INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE

MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. Helyiséghasznosítási iroda Miskolc, Széchenyi u. 60. iktatószám: 13410-1/G30/2013. MISKOLC, Győri kapu 47-53. szám alatti 22133/276/A/1 helyrajzi számú INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE

2 T a r t a l o m j e g y z é k 1. Bevezetés 1.1 Megbízás tárgya 1.2 A megbízó 1.3 Az értékelés célja 1.4 Felhasznált adatok és információk 1.5 Feltételezések és érvényességi feltételek 1.6 Irat- és dokumentációkezelés 2. Az ingatlan ismertetése 2.1 A vizsgált ingatlan azonosítása 2.2 A vizsgált ingatlan környezetének bemutatása 2.3 Az ingatlan (telek) bemutatása 2.4 Jogi szempontok 2.5 A felépítmény leírása 2.5.1 Helyiségek, alapterületek 2.5.2 Szerkezeti jellemzők 2.5.3 Használati szempontok 2.6 Az alternatív hasznosítás szempontjai 3. Értékmegállapítás 3.1 A hozamszámításon alapuló értékelési módszer bemutatása, a használt fogalmak értelmezésével és értékképzés 3.2 Forgalmi érték meghatározása Mellékletek: 1. számú: településtérkép 2. számú: tulajdoni lap másolat (2013.05.07.) 3. számú: digitális térképmásolat 4. számú: alaprajz 5. számú: fotók

3 INGATLANFORGALMI ÉRTÉKBECSLÉS 1. BEVEZETÉS 1.1 Megbízás tárgya: A Miskolc belterület 22133/276/A/1 helyrajzi számú, Győri kapu 47-53. szám alatti, "kivett gyógyszertár" megnevezéssel nyilvántartott ingatlan 1.2 A megbízó: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Miskolc, Városház tér 8.) 1.3 Az értékelés célja: Forgalmi érték megállapítása tulajdonosi döntés előkészítő dokumentumaként. 1.4 Felhasznált adatok és információk: Az értékbecslést a 2011. 08. 09-i helyszíni szemlén tapasztaltak, a takarnetes rendszer tulajdoni lapja, digitális térképe, a társasháztulajdont alapító okirat és saját értékesítési adatbázisunk alapján, ún. desktop módszerrel készítettük el. 1.5 Feltételezések és érvényességi feltételek: A rendelkezésünkre bocsátott, valamint beszerzett, megbízhatónak tekintett forrásokból származó adatok és információk, - melyek az értékelés során felhasználásra kerültek -, a tudomásunk szerint helytállóak és pontosak. Teljes körű ellenőrzésüket azonban nem volt mód elvégezni, ezért a szakértő felelőssége e vonatkozásban korlátozottnak tekinthető. Alapterületi felmérést nem végeztünk, a hasznos alapterületre szóló adatokat a társasháztulajdont alapító okirat műszaki leírása szerint fogadtuk el és alkalmaztuk. Az átadott iratok tanulmányozásán túlmenően jogi természetű vizsgálatot (jogcím, vagyonjogok érvényessége stb.) nem végeztünk. Nem vizsgáltuk az értékelt ingatlannal szemben esetlegesen fennálló terheket és kötelezettségeket, feltételezve, hogy az értékelés időpontjában az ingatlan használatával közvetlenül összefüggő tartozás nem áll fenn. Az értékelői vizsgálati módszerünk ún. szemrevételezéses diagnosztika volt, így az esetlegesen fennálló, de érzékszervi vizsgálattal nem észlelhető értékbefolyásoló tényezőkért (pl.: talajfelszín alatti problémák, környezetre ártalmas anyagok jelenléte, geotechnikai hátrányok stb.) nem vállalunk felelősséget.

4 A közgazdasági, jogi feltételek és piaci viszonyok előre, kellő pontossággal nem prognosztizálható változásai módosíthatják a szakértői vélemény forgalmi értékre vonatkozó megállapításait. Ezért a szakvéleményt 180 napig tartjuk érvényesnek. 1.6 Irat- és dokumentációkezelés: A szakvéleményhez csatolt iratok és dokumentumok csak az ingatlan bemutatását szolgálják. Az értékbecslés készítése során tudomásunkra jutott adatokat és információkat titokként kezeljük, azokat harmadik fél tudomására csak a Megbízó hozzájárulásával hozzuk. A szakvélemény csak egységes egészként kezelhető, abból részeket kiragadni és azokat magukban értelmezni nem lehet. 2. AZ INGATLAN ISMERTETÉSE 2.1 A vizsgált ingatlan azonosítása: A vizsgált ingatlant a Miskolci Járási Földhivatal 2013.05.07-i takarnetes nyilvántartási adatai szerint azonosítottuk. Az ingatlanra vonatkozó általános adatok: Címe: Miskolc, Győri kapu 47-53. Helyrajzi száma: Miskolc I. kerület, belterület 22133/276/A/1 Területe: 156 m 2 Megnevezése: gyógyszertár Tulajdonosok: 1/1 tulajdoni hányad arányában Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Miskolc, Városház tér 8.) Tulajdon megszerzésének jogcíme: jogutódlás és társasház alapítás Terhek: nincsenek 2.2. A vizsgált ingatlan környezetének bemutatása: Az ingatlan a belváros és a forgalmi gócpontot jelentő Újgyőri főtér között terül el, közvetlen a Miskolc ütőerét adó kelet-nyugati irányú városi főút, azaz a villamos pálya mellett. Tágabban vett környezetében jellemzően lakóingatlanok állnak, egy-egy szolgáltató, illetve oktatási intézménnyel, illetve kulturált megjelenésű telephellyel. Közvetlen szomszédjait déli és keleti irányból többemeletes társasházi lakóépületek adják, északról a városi főút, s azon túl szintén lakó és szolgáltató intézmények fekszenek, nyugatról pedig egy élelmiszer-áruház, s egy városi park, benne egy épülő templom határolja. Az ingatlan megközelítése kiváló, az aszfaltozott úton mind tömegközlekedési eszközzel, mind gépkocsival könnyen elérhető. Parkolási lehetőség az ingatlan melletti közparkolóban oldható meg. Úgy a városi autóbusz, mint villamos megállója pár méterre, az ingatlan előtt áll. A városközpontot elkerülő ún. déli tehermentesítő út az ingatlantól kb. 300 m távolságban halad el.

5 2.3 Az ingatlan (telek) bemutatása A telek felszíne sík, kerítetlen, ún. úszótelek. Az épület által le nem fedett részei környezetéhez hasonlóan részben mészkővel, részben aszfaltburkolattal ellátottak. Úgy a telek, mint az épület teljes közművel, azaz víz-, szennyvíz, elektromos áram, csapadékcsatorna, gáz- és távhőszolgáltatás kapcsolattal rendelkezik. 2.4 Jogi szempontok Az ingatlan rendezett tulajdoni viszonyokkal bír, melyet az értékelés során tehermentesként kezeltünk. Tettük ezt annak ellenére, hogy a már felmondott bérleti szerződésű előző bérlő tartja birtokában az ingatlant (üzletberendezésével és árukészletével együtt) kivel szemben a bérbeadó bírósági eljárást kezdeményezett. Az ingatlan forgalomképes vagyontárgy. 2.5 A felépítmény leírása Az ingatlan földterületén egy földszint + részben egyemeletes épület áll. 2.5.1 Helyiségek, alapterületek 2.5.2 Szerkezeti jellemzők: officina 38,66 m 2 szélfogó 3,43 m 2 tároló 5,11 m 2 közlekedő 2,93 m 2 laboratórium 22,49 m 2 iroda 8,73 m 2 szélfogó 3,90 m 2 mosogató 13,64 m 2 mosdó 1,15 m 2 WC 1,00 m 2 tároló 3,09 m 2 öltöző 5,57 m 2 közlekedő 3,81 m 2 hidegraktár 5,37 m 2 raktár 26,53 m 2 raktár 11,08 m 2 összesen 156,49 m 2 - építés éve: ~ 1978 - alapozás: egy. vasbeton kehelyalap gerendaráccsal - függőleges teherhordó szerkezetek: egy. vasbeton váz tégla kitöltő falakkal - vízszintes teherhordó szerkezetek - födémek: előregyártott vasbeton panel - tetőzet: lapostető

6 - héjazat: lágyfedés - talajnedvesség elleni szigetelés: kent, illetve ragasztott lemezek - homlokzat: lapburkolt, szintetikus vakolatú és alutrapéz lemezzel szerelt felületek - nyílászárók: fa-, illetve fémszerkezetűek, kétrétegű, ill. hőszigetelő üvegezéssel - padlóburkolatok: mázas kerámia, parketta, márvány mozaik - falburkolatok: vakolt, festett falfelületek + csempe - bádogos szerkezetek: falfedések és szegélyek - közműellátottság: víz, szennyvíz, csapadékcsatorna, elektromos áram, távhőszolgáltatás - fűtés-melegvízellátás: városi távhőhálózatról - szellőzés: gravitációs úton, egyes helyiségekben légkondicionáló berendezéssel - villámvédelem: szabvány szerinti - biztonságvédelem: riasztórendszerrel védett 2.5.4 Használati szempontok A mintegy 35 éves, s egykor az ún. korszerű iparosított technológiával épült épület állaga summásan jónak mondható. Az előregyártott vasbeton főszerkezetek stabil vázat alkotnak, melyen a szekunder és tercier részek a megfelelő karbantartásnak köszönhetően legtöbb helyen jónak, néhol esetleg kiválónak, kevés helyen elöregedettnek mondhatók. Az elmúlt tíz éven belül történt meg az épület teljes tetőfelületének felújítása úgy a lágyfedésű részeket, mint a kapcsolódó bádogos szerkezeteket illetően. A vizsgált helyiségcsoport eredetileg is gyógyszertárnak épült, s az utóbbi másfél évtől eltekintve az évtizedek során a bérlők is ekként használták. Jelenlegi színvonalas berendezése is ezen funkció szerint kialakított, de a mintegy másfél éve ott lévő bérlő az üzletet nem nyitotta meg, folyamatosan zárva tartja. Figyelembe véve az épület korát, karbantartottságát, műszaki állapotát, annak használhatósági fokát 75 %-ban állapítjuk meg. 2.6 Az alternatív hasznosítás szempontjai Egyrészt a szolgáltatóház kifejezetten kedvező városon belüli fekvése, másrészt pedig a helyiségcsoport épületen belüli kiváló elhelyezkedése, alaprajzi lehetősége, a kereskedelem, vendéglátás és egyéb szolgáltatás számára egyaránt nagyon jó lehetőségeket kínál.

7 3. ÉRTÉKMEGÁLLAPÍTÁS 3.1 A hozamszámításon alapuló értékelési módszer bemutatása, a használt fogalmak értelmezésével és értékképzés A hozamszámításon alapuló értékelés az ingatlan jövőbeni hasznaiból és az ezek megszerzése érdekében felmerülő kiadások különbségéből (tiszta jövedelmek) vezeti le az értéket. Az érték megállapítása azon az elven alapszik, hogy bármely eszköz értéke annyi, mint a belőle származó tiszta jövedelmek jelenértéke. A hozamszámítás lépései összefoglalva: 1. Az ingatlan lehetséges (alternatív) használati módjainak elemzése 2. A jövőbeli bevételek és kiadások becslése használati módonként 3. Jövőbeli pénzfolyamok felállítása használati módonként 4. A tőkésítési kamatláb meghatározása 5. A pénzfolyamok jelenértékének meghatározása 6. A legmagasabb jelenérték kiválasztása, mint hozamszámításon alapuló érték 1. Az értékelés megkezdésekor fel kell mérni az ingatlan (jogi, műszaki, valamint finanszírozhatósági szempontú) lehetséges használati módjait, és az elemzést párhuzamosan valamennyire el kell végezni. 2. Tiszta jövedelem alatt a tervezett bevételek ténylegesen kifizetendő kiadásokkal csökkentett értékét kell érteni. 2.1. Ingatlanértékelésnél a bérleti díjak nagysága, illetve az ingatlan hasznosításából származó rendszeres bevételek képezik a bevételek becslésének az alapját. Erre vonatkozóan a megfelelő piaci összehasonlító adatokat kell felhasználni. A bevételek egy további része kiegészítő, az ingatlanhoz kapcsolható tevékenységéből adódik. A tervezett bevételekből le kell vonni a várható, a nem fizetésből és a kihasználtságból adódó bevételkiesést. 2.2. A kiadásokon belül el kell különíteni a befektetés jellegű és az üzemeltetés jellegű kiadásokat, mely utóbbihoz hasonló, de gyakran külön kezelt, a felújítási kiadás. A befektetési kiadások közé tartoznak az ingatlan-beruházás megvalósításához szükséges egyszeri kiadások: - a tervezési és szakértői díjak, - az építési kivitelezési költségek, - a beruházást terhelő adók és illetékek, - a beruházással kapcsolatos közösségi kifizetések (pl. közműhozzájárulás) - pénzügyi költségek: hitelek törlesztése és kamatai stb. Az üzemeltetési kiadások a működés során, több-kevesebb rendszerességgel merülnek fel. Az üzemeltetési kiadások közé tartoznak például: - közüzemi díjak, - a telekommunikációs hálózatok igénybevételének díja, - egyéb infrastrukturális szolgáltatások, - a gondnok (házmester) számára fizetett összeg, - biztonsági szolgáltatások, - a takarítás, - a javítások,

8 - a kezelési és menedzselési költségek (a kezeléssel, bérbeadással megbízott szervezet és a személyek számára fizetett összeg) stb. A felújítási kiadásokat vagy a pótlási költség százalékában vagy becsült összeggel kell megadni. 2.3. A tiszta jövedelem számításakor az általános forgalmi adót mind a bevétel, mind a kiadás oldalon figyelmen kívül kell hagyni, míg az ingatlanadót és az ingatlant magát terhelő közteherviselési tételeket figyelembe kell venni. A kiszámított tiszta jövedelemből a jövedelemadót vagy a társasági adót nem lehet levonni. 3. A bevételek és kiadások idősorainak felállításával, időszakos (éves vagy rövidebb) egyenlegek képzésével kell a pénzfolyamot felírni. 4. Az alkalmazott tőkésítési kamatláb az adott ingatlanból, mint befektetésből elvárható minimális megtérülési rátával egyenlő. A kamatláb meghatározásának módjai a következők lehetnek: - piaci tényekből való kamatláb-levezetés; - egyéb befektetési piacok kamatlábainak alkalmazása az ingatlanpiacra megfelelő módosító tényezők figyelembevételével; - fejlett ingatlanpiaccal rendelkező országok kamatlábainak alkalmazása a hazai ingatlanpiacra megfelelő módosító tényezők figyelembevételével. 5. A bevételek és a kiadások egyenlegéből a pénzfolyamok jelenérték-számításával kell a piaci értéket kiszámítani, amelybe bele kell számítani a maradványérték jelenértékét is. A jelenérték-számítás egyforma éves egyenlegek esetén egyszerűsíthető a közvetlen tőkésítés módszerére, mely esetben az érték kiszámításához a tiszta jövedelmet el kell osztani a tőkésítési kamatlábbal. 6. A piaci érték meghatározására az ingatlan leggazdaságosabb és legjobb hasznosítását kell előirányozni, függetlenül a jelenlegi hasznosítástól, és ennek megfelelően a legmagasabb jelenértékű hasznosítási formát kell az ingatlan értékeként elfogadni. A módszer alkalmazása során a különböző gazdasági elemzések közül a legnagyobb hangsúly a tőkésítési kamatláb megállapításán van, mely az ingatlanpiac megtérülését fejezi ki. Ismert, hogy az érték és a bérleti díj között szoros kapcsolat áll fenn, mely általánosságban kifejezve a következő. tőkeérték (FÉ) = nettó működési bevétel (NOI) / tőkésítési ráta (i) Tekintettel arra, hogy a társasházban a vizsgált ingatlan közeli szomszédja egy hasonló alapterületű és kialakítású, a Magyar Posta által bérelt helyiségcsoport, így a vonatkozó helyi rendeletek szabott bérleti díját és az összehasonlító adatok halmazát mellőzve, ezen helyiség 1.433.- Ft/m 2 /hó + áfa fajlagos bérleti díját fogadtuk el kiindulási alapként, melyet a gyógyszertár különösen jó elhelyezkedése miatt 10 %-os értékkorrekcióval 1.576.- Ft/m 2 /hó összegben alkalmaztunk.

9

10 1. számú melléklet

11 2. számú melléklet

12 3. számú melléklet

13 4. számú melléklet Alaprajz

14 5. számú melléklet utcafronti homlokzat bank felőli homlokzat officina laboratórium mosdó WC 2010 és 2011 években készült fotók