s f livatala kcc. /l0 S`ikc etfi : 2011 OK T 2 8. országgyűlési képvisel ő Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökéne k módosító javaslat Helybe n Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslathoz a Házszabály 94. -a és 102. (1) bekezdése alapján az alábbi terjesztjük elő : módosító javaslato t 1. A törvényjavaslat a következő új IX. fejezettel és 351. - 359. -okkal egészül ki : 351. E fejezet alkalmazásában : 1.nettó árbevétel : IX. Fejezet KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI AD Ó Értelmez ő rendelkezése k a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitel t vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzbe n kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóró l és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámol t ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatóságga l elszámolt az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatot t jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatóságga l elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztráció s adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)g) alpontokban foglalt eltérésekkel,
2 b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál : a kapott kamatok és kamatjelleg ű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a ne m pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügyle t (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe.a számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó m űködési költségekkel,a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), a z egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjelleg ű bevételekkel,a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a ne m biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával és a Kártalanítási Alappal szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetés i eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel ) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségéne k nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözet e tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, d) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelvea nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal é s kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel ) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségéne k nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözet e tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföld i székhely ű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél : a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló-készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás ab),c) ésd)alpontok valamelyikében említet t szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti nettó árbevétel, fl lakásszövetkezet, társasház, (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító. énztár iskolaszövetkezet a büntetés-véli eha'tásért felel ős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelez ő foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából közhasznú, kiemelked ően közhasznú nonprofit. azdasá_i társasá a TIG Tartalék! azdálkodási Nonprofi t Kft. a KHVT Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kiemelked ően Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási tevékenységb ől származó, a) pont szerinti nettó árbevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységb ől származó nettó árbevételneka társasház és a lakásszövetkezet bels ő szolgáltatásból származó árbevétele,
3 g) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, a 26. ponta)ésb)alpontja szerinti vállalkozónál : a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott általánosforgalmi adó nélküli ellenérték növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelr ől szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni ; 2.eladott áruk beszerzési értéke:a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetébena vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya al á tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezet ő vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésr e fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelvea kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értéké t az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette ; 3. közvetített szol ' áltatások értéke : az adóalan által saját nevében vásárolt és a harmadi k személlyel (a megrendel ővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerz ődésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott ) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója isa szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendel ővel kötött szerz ődésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást i s értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. ponta)alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozó i teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette ;" 4. alvállalkozói teljesítések értéke:az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendel őjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti írásban kötött vállalkozás i szerz ődéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a közvetített szolgáltatásnak nem minősül ő szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített ú1 ( a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megel őzően vagy azt követően els ő ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerz ődé s alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nett ó árbevételét, ha azzal a 22. ponta)alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette ;" 5.anyagköltség:a kett ős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyaköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya al á tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezet ő vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelvea kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési
4 értékeként, a 40. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette ; 6. alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége:a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költsége, figyelemmel a Tao tv. 31. -a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra, 7. agglomerációs település:a budapesti agglomeráció területrendezési tervér ől szóló törvény 1/1. számú melléklet szerinti települések. Azadókötelezettség, az adó alanya 352. A külön törvényben meghatározott közösségi személyszállítási szolgáltatáso k finanszírozásához szükséges források kiegészítése céljából az e törvényben meghatározott közösségi közlekedési adót kell fizetni. 353. (1) Adóköteles minden Magyarország területén végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: vállalkozási tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. (3) E törvény alkalmazásában vállalkozó : a gazdasági tevékenységet saját nevében é s kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző : a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mez őgazdaságiőstermelő z feltéve, hogyőstermel ői tevékenységéb ől származó bevétele az adóévben a 600 000 forinto t meghaladja, c) a jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a vízgazdálkodási társulat, az erd őbirtokossági társulat és a végrehajtói iroda. Azadó alapja 354. Vállalkozási tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozó teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Azadó mértéke, adókedvezmén y 355. (1) Az adó évi mértéke az adóalap a) 1%-a a fővárosban és az agglomerációs településeken, b) 0,5%-a minden más településen
5 (2) A vállalkozó az általa foglalkoztatottak részére a személyi jövedelemadóról szól ó törvény rendelkezései szerint a helyi közlekedés céljára biztosított utazási bérlete k ellenértékét a fizetend ő közlekedési adó összegéből levonhatja. AzadóelóZeji mejzállapítása és az adó megfizetése 356. (1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - adóel őleget köteles a (3 ) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűlom az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtássa l egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóel őleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. (2) Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallás-benyújtá s esedékességét követő második naptári hónap els ő napjával kezd ődő 12 hónapos időszak. (3) Az adóköteles tevékenységét az adóév közben kezd ő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, az el őlegfizetési id őszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezeté s kezdő na 'ától az azt követő adóév els ő félévének utolsó na.'ái _ ter'edő időtartam. (4) Nem kell adóel őleget bejelenteni, bevallani : a) az adóköteles tevékenységet jogel őd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettsé g keletkezésének adóévében, b) az adóalanyként megsz űnő vállalkozónak, tovább á c) arra az el őlegfizetési id őpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóel őleget. (5) A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege : a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor a z el őlegfizetési időszakra fizetendő adóel őleg első részletének összege az adóévet megel őző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 12. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az el őlegfizetési id őszakra fizetendő adóel őleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, b) ha az adóévet megel őző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakr a fizetendő adóel őleg els ő részletének az összege az adóévet megel őző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos id őszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 12. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az el őlegfizetési időszakra fizetendő adóel őleg második részletének összege a z adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megel őző adóév naptári napjai alapján 1 2 hónapos id őszakra számított összeg fele. (6) A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által a z adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az el őlegfizetési id őszakra id őarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóel őleg-fizetési id őpontokra egyenl ő arányban megosztott - bejelentett összeg. 357. (1) Az adóel őleg megfizetésének időpontja az adóév harmadik hónapjának 12. napja és kilencedik hónapjának 12. napja. (2) Az adó bevallásának és megfizetésének id őpontja az adóévet követő év 150. napja
6 358. (1) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A közösségi közlekedési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állam i adóhatóság látja el. 359. (1) A városok és megyei jogú városok esetében a települési önkormányzat és a törvényben meghatározott agglomerációja területén tevékenységet végz ő vállalkozásoktól beszedett közösségi közlekedési adót legalább 90%-ban az adott település és törvénybe n meghatározott agglomerációja közösségi közlekedésének fenntartása érdekében a helyi önkormányzatnak a közösségi közlekedés fenntartására szolgáló támogatására kell felhasználni, amennyiben az önkormányzat helyi közösségi közlekedést fenntart. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást Budapest és törvényben meghatározot t agglomerációja esetében a F ővárosi Önkormányzatnak a közösségi közlekedés fenntartásár a szolgáló támogatására kell felhasználni. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatás nem lehet több, mint a bevételekkel nem fedezett indokolt költségtérítés mértéke. (4) A közösségi közlekedési adóból befolyó, az (1)-(3) bekezdés szerint átengedett adóbevétel feletti bevételek a mindenkori költségvetési törvényben meghatározottak szerin t kizárólag a közösségi közlekedés fenntartására és fejlesztésére fordíthatók. (5) A befizetett közösségi közlekedési adónak az (1)-(2) bekezdés szerinti hányadát a z önkormányzat javára az adóhatóság folyamatosan utalja át." 2. A törvényjavaslat 351. -a az alábbiak szerint módosul : 351. (1) E törvény a (2) (10) bekezdésekben foglalt kivétellel a kihirdetést követ ő napon lép hatályba. (2) A 181., 186., 190., 200. (1) bekezdése 324 (2) bekezdés 2011. december 1-jén lép hatályba. (3) A 1 9., 10. (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 12. 20., 21. (1) és (3) bekezdése, 22. 59., 60. (1) és (2) bekezdése, 61. 63., 67. (1) bekezdés, 69., 71. 83., 84. (1) és (2) bekezdése, 85., 88., 90. 92., 96. (1) bekezdése, a 97. (1) bekezdése, 99., 101. 180., 182. 185., 187. 189., 192., 193., 196., 198. 199., 200. (2) bekezdés, 201. 207., 209. 226., 228. 232., 234. 237., 242., 246. 248., 252. 316., 318. 323., 324. (1) bekezdés, 325. 335., 337. 344., 351-359. valamint az I. melléklet 2. pontja, a 2 10. mellékletei 2012. január 1-jén lép hatályba. (4) A 347. 2012. január 2-án lép hatályba. (5) A 194. 2012. február 1-jén lép hatályba. (6) A 96. (3) bekezdése 2012. május 1-jén lép hatályba. (7) A 60. (3) bekezdése, 64., 65. (1) bekezdése, 68., 70., 84. (3) bekezdése és 86., 87., 89., 96. (4) bekezdése és 97. (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba. (8) A 21. (2) és (4) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba. (9) A 227., 233. (1) bekezdése, 249. 251., 317. 2013. január 1-jén lép hatályba.
7 (10) A 208. és 233. (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba. (11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nettó munkabérek e törvény rendelkezései miatti esetleges csökkenésének ellentételezése, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelések ösztönzése érdekében szükséges kompenzáció szabályait rendeletbe n állapítsa meg." Indokolá s Az arányos közteherviselés elvének érvényesítése és a helyi közösségi közlekedé s fenntarthatóságának biztosítása érdekében indokolt a közösségi közlekedési adó bevezetése. Az adó az iparűzési adó mintáját követi, azzal a különbséggel, hogy az adóhatóság i feladatokat az állami adóhatóság látja el. Budapest, 2011. október 26. G örgy István Fidesz Magyar Polgári Szövetség Rogán Antal Fidesz Magyar Polgári Szövetség Németh Zoltán Fidesz Ma_ ;.r ' ri S ivetség Bagdy Gábor KD N?