbak az 1996. évek processzorjainál. Memória: a félvezetf lvezet memória chipek kapacitása megn tt, nagy memóri riát t nem nehéz z csinálni. Monitor és s grafikus kártya: k min SVGA, közvetlenk memória hozzáférés, AGP vagy PCI4 busz. Adatbusz: több t mint 40 Mbájt adatátviteli tviteli sebesség, PCI busz szüks kséges. Merevlemez: Az új j merevlemez generáci knál l többt Gbájt kapacitású merevlemezek vannak, átlagos elérés jóval 10 msec alatt. CD-ROM meghajtó: : min 48 sebesség általános. Monitorok Képátmér : : 14", 15", 17", 21" < Felbontás: A vízszintesv és s függf gg leges irányban megjeleníthet thet képpontok száma Képalkotási mód: m VáltV ltósoros (Interlaced( Interlaced), Sorfolytonos (Not( interlaced) Csökkentett sugárz rzású monitor (Low( Radiation). Interlaced minden kép k p kétk félképként jelenik meg a képerny n. n. Az els félképnél a páratlan p sorok jelennek meg 1/50 másodpercenkm sodpercenként, nt, a másodikm félképnél pedig a páros p sorok. Így a teljes kép k p másodpercenkm sodpercenként nt 25-sz ször jelenik meg a képernyk perny n. n. 10

Not Interlaced progresszív v letapogatás minden egyes képkocka k minden egyes pixele megjelenítésre kerül l 1/50 másodpercenkéntnt a sorok egymás s után n jelennek meg a képerny n Összehasonlítás A progresszív v formában könnyebb k tömörítenit teni és alacsonyabb sávszs vszélességet lehet használni. A mozgás s megjelenítése jobb progresszív esetben, hiszen a váltottsoros letapogatáshoz képest kétszer k annyi vizuális jel kerül l a képerny re re ugyanannyi id alatt. Ez, a jelenleg használt kijelz kön n (LCD, plazma stb.) szebb képet produkál. A progresszív v módszerm állóképe kevésb sbé részletgazdag. Korábbi grafikus kártya k szabványok Mai grafikus kártya k szabványok Elnevezés Felbontás Max Színm nmélység Elnevezés Felbontás Max Színm nmélység Hercules 720X348 2 VGA 640X480 256 CGA CGA EGA 640X200 320X200 640X350 2 4 16 SVGA XGA SXGA UXGA 800X600 1024X768 1280X1024 1600X1200 16 millió 16 millió 16 millió 16 millió Színm nmélység Színm nmélység A megjeleníthet thet színek száma a színm nmélység g függ f a grafikus kártyak összeállításától A grafikus kártyk rtyán n a videomemória tárolja a képpontok k színinform nóitit A színinform nó leggyakrabban képpontonként 1, 2, 4, 8, 15, 16 vagy 24 bit hosszú Színm nmélység 1 bit 2 bit 4 bit 8 bit 16 bit 24 bit Színek száma 2 4 16 256 65536 16,7 millió Elnevezés High Color True Color 32 bit 4,3 milliárd True Color 11

Hangkárty rtyák M ködési módm Kvantálási hossz szerint (8 bit, 16 bit, 32 bit) Mintavételi teli frekvencia szerint (11,025 KHz - 44,1 KHz) MIDI vezérl rlés s (FM szintézis zis vagy hullámt mtáblázat használat) Mono ill. sztereo lejátsz tszás MIDI eszközök Musical Instrument Digital Interface digitális hangszercsatoló interfész Elektronikus hangszerek (MIDI eszközök), k), és s a számítógép p közötti k adatcserét biztosítja tja MIDI eszközök MIDI billenty zet (MIDI keyboard) szintetizátor tor dobgép, gitár effektuskelt eszköz z (teremhangzás, kórusgenerátor stb.) világítás, és s egyéb b színpadi eszköz Összekötés: s: MIDI csatlakozón n MIDI kábelekkel. k Adatátvitel: tvitel: aszinkron Videoilleszt és overlay kártyák TV kép k p megjelenítése a monitoron A TV és s a számítógép p eltér képalkotási módja miatt vezérl rlés, átalakítás szüks kséges Valósidej sidej digitalizálás, A/D konvertálás Másodpercenként nt 25-30 képkockak digitalizálása többt MHz-es mintavételez telezési frekvenciával val Videoilleszt és overlay kártyák A szính nh ség g miatt 24 bites színinform nó Nagy mennyiség adat A buszrendszer nem elég g gyors az adattovább bbításhoz A digitális képatok csak az overlay kártya memóri riájába kerülnek, ahonnan egyes képkockák k elmenthet k Optikai lemezek CD és s DVD Az rögzítés s digitálisan, egy spirálison belülr lr l l kifelé Letapogatás s lézer l sugárral CD lemez: egy oldalas egy rétegr teg. DVD lemez: egy oldalas egy rétegr teg,, egy oldalas két k t rétegr teg,, két k t oldalas egy rétegr teg, két t oldalas két k t rétegr teg Méret: 120 mm átmér,, 1,2 mm vastag 12

A CD lemez keresztmetszete A CD-ROM meghajtók k paraméterei csatlakozhat SCSI kártyk rtyához, IDE lemezmeghajtóhoz, hoz, speciális interfészhez vagy hangkárty rtyához. Adatátviteli tviteli mód: m CLV (Constant( Linear Velocity) ) vagy CAV (Constant( Angular Velocity) Egységnyi gnyi sebesség: CD-ROM lemez: 150 kbájt jt/sec, tipikus sebességek: 24,, 32,, 40 CD-DA DA lemez: 176.400 bájt/sec b = 172,2 kbájt jt/sec Átlagos elérési id : : 200 400 msec,, CAV adatátviteli tviteli mód m d esetén n kisebb. CLV-CAV CAV CLV = Constant Linear Velocity A régebbi r meghajtók k a korongot változv ltozó szögsebess gsebességgel ggel forgatták, abból l a célbc lból, l, hogy az olvasófej mindig azonos sebességgel haladjon a lemez fölöttf CAV = Constant Angular Velocity A korszer bb, magas átviteli rátával r dolgozó meghajtók állandó szögsebess gsebességetget használnak A CD-ROM meghajtó optikai rendszere DVD lemeztípusok DVD meghajtók k optikája 13

DVD-ROM meghajtó a PC-ben DVD-ROM meghajtók A DVD-ROM meghajtó csatlakozhat SCSI kártyához vagy IDE lemezmeghajtóhoz. hoz. Egységnyi gnyi adatátviteli tviteli sebesség: 1250 kbájt jt/sec, lehetséges sebességek: 1, 1, 2, 2 3,, 4, 4, 8. 8 Átlagos elérési id : : 200 400 msec. Állománykezelés s az optikai lemezeken CD lemezeken: A merevlemezekhez hasonlóan an a CD lemez bels sajátoss tosságainak figyelembevétel telével. Egy fájl elérése a tartalomjegyzéken keresztül. DVD lemezen: Új állománykezelés s a DVD lemezek egyedi bels szerkezete miatt. Állománykezel rendszer UDF/ISO 9660 hídformah nincs 8.3 név n v konven a név n v 256 karakter hosszú lehet a névben n keverhet a kis- és s nagybet nincsenek tiltott karakterek, használhat lhatók k a nemzeti karakterek az állomány több t különállk lló részben tárolható Állománykezelés s a DVD lemezeken navigáci s s : : a lemezen találhat lható állományokra mutat, (a FAT táblat bejegyzéseihez hasonló feladatokat lát l t el) megjelenítési : : az adatok Az optikai lemezek szerkezete 14

Az optikai lemezek m szaki m adatai Az optikai lemezek informatikai szerkezete Az letapogatása közben k lehetnek hibák. Csak valósidej sidej hibajavítás s lehetséges. A letapogatott ban biztosítand tandók hibaérz rzékel és s hibajavító adatok. Az optikai lemezek elejére olyan kat kell elhelyezni, amib l l a meghajtó meg tudja állapítani, hogy a letapogatásra kerül lemezen hol, milyen szerkezet lesz találhat lható. CD szabványk nykönyveknyvek Rainbow Books: : A Sony és s a Philips cégc által közösen kidolgozott szabványok. Red Book: : 1982, CD-DA DA Yellow Book: : 1984, CD-ROM kiegész szítés: s: 1988, CD-ROM XA (kiterjesztett architektúrájú) Green Book: : 1987, CD-I I (interaktív) Orange Book: : 1990, CD-R, CD-MO (magnetooptikai), CD-RW White Book: : 1993, Video CD Informáci tárolás s CD lemezeken Informáci tárolás s szektorokban.. A tároltt felhasználása sa Lead In (Bevezetés): CD adatok: sávok s száma, sávok kezdetének, végének v a címe, c stb. Table Of Content (TOC) (Tartalomjegyzék): A lemezen találhat lható fájlok adatai (kezd cím, méret, stb.) Programterület: Felhasználói i adatok Lead Out (Kivezetés): Lemez, szek végjel CD-DA DA szektorstruktúra ra Hibajavítás: Egyszint CIRC (Cross( Interleaved Reed-Solomon Code) EDC: Hibaérz rzékel kód d (Error( Detection Code) ECC: Hibajavító kód d (Error( Correction Code) CB: Vezérl rl bájt (Control( Byte A CD-DA DA lemezek informatikai szerkezete A CD-DA DA lemezen az CD-DA DA sávokban helyezkedik el. A CD-DA DA sávs szektorokból áll. Egy szektorban találhat lható összes adat 3234 bájt, b ebb l l 2352 bájt b hangadat, 882 bájt b pedig hibaérz rzékelést és s hibajavítást szolgáló adat. 1 másodperc m alatt 75 szektor, 1 perc alatt 4500 szektor kerül l beolvasásra. sra. 74 perc alatt beolvasott szektorok száma: 74 4500 = 333.000 szektor, ebben 1.076.922.000 bájt b adat van. Ebb l l csak 783.216.000 bájt b felhasználói i adat (72,7%). 15

CIRC hibajavítás: keresztkódol dolás az t t hordozó jelsorozatot úgy helyezik el a lemezen, hogy ha az olvasáskor skor a jelsorozat egyik bitje hibás, akkor ez egyrészt megállap llapítható, másrészt szt kijavíthat tható legyen a szektorokban találhat lható t t 32 bájt hosszú blokkokra bontják, és s a blokkokat egy vezérl rl bájttal kiegész szítve tárolják k a lemezen CIRC hibajavítás: keresztkódol dolás A lemez megbízhat zható letapogatása érdekében (az olvasási si hibák k felderítésére re és s kijavítására) EDC (hibaérz rzékel kód) és ECC (hibajavító kód) kóddal k egész szítik ki a szektorokat. CIRC hibajavítás: átszövés (interleave) A lemezre a blokkokat nem folytonosan, hanem valamilyen algoritmus szerint kevert sorrendben írják k fel. Csoportos hiba esetén n az átszövés visszaalakítása sa után n a hibás s blokkok egymást stól l távolra t kerülnek. 1. szint hibajavítás Hibajavítást a beépített redundancia teszi lehet vé. Nyers hibaarány (BER) a lemezen: 10-5 - 10-6, azaz 1 hiba minden 10 6 bitre Hibaarány hibajavítás s után: 10-9, azaz 1 hiba minden 10 9 bitre Blokk hibaarány (BLER): 220 blokk hiba / sec 1 sec alatt beolvasott blokkok száma: 75 98 = 7350 blokk 220 hibás s blokk az 3%-os hibaarány (elég g sok). Egy CD-DA DA lemezen elvileg 783.216.000 bájt b azaz 6.265.728.000 bit találhat lható,, ezért hibajavítás s után n is maradhat a lemezen hiba Adatkódol dolás A lemezen rögzr gzített nak változatosabbv kódot biztosít t az EFM (Eigh( to Fourteen Modulation). Olvasáskor skor a letapogatott jel nagyobb frekvenciás s jellé változik. 8 bit 14 bit + 3 összeköt bit = 17 bit 14 2 = 16384 variáci közül l azokat használj lják, melyekben legalább 3 darab, de legfeljebb 11 darab "0" találhat lható. A variáci k k száma 267, közülük k k 256-ot használnak. CD-DA DA lemez technikai adatok Egy szektorban 3.234 bájt b találhat lható,, amit bájtonként nt 17 csatornabit rögzr gzít t a lemezre. Egy szektort 17 3.234 = 54.978 csatornabit alakít ki. Egy szektorban 2.352 adatbájt találhat lható,, amit 8 2.352 = 18.816 csatornabit alakít t ki. A lemezen tárolt t nak 18.816 54.978 100 = 34,2%-a a felhasználói i adat. A hibaérz rzékelés és s hibajavítás s miatt az adathalmaz nagyon redundáns. ns. 16

CD-ROM szektorstruktúrák Hibajavítás: KétszintK tszint CIRC (Cross( Interleaved Reed- Solomon Co-de de) CD-ROM lemez informatikai szerkezete A CD-ROM lemezen az CD-ROM Mode 1 vagy CD-ROM Mode 2 sávokban s helyezkedik el. Egy lemezen belül l a sávok s nem keverhet k. k. A sávokbans szektorok vannak. Egy szektorban találhat lható összes adat 3234 bájt, b ebb l 2048 bájt b (Mode( 1) illetve 2336 bájt b (Mode( 2) felhasználói i adat. 1170 bájt b (Mode( 1) illetve 882 bájtb (Mode 2) hibaérz rzékelést és s hibajavítást szolgáló adat. A lemezen 333.000 szektor lehet, amiben 1.076.922.000 bájt van. Ebb l l felhasználói i adat 681.984.000 bájtb (Mode 1) (63,3%) illetve 777.888.000 bájt b (Mode( 2) (72,2%). CD-ROM lemez adatkódol dolása és hibajavítása Adatkódol dolás: A CD-DA DA lemezhez hasonló EFM moduláci. Hibajavítás: Keresztkódol dolás és átszövés s a CD-DA DA lemezhez hasonló CD-ROM lemez adatkódol dolása és hibajavítása Az 1. szint hibajavítás s után n maradhatnak a lemezen hibák. Ez a CD-ROM lemeznél esetenként nt megengedhetetlen. A megmaradó hibákat a 2. szint hibajavítással javítj tják. A 2. szint hibajavítás s után n a hibaarány 10-11 értékre csökken azaz minden 100 milliárd bitre esik egy hiba. A CD-ROM Mode 1 lemezen 1.076.922.000 bájtb = 8.615.376.000 bit van, ezért Mode 1 sávs használat esetén n a hiba el fordul fordulásának valósz szín sége 8.615.376.000 1011 = 8,615% CD-ROM lemez technikai adatok Egy szektorban 3.234 bájt b találhat lható,, ezt bájtonkb jtonként nt 17 csatornabit rögzr gzíti a lemezre. Egy szektort 17 3.234 = 54.978 csatornabit alakít t ki. Mode 1 sáv: s Egy szektorban 2.048 bájt b adat találhat lható,, amit 8 2.048 = 16.384 csatornabit alakít t ki. A lemezen tárolt t nak 16.384 54.978 100 = 29,8%-a a felhasználói i adat. A nagyobb redundancia miatt kevesebb a hiba. Mode 2 sáv: s Egy szektorban 2.336 bájt b adat találhat lható,, amit 8 2.336 = 18.688 csatornabit alakít t ki. A lemezen tárolt t nak 18.688 54.978 100 = 34%-a a felhasználói i adat. A CD-DA DA lemezhez hasonló redundancia. CD-ROM Mode 2 XA szektorstruktúrák /70 17

CD-ROM XA lemez informatikai szerkezet A CD-ROM XA lemezen az CD-ROM XA sávokban Form1 és s FORM 2 szektorokban találhat lható. Egy lemezen belül l a két k t szektor típus t keverhet. Egy szektorban találhat lható összes adat 3234 bájt, b ebb l 2048 bájt b (Form( 1) illetve 2324 bájt b (Form( 2) felhasználói adat. 1162 bájt b (Form( 1) illetve 886 bájt b (Form( 2) hibaérz rzékelést és s hibajavítást szolgáló adat. A lemezen 333.000 szektor lehet, amiben 1.078.539.000 bájt van. Ebb l l felhasználói i adat 681.984.000 bájt b (Form( 1) (63,3%) vagy 773.892.000 bájt b (Form( 2) (71,9%). CD-ROM XA lemez adatkódol dolása és s hibajavítása Adatkódol dolás: A CD-DA DA lemezhez hasonló EFM moduláci. Hibajavítás: Keresztkódol dolás és átszövés s a CD- DA lemezhez hasonló. A Form 1 szektorokban az 1. szint hibajavítás után n megmaradó hibák k a 2. szint hibajavító adatokkal kijavíthat thatók. A hiba valósz szín sége néhány ny %. Nagy megbízhat zhatóságú szektorokat (Form( 1) és nagykapacitású szektorokat (Form( 2) egyidej leg lehet használni, ezért programok tárolásárara és s multimédia célokra c kiválóan alkalmas. CD-ROM XA lemez technikai adatok Egy szektorban 3.234 bájt b találhat lható,, amit bájtonkb jtonként nt 17 csatornabit rögzr gzít t a lemezre. Egy szektort 17 3.234 = 54.978 csatornabit alakít t ki. Form 1 szektor: Egy szektorban 2.048 bájt b adat találhat lható,, amit 8 2.048 = 16.384 csatornabit alakít t ki. A lemezen tárolt t nak 16.384 54.978 100 = 29,8%- a felhasználói i adat. A nagyobb redundancia miatt kevesebb a hiba. Form 2 sáv: s Egy szektorban 2.324 bájt b adat találhat lható,, amit 8 2.324 = 18.592 csatornabit alakít t ki. A lemezen tárolt t nak 18.592 54.978 100 = 33,8%- a felhasználói i adat. A CD-DA DA lemezhez hasonló redundancia. Írható CD lemezek CD-MO (CD( CD-Magneto-Optical) írható, törölhet, újraírható CD-R R (CD( CD-Recordable) ) egyszer írható CD-RW (CD( CD-ReWritable) írható,, törölhett lhet, újraírható A CD-MO lemeznél l használt fizikai jelenségek 1. A fény f hulláms msíkjainak tulajdonságát t mágnesesm térben befolyásol soló Kerr-hat hatás.. A Kerr-hat hatás egy kicsit modulálja lja a fényerf nyer t. 2. A mágneses m térert rer vel rendelkez átlátszó anyagok és s a fény f kapcsolatára vonatkozó Faraday-hat hatás. A Faraday-hat hatás s egy kicsit modulálja lja a fényerf nyer t. A Kerr-hat hatás és s Faraday- hatás s együttesen márm érzékelhet fénymodulát okoz. 3. 3. A mágneses m anyag melegítésekor észlelhet Curie pont. Ennél l a h mérsh rsékletnél l megsz nik az anyag mágnesezettsm gnesezettsége. ge. A CD-MO lemezek szerkezete 18

A CD-MO lemezekre vonatkozó ajánl nlások ISO/IEC 10089 ajánl nlás: Kétoldalasan írható/olvasható CD-MO lemez 130 mm átmér vel, kapacitás s 600 650 Mbájt jt. ISO/IEC 10090 ajánl nlás: Kétoldalasan írható/olvasható duplas r ség CD-MO lemez 130 mm átmér vel, kapacitás s 1200 1300 Mbájt jt. ISO/IEC 13549 ajánl nlás: Egyoldalasan írható/olvasható CD-MO lemez 90 mm átmér vel, kapacitás s 130 230 Mbájt jt. A CD-R R lemez szerkezete A CD-R R lemez szerkezetét úgy alakítj tják k ki, hogy üres lemezen legyen az írófej megvezetve íráskor. Az üres lemez tartalmazza a sávoks modulált lt nyomvonalát, ez vezeti az írófejet. Az CD író a CD lemez teljes szerkezetét felírja a lemezre. A CD-R R lemez szerkezete A lemez a Lead In és s TOC területtel kezd dik. dik. Ebbe a részbe r olyan adatok kerülnek, melyek csak a Programterület felírása után n válnakv ismertté. Ezért a CD író a Lead In és s TOC részr szére üresen hagy 4.500 szektort, majd felírja az adatokat a Programterületre, és s kialakítja a Lead Out területet. A CD író az adatrögz gzítés s végén v n tölti t ki a Lead In és s TOC területet. Több szeks s CD-R R lemez Az egyszeks s CD-R R lemez szerkezete hasonlít a gyárilag készk szített CD lemezekhez. Többszeks s CD-R R lemezre többszt bbször r lehet t t rögzr gzíteni. Minden szekban van Lead In,, TOC, Programterület és s kisebb méretm ret Lead Out (6750 szektor helyett 2200 szektor). Az els Lead In területen lév l jelzi, hogy a lemez többszekcit bbszeks s CD-R R lemez. Egy többszekcit bbszeks s lemez több t egyszeks lemeznek tekinthet. A CD-R R lemez keresztmetszete Egyszeks s CD-R R lemez 19

Többszeks s CD-R R lemez PCA Az íróáram beáll llítására szolgáló tesztterület. Valahányszor behelyezik a CD-R R lemezt a CD íróba, a meghajtó meghatározza az optimális íróteljesítményt. Az íróáram értéke függ f a lemez típust pusától, korától, az írás s sebességét l és s környezetik paraméterekt terekt l. Ez a folyamat csak 99 alkalommal hajtható végre. PMA A felírt sávok s számának, a sáv s v kezd - és végpontjához tartozó címek átmeneti tárolására ra van szolgál. l. Minden sáv s v felírásakor a PMA aktualizálódik. Csak 99 sávot s lehet a lemezre írni. A CD író az adatrögz gzítés s végén v n a TOC területre másolja m a PMA tartalmát. t. A CD lemezek élettartama Az el írások az IEC 908 szabványban találhat lhatók. Fontos paraméter a reflexió nagysága ga és s stabilitása. sa. A reflexiócs csökkenés s jel/zaj viszony romlást okoz. N N a blokk hibaarány (BLER). Környezeti el írások: H mérséklet: -40 C - +70 C Relatív v páratartalom p (kondenzáci nélkül): l): 10% - 90% Élettartam: normál l CD legalább 100 év CD-R R legalább 15 év CD-MO kb. 40 év DVD m szaki m követelmk vetelmények DVD szabványok Egyetlen lemezre férjen f el egy teljes film (135 perc) A kép k p legyen jobb min ség a VHS (Video( Home System) ) rendszereknél A hang legyen kompatibilis a környezeti k hangtér hangrendszerrel Legalább 3 nyelv szöveg kísérhesse k a képetk Legyen másolm solás s ellen védhetv dhet Ismerjen több t képmk pméret arányt (aspect( ratio) A tartalomnak lehessen több t változatav Legyen korhatárhoz rhoz köthetk thet a film megnézése 20