FAIPARI MƒRN KI KAR. NYUGAT-MAGYARORSZçGI EGYETEM

40 ƒves A FAIPARI MƒRN KI KAR NYUGAT-MAGYARORSZçGI EGYETEM 2002

40 ƒves A FAIPARI MƒRN KI KAR

A jubileumi Žvkšnyv szerkeszt bizotts ga: Elnšk: Dr. Szalai J zsef Tagjai: Dr. D v s Ferenc Mastal r Ern nž dr. Szab PŽter Tšr csik Ambrus Dr. WesztergomViktornŽ A kštetet kiadja: NYUGAT-MAGYARORSZçGI EGYETEM FAIPARI MƒRN KI KAR Felel s kiad : Dr. Moln r S ndor A nyomdai munk kat a Hillebrand Nyomda Kft. vžgezte SOPRON - 2002

40 ƒves A FAIPARI MƒRN KI KAR NYUGAT-MAGYARORSZçGI EGYETEM SOPRON 2002

4 0 ƒ V E S A F A I P A R I M ƒ R N K I K A R

ãaki mœltj ra ŽrzŽketlen, szebb jšv re ŽrdemtelenÒ REKTORI K SZ NTï Dr. habil. Kolosz r J zsef 1735. jœnius 23. - 1956. szeptember 15. - 1962. szeptember 16. - 1999. jœnius 1. A fenti d tumokat mžg sokkal kellene kib v tenÿnk, ha azokat az esemžnyeket szeretnžnk id pontokhoz kštni, amelyek a ma 40 Žves jubileum t Ÿnnepl Faipari MŽrnški Kar lžtrejšttžhez, mai helyzetžhez, arculat hoz hozz j rultak. 267 Žvvel ezel tt Selmecb ny n sarjadt ki az a tud s-mag, amely gyšnyšrž f v fejl dštt. Sok-sok Žv ut n az egžsz f t Sopronba kellett tÿltetni, ahol szžpen gyarapszik, de œjabb negyven Žv ut n kžt er s tšrzsžvel Nyugat-Magyarorsz g szellemi talaj t termžkeny tik meg. Az ta mindkžt helyen tov bb terebžlyesedett, s gai, magjai ržvžn orsz gunkban Žs a nagyvil gban is terjeszti a tud st, a selmec-soproni szellemet Žs hagyom nyokat. Kor bbi oktat si kezdemžnyek, majd az alap szaknak a forradalom ŽvŽben tšrtžnt j v hagy sa ut n 1962-ben nyer šn ll szervezeti form t a ma negyven Žves ã gò, amelyen a mžrnški, mžvžszi Žs tan ri kžpzžsi ir nyok mellett a legœjabb hajt s az informatika. Az elmœlt negyven Žv ttekintžse m dot ad az eredmžnyek sz mbavžtelžre, amelyek mšgštt felsejlenek a gondok, problžm k is. A nžgy Žvtized tÿkre sz momra egy kemžny, kÿzdelmes, de sikerekben gazdag kžpet mutat, amelyben megjelenik a t rs kar, az Erd mžrnški is! B zom benne, hogy a magyar fels oktat s egžszžt talak t integr ci ržvžn ez a kžp šsszetettebb, kapcsolatrendszeržben m s, de a t rs karral - karokkal - mžgink bb šsszefon d Žs mžg tšbb eredmžnyt tÿkršz lesz. Az els negyven Žvhez a kar minden volt Žs jelenlegi munkat rs nak Žs hallgat j nak az egyetem oktat i, hallgat i Žs dolgoz i nevžben sz vb l gratul lok Žs a tov bbi Žvtizedekhez, a kutat i, oktat i Žs szervez munk hoz v ltozatlanul elkštelezett hitet, tšretlen buzgalmat k v nok: Sopron, 2002. prilis 30. J szerencsžt! Dr. habil. Kolosz r J zsef rektor - 5 -

4 0 ƒ V E S A F A I P A R I M ƒ R N K I K A R ELïSZî Prof. Dr. Moln r S ndor Az 1735-ben Selmecb ny n indul hazai mžszaki fels oktat s f j nak egyik legfiatalabb hajt s t az 1962-ben Sopronban megalak tott Faipari MŽrnški Kar kžpezi. NŽgy Žvtized a tšrtžnelmi t vlatok sz zadaihoz viszony tva nem tžnik jelent s kornak, de az 1962 Žvben vžgzett els Žvfolyam tagjai Žppen most fejezik be akt v p lyafut sukat. E legend s Žvfolyam alkot ržszese lehetett a hazai faipar korszerž kibontakoz s nak Žs megalapoz ja a karunkon vžgzett faipari mžrnškšk, ŸzemmŽrnškšk hazai Žs nemzetkšzi elismertsžgžnek. E kiadv nyban teh t egy akt v emberšlt tšrtžnžseit Žs karunk jelenlegi helyzetžt k v njuk bemutatni. Egy ršvid meg ll, egy szeržny sz mvetžs ez, amit most a Kedves Olvas elž terjesztÿnk. NŽh ny momentumot szabad legyen kiragadnom az elmœlt id szak tšrtžnžseib l: A legnagyobb šršm sz munkra, hogy nem csškken az Žrdekl džs a faipari mžrnški p lya ir nt. ƒvente 2,5-3,0 -szoros tœljelentkezžssel sz molhatunk. A tehetsžgek gondoz s t, a jobb ãmer tžstó is seg ti a kšzelmœltban lžtrehozott b zisiskolai h l zatunk (œjpesti, szolnoki, ny regyh zi, soproni, szombathelyi, zalaegerszegi szakkšzžpiskol k). E b zisiskol kban ez Žvben ill. a jšv Žvben kšzšsen elkezdjÿk a kžt Žves fels fokœ szakkžpzžst is. Fontos mžrfšldk volt az iparmžvžsz kžpzžs (formatervez, bels Žp tžsz) 1994 Žvi megind t sa, mivel a ãdesignó szerepe az egžsz vil gon jelent sen felžrtžkel dštt. Az 1986 Žvben kezdett pap ripari mžrnškkžpzžs m ra tfog kšnnyžipari kžpzžssž fejl dštt (egyÿttmžkšdve a Budapesti Kšnnyžipari F iskolai Karral). Karunk mžszaki jellegžb l ad d an felv llalta a mžrnšktan rok Žs szakoktat k kžpzžsžt (1999) Žs ez Žv szeptemberžben œj kih v skžnt elind tja a gazdas gi informatikus szakot. E kžpzžsi struktœra teh t rendk vÿl szžles oktat si palett t šlel t; s gy hozz j rul a kar stabil, tšbb l bon ll s hoz is. NŽmi bÿszkesžggel sz lhatunk arr l is, hogy tudom nyos munk nk eredmžnyei nemzetkšzileg is elismertek. Oktat ink kšzel 70 %-a tudom nyos min s tžsž. Karunk šn ll, akkredit lt Doktori Iskol val rendelkezik. A gyakorlathoz kapcsol d kutat sfejlesztžst is egyre eredmžnyesebben seg ti az elmœlt Žvben lžtrehozott Faipari Kutat - Žs Szolg ltat Kšzpontunk. - 6 -

BefejezŽsŸl szeretnžm al hœzni: karunk 4 Žvtizedes fenn ll sa alatt az ãerd Žs a faanyagó elv laszthatatlan egysžgžt hirdette. A fotoszintžzis eredmžnyekžnt az Žl f k ltal lžtrehozott œjratermelhet faanyag nemcsak nemes szžpsžgž, Žs sokcžlœan felhaszn lhat, hanem egyben az emberisžgnek a legfontosabb kšrnyezetbar t nyersanyaga. Teh t az emberi civiliz ci meg rzžse csak œgy biztos that, ha erdeink tartamos kezelžse mellett œj faÿltetvžnyekkel folyamatosan biztos tjuk az egyre nšvekv faigžnyeket. Karunk jšv je teh t biztos alapokon nyugszik, mivel az ãerd Žs a faó ezredžbe lžptÿnk. FOREWORD Prof. Dr. Moln r S ndor džk n Higher level technical education in Hungary started in 1735, in Selmecbanya. One of its youngest offshoots is the Faculty of Wood Science, established in Sopron, 1962. Four decades may seem to be insignificant when compared to centuries of historical development. However, our first graduates, the class of 1962, are just about to retire from their active years. This legendary class was there at the birth of modern-day Hungarian wood industry and established a national and international reputation for the graduates of our BSc. and MSc. programs. This publication attempts to summarise the events of this active lifetime and outline the present situation of our Faculty. What we are trying to present is but a short synopsis, a modest account. Let me start by emphasising a few recent developments: To our satisfaction, there is a steady interest in our academic programmes. The number of students seeking entry every year exceeds our capacity by a factor of 2.5 to 3. Our recently established network of basis highschools (in Ujpest, Szolnok, Nyiregyhaza, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg) helps cultivating talents and providing an even better ÔpoolÕ. In these schools we will start up twoyear academic programs in this year and the next. The establishment of our applied arts (design and interior design) programs in 1994 was an important step because of the increasing role of design world-wide. The paper industries programme, started in 1986, has, by now, developed into general light industry engineering education (in co-operation with the Faculty of Light Industry Engineering in Budapest.) According to the technical nature of our Faculty, in 1999 we undertook the training of technical educators and teachers. Our new challenge this year is to start up a computing programme. Our education structure includes an uncommonly wide range of fields. This diversification enhances the stability of our educational activities. It is not without some pride that we mention the international reputation of our research activity. 70% of our lecturers have scientific degrees. Our recently established Wood Science Research Centre helps our practical R&D activity with increasing efficiency. - 7 -

4 0 ƒ V E S A F A I P A R I M ƒ R N K I K A R Finally, I would like to emphasise that, during the four decades of its existence, our Faculty always advocated the integrity of forest and wood. Wood brought forth by trees as a result of photosynthesis is not merely a versatile raw material of noble beauty, but, in the meantime, is one of the most important, renewable resources of humanity. The survival of human civilisation can only be ensured by providing for the always increasing demand for wood by means of new plantations as well as long-term management of our forests. The future of our Faculty rests on solid foundations, because we are entering Ôthe century of forest and woodõ. VORWORT Prof. Dr. S ndor Moln r Dean Einer der jÿngsten Triebe des Baumes des ungarischen technischen Hochschulunter-richtes, der in Selmecb nya im Jahre 1735 gebildet wurde, ist die im Jahre 1962 in Sopron gegrÿndete FakultŠt fÿr Holzwissenschaften. Vier Jahrzehten scheinen Ð im Vergleich zu den Jahrhuderten der historischen Entwicklung Ð kein bedeutendes Alter zu sein, trozdem die Mitglieder des Jahrganges, die ihr Studium im Jahre 1962 absolviert haben, werden gerade in diesen Tagen ihren aktiven Lebenslauf beenden. Dieser legendenhafte Jahrgang konnte in der Entwicklung der heimischen Holzindustrie schšpferisch teilnehmen und er war der BegrŸnder der heimischen und internationalen Anerkennung der an unserer FakultŠt absolvierten Ingenieure und Diplom-Ingenieure fÿr Holzwissenschaften. In dieser Jubileumsausgabe mšchten wir Ÿber die Geschichte einer aktiven Generation und Ÿber die jetztige Lage unserer FakultŠt berichten. Ein kurzer Bericht, ein ehrliches Selbstbekenntnis wird jetzt dem Verehrten Leser unterbreitet. DŸrfte ich hier einige Momente aus der Geschichte der vergangenen Zeit hervorheben: FŸr uns ist es eine grosse Freude, dass das Interesse fÿr den Ingenieurlaufbahn in der Holzindustrie nicht abgenommen hat. JŠhrlich melden sich 2,5 Ð 3-mal so viel Jugendlichen zum Studium, als unsere KapazitŠt es ermšglicht. Das in der jÿngsten Zeit errichtete Basisnetzwerk der hšheren Schulen (in òjpest, Szolnok, Ny regyh za, Sopron, Szombathely, Zalaeegerszeg) hilft in der FŸrsorge begabter Jugendlichen und in einer besseren ãausleseò. In diesen Basisschulen werden wir gemeinsam einen zweijšhrigen Fachunterricht hšherer Stufe in diesem und im nšchsten Jahr beginnen. Ein wichtiger Meilenstein war die EinfŸhrung der Bildung der Kunstindustrie (Formgestaltung und innere Architektur) im jahre 1994. Die Rolle des ãdesignò-s hat sich in der ganzen Welt aufgewertet. Der im Jahre 1986 angefangene Unterricht fÿr Papirindustrie hat sich zur umfangreichne Bildung fÿr mehrere Gebiete der leichten Industrie entwickelt (in Zusammenarbeit mit der HochschulfakultŠt fÿr Leichte Industrie in Budapest). - 8 -

a Faipari MŽrnški Kar kšzponti ŽpŸlete Unsere FakultŠt Ð gemšss ihrem technischen Charakter Ð hat den Unterricht von Ingenieur- Professoren und Fachlehrer auf sich genommen (1999) und fšngt im September dieses Jahres, als eine neue Herausforderung, mit dem Unterricht des Faches fÿr Wirtschaftsinformatik an. Diese Struktur des Unterrichtes umarmt eine ungew hnlich breite Bildungspalette, was die Weiterentwicklung und StabilitŠt unserer FakultŠt auch in der Zukunft ermšglicht. Wir kšnnen mit Stolz erwšhnen, dass auch die Ergebnisse unserer wissentschaftlichen Arbeiten internationale Anerkennung erzielt haben. Fast 70 % unserer Professoren haben einen akademischen Grad. Unsere FakultŠt besitzt auch eine selbstšndige beglšubigte Doktorschule. Die Praxis unterschtÿtzende Forschung und Entwicklung wird von dem in vergangenen Jahr gegrÿndeten Zentrum von Forschung und Dienstleistung fÿr dieholzindustrie geholfen. Am Ende mšchte ich unterstreichen, dass unsere FakultŠt Ð wšhrend ihres Bestehens Ð immer die unzertrennbare Einheit von ãwald und HolzÒ verkÿndigt hat. Das in den BŠumen durch die Photosynthesis entstandenes Holz hat nicht nur eine holde Schšnheit, ist ein vielseitig verwendbares Material, sondern in einem auch der wichtigste umweltfreundige Rohstoff der Menschheit ist. Die Erhaltung der menschlichen Zivilisation ist nur dann mšglich, wenn neben einer langzeitlich geplanten Verwaltung unserer WŠlder die steigende Nachfrage fÿrs Holz durch neue Waldanpflanzungen fortlaufend gesichert wird. Die Zukunft unserer FakultŠt liegt auf sicherem Basis, da wir ins Jahrtausend von ãwald und HolzÒ betreten haben. Prof. Dr. S ndor Moln r Dekan - 9 -

4 0 ƒ V E S A F A I P A R I M ƒ R N K I K A R ErdŽlyi J zsef FA Hžs rnyžkot vet ny ri džlben; tžzzel engesztel fagyos tžlben; vir got d a szerelmesnek, gyÿmšlcsšt-makkot az Žhesnek, gyat az ifjœ p rnak, bšlcs t a kisbab nak, kopors t-fejf t a halottnak; szolg l minden elevent; s torf t Žs szelement, haj t, rbocot Žs vitorl t, kœt gast, gžmet Žs sudarf t, kœtostorra vedret, h zba tekn t-csebret, j rmot-rudat-szekeret, s nyelet-gerebent, vessz t a rossz gyermeknek, fegyvert a hadseregnek, asztalt-szžket, hegedžt, ker tžst Žs fabetžt, - annyi mindent d a fa; œgy ll felettÿnk ld kžzzel, mint egy sapa, g n gyÿmšlccsel Žs odv ban mžzzel, mint sany nk maga... - 10 -

K LDETƒS - NYILATKOZAT A Faipari MŽrnški Kar kÿldetžse, hogy Magyarorsz gon Žs KšzŽp-Eur p ban meghat roz szerepet tšltsšn be a f hoz, a faanyaghoz (faalapœ anyagokhoz), a faszerkezetekhez (bœtor- Žs Žp tžsi szerkezetekhez) kapcsol d mžrnški Žs alkalmazott mžvžszeti ismeretek oktat sa Žs kutat sa terÿletžn. Az egyetem region lis feladataib l ad d an a Kar Ð az itt foly mžszaki kžpzžs b zis n Ð kÿldetžsžnek tekinti a gazdas gi informatikus, a kšnnyžipari mžrnšk, a mžrnšktan r Žs a mžszaki szakoktat kžpzžs nyugat-dun ntœli vžgzžsžt. Fentiekb l kšvetkez cžljaink: A t rsadalmi, gazdas gi, szakmai Žs hallgat i igžnyekhez igazod oktat si form k Žs szintek kialak t sa. Az oktat s hatžkonys g t el seg t feladatok folyamatos ell t sa Žs ellen rzžse. Olyan kutat si centrum kialak t sa, amely tevžkenysžgžben felšleli a faanyaghoz szžkebb Žs t gabb Žrtelemben kapcsol d alap-, alkalmazott Žs ipari kutat st. Folyamatos, szoros Žs Žl kapcsolattart s az iparral az oktat s, a kutat sfejlesztžs lehet sžgeinek kiszžles tžse ŽrdekŽben. A kšlcsšnšs el nyškšn alapul hazai Žs nemzetkšzi kapcsolatok pol sa fels oktat si intžzmžnyekkel, kutat intžzetekkel. A Faipari MŽrnški Kar a fels oktat s orsz gos fejlesztžsi programj val šsszhangban az ltala lefedett terÿleteken k v nja szžlesebb s vban biztos tani a szakemberkžpzžst. Ez ržszben a meglžv szakok talak t s t, fejlesztžsžt, illetve ezen a terÿleten œj szakok ind t s t jelenti. A kar stratžgi j nak alapja az oktat s min sžgžnek Žs hatžkonys g nak nšvelžse, az eladhat tud s tad sa, valamint a felhaszn l k ltal igžnyelt terÿleteken œj szakok, szakir nyok ind t sa. EzŽrt lland kapcsolatban vagyunk az ipar ggal, annak Ÿzemeivel, szšvetsžgeivel, ahonnan visszajelzžst kapunk oktat sunkr l. KŸlšnšs hangsœlyt fektetÿnk m s intžzmžnyek ltal m r kimunk lt Žs ltalunk is hasznos that tevžkenysžgek tvžtelžre, valamint tšrekszÿnk œj oktat si Žs kutat si szolg ltat sok bevezetžsžre. - 11 -

4 0 ƒ V E S A F A I P A R I M ƒ R N K I K A R A FAIPARI OKTATçS T RTƒNETE A KAR ALAPêTçSçIG A selmecb nyai kezdetek (alap t s) (1735-1808) ErdŽszeti, faipari fels oktat sunk a b ny szati Žs koh szati fels fokœ szakoktat s sz m ra lžtrehozott intžzmžnyben szÿletett meg, majd vele kšzšsen fejl dštt tšbb mint kžt Žvsz zadon keresztÿl. Az Udvari Kamara 1724-ben felh vta a selmecb nyai f kamaragr f figyelmžt arra, hogy hi ny van j l kžpzett Žs tapasztalt b nyatisztekben, nyilv n azzal a sz ndžkkal: szÿksžg van œj iskola fel ll t s ra. III. K roly cs sz r 1735. jœnius 22-Žn kelt rendeletžvel lžterhozt k Selmecb ny n a b nyatisztkžpz iskol t, a ãberg-scholaó-t. Ennek feladata volt b nya-, koh - Žs pžnzver tisztek, teh t vezet mžszaki, jogi Žs igazgat si szakemberek kžpzžse a Habsburg birodalom b ny szata Ð koh szata sz m ra. Az oktat st tšbb udvari kamarai rendelet szab lyozta, az Žppen aktu lis szÿksžg szerint az egyik vagy m sik tudom ny gat helyezve el tžrbe, de mindenkor a gyakorlati oktat sra helyezve a f hangsœlyt. Az iskola alap t sa ut n alig tšbb mint kžt Žvtizeddel m r kin tte kereteit. Hi ba voltak kitžn tan rok, mint pl. Mikov ny S muel, az oktat s reformra szorult. Gazdas gi szÿksžgletkžnt jelentkezett a b nyatisztkžpzžs alapvet megv ltoztat sa, fels fokœ intžzmžnnyž alak t sa. M ria TerŽzia 1762. okt ber 22-Žn al rt rendeletžvel bizonyoss v lhatott e folyamat megval sul sa. LŽtrehozt k az els tanszžket az sv nytan, koh szat, kžmia oktat s ra, N. J. Jacquin vezetžsžvel. 1765-ben a m sodik tanszžket a matematika, fizika, mechanika elsaj t t s ra N. Poda professzors g val, majd 1770-ben a harmadik: gyakorlati b ny szat-koh szat tanszžket is Chr. T. Delius vezetžsžvel. 1770. prilis 14-Žn az Udvar arr l Žrtes ti a selmeci f kamaragr fs got, hogy a kir lyn h rom oszt llyal (tanszžkkel) mžkšd cs sz ri Žs kir lyi B ny szati AkadŽmi t alap tott. Az intžzmžny fejl džse sor n az erdžszeti ismeretek oktat sa is egyre nagyobb szerepet kapott, hiszen a b nyabiztons g, a kÿlšnbšz gžpekhez, - 12 -

eszkšzškhšz, szersz mokhoz szÿksžges faanyag ismerete, a koh szat fa- Žs faszžnszÿksžglete, az sv nytermelžs Žs Žrcolvaszt s megkšvetelte az erd megismeržsžt is. Az alap t levžl ãtantervó štšdik fejezetžnek 14. pontj ban olvashatjuk a kšvetkez ket: a kžpzžsben ržsztvev hallgat k ãmivel a b ny szathoz Žs koh szathoz az erd sžgek nžlkÿlšzhetetlenek, ezžrt a praktik nsoknak kell ismeretekkel kell b rniuk az erd k telep tžsžr l Žs haszn lat r l, az šsszes fafajt r l, s arr l, hogy ezek a b ny szatban Žs koh szatban mire haszn ltatnak, mikor v gassanak Žs mikor kžsz ttessenek el, nem kevžsbž pedig: hogyan kell j szenet Žgetni, Žs hogyan kell ir ny tani az erd felÿgyel ket, a fav g kat, h ntol kat, fuvarosokat Žs a szžnžget ket.ó Egy m sik helyen: ãj l megžrthet en kell el adni a b nya biztos t s t, az csol st, az akn kban Žs t r kban a biztos t st kar z ssal Žs szekržnyekkel a b nyagžpek tereiben.ó Sz munkra pedig legžrdekesebb az alap t levžlben M ria TerŽzia j v hagy sa, amely gy sz l: ãj v hagyom ezen elkžsz tett tervet, Žs kÿlšn megelžgedžssel tšlt el a bizotts g elnškžnek az Ÿgy ir nt tanœs tott buzgalma, azonban az erd k mžvelžsžnek oktat s ra is kÿlšnšs gonddal legyenek, mert az erd k a b ny szat sz m ra feltžtlenÿl szÿksžgesek.ó Ez a mondat annyi v ltoz st hozott, hogy a 3 tanszžkkel mžkšd akadžmi n a 3. tanulm nyi Žvben az ãerd gazd szatotò is felvettžk az oktatott t rgyak kšzž. Teh t az erdžszeti tudom ny fels fokœ oktat s t haz nkban m r 1770- t l kell sz m tanunk, M ria TerŽzia rendelkezžsžnek kšszšnhet en. - 13 -

4 0 ƒ V E S A F A I P A R I M ƒ R N K I K A R Christoph Traugott Delius, a h rneves b nyamžvelžstani professzor adta el az ismereteket. Az 1773-ban megjelent B nyamžvelžstan c. tankšnyve a bizony tžk arra, hogy a b ny szat mellett az erdžszetet is egyenrangœan oktatta. Ebben ugyanis ržszletesen le rja a szÿksžges ismeretanyagot, a b ny szat seg t t rsakžnt az erd mžvelžs, az erd haszn lat, valamint a fa feldolgoz s nak t rgy ban. Mivel a b ny k mžvelžsžhez megmunk lt fa kellett, ezžrt a kžzmžiparral, a faipar kezdetleges form ival, az erd gazd lkod ssal kapcsolatos fafeldolgoz ssal foglalkozik. PŽld ul meghat rozza a keržkkÿll hšz, a keržktengelyhez, a kštžldobhoz stb. szÿksžges legjobb fafajt, ismerteti az egyes v lasztžkokat is. Johann Anton Scopoli neves polihisztor selmeci professzor is foglalkozott faipari kutat sokkal, amelyekr l az 1788-ban megjelent kšnyvžben tud s t. C me: ÓUntersuchungen einiger Holzarten aus der Gattung der Fichte, des Terpentins, des Kienšhls, des schwarzen oder Schiffpechs des HarzesÓ. Az šn ll ErdŽszeti TanintŽzet (1808-1846) A bžcsi Udvari PŽnzverŽszeti Žs B ny szati Kamara 1807. jœnius 9-Žn œgy hat rozott, hogy Selmecb ny n a B ny szati AkadŽmia mellett ErdŽszeti TanintŽzetet kell fel ll tani, mivel a b ny szat Žrdeke œgy k v nta. I. Ferenc 1808. janu r 5-Žn elrendelte a B ny szati AkadŽmia mellett mžkšd, a selmeci f kamaragr fi hivatal szervezetžbe tartoz šn ll ErdŽszeti TanintŽzet lžtrehoz s t. Wilckens Henrik D vidot a bechsteini erdžszeti iskola tan r t, kor nak egyik eur pa-h rž polihisztor t neveztžk ki professzornak, b nyatan csosi rangban. El ad sait 1809. febru r 12-Žn ŸnnepŽlyes keretek kšzštt kezdte meg. A b ny sz, koh sz hallgat k erdžszeti t rgyait is adta el. El ad si anyag b l tudjuk, hogy is a fenti szempontok szerint foglalkozott az erdžszeti oktat s keretein belÿl a kor ltal igžnyelt faipari ismeret oktat ssal. Wilckens hal la ut n 1835. prilis 30-t l Feistmantel Rudolfot nevezik ki b nyatan csosi rangban az ErdŽszeti TanintŽzet vezet jžvž. Ekkor alap tottak Žs alak tottak ki botanikus kertet, s az egyžbkžnt is jelent s gyakorlati oktat st mžg fejlettebbž tettžk gyžjtemžnyek, laborat riumok lžtes tžsžvel. Feistmantel el adta a fa feldolgoz s t, a fa haszn lhat s g t ŽpŸlet-, mž- Žs tÿzifav lasztžkok szerint, valamint a fžržszmžvek ŸzemŽt. - 14 -

A ãdie Forstwissenschaft nach ihrem ganzen Umfange und mit besonderer RŸcksicht auf die šsterreichischen StaatenÓ c. 1835-1837 kšzštt megjelent 4 kštetes mžvžnek 3. kštetžben ržszletesen elemzi a kÿlšnfžle fžržszelžsi m dokat, a gerendafžržszelžst, a furnžr fžržszelžst, a az Egyetem ãdò ŽpŸlete fžržszmalmokat. Nagy sœlyt helyez a gazdas goss gi kžrdžsekre. Feistmantel 1847 nyar ig tevžkenykedett Selmecb ny n. B ny szati- Koh szati Žs ErdŽszeti AkadŽmia (1846-1867) 1846-ban jelent s esemžny tšrtžnt az akadžmia ŽletŽben. Az addig f kamaragr fi intžzmžnykžnt mžkšd ErdŽszeti TanintŽzetet az akadžmi hoz csatolt k, šn ll tanszžkkžnt. Egyœttal az akadžmia szervezete is elkÿlšnÿlt a f b nyagr fi hivatalt l. Az akadžmia neve: Cs. Žs kir. B ny szati Žs ErdŽszeti AkadŽmia (K. k. Berg- und Forstakademie) lett. Az erdžszkžpzžs id tartama pedig az addigi 2 Žvr l 3 Žvre emelkedett. Az 1848-as magyar forradalom Žs szabads gharc nagy hat st gyakorolt az akadžmi ra is. K sžrletek tšrtžntek az intžzmžny magyaros t s ra, az eddigi nžmet oktat si Žs hivatali nyelv magyarr v lt s ra. Sajnos ez a k sžrlet tšbb ok miatt is sikertelennek bizonyult, de nem utols sorban azžrt, mert nem volt magyar nyelvž szakirodalom Žs szaknyelv. Ebben az id ben tett javaslatot Eštvšs J zsef kultuszminiszter arra, hogy egy egysžges mžszaki Žs gazdas gi akadžmi t ll tsanak fel, s hogy a selmeci akadžmi t egyes tsžk a mžegyetemmel. A szabads gharc leveržse ut n az osztr k katonai igazgat s bez ratta az akadžmi t. VeszŽlyben forgott a lžte. VŽgŸl mžgis folytat dhatott az el ad - sok tart sa. - 15 -

4 0 ƒ V E S A F A I P A R I M ƒ R N K I K A R Az 1867-es osztr k-magyar kiegyezžs ut n az akadžmia magyar llami intžzmžnnyž lett. Az erdžszeti oktat s feletti felÿgyeletet a Fšldm velžsÿgyi MinisztŽrium l tta el. Az akadžmia hivatalos nyelve fokozatosan a magyar lett, gy nemzetkšzi jelent sžge er sen csškkent. A magyar szaknyelv Žs szakirodalom megteremtžsžvel, a tudom nyos munka Žs tevžkenysžg elmžly tžsžvel, a kÿlšnfžle szakmai szervezetek lžtrehoz s val hazai jelent sžge n ttšn n tt. Meg llap that, hogy a faipari kžpzžs az erd gazdas gi kžpzžssel egyÿtt fejl dštt. M. kir. B ny szati Žs ErdŽszeti AkadŽmia, M. kir. B ny szati Žs ErdŽszeti F iskola Selmecb ny n (1867-1918) 1872-ben az erdžszeti akadžmia œj szervezetet kapott. Az ltal nos erdžsz szak mellett œj erd mžrnški szakot is szerveztek. Az erdžszeti tanszžkek sz ma h rom: erd rendezžs, nšvžnytan-erd tenyžsztžs Žs erdžszeti iparmžtan-erd haszn lattan. A faipari oktat s nagy lžptekkel fejl dštt. SzŽcsi Zsigmond 1867-t l oktatott az akadžmi n. Az œ.n. erdei mellžkipar gakr l, a fžržsz ru termelžsr l, a fžržszÿzemek vezetžsžr l, a kÿlšnfžle fžržszgžp t pusokr l Žs azok elemeir l, alkot ržszeir l tartotta el ad sait. A v lasztžkol st, a faimpregn l st, a kÿlšnfžle fatel tžsi m dokat is tan totta. Hermann Emil 1869-ben kerÿlt az akadžmi ra. A magyar faipari fels oktat s neki is sokat kšszšnhet. Hallgat k sz zait ismertette meg a gžptannal. KŸlšnšsen a fžržszgžpek teržn vžgzett k sžrleteivel lett h res itthon Žs kÿlfšldšn egyar nt. Ezek a k sžrletek f leg a fžržsztelepek munkaer szÿksžgletžnek meghat roz s t szolg lt k. EredmŽnyeit Farbaky Istv nnal egyÿtt Žrte el. Az ltal nos Žs erdžszeti vegytan keretei kšzštt Bencze Gergely adta el 1873-t l a faipari kžmi t. E tant rgy mag ba foglalta tšbbek kšzštt a fa sz - raz lep rl si elj r sait, a f k cellul z tartalm nak meghat roz s t, a f sod si folyamat elemzžsžt, a pap rgy rt st, a fžržszporb l val ox lsavnyeržst, a fa konzerv l s nak m djait. KŸlšnfŽle k sžrleteket vžgzett a bÿkk pap rgy rt si cžlokra val felhaszn l s ra. Meg kell emlžkeznÿnk Csiby L rinc Žs Vadas Jen professzorokr l is, akik szintžn szorgalmazt k a fa kžmiai hasznos t sa lehet sžgeinek mind szžle- - 16 -

sebb kšrž, sokoldalœ megismertetžsžt, œj technol gi k ki- k sžrletezžsžt.1904- ben a kžpzžst egyes tettžk Žs egysžges erd mžrnški tagozat jštt lžtre. Az akadžmia œj nevet is kapott: M. kir. B - ny szati Žs ErdŽszeti F iskola, vezet je pedig a rektor lett. Az oktat si id 4 Žvre emelkedett. az ãœjò kollžgium ŽpŸlete TŽgl s K roly 1907-ben az erd haszn lattan keretei kšzštt oktatott faipari ismereteket, Kšvesi Antal pedig az erdžszeti gžptan keretžben ismertette meg a fa megmunk l s ra szolg l gžpek szerkezetžt, mžkšdžsžt. Az els vil gh borœ kitšržsžvel a f iskola-akadžmia ŽletŽben ri si tšržs kšvetkezett be. Az utols el ad sok 1918. okt ber 6- n kezd dtek meg. A tanžvet nem lehetett m r befejezni. Az els vil gh borœ ut ni bžkeszerz džs kšvetkeztžben Selmecb nya nem volt tšbbž magyarorsz gi v ros. A f iskola tan cs nak dšntžse, valamint a pžnzÿgyminisztžrium rendelete alapj n a f iskola megkezdte elkšltšzžsžt Selmecb ny r l 1918 szžn. A F iskola Sopronban (1919-1934) Tšbb lehet sžg Žs elkžpzelžs ut n, vžgÿl is Sopron v rosa fogadta be Žs nyœjtott (ideiglenesen) œj otthont a selmecb nyai f iskol nak. 1919. m rcius 4-Žn Žrkezett meg az els csoport RŽz GŽza rektor vezetžsžvel. Az el ad sok a K roly laktany ban 1919. prilis 28- n kezd dtek meg. KŽs bb, amikor eld lt, hogy a f iskola vžgleges szžkhelye Sopronban marad, megindult az intžzmžny fejlesztžse. 1922. febru r 3- n a HonvŽd F re l iskola ŽpŸleteit Žs kertjžt tadt k a f iskol nak. A v ros pedig tanulm nyi erd ket Žs vad szterÿletet biztos tott Sopronban Žs kšrnyžkžn. - 17 -

4 0 ƒ V E S A F A I P A R I M ƒ R N K I K A R A professzorok az erdžszet, gy a faipar oktat s t is nagy kšrÿltekintžssel, tudom nyos megalapozotts ggal vžgeztžk. HirdettŽk az erd gazd lkod s, a faipari technol gia ismeretžnek fontoss g t. KŸlšnšsen Mihalovits J nos Žs Kšvesi Antal szorgalmazta tanulm nyutak megszervezžsžt faipari Ÿzemekbe, fžržsztelepekre, famegmunk l gžpgy rakba. òj t rgyat k v ntak bevezetni faipari technol gia c men. 1921-ben pedig egy ržszben faiparral foglalkoz šn ll tanszžk fel ll t s ra is tšrtžnt kezdemžnyezžs. A faipari oktat s teržn mžrfšldk nek tekinthet Krippel M ric 1920-ban Sopronban kiadott Erd haszn lattan I-II. c. munk ja. A kšnyv m sodik ržsze az erdžszeti kitermelžstan Žs technol gia c met viseli. Itt kšvethet nyomon, hogyan lesz az erdžszeti termžkek feldolgoz s b l faipar. Az ipar Žs kereskedelem fellendÿlžsžvel a fa erd gazdas gi feldolgoz sa, az erdei fatermžkek gy rt sa a kšzipar kšržbe ment t. Az erdei v lasztžkokb l ipari v lasztžkok lettek. A fa mžszaki tulajdons gait, azok jav that s g t, a faipari technol gi t, az ipari termžkek kereskedelmžt is elsaj t thatt k a hallgat k. Krippel a magyar faipari szaknyelvet is megteremtette, amikor sz mos szakkifejezžs helyes magyar zat t adta meg, s œj szavakat is alkotott. 1922-ben œj elnevezžst kapott az intžzmžny: M. kir. B nyamžrnški Žs Erd mžrnški F iskola lett. 1923-ban megkezd dštt a f iskola reorganiz ci ja. òj tantervet, illetve œj tanulm nyi rendet lžptettek Žletbe. T z œj tanszžk alakult. Tšbbek kšzštt Krippel M ric kezdemžnyezžsžre megalakul a Mechanika Žs faipari technol - gia tanszžk, amelyb l 1927-ben kiv lik az šn ll Fatechnol gia tanszžk. AdjunktuskŽnt Tšršk BŽla erd mžrnšk oktatta a Fatechnol gia c. t rgyat, m r 1926-t l. 1927-ben jelent meg a FžrŽsztelepek tervezžse c. šn ll nagy munk ja, amely nemcsak a fžržsztelepek tervezžsžvel, hanem a gžpi berendezžs megv laszt s val, Žs az akkori korszerž ŸzemvezetŽssel is megismertetett. KŸlšn figyelmet Žrdemel a kÿlšnfžle faipari gžpek ržszletes megismertetžse. Tšršk BŽla felismerte, hogy az erd gazd lkod s sz m ra milyen fontos a faanyag pr bavžtel. Faanyagvizsg latai jelent s mžszaki eredmžnyeket hoztak. ï vžgezte a fatechnol gia teržn az els szabatos mžszaki vizsg latokat, r mutatott a term hely, az erd gazd lkod s, a f k Žlettani tšrvžnyszeržsžgei Žs azok mžszaki saj toss gai kšzštt kialakul šsszefÿggžsekre. A f iskola ŽletŽben v ltoz sok jšttek. MegszŸntettŽk az llamvizsga œtj n va- - 18 -

l kžpes tžst, helyette a szigorlati rendszert vezettžk be. Ezzel a f iskola az oklevžl kiad s - nak jog t is megkapta, amely teljesen egyenrangœ oklevžl volt a mžegyetemen szerzett diplom val. Ezt a mžrnškrendtart sr l kiadott tšrvžny is elismerte. A fejl džs lendÿletes volt. feladatbead s el tt 1931-ben jogot kapott a f iskola a doktori c m adom nyoz s ra Žs a mag ntan ri kžpes tžsre. Az els saj t nevelžsž doktor Žppen Tšršk BŽla lett, a ãmagyar Alpok (Soproni Žs K szegi hegysžgek) Žs a BŸkk hegysžg lucfeny llom nyainak erd haszn lati ŽrtŽkeÓ c. ŽrtekezŽsŽvel. M. kir. J zsef N dor Mžszaki Žs Gazdas gtudom nyi Egyetem B nya-, Koh - Žs Erd mžrnški Kara (1934-1949) Az 1934. Žvi X. tšrvžnycikk ŽrtelmŽben lžtrehozt k a Magyar Kir lyi J zsef N dor Mžszaki Žs Gazdas gtudom nyi Egyetemet, amely az orsz g šsszes mžszaki Žs gazdas gi fels oktat si intžzmžnyžt egyes tette. êgy a f iskol t is e budapesti szžkhelyž egyetem kštelžkžbe vont k, mint b nya-, koh - Žs erd mžrnški kart (oszt lyt). FelŸgyeletŽt a kšzoktat si f hat s g gyakorolta. òj tantervet vezettek be, az erd mžrnškkžpzžs id tartam t 4 Žvr l 4 Žs fžl Žvre emeltžk. A szigorlatok sz ma kett r l h romra n tt. A tanszžkek sz m t viszont csškkentettžk. A 3 kar (oszt ly) kor bbi šn ll s g ra utal intžzmžny, lžtes tmžny, szok s megmaradhatott. 1937-ben mžrnšktov bbkžpz tanfolyamot Žs ny ri egyetemet tartottak, Magyarorsz gon els kžnt. Az tszervezžsek kšvetkeztžben 1934-t l a Faipari technol gia Žs a FžrŽsztelepek tervezžsi gyakorlata c. t rgyak oktat sa az Erd haszn lattani tanszžk keretžbe kerÿlt. - 19 -

4 0 ƒ V E S A F A I P A R I M ƒ R N K I K A R A II. Vil gh borœ harci cselekmžnyei, a lžgit mad sok sok k rt okoztak. Az intžzmžnyt NŽmetorsz gba akart k kitelep teni. A professzorok Žs a džk n lelemžnyessžgžnek kšszšnhet en azonban sikerÿlt ezt megœszni. 1945. prilis 26- n megkezd dhettek ismžt az el ad sok. Az 1946/47. tanžvben, prilis 25-Žn az Erd mžrnški Oszt ly oszt lyÿlžsžn bejelentettžk Žs ismertettžk a MALLERD kžržsžt, amelyet a Vall s Žs Kšzoktat si MinisztŽriumhoz nyœjtottak be, egy, az Erd mžrnški Oszt ly keretžben szervezend šn ll Faipari Technol giai TanszŽk ŸgyŽben. Az oszt ly egyhangœlag a tanszžk fel ll t sa mellett foglalt ll st, azzal az indokkal, hogy az erd mžrnškšknek a jšv ben vezet szerephez kell jutniuk a faipari telepek munk j ban. Teh t a faipari mžrnškkžpzžs gy orsz gos igžnnyž v lt. Agr rtudom nyi Egyetem Erd mžrnški Kara, šn ll Erd mžrnški F iskola (1949-1962) Az Erd mžrnški Kar Sopronban folytatva oktat, kutat munk j t, tšbb elismeržst v vott ki a szakm nak. Erd gazdas gi, erd ipari Žs faipari mžrnški tagozatok indultak 1949-1954-ig. A faipari tagozat beolvadt az erd ipariba majd meg is szžnt, mert az ltal nos feldolgoz ipar szempontj b l nem volt megfelel. Majd œjra ltal nos erd mžrnškkžpzžs folyt, amelynek keretžben tanult k meg a hallgat k a faipari ismereteket. Sz ba jštt egy soproni Mžszaki Egyetem lžtes tžse. Kšzben egy 1949. okt ber 21-i minisztertan csi hat - rozattal a kart az Agr rtudom nyi Egyetemhez csatolt k, hi ba tiltakoztak a hat rozat ellen. A vžgleges dšntžs, a Vall s Žs Kšzoktat sÿgyi MinisztŽrium rendelete l950. m jus 9-Žn szÿletett meg. Az 1952. okt ber 13- n kelt 97/1952. X. 13. sz mœ minisztertan csi rendelet ŽrtelmŽben az Erd mžrnški Kar kiv lhatott az Agr rtudom nyi Egyetem kštelžkžb l Žs šn ll egyetemi rangœ Erd mžrnški F iskolakžnt mžkšdhetett tov bb. Az tszervezžsek sor n ismžt œj Fatechnol gia TanszŽket hoztak lžtre, amelynek ŽlŽre Pallay N ndort neveztžk ki, aki m r 1927 ta a f iskol n dolgozott Krippel M ric Žs Tšršk BŽla ir ny t s val. F kutat si terÿlete a všršsfeny Žs ny r fajok mžszaki tulajdons gainak meghat roz sa volt. Sz v- ŸgyŽnek tekintette a faipari mžrnškkžpzžs soproni megszervezžsžt. A gžptani, a kžmia Žs fizika tanszžkek b v tžsžt is szÿksžgesnek tartotta. - 20 -