LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 1. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. január 31. Tartalom Oldal Határozatok 2/2012. KMPJE jogegységi határozat... 2 Utasítások 1/2013. (I. 14.) LÜ utasítás az ügyészség Informatikai Biztonsági Szabályzatáról... 6 2/2013. (I. 31.) LÜ utasítás az ügyészség Biztonsági Szabályzatáról... 7 Személyi hírek Elismerés... 7 Kinevezések... 8 Áthelyezés és kinevezés... 9 Áthelyezések... 9 További kinevezés módosítások... 9 Kirendelés és megbízás... 10 Megbízások... 10 Szolgálati viszony megszûnések... 11 Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére... 11 Tárgy- és számmutató az Ügyészségi Közlöny 2012. évi évfolyamához... Melléklet
2 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám Határozatok A Kúria 2/2012. KMPJE jogegységi határozata A Kúria héttagú jogegységi tanácsa a legfõbb ügyész által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ jogegységi határozatot: I. Az ügyész a fél jogainak gyakorlására törvény által feljogosított absztrakt közjogi jogalany. Azokban a polgári peres vagy nemperes eljárásokban, amelyeket külön törvény alapján indít vagy amelyeket ellene indítanak, felperesként, illetve alperesként vesz részt az eljárás valamennyi szakaszában. Az ügyészt mint absztrakt közjogi jogalanyt az illetékes ügyészi szerv képviseli, amely eljárási szakaszonként változhat. II. Azokban a polgári perekben, amelyekben a jogvita tárgya ügyészi szerv által kötött szerzõdésbõl eredõ igény, vagy ügyészi szerv által szerzõdésen kívül okozott kár megtérítése, félként a Legfõbb Ügyészség jár el. Indokolás I. A legfõbb ügyész a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. (1) bekezdés a) pontjára és 33. (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta. Indítványában rámutatott, hogy a 2012. január 1-jétõl hatályos, az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 26. (1) bekezdése és 27. (1) bekezdés a) pontja egyértelmûsíti a Pp. 9. (4) bekezdését, mely jogszabályi rendelkezések helyes értelmezése alapján polgári perben félként az ügyész, és nem az ügyészség járhat el. A bírósági gyakorlatban ez a jogszabályi változás eltérõ értelmezésekhez vezetett, melyek az alábbiak szerint foglalhatók össze. A bíróságok egy része az ügyész perképességét nem fogadta el, jogképességének hiánya miatt a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Más bíróságok az ügyész által benyújtott keresetlevelet, elõterjesztett kérelmet befogadták, az ügyet érdemben elbírálták, de az érdemi határozatukban valamely fõügyészséget tüntették fel felperesként, kérelmezõként. Voltak olyan bíróságok is, amelyek az ügyész keresetindítási jogosultságát teljes egészében elfogadták, és érdemi határozatukban ennek megfelelõen az ügyészt tüntették fel felperesként, kérelmezõként. A bírósági gyakorlatban kialakult eltérõ jogértelmezésekre tekintettel a legfõbb ügyész a jogegységi tanács határozatának meghozatalát abban az elvi kérdésben kérte, hogy az Ütv. 26. (1) bekezdésében és a 27. -ában szabályozott ügyészi hatáskört a polgári peres és nemperes eljárásokban mely eljárásbeli jogalany gyakorolhatja. II. III. A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfõbb ügyész képviselõje útján megismételte a jogegységi indítványban kifejtett azon álláspontját, amely szerint 2012. január 1-jétõl, a részben megváltozott jogi szabályozás alapján biztosított ügyészi hatásköröket a polgári peres és nemperes eljárásokban az ügyész mint speciális jogalany gyakorolhatja. Álláspontja szerint az ügyész a jogalkotó rendelkezése szerinti speciális céllal: a közérdek védelmében, a törvénysértések megakadályozása, illetve kiküszöbölése érdekében jár el, ezért a polgári perek közjogi felhatalmazás alapján fellépõ résztvevõjének minõsül. Az indítványban megjelölt jogkérdés eldöntésekor a Kúria az alábbi jogszabályokra volt tekintettel. Az Alaptörvény 29. cikk (2) bekezdése értelmében a legfõbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám 3 Az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény rendelkezései az ügyészségnek az igazságszolgáltatás közremûködõjeként gyakorolt büntetõjogon kívüli közérdekû feladat- és hatásköreit részletesen meghatározzák. A 26. (1) bekezdése szerint az ügyész a törvényben biztosított hatásköreit a törvénysértés kiküszöbölése érdekében elsõsorban bírósági peres és nemperes eljárások megindításával (perindítási jog), valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslat elõterjesztésével gyakorolja (a továbbiakban együtt: fellépés). A 27. (1) bekezdése értelmében az ügyész a) a perben felperesként vagy az ellene indított perben alperesként vesz részt, b) a mások között folyó perben törvény felhatalmazása alapján felléphet, vagy c) a más által indított perbe törvényben meghatározott esetben és módon beléphet. A (2) bekezdés alapján az ügyészt abban a peres vagy nemperes eljárásban, amelyet törvény alapján indít, vagy ellene indítanak, a féllel azonos jogok illetik meg. Az (5) bekezdés értelmében törvény perindításra jogosíthatja az ügyészt különösen: a) a nemzeti vagyonnal történõ rendelkezéssel, b) a közpénzek jogszerûtlen felhasználásával, c) a semmis szerzõdéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetésével, d) a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal, e) a környezet, természet és termõföld védelmével, f) magánszemélyek fogyasztói szerzõdései (általános szerzõdési feltételek) megtámadásával, g) családi jogállás megváltoztatásával összefüggésben. A (6) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekûségét vélelmezni kell. A 28. (1) bekezdése értelmében is a perindítási jog az ügyészt illeti meg. A 8. (3) bekezdése szerint az ügyészség szervezetét, mûködését és illetékességét törvényi keretek között a legfõbb ügyész utasítással szabályozza. Az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: LÜ utasítás) 34. (1) bekezdése szerint, ha a legfõbb ügyész egyedi vagy általános rendelkezése másként nem rendelkezik, a magánjogi tevékenységet az a fõügyészség, illetve az a helyi ügyészség látja el, amelyik az illetékes bíróság területén mûködik. Az ítélõtáblához tartozó ügyekben az ítélõtábla illetékességi területén mûködõ fellebbviteli fõügyészség jár el. A 37. úgy rendelkezik, hogy abban az eljárásban, amelyet az ügyész törvény alapján indít, vagy ellene indítanak, amelyben fellép, perbe lép vagy beavatkozik a bírósághoz intézett beadványban a speciális perbeli jogalany megjelölésére az ügyész kifejezést kell alkalmazni. Emellett kell zárójelben feltüntetni az adott eljárási szakaszban eljáró ügyész szervet. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 9. (1) bekezdése az ismertetett rendelkezésekkel összhangban megengedi, hogy az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indítson, ha a jogosult a jogainak védelmére bármely okból nem képes. Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet. A (2) bekezdés alapján, ha az ügyészt az (1) bekezdésben meghatározott keresetindítási jog illeti meg, de a perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet. Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság errõl az ügyészt értesíti. A (3) bekezdés rendelkezése szerint az ügyészt az általa indított perben, illetve fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el, ugyanakkor a (4) bekezdés alapján abban a perben, amelynek megindítására külön törvény jogosítja fel az ügyészt, vagy amelyet ellene lehet indítani, az ügyész a fél jogait gyakorolja. Az (5) bekezdés értelmében a bíróság elõtt az ügyészségrõl szóló törvény szabályai szerint illetékes ügyész jár el. IV. Az ügyészség alkotmányos helyzetének fontos jellemzõje az önállóság: az ügyészi szervezet és az azt irányító, vezetõ legfõbb ügyész az Országgyûlésnek beszámolni tartozik tevékenységérõl, de nem annak alárendelten mûködik, azaz alkotmányos feladatának teljesítése körében nem utasítható [42/2005. (XI. 14.) AB határozat, ABH 2005, 504, 519., 3/2004. (II. 17.) AB határozat, ABH 2004, 48, 62]. Az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos szervezet. További sajátossága az ügyészség közjogi helyzetének az, hogy alkotmányos feladatait és hatásköreit önálló szervezettel és feladatkörrel rendelkezõ alkotmányos szervként látja el. E szervezet hierarchikus alapon felépülõ,
4 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám szigorú alá-fölérendeltségi elv alapján mûködik, melynek élén a legfõbb ügyész áll, aki vezeti és irányítja az ügyészi szervezetet [3/2004. (II. 17.) AB határozat, ABH 2004. 48, 58.]. Jogi személyiséggel azonban az Ütv. 9. (1) bekezdése értelmében csak a Legfõbb Ügyészség rendelkezik. Az ügyészség alkotmányon alapuló feladata a vádképviselet és a törvényesség biztosítása. Utóbbi olyan közérdekvédelmi a jog által védett közérdek érvényesítésére irányuló funkció, amely alapvetõen elhatárolandó az igény állapotába került alanyi jog érvényesítésétõl. Az ügyészség a törvényesség biztosítását törvényességi ellenõrzési jogkörének gyakorlásán keresztül látja el, amely részben államigazgatási-, részben pedig magánjogi ellenõrzési körre terjed ki. [3/2004. (II. 17.) AB határozat]. Ez utóbbi körben jelent eljárási lehetõséget az ügyész perbeli szerepe. Az Alkotmánybíróság korábban az 1/1994. (I. 7.) AB határozatában akként foglalt állást, hogy az Alkotmány 51. (3) bekezdése alapján az ügyész eseti és konkrét polgári ügyekben való részvételének törvényi biztosítása nem eleve alkotmányellenes, az alkotmányossági összefüggések csak az egyes, konkrét felhatalmazást adó törvényi rendelkezések alkotmányossági vizsgálata során bírálhatók el. Mindezt a 2/2000. (II. 25.) AB határozatában azzal egészítette ki, hogy az Alkotmány 51. (3) bekezdésének második fordulata nemcsak az ügyészt hatalmazza fel arra, hogy a törvényesség érdekében fellépjen, hanem egyúttal jogalkotási felhatalmazást is tartalmaz az ügyészi fellépés feltételeinek és módjának törvényi szabályozására. Az Alkotmánybíróság említett határozatai az Alkotmány szóhasználata ellenére az ügyész (és nem a legfõbb ügyész vagy ügyészség) fellépésének kereteit határozták meg. Az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata alapján az állapítható meg, hogy az ügyész közremûködése a polgári jogviták elbírálásánál, illetve a közigazgatási ügyekben a közérdekvédelem elvét tekintve összhangban van az alkotmányos rendelkezésekkel. Az ügyészség közjogi jogállásából következik az is, hogy az ügyész perbeli fellépési joga nem a polgári jogból, hanem közvetlenül az Alaptörvénybõl, illetve a rá vonatkozó közjogi szabályozásból ered. Mindebbõl az a következtetés vonható le, hogy az ügyész perbeli jogképessége nem a személyeknek a magánjog talaján álló perbeli jog- és cselekvõképességéhez igazodik, azaz nem a Pp. 48 49. -aiban megjelölt kritériumokon, hanem a rá vonatkozó speciális szabályozáson alapul. V. A külföldi jogok jelentõs eltéréseket mutatnak az ügyész magánjogi jogosítványaival és az ezekhez kapcsolódó eljárási szabályokkal kapcsolatban. Az Európa Tanács az ügyész büntetõjogon kívüli hatásköreit elemzõ tanulmánya [CCPE-Bu (2008)4rev] 48 tagállam jogának vizsgálata alapján három csoportba sorolta az Európa Tanács tagállamait az ügyész magánjogi jogosítványaival kapcsolatban. Az elsõbe azok az országok tartoznak, amelyben az ügyész a büntetõjog körén kívül semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkezik. Ilyen például Észtország, Finnország, Norvégia, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság. A második csoportba azon országok tartoznak, amelyekben az ügyésznek csupán néhány rendkívüli esetben van magánjogi jogosítványa. Ilyen tagállam például Ausztria, Dánia, Németország, Görögország, Olaszország, Luxemburg és Szlovénia. Ezekhez képest az országok harmadik csoportjában az ügyész jelentõs magánjogi jogosítványokkal is rendelkezik. Ilyen Magyarország mellett például Belgium, Horvátország, Csehország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Oroszország. Ezekben az országokban az ügyész jogköre jellemzõen kiterjed egyes családjogi (pl. házasság semmisségének megállapítása, apaság megállapítása, örökbefogadással kapcsolatos eljárások), cselekvõképességi, fogyasztóvédelmi és kiskorúak védelmével kapcsolatos ügyekre. Az egyes külföldi országok megoldásai eltérnek a tekintetben is, hogy az ügyész a magánjogi jogosítványait hogyan gyakorolja, az ügyész által indított eljárások különbözõ fázisaiban ugyanaz a szervezet képviseli-e az ügyészséget. A spanyol polgári perrendtartás (Ley 1/2000, de 7 de enero, de Enjuiciamiento Civil) korábban az ügyészt jelölte meg a jogosítványok címzettjeként. E rendelkezéseket a spanyol jogalkotó módosította: a hatályos szabályozás az ügyészséget ruházza fel perbeli jogképességgel. E megoldás összhangban van azzal, hogy a spanyol jogban a fõügyészek tevékenységük során a legfõbb ügyész képviseletében járnak el. A francia polgári perrendtartás (Code de procédure civile) is az ügyészséget nevezi meg a magánjogi jogosítványok jogosultjaként, de nem mint jogi személyt, hanem mint absztrakt jogalanyt. A peres eljárásra vonatkozó illetékességi szabályok határozzák meg, hogy az ügyészséget az adott eljárásban melyik ügyészi szint képviseli. A holland polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) az ügyészséget nevesíti, az eljárására, hatáskörére vonatkozó szabályok szerint más-más szintû ügyészségi szervezet jár el a perben elsõfokon, másodfokon és a kasszáció során. A cseh polgári perrendtartás (Zákon è. 99/1963 Sb., obèanský soudní øád) szerint az ügyészség jár el a polgári peres eljárásokban. Az ügyészség magánjogi fellépésével kapcsolatos eljárás szervezeti szabályait az ügyészségrõl szóló törvény, míg a részletszabályokat a legfõbb ügyész utasítása tartalmazza, amely szerint jogorvoslati eljárásban a fellebbezést az elsõfokú eljárásban eljárt ügyészi szint nyújtja be, a másodfokú eljárásban azonban a másodfokú
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám 5 bíróság mellett mûködõ ügyészi szint jogosult eljárni; e rendelkezés megfelelõen alkalmazandó a felülvizsgálati eljárásra is. VI. VII. A Pp. 9. -a általános jelleggel nevesíti az ügyész feladatait a polgári perben. A perképességnek a 48 49. -okban található definíciója alapján az ügyész nem értelmezhetõ fogalom, mivel csak a Legfõbb Ügyészségnek mint intézménynek van a polgári jog szabályai szerint jog- és cselekvõképessége. Az Ütv. 27. -a szabályozza az ügyész részvételét a peres és nemperes eljárásokban, következetesen az ügyész kifejezést használva. A LÜ utasítás szerint az Ütv. 8. (3) bekezdésének felhatalmazása alapján elfogadott jogi norma 37. -a a bírósághoz intézett ügyészi beadványhoz kapcsolódva fejezi ki azt a törvényalkotói megközelítést, amely általánosan jelöli meg az eljárásban résztvevõ ügyészt. Tekintettel arra, hogy azok a törvények, amelyek az ügyészt keresetindításra jogosítják fel nem nevesítik az eljárásra jogosult ügyészséget, hanem egyszerûen csak az ügyész szót használják, levonható az a következtetés, hogy az ügyészség közérdekvédelmi feladatai körében az ügyész mintegy általános jogalany jár el. Az ügyész tehát sui generis jogalanyként indíthat keresetet, amihez nem szükséges az, hogy magánjogi jogalanyisággal (jogi személyiséggel), illetve a Pp. 48 49. -ai szerinti perbeli jogképességgel és perbeli cselekvõképességgel rendelkezzen. Mindebbõl az következik, hogy a törvényi felhatalmazás alapján eljáró ügyészt speciális, absztrakt jogalanynak kell tekinteni, aki tevékenysége körében az Ütv.-ben, illetve az Ütv. felhatalmazása alapján kiadott LÜ utasításban meghatározott ügyészi szerv útján jogosult eljárni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a speciális perbeli jogalany megjelölésére az ügyész kifejezést kell alkalmazni, zárójelben feltüntetve az adott eljárási szakban eljáró ügyészi szervet. Ennek azért is van fontos jelentõsége, mert az Ütv. és a LÜ utasítás szabályai szerint egy adott per különbözõ eljárási szakaszaiban más-más ügyészi szervezet járhat el, tehát más ügyészi szervezet jár el elsõfokon és más a fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárásban. Ha az ügyészt, mint speciális jogalanyt kell a törvényi felhatalmazás alapján eljáró félként feltüntetni, az egy-egy eljárási szakaszban szereplõ ügyészséget pedig a képviselõ jogállása illeti meg, az megoldja azt az egyébként nem ritkán elõforduló helyzetet is, amikor akár illetékességi probléma, akár áttétel, bíróság kijelölése vagy más ok miatt más bírósághoz kerül az ügyész által vagy ellene indított per. A bíróságoknak a LÜ utasítás rendelkezéseit is figyelembe véve a kifejtettek alapján csak akkor kell vizsgálniuk az eljáró ügyész jogosultságát, ha nem a bíróság illetékességi területéhez igazodó ügyészség ügyésze jelentkezik képviselõként. Ez esetben meg kell kívánni, a más illetékességi területen mûködõ ügyészség igazolja, hogy a legfõbb ügyész az adott ügybeni képviseletre ezt a szervezetet jogosította fel. A Pp. XX. fejezetében szabályozott közigazgatási perekben a Pp. 327/A. (1) bekezdése alapján az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha azt megelõzõen az Ütv. szerinti felhívásában megállapított határidõn belül a közigazgatási szerv a törvénysértést nem orvosolta. A már kifejtettek, valamint a Pp. 327/A. (1) bekezdésének megfogalmazása alapján az ügyészt közigazgatási perekben is absztrakt jogalanynak kell tekinteni, aki tevékenysége körében az Ütv.-ben, illetve az Ütv. felhatalmazása alapján kiadott legfõbb ügyészi utasításban meghatározottak szerinti ügyészi szervezet útján jogosult eljárni. Ugyanez irányadó abban az esetben, amikor az ügyész a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 20. (9) bekezdése alapján nemperes eljárást kezdeményez. Amikor az ügyészség hagyományos polgári jogi szerzõdéses jogviszonyból eredõ, vagy ügyészségi jogkörben okozott károk megtérítése iránti jogvitákban szerepel félként, értelemszerûen vizsgálni kell, hogy a perben félként megjelenõ ügyészi szervezet mint magánjogi jogalany perbeli jogképességgel rendelkezik-e. A jelenlegi jogi szabályozás alapján egyértelmûen megállapítható, hogy jogi személyiséggel kizárólag a Legfõbb Ügyészség rendelkezik. Bár az ügyészségrõl szóló 1972. évi V. törvény (régi Ütv.) ide vonatkozó rendelkezést nem tartalmazott, annak hatályossági idõszakára is levonható volt az a következtetés, miszerint jogi személyiséggel kizárólag a Legfõbb Ügyészség rendelkezik, és a bírósági gyakorlat is ezt állapította meg (BH 1992. 60.). Az ilyen perekben félként csak a Pp. 48 49. -ai szerint perbeli jogképességgel és perbeli cselekvõképességgel rendelkezõ Legfõbb Ügyészség járhat el.
6 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott [Bszi. 40. (2) bekezdése], és határozatát a Bszi. 42. (1) bekezdésének megfelelõen a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi. Budapest, 2012. december 5. Dr. Darák Péter s. k., a jogegységi tanács elnöke Dr. Osztovits András s. k., elõadó bíró Dr. Kalas Tibor s. k., bíró Dr. Tamáné dr. Nagy Erzsébet s. k., bíró Dr. Tóth Kincsõ s. k., bíró Dr. Török Judit s. k., bíró Dr. Wellmann György s. k., bíró Utasítások A legfõbb ügyész 1/2013. (I. 14.) LÜ utasítása az ügyészség Informatikai Biztonsági Szabályzatáról Az ügyészségérõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki: 1. Az ügyészség Informatikai Biztonsági Szabályzatát az utasítás mellékleteként 1 kiadom. 2. A szabályzatban foglaltak betartása minden ügyészségi alkalmazott kötelessége. 3. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész 1 A szabályzatot az ügyészségi intranet tartalmazza.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám 7 A legfõbb ügyész 2/2013. (I. 31.) LÜ utasítása az ügyészség Biztonsági Szabályzatáról Az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az ügyészi szervezet egységes mûködési biztonságának, vagyonvédelmének és az ügyészségi alkalmazottak munkahelyi biztonságának fokozása céljából a következõ utasítást adom ki: 1. Magyarország ügyészségének Biztonsági Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az utasítás mellékleteként 1 kiadom. 2. A Szabályzatban foglaltak betartása, illetve érvényre juttatása a hatáskörébe, munkakörébe tartozó feladatok tekintetében minden ügyészségi alkalmazott kötelessége. 3. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész 1 A szabályzatot az ügyészségi intranet tartalmazza. Személyi hírek Elismerés A legfõbb ügyész Furák Hortenzia tatabányai városi ügyészségi tisztviselõnek tanácsos címet adományozott.
8 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte dr. Judiné dr. Vida Angéla mb. legfõbb ügyészségi fõosztályezetõ-helyettes ügyészt szolgálati helyén, a Közérdekvédelmi Fõosztályon, az Általános Közigazgatási Jogi Osztály osztályvezetõ ügyészi kinevezésének érintetlenül hagyása mellett fõosztályvezetõ-helyettes ügyésszé; dr. Bodor Krisztina Gabriella Gyõr-Moson-Sopron megyei fõügyészségi ügyészt szolgálati helyén közérdekvédelmi szakági, dr. Székely Tamás Ákos mb. Vas megyei fõügyészhelyettest szolgálati helyén büntetõjogi szakági fõügyészhelyettessé; dr. Halmos Krisztina Ilona mb. legfõbb ügyészségi osztályvezetõ-helyettes ügyészt szolgálati helyén, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályon osztályvezetõ-helyettes ügyésszé; dr. Kovács Edit mb. ajkai, dr. Kozák Ottó János címzetes fõügyészségi ügyész, mb. karcagi, dr. Palyov Ágnes mb. mezõtúri járási vezetõ ügyészeket és dr. Szilágyi Péter makói járási ügyészségi ügyészt szolgálati helyükön vezetõ ügyésszé; Sziliné dr. Séber Anita Nógrád megyei fõügyészségi ügyészt, dr. Gellért Károly Árpád miskolci járási ügyészségi ügyészt és dr. Várkonyi Judit mb. kecskeméti járási ügyészségi csoportvezetõ ügyészt szolgálati helyükön csoportvezetõ ügyésszé; dr. Domán Ildikó Augusztát a Központi Nyomozó Fõügyészséghez, dr. Gelányi Anikó budapesti X. és XVII. kerületi ügyészségi alügyészt fõvárosi kerületi ügyészséghez, dr. Molnár Szabolcs nyíregyházi városi ügyészségi alügyészt szolgálati helyén ügyésszé; dr. Erdõdy Gyulát a Pécsi Nyomozó Ügyészséghez, dr. Madarassy-Nemes Ágnest a Pásztói Járási Ügyészséghez, dr. Markó Szörényt, dr. Rozsnyai Lillát és dr. Szabó Imre budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi megbízottat fõvárosi kerületi ügyészséghez alügyésszé; dr. Juhász-Pintér Attilát fõvárosi kerületi ügyészséghez, dr. Keserû Barna Arnoldot a Gyõri Járási Ügyészséghez ügyészségi fogalmazóvá; dr. Tardi Henriettet fõvárosi kerületi ügyészséghez ügyészségi megbízottá.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám 9 Áthelyezés és kinevezés A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Nagy Krisztina mb. dunakeszi járási vezetõ ügyész, budakörnyéki vezetõhelyettes ügyészt a Dunakeszi Járási Ügyészséghez és egyidejûleg kinevezte vezetõ ügyésszé. Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Német Zsolt budakörnyéki ügyészségi csoportvezetõ ügyészt a Legfõbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályára, legfõbb ügyészségi ügyészi; dr. Herbel Krisztina szegedi járási ügyészségi ügyészt a Csongrád, dr. Tátrai Tímea Erzsébet budakörnyéki ügyészségi ügyészt a Pest, Tresóné dr. Percze Dorisz balassagyarmati járási ügyészségi ügyészt a Nógrád és dr. Ujpál Tamás miskolci járási ügyészségi ügyészt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fõügyészséghez fõügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Kádár Ernõ kecskeméti járási ügyészségi ügyészt a Ceglédi Járási Ügyészséghez, dr. Csaba Viktória Nikolett salgótarjáni járási ügyészségi fogalmazót a Nyíregyházi Járási Ügyészséghez, dr. Németh Zoltán György debreceni nyomozó ügyészségi fogalmazót a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészséghez, dr. Vigh Edit pápai járási ügyészségi fogalmazót a Soproni Járási Ügyészséghez. Az mb. Veszprém megyei fõügyész áthelyezte dr. Füzesséry Anita veszprémi járási ügyészségi ügyészt a Veszprémi Nyomozó Ügyészséghez. További kinevezés módosítások A legfõbb ügyész dr. Szende Gyula címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, pestvidéki nyomozó ügyészségi vezetõ ügyészt áthelyezte a Ráckevei Járási Ügyészséghez ügyészi munkakörbe, dr. Ragó Ernõ pestvidéki nyomozó ügyészségi vezetõhelyettes ügyész kinevezését akként módosította, hogy szolgálati helyén ügyészi munkakört lát el.
10 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám Kirendelés és megbízás A legfõbb ügyész kirendelte dr. Kállai Gábor Pest megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyészt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez és egyidejûleg megbízta a vezetõ ügyészi feladatok ellátásával. Megbízások A legfõbb ügyész megbízta dr. Bodony István legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyészt szolgálati helyén, a Büntetõbírósági Ügyek Fõosztályán a fõosztályvezetõ ügyész; dr. Kalmár Gyula Heves megyei fõügyészhelyettest szolgálati helyén a fõügyész; dr. Rózsa Zsolt Pest megyei fõügyészségi osztályvezetõ ügyészt szolgálati helyén a közérdekvédelmi szakági fõügyészhelyettes; dr. Görömbei Róbert tiszaújvárosi járási ügyészségi ügyészt és dr. Keresztes Mónika budapesti közérdekvédelmi ügyészségi ügyészt szolgálati helyükön a vezetõ ügyész; dr. Csuha Krisztián tatabányai járási ügyészségi ügyészt, dr. Neumann Zsuzsanna budapesti közérdekvédelmi ügyészségi ügyészt és dr. Ratatics Zsuzsanna pestvidéki nyomozó ügyészségi ügyészt szolgálati helyükön a vezetõhelyettes ügyész; dr. Szécsiné dr. Latkóczy Mónika Bács-Kiskun megyei fõügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Magánjogi Csoport, dr. Valez Tibor Pest megyei fõügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Nyomozás Felügyeleti és Jogorvoslati Csoport, dr. Asbóth László szombathelyi járási ügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Gazdasági Büntetõjogi Csoport, dr. Kondorosi András budakörnyéki ügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Gazdasági Büntetõjogi Csoport, dr. Miskolczi Ivett tatabányai járási ügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Kiemelt és Gazdasági Ügyek Csoport csoportvezetõ ügyész feladatainak ellátásával.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám 11 Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik dr. Gulyás Erzsébet Zsófia legfõbb ügyészségi ügyésznek 2013. évi január hó 15. napjával, dr. Osvay Bernadett gödöllõi járási ügyészségi ügyésznek és dr. Bogdán József budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi fogalmazónak 2012. évi december hó 31. napjával, dr. Nagy Ildikó komáromi járási ügyészségi fogalmazónak 2013. évi január hó 6. napjával, Horváth Dezsõ Imréné legfõbb ügyészségi írnoknak 2013. évi június hó 30. napjával, Bakos Attila Tiborné legfõbb ügyészségi fizikai alkalmazottnak 2013. évi július hó 31. napjával, Dékmár Gyula Andrásné legfõbb ügyészségi fizikai alkalmazottnak 2013. évi június hó 30. napjával. Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. -ának (1) bekezdése és a 18. -ának (4) bekezdése alapján a legfõbb ügyész pályázatot hirdet a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya Tervezési és Projektkoordinációs Önálló Csoportjába legfõbb ügyészségi ügyészi, a Heves Megyei Fõügyészségre fõügyészi, a Fõvárosi Fõügyészség Közigazgatási Jogi Osztályára fõügyészségi osztályvezetõ ügyészi, a Fõvárosi Fõügyészség Magánjogi Osztályára fõügyészségi osztályvezetõ ügyészi, a Baranya Megyei Fõügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Csoportjába fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi és az Egri Nyomozó Ügyészségre ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11-12. -ai állapítják meg. A Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya legfõbb ügyészségi ügyészi álláshelyére való kinevezés jogszabályban nem szereplõ feltétele, hogy a pályázó angol nyelvbõl államilag elismert legalább középfokú komplex nyelvvizsgával rendelkezzen. A pályázatok elbírálásánál elõnyt jelent más idegen nyelvbõl szerzett középfokú nyelvismeret, továbbá a mûszaki vagy gazdasági felsõfokú szakképzettség, illetve a szakmai tapasztalat. A Heves Megyei Fõügyészség fõügyészi álláshelyére olyan határozatlan idõre kinevezett ügyészek vagy bírák pályázhatnak, akik legalább ötéves ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkeznek. A kinevezés további feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá a C szintû nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt.
12 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám A Fõvárosi Fõügyészség Közigazgatási Jogi és Magánjogi Osztálya osztályvezetõ ügyészi álláshelyeire határozatlan idõre kinevezett ügyészek vagy bírák pályázhatnak. A kinevezés további feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá az A szintû nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. A pályázatok elbírálásánál elõnyt jelent a közérdekvédelmi szakágban szerzett vezetõi tapasztalat. A Baranya Megyei Fõügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Csoportja fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyére történõ kinevezés jogszabályban nem szereplõ feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. Az Egri Nyomozó Ügyészség ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá a C szintû nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal az Üjt. 14. -ának (2) bekezdésében írt feltételektõl függõen három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. -a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges mûködés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellõzhetõ.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történõ elérhetõségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax szám, stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelõlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közremûködõ szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak az általa ellátott munkaköröktõl függõen egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. -a (4) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. -a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész az 5. (3) bekezdésében írt eset kivételével vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. -a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 6. (2) bekezdésében írt kivétellel külön felhívásra, kinevezését megelõzõen köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha elkésett, a hiányos pályázat benyújtója a kitûzött rövid határidõ alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt és a vagyon-nyilatkozatot említettek szerint külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám 13 A pályázatnak (egy példányban): a Legfõbb Ügyészség álláshelye esetében a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16.), a Heves Megyei Fõügyészség és az Egri Nyomozó Ügyészség álláshelye esetében a Heves Megyei Fõügyészségre (3300 Eger, Barkóczy u. 1.) és a Baranya Megyei Fõügyészség álláshelye esetében a Baranya Megyei Fõügyészségre (7623 Pécs, Jókai u. 26.) 2013. február 15-én 13 óráig, a Fõvárosi Fõügyészség álláshelyei esetében a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2013. február 18-án 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ három hónapon belül írásban értesítjük. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály
14 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette DR. GECSÉNYI LAJOS, a történettudományok kandidátusa és DR. MÁTHÉ GÁBOR, az állam- és jogtudományok kandidátusa szerkesztésében SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû könyvét. Mi és hogyan történt 1956 õszén? Miként roppant meg fokozatosan a diktatúra az októberig vezetõ hónapok során, mit tettek és mit akartak a forradalom vezetõi, miközben az utcákon már a tankok dübörögtek és a fegyverek ropogtak? És mit tettek a nagyhatalmak, melyek közül az egyik birodalma sáncait védte, a többi pedig az együtt érzõ kívülállás paravánja mögül figyelte a példátlan bátorsággal vállalt harcot és bukást. Hiteles választ a kérdések láncolatára aligha adhat más, mint a korabeli források tanúsága. Ez indította a kötet szerkesztõit arra, hogy az 50. évforduló elõestéjén mindabból, amit fontosnak tartanak, a forradalom elõzményeit, az odáig vezetõ utat, majd a hõsi küzdelem hátterében folyó hazai és nemzetközi tárgyalásokat, döntéseket, értékeléseket illetõen, egy kötetbe gyûjtve a történelemtudomány szabályai szerint ismét közzétegyék. Magyar, orosz, angol, amerikai, osztrák levéltárak anyagából válogattak, és használták az elsõdleges közlés helyének megjelölésével az eddigi publikációkat is. Olyan gyûjtemény jött így létre, amely, ha nem is hiánytalanul, de meghatározó elemeiben átfogja 1956 történetét. A kötet 768 oldal terjedelmû, ára 1500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: megrendeles@mhk.hu). -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Megrendelem a MEGRENDELÉS SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû, 768 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 1500 Ft áfával)... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelõ (cég) adószáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés:...... cégszerû aláírás
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám 15 A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette DR. GECSÉNYI LAJOS, a történettudományok kandidátusa és DR. MÁTHÉ GÁBOR, az állam- és jogtudományok kandidátusa szerkesztésében SUB CLAUSULA 1920 1947 címû könyvét. A magyar nemzet sorsfordulóit a XX. században négy dátum reprezentálja. 1920, 1947 a trianoni és a párizsi békeszerzõdés évei; 1956 a magyar forradalom világtörténelmi eseménye s 1989 az európai integrációs folyamat kezdõ esztendeje. Az évszámok az európai történelem mikénti alakulásának is meghatározó terminusai. A Sub clausula sorozat e kötete a két békeszerzõdés fõbb nemzetközi dokumentumainak bemutatására vállalkozott. A jelentõs részben elsõként nyilvánosságra kerülõ források olyan tények, amelyek kommentárt nem igényelve önmagukért beszélnek. Facta loquntur, fama volat. A jelenkori európai békék éve Magyarország számára a Trianon kis palotától a párizsi Quai de Orsayn fekvõ külügyi palotáig töretlenül húzódik. Ezt példázzák a közzétett dokumentumok. A kötet 1328 oldal terjedelmû, ára 2500 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: megrendeles@mhk.hu). -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Megrendelem a MEGRENDELÉS SUB CLAUSULA 1920 1947 címû, 1328 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 2500 Ft áfával)... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelõ (cég) adószáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés:...... cégszerû aláírás
16 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2013. évi 1. szám TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 240 mm) 327 540 hátsó borító 408 630 1/2 fekvõ (174 120 mm) 173 310 álló (87 240 mm) 173 310 1/4 álló (87 120 mm) 93 810 Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen 22 737 Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként 19 239 Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése (megrendeles@mhk.hu, agazati@mhk.hu, fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson. A szerkesztésért felelõs: dr. Lajtár István. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: kozlonybolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233, e-mail: kozlonybolt@mhk.hu). 2013. évi éves elõfizetési díj: 16 620 Ft, fél évre: 8910 Ft, negyedévre: 4605 Ft. HU ISSN 0133-8242 (Nyomtatott) HU ISSN 2063-1995 (Online) Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.0113 Lajosmizse
TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ AZ ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI ÉVFOLYAMÁHOZ
2 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ TÁRGYMUTATÓ* A adatkezelési szabályzat (2) 90 Á általános, szakági és célvizsgálatok (körlevél) (6) 215 áthelyezések (1) 68 (2) 110 (3) 125 (4) 141 (5) 156 (6) 223 (7) 271 (8) 294 (9) 308 (10) 333 (11) 353 (12) 516 B büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyelete (1) 55 büntethetõség elévülés miatti megszûnésének bírósági ügyszakban történõ megelõzésével kapcsolatos ügyészi feladatok (4) 140 Büntetõ Törvénykönyv (7) Melléklet Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések és egyes törvények módosítása (12) 362 büntetõbíróság elõtti ügyészi tevékenységrõl szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosítása (1) 64 E egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bûnügyi statisztika elektronikus adatfelvitelének és nyilvántartásának bevezetése (6) 214 mûködtetése érdekében szükséges koordináció és Bûnügyi Statisztikai Munkacsoport létrehozása (10) 327 statisztikáról szóló körlevél (6) 219 elismerések (6) 220 (7) 269 (8) 292 (9) 307 (10) 331 (12) 514 * A zárójelben lévõ szám a közlöny számát, az utána következõ az oldalszámot jelzi.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ 3 emlékeztetõ az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény, továbbá az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás egyes rendelkezéseinek értelmezéséhez (12) Melléklet F felhívás szakmai tudományos tanácskozáson való részvételre (7) 276 fogva tartási helyeken, a közösségi szálláson és a befogadó állomáson bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség (12) 511 formanyomtatvány megszüntetése és új formanyomtatvány bevezetése (12) 512 formanyomtatványokról szóló körlevél módosítása (12) 513 GY gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátása (2) 101 H halálozások (1) 70 (2) 111 (3) 143 (6) 224 (7) 275 (8) 295 (10) 336 (11) 351 I igazolványok érvénytelenítése (1) 71 (2) 111 (3) 126 (4) 158 (7) 275 (8) 310 (10) 336 igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosítása (7) 234 instruálási körlevél (6) 218 J Jogesetmegoldó Verseny országos döntõjének eredménye (12) 518
4 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ K kinevezések (1) 68 (2) 109 (3) 125 (4) 141 (5) 156 (6) 222 (7) 269 (8) 292 (9) 307 (10) 331 (11) 352 (12) 515 módosítása (1) 68 (2) 110 (3) 125 (4) 142 (5) 157 (6) 223 (7) 272 (8) 294 (10) 334 (12) 517 kirendelések (1) 69 (5) 142 (6) 157 (7) 272 (8) 309 (10) 335 (11) 354 (12) 517 kitüntetések (3) 124 (8) 292 Kozma Sándor tudományos pályázat díjazottjai (6) 225 kötelezõ gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárás kezdeményezése (9) 306 közszolgálati tisztviselõkrõl szóló törvénnyel összefüggõ átmeneti, módosuló és hatályát vesztõ szabályok, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítása (3) 122 L lakásbizottsági tagsági megbízás (12) 519 legfõbb ügyész tudományos pályázati felhívása (10) 336 Legfõbb Ügyészség alapító okirata (1) 71 egyes gazdálkodási szabályairól szóló 6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás módosítása (4) 138
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ 5 M megbízások (1) 70 (2) 110 (3) 126 (4) 142 (5) 158 (6) 224 (7) 273 (8) 295 (9) 309 (10) 335 (11) 355 (12) 517 minõsített adatok védelmének biztonsági szabályzata (1) 2 N nemdohányzók védelme (7) 266 nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó fontos és bizalmas ügyészségi munkakört betöltõ személyek meghatározása (12) 503 O Országos Kriminológiai Intézet szervezete és mûködése (6) 209 Ö öltözködési elõírásokról szóló körlevél (10) 329 P pályázati felhívás alügyészi állások betöltésére (2) 114 (3) 131 (5) 161 (6) 231 ügyészi állások betöltésére (1) 75 (2) 112 (3) 128 (4) 143 (5) 159 (6) 229 (7) 275 (8) 296 (9) 310
6 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ (10) 341 (11) 356 (12) 519 ügyészségi fogalmazói állások betöltésére (1) 77 (5) 163 visszavonása (10) 343 S sajtó számára adható tájékoztatás rendje (10) 322 SZ szolgálati viszony megszûnések (1) 70 (2) 111 (3) 143 (4) 158 (5) 224 (6) 274 (7) 295 (8) 309 (10) 335 (11) 355 (12) 517 T tájékoztató a lakásépítési alap 2011. évi felhasználásáról (3) 126 Ü ügyész polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség elõlegezésének és viselésének részletes szabályai (8) 290 ügyészek továbbképzése (11) 348 ügyészi szervezet fenntarthatósági céljai, valamint az ügyészség 2011. évi környezetvédelemre kiható adatait feldolgozó fenntarthatósági jelentésében a 2012. és 2013. évre megfogalmazott és teljesítendõ költségkímélõ intézkedései (11) 346 szervezetben használatos egyes formanyomtatványokról szóló 2/2007. (ÜK. 2.) fõov. körlevél módosítása (5) 154 (10) 330 (12) 513 ügyészség közérdekvédelmi feladatai (1) 29 szervezete és mûködése (6) 170 szervezetérõl és mûködésérõl szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosítása (8) 291 (10) 324 ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseirõl és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosítása (10) 327 (12) 505
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ 7 jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosítása (6) 214 (11) 347 (12) 504 munkaidõt érintõ oktatói (vizsgáztatói) tevékenysége (11) 351 gépjármû- és menetlevél-nyilvántartó rendszer bevezetése (11) 347 használata (11) 352 informatikai eszközök kezelésével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 18/2006. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosítása (3) 123 V vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosítása (1) 27 (7) 268 Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetésérõl szóló 9/2007. (ÜK. 12.) együttes fõov körlevél módosítása (12) 513
8 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ SZÁMMUTATÓ * Jogszabályok 2012. évi V. törvény (kivonatos közlés) (3) 122 2012. évi C. törvény (7) Melléklet 2012. évi CXVII. törvény (7) 234 2012. évi CCXXII. törvény (12) 362 35/2012. (VIII. 15.) KIM rendelet (8) 290 Utasítások 1/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (1) 2 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (1) 27 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (1) 29 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (1) 45 5/2012. (I. 27.) LÜ utasítás (1) 55 6/2012. (I. 27.) LÜ utasítás (1) 64 7/2012. (I. 27.) LÜ utasítás (1) 66 8/2012. (II. 16.) LÜ utasítás (2) 90 9/2012. (II. 16.) LÜ utasítás (2) 101 10/2012. (III. 30.) LÜ utasítás (3) 123 11/2012. (IV. 5.) LÜ utasítás (4) 138 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás (6) 170 13/2012. (VI. 15.) LÜ utasítás (6) 209 14/2012. (VI. 25.) LÜ utasítás (6) 214 15/2012. (VI. 29.) LÜ utasítás (6) 214 16/2012. (VII. 16.) LÜ utasítás (7) 266 17/2012. (VII. 19.) LÜ utasítás (7) 268 18/2012. (VIII. 24.) LÜ utasítás (8) 290 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás (10) 322 20/2012. (X. 24.) LÜ utasítás (10) 324 21/2012. (X. 27.) LÜ utasítás (10) 327 22/2012. (XI. 13.) LÜ utasítás (11) 346 23/2012. (XI. 13.) LÜ utasítás (11) 347 24/2012. (XI. 16.) LÜ utasítás (11) 347 25/2012. (XI. 16.) LÜ utasítás (11) 348 26/2012. (XII. 7.) LÜ utasítás (12) 503 27/2012. (XII. 21.) LÜ utasítás (12) 504 28/2012. (XII. 21.) LÜ utasítás (12) 505 43/2012. (X. 18.) BM NGM LÜ együttes utasítás (10) 327 * A zárójelben lévõ szám a közlöny számát, az utána következõ az oldalszámot jelzi.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ 9 Körlevelek 1/2012. (VI. 30.) LÜ körlevél (6) 215 2/2012. (VI. 30.) LÜ körlevél (6) 218 3/2012. (IX. 30.) LÜ körlevél (9) 306 4/2012. (X. 31.) LÜ körlevél (10) 329 5/2012. (XI. 30.) LÜ körlevél (11) 351 1/2012. (IV. 30.) LÜ h. körlevél (4) 140 2/2012. (XII. 31.) LÜ h. körlevél (12) 511 1/2012. (V. 31.) fõov. körlevél (5) 154 2/2012. (VI. 30.) fõov. körlevél (6) 219 3/2012. (X. 31.) fõov. körlevél (10) 330 4/2012. (XI. 30.) fõov. körlevél (11) 352 5/2012. (XII. 31.) fõov. körlevél (12) 512 6/2012. (XII. 31.) fõov. körlevél (12) 513 7/2012. (XII. 31.) együttes fõov. körlevél (12) 513
10 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2012. ÉVI TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ A MAGYAR KÖZLÖNY LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ megjelentette Hargitai József Jogi fogalomtár címû kiadványát A jogi fogalomtár a magyar jog szakmai fogalmainak gyûjteménye és részben magyarázata. Közel 15 000 szócikkben, a jogforrásra hivatkozva, tartalmazza a magyar jogban használt fogalmakat, és ahol indokolt, magyarázza a fogalom jelentésének tartalmát. Átfogja valamennyi jogág, az európai jog, valamint a nemzetközi jog által használt fogalmakat is. Elemzi azokat a fogalmakat, amelyeket a jogágak, valamint az egyes jogágakon belül is, egymástól eltérõ tartalommal használnak (pl. alkalmatlan, elévülés, arányosság, elismerés), vagy azokat a fogalmakat, amelyekre nézve több eltérõ tartalmú legáldefiníció is létezik (pl. közeli hozzátartozó, engedélyes, lakóhely). Megmagyarázza azokat a mozaikszavakat, amelyek EU-csatlakozásunkkal kerültek a jogrendszerbe. ( DNS-profil, EMOGA, EUROPOL, FIFO-módszer, EINECS stb.) A könyv nemcsak a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak, valamint a jogi pályára készülõknek hasznos kézikönyv, hanem azoknak is, akik a mindennapi életben szeretnének eligazodni egy szakmai nyelv dzsungelében. A kiadvány 1712 oldal terjedelmû. Ára: 1400 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: megrendeles@mhk.hu). MEGRENDELÉS Megrendeljük a Jogi fogalomtár címû kiadványt (ára: 1400 Ft áfával)... példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelõ (cég) adószáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás