Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.
A ZALA VOLÁN KÖZLEKEDÉSI RT. BÉRGAZDÁLKODÁSA ÉS BELS ÖSZTÖNZÉSI RENDSZERE Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Fodor Mária Dr. Döme Istvánné Készítette: Buzsáki Krisztina Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003. 61
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.... 3. 1. A Zala Volán Közlekedési Rt. bemutatása.... 4. 1.1. A vállalat megalakulása.. 4. 1.2. A vállalat tevékenységi köre... 6. 1.3. A vállalat szervezeti felépítése... 10. 1.4. A vállalat fbb mutatói... 10. 2. Az emberi erforrás, mint különleges termelési tényez.. 11. 2.1.Létszámelemzés 11. 2.1.1 Létszám meghatározása. 15. 2.1.2 A munkaerállomány összetételének vizsgálata és elemzése 17. 2.2 Munkaermozgás vizsgálata. 19. 2.2.1 Munkaerforgalom mutatói 20. 2.2.2 A munkaer-állomány életkori jellemzi 22. 2.3 Munkaid elemzése... 24. 2.3.1 Munkaszüneti napok meghatározása.. 24. 2.3.2 Egész napos hiányzások alakulása..... 25. 2.3.3 Túlóra felhasználás vizsgálata.... 25. 2.3.4 Munkaid kihasználás mutatói.. 26. 2.4 A munka termelékenységének vizsgálata. 27. 3. A bérezési és ösztönzési rendszer. 32. 3.1 A motiváció, mint az emberi ösztönzés leghatékonyabb eleme... 33. 3.2 A bér fogalma, fajtái, funkciói.. 35. 3.3 A vállalkozás bérezési rendszere.. 38. 3.4 Bérfelhasználás elemzése.. 49. 3.4.1 Bérszínvonal (átlagkereset) meghatározása 49. 3.4.2 Bérköltség változását befolyásoló tényezk.. 51. 3.5 A pótlékok és jutalmak szerepe az ösztönzésben.. 53. 1
4. A munkaid és bérgazdálkodás értékelése. 56. 4.1 A következtetések levonása és az EU csatlakozáshoz szükséges lépések 56. Irodalomjegyzék.. 61. Mellékletek 65. 2
Bevezetés,,A közlekedés a társadalom olyan tudatos és célszer, rendszeres és tömegszer tevékenységi formája, amely speciális eszközök segítségével biztosítja személyek és anyagi javak új érték elállítását szolgáló helyváltoztatását. Mint minden szolgáltató vállalatnál a termelési tényezk közül az emberi erforráson van a legnagyobb hangsúly. Az ember a vállalkozás sajátos erforrása, lételeme, aki összefogja, optimalizálja a többi termelési tényezt, és aki nélkül elképzelhetetlen a gazdálkodás. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vezetk ismerjék munkatársaik, munkavállalóik szükségleteit, igényeit, vágyait, amelyeken keresztül motiválhatják, ösztönözhetik ket a minél jobb, hatékonyabb munkavégzésre. A munka ellenértékeként bért kapnak, mely anyagi forrás többnyire a leghatékonyabb ösztönz ervel bír és nem utolsósorban jelents költségterhet ró a munkáltatóra. Fontosságából fakadóan folyamatosan figyelni, vizsgálni, elemezni kell ezen tétel alakulását. Szakdolgozatomban a Zala Volán Közlekedési Rt.-n keresztül mutatom be e tevékenység gyakorlatát. Köszönöm a dolgozat megírásában nyújtott segít közremködését Dr. Döme Istvánné fiskolai tanársegédnek, küls konzulensemnek, Fodor Mária kontrolling fosztályvezet asszonynak, valamint a Zala Volán Rt. azon munkatársainak, akik idejüket nem sajnálva segítették munkámat. 3
1. A Zala Volán Közlekedési Rt. bemutatása 1.1 A vállalat megalakulása Vállalattörténet A Zala Volán eldje - a Zalaegerszegi Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat - 1950. október 1-én alakult. A vállalat 1970-tl válik ismertté Volán 16. sz. vállalat néven. Az üzemnagyság maximumát 1988-ban érte el a vállalat, amikor a teljes munkaids dolgozói létszám meghaladta a 3600 ft. A 80-as évek vége felé a beállt gazdasági változások hatására a cég szervezeti felépítése korszersödött. 1990-91. években közel 30 db gazdasági társaság alapításával - a nem személyszállítást szolgáló tevékenységek leválasztásával - a vállalat tisztaprofilú, tömegközlekedésre szakosodott gazdálkodó szervezetté vált. 1992. december 31-én az állami vállalat a jelenleg mköd Zala Volán Közlekedési Részvénytársasággá alakult. Az átalakulás után a társaság alapvet célja a térség közúti tömegközlekedési igényeinek mind magasabb színvonalon történ kielégítése. Az átalakulás után a túl nagy mszaki tevékenység egy részének társaságba vitelével a cég tevékenységi struktúrája és üzemnagysága újból összhangba került. A társaság létszáma jelenleg 1193 f. 1. kép 4
A társaság üzleti filozófiája A társaság megrzi vezet pozícióját mködési területének tömegközlekedésében és erre törekszik más utazási szolgáltatások terén is, miközben mszaki infrastruktúrája és más erforrásai jobb kihasználása érdekében - a minségjavítás szakadatlan követelményével - magas színvonalú és mind szélesebb kör szolgáltatásokat kíván nyújtani a gépjármközlekedési szakmában. Lehetségein belül elkötelezetten támogatja a sportot, a kultúrát és az oktatást." (Arculati kézikönyv) A vállalat tulajdonosai A Magyar Állam (ÁPV Rt.) 91,23 %-kal és a dolgozók 8,77 %-kal. A Zala Volán tulajdonosi szerkezete 8,77 % 91,23 % Dolgozói rész Állami tulajdon (ÁPV Rt.) A vállalat székhelye 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk út 16. 5
Fbb telephelyei 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi út 99. (Mszaki-forgalmi telep) 8900 Zalaegerszeg, Kovács K. tér 1. (Volán Utazási Iroda) 8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 1. (Autóbuszállomás) 8800 Nagykanizsa, Virág B. u. 4. (Mszaki-forgalmi telep) 8800 Nagykanizsa, Báthory u. 2. (Autóbuszállomás) 8360 Keszthely, Mártírok u. 2. (Autóbuszállomás) 8960 Lenti, Petfi S. út 28. 8790 Zalaszentgrót, Szl u. 17. 1.2 A vállalat tevékenységi köre F tevékenységek -Menetrendszer és egyéb személyszállítás -Gépjármjavítás -Utazásszervezés Menetrendszer és egyéb személyszállítás Zala megye a természeti-gazdasági adottságai, településszerkezete és gyér vasúthálózata révén kiváló élettérnek bizonyult a közúti közlekedés számára. A lóbuszon" és a fakaruszon" át, viszonylag rövid id is elég volt a szórvány jelleg járatoktól a nagyüzemi tömegközlekedésig eljutni. A személyszállításban ma már a városok és vonzáskörzetük, a megye városai közötti és a távolsági utazási igényeinek egyre korszerbb kielégítése a feladat, amelyet 310 darab autóbusszal látnak el. 6
2. kép Helyi járati közlekedés Zala megye nagyobb városaiban 75 db szóló és csuklós Ikarus, valamint Mercedes típusú autóbuszokkal szállítják az utasokat, évente 3,4 millió kilométert megtéve. Az autóbuszok jelents része D-10-es környezetkímél motorral és EURO 1 és 2 motorral van felszerelve. Elvárosi és helyközi közlekedés Elvárosi és helyközi forgalomban a nagyobb befogadóképesség (speciális szóló és csuklós) autóbuszok alkalmazásával a zsúfoltságot csökkentik, és kell gyakoriság révén az átlagosnál jobb eljutási lehetséget biztosítanak a megyében. Az elvárosi közlekedésben (városok körzetében) legnagyobb számban az Ikarus 260.32 típust alkalmazzák, amelynek befogadóképessége 100 f.a megyén belüli helyközi közlekedésre Ikarus 256.44 típusú (80 f férhely), és Mercedes 407 típusú (100 f férhely) autóbuszokat közlekedtetnek. A megyében 2 db E-94 típusú iskolabusz is közlekedik. Távolsági közlekedés Fbb távolsági járataink az alábbi városokba indulnak: Budapest Gyr Székesfehérvár Pécs Szeged Gyula 7
A hosszabb útvonalon közleked járatokon Ikarus 395 típusú 49 férhelyes autóbusszal (a képen) szállítják az utasokat. 3. kép Jármberuházásaik során tovább folytatják a környezetkímél EURO 1 és EURO 2 motorral felszerelt autóbuszok beszerzését. A beszerzésekre évente mintegy 450 millió forintot fordítanak. Egyéb szolgáltatások Autóbusz rendelkezésre bocsátása Lakókocsi bérbeadás Irodák, ingatlanok bérbeadása Autóbuszok oldalfelületeinek és egyéb (autóbusz állomások, kerítések hirdetfelületei) reklámfelületek bérbeadása. 4. kép 8
Szociális körülmények, humánpolitika Az építési lehetségek csekély mértéke ellenére a létesítmények jól kielégítik a reális igényeket. A részvénytársaság 50 személyes keszthelyi üdülvel, tengerpartra telepített lakókocsikkal, csereüdülési lehetségekkel szolgálja a munkavállalók pihenési, üdülési igényeit. A szakemberek változatos, sokoldalú képzési, továbbképzési lehetségek között válogathatnak. A dolgozók saját újságból (a Zala Volán Hírmondó-ból) értesülhetnek a legfrissebb eseményekrl. Gépjármjavítás A gépjármjavítás f feladata az autóbuszállomány felülvizsgálata, karbantartása és javítása. Zala megye 4 városában 5 telephelyen végzik ezt a tevékenységet. Ezen általános tevékenységen, javításon kívül végeznek eredetvizsgálatot, mszaki vizsgálatot és környezetvédelmi felülvizsgálatot (zöldkártya), de márkaszervizek keretén belül (Volvo haszongépjármvek, Honda személygépkocsik, Setra autóbuszok, Ikarusz típusú autóbuszok, stb. esetében) küls ügyfelek részére is történik e szolgáltatásnyújtás. Az utóbbi években a régi tehergépjárm és személygépkocsi típusok (IFA, Zsiguli, stb.) kifutóban vannak. Új és korszerbb jármveket kell tehát beszerezni, amelyhez a jelenlegi beruházási politika folytatása szükséges. Azonban a belép, korszerbb jármvek javítása nagyobb szakértelmet igényel, és fokozottabban megköveteli a dolgozók folyamatos képzését. Tudásukat hasznosítva arra kell törekedni, hogy a saját jármveket, autóbuszokat lehetleg minél kevesebb anyag- és munkadíj-ráfordítással tudják javítani, így a felszabaduló kapacitást küls ügyfelek részére lehessen értékesíteni. Egy elny, hogy a márkaszervizekben megkövetelt mszaki színvonalat és a minségi munkavégzést a többi dolgozó is átveszi, így mködésének nagy hatása van az autóbuszok javítására. A jármjavításban a bérezés az ösztönz bérezésben nyilvánul meg. 9
Utazásszervezés A személyközlekedési üzletágon belül, önálló elszámoló egységként, önálló profitcentrumban mködnek a Zala Volán Utazási Irodák. Zala megyében 4 bejegyzett iroda van; Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen és Hévízen. F profil az autóbuszos társas utazás szervezése, amelyek természetesen Volán buszokkal történnek. Emellett külön feladat a különjárati autóbuszok, illetve más utazási irodák útjainak értékesítése. 1.3 A vállalat szervezeti felépítése A részvénytársaság legfelsbb szerve a közgylés, amelyben a vezérigazgató, az igazgatóság, a könyvvizsgáló és a felügyel bizottság foglal helyet. A marketing, PR tevékenység, a kontrolling fosztály és az üzletágak (közgazdasági szakterület, fejlesztési és infrastrukturális szakterület, személyközlekedési üzletág és a mszaki üzletág) az igazgatóság felügyelete alá tartozik. 1.4. A vállalat fbb mutatói 2001-ben Saját tke Értékesítés nettó árbevétele Mérlegfösszeg: Foglalkoztatottak létszáma Szállított utasok száma Utaskilométer Átlagos autóbusz-állomány 2.044,2 millió Ft 6.273,4 millió Ft 3.260,9 millió Ft 1.193,1 f 67,0 millió utas 619,8 millió utaskilométer 320 db 10
2. Az emberi erforrás, mint különleges termelési tényez Az emberi tényezkkel kapcsolatos célok a részvénytársaság gazdasági (üzleti) érdekeinek hosszú távú megvalósítását szolgálják. A legfontosabb cél, hogy meghatározzák az,,üzleti célokhoz" szükséges képzettség és összetétel munkaer-igényt és a továbbiakban hatékonyan alkalmazzák. Meg kell határozni - figyelemmel az EU normákhoz való közelítésre - a munkaer mennyiségi, képzettségi fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket és azt is, hogy a munkavállalók hogyan tudnak azonosulni a társaság céljaival. Fontos, hogy a hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelen a Zala Volán Rt-nél is a humánerforrás gazdálkodás a társaság tevékenységének stratégiai része legyen. Ehhez arra is szükség van, hogy a humán szervezet a vállalati struktúrában megfelel helyet foglaljon el, súlyának megfelel rangot kapjon és cégen belül az EU-s elvárásoknak megfelel súllyal kezeljék. Meg kell sznnie annak a szemléletmódnak, mely els helyen kezeli a technika fejlesztését, de a technikát kezel embert, a munkaert csak a második vagy a sokadik helyre sorolja. Mint az már számos helyen és alkalommal elhangzott legfbb érték az ember, de szemléletmódban és hozzáállásban is el kell jutni oda, hogy ez ne csak hangzatos szólam maradjon. 2.1 Létszámelemzés A létszámelemzés feladata a munkaervel való ellátottság, a létszámösszetétel és a munkaer felhasználás kérdésének az elemzése. A létszámelemzés vizsgálatának a tárgya és megfigyelési egysége maga a munkavállaló, aki különböz ismérvek szerint sorolhatók be, mint például: -állománycsoportonként -üzletáganként -nem alapján -életkor szerint -stb. 11
A Zala Volán Rt-nél a következképpen alakultak az átlagos állományi létszámadatok állománycsoportonkénti bontásban: Megnevezés 1999. 2000. 2001. Autóbuszvezet 568,0 573,3 575,3 Forgalmi utazó 14,8 13,1 12,3 Forgalmi nem utazó egyéb 35,0 34,6 35,0 Karbantartó és egyéb fizikai 326,5 321,0 312,6 Szellemi 210,7 205,0 201,8 Teljes munkaids 1155,0 1147,0 1137,0 Egyéb foglalkoztatottak 63,1 61,5 56,1 Rt. Összesen 1218,1 1208,5 1193,1 Autóbuszvezetk A 2 fs éves átlagos állományi létszámtöbbletet a folyamatosan végrehajtott 8 fs létszámfelvétellel valósították meg. A Munka Törvénykönyvének 2001. évi módosításával összhangban - napi 8 órá0s munkaid bevezetése a belföldi és nemzetközi menetrendszer közúti személyszállítás forgalmi utazói részére 2001. július 1. naptól kezdden adminisztratív változtatást eszközöltek a munkaid, illetve annak nyilvántartásával kapcsolatosan, mely azt jelentette, hogy a korábban nem felezett 15 perc alatti szolgálatban töltött kiállási id is felezésre került. Ez az intézkedés a jelenléti id mértékét nem befolyásolta számotteven csak bels, szerkezeti összetétel változást eredményezett. 12
Foglalkoztatási adatok alakulása Megnevezés 1999. 2000. 2001. Jelenléti id (óra) -szolgálatban töltött óra (túlórával) -egyéb kiállási id (óra) -osztott munkaid (óra) 1319518 1128765 190753-1351647 1152471 199176-1341445 1100762 239948 735 Átlagos állományi létszám (f) 568,0 573,3 575,3 Dolgozó létszám (f) 500,0 507 503 Munkaer felhasználás foka (%) 88,2 88,4 87,4 Foglalkoztatási szint (óra/f) 188 190 183 Túlmunka (óra) 89876 99746 86014 1 áll. létszámra jutó túlmunka (óra/f/hó) 13,2 14,5 12,5 Összes km 23386695 24282352 24084225 1 áll. létszámra jutó km (km/f) 41246 42355 41864 Fizetett szabadság (nap) 15392 15189 16805 Fizetett ünnep (óra) 24141 39364 48109 2000-re a foglalkoztatási szint, a dolgozói létszámra jutó szolgálatban töltött óra kissé megntt. Ez annak a következménye, hogy ebben az évben megntt az ellátandó feladatok mennyisége (összes km is több), így a szolgálatban töltött óraszám is. Ezzel szemben a dolgozók száma nem követte ezt az ütemet. A fizetett szabadnapok számát a létszám nagyságrendje és életkor szerinti összetétele befolyásolja. Az említett 15 perc alatti kiállási idfelezés, illetve az osztott munkaid bevezetése havi szinten átlagosan 3461 szolgálatban töltött órát jelentett, melynek többlet dolgozó létszámigénye a 183 órás foglalkoztatási szint figyelembe vételével 19 f, s ez a 87,4 %-os munkaer felhasználási fokkal számolva 22 fs állományi létszámnövekedést eredményezett volna. Tehát az úgynevezett adminisztratív intézkedés kell mértékben kompenzálta az Mt. Módosítás foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatását. Ez az intézkedés 2001. évre elegendnek bizonyult s lehet, hogy az EU-s csatlakozásig elegend is lesz, de azt követen - a jelenlegi nemzetközi szabályok alapján - már nem. 13
Ezért folyamatosan kell keresni illetve alkalmazni a több alternatívás (létszám, forda módosítás, munkarend módosítás) lehetségeket külön-külön, de akár együttesen is, a csatlakozás zökkenmentes és minél költségmentesebb végrehajtása érdekében. A 2001. évi Munka Törvénykönyve módosítás egyébként az autóbuszvezeti állománycsoporton kívül más állománycsoportot számotteven nem érintett. Forgalmi utazó egyéb Ebbe az állománycsoportba tartoznak a helyi és helyközi közúti ellenrök. Az ellenrzés hatékonysága illetve minségi javítása szükségessé tette volna a létszám növelését. Forgalmi nem utazó egyéb Az állománycsoportba tartoznak a személyközlekedési tevékenységen belül az irányítás, elszámoltatás, illetve információs tevékenységet ellátó munkavállalók. Létszámuk a feladat elvégzéséhez megfelel mértékben alakult. Karbantartó és egyéb fizikai Az állománycsoport összes létszáma alacsonyan alakult, ugyanis a feladat mennyisége, a minségi elvárás ntt, az átlagkereset alacsony maradt illetve a magánvállalkozók elcsábítják a jó szakembereket, bár igaz, ez a csökkenés egyes esetekben nem ott jelentkezett, ahol az indokolt lett volna. Állománycsoporton belüli képzettség szerinti összetétele nem az elzetes elvárásoknak megfelelen alakult annak ellenére, hogy a mesterszakmunkások illetve szakmunkások aránya emelkedett. Az állománycsoport képzettség szerinti bels összetétele, illetve létszámának alakulása: Megnevezés 2000. 2001. Index % Összes létszám (f) 321,0 312,6 97,4 Mesterszakmunkás + szakmunkás (f) 242,1 236,2 97,6 Arány indexe (%) 75,4 75,6 - Betanított + segédmunkás (f) 78,9 76,4 96,8 Arány indexe (%) 24,6 24,4-14
Szellemi állomány Szakterületenkénti bontásban az alábbiak szerint alakult a szellemi létszám: Megnevezés 1999. 2000. 2001. Személyközlekedési üzletág 76,4 74,7 73,2 Mszaki üzletág 73,3 71,5 70,6 Kontrolling fosztály 12,7 12,5 12,9 Közgazdasági szakterület 28,0 27,4 26,6 Fejlesztési és Infrastrukturális szakterület 20,3 18,9 18,5 Csaknem mindegyik szakterületre jellemz a létszám folyamatos csökkenése. A természetes fluktuáció során kilép munkavállalókat nem pótolja a vállalat, hiszen az elvégzend feladatok mennyisége jelentsen nem változott, a számítástechnika folyamatos fejldése és az adatfeldolgozás egyszersödése viszont nem indokolt létszámfelvételt. Részmunkaidsök A részmunkaidben történ foglalkoztatást ott alkalmazták, ahol a munkavégzés mennyisége nem igényel teljes munkaidst. Az állomány létszámának alakulása megfelelnek mondható. 2.1.1 Létszám meghatározása Az ÁPV Rt, mint f tulajdonos és a KKVSZ (Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, a Volánok f érdekképviseleti szerve) minden évben bérmegállapodást ír alá, amelyben meghatározzák az éves átlagkereset fejlesztés mértékét. A létszámigényt minden évben három szinten tervezik: üzemi, üzletági és cégszinten. Minden üzem készít egy feladathoz igazodó létszámtervet, amelyek zsrizésre kerülnek. Az egyeztetés addig tart, amíg az összes üzem terve meg nem egyezik az üzletági tervvel, azaz optimális nem lesz. Az üzletágak tervei adják a cégszint létszámtervet, amely az üzleti tervben is rögzítésre kerül. Jellegébl adódóan máshogy tervezend a fizikai illetve a szellemi munkavállalók létszáma. 15
A fizikaiak közé tartoznak az: autóbuszvezetk forgalmi utazó egyéb (helyi és helyközi közúti ellenrök) forgalmi nem utazó egyéb (személyközlekedési üzletágban dolgozó irányítók, elszámoltatók, információsok) karbantartó és egyéb munkások Meghatározó létszámot az autóbuszvezetk, a karbantartó és egyéb munkások képviselnek. Autóbuszvezetknél A mindenkori foglalkoztatási szint határozza meg, hogy felvenni vagy elbocsátani kell munkavállalókat, de megoldást jelenthet az elbocsátás helyett a természetes fluktuáció is. A létszámnak mindig a teljesítend feladatokhoz kell rugalmasan illeszkednie. A napi feladatok (fordák) mennyiségét és minségét sok tényez befolyásolja, mint például -utazási igények -földrajzi elhelyezkedés -évszakok, szezonalítás, idjárási tényezk -ünnepek, rendezvények, hivatalok, kórházak, kulturális idegenforgalmi látványosságok elhelyezkedése -multinacionális cégekkel kötött szerzdéses járatokra való igények (Flextronics járatok) További létszámbvítést jelent az EU elvárásokhoz való felzárkózás (EKG 3820. sz. rendelete) és az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) elveinek való megfelelés, amelyek fleg a vezetési idt és a pihen idket szabályozzák. Karbantartók és egyéb fizikai dolgozók létszámának meghatározása A javítási munkadíj részét a típusonkénti (Honda, Volvo, stb.) összetétel és a rezsi óradíj segítségével lehet órára visszaszámolni, ami a létszámot adja. Ezek alapján készülnek létszámtervek, amelyeket módosítanak az egyéb tevékenységek létszámigényével. A szezonalítás itt is nagy szerepet játszik a létszám meghatározásában, de a városi magánvállalkozók munkaer elszívó hatása is jelents. 16
Szellemi munkavállalók A szellemi munkavállalók létszáma viszonylag állandó, ugyanis az évek során az elvégzend feladatok mennyisége nem változott jelents mértékben, ezért a létszámot bázisadatokból tervezik. A létszám csak új tevékenység belépése esetén növelhet. 2.1.2. Munkaer-állomány összetételének vizsgálata és elemzése A vállalkozás f profilja a személyközlekedés, ezért ez az üzletág fontosabb a többinél. Állománycsoportok Átlagos állományi létszám (f) 1999. 2000. 2001. S z e m é l y k ö z l e k e d é s i ü z l e t á g Autóbuszvezetk 567,0 573,3 575,3 Forgalmi nem utazó egyéb 35,0 34,6 35,0 Karbantartó és egyéb fizikai összesen 2,0 2,0 2,0 Szellemi munkavállalók 76,4 74,7 73,2 Teljes munkaids összesen 680,4 684,6 685,5 Egyéb foglalkoztatottak 15,0 14,3 14,0 Összesen 695,4 698,9 699,5 Az autóbuszvezetk létszáma évente átlagosan csak 1-2 fvel ntt, amit elssorban a szabadáras (különjárat, szerzdéses járat) teljesítmények növekedése indokol. Állománycsoportok Átlagos állományi létszám (f) 1999. 2000. 2001. M s z a k i ü z l e t á g Karbantartó és egyéb fizikai összesen 309,6 304,3 295,4 Szellemi munkavállalók 73,3 71,5 70,6 Teljes munkaids összesen 382,9 375,8 366,0 Egyéb foglalkoztatottak 25,6 23,2 18,9 Összesen 408,5 399,0 384,9 17
A karbantartók állományi létszáma a teljesítmény és a mszaki bevétel növekedés ellenére csökken, amit a városok elssorban Zalaegerszeg létszámelszívó hatása és az alacsony átlagkereset indokol. Állománycsoportok Átlagos állományi létszám (f) 1999. 2000. 2001. K o n t r o l l i n g f o s z t á l y Forgalmi utazó egyéb 12,0 11,0 10,6 Szellemi munkavállalók 12,7 12,5 12,9 Teljes munkaids összesen 24,7 23,5 23,5 Egyéb foglalkoztatottak 1,1 0,7 5,7 Összesen 25,8 24,2 29,2 Az ellenrök létszáma nem elegend, sem a buszállományhoz (320 db), sem a települések számához képest. Állománycsoportok Átlagos állományi létszám (f) 1999. 2000. 2001. K ö z g a z d a s á g i s z a k t e r ü l e t Szellemi munkavállalók 28,0 27,4 26,6 Teljes munkaids összesen 28,0 27,4 26,6 Egyéb foglalkoztatottak 9,6 10,5 5,4 Összesen 37,6 37,9 32,0 18
Állománycsoportok Átlagos állományi létszám (f) 1999. 2000. 2001. F e j l e s z t é s i é s i n f r a s t r u k t u r á l i s s z a k t e r ü l e t Forgalmi utazó egyéb 2,8 2,1 1,7 Karb. és egyéb fizikai ösz. 14,9 14,0 15,2 Szellemi munkavállalók 20,3 18,9 18,5 Teljes munkaids összesen 39,0 35,0 35,4 Egyéb foglalkoztatottak 11,8 12,8 12,0 Összesen 50,8 47,8 47,4 A szellemi létszám a számítástechnika fokozatos térhódításával (az adminisztrációs feladatok leegyszersödésével városok hálózatba kapcsolásával, így a kétszeres adatfeldolgozás megsznésével) folyamatosan csökkent. 2.2. Munkaermozgás vizsgálata Ha a vállalkozásnak a gazdasági terveinek a megvalósításához a rendelkezésre állónál nagyobb, vagy más összetétel munkaer állományra van szüksége, akkor azt vagy bels forrásból (pl. átképzés, továbbképzés útján) vagy küls munkaerpiacról való felvétellel, azaz munkaer toborzással elégítheti ki. Ez utóbbi során a vállalkozás általában arra törekszik, hogy létszámigényét a vonzáskörzetébl elégítse ki. Ha a közvetlen környezetbl nem biztosítható a megfelel létszám, akkor a vállalatnak a szükséges létszám biztosításához a munkaert távolabbi régiókból kell biztosítania, ami a munkába utazás költségei révén jelentsen megnöveli a vállalkozás munkaerköltségeit. A munkaer toborzást célszer a munkaerpiaci túlkínálat esetén is alkalmazni, mivel a vállalkozás így több jelölt közül választhatja ki a munkakör ellátására legalkalmasabb személyt. A munkaer toborzás eszközei sokfélék. Ilyenek például a hirdetések napilapokban, vagy sugárzott médiában, illetve pályázati felhívás megjelentetése. Ezen eszközöket leginkább a szellemi munkavállalóknál alkalmazzák. 19
A vállalkozás mködése során fképp a Személyközlekedési és a Mszaki Üzletágak esetében folyamatos a munkaer-forgalmának változása, azaz a ki- és belép munkavállalók száma. Egyes dolgozók munkaviszonyának megsznésére sor kerülhet a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményzésére egyaránt. A munkavállalók elvárásai és a vállalkozás által a munkavállalók számára nyújtott feltételek közötti feszültségek fontos jelzje a dolgozói kezdeményezésen alapuló kilépések magas aránya, a fluktuáció, ami hátrányos a vállalkozás számára, mivel az új dolgozó csak bizonyos betanulási id után lesz teljes érték dolgozó. Ez különösen a karbantarók állományánál jellemz. 2.2.1. Munkaer-forgalom mutatói teljes munkaids létszámadatokkal A vállalkozás állományában lév munkavállalók, az emberi erforrás minél jobb hasznosítása a cég alapvet érdeke. A társaság érdekei és a munkavállalók igényei nem mindig egyeznek meg, de törekedni kell arra, hogy minél jobban közelítsenek egymáshoz. Jó hatással lehet a dolgozók teljesítményeire, ha azt látják, hogy elvárásaik közül többet is kielégítenek. Ha viszont a munkavállalók igényei gyorsabban növekednek, mint ahogyan a vállalat arra pozitívan reagálni tudna, egyre n a feszültség köztük. Ennek egyik jelzje lehet a munkavállalói kezdeményezésen alapuló kilépések magas aránya. Éppen ezért a vállalatnak nagy figyelmet kell fordítania a fluktuációra, érdemes vizsgálni, elemezni az okokat, melyek helyi információk szerzésével és a kilép dolgozók megkérdezésével történhetnek. 20
1999. év Megnevezés Belépk Kilépk Váltás Belépési Kilépési Munkaer Váltásszáma száma forgalom forgalom forgalom Intenzitás Személyközlekedési üzletág 18 15 15 2,629 2,191 4,820 2,191 Mszaki üzletág 10 19 10 2,661 5,056 7,717 2,661 Központ 2 6 2 2,328 6,985 9,313 2,328 Rt. szinten 30 40 30 2,616 3,487 6,103 2,616 Az 1999-es évben megfigyelhet, hogy még Rt. szinten sem történt meg a létszám pótlása. A legnagyobb arányú kilépések a fképp a Mszaki üzletágnál és a központban jelentkeztek. Ez a tendencia figyelhet meg a következ években is. 2000. év Megnevezés Belépk Kilépk Váltás Belépési Kilépési Munkaer Váltásszáma száma forgalom forgalom forgalom Intenzitás Személyközlekedési üzletág 29 29 29 4,236 4,236 8,472 4,236 Mszaki üzletág 19 50 19 5,055 13,304 18,360 5,055 Központ 3 5 3 3,492 5,820 9,313 3,492 Rt. szinten 51 84 51 4,446 7,323 11,769 4,446 A 2000-es évrl elmondható, hogy a személyközlekedés munkavállalói teljes mértékben váltották egymást, tehát a kilépket pótolták a belépk. A fluktuáció zéró, a kilépés 90 %-a nyugdíjazás miatt történt. A Mszaki üzletágban a karbantartók állományánál a legnagyobb a munkaer-forgalom, ugyanis a megyei magánvállalkozók csaknem háromszoros bért kínálnak a jól felkészült szakmunkásoknak. Ennek megelzésére ezen állománycsoportnál a Rt átlagánál nagyobb keresetfejlesztést hajtanak végre. A Központban a kilépk pótlása nem volt szükséges a munkakörök összevonása miatt, illetve a megfelel szakembergárda ellátottság miatt. 21
2001. év Megnevezés Belépk Kilépk Váltás Belépési Kilépési Munkaer Váltásszáma száma forgalom forgalom forgalom intenzitás Személyközlekedési üzletág 19 22 19 2,771 3,209 5,981 2,771 Mszaki üzletág 9 21 9 2,459 5,737 8,196 2,459 Központ 0 5 0-5,874 5,874 - Rt. szinten 28 48 28 2,462 4,221 6,684 2,462 A Személyközlekedési üzletágnál fordák (napi feladatok) kerültek összevonásra és a gazdaságtalan járatok megszüntetésre. Kevesebb feladat kisebb teljesítményt is igényelt, így a korkedvezményes nyugdíjat is többen vették igénybe. A karbantartói állománynál tovább fokozódott az elvándorlás, a központban pedig a természetes fluktuáció. 2.2.2 A munkaer-állomány életkori jellemzi Meghatározó lehet egy vállalkozás fejldképességében, hogy mennyire,,öreg, vagy,,fiatal a szervezet munkaer-állománya. A szinte napról napra változó technika a dolgozók folyamatos tanulását követeli meg. Az egyre élesebb piaci helyzethez, ami az Európai Unióba való csatlakozást követen még inkább jellemz lesz csak innovatív, megújulni képes szervezetek tudnak alkalmazkodni. A fiatalok általában nyitottabbak az újra, könnyebben tanulnak, az innováció jobban megvalósulhat velük, hiszen nem ismerik annyira a régit, ezért nem is ragaszkodnak annyira hozzá. Ugyanakkor hiányzik bellük az idsebbel tapasztalata, megfontoltsága. Ezért fontos egy megfelel arányt kialakítani. 22
A Részvénytársaság munkavállalóinak koronkénti és nemenkénti összetétele 2000-ben: A születési Férfi N Összesen Nk aránya Férfiak aránya intervallumok (%) (%) 1943-1947 103 20 123 16,26 83,74 1948-1952 196 47 243 19,34 80,66 953-1957 231 58 289 20,07 79,93 1958-1962 159 27 186 14,52 85,48 1963-1967 107 19 126 15,08 84,92 1968-1972 106 10 116 8,62 91,38 1973-1977 82 7 89 7,87 92,13 Rt szinten összesen 984 188 1172 16,04 83,96 A z 1 9 5 3 é s 1 9 5 7 k ö z ö t t s z ü l e t e t t m u n k a v á l l a l ó k ö s s z e t é t e l e 3 5 0 3 0 0 2 8 9 2 5 0 2 3 1 Létszám (f) 2 0 0 1 5 0 1 4 7 1 6 6 1 0 0 5 0 0 9 6 7 6 5 8 2 7 1 9 2 0 1 9 8 f é r f i n ö s s z e s e n S z e m é l y k ö z l e k e d é s i Ü z l e t á g M s z a k i Ü z l e t á g K ö z p o n t R t. s z i n t e n A vállalaton belül az 1953 és 1957 között született munkavállalók vannak nagyobb súlyban. Ez a cég elöregedését jelzi. Ha hamarosan nem történik fiatal munkaer felvétele, akkor pár éven belül hirtelen megn a kilépk száma, amit azonnal pótolni kell, így jelents költségek merülhetnek fel a munkaer keresése, felvétele és megtartása terén. 23
A diagrammon azonnal látható, hogy a közlekedés hagyományosan férfimunka (80 % a férfiak aránya). Ezt tükrözi a Személyközlekedési üzletág (ez az arány már a 89 %-ot is eléri), ahol magát az utasforgalmat bonyolítják le, illetve a Mszaki üzletág is (79 %), ahol karbantartást, javítást végeznek. Itt a nknek az adminisztrációs munkában van szerepük. A Központban már a nk dominálnak, az adatfeldolgozások, irodai munkák java része itt centralizálódik, mivel a nk általában nagyobb figyelemmel, pontossággal és precízséggel végzik el a feladatokat. 2.3. Munkaid elemzése 2.3.1. Munkaszüneti napok meghatározása Fontossága abból adódik, hogy a kifizetett bérpótlékok nagyságát is befolyásolják kis mértékben. A munkaszüneti napok száma a munkarendbl adódó szabadnapok és a fizetett ünnepek összegébl adódik. 1999. 2000. 2001. A munkarendbl adódó munkaszüneti napok száma: 95 106 104 Fizetett ünnepek száma: +9 +7 +10 104 113 114 Így a törvényes munkanapok száma: 261 253 251 nap Az átlagos statisztikai létszámmal ledolgozható napok száma: 317898 305877 299443 24
2.3.2. Egész napos hiányzások alakulása az autóbuszvezetknél Megnevezés 1999. 2000. 2001. Egész napos hiányzások 50090 42991 45853 Ebbl: -fizetett szabadság 15392 15189 16805 -betegség miatti hiányzás 13889 12981 9473 Az egész napos hiányzások legjelentsebb részét a fizetett szabadságok adják. Ezek száma közel állandó, csökkenteni csak az idsebb korosztály fiatalokkal való lecserélésével lehetne, de ez nem járható út egyik napról a másikra. A másik jelents egész napos hiányzás betegségbl adódik. Ezen lehetne javítani, ha a táppénzen lev munkavállalókat ellenriznék, ugyanis kevesebb dolgozó ugyanazt a feladatmennyiséget túlóra felhasználása mellett tudja csak ellátni. 2.3.3. Túlóra felhasználás vizsgálata az autóbuszvezetknél Ha egy vállalat talpon akar maradni, akkor a gazdasági változások figyelembe vételével elre meg kell tervezni a létszámot. Optimális terv és megvalósulás esetén (kivéve, ha váratlan esemény történik) nem adódik túlóra. Ha a túlórák száma túl magas, az viszont azt jelenti, hogy nem volt megfelel a munkaer felmérése a feladatok ellátásához képest és a munkaer bvítése javasolt. Megnevezés 1999. 2000. 2001. Túlóra 89876 99746 86014 1 dolgozóra jutó túlóra 179,75 196,74 171,00 1 állományi létszámra jutó túlóra 158,51 173,99 149,51 A 2000-ben megnövekedett feladatok mennyisége és az elégtelen létszám hatására emelkedett meg a túlóra felhasználása. 25
2.3.4. Munkaid kihasználás mutatói Megnevezés 1999. 2000. 2001. Átlagos állományi létszám 567,0 573,3 575,3 Dolgozói létszám 500,0 507,0 503,0 Teljesített munkaóra 2267506 2283787 2133749 Teljesített munkanap 267808 262886 253590 Munkanap átlagos hossza 8,09 8,28 8,07 Munkanap törvényes hossza 8,5 8,5 8,25 Megnevezés 1999. 2000. 2001. Munkaer felhasználás foka (%) 88,2 88,4 87,4 unkaid kihasználás (%) 95,18 97,41 97,82 Munkaidalap kihasználás (%) 83,95 86,11 85,49 Munkaer felhasználás foka (%) = Dolgozói létszám / Átlagos állományi létszám *100 Munkaid kihasználás (%) = Munkanap átlagos hossza / Munkanap törvényes hossza Munkaidalap kihasználás(%) = Munkaer felhasználás foka * Munkaid kihasználás /100 Az átlagos állományi létszám kis mértékben folyamatosan ntt. A munkaer felhasználás is javult 1999-hez képest, ellenben utána nagyobb mértékben csökkent a dolgozók száma (-0,7%), mint az átlagos állományi létszám növekedésének mértéke (+0,3%). Ezt a kis gyengülést lehetne megelzni, ha jobban ellenriznék a,,betegesked munkavállalókat, ugyanis a többi dolgozónak kell ugyanazt a feladatmennyiséget ellátni, ami a túlóra növekedését eredményezné. A munkaer felhasználását és a munkaid kihasználását tekintve megfigyelhet, hogy az 1999-es évi változások, mind dolgozói létszámot, mind a munkanap átlagos hosszát tekintve kedvezen alakultak. 2001-re viszont mindkét mutató értéke kis mértékben romlott, bár ez a csökkenés nem jelents. A munkaid kihasználása szempontjából jó képet mutat a vállalat. Ezt a helyzetet kell megrizni, - esetleg, ha van rá lehetség - javítani. 26
2.4. A munka termelékenységének vizsgálata A munka termelékenységének vizsgálatával arra kapunk választ, hogy a vállalkozás a rendelkezésre álló munkaert milyen hatékonyan használja fel, illetve a termelékenység változása milyen tényezkre vezethetk vissza. A munkatermelékenység mutatója az erforrások közül csak a munkaer felhasználás hatékonyságát méri. A vállalat hozammutatói (adatok ezer Ft-ban) Megnevezés 1999. 2000. * 2001. Értékesítés nettó árbevétele 5.370.922 6.176.051 6.273.422 -Alvállalkozói teljesítmények értéke -18.750-10.104-12.406 -Eladott áruk beszerzési értéke -996.632-1.316.119-1.172.969 +Aktivált saját teljesítmény értéke +3.234 +35.373 +23.185 1. Bruttó termelési érték 4.358.774 4.885.201 5.111.232 -Anyagköltség -1.701.025-2.081.160-1.986.964 -Igénybevett anyagjelleg szolgáltatás -305.889-612.059-559.966 2. Anyagmentes termelési érték 2.351.860 2.191.982 2.518.864 -Értékcsökkenési leírás -499.027-527.550-585.633 3. Nettó termelési érték 1.852.833 1.664.432 1.933.231 * Számviteli Törvény szerint korrigált adatok Összes teljes munkaids létszám (f) 1999.** 2000. 2001. Zala Volán Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag 1155 1149 9 1042,81 1193,1 8 1058,9 ** 2000 eltt szakmai összesítés nem történt Az összes teljes munkaids létszám az els két évet tekintve csökken tendenciát mutat. Ezen belül az autóbuszvezeti létszám évente átlagosan 1-2 fvel emelkedik. A karbantartók állományi létszáma a teljesítmény és a mszaki bevétel növekedés ellenére csökken, amit a városok elssorban Zalaegerszeg létszámelszívó hatása és az alacsony átlagkereset indokol. 27
Az ellenrök létszáma sem éri el a kívánatos szintet. A szellemi létszám a számítástechnika fokozatos térhódításával (városok hálózatba kapcsolásával, így a duplikált adatfeldolgozás megsznésével) folyamatosan csökken. Bérhányad (%) 1999.** 2000. 2001. Zala Volán Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag Zala Volán Szakmai helyezés 36,79 36,94 9 37,59 38.84 Szakmai átlag ** 2000 eltt szakmai összesítés nem történt Bérhányad % = személyi jelleg ráfordítás/bruttó érték Változások (%): Személyi jelleg ráfordítás: +12,56 +09,96 Bruttó termelési érték: +12,1 +04,6 A bérhányad növekedésében játszott szerepet, hogy a személyi jelleg ráfordítások nagyobb mértékben növekedtek, mint a bruttó termelési érték. Számviteli Törvény változása miatt bekövetkezett egyéb költségek átsorolása a személyi jelleg ráfordítások közé. Élmunka hatékonysági fok 1999.** 2000. 2001. Zala Volán Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag 1,467 1,214 7 1,435 1,269 3 1,264 ** 2000 eltt szakmai összesítés nem történt Élmunka hatékonysági fok = Anyagmentes termelési érték / Személyi jelleg ráfordítás 28
Változások (%): Anyagmentes termelési érték 6,79 + 14,9 anyagköltség + 22,35-4,5 igénybevett anyagjelleg szolgáltatás + 200-8,5 Személyi jelleg ráfordítás + 12,56 + 9,96 Az élmunka hatékonysági fok értéke 2000-re 0,253-mal romlott, amely a megnövekedett anyagköltségnek és a jelentsen, csaknem kétszeresére megugró igénybevett anyagjelleg szolgáltatásnak köszönhet. Ezen kívül a mutató értékét tovább rontotta a Számviteli Törvény változása miatt bekövetkezett egyéb költségek átsorolása a személyi jelleg ráfordítások közé. Bár szakmai helyezése és szakmai átlaghoz mért viszonya 2001-ben jelentsen jobb, mint elz évben. A mutató összességében véve még megfelelnek mondható. Élmunka termelékenység (e Ft) 1999. ** 2000. 2001. Zala Volán Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag 4650,15 5375,15 2 4251,48 5258,09 4 4467,91 ** 2000 eltt szakmai összesítés nem történt Élmunka termelékenység (e Ft) = értékesítés nettó árbevétele / összes létszám Változások (%): Értékesítés nettó árbevétele + 15 + 1,6 Összes létszám - 0,52 + 3,83 Az élmunka termelékenysége szakmai átlag felett alakult. 2000-ben nagyobb javulás tapasztalható, mivel az értékesítés nettó árbevétele nem is keveset (15%) javult, ráadásul ezzel egyidejleg a teljes munkaids összlétszám csökkent. 29
Munkaer költség kihasználási mutató 1999.** 2000. 2001. Zala Volán Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag 2,72 2,71 2 2,75 2,575 3 2,318 ** 2000 eltt szakmai összesítés nem történt Bruttó termelési érték / Személyi jelleg ráfordítás Változások (%): Bruttó termelési érték + 12,1 + 4,6 Személyi jelleg ráfordítás +12,56 +9,96 Munkaer költség kihasználási mutató a szakmai átlag körüli értéken alakult, nagyobb változások nem tapasztalhatók, mivel a bruttó termelési érték és a személyi jelleg ráfordítások közel azonos arányban nttek. Munkaer termelékenységi mutató e Ft 1999.** 2000. 2001. Zala Volán Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag Zala Volán Szakmai helyezés Szakmai átlag 3773,83 4251,70 3 4447,92 4284,00 9 4250,70 ** 2000 eltt szakmai összesítés nem történt Munkaer termelékenységi mutató (e Ft) = bruttó termelési érték / összes létszám Változások (%): Bruttó termelési érték + 12,1 + 4,6 Összes létszám - 0,52 + 3,83 A munkaer termelékenységi mutató, azaz az 1 fre jutó bruttó termelési érték esetében csökken mérték javulás mutatkozik. 30
Bár a 2000. évi növekedés már nem is elegend, hiszen a szakmai helyezése szerinti 3-ról a 9. helyre esett vissza, ami a 2001-re már növekv létszámmal és a kisebb ütemben javuló bruttó termelési értékkel magyarázható. 31
3. A bérezési és ösztönzési rendszer A munkavállalók anyagi és nem anyagi ösztönzése a vállalatirányítás talán legbonyolultabb és legérzékenyebb területe. A közgazdaságtan legalapvetbb kérdése, miért nem dolgoznak az emberek. Aki meg tudja mondani, mitl dolgoznának, az megérdemli az összes Nóbel-díjat ezentúl (Nagy Tamás egyetemi professzor). Ez tehát valóban nagy jelentséggel bíró, komplex feladat. A válasz sem lehet ilyen egyszer, hogy,,majd jobban dolgoznak, ha jobban megfizetik ket, vagy, ha féltik az állásukat. Több példa is igazolja, hogy ezen elítéletek nem használhatók a gyakorlatban. Az alapvet feladat az, hogyan érjük el, hogy a munkavállalók a vezetés céljai szerint és kell intenzitással, pontossággal végezzék a munkájukat. A kérdés megválaszolásához egy összetett eszköztár szükséges, amit összefoglalóan ösztönzésnek nevezünk. Az ösztönzés gyakorlati módszereit tekintve két csoportra oszthatók: anyagi és nem anyagi ösztönzési módszerekre. Az ösztönzés feladatköre: a munkaer megszerzése, megtartása, de elssorban a hatékony munkára való késztetése. Az anyagi ösztönzés elssorban az anyagi szükségletekre épít, melyeket bérezésen, kisebb részben a béren kívüli juttatások rendszerén keresztül elégít ki. Az ösztönzés nem anyagi módszerei a munkavállalók értékrendjére, beállítottságára alapoz, ugyanis bizonyos egyének esetében nem anyagi szükségleteik (dícséret, megbecsülés) kielégítése sokkal ösztönzbb, mint az anyagi ösztönzés. 32
Az ösztönzés feltételeinek kell teljesülniük, hogy az ösztönzési rendszer hatékonyan mködjön: Legyen világos és egyértelm a vállalatfilozófia és a célrendszer. Valamely feladat sikeres ellátásához megfelel szellemi és fizikai adottságok is álljanak rendelkezésre. A munkavégzés tárgyi és szervezeti feltételei biztosítottak legyenek. Figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági környezetet, különösen a munkaepiacot Az adott szervezet jellegzetességét is. Hasznos, ha ismerik a munkavállalók elvárásait, igényeit. Bár az ösztönzés és a motiváció fogalmát szinonimaként használják a gyakorlatban, jelentésük mégsem teljesen azonos. Az ösztönzés egy szélesebb értelm fogalom (cselekvésre ösztönöz, nógat, ösztökél), mely magatartásra sokféle ok késztetheti az embert. Ezen okok, mozgatórugók a motívumok, ezek mködése, késztetése hozza létre a motivációt. 3.1. A motiváció, mint az emberi ösztönzés leghatékonyabb eleme A vállalatvezetésben az emberi erforrások jelentsége gyökeresen megváltozott az utóbbi évtizedekben. Taylor menedzsmentiskolája, tanítása szerint az ember egy,,gép, amely,,beindul és mködik, ha megnyomják a gombot. Hatására sok tulajdonos és vezet látta hasonlóan így a helyzetet, ellenben kutatások bebizonyították, hogy ez nem ilyen egyszer, ugyanis minden ember külön egyéniség, akinek nemcsak fizikai, hanem pszichikai szükségletei is vannak. Az ötvenes évektl felállított motivációs elméletek viszont csak a 80-as években kezdték el hatásukat kifejteni a menedzsmentre. Most már számos vezet belátja, hogy ha munkavállalóit nem motiválja kellképpen, halálra van ítélve a vállalata, tehát a munkamotiváció a siker egyik kulcstényezje. 33
Ezek után definiáljuk a motivációt. A latin movere (mozogni) szóból származik. Már évtizedek óta próbálták meghatározni többféle szempontból jelentését, melyekben a következ jellemzk találhatók meg: egy bels er, amely bizonyos viselkedési forma kiválasztására ösztönöz egy személyt, a magatartást egy cél elérése felé orientálja, rendszerelméleti megközelítést igényel, mert a bels és küls erk együttesen tartanak fenn egy magatartási formát. Tehát a motiváció határozza meg a cselekvés irányát és erejét, amely egy folyamatot alkot. Egy kielégítetlen szükséglettel kezddik, ami bels feszültségek megjelenéséhez vezet. Ezek megszüntetése vagy csökkentése érdekében az egyén cél(oka)t tz ki magának és olyan cselekvési alternatívákat választ. Amelyekrl azt hiszi, hogy céljai eléréséhez vezetnek. A cél(ok) megvalósítása a szükségletek kielégítését vonja maga után, aminek következtében a bels feszültségek feloldódnak. Ezek után egy motivációs ciklus lezárul, és mindig újabb kezddik egy magasabb szinten az ember elégedetlenségétl hajtva. Bels feszültségek csökkentése Szükséglet kielégítése Cél megvalósítása Viselkedés a cél elérése érdekében Kielégítetlen szükséglet Bels feszültségek Cél meghatározása 1. ábra A motiváció folyamata A szervezet szempontjából az emberi motivációk közül a munkamotivációnak van dönt szerepe. 34
Ez lehet bels illetve küls motiváció: Bels motiváció: a munka maga (tartalma, érdekessége, újdonság jellege) hat ösztönzleg hosszútávon, amelyet küls tényezk nem befolyásolnak. Küls motiváció: küls, szervezeti tényezk (bér, jutalom, juttatás, dicséret) hatnak egy közvetítn (pl.: vezet) keresztül. Mivel ezen tényezk hatása rövid élet, folyamatosan táplálni kell. Látjuk, hogy egy vállalat sikeres vezetéséhez nagyban járul hozzá a munkavállaló, akit ha ösztönözni akarunk a vállalati cél elérésére, meg kell teremtenünk az ezt kiváltó okokat. 3.2 A bér fogalma, fajtái, funkciói Az ösztönzést elindító, kiváltó egyik legelterjedtebb motívum a bér. Fogalmát a közgazdasági irányzatok képviseli különféleképp határozták meg. Samuelson szerint:,,a gazdaságban jelenlev összes ár közül a bérek és a fizetések -a munka ára- a legfontosabb. (Samuelson-Nordhaus, 1990). Heller Farkas magyar közgazdász szerint:,,azoknak a jövedelme, akik anélkül, hogy a termelés kockázatát magukra vállalnák, munkájukkal vesznek részt a termelésben, munkajövedelem. Ez a munka természete szerint munkabér vagy tisztviseli fizetés. Az els a végrehajtó, a másik a termelés vezetésével és szervezésével kapcsolatos munka ellenértéke. (Heller, 1945). Mindkét nézet szerint a munkavállaló személyes közremködésével, képességének, tudásának hasznosításával járul hozzá a vállalat tevékenységéhez. A humánerforrással való gazdálkodás érték oldalának a bérgazdálkodást tekinthetjük, ugyanis az emberi munkának költségei vannak, felhasználása viszont hozamot eredményez. Tehát bérnek nevezhetjük mindazon foglalkoztatással járó költségeket, amelyek a munkavállaló számára jövedelemként jelennek meg. A bér, a teljes, küls, azon belül a közvetlen jövedelmek csoportjában található kategóriába tartozik: 35
Teljes jövedelem Bels jövedelem Küls jövedelem Karrierlehetségek Státus Közvetlen jövedelem Közvetett jövedelem Gazdagabb munka Kellemes légkör Egyéb Alapbér Változó bérelemek Kompenzáló jelleg bérelemek Ösztönz bérelemek Le nem dolgozott órákért járó elemek Természetbeni juttatások Érdekeltségi bérelemek Egyéb szociális juttatások 2. ábra A teljes jövedelem szerkezete A közvetlen jövedelem elemei 1) Az alapbér teszi ki a munkavállalók keresetének legnagyobb részét, így nagy szerepe van a teljes kompenzációban. Hozzá viszonyítják általában %-ban a kompenzáció többi elemét (pótlékokat, jutalmat, prémiumot, teljesítménybónuszt, stb. ) is. Besorolásuk szerint létezik: Munkakörhöz kötött alapbér: a munkakör relatív szervezeti értékét fizetik meg. Személyi besoroláson alapuló alapbér: a képességek, ismeretek alkalmazásának hatását és a készséget bérezik. 36
Vegyes besorolású alapbér: alapja mind a munkakör, tehát az elvégzend feladat, mind a személyes képességek alkalmazásának bizonyos arányú figyelembevétele. A közvetlen jövedelem másik csoportja a változó bérelemekbl áll. Kompenzáló bérelemek körébe tartoznak a különböz pótlékok, melyeket a Munka Törvénykönyve vagy a Kollektív szerzdések írnak el. A munkakör sajátosságaihoz tartoznak. Pl.: éjszakai munka, több mszakos munkarend, nagyobb felelsség, különleges munkakörülmények, többletismeretek igénylése. Ezek az alapbér %-ban illetve fix összegben fizetendk. Ösztönz bérelemek: a) Az idbér esetében a,,teljesítményt a munka idtartamával mérjük. Akkor alkalmazzuk, ha a teljesítmény nem mérhet vagy költséges lenne mérni a munka folyamata gyakran megszakad, ingadozó a leterheltség a munkafeladatok gyakran változnak a munkafeladat bonyolult vagy nagy figyelmet igényel a dolgozók nem tudják befolyásolni a teljesítményt Leggyakrabban az ügyféllel közvetlen kapcsolatban lev személyzet, a javítási munkákat végzk esetében, adminisztráció, vezetés területén alkalmazzák. Mivel a tiszta idbérnek nincs teljesítménynövel hatása, ezért ki kell egészíteni ösztönz elemekkel. b) A teljesítményhez kötött idbér (prémiumos idbér) az idbér és a teljesítménybér keveréke. Lényege, ha a munkavállaló egy meghatározott küszöbérték felett teljesít, bértöbbletet kap, ha saját hibájából ez alatt, akkor megfelel korrekciókat, szankciókat kell alkalmazni. 37
c) A teljesítménybér A munka pénzbeli díjazása a teljesítmény változásaitól függ elre meghatározott szabályok szerint. Ezen bérezési forma a pénz motiváló hatására épít, ugyanis szoros kapcsolatot létesít a teljesítmény és a bér között. Arra alapoz, hogy ha a dolgozók teljesítménye n, akkor a bérük is. Igaz ugyan, hogy ennek korlátai vannak, ugyanis az emberi teljesítményt más tényezk is befolyásolhatják. Ahhoz, hogy ez megfelelen mködjön, jól szervezett ösztönzési rendszert kell kialakítani. Típusai: Az ösztönzés iránya szerint mennyiség növelésére ösztönz (db, kg stb. ) minség javítására ösztönz (selejtarány, panaszok száma) gazdasági mutatók javítására ösztönz ( bevétel, költségcsökkentés) Az ösztönzés intenzitása szerint lineáris bér egyenes arányban n a teljesítménykritérium teljesítésének mértékével. 3.3. A vállalkozás bérezési rendszere A Zala Volán Rt. bérrendszere A Zala Volán Rt.-nél a munka díjazása és a munkavállalók részére járó egyéb juttatások a Kollektív szerzdésben kerülnek rögzítésre. Az Rt.-nél az alábbi bértáblázatokban meghatározott munkaköri besorolási kategóriákat és az ahhoz rendelt minimál béren alapuló tarifális bértételeket kell alkalmazni, amelyek emelésének mértékében a szerzd felek (KKVSZ. - KKSZ. - ZVSZSZ.) évente állapodnak meg. A bérkategóriákban megállapított legkisebb munkabér alatt az Mt. 143. -ában foglaltak értendk, ami 2002. január 1-tl 50.000,-Ft/f/hó. A tarifális bérek a törvényes munkaidnek megfelelen kerültek megállapításra. 38