Termelési logisztikai rendszerek tervezése-fejlesztése Fejlesztés-tervezés színterei Meglévő, működő rendszerek jellemzőinek értékelése, intenzifikálása Új termelési logisztikai rendszer tervezése Termelési logisztikai rendszerek irányításának tervezése
Új termelési logisztikai rendszerek tervezésének fejlesztése, tervezése Zöldmezős termelési logisztikai rendszer tervezés új termelési folyamatokra logisztikai rendszertervezés, épületek nem adottak, épületek adottak, de a technológiai berendezések elhelyezése keresendő. Új termelési logisztikai rendszer tervezése meglévő termelési folyamathoz Termelési-logisztikai rendszer reengineringje (mérnöki újratervezése) változott a termelési feladat, struktúra, volumen, a kapcsolódó rendszerek változtak meg (beszállítás, elosztás, újrahasznosítás, termelésirányítási rendszer, outsourcing illetve kooperáció áll elő).
Kötöttségek és választási lehetőségek a termelési logisztikában A beszállítási egységrakományokat fogadni kell tudni, de a termelési folyamaton belül módosítás kezdeményezhető, mely épület, terület, eszköz és berendezés, amelynek felhasználása kötelező, melyek azok, amelyek felhasználása lehetséges, van-e olyan információs rendszer, melyhez történő kapcsolódás kötelező (hardver és szoftver feltételek), mely technológiai berendezés előtt vagy után zárt ki a műveletközi tárolás lehetősége, hol és milyen mértékű kötelező műveletközi tárolás van előírva, hol lehetséges műveletközi tárolás.
A termelési logisztikai rendszer tervezésének alapinformációi A gyártmányok konstrukciós dokumentációi (gyártmányok, alkatrészek méretei, tömegei, különleges kezelésükre vonatkozó előírások), a technológiai folyamat és berendezések jellemzői (műveletek, azok elvégzésének lehetőségei, műveleti idők, költségek, méret- és tömegváltozás jellemzői, egymásba épülés adatai), az alapanyagok, segédanyagok jellemzői, a minőségellenőrzéssel kapcsolatos követelmények, a termeléstervezésre, termelésirányításra, gyártási programvariációkra vonatkozó előírások, elképzelések, a rendelkezésre álló terület(ek), vagy épület(ek), eszközök és berendezések köre, a kívánt automatizáltsági, információáramlási és irányítási szint jellemzői, a beruházásra vagy fejlesztésre rendelkezésre álló minimális és maximális összeg.
A tervezésnél, működtetésnél (irányítási stratégiák kidolgozásánál) alkalmazott legáltalánosabb célfüggvények A kiszolgált termelő-berendezések maximális kihasználtsága, a termelési logisztikai rendszer maximális hatékonysága, a termelésben levő készletek minimalizálása, az átfutási idő minimalizálása, a rugalmasság fokozása a változó feladatok elláthatósága érdekében, a rendszer áttekinthetőségének fokozása, a termelési és logisztikai ráfordítások (beruházási- és üzemeltetési költségek) minimalizálása.
START A termelési logisztikai feladat, célok, feltételek megfogalmazása A gyártási struktúra megválasztása A termelõ kapacitások mûködési stratégiájának feldolgozása Anyagáramlás jellemzõinek, tárolókapacitás szükségletének meghatározása A termelõ objektumok elrendezésének és az anyagáramlási utaknak a tervezése Egységrakományképzés, ERKE megválasztás Rakodó-, szállító- és tárolóberendezések megválasztása, jellemzõinek meghatározása Eszközszámok, illetve teljesítõképességek meghatározása A mûködtetés stratégiájának (sorrend, idõrend, eszközhozzárendelés) kidolgozása Az információs és irányítási rendszer megtervezése A rendszer szimulációs vizsgálata Mûszaki-gazdasági értékelés STOP Termelési logisztikai rendszer tervezése
Miért szükséges a termelésirányítás és a logisztika integrált kezelése? a termék átfutási idején belül a döntő hányadot a beszerzésre, anyagmozgatásra, tárolásra és kiszállításra, valamint a műveletközi és a beszerzés a termelési fokozatok közötti és az elosztás közötti tárolások teszik ki, az egyes tárolóhelyeken számottevő készletek alakulnak ki, a szűkkeresztmetszetet képviselő termelő berendezések kihasználtsága az anyagellátás hiányossága miatt nem éri el a kívánt mértéket, kedvezőtlen a vállalatok versenyképessége, nem tud rövid kiszállítási határidőket teljesíteni.
Termeléstervezés Termelésirányítás Fő funkciók Részfunkciók A D A T F E L D O L G O Z Á S Gyártási programtervezés Mennyiségtervezés (anyaggazdálkodás) Határidőkapacitástervezés Megrendelés elfogadás Előrejelzés számítás Nagyvonalú tervezés Vevői megrendelések adminisztrálása Darabjegyzék felbontása Készletfigyelés Fogyásorientált raktári diszpozíció Sorozatnagyság-számítás Átfutás határidőzése és Kapacitásszükséglet-számítás Kapacitások ütemezése Sorrendtervezés Megrendelések elfogadása (gyártás és készlet) Megrendelés rögzítése Megrendelés kiadás Megrendelés kiosztása Megrendelés felügyelet Vevői megrendelés és gyártási folyamat felügyelet Kapacitás-felügyelet
Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, illetve - mikor fejeződjenek be az egyes műveletek, - a logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek bemenő tárolójára, - mikor történjen kiszállítás az egyes gépek kimenő tárolójáról, - milyen szállító eszközzel és milyen útvonalon történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag ill. munkadarab. M BT KT 5. ábra A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
Hagyományos termelés-tervezési, termelésirányítási módszerek, számítógépes programrendszerek hatása a logisztikai rendszer jellemzőire 1. MRPI. (Material Requirement Planning) Anyagszükséglet tervezés Sajátossága: a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg, erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk keresztmetszetet nem vizsgál, nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési, beszerzési, elosztási logisztikai folyamatokat. Hatása a logisztikai jellemzőkre: a készletek nagyok, nem optimalizáltak, az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak, a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai folyamat nem optimális.
2. MRPII. (Material Requirement Planning) Sajátossága: meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet, nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia berendezésekhez való hozzárendelését, általában az MRPI-t követően kerül sor az MRPII-re, így az MRPI nem veszi figyelembe az MRPII korlátozásait. Hatása a logisztikai jellemzőkre: azonos az MRPI-el leírtakkal, de a termelőkapacitáskihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRPI. esetén. 3. OPT (Optimized Production Technology) Optimalizált Termelés Sajátossága: együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást, a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a kritikus részeknél (szűk keresztmetszet) ütemezi az erőforrások hasznosítását. Hatása a logisztikai jellemzőkre: az átfutási időt csökkenti, a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még így sem optimális, a készletek nem optimalizáltak, a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális.
4. APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Űtemező Rendszer Sajátosságai: az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program, visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban finomítja az ütemezést, a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést, így a készletek kedvezőbbek, szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti Erőforrás- Tervező (Enterprise Resource Planning ERP) rendszerhez, amely kihasználja adatbázisát, gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é, a következő fontosabb lépésekből tevődik össze. a vevő megrendelések bevitele, mesterterv (durva gyártási terv) készítése, durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése, mesterterv ellenőrzése, finomítása, finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása, teljes gyártási terv készítése. Hatása a logisztikai jellemzőkre termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem optimális, a készletek kisebbek, de nem optimálisak, termelési kapacitások kihasználása optimális, a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt, a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.
5. Push (nyomó) elvű- pull (szívó, v. húzó) elvű termeléstervezés, -ütemezés Push elvű gyártás Sajátossága: a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján értékesítési terv készül, az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a készleteket, megrendelésre kerül: az alapanyag, a vásárolt alkatrész, az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás, a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre kerülnek, a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül, a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint történik a kiszállítás. Hatása a logisztikai jellemzőkre: nagy az átfutási idő, a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával integrált termelés-tervezésre és -ütemezésre kerül sor, automatizált termékkövetés és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.
Pull elvű gyártás Sajátossága: a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a szerelés ütemezését, a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő múlva elkezdhető, a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással vagy vásárlással, a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok beszerzéséről kell gondoskodni, a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést befejezően rövid időn belül sor kerülhet. Hatása a logisztikai jellemzőkre: az átfutási idő optimálissá tehető, a készletek optimális szinten tartása, a termelő és logisztikai kapacitások optimális kialakítása logisztikával integrált termelésütemezési módszert igényel, a KANBAN rendszer optimális kialakításával a logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető, nyomonkövethető, a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat kiemelt összehangolást igényel.
Logisztikával integrált termelésirányítás C modell Alapanyag, alkatrész beszállítás B modell T 1 Alkatrészgyártás A modell T 2 Szerelde T 3 Késztermék kiszállítás T 1 alapanyag, alkatrész raktár T 2 alkatrész raktár T 3 készáru raktár
A modell Alkatrészgyártás ütemezése, úgy hogy: - minimális legyen az alkatrészgyártás gyártási és logisztikai költsége, - T 2 készlet minimális készlet. Feltétel: - alapanyag beszállítás JIT-elvű, igény szerinti, - késztermék kiszállítás közvetlenül elkészülés után.
B modell Alkatrészgyártás és szerelés ütemezés, úgy hogy: - minimális legyen az alkatrészgyártás és szerelés összköltsége (gyártási-, szerelési-, logisztikai költség) - T 2 és T 3 készletek minimálisak legyenek. Feltétel: - az alapanyag beszállítás JIT elvű, igény szerint, - késztermék kiszállítás igény szerint.
C modell A beszerzés, az alkatrészgyártás, szerelés és késztermék kiszállítás integrált ütemezése úgy, hogy: - az összköltség minimális legyen, - T 1, T 2 és T 3 készletek minimálisak legyenek. Feltétel: - igény szerint beszállítás és késztermék kiszállítás.