SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája Hatályos: 2013. szeptember 1-től Aktualizálva: 2013. szeptember 15-én Kaukerné Kovács Edit intézményvezető
Tartalomjegyzék 1. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 6 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 6 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 6 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI 7 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata 7 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje 7 2.3 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre 8 3. A MŰKÖDÉS RENDJE 8 3.1 Az iskola szervezeti felépítése 8 3.2 Az intézmény vezetője 10 3.2.1 A közoktatási intézmény vezetője 10 3.2.2 A kiadományozási (aláírási) jogkör gyakorlása 10 3.2.3 Az intézményi bélyegzők használata 10 3.2.4 Bizonyítványok aláírásának rendje 10 3.2.5 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 11 3.2.6 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök 11 3.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 11 3.4 Az intézmény vezetősége 12 3.5 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 12 3.6 A pedagógiai munka ellenőrzése 13 3.6.1 A belső ellenőrzés általános követelményei 14 3.6.2 A belső ellenőrzés formái: 14 3.6.3 Ellenőrzési szempontok 15 3.6.4 A szakmai és pedagógiai munka ellenőrzésének módjai 16 3.6.5 Az értékelés 17 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 17 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 17 4.1.1 Az alapító okirat 17 4.1.2 A pedagógiai program 17 4.1.3 Az éves munkaterv 18 4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 19 4.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 19 4.2.2 A tankönyvellátás rendje 20 4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 20 4.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 20 4.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 20 5. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 21 5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 21 2
5.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 21 5.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 22 5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 24 5.3.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 24 5.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 25 5.5 Munkaköri leírásminták 25 5.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 25 5.7 Az osztályozó vizsga rendje 26 5.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 26 5.8.1 Kollégium általános napirendje 27 5.8.2 A gyakorlati oktatás rendje 28 5.8.3 Az esti-levelező képzés munkarendje 29 5.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 29 5.10 A dohányzással kapcsolatos előírások 30 5.11 Az intézményi védő, óvó előírások 30 5.11.1 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 30 5.11.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: 31 5.11.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 32 5.12 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére 33 5.13 A mindennapos testnevelés szervezése 34 5.14 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások 34 5.14.1 Diákkörök - szakkörök 35 5.14.2 Felzárkóztató foglalkozások 35 5.14.3 Korrepetáló foglalkozások 35 5.14.4 Érettségi vizsgára, szakmai vizsgára felkészítő foglalkozások 35 5.14.5 Versenyre felkészítő foglalkozások 36 6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI 36 6.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 36 6.2 A nevelőtestület és működési rendje 36 6.3 A nevelőtestület értekezletei 38 6.4 A nevelőtestület munkaközösségei szakmai munkaközösségek 38 6.5 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 39 6.5.1 A szakmai munkaközösség feladatai 39 6.5.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 40 7. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE _ 41 7.1 Az iskolaközösség 41 7.2 A munkavállalói közösség (alkalmazotti közösség) 41 7.2.1 Kapcsolattartás a vezetők és az alkalmazotti közösség között 41 7.3 A nevelőtestület 41 7.3.1 Átruházott jogkörök 42 7.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése 42 3
7.5 A munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács együttműködése 43 7.6 A szakszervezettel való kapcsolattartás 43 7.7 A szülők közösségei 43 7.8 Az intézményi tanács 44 7.9 A diákönkormányzat 45 7.10 Az osztályközösségek 46 7.11 Kollégiumi csoportok 47 7.12 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 47 7.12.1 A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája 47 7.12.2 Az osztályfőnök és a szülők közötti kapcsolattartás 48 7.12.3 A diákok tájékoztatása 49 7.12.4 Az intézményi dokumentumok nyilvánossága 49 7.13 A külső kapcsolatok rendszere és formája 50 7.13.1 Az iskola-egészségügyi ellátás 50 7.13.2 Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere 50 7.13.3 Az iskolai védőnő feladatai 50 7.14 Kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Központtal 51 7.15 A külső szervezetekkel való kapcsolattartás rendje 51 8. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 52 8.1 A tanulói hiányzás igazolása 52 8.2 A tanulói késések kezelési rendje 54 8.3 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára 55 8.4 Felmentések, másutt szerzett bizonyítványok beszámítása 55 8.4.1 Mentesség adott közismereti tantárgy tanulása alól 55 8.4.2 Testnevelés órán végzett tevékenység alól 55 8.4.3 Más tanítási órák látogatása alól 55 8.5 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 55 8.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 56 8.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai 57 8.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 57 9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 59 9.1 Iskolai évkönyv 59 9.2 Az iskola névadója 59 9.3 Mesterségünk dicsérete 59 9.4 Iskolatörténeti emlékek 59 9.5 Hangverseny- színház- és múzeumlátogatások 59 9.6 Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények 59 10. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 60 4
10.1 Reklámtevékenység szabályai az iskolában 60 10.2 Az iskolai könyvtár működésének rendje 61 11. AZ SZMSZ MELLÉKLETEIT KÉPEZŐ ÖNÁLLÓ SZABÁLYZATOK, INTÉZMÉNYVEZETŐI UTASÍTÁSOK 63 12. NYILVÁNOSSÁG 64 13. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 67 5
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 36/2009.(XII.23.)OKM rendelet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001.(XII.22.)OM rendelet módosításáról Jelen SZMSZ a 326/2013.(VII.30) kormányrendelet alapján véglegesített munkaerőgazdálkodást figyelembe véve a 2013. májusában jóváhagyott SZMSZ aktualizálása. A 2013. szeptemberében aktualizált SZMSZ-ben a lényegi változások köre: o Alapító Okirata új KLIK alapító okirat o vezetői kör, munkakörök változtak, ezzel a szervezeti felépítés is változott o munkaközösségek száma változott Jelen SZMSZ a jelenleg hatályos SZMSZ-hez képest nem jár fenntartói többletköltséggel. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. április 30-i határozatával fogadta el. 6
A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket is nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI 1.3 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Győri Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája OM azonosítója: 030743 Címe: 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. Telefonszáma: (96) 319-244 Telefax: (96) 320-024 Levelezési cím: 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. E-mail: titkarsag@kliszi.hu Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete Az intézmény működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete Alapító Okiratának kelte és száma: KLIK Alapító okirata, 2013/27. számú Hivatalos Értesítő Az intézmény alapításának időpontja: 1884. október 1. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét az intézményvezető látja el. Költségvetési szervként működési módja: Önállóan működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete (9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.) látja el a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. 1.4 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az iskola szakközépiskolai, szakiskolai, nappali valamint esti és levelező gimnáziumi felnőttoktatási (többcélú) tevékenység szakmailag egységes pedagógiai programmal, a kollégium szakmailag önálló, saját pedagógiai programmal közös igazgatású szervezet keretében végzi tevékenységét. Az oktatás nappali, esti és levelező rendszerű képzésben folyhat. A szakközépiskolában az oktatás 9. évfolyamon kezdődik, és négy érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó középiskolai évfolyamon folyik a tanítás. Ezt követően a tanulók 7
érettségi vizsgát tehetnek. A szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakiskolában a nevelés és oktatás a 9. évfolyamon, szakképzési évfolyamon kezdődik, és a 11. évfolyamig tart. A képzés során a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára felkészítés folyik. A gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be. A szakmával rendelkezők mind a nappali, mind pedig az esti és levelező felnőttoktatási gimnáziumi tagozaton a 11. évfolyamon kezdhetik meg tanulmányaikat, és a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul a képzés. A levelező tagozaton a kilencedik évfolyamon is indulhat az oktatás. A gimnáziumi felnőttoktatás nappali tagozatán az érettségi vizsgára felkészítés folyik a más iskolában 9-10. évfolyamot végzett, illetve szakmai végzettséggel rendelkező azon tanulók számára, akik életkorukat tekintve még a nappali képzés keretei között tanulhatnak. A képzés hároméves a 11-13. évfolyamon. Az esti, illetve a levelező tagozaton heti kétnapos képzés folyik vegyes életkorú felnőttek számára. Cél az érettségi vizsgára való felkészítés, a középiskolai végzettséget szerzőkre jellemző általános műveltség elsajátíttatása. Egyrészt 9-12. évfolyamon a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára, másrészt 11-13. évfolyamon a 9-10. szakiskolai, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkezők számára. Az előzetes tanulmányok beszámításával a képzési idő le is rövidülhet. A kollégiumban a saját iskolánk tanulóin kívül, Győr város középfokú tanintézeteinek tanulói kerülnek beiskolázásra 9-14.évfolyamig. 1.5 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodói tevékenységet nem folytat, gazdálkodását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete ( 9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.) látja el. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény működtetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete ( 9024 Győr, Nádor tér 4. II. em.) végzi. Az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az önkormányzat átadta használtra átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület számára. A MŰKÖDÉS RENDJE 1.6 Az iskola szervezeti felépítése Az iskola szervezeti felépítését mutatja be a következő lapon látható szervezeti diagram: 8
INTÉZMÉYVEZETŐ Szakmai-tanulmányi intézményvezető-helyettes Közismereti-nevelési intézményvezető-helyettes Felnőttoktatási intézményvezető-helyettes Kollégium-vezető Gazdasági csoport Karbantartó csoport Szakképzési munkaközösségvezető Laboránsok Közismereti munkaközösségek vezetői Pedagógiai munkát segítők Felnőttoktatási munkaközösségvezető Kollégiumvezető helyettes Munkaügyi előadó Karbantartói csoportvezető Pedagógusok (szakmai tanárok, oktatók) Rendszergazda Humán Pedagógusok (magyar,tört.,ének) Diákönkormányzatot segítő Oktatástechnikus Pedagógusok (felnőttoktatásban) Kollégiumi munkaközösségvezető Kollégiumi nevelők Gazdasági ügyintézők Karbantartók Gépkocsivezető Iskolatitkár Könyvtárosok Fegyelmi Bizottság tagjai Gondnok Raktáros Iskolai portások Természettudományos Védőnő Kollégiumi adminisztrátor Titkárnő Tanulmányi ügyintéző Pedagógusok (mat.fiz,info.tesi.bio. földr.kémia) Laboráns Kollégiumi portások Élő idegen nyelv Nyelvtanárok Osztályfőnöki Iskolapszichológus Gyógypedagógus Osztályfőnökök Arizona Pedagógusok 9
1.7 Az intézmény vezetője 1.7.1 A közoktatási intézmény vezetője Az intézmény vezetője a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, meghatározott ügyben helyetteseire, a kollégiumvezetőre, a tagozatvezetőre átruházhatja. 1.7.2 A kiadományozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézményvezető-helyettesek és a kollégiumvezető aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység, képzési típus szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, a tanügyigazgatás körébe (kivéve a tanulófelvétel) tartozó ügyekre terjed ki. A kimenő leveleken nyomtatásban az intézményvezető neve szerepeljen, az aláíró az intézményvezető neve alatt lévő intézményvezető megjelölés mellé egy h betűt tesz. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a kollégiumvezető által aláírt leveleken az aláírásuk mellett intézményi körbélyegzőt használnak. 1.7.3 Az intézményi bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a kollégiumvezető minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat a helyettesítési rendnek megfelelően a helyettesítést ellátó vezetők írják alá. 1.7.4 Bizonyítványok aláírásának rendje Új bizonyítványok megnyitása: intézményvezető Szakközépiskola (9-13. évf.): közismereti - nevelési intézményvezető-helyettes Szakképző évfolyamok: szakmai - tanulmányi intézményvezető-helyettes Felnőttoktatás: felnőttoktatási intézményvezető-helyettes Érettségi és szakmai képesítő bizonyítványok: intézményvezető 10
1.7.5 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) a szakmai-tanulmányi, a közismereti-nevelési, a felnőttoktatási intézményvezető-helyettes. Az intézményvezető-helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettesek felhatalmazását. 1.7.6 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. a tanulmányi intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a közismereti-nevelési intézményvezető-helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, kollégiumvezető számára a kollégista tanulók felvételi ügyeiben való döntések, a technikai és adminisztratív alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítása,szabadságuk kiadásának jogát, a kollégiumi nevelők éves munkarend készítésének jogát a karbantartói csoportvezető számára a technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát, a szakmai-tanulmányi intézményvezető-helyettes számára az adminisztratív alkalmazottak és a rendszergazdák szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát, a közismereti-nevelési intézményvezető-helyettes számára az oktatástechnikus, a könyvtárosok szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 1.8 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: az intézményvezető-helyettesek, kollégiumvezető Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyetteseket és a kollégiumvezetőt a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás legfeljebb 5 évig szóló 11
határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény intézményvezetőjével egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik. 1.9 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes a szakmai munkaközösségek vezetői: o humán o természettudományos o élő idegen nyelvi o osztályfőnöki, o szakképzési, o Arizona, o felnőttoktatási, o kollégiumi szakszervezeti titkár, közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 1.10 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 2008. január 1-jén lépett hatályba az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény (továbbiakban Vnyt.), mely új alapokra helyezte a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségeket. 12
A Vnyt. 3. (1) bekezdés c.) pontja alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, illetőleg ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. Ezen előírás alapján valamennyi költségvetési intézmény vezetőségének és gazdasági ügyintézőjének vagyonnyilatkozatot kell tennie, a törvény előírásai szerint. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség érinti a vezetőség valamennyi tagját, a gazdasági ügyintézőt és a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozóit is. A vagyonnyilatkozatot: Első alkalommal 2008. év október hó 5. napig a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell számot adni, (minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani). A vagyonnyilatkozatot két-két példányban kell kitölteni saját személyre és a hozzátartozó/k/ra vonatkozóan is. Ebből az egyik példányt tartalmazó zárt borítékot kell az intézmény vezetőjének leadni, aki gondoskodik annak őrzéséről. A másik boríték aláírás után a vagyonnyilatkozatot benyújtónál marad, megőrzendő. Ezt követően 2 évente a vagyonnyilatkozat napján fennálló érdekeltség és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőzően szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell számot adni. A Vnyt. 9. (2) bekezdése alapján, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik. A jogszabály értelmében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem tagadható meg a hozzátartozókra nézve sem. A hozzátartozók vagyoni és jövedelmi helyzetéről a kötelezettnek kell teljesítenie az adatszolgáltatást. 1.11 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza a vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. Ellenőrzési feladatot kiemelten a következő munkakörben dolgozó munkavállalók látnak el: a szakmai-tanulmányi intézményvezető-helyettes, a közismereti-nevelési intézményvezető-helyettes, a felnőttoktatási intézményvezető-helyettes, a kollégiumvezető, 13
a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a személyi irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettesek és a kollégiumvezető valamint helyettese és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben kiemelt ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása, a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák és munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése, a kollégiumi foglalkozások, a kollégista tanulók hiányzásainak, szoba-és szekrényrendjének folyamatos ellenőrzése, a munkaidő nyilvántartás ellenőrzése, az étkezési rend és szolgáltatás ellenőrzése. 1.11.1 A belső ellenőrzés általános követelményei Segítse elő az iskola és a kollégium pedagógiai programjában meghatározott tevékenységek mintaadó szinten történő művelését. Segítse a szakmai, gazdálkodási feladatok megoldását, a belső rend, a fegyelem megtartását. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, a hiányosságokra és előzze meg azok súlyosbodását. Segítse elő a pedagógus egyéniség fejlődését. 1.11.2 A belső ellenőrzés formái: Hospitálás a tanítási órán (vagy egyéb foglalkozáson): az ott készített jegyzet alapján kötelező a tapasztaltak megbeszélése, értékelése. 14
Beszámoltatás szóban vagy írásban. Kötelező a vezető ugyanolyan formában való reagálása. Egy tevékenységről írásban tanévenként egyszer kérhető átfogó beszámoló. Eredményvizsgálatok, felmérések: a megkapott információkat az érintettekkel elemezni kell, a munka további menetére vonatkozó következtetéseket meg kell beszélni és írásba foglalni. Helyszíni ellenőrzések: az ellenőrzést végző köteles az ellenőrzött személlyel és közvetlen vezetőjével a tapasztaltakat megbeszélni. Az iskolai dokumentumok áttekintése: a naplók, tanmenetek, képzési tervek, rendezvények hálóterve, az iskolai levelezés irattára, a napközis étkeztetés nyilvántartása naprakész állapotát minden időben ellenőrizhetik a munkaköri leírás szerint arra jogosultak. 1.11.3 Ellenőrzési szempontok 1.11.3.1 Szakmai: tanmenetek határidőre történő, pontos elkészítése, órára való készülés, órák előkészítése, kísérleti és szemléltető eszközök használata, karbantartása, tanulók munkájának ellenőrzése (házi feladat, házi dolgozat, házi olvasmányok), füzetek ellenőrzése: tartalmi, esztétikai, dolgozatok kijavítása, érdemjegyek beírása, tanulók felkészítésében plusz feladat (verseny, pályázat, továbbtanulás), vizsgatételek határidőre történő összeállítása, a vizsgákkal kapcsolatos feladatok pontos, precíz ellátása (felügyelet, dolgozatjavítás, kérdező tanári munka), 1.11.3.2 Munkafegyelmi: órák megtartása, pontos munkakezdés, naprakész naplóvezetés, jegyek beírása, a digitális napló naprakész vezetése, engedély nélküli óracserék, eltávozások, tanulói felügyelettel kapcsolatos kérdések (iskolában, iskolán kívül), az osztályok, a folyosók, az iskola tisztaságának felügyelete, a kollégiumi szoba-, és szekrényrendek, tantermek tisztasága. 1.11.3.3 Osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői: napló, törzslapok, bizonyítványok vezetése, az adminisztráció pontos elvégzése, 15
féléves, éves tanulmányi statisztika határidőre történő elkészítése, tanulók eltávozásának engedélyezése, ellenőrzőbe bejegyzése, házirendi előírások betartatása, intézkedési készség, felelősségvállalás (fegyelmi ügyekben is), együttműködési készség az ifjúságvédelmi felelőssel, a gyógypedagógussal, a szabadidő-szervezővel, a tanulók problémáinak felismerése, kezelése, a felmerült probléma követése, lezárása, tanulmányi kirándulás szervezése, szabadidős osztályprogramok szervezése, iskolai rendezvényekre az osztály felkészítése. 1.11.3.4 Egyéb: együttműködési készség az intézményi szintű feladatok megoldásában, közreműködés a helyi tanterv felülvizsgálatában, iskolai, kollégiumi rendezvényeken való részvétel, aktív közreműködés, ügyeleti beosztásnak megfelelő feladatainak ellátása, (folyosói ügyelet, helyettesítési ügyelet, felügyelet rendezvényeken stb.) diákkörök, szabadidős programok szervezése, vezetése, továbbképzés, önképzés, pedagógiai ismeretek karbantartása, a modern pedagógia munka felvállalása. 1.11.4 A szakmai és pedagógiai munka ellenőrzésének módjai óralátogatás: a vezető saját hatáskörében, előre bejelentett vagy bejelentés nélküli, tanmenetek ellenőrzése, beszélgetés a tanárral, beszélgetés a közvetlen (munkaközösség)vezetővel, beszélgetés a tanulókkal, (fentiek a tanár vagy a tanuló emberi méltóságának tiszteletben tartásával), a tanulók füzeteinek megtekintése, a naplóvezetés ellenőrzése, iskolai dokumentumok (bizonyítványok, törzslapok, jegyzőkönyvek stb.) ellenőrzése, diákköri tevékenység ellenőrzése, diákköri napló, óralátogatás szülői értekezlet látogatása, helyettesítési napló, diákköri napló hó végi lezárása, túlóra elszámolás ellenőrzése. 16
1.11.5 Az értékelés a látogatást (óralátogatás, szülői értekezlet látogatása stb.) követően azonnal a tapasztalatok megbeszélése, értékelése, az iratok ellenőrzésekor (naplók, bizonyítványok, törzslapok stb.) írásos feljegyzés elhelyezése a dokumentumban, a félév, ill. a tanév végén nevelőtestületi értekezleten az év közbeni értékelés eredményéről a vezetőség tájékoztatja a pedagógusokat. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1.12 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program (iskolai, kollégiumi) a házirend (iskolai, kollégiumi) Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok. 1.12.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 1.12.2 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. 17
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A középszintű érettségi vizsga témaköreit. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A kollégium pedagógiai programja meghatározza: A kollégiumban folyó nevelés, oktatás célját, feladatait, figyelembe véve a társiskolák pedagógiai programját. A kollégiumi foglalkozások (kötelező, szabadon választott ), tanórai foglalkozások helyi tanterveit, követelményeit. A kollégiumi közösségek kialakításának szabályait, együttműködéseit, a kollégium döntési folyamatban való részvétel véleményezésének rendjét. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, a tanári szobában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 1.12.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével, az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell sze- 18
rezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. A kollégiumi éves munkaterv a pedagógiai programot alapul véve tartalmazza az éves nevelési célokat, feladatokat, szakköröket és a kollégium éves kiemelt rendezvényeit. 1.13 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetője határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 1.13.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 19
1.13.2 A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a tanulmányi intézményvezető-helyettes a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó(k) nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakat az iskola intézményvezetőja bízza meg. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Az iskolai tankönyvellátás részletes szabályozása az SZMSZ mellékletét képező külön szabályzatban történik. 1.14 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 1.14.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. 1.14.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló a TANINFORM program keretei között működik, akkreditált program. Ezért az elektronikusan előállított adatok hitelesek, úgy is, hogy csak elektronikus formában tárolják azokat. A digitális napló mellett intézményünk vezeti a papíralapú naplót is, ezért a digitális naplóból az adatok kinyomtatása, irattári őrzése nem szükséges. Az elekt- 20