TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Speciális csoportok jogvédelme Betegjogi képviselő képzés Budapest, 2014 március 20-22
Jogszabályok Alaptörvény Új PTK Egészségügyi törvény BTK XXI fejezet (Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények) (214/2012 (VII 30) Korm Rendelet és a Betegjogi képviselő részletes eljárásrendje Gyermekvédelmi törvény Szociális törvény Egyéb
Betegjogi képviselő feladata e körben EÜ tv 5) A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra, (5) 80 A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra, meghatalmazás alapján képviseli a beteget a követelmény megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során (Hatályos) (6) 81 A betegjogi képviselő a beteg tartós, a betegjogi képviselő eljárásának megindítását is korlátozó, egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén a beteg hozzátartozójának meghatalmazása alapján is eljárhat
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői S hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése Társadalmi-szociális helyzet Nők: abortusz, fogamzásgátlás, szülés, művi megtermékenyítés, Fogvatartottak Kisebbségben élők Hajléktalanok Életkoruk Gyermekek Idősek Testi vagy szellemi fogyatékkal és egészségi állapotuk miatt Fogyatékkal élők Pszichiátriai Betegek Demensek Megváltozott munkaképességűek Fertőző Betegek:Hív,Hepatitis MRSA Ritka betegségek Haldoklók Krónikus betegségek sürgősségi ellátás Mentés Egyéb Vallás
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése 2:10 [A kiskorúság] Gyermekek Cselekvőképességet érintő változások (1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik 2:11 [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú] Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen 2:12 [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata] (1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez -ha e törvény eltérően nem rendelkezik -törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges (előzetesen vagy utólagosan?) 2:13 [A cselekvőképtelen kiskorú]cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be 2:18 [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel] (1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti
Kiskorúság XVI Fejezet A szülői felügyelet általános szabályai 4:146 [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] (1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll (2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában
A szülői felügyelet 4:147 [A szülői felügyelet gyakorlásának elvei] (1) A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni (2) A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők 4:148 [A gyermek bevonása a döntésekbe] A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen A szülőknek a gyermek véleményét -korára, érettségére tekintettel -megfelelő súllyal figyelembe kell venniük
A szülői felügyelet 4:164 [A szülői felügyelet közös gyakorlása] (1) A szülői felügyeletet a szülők -megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt (3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében -a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett -közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet 4:166 [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában] Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni -a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével -a gyámhatóság dönt 4:174 [A gyermekkel együtt élő szülő tájékoztatási kötelezettsége] A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermekfejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia
Önrendelkezési jog 16 (5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja (6) 55 Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16 életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell Ellátás visszautasítása
Az ellátás visszautasítása 21 (1) 62 Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20 (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza (Jelzőlap!) (2) 63 Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20 (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránta kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség (3) A kezelőorvos a (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében - szükség esetén - igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését
Demens és az idős betegek Jogsérelmek a gyakorlatban Folyadékpótlás hiánya Személyi hygiéne, testi gondozás Külső megjelenés, haj, fog, köröm, ruházat Öltözködés, tisztálkodás Intim helyzetek tapintatlan kezelése Védett környezet, biztonságos stabil körülmények - korlátozás hiánya Bánásmód, diszkrimináció
CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL 2:3 CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL 8 [A támogató kirendelése] (1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére - cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határoz (2) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki (3) A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti!!! Új Nagykorúak esetében is módosul a törvény: részleges, vagy teljes cselekvőképesség-korlátozásra is lesz lehetőség
Betegpanaszokról Gyógyíthatatlan, végstádiumban lévő beteg: reanimáció? MRSA Emelt összegű családi pótlék és a súlyosan fogyatékos minősítés Táppénz, utazási utalvány megváltozott munkaképességűek
Ritka betegségek Előfordulási gyakorisága kisebb, mint 1/2000 (Európai definíció) 6000-8000 féle ilyen betegséget azonosítottak már (definíciótól függően) Mindig életveszélyes vagy krónikus leépüléssel járó betegségek, magas szintű komplexitással Többségük együtt jár valamilyen fogyatékossággal: a betegek életminőségét gyakran rontja az önállóságuk csökkenése vagy elvesztése Erős fájdalom és szenvedés kíséri mind a beteg, mind pedig a családja számára Szinte nincs létező hatásos gyógymód Az esetek zömében, ha van, akkor is csak tüneti 75%-a gyermekeket érint A betegek 30%-a meghal ötéves kor előtt E betegségek 80%-a genetikai eredetű Debrecen, Szeged, Pécs, Budapest Kiemelt figyelem!
Krónikus betegségek A WHO krónikus betegségeknek nevezi a hosszan tartó, lassú javulást mutató betegségeket Hagyományosan a szív-és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, az asztmát, a krónikus obstruktív légzőszervi betegséget (COPD) sorolták a krónikus betegségek kategóriájába A túlélési esélyek javulásával, és a tartósan fennálló jellegük miatt ma már a krónikus betegségek között tartják számon a daganatos betegséget, az AIDS-t, mentális betegségeket (pl depresszió, skizofrénia, demencia), valamint több rokkantsághoz vezető okot, mint a látáskárosodás, izületi kopás stb
Cselekedj úgy, hogy az emberiséget mind önmagad, mind mindenki más személyében mindenkor mint célt, sohasem pusztán mint eszközt használd (Kant) Köszönöm a figyelmet!