2014. nyár José Cura Miklósa Erika Rost Andrea Bemutatók: Az árnyék nélküli asszony Trójai játékok, A Szilfid Íphigeneia Tauriszban OperaKaland Kocsis Zoltán
Beköszöntő Kedves Barátaim! J. MENZEL Őszinte örömmel tölt el, hogy ismét Budapesten lehetek. Rengeteg emlékezetes percet töltöttem Magyarországon színházi és filmes munkáim során, és most Budapest egyik leggyönyörűbb létesítményében fogok dolgozni. Ezt a várost mindig is a kultúrájáért szerettem leginkább: sokszor eszembe jutnak az esték abban a negyedben, ahol laktam esténként számos elegánsan öltözött embert láttam az utcákon, amint éppen színházba tartanak. Bizonyára tudják, hogy nem vagyok operarendező, ennek ellenére színpadra állítottam néhányat, és úgy vélem, igen sikeresek lettek. Rendkívül izgatott vagyok, hogy ismét foglalkozhatok Mozarttal, ugyanis nagy kedvencem rendeztem például a Don Giovannit is a Český Krumlov-i Forgószínházban. Bevallom, a Magyar Állami Operaház legtöbb énekesét még nem ismerem személyesen, de nagyon várom már a találkozást! Szívélyes üdvözlettel: Jírí Menzel OPERABÉRLETEK 2014 2015 BÉRLETVÁLTÁS 2014. JÚNIUS 30-IG Ahol kinyílik a világ Leblanc Gergely balettművész www.opera.hu 3
6 38 40 45 63 54 MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ SZÍNHÁZ MAGYAR NEMZETI 3 KEDVES BARÁTAIM! Jiří Menzel beköszöntője 6 A HITELESSÉG KÖTELEZ José Cura 10 A MEGTARTÁS KÜZDELME Az árnyék nélküli asszony 12 SZÜLETÉSNAPI SZIMFONIKUS EST VILÁGSZTÁROKKAL 16 SZTÁRESŐ AZ OPERÁBAN 20 EGY 18. SZÁZADI KORTÁRS Íphigeneia Tauriszban 22 MINDENKINEK MEGADOM A LEHETŐSÉGET Trójai játékok/a Szilfid 26 LÉLEGZETELÁLLÍTÓ BALETTÓRÁK Modern+1 28 GYEREKEKET AZ ERKELBE 30 MOZART A CIRKUSZBAN 33 ERKEL ÚJRAFESTVE Ötletpályázat az Erkel Színház homlokzatára 36 DIÁKFÓKUSZ ÚJRATÖLTVE OperaKaland 38 NŐI SZEREPEK SZÍNPADON ÉS AZ ÉLETBEN Interjú Miklósa Erikával és Rost Andreával 42 MESÉS UTAZÁS A varázsfuvola A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ MAGAZINJA FELELŐS KIADÓ: KIADVÁNYKONCEPCIÓ: SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG: ARCULAT: 44 NYITOTT VOLT A VILÁG AZ OPERA ÚJ FILMJÉRE 2014/15-ös évadkampány 52 KITÜNTETETTEK AZ OPERA HÁZA TÁJÁRÓL 55 HA MÁJUS, AKKOR SEREGI-DÍJ 56 ÖRÖK CSILLAGOK NYOMÁBAN Aleszja Popova, Bajári Levente 60 EMLÉKEINKBEN ÖRÖKKÉ... Komlóssy Erzsébet, Andor Éva, Déry Gabriella 62 IN MEMORIAM FISCHER ANNIE 63 AZT KELL FIGYELNI, AMI A HANGOK KÖZÖTT VAN Interjú Kocsis Zoltánnal Ókovács Szilveszter főigazgató dr. Turkovics Monika mb. marketing- és kommunikációs igazgató Rajkó Veronika Fidelio Média Kft. 1066 Budapest, Nyugati tér 1., tel.: (1) 476-0320 Mátai és Végh Kreatív Műhely KORREKTOR: NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: NYOMDA: CÍMLAPFOTÓ: HIRDETÉSFELVÉTEL: Megjelenik 15 000 példányban. ISSN 1789-4093 Endreiné Szemők Ildikó Mátai és Végh Kreatív Műhely Keskeny és Társai 2001 Kft. SZERZŐK: Balogh Gyula Becze Szilvia Filip Viktória Gara Márk Gurubi Ágnes Jászay Tamás Krupa Zsófia Molnár Kinga Oláh András Pallós Tamás Papp Tímea Szentgyörgyi Rita Zsoldos Dávid Cuibar hirdetes@opera.hu FOTÓ: Cuibar, Csibi Szilvia, Csillag Pál, Gács Tamás, Herman Péter, Kenéz László_NF, Nagy Attila, Operaház fotóarchívuma, Tomas Opitz, Marcus Lieberenz, Julia Wesely 4 5
Címlapon Címlapon TOSCA Fotó: Nagy Attila TOSCA Fotó: Nagy Attila José Cura szerencsénkre rendszeres vendég Magyarországon, s bár koncertezett dalokkal, dirigált már szimfonikus zenekart koncerteken, azért legismertebb szerepében, operaénekesként sem kell nélkülöznünk. Az Operaházban idén márciusban Mario Cavaradossiként lépett színpadra, a következő szezonban pedig Otello szerepét alakítja majd. Papp Tímea José Cura nem szereti, ha sztártenorozzák, mert nem fontos számára a minősítő jelző. Sőt azt sem szereti, ha csak énekesnek tekintik, hiszen eredetileg karmesterként végzett, de tanult zeneszerzést is, úgyhogy teljes joggal leginkább muzsikusnak vallja magát. Mindezek mellett foglalkozott fotózással, később zenei, színházi és vizuális tapasztalatait ötvözve rendezett operát, amihez még díszletet is tervezett. Életrajzára tekintve egyértelmű, hogy a műfaj utánpótlás-nevelése is érdeklődésének egyik fókusza: a British Youth Opera egyik alelnöke olyan társakkal, mint Janet Baker vagy Bryn Terfel, rendszeresen tart mesterkurzusokat, a londoni Royal Academy of Music professzora. Ha pedig nem csupán a munkájáról, hanem a világ dolgairól beszélgetünk vele legyen az az argentin elnök politikája, a fociválogatott teljesítménye Lionel Messivel az élen, egy nem a zenei teljesítményt értékelő kritika vagy épp egy olyan interjú, amiről a megjelenés és a fordítás után derült ki, hogy a művész mondatait csak nyomok ban tartalmazza, a Madridban élő Curáról hamar kiderül, mindenről markáns véleménye van, nem köntör falaz, de mindezt humorral nem kevés szarkazmussal! teszi, kegyetlenül őszintén, kritikusan és ami talán ennél sokkal fontosabb: kegyetlenül önkritikusan. A show-bizniszben a tenor olyan, mint a bikaviadalon a torreádor. Rá figyel mindenki. Caruso, Pavarotti, Domingo mindenki ismeri a nevüket. A tenornak komoly követelményeknek kell megfelelni. Ne legyen túl intelligens, sőt ha kicsit hülye, pláne nem baj, ez még a szexepiljévé is válhat idővel. Ha meg néhány kiló túlsúlyt szed fel, külön előny, mert még jól is állhat neki. Két dolgot azonban nem tehet: nem lehet jóképű és nem lehetnek kérdései. Hat éve mondta ezeket nekem egy külső kerületi művelődési házban, egy próba előtt, amikor az ifjú muzsikusokból álló Óbudai Danubia Zenekar élén egy jótékonysági koncert keretében a Requiem dirigálására készült. Ma is tartja magát ehhez a listához, és kiegészíti egy nagyon fontos, ám számos kollégája által mégis figyelmen kívül hagyott dologgal: az életkorral. A test jel a színpadon, azt a ruha még formálhatja, összetarthatja, az ősz hajszálak festékkel, parókával elrejthetők, a ráncok azonban letagadhatatlanok férfiaknál, nőknél egyaránt. Nem lehet valaki egy életen át bohém, ugyanígy örök Alfredók sincsenek. És bármennyire is elhiszi valaki, hogy a hangja egyre csak érik, egyre nagyobb kifejezőerővel bír, a közönség visszajel zé se i egy idő után egyértelművé teszik, hogy a voce is veszít fényéből, karakteréből. Sorol néhány olyan operaénekest, akik szerinte túlságosan ragaszkodnak a pályához, és hiába az 6 7
Címlapon KÁEL CSABA, JOSÉ CURA, ÓKOVÁCS SZILVESZTER Fotó: Valuska Gábor egykor fényes név, túl a karrier zenitjén mára hitelüket elvesztették, és inkább nevetségessé váltak. José Cura meggyőződése, hogy egy énekesnek tudnia kell nemet mondani, és épp a sokat emlegetett hiúság miatt, hogy ne törje össze egyetlen előadás alatt (rosszabb esetben már a színpadra lépés pillanatában) a magáról nehéz munkával kialakított képet. Példának a Traviatát hozza fel, azt, hogy még mindig hívják Alfredo szerepére. De a valóságban egy huszonéves fiú apja mennyire tud hiteles lenni a színpadon az ifjú Germont-ként? teszi fel a költői kérdést, amit gyorsan meg is válaszol. Higgye el, nincs az a távolság, amennyiről a néző ezt elhiszi rólam! Kedves operaházak, jöhetnek tehát az ajánlatok az idős Germont-ra! Otello szerepével, amit néhány éve már énekelt magyar közönség előtt, az életkor miatt nincs is probléma. Harmincnégy éves volt, amikor a velencei mórként először színpadra lépett, féltették is sokan, hogy ennyire fiatalon tenorok nem szokták felvenni a repertoárra a Verdi-művet. Azóta a világ számos operaházát meghódította alakításával, a 2007-ben a barcelonai Liceuban felvett előadás vonatkozási pontnak számít, és hozzáöregedett a figura valós életkorához. Amit minden Otellójánál kiemelnek, az a hangbeli mellett a színészi teljesítmény, a mély és zsigeri, drámai erő, az intenzíven megélt, szenvedélyes és sokrétű szerepformálás. Gondolhatnánk, a színpadon könnyedén alakítja ezt a meglehetősen szélsőséges férfit. Cura azonban cáfolja, hogy a szerep és a saját egyénisége között bármilyen hasonlóság lenne, hiszen a hétköznapi impulzivitáshoz már csak a sokat emlegetett kora miatt is inkább bölcsesség párosul. Alakításának titka az elmélyült elemzés, zenei és színészi tekintetben egyaránt. Minderről február 8-án és 11-én mi magunk is meggyőződhetünk, amikor Budapesten, a Magyar Állami Operaházban José Cura Otellóját fogjuk látni. o 8
Premier Premier A megtartás küzdelme Közel száz évvel az 1919. októberi bécsi premier után végre Budapesten is megszólal Az árnyék nélküli asszony: az Opera régi adósságát törleszti Strauss-sorozatának legújabb bemutatójával, amit Szikora János állít színpadra. Jászay Tamás Minden arra utal, hogy a tárgy és témája nehezen érthető, és hogy mindent meg kell tenni, hogy a lehető legvilágosabbá tegyük írja a szerző, Richard Strauss librettistájának, Hugo von Hofmannsthalnak a közös munka egy korai fázisában. A kortársak és az utókor változatos, az odaadó rajongástól a heves elutasításig terjedő reakciói arról tanúskodnak, hogy ezt nem sikerült maradéktalanul megvalósítania az Elektra, A rózsalovag és az Ariadné Naxoszban után negyedik alkalommal is együtt dolgozó szerzőpárosnak. A bécsi bemutatóval maga a komponista sem volt elégedett, tudjuk azt is, hogy a premiert követő nyolc előadásból egyet sem volt hajlandó vezényelni. Míg a kritikusok némelyike a librettót kárhoztatta (Julius Korngold kegyetlen szavai szerint Az árnyék nélküli asszonynak is van árnyékos oldala: a szövegkönyv ), a közönséget elsősorban a történet nehezen követhető és még nehezebben lefordítható szimbolizmusa bizonytalanította el. A bőséges kifogásokra mintegy válaszol Fodor Géza, aki monumentális, ám ingatag építménynek tartja a végeredményt, s aki szerint ha nem analitikusan és szintetizálóan hallgatjuk az operát, hanem mintegy csak vitetjük magunkat a Strauss-zene hullámai által, a problémák nem tűnnek föl, e zene ihletett szépsége, tematikus és színbeli gazdagsága, s főleg élan vitalja elfedi a hiátusokat, és kivételes érzéki gyönyörűséget ébreszt. Az első világháború sötét éveiben nagy kihagyásokkal készülő mesés történet, Az árnyék nélküli asszony kapcsán legtöbbször a szellemvilágot és a földieket egyetlen összetett példázatban összekapcsoló bizarr cselekményt szokás felemlegetni. A két szerző a gyermekáldást nélkülöző házasság sivárságáról rétegzett jelképiséggel beszél: ahogy A rózsalovagnál a Figaro házasságát, itt A varázsfuvolát használták ihlető párhuzamként. Mozart és Strauss operáját elsősorban a két darab mély humanizmusa, továbbá a próbatételek, a boldogság keresése, a gonosznak hitt bölcs atya és más motívumok kapcsolják össze, de a mellékszereplőkben vagy a zenében is felfedezhetők hasonlóságok. A fent elmondottak magyarázhatják azt a tényt, hogy világszerte a legnagyobb operaházak is csak nagy ritkán vállalkoznak Strauss szavaival az utolsó romantikus opera, Az árnyék nélküli asszony repertoárra tűzésére. Ezért is tekintettünk kivételes várakozással az Andrássy úti palota szépen gyarapodó Strauss-szériájának legújabb eleme elé: az elmúlt száz évben Strauss operáit és balettjeit ugyan több mint hétszáz alkalommal adták elő az Operaházban, ám az árnyékot kereső császárné históriája eddig nem talált utat a budapesti színpadra. Az operát Szikora János jegyzi rendezőként, aki 1989-es, ma is repertoáron lévő Salome-bemutatója után most újra a német komponistával foglalkozik. A különös történet Horesnyi Balázs nagyszabású terében és Zoób Kati látványos jelmezeiben elevenedik meg az Opera színpadán. A divattervező kevés színházi munkája alapvetően Szikora János rendezőhöz kötődik: Esterházy Péter drámája, a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok és Marcel Proust regényfolyama, Az eltűnt idő nyomában után most Richard Strauss következik az együttműködések sorában. A három előadás persze három nagyon különböző világ, a rejtélyesség, a megfoghatatlanság, a sok megfejtésre váró jelkép valahol mégis összekapcsolja őket. Meg az, hogy az összetett szüzsének vannak olyan mélyrétegei, melyeket a textil nyelvén kifejezőbben lehet elmesélni, mint szavakkal vagy gesztusokkal. Zoób Kati azt mondja, könnyen dolgozik Szikorával, akivel jól értik egymást, mivel a rendező pontosan megfogalmazott kulcsmondatokkal segíti az ő munkáját. Az árnyék nélküli asszony előadásában a megtartás küzdelme és az ezzel járó kín szenvedés volt számukra a lényeges. Hogyan vagyunk képesek felismerni és megőrizni a gazdagságunkat? Hogyan azonosítjuk és óvjuk meg azokat a lehetőségeket, amiket az élettől kaptunk? A színpadon a szegény emberek, a császári udvar, továbbá az égiek viselete három, karakteresen más, de egyformán kortárs stílust képvisel: a minimál designtól az haute couture-ig tart a skála, amiben Zoób Kati gondol ko dott. Így született meg egy nem létező, de annál tetszetősebb új irány, a kortárs art deco, ami legalább annyit merít az opera keletkezési idejének, a bő száz évvel ezelőtti Európának az ízeiből, mint napjaink divatjából. Halász Péter, az előadás karmestere az opera zenei világa kapcsán beszél egyfajta szintézisről: az Elektra bombasztikus és az Ariadné Naxoszban kamarazenei megközelítése fonódik egymásba a nagyszerű alkotásban, ami szerinte azért is különbözik a korábbi sikeres Strauss Hofmannsthalegyüttműködésektől, mert szemben azok konkrét cselekményével egy varázslatos, szimbólumokban gazdag történetet mesél el. Ami az énekesek és a zenekar számára is óriási kihívást jelent: amellett, hogy az öt főszereplő rendkívül ne héz, embert próbáló szólamot énekel, a karmester feladata, hogy a monumentális partitúrát minél plasz tikusabban tudja életre kelteni a több mint száz zenésszel közösen. A cél, hogy a dinamikailag széles pa letta mellett motivikusan is érthetően szólaljon meg a zene, vagyis úgy, hogy az aprólékosan kidolgozott részletek mellett létrejöjjön a nagy egész íve is. o 10 11
Arcok az árokból Arcok az árokból A Richard Strauss150 Fesztivál keretében június 9-én szimfonikus estet rendeznek a zeneszerző műveiből a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának az Opera együttesének muzsikusai részvételével. Az esten Pinchas Steinberg, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagya dirigál, közreműködik a kiváló német szoprán, Ricarda Merbeth. Balogh Gyula PINCHAS STEINBERG Fotó: Nagy Attila Kedvelem Richard Strauss zenekari muzsikáit, operáit, de azt azért nem mondanám, hogy mindegyiket válaszolja a világhírű karmester, Pinchas Steinberg, a június 9-i budapesti Strauss-est karmestere, arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya Strauss műveihez. A koncerten a Serenade op. 7, a Négy utolsó ének és az Imigyen szóla Zarathustra szerepel. Az esten elhangzó művekről az izraeli állampolgárságú, hatvankilenc éves dirigens megjegyezte, hogy nagyszerű darabokról van szó, amelyeket Strauss életének különböző szakaszaiban szerzett, ezek mind részei a repertoárjának. A kritikusok szerint Steinberg specialitásai közé tartozik Strauss műveinek zenei megjelenítése. A szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy a dirigensnek különleges érzéke van a gyengédség légkörének megteremtéséhez. Ez azonban csak külcsín, a későbbi káoszra való rávezetés. A bírálók azt is megjegyzik, hogy RICARDA MERBETH LOHENGRIN Fotó: Marcus Lieberenz Steinberg igazi tekintélyként vezényel, ragaszkodik az eredeti mű pontos átültetéséhez. Steinberg az Egyesült Államokban sajátította el a hegedűművészet alapjait, Berlinben viszont a zeneműírással ismerkedett meg. Karmesteri tanulmányait Milánóban végezte. Nagy hatást gyakorolt rá az 1985-ben elhunyt olasz karmester, Antonio Votto, akit Riccardo Muti szellemi atyjának is tartottak, s a milánói Scalában vezényelt számos művet. Steinberg 1974-ben a nyugat-berlini RIAS Szimfonikus Zenekarral debütált karmesterként. 1986 és 1993 között állandó vendége volt a Bécsi Állami Operaháznak. Vendégkarmesterként egyebek mellett fellépett az 1979-es Wrexfordi Fesztiválon, valamint 1981- ben a Covent Gardenben, a Királyi Operaházban. 1989 és 1996 között a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekara, 2002 és 2005 között pedig a svájci Orchestre de la Suisse Romande vezető karmestere volt. Mint ismert, a világhírű karmestert idén februárban a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökkarnagyának választották. Steinberg kérdésünkre elmondta, néhány hónap telt csak el, amióta betölti ezt a tisztséget, de igen jó tapasztalatai vannak a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával az Opera együttesével kapcsolatban. Az a két zenemű, amelynek a budapesti Operaházban a karmestere voltam a Saloméról, illetve a Parsifalról van szó, nagy sikert aratott a közönség körében. Azt is tudakoltuk az elnök-karnagytól, hogy mit dirigál még a közeljövőben Budapesten. Sosztakovics-, Verdi-, Wagner-, Bartókés Mahler-műveket is vezénylek majd mondta. 12 13
Arcok az árokból A Strauss-esten fellép az elismert és Magyarországon is népszerű német szoprán, Ricarda Merbeth is. Az énekesnő az elmúlt években két alkalommal is szerepelt Budapesten, 2011 júniusában és 2013 júniusában Elzát alakította Wagner Lohengrinjében, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Ricarda Merbeth Pincas Steinberg mellett egy sor világhírű karmesterrel dolgozhatott együtt, köztük Fischer Ádámmal, Philipp Jordannal, Seiji Ozavával, Ingo Metzmacherrel, Marek Janowskival, Daniele Gattival, Pierre Boulezzel, Christian Thielemannal. Szinte fel sem lehet sorolni, a zene hány fellegvárában lépett fel. Szívesen látott vendég a bécsi Operaházban, a milánói Scalában, továbbá New Yorkban, Párizsban, Toulouse-ban, Drezdában, Berlinben, Münchenben, Helsinkiben, Stockholmban, Zürichben, Sydney-ben és Tokióban. Kritikusai is pályafutása egyik csúcspontjaként emlegetik a Toulouse-ban a 2006/2007-es évadban színre vitt Az árnyék nélküli asszonyt, amelyben éppen Pinchas Steinberggel dolgozhatott együtt. A művet Nicolas Joel rendezte. Strauss-műveket a világ több pontján előadott, számos dicsérettel illették a Genovában bemutatott 14 ÓKOVÁCS SZILVESZTER, SOLYMOSI TAMÁS, PINCHAS STEINBERG Fotó: Nagy Attila Négy utolsó éneket. Gyakorta játszott Wagner-operákban is, 2007/2008-ban a Tannhäusert a tokiói Új Nemzeti Színházban vitték színre, 2012-ben pedig a Lohengrinben Elsa szerepét játszotta el, szintén a japán fővárosban. A sajtóban nagy elismeréssel fogadták Korngold A halott város című operájában nyújtott produkciójáért. Dicsérték egyebek mellett kivételes temperamentuma miatt is. Arra a kérdésre, hogy Strauss műveivel kapcsolatban milyen élményei voltak, így felelt: Az utóbbi tíz évben számos értékes tapasztalatot szereztem Richard Strauss műveivel kapcsolatban. A Daphné, Az árnyék nélküli asszony, a Salome, Az egyiptomi Heléna, A rózsalovag, valamint a Négy utolsó ének mind olyan művek, amelyeket különösképpen kedvelek változatosságuk, tartalmi mélységük és nem utolsósorban amiatt, mert zenei sokszínűségük nyomán igazi kihívást jelentenek az előadó számára. A repertoárom elsősorban Richard Wagner, Richard Strauss, Beethoven műveiből áll. Nyugodtan mondhatom, Strauss művei központi szerepet játszanak nálam. Éppen 2014 májusában és júliusában lépek fel a RICARDA MERBETH Fotó: www.ricardamerbeth.de Müncheni Állami Operaházban Ariadné szerepében, 2014 decemberében pedig Az árnyék nélküli asszonyban a császárnét alakítom. A Pinchas Steinberggel való közös munkáról a következőképpen vélekedik: Kellemes emlékeket őrzök 2006 szeptemberéről, a csodálatos Toulouse-i fellépésről, amikor első ízben épp az ő irányításával énekelhettem el a császárnő szerepét. Ezt követően 2008 októberében szintén ő volt a karmestere a Négy utolsó ének című zeneműnek, amelyet Prágában adtunk elő. Párizsban, a Bastille-ban 2009 szeptemberében A halott várost mutattuk be, ebben Marietta szerepét kaptam, 2013 februárjában pedig az Elektra című darabban Khrüszothemiszt alakítottam. Pinchas Steinberg azon karmesterek közé tartozik, akik mellett nagyon szeretek fellépni, a dirigálása biztonságot ad az ember számára. Öröm vele dolgozni. o KÖNYV SZÍNHÁZ ZENE ÁLLANDÓ AKCIÓK AJÁNDÉKKÁRTYA KONCERT- ÉS SZÍNHÁZJEGY ÁRUSÍTÁS BUDAPEST: VIDÉK: ALLEE Könyváruház - 1117 Bp., Váli út 3. ARÉNA Plaza Könyváruház - 1087 Bp., Kerepesi út 9. ÁRKÁD Könyváruház - 1106 Bp., Örs vezér tere 25. CAMPONA Könyvesbolt - 1222 Bp., Nagytétényi út 37-43. CORVIN Könyvesbolt - 1058 Bp., Blaha Lujza tér 1-2. CSEPEL Plaza Könyvesbolt - 1212 Bp., Rákóczi Ferenc út 154-170. DUNA Plaza Könyvesbolt - 1138 Bp., Váci út 178. EUROPARK Könyvesbolt - 1191 Bp., Üllői út 201. FLÓRIÁN Könyvesbolt - 1033 Bp, Flórián tér 5-9. KÖKI Terminál Könyváruház - 1191 Bp., Vak Bottyán u. 75. KÖNYVPALOTA - 1072 Bp., Rákóczi út 12. MAMMUT Könyváruház - 1024 Bp., Margit krt. 87-89. PÓLUS Center Könyvesbolt - 1152 Bp., Szentmihályi út 131. STOP.SHOP. Könyvesbolt - 1021 Bp., Hűvösvölgyi út 138. STÚDIUM Könyvesbolt - 1052 Bp., Váci utca 22. SUGÁR Könyvesbolt - 1148 Bp., Örs vezér tere WESTEND Könyvesbolt - 1062 Bp., Váci út 1-3. Budaörs, TESCO - 2040 Budaörs, Kinizsi út 1-3. Békéscsaba Könyvesbolt - 5600 Békéscsaba, Andrássy út 21. Debrecen, FÓRUM Bevásárlóközpont - 4029 Debrecen, Csapó u. 30. Dunaújváros, PARK Center - 2400 Dunaújváros, Kistemető u. 5. Eger, AGRIA Park - 3300 Eger, Törvényház u.4. Kaposvár, CORSO Bevásárlóközpont - 7400 Kaposvár, Áchim A. utca 4. Kecskemét Könyvesbolt - 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a Kecskemét, MALOM Bevásárlóközpont - 6000 Kecskemét, Korona u.2. Miskolc Könyvesbolt - 3530 Miskolc, Széchenyi út 56. Nagykanizsa, KANIZSA Center - 8800 Nagykanizsa, Táborhely u. 4. Nyíregyháza, KORZÓ Bevásárlóközpont - 4400 Nyíregyháza, Jókai tér 7. Pécs Könyvesbolt - 7621 Pécs, Irgalmasok utcája 6. Szeged Könyvesbolt - 6720 Szeged, Jókai u. 1. Székesfehérvár, SKÁLA - 8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 3-5. Szolnok, PELIKÁN Bevásárlóközpont - 5000 Szolnok, Ady Endre út 15. Tatabánya, VÉRTES Center - 2800 Tatabánya, Győri út 7-9. Veszprém, STOP.SHOP. - 8200 Veszprém, Dornyai Béla u. 4. Ingyenesen hívható Libri Vevőszolgálat: 06-80-254-274 www.libri.hu
JULIA NOVIKOVA Fotó: Nagy Attila HEIKO TRINSINGER PARSIFAL Fotó: Herman Péter KURT RYDL SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL Fotó: Csibi Szilvia THOMAS PIFFKA ARIADNÉ NAXOSZBAN Fotó: Nagy Attila FRANZ TSCHERNE ARIADNÉ NAXOSZBAN Fotó: Herman Péter ILDIKÓ RAIMONDI Fotó: Csibi Szilvia A százharminc éves Operaház teljes egészében a százötven éve született Richard Strauss életművének szenteli az idén ötéves Májusünnepet. Az évforduló alkal mából a teljes budapesti Strauss-repertoárt előadják: két héten keresztül hat opera látható két-két alkalom mal a zeneszerző legavatottabb karmester és énekes szakértőinek tolmácsolásában. Szentgyörgyi Rita A ciklus minden darabjára legalább két világsztár vendégművész jut az Elektrától a Salomén, A rózsalovagon, az Arabellán, az Ariadné Naxoszbanon át a május végén bemutatott opusz magnumig, Az árnyék nélküli asszonyig. Anger Ferenc művészeti igazgató szerint ez páratlan teljesítmény a világ operaházainak jubileumi Strauss-kínálatához képest. Emellett a a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának - az Opera együttesének tolmácsolásában Richard Strauss szimfonikus művei is felcsendülnek. Richard Strauss az egész világon a reneszánszát éli, és nem csak az évfordulónak köszönhetően mondja Anger Ferenc, aki személyesen is büszke arra, hogy az Ariadné Naxoszban színre vivőjeként olyanokkal együtt említik Strauss-rendezőként a nevét, mint Kovalik Balázs, Szikora János vagy Bereményi Géza Strauss a 20. század legnagyobb alkotóművésze az opera területén. Hihetetlenül sokszínű, emblematikus zeneszerző, aki nélkül a múlt század kultúrtörténete értelmezhetetlen. A Gesamtkunstwerk jegyében a mitológiai témák modern újraértelmezésével és feldolgozásával az ősi gyökerek egyetemességére hívta fel a figyelmet. Az egész életművének van egy olyanfajta üzenete, hogy majd meglátjátok, kétezer év múlva a mai dol gok is mennyire egyetemesek és ősi ek lesznek. A köztudatban úgy él, hogy idős korban nem hozott már létre maradandó alkotásokat, és kényte len volt lépést tartani a saját ifjúkori sikereivel. Az öregkori műveit, mint A hallgatag asszony, amit szintén megrendezhettem, éppolyan ékesszólóaknak gondolom, mint a fiatalkoriakat. A Strauss-fesztivál nyitódarabja Az árnyék nélküli asszony volt, amelyben Heiko Trinsingert láthattuk Barak szerepében. Az Európa-szerte keresett német bariton esseni bemutatkozásáról az Ariadné Naxoszbanban a kritika azt írta, hogy magával ragadóan énekli a tanítványa zsenialitását felismerő Zenetanárt. Trinsinger a Drezdai Keresztkórusban kezdte pályafutását, az ottani konzervatóriumban folytatta énektanulmányait. A Bajor Állami Opera ház és a Würzburgi Színház után a kilencvenes évek végén az esseni Aalto-Musiktheaterhez szerződött. A nagy baritonszerepek mellett az utóbbi években több Wagner-szerepet is vállal, mint a Trisztán és Izolda Kurwenalja, a Tannhäuser Eschenbachja vagy a Parsifal Amfortasa. Utóbbival Budapesten is bemutatkozott. Az Arabella címszerepét alakító Ildikó Raimondi érzékenységéről Strauss zenéje iránt a hazai közönség már tavaly is meggyőződhetett, amikor a Capricciót énekelte a Művészetek Palotájában. Könnyed-szellemes, s a végkifejletben még némi Marschallin-zamatú nosztalgiát-megilletődöttséget is érzékeltető Grófnőjét méltatta a hazai sajtó. A Bécsi Staatsoper magánénekesnője korábban már énekelte a Grófnőt Garmisch Partenkirchenben, a zeneszerző villájánál rendezett Richard Strauss-napokon. Az Arad mellől származó Raimondi repertoárján több mint negyven szoprán szerep található. Koncertprogramjában főként 20. századi szerzőket szólaltat meg, mint Schönberg, Zemlinsky, Wellesz Egon, Ernst Krenek. Manapság tanítással is foglalkozik, a Salzburgi Művészeti Akadémián daléneklésből tart kurzusokat. Negyedszázada Kurt Rydl nevéhez forrott Ochs legendás szerepe A rózsalovagban. Énekesi és színészi nagyságáról mi sem árulkodik jobban, mint az, hogy A megabasszus címmel könyvet írtak róla. A Staatsoper tiszteletbeli tagja, a kamaraénekes cím kitüntetettje a bécsi dalszínház korábbi budapesti vendégjátékán már megajándékozta a Kocsis Zoltán Straussról Magyarországon az érintett operákon kívül is számos más Richard Strauss-mű is van, amely még bemutatásra vár, és azt gondolom, hogy egy ilyen nagy formátumú mesternek a kevésbé jelentős művei is kifejezetten érdemesek a felfedezésre. Az utókor némileg nagyvonalúan teszi Strausst az utolsó romantikus kissé konzervatív dobozába, holott ő nemcsak nagyon is tisztában volt a 20. század első felének összes zenei irányzatával, hanem ha szükségesnek látta, használta is ezeket az eszközöket, például az Alpesi szimfóniában az eltévedt pásztort egy szeriális részlet illusztrálja lehet, hogy pont célzásképpen. Strauss-szal nem állt meg az idő ahogyan ezt egyes zenetörténészek láttatni szeretnék, hanem egyszerűen csak hű maradt a saját zenei kifejezésmódjához, nyelvéhez, amelyet az évtizedek alatt nemcsak tökéletesre csiszolt, hanem valószínűleg a lehetőségek végső határáig is fejlesztett. 16 17
Strauss Fesztivál hazai közönséget a vidéki báró stílusos, ironikus alakításával, a budapesti Wagner-napokon pedig Hagen szerepében láthattuk őt. Korunk egyik leghíresebb basszusa olyan fesztiválok visszatérő vendége, mint Bayreuth, Salzburg, Edinburgh, Bregenz, Monaco. Több mint nyolcvan szerepet őriz a repertoárján, amelyek közül legnagyobb sikerei közé tartozik a Parsifal Gurnemanza a milánói Scalában Riccardo Muti vezényletével, a Fidelio Roccója Lorin Maazel és Leonard Bernstein dirigálásával Salzburgban, New Yorkban, Washingtonban. A trubadúr Luna grófjaként fellépő Simone Piazzola mögött fiatal kora ellenére olyan fajsúlyos szerepek sorakoznak, mint a Pillangókisasszony Sharplesse, a Traviata Germontja, a PrintAd_190x120_June.ai 1 21/05/14 Stuart Mária Cecilje, a Simon Boccanegra Simonja, a Bajazzók Caniója vagy a Rigoletto címszerepe. Utóbbi alakítását Jesiben standing ovation fogadta, az olasz kritika a természeti adottságok és a kiváló hangképzés örömteli találkozásáról, érett művészekhez méltó színpadi tapasztalatról írt. A mindössze huszonkilenc éves lírai bariton Spoletóban debütált A trubadúrban, tavaly pedig a milánói Scala felújításában alakította Luna grófot. A pikk dámában, Figaro A sevillai borbélyban, a Faust Valentinja Robert Wilson rendezésében. Daniel Baren boim hívására öltötte magára először Almaviva gróf jelmezét a Berlini Staatsoperben. A Figaro házassága Almaviva grófját éneklő Artur Ruciński fényes, köny nyed baritonja mellett kül le mé ben is vonzó jelenség. Színpadi de bütálása Mozarthoz fűződik, A varázs fuvola Papagenójaként a Varsói Kamara operában. A Salzburgi Ünnepi Játékok folyóirata a legjobb énekesek közé sorolta 2010-ben. Jelentős alakításai 11:53 közé tartozik Anyegin, Jeleckij herceg És még hosszan lehetne sorolni az idei Májusünnep kiválóságait, az Ariadné Naxoszban Zerbinettáját éneklő Julia Novikovát, Bacchus szerepében Thomas Piffkát, a Salome címszerepében Nadja Michaelt, Herodeséban Jürgen Sachert, az Arabella és az Elektra karmestereit, Günther Neuholdot és Stefan Soltészt, a Salome dirigenseként pedig a világhírű Pinchas Steinberget, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának az Opera együttesének elnök-karnagyát. o BÉRLETSOROZAT A ZENEAKADÉMIÁN 2014/15 TÁMOGATÓ Emberi Erőforrások Minisztériuma ÍME, AZ EMBER - ŐSZ SZEZON BÉRLET ŐSZ+TAVASZ 8 koncert VÁSÁRY POKOL ÉS MENNY VON DOHNÁNYI VÉGZET PROKOFJEV SZERELEM ÉS HALÁL BRUCKNER SZÉPSÉG ÉS HIT 2014. SZEPTEMBER 16. 19:30 2014. NOVEMBER 2. 19:30 2014. DECEMBER 2. 19:30 2015. JANUÁR 13. 19:30 ÍME, AZ EMBER - TAVASZ PERÉNYI SCHUMANN BERLIOZ VARÁZSLAT ÉS SZENVEDÉLY KOCSIS HÁBORÚ ÉS BÉKE BARTÓK SZÜLOFÖLD 2015. FEBRUÁR 3. 19:30 2015. MÁRCIUS 6. 19:30 2015. ÁRPILIS 2. 19:30 2015. MÁJUS 22. 19:30 1. kategória Ft 34.000 2. kategória Ft 28.000 3. kategória Ft 22.000 4. kategória Ft 20.000 ÉVSZAK BÉRLET ŐSZ vagy TAVASZ 4 koncert 1. kategória Ft 18.000 2. kategória Ft 15.000 3. kategória Ft 12.000 4. kategória Ft 10.000 BARÁTI KÖR KEDVEZMÉNY 15% Bérletek 2014. június 30-ig vásárolhatók az ismert jegyirodákban és a www.odz.hu oldalon. HELYSZÍN ZENEAKADÉMIA Nagyterem 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8. Tel.: (06 1) 269 1178 /DanubiaZenekar VÁSÁROLJON MOST! www.odz.hu
Premier Premier Minden bizonnyal sok első találkozás zajlik majd az Operaházban idén júniusban, illetve októberben: lesznek, akiknek Christoph Willibald Gluck, másoknak Íphigeneia neve számít egyelőre isme ret lennek, és az is feltételezhető, hogy a közönség soraiból többeknek lesz újdonság az operarendező Alföldi Róbert. Papp Tímea Ha a Színházi adattárba beírjuk Gluck nevét, egyértelművé válik, hogy hiába az olyan különlegességek, mint az Íphigeneia Tauriszban 1957-es operaházi büfébeli (!) darabja az akkori stúdiós növendékek előadásában, Huszár Klára rendezésében, esetleg az Á la carte-tól A rászedett kádi 2011-ben egy szintén különleges helyszínen, a KOGART Galériában, a magyar operaszínpadokon nem túl gyakran játszott szerzőről van szó. Ha Euripidész Íphigeneia-drámáinak hazai produkciói után kutakodunk, akkor sem kapunk sokkal több találatot. Íphigeneia ismerős női név, de talán hirtelen nem is tudjuk, kihez köthető, ezért jöjjön egy vázlatos családfa. A szülők Agamemnon és Klütaimnésztra, a testvérek Elektra, Khrüszothemisz és Oresztész. Életének kulcskifejezései: trójai há ború, isteni beavatkozás (többszörösen is), halott apa, száműzetés, bosszú, testvéri szeretet, áldozathozatal. Az ókori, leginkább Euripidész drámája révén ismert téma ki tudja, miért a 18. században benne volt a levegőben: a történetből megannyi színmű és opera keletkezett, amelyek közül azonban elég kevés maradt fenn az utókor érdeklődésének rostáján. Racine műve alig szerepel a prózai színházak repertoárján, időnként előveszik Goethe azonos című művét amelynek bemu tatóját a Gluck-operapremierhez képest alig hat héttel korábban, 1779. április 6-án láthatta a weimari közönség, de a két dátum csak véletlen egybeesés, Piccinni és Jommel li azonos című operáit nagyítóval kellene keresnünk a világ dalszínházaiban és koncerttermeiben, ám ha Händel Orestéjét szeretnénk meghallgatni, több felvétel is a ren del kezésünkre áll. Gluck művének ősbemutatója 1779. május 18-án volt Párizsban, ahol az operaházzal kötött szerződés értelmében készült el az Iphigénie et Aulide, valamint az Orfeo ed Euridice (magyarul: Íphigeneia Auliszban, Orfeusz és Euridiké; mindkettő 1774), az Alceste és az Armide (magyarul: Alkésztisz, 1776; Armida, 1777) is. A négyfelvonásos darab librettóját Nicolas François Guillard jegyzi rá az Íphigeneia Aulisz ban állítólag olyan hatással volt, hogy lázas-rajongó verset írt a komponistához, lírája elsőrendű, dialógusaiban akció és reflexió tökéletes arányban van. A zeneszerző munkásságában sokáig két tendencia figyelhető meg: az egyik szinte figyelmen kívül hagyja az esztétikai élvezetet, kizárólag a drámai intenzitás minél pregnánsabb kifejezésére ügyel, míg a másik szerint az érzelmi hatáskeltés még a dramaturgiai követelményeket is felülírhatja. Az Íphigeneia Tauriszban az életmű utolsó jelentős zenés színházi darabjaként ötvözi a két utat, benne zene és dráma harmóniában olvad össze. Gluck az Alceste előszavában összefoglalta az opera műfaji megújításának elveit Berliozra, Wagnerre nagy hatással volt, az Íphigeneia Tauriszban pedig tökéletesen illusztrálja ezeket. Korában hihetetlenül modernnek és nemzetközinek számított, hiszen a francia és az olasz opera jellemzőit egyesíti. Megkérdőjelezhetetlen benne a balettbetét szükségessége és hossza, a jellemek és a szituációk pontosan kidolgozottak, árnyaltak, szorosan összetartozik szó és hang, a szöveg és a zene egymást erősíti, a brillírozásra, a technikai virtuozitás csillogtatására koncentráló hűvös forma lizmust és kizárólagos sztárkultuszt felváltja a zenekar, a szólisták, a kórus és a táncosok egymásra figyelése, egymásra történő reflexiója. Ennek a műnek a színpada tehát nem az addig rögzült konvencióké, mint ahogyan a Gluck-darab színrevitelére felkért, a műfajban jelentős gyakorlattal rendelkező, de az Operaházban először rendező Alföldi Róbert sem elsősorban kényelmes módon az ismert, bevettnek tekintett színházi kánon mentén dolgozik. Aki ezért sem nézett meg előadás-felvételeket, és azért sem, mert saját bevallása szerint nem szeret befolyásolódni. Persze a mű hangfelvételeit meghallgatja többször is, de ekkor csak a zenére figyel. Az opera mást, pontosabban mást is kíván, mint egy prózai munka: Természetesen a műfaj adottságaiból kiindulva igenis máshogyan kell készülni, hiszen mások a szabályok, máshogyan működik egy-egy színpadi jel. A legnehezebb eltalálni a megfelelő arányt, mert a zenénél komplexebben semmi sem hat szerintem a színpadon. Tehát ennek tudatában kell az egész előadást megkomponálni. Énektechnikai dolgokba nem szólok bele, hiszen azt az énekesek és a karmester sokkal jobban tudja, de hogy mit hogyan szeretnék hallani, abba igen. Azt mondja, nem dolgozik másképpen az énekesekkel, mint a prózai színészekkel, ugyanúgy elengedhetetlennek tartja a pontos elemzést és a pontos színpadi munkát, ami reményei szerint mindig előhozza azt a bizonyos színészi jelenlétet. Az előadás világára vonatkozóan, amelynek látványát Menczel Róbert jegyzi, Alföldi leszögezi: Nem lesz historizálás. És nem lesz konkrét aktualizálás sem, de fontosnak tartom, hogy ugyanúgy magunkra ismerjünk ebben az előadásban is, mint az utóbbi mun káimban. A lényeget tekintve nem készülök máshogyan, hiszen ugyanúgy az a célom, hogy jelen idejű és fon tos kérdésekkel teli, hiteles előadást hozzak létre. o 20 21
Premier Premier táncosokat. Ha egy táncos tehetséges és akar dolgozni, akkor mindenképpen előrébb fog jutni. Solymosi Tamás balettigazgatót az új balettestről a Trójai játékokról és A Szilfidről valamint a következő évadról kérdeztük. Gara Márk Miként került ez a két nagyon eltérő darab egy műsorba? Mindkettő mestermű. A Szilfid a romantika gyöngyszeme, amelyet nekünk, az ország egyetlen klasszikus együttesének játszanunk kell. Robert North koreográfiáját, a Trójai játékokat pedig a világon nagyon sokfelé sikerrel mutatták már be. A két darab valóban két végletet képvisel, de nem ehetünk csak túrógombócot, mert az unalmas lenne, éppen ezért szükséges, hogy a repertoárunkat tovább szélesítsük. Ha megmutatjuk, hogy a társulat jó egy Lander-, Seregi-, Bournonville-, MacMillan-, Forsythe- vagy egy Pártay-balettben, akkor az egyrészt a sokszínűségünket bizonyítja, másrészt több emberhez vihetjük közelebb a klasszikus táncot. Szándékos volt, hogy az Etűdök felújítását követi A Szilfid színrevitele, hiszen a két balett mozgáskészlete igen hasonló? Azt hiszem, hogy az Etűdök alapmű. A bemutatása bátorságról is tanúskodik, hiszen ezt csak jól szabad interpretálni. Ha egy társulat el tudja táncolni márpedig a miénk képes rá, akkor jó formában van. Ha viszont meg sem próbáljuk, és eleve lemondunk darabokról, akkor nem fejlődik a Magyar Nemzeti Balett, mert nincs TRÓJAI JÁTÉKOK LEBLANC GERGELY, JELLINEK GYÖRGY Fotó: Herman Péter kihívás. Az Etűdökben szerzett gyakorlat pedig hozzásegít ahhoz, hogy jól és stílustisztán adjunk elő olyan darabokat, mint A Szilfid, a Giselle vagy éppen A hattyúk tava, amelyet jövőre tűzünk műsorra Rudi van Dantzig koreográfiájában. Mindig abban hittem, hogy tegyük eleve magasra a lécet és higgyünk abban, hogy meg tudjuk ugrani a kitűzött szintet. S amint egy szint már megvan, akkor ahhoz igazodva még feljebb léphetünk. Miként sikerült megnyerni Maina Gielgudot A Szilfid betanításához? Eredetileg Nagy Iván álmodta volna A SZILFID TANYKPAYEVA ALIYA Fotó: Csibi Szilvia színpadra A Szilfidet, de váratlanul elhunyt. Ekkor léptem kapcsolatba Maina Gielguddal, aki a 70-es években sokat táncolt Budapesten, ráadásul magyar gyökerei is vannak. Boldogan vállalta, és úgy látom, hogy szeret az együttessel dolgozni. A Szilfidnek négy különböző szereposztása van. Ez elég extrém Inkább azt mondanám, hogy ennyire gazdag a Magyar Nemzeti Balett tehetségekben. Igyekszem mindenkinek megadni a lehetőséget, hogy kiderüljön, ki képes felnőni egy-egy feladathoz. Ezenkívül egy társulatban mindig az egészséges verseny viszi előre a A jövő évadban elkészül a Trójai játékok női verziója is, az Amazonok. Amikor felvetettem az ötletet Robert Northnak, akkor azt hiszem, hogy egy perc sem kellett hozzá, hogy elvállalja a felkérést. Nem kétséges, hogy az együttesünkben vannak olyan nagyszerű szólisták és kartáncosnők, akik ezt a vállalkozást sikerre tudják majd vinni. Egyben érdekes színt is visz a repertoárunkba az Amazonok, hiszen a nőknek is a férfi lépéseket kell eltáncolniuk, ugyanazokat a karaktereket kell megformálniuk, mégis egészen más lesz a darab, új mű születik. A hattyúk taváról már esett szó, de mit tartogat még a következő évad? MacMillan Manonját. Mérföldkő volt az életemben hiszen voltam Lescaut és Des Grieux is, és remélem, hogy az együttesnek is az lesz, mivel nagyszerű balett. A világon sokfelé játsszák, azonban eddig mindössze kétszer találkozhatott a Manonnal a hazai közönség: a 80-as évek elején a Royal Ballet vendégjátéka alkalmával, illetve a bécsiek vendégszerepeltek a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon pár évvel ezelőtt. Ez egy szép kiállítású az eredeti Georgiadis-féle látványt sikerült megvennünk cselekményes balett, amely az angol táncstíluson alapszik. Nagy szerencsénkre A Szilfid színpadra állítóját, Maina Gielgudot sikerült megnyerni a Manon betanításához, ugyanakkor olyan magyar balettmestereket is kap a produkció, akik át tudják venni ezt a speciális tudást. Ezen kívül előveszszük a Coppéliát Harangozó Gyula halálának negyvenedik évfordulója 22 23
Premier TRÓJAI JÁTÉKOK LEBLANC GERGELY- BAJÁRI LEVENTE-JELLINEK GYÖRGY Fotó: Nagy Attila A SZILFID OLÁH ZOLTÁN-NAKAMURA SHOKO Fotó: Csibi Szilvia alkalmából, és igen sokszor adjuk elő A diótörőt is. Milyen stratégiát követ a Magyar Nemzeti Balett fejlődése érdekében? Mindig előre nézek és tudom, hogy mit szeretnék velük elérni. Ismerem a cél eléréséhez szükséges munka mennyiségét is, hiszen ezen az úton magam is végigmentem. Ha munkával sikert tudnak elérni a nagy, nemzetközileg jegyzett együttesek, akkor ennek a módszernek nálunk is működnie kell. A Magyar Nemzeti Balettet egyébként drágakőként kezelem és megpróbálom a csillogását csiszolással növelni, amely jelen esetben a repertoár építését jelenti. A legjobb mestereket hívom meg, vagy magukat az alkotókat. Ha pedig nagyszerű szakemberek segítenek és megvannak a tehetséges művészeink, akkor a végeredmény csak siker lehet. Némelyek nehezményezik, hogy az együttes már csak a nevében magyar. Külön köszönöm ezt a kérdést, mert ezzel kapcsolatban több dolgot is 24 szeretnék tisztázni. Egyrészt az elmúlt húsz év során is voltak külföldi tagjai a Magyar Nemzeti Balettnek. Jelenleg száztizenkilenc tagunk van, és 25% alatt van a külföldiek száma, akiknek majdnem a fele régóta él itt, itt is járt iskolába, és beszél is magyarul. Ezzel nemzetközi összehasonlításban még mindig nemzeti együttesnek számítunk. Nézzék meg a nagy európai balettegyütteseket: mindenhol ez a tendencia, sőt ezekben valóban többségben vannak a külföldiek. Egyébként amikor ebbe a pozícióba kerültem, úgy kaptam meg a társu la tot, hogy egyszerre tizenhárom balerina volt várandós, akiket nélkülözve nem tudtuk például A hattyúk tavát színpadra vinni. Át kellett szervezni az együttest, próbatáncot kellett tartani. Így sikerült elérni azt a létszámot, amely a két játszóhely számára megfelelő. Ahhoz pedig, hogy ennek a kihívásnak kiválóan meg tudjunk felelni, táncosokra van szükség! Másrészről azt gondolom, hogy ez a nyitás abszolút pozitív változás: amíg a 60-as években a magyaroknak nem nagyon volt lehetőségük külföldre menni, és külföldiek is csak korlátozottan jöhettek, most kinyílt a világ, sokaknak adatik meg a lehetőség, hogy több helyen megmérettessék magukat. Az elmúlt években személy szerint tíz külföldön dolgozó magyar művészt szerződtettem vissza a Magyar Nemzeti Baletthez. Ha tehetséges végzős magyar balettművészek külföldön szeretnék kipróbálni magukat, azzal sincsen semmi gond. Harmadrészt mindez nagyon szorosan összefügg az utánpótlás kérdésével, amely itthon nagy probléma. Napjainkban sokkal kevesebben jelentkeznek balett szakra, mint azelőtt. Húsz éve majdnem ezer fő, ma maximum harminc-negyven fő jelentkezik. Én még tavaly is tanítottam a főiskolán, és volt, van olyan osztály, ahol nincs is fiú növendék! Ezen okok miatt a Magyar Táncművészeti Főiskolára egyre több külföldit vesznek fel, mert csak így tudják pótolni a hiányokat, amelynek egyik eredménye, hogy a most végzős lányok több mint a fele külföldi. Azt gondolom, hogy mind a főiskolának, mind nekünk aktívabban kell népszerűsíteni a balettet, így talán több gyereket vonzana ez a csodás művészet. o David Dawson Max Richter A napfény természete Előadások június 12., 13., 14., 15. Wayne Eagling Richard Wagner Duett Lukács András Philip Glass Örvény Jiří Kylián Wolfgang A. Mozart Petite Mort Jiří Kylián Wolfgang A. Mozart Hat tánc www.opera.hu www.facebook.com/operahaz
Visszatekintő Visszatekintő Lélegzetelállító Nagy lelkesedéssel fogadta a közönség a Modern+1 estéin a Magyar Nemzeti Balett szólistáit. A táncosok összesen hat alkalommal mutatták be Kylián Petite Mort-ját és a Hat táncot, valamint egy új produkciót, Harald Lander Etűdök című művét. A különböző nehézségű ugrásokra, forgásokra, pas de deux-kre minden bizonnyal még sokáig fognak emlékezni a nézők. Álljon itt ízelítőként egy képes összefoglaló az előadásokból. 26 Fotó: Csibi Szilvia, Herman Péter, Nagy Attila 27
Erkel Színház Erkel Színház Józsefvárosi családi nap operával Fotó: Nagy Attila Gyerekeket az Erkelbe Józsefváros újjáépül, nemcsak a közterei, de a közintézményei is sorra újulnak meg. A tavalyi év legnagyobb kulturális eseménye az Erkel Színház újranyitása volt Józsefvárosban. A korábban lebontásra ítélt, sokáig üresen álló, omladozó épület újjászületett. A megújult Erkel Színházat Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt adhattuk vissza az operabarát közönségnek. Az Erkel Színház ismét a szívünkhöz nőtt, hiszen számos józsefvárosi család, fiatal és idős élvezheti itt az Operaház társulatának darabjait, megfizethető áron. Már több mint fél éve annak, hogy a 2007-ben bezárt fővárosi népszínház, az Erkel Színház újra megnyitotta kapuit. Egy ideje a 4-es metró is odavisz, és a mozgólépcsőről a szabadba lépve már a zöldben pompázó, felújított II. János Pál pápa tér fogadja a színházba érkezőket. Június 1-jén pedig a népszerű táncjátékot, a Hófehérke és a 7 törpét nézhette meg a közönség. Gurubi Ágnes Budapest Józsefvárosi Önkormányzata, a Magyar Állami Operaház Erkel Színház, a Fidelio Média és az UNICEF Magyar Bizottság közös szervezésében megrendezett Bóbita Családi Nap alkalmával a gyerekek foglalhatták el az Erkel óriási nézőterét, kanyargó folyosóit és gyö nyörű karzatát, sőt nemcsak az egész épületet, de még a teret is. Ezen a napon a színház ugyanis nem zárkó zott be a falai közé, hanem kiköltözött a zöldbe: színházzá alakult a nyolcadik kerület szíve, játékos, vidám és mégis magaskultúrát közvetítő, kicsikhez és nagyokhoz egyaránt beszélő, művelő és kacagtató tér várta a családi napra érkezőket. Az Erkel Színházat ölelő park az átalakítások után kulturális programokban gazdag, vonzó közösségi térré vált, ami nem pusztán az előadások előtt és után, de a színháztól függetlenül is várja majd a kerületbe érkezőket. A nyolcadik kerület megújulásának szimbóluma ez a tér: olyan, minden család számára elérhető szórakozási lehetőségekkel gazdagítja a város és az ország életét, amit csak egy népszínház tud adni. Élményt és közösséget, közönséget és közös kultúrát kínál min den gyereknek és szülőnek. Június 1-jén, az UNICEF gyereknapján először nyílt ki az Erkel Színház a térre és vetíthette ki az ünnepi előadást, és a Bóbita is itt tartotta immár ha gyomá nyos sá vált családi napját, amelyen tavaly az Akváriumnál sok ezer szülő és gyerek szórakozott önfeledten. Az UNICEF ezen a napon újította meg először a Magyar Állami Operaházzal tavaly megkötött együttműködését, melynek értelmében mindkét intézmény egy éven keresztül tesz azért, hogy a gyermekek biztonságos világban nőhessenek föl, olyan vi lág ban, ahol nincs testi és lelki megaláztatás, nincs bántalmazás, sem gyermekéhezés. Az UNICEF ado mányokból teremti meg a működéséhez szükséges erőforrásokat, önkéntes felajánlásokból tartja fenn magát és programjait. Az Operaház művészei pedig arra vállalkoztak, hogy egy éven keresztül jószolgálati feladatokat teljesítenek az UNICEF színeiben. Arról, hogy miért éppen az Operaházat találta meg a nemzetközi gyermeksegélyező szervezet, Danks HÓFEHÉRKE ÉS A 7 TÖRPE Fotó: Csillag Pál Emese mesélt lapunknak. A művészet határokon átívelő, minden kultúrát és embert összekötni képes hatalom. A zene és a balett nyelvét a világon minden gyermek egyaránt érti és szereti mondta az ügyvezető igazgató. Mi, az UNICEF-nél hiszünk abban, hogy minden gyermeknek joga van a gyermekkorhoz, akárhol él is a világban. S a gyermekkornak vitathatatlanul alapvető része közös kulturális és művészeti gyökereink megismerése, felfedezése. Hisszük, hogy ebben a felfedezésben a Magyar Állami Operaház és az UNICEF közötti együttműködés valódi mérföldkövet Józsefváros vezetése úgy döntött, hogy méltó környezetet teremt az Erkelnek, és a fővárossal karöltve megújítja a színháznak is helyet adó II. János Pál pápa teret és a környező utcákat. A tér rendezése, parkosítása befejeződött, és egy modern játszótérrel együtt adhattuk át az itt élőknek. Józsefváros önkormányzata és az Erkel Színház együttműködésének szép példája volt a június 1-jei Bóbita Családi Nap, melyet méltó környezetben, a felújított II. János Pál pápa téren rendezhettünk meg. KOCSIS MÁTÉ, Józsefváros polgármestere jelent Magyar országon fogalmazott Danks Emese, aki arról is meg van győződve, hogy az Operaház segít olyan szülőkhöz, tanárokhoz, szervezetekhez eljuttatni az UNICEF üzenetét, akik még esetleg nem is hallottak a munkájukról. A gyermeknapon a közkedvelt táncjátékot, az ifj. Harangozó Gyula által koreografált Hófehérke és a 7 törpe című darabot láthatták az Erkel Színház nézői. o Nagyon szerencsés választásnak tartom, hogy az épp ezekben a hetekben szentté avatott II. János Pál pápáról elnevezett és az elmúlt hónapokban megszépült tér a Józsefvárossal és az Operával közösen megrendezett Bóbita Családi Nap alkalmával került újra a kerület családjainak birtokába. A korábban hosszú ideig meglehetősen elhanyagolt közterület nemcsak Józsefváros, de egész Budapest egyik kiemelten fontos pontja, amelynek súlya és népszerűsége várhatóan exponenciálisan fog emelkedni a következő időszakban. Az elmúlt egy évben újra megnyílt, és azóta is folyamatosan játszik az Erkel Színház, amely az ország legnagyobb színházi nézőterén nemcsak az operarajongóknak szóló, hanem kifejezetten családi, gyerekeket megcélzó produkciókkal is várja a közönségét, ráadásul a műfaj költségességéhez képest igencsak kedvező árakon. Pár hete már metróval is elérhető a tér, a megújult park belvárosi mércével mérve kifejezetten óriási területe pedig a közel és távolabb lakóknak egyaránt ideális helyet biztosít a szórakozásra, kikapcsolódásra. Őszintén remélem, hogy az idei Bóbita Családi Napra úgy fogunk emlékezni, mint egy hagyományteremtő együttműködés első állomására. ZSOLDOS DÁVID, A Libri Média ügyvezető igazgatója 28 29
Visszatekintő Visszatekintő AZ ÉJ KIRÁLYNŐJE HERTELENDY RITA Lackfi változata egy cirkuszba helyezi a művet. Egy cirkuszba, amelynek a porondmestere (Busa Tamás) a narrátor, aki rendkívül sokat beszél, keveset énekel. ( ) A szöveg vicces, érezhetően lackfis. ( ) A látvány tervezője, Juhász Katalin nagyon egyszerűen és a célnak megfelelően alakította ki a színpad terét. Valóban érzékeljük a cirkuszi hangulatot. ( ) Ahogy ezt a képet megláttam, az előzetes fenntartásaim eltűntek, mert annyira harmonikus és egyszerűségében is elegáns ez a látvány. (MAKKZS, mezeinezo.blog.hu) A varázsfuvola gyerekeknek szóló verziója szó szerint hangos sikert aratott az Erkel Színházban. A teltházas előadásokon a visongó gyerekek nem titkolt lelkesedéssel fogadták a legfiatalabb operaénekes-generációt és a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola növendékeit. PAMINA SZEMERE ZITA PORONDMESTER BUSA TAMÁS A Toronykőy Attila által rendezett Parázsfuvolácskát mindenképpen sikeres előadásnak kell tartani, a gyerekek jól szórakoztak, a produkció jóformán végig lekötötte a figyelmüket. ( ) Az előadás mindenféle segédeszközt bevet, hogy utat találjon a gyerekekhez: kapnak világítós tollakat, vehetnek interaktív programfüzetet, és többször megszólítják őket a színpadról is. És persze a darabot érintő átalakítások mind értük történtek: a húzások, a verses keretjáték és némi egyszerűsítés az eredeti műhöz képest. ( ) MEGYESI ZOLTÁN TAMINO SZEMERE ZITA PAMINA, SARASTRO CSER KRISZTIÁN Cser Krisztián Sarastróját már nagyon vártam: talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha bevallom, hogy mikor először hallottam őt énekelni ( ), már feltételeztem róla, hogy a szerep kiváló megformálója lesz. És így is történt, ami különösen nagy öröm, tekintve, hogy a szólam igen kényes ( ). Cser Krisztián azonban jól veszi az akadályokat, a mélységek sem fognak ki rajta, hangja szépen szól, ráadásul baszszus ának meleg fénye remekül illik a bölcs főpap alakjához. ( ) Tamino szerepében Megyesi Zoltán a tőle megszokott magas színvonalon teljesített. Már önismétlésnek tűnik újra és újra dicsérni szép, hajlékony hangját, igényes szólamformálását, énekkultúráját. ( ) A Paminát éneklő Szemere Zita valószínűleg az újdonság erejével hathatott a budapesti közönség számára és milyen örömteli újdonságként! A fiatal énekesnő könnyed, csengő hanggal rendelkezik, igazi élmény őt hallgatni. ( ) PAPGENO GRADSACH ZOLTÁN AZ ÉJ KIRÁLYNŐJE HERTELENDY RITA Ebben a sikerben azonban a Papagenót éneklő Gradsach Zoltánnak is oroszlánrésze volt. ( ) Mindig öröm, amikor fiatal művészeknél nyomon követhetjük, mennyit fejlődtek, és az ifjú bariton esetében ezen nem lehet eléggé csodálkozni. ( ) Papageno hálás szerep, szerethető figura, és a gyerekközönség nem is tudná nem tátott szájjal figyelni a színes bohóc alakját, ám az énekes ki is hozza a helyzetből, amit csak lehet, valóban az előadás motorja lett. ( ) Felnőttek, gyerekek egyaránt jól szórakoztak A varázsfuvola cirkuszba helyezett változatán. Mozart csodálatos zenéjét hallgatva. Kell ennél több? (KONDOR KATA, operavilag.net) MONOSTATOS DÉKÁN JENŐ 30 Fotó: Csibi Szilvia, Herman Péter 31