Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM OM azonosító: 200930 Készítette: Czenéné Balla Katalin igazgató Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2010. június 25. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2010. július 5. Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2012.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4 oldal 1.1. IMIP értelmezése, helye a dokumentumok rendszerében... 4 oldal 1.2. Fogalmak egységes értelmezése, rövidítések... 7 oldal 2. Intézmény bemutatása... 10 oldal 2.1. Az intézmény képzési formái, beiskolázási filozófia... 10 oldal 2.2. Az intézmény képzési, szervezeti formái és kapcsolódásuk:... 11 oldal 2.3. A tanulmányi követelmények teljesítésének lehetséges útjai az intézményben... 12 oldal 3. Minőségpolitika... 14 oldal 3.1. A minőségpolitika irányelvei... 15 oldal 3.2. Minőségcélok... 16 oldal 3.3. Eredményesség kritériumai:... 17 oldal 3.4. F-MIP fenntartói elvárásokkal összhangban van az IMIP.... 18 oldal 4. Minőségfejlesztési rendszer... 19 oldal 4.1. A rendszer bevezetés stratégiája, a bevezetés ütemezése... 19 oldal 4.2. Folyamatszemléletű megközelítésen alapuló modell alkalmazása... 19 oldal 4.2.1. A folyamatszabályozás célja... 20 oldal 4.2.2. A folyamat fogalma... 20 oldal 4.2.3. Folyamatleltár készítése... 20 oldal 4.2.4. A folyamatazonosítás lehetséges módszerei... 21 oldal 4.2.5. Folyamattérkép (PDCA)... 22 oldal 4.2.6. Folyamattérkép készítése... 23 oldal 4.2.7. A folyamatok kidolgozási és bevezetési ütemtervének elkészítése... 23 oldal 4.3. A célok és az indikátorok kapcsolata, az indikátorok meghatározása... 26 oldal 4.3.1. Az indikátorrendszer meghatározásának folyamata... 26 oldal 4.3.2. Az intézményi célrendszer és az indikátorok összekapcsolásának, az intézményi indikátorrend- szer meghatározásának lépései:... 27 oldal 4.4. Az intézményi önértékelési modell... 27 oldal 4.5. A tevékenységek rendszerbe foglalása... 28 oldal 4.6. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtása... 28 oldal 4.7. Folyamatos fejlesztés... 29 oldal 4.8. Minőségfejlesztési (MF) rendszer működésének szervezeti garanciái, eszközrendszere:... 29 oldal 5. Vezetés... 32 oldal 5.1. Vezetőség felelőssége, elkötelezettsége... 32 oldal 5.2. Elindított intézkedések, fejlesztések folyamatos ellenőrzése, értékelése és korrekciója... 32 oldal 5.3. A tervezés folyamatának irányítása, módszertani segítése... 33 oldal 5.4. A felhasználói elvárások, felhasználói elégedettség és magatartás elemzése, befolyásoló tényezői:... 34 oldal 5.5. A partneri igény- és elégedettségmérés folyamatának szabályozása... 35 oldal 5.5.1. Partneri mérések tervezése (mintasablon)... 35 oldal 5.6. Projekt tervezés... 36 oldal 5.7. A pedagógiai rendszer tartalmi elemei, képességek, kompetenciák fejlesztése... 37 oldal 6. Mérés, értékelés, önértékelés... 38 oldal 6.1. EFQM önértékelési modell szerinti szabályozás... 39 oldal 6.2. Mérés - pontozási szabályok EFQM- szerint... 41 oldal 6.3. Fenntartói ellenőrzés, értékelés - F-MIP alapján... 42 oldal 6.4. Az intézmény ellenőrzésének, mérésének, értékelésének területei:... 43 oldal 6.5. Intézményi önértékelés egy lehetséges rendszere, módszerek és eljárások... 44 oldal 6.6. A tanulói munka mérése, értékelése... 47 oldal 6.7. A pedagógusok és egyéb munkakörben foglalkoztatottak munkájának értékelése... 48 oldal 6.8. Intézményi Minőségirányítási Program kiegészítése... 49 oldal 6.8.1. A pedagógus munka teljesítmény értékelésének célja... 50 oldal 6.8.2. Az értékelés alapjai, szempontjai... 50 oldal 6.8.3. A tantestület sokféleképpen gondolkodik:... 52 oldal 6.8.4. Minőségi részterületek és minőségi szorzók határértékei... 53 oldal 6.8.4.1. A tanított tanulócsoportok, osztályok átlaglétszáma... 53 oldal 6.8.4.2. A tanított osztályok tanulóinak körében mennyi a halmozottan hátrányos helyzetűek, vagy valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek az iskolai átlaghoz képest.... 53 oldal 2
6.8.4.3. Az osztály előző félévi tanulmányi eredménye a jelenlegihez képest, a tanár által tanított tantárgyból... 54 oldal 6.8.4.4. OKÉV felmérés eredményének iskolai elismerése... 54 oldal 6.8.4.5. A bukások száma az iskolai átlaghoz viszonyítva... 55 oldal 6.8.4.6. Óralátogatási értékelés szorzója a látogatást követően... 55 oldal 6.8.4.7. Munkaközösség vezetők szorzója... 56 oldal 6.8.4.8. Tanulmányi versenyeredmények... 56 oldal 6.8.4.9. Egyéb versenyeken való részvétel és eredményesség... 56 oldal 6.8.4.10. Ünnepélyek szervezése, hagyományok ápolása, osztály összejövetel, pályázatírás és a feladatellátási tervben meghatározott egyéb tevékenységek.. 57 oldal 6.8.4.11. Érettségi vizsga eredménye... 57 oldal 6.8.4.12. Sikeres szakmai vizsga letétele... 58 oldal 6.8.4.13. Nyelvvizsga száma, alap és középfok... 58 oldal 6.8.4.14. Az osztályfőnöki munka... 58 oldal 6.8.4.15. A szakképzettség, a szakmai munka, a továbbtanulási hajlam megítélése a szakmai munka minősége alapján... 59 oldal 6.8.4.16. Ügyeleti munka értékelése... 59 oldal 6.8.4.17. Adminisztrációs tevékenység minősége... 59 oldal 6.8.4.18. Vezetői feladatokat ellátók... 60 oldal 7. A szabályozások dokumentálása... 61 oldal 8. Legitimációs dokumentumok:... 63 oldal 9. MELLÉKLETEK 2. számú kézikönyvben összesítve... 64 oldal 3
1. Bevezetés 1.1. IMIP értelmezése, helye a dokumentumok rendszerében A Közoktatási törvény módosította az intézményi minőségüggyel összefüggő előírásokat. Korábban a pedagógiai program részeként kellett írásba foglalni az intézmény mérési, értékelési, ellenőrzési, minőségfejlesztési feladatait. A közoktatási intézmények számára a törvény 40.. (10) és (11) bekezdése írja elő minőségirányítási program elkészítését. A minőségirányítási program tartalma a törvény szerint kettős. Tartalmazza az intézmény minőségpolitikáját és a minőségfejlesztési rendszerének leírását. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A hosszú távú tervezés a fenntartó szintjén az intézkedési tervben az intézmények szintjén a nevelési, pedagógiai program-ban történik. A végrehajtás működtetés szabályait pedig a minőségirányítási programok határozzák meg. A F-MIP és az IMIP. A minőségfejlesztési rendszer működtetése a PDCA ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti, amelynek lépései: tervezés, a végrehajtás, az ellenőrzés és a beavatkozás. A ciklus sikeres lefutását a gyakorlati megvalósítás követi az SDCA ciklus. szabványosítás, megvalósítás, ellenőrzés - értékelés, beavatkozás. A fenntartói elvárásokkal kapcsolatos intézményi feladatok két szinten jelennek meg: - egy intézménytípuson belül az összes intézményre vonatkozó általános feladatok - általános feladatokon túl az egyes intézmények speciális feladatai. A minőségirányítási program indítását, a helyzetelemzést magunk készítettük el, támaszkodva a továbbképzéseken szerzett ismeretekre. Minőségfejlesztő munkánk a pedagógiai program stratégiai tervezéséhez hasonlóan folyamattá szerveződik. 4
A jelenleg alkalmazott minőségirányítási megközelítések sokfélék. Ennek oka, hogy 2004 előtt és 2004 utáni időszakban is többféle modell alkalmazására került sor az iskolákban, óvodákban. Az átalakítások évei -2004, 2006, 2007, 2008. A jellemző típusok TQM az óvodákban elterjedt, a COMENIUS I-II általános iskolákban, középiskolákban az EFQM, és a SZÖM középiskolákban, szakiskolákban, szakközépiskolákban. Új helyzetet teremtett az intézmények összevonása 2007-ben. Ezzel, egy intézmény keretében sokféle korábbi gyakorlattal találkoztam a tagintézményekben. A jelenlegi átdolgozásra azért került sor, mert elkészült az F-MIP - a fenntartói minőségirányítási program. Másrészt A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése című projekt, a TÁMOP 2.2.1-08-2008-002. értelmében a szakképző intézmények az európai uniós követelményeknek megfelelően egységes szabályozást alakítanak ki az iskolarendszerű és a felnőtt szakképzésben. Az intézményünket is bevonták a programba, két fő vesz részt az előkészítésben. 2010. október 15-ig készítik el a szakképző intézmények a program átalakításának bevezető szakaszát. A teljessé válás ideje 2012. A CQAF és az EQARF alapján készül el az ESZMK- Egységes Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer. Közös igazgatású többcélú intézményben a már alkalmazott és bevezetésre kerülő rendszer közös elemeire lehet építeni, és arra hogy a ESZMK elemei kiterjeszthetők valamennyi tagintézményre. A kiterjesztés közös alapjai: a PDCA ciklus, a folyamatos fejlesztés, folyamatszabályozás, önértékelési rendszer működtetésének követelménye. A közös alap a PDCA-ciklus, a folyamatos (minőség) fejlesztés alaplogikája, amelynek lépései: 1. lépés: Tervezd meg (Plan P) a javítást célzó változást. 2. lépés: Valósítsd meg (Do D), azaz hajtsd végre a változtatást, kezdetben lehetőség szerint ki- sebb területen. 3. lépés: Ellenőrizd (Check C) az eredményeket. 4. lépés: Avatkozz be/cselekedj (Act A), azaz végezd el a szükséges korrekciókat/szélesebb kör- ben vezesd be a változást. 5
Egy másik közös elem a folyamatszabályozás kötelezettsége. Vezetés Tervezés Mérés Értékelés Partneri igény- és elégedettségmérés Az önértékelési rendszer kialakításának és működtetésének a követelménye. Ez egyben azt is jelenti, hogy bármilyen minőségirányítási rendszert működtet is az intézmény, a rendszer működésének értékelésére szolgáló eszközként beilleszthető az önértékelés, amely a fejlesztések megalapozottságát, tények alapján történő kijelölését segíti. A Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer kötelező indikátorokat, valamint a célrendszer és a feladatok strukturáltságát és összehasonlíthatóságát írja elő. A strukturáltság kialakítása a többcélú intézmények célrendszerében világossá teszi a tagintézmények közötti eltéréseket, specialitásokat. Egységes célok, és alapelvek szerint kell az új minőségbiztosítást kialakítani úgy, hogy a célok, alapelvek strukturálásával és indikatív mutatók célhoz rendelésével kell a rendszert felépíteni. Az IMIP formai megjelenése: kézikönyvek és értékelő könyvek. 6
1.2. Fogalmak egységes értelmezése, rövidítések F-MIP: IMIP: MIP: MF: SZÖM: Minőség: Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás Minőségirányítási Programja Fenntartói Minőségirányítási Program Intézményi Minőségirányítási Program Intézményi Minőségpolitika Minőségfejlesztés Szakiskolai Önértékelési Modell A célnak való megfelelés standardokhoz, normákhoz, specifikumokhoz, egyéni igényekhez. Minőségfejlesztés: Közelítés a célokhoz. PDCA: SDCA: Ellenőrzés: Mérés: Értékelés: Tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés, beavatkozás Szabványosítás, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés Az írott szabályokhoz képest a megfelelést vizsgálja. Az ellenőrzés, értékelés eszköze. Szembesítés, az elért eredmények összevetése a célokkal. Vezetői kézikönyv: A feladattal megbízottak munkáját segíti. IMIP tartalmi funkciója - Mi?, Mit? kérdésre keres választ Strukturális funkciója a - Hol? kérdésre keresi a választ. Célja: Az IMIP tartalmi és strukturális funkciójának értelmezése az intézményben. Az IMIP elkészítésének, tervezésének elindítása, ehhez módszertani útmutatók adása. Minőségpolitika értelmezése és hozzá módszertani javaslatok. Minőségfejlesztési rendszer értelmezése, és hozzá módszertani javaslatok. 7
IMIP részei: minőségpolitika minőségfejlesztési rendszer Nevelők minőségi mutatója = megállapított minőségi szorzók szorzata Intézmény minőségi mutatója = a nevelők minőségi mutatójának az összege 8
CQAF- Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer EQARF- Európai Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer EFQM- Európai Alapítvány a Minőségbiztosításért ESZMK- Egységes Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer K- Kötelező Kulcs Indikátor AK- Ajánlott Kulcs Indikátor B- Benchmarking Indikátor ajánlott, de nem kulcs indikátor, összehasonlíthatóvá teszi az adatokat. Kézikönyv- Tartalmazza a minőségirányítás elemeit, folyamatok szabályozását, indikátorait. 9
2. Intézmény bemutatása 2.1. Küldetésnyilatkozat Az iskola egyre kevésbé tudja hosszú távon érvényes tudással ellátni a tanulóit. A legfontosabb tudás, amelyet a tanulóinknak átadhatunk a folyamatos, élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, készségek, képességek és technikák összessége. Annak a meggyőződésnek a kialakítása, hogy tanulni, tudni jó! 2.2. Az iskola története és kulcsfontosságú események az iskola életében Az intézményt Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás alapította, 2007. július 1-jén, Fülöpháza, Kecskemét Megyei Jogú Város, Kunbaracs és Városföld önkormányzatainak részvételével. 2009. szeptemberétől gyógytestnevelés szakszolgálattal bővült a tevékenység. - TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás innovatív intézményekben - TIOP 1.1.1. Tanulói laptop program - TIOP 3.1.1 TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések - TÁMOP 2.2.3 Szak és felnőttképzés strukturájának átalakítása, TISZK pályázat része - TÁMOP 2.2.1-08/1 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése, 2-es alprojekt minőségbiztosítás NSZFI nyertes pályázata 10
2.3. Az intézmény képzési formái, beiskolázási filozófia Az óvodától az érettségiig, a szakmai képzésig, a felnőttképzésig. Biztosítani kívánjuk az óvodai nevelési, az iskolai képzési területek egymásra épülését, a rugalmas átjárhatóságot iskolán belül és más iskolából érkező tanulóknak. Lehetővé kívánjuk tenni, hogy tanulóink különböző úton, életszakaszban jussanak el igényeik szerint az érettségiig, a választott szakmáig, és legyenek képesek kiválasztani a számukra legmegfelelőbb sikeres utat. A környezet- és az egészségvédelem alapértékeinek aktív megismerése révén felelős döntéseket tudjanak hozni a környezetük állapotának és egészségük megőrzése érdekében. A tanulóknak és a gazdaság szereplőinek széles szakmai kínálatot kívánunk biztosítani, segítve a szakmák kiválasztásának lehetőségeit. Az óvodai felvételkor a beiskolázáskor a gyermekek és tanulói szükségletek és a gazdaság szereplőinek igényei szerint indítjuk az óvodai csoportokat, osztályokat, szakmákat évente, vagy a szükséges időben, összhangban a fenntartó elvárásaival. 11
2.4 Az intézmény képzési, szervezeti formái és kapcsolódásuk: Belső ellenőr Igazgató Igazgatótanács Titkárság Gazdasági szervezet Gazdasági vezető - Könyvelés - Munkaügy - Pénztár-gondnok Tagóvodák LP. Egységes Középiskola Szakiskola és Óvoda Városföldi Napköziotthonos Tagóvodája Tagintézményegység-vezető Tagintézmények Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola Tagintézményegység-vezető Pedagógiai Szakszolgálat Gyógytestnevelés Vezetője: tanári munka mellett, ½ státusz Más intézmények LP. Egységes Középiskola Szakiskola és Óvoda Fülöpházi Tagintézmény Vezető Óvónő LP. Egységes Középiskola Szakiskola és Óvoda Kunbaracsi Tagintézménye Óvoda Vezető Óvónő LP. Egységes Középiskola Szakiskola és Óvoda II. Rákóczi Ferenc Tagiskolája Tagintézményegység-vezető LP. Egységes Középiskola Szakiskola és Óvoda Városföldi Tagiskolája Tagintézményegység-vezető LP. Egységes Középiskola Szakiskola és Óvoda Kunbaracsi Tagiskolája Tagintézményegység-vezető Munkaközösségek IMICS MÉCS DÖK Érdekképviseleti szervek Szülői Közösség Egységes nevelő testület Vezetési vonal Információs és vezetési kapcsolatok 12
2.5 A tanulmányi követelmények teljesítésének lehetséges útjai az intézményben Más intézmény Óvoda általános iskolai nevelés-oktatás középiskolai nevelés-oktatás gyógytestnevelés szakszolgálat óvodákban, általános iskolákban, középiskolákban több településen szakiskola első-második szakképesítés Szakközépiskola érettségi szakképesítés felsőfokú felnőttképzés
3. Minőségpolitika Az intézmény célrendszere összhangban áll a magasabb szinten meghatározott célkitűzésekkel európai uniós, ágazati, regionális és fenntartói szinten. 1. Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munkánk célja annak garantálása, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsunk. 2. Ennek érdekében, önértékelésen alapuló, partnerközpontú minőségfejlesztő tevékenységet folytatunk. 3. Kiemelten fontos az óvodai neveléshez, a tanulók továbbtanuláshoz a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges korszerű ismeretek átadása és elsajátíttatása. 4. A szakképzést a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás és az élethosszig tartó tanulás elvének figyelembe vételével működtetjük. 5. A környezettudatos magatartás és a fogyasztói kultúra kialakítása fejlesztése tanítványaikban és környezetünkben. 6. Az értékek közvetítése a tananyagon, személyes példamutatáson, az óvodai és iskolai nevelés egészén keresztül történik. 7. Fontosnak tartjuk a tanulási utak tervezését, a tanulók szükségleteire, egyéni képességeire épülő, tanulóközpontú ismeretátadást és kompetencia-fejlesztést. 8. A humánus légkörbe nevelés, gyermekek fejlesztése, iskolai tanulmányaik segítése, személyiségük kibontakoztatása. 9. Céljaink eléréséhez, az alapvető működési feltételek biztosításán túl folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. 10. Az intézmény vezetői, tanárai és minden munkatársa elkötelezettek abban, hogy a minőségirányítási rendszer kiépítését és működtetését eszközként használják céljaink eléréséhez. 14
3.1. A minőségpolitika irányelvei Az intézményi önértékelés és külső értékelés összhangjának és megteremtése. Az intézményvezető és a nevelőtestület együttműködése az intézményt érintő célok, fejlesztések meghatározásában. Az eredményességhez nélkülözhetetlen a nevelőtestület és az intézmény valamennyi munkakörben foglalkoztatott dolgozójának aktivitása, és konszenzus teremtése az alapvető kérdésekben. Lényeges, hogy minden munkatárs pontosan megértse, hogy a mérések, ellenőrzések, értékelések a javítást, fejlesztést szolgálják (tanulók, óvónők, tanárok, egyéb munkakörben dolgozók munkaértékelésénél). A minőségcélokat elsősorban a partneri elégedettséggel, az eredményességgel, a hozzáadott értékkel, a működés társadalmi hatásával mérünk. A célkitűzéseknek határozottnak, és konkrétnak kell lennie: eredményeket kell megfogalmazniuk (nem tevékenységet vagy viselkedésmódot) mérhetőnek kell lenniük, (mennyiségileg meghatározhatónak) meg kell jelölni egy időtartamot, vagy határidőt, a célok kihívást jelentsenek, de azért elérhetőek legyenek. Minőségcélok mellé fogalmazzuk meg a siker vagy megvalósulási kritériumokat. Tanulói, tanári teljesítmények ellenőrzésére, értékelésére, mérő eszközrendszer kialakítása, mérésre épülő legyen az értékelés. Az ellenőrzés értékelés megállapításait a személyiség védelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell kezelni. 15
3.2. Minőségcélok Célok 1. Pontosan megfogalmazott és rögzített intézményi szervezeti és pedagógiai értékrend. Megvalósulás kritériuma Átlátható irányítási elvek rögzítése, mindenki tudja mikor, mit várnak tőle, a működés kiszámítható. 2. Jövőorientált tervezési gyakorlat és döntéshozatali mechanizmus Kiszámítható tervezés, működés, megvalósítható feladatok kitűzése, átlátható döntéshozatal, csökkennek, vagy nincsenek a szervezeten belül felesleges feszültségek. 3. Jól működő ellenőrzési mérési gyakorlat A teljesítmény rendszeres ellenőrzése, értékelése a visszacsatolás rendszeressé, egyenletessé válik. Előtérbe kerül a ténylegesen elvégzett munka alapján történő ellenőrzés, értékelés. Megvalósul a több szemponton alapuló minősítés, objektív, teljesítményarányos elismerés. A munkatársak érzik, megbecsülik őket, elégedettek. 4. Fejlett együttműködés és belső kommunikáció a szervezeti egységek, részlegek és személyek között: vezetők, beosztottak, munkatársak. 5. Jó szervezeti klíma. Tényszerű konstruktív kommunikáció, fontos elképzések, információk és kérdések folyamatosan cserélődnek. Mindenki jól ismeri az intézményi fő folyamatokat. Automatizálódnak az információs kapcsolatok, a szervezet egységesebbé válik. Erősödik a közösségi szellem, a tanárok, a diákok, munkatársak között. Nyugodt, biztonságos légkör, jó hangulat alakul ki. Konfliktusok száma csökken, együttműködés javul. Kölcsönös bizalmon alapuló munkakapcsolatok jönnek létre. Stabilizálódik a csoportmunka. 6. Fejlett módszertani kultúra alkalmazása Leehetővé válik a diákok sokoldalú fejlesztése. Jó tanár-diák viszony alakul ki. 16
Személyre szabottak az oktatási nevelési módszerek. Nevelőmunka eredményessége, hatékonysága javul. Tanulói elégedettség nő. 7. Magas színvonalú nevelő munka Kulturális hátrányok csökkennek. Javul a tanulói aktivitás és értékválasztás és ez mérhetővé válik a tanulócsoportok eredményében. Tanulási időben nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, tanulási idő hatékonyabban kihasználható. 3.3. Eredményesség kritériumai: Tanulmányi mutatók javulása: az országos kompetencia mérés eredményei az országos átlagnak megfelelően alakulnak, vagy folyamatosan javuló tendenciát mutat. A céloknak való megfelelés: az intézmény eredményei a legtöbb területen pozitív és állandósult tendenciát mutatnak összehasonlításkor 75 %-ban és stabilan legalább három éven keresztül. A szocializációs mutatók javulása: 10-20 %-kal javulnak a magatartás, szorgalom eredmények. Csökken a hátrányos helyzetűek lemorzsolódása, figyelmeztetések, fegyelmezések száma 30 %-kal. Az iskola iránti érdeklődés növekedése: a szakképző évfolyamokra érettségi után jelentkezők száma 20 %-kal nő. A végző tanulók 65 %-a eltud helyezkedni szakmájában. Az óvoda iránti érdeklődés növelése, az óvodából az iskolába lépés sikeressége. Sikeresség: A partneri elégedettség folyamatosan pozitív, ez mérhető a pontszámokban. Növekszik a támogatottság. 17
3.4. F-MIP fenntartói elvárásokkal összhangban van az IMIP. A terjedelmi okok miatt az F-MIP-et mellékeljük. A fenntartói minőségirányítási programot terjedelme miatt nem emeltem be a dokumentumba, hanem mellékelten csatolom. A program lényeges elemei: A bevezetőben a minőségirányítás célját, szükségességét vázolja fel a fenntartó. I. A minőségirányítás jogszabályi háttere, helyzetelemzés: A jogszabályok felsorolása után az intézmény alapvető adatai, egységei kerülnek ismertetésre a helyzetelemzés címszó alatt. II. A közoktatási intézmények és a fenntartó minőségirányítási programja: Ebben a részben a minőségirányítási program helyét, a pedagógiai program és a minőségirányítási program kapcsolatának változását mutatja be fenntartó, majd azonosítja a fenntartói irányítással összefüggő partnerek körét. III. A fenntartói minőségirányításhoz kapcsolódó célok és feladatok: Hosszú távú cél a felhasználói igényekre és helyi adottságokra egyaránt építő intézmény fenntartása, a zavartalan működés és a partnerközpontúság. Középtávon cél a működési feltételek biztosítása, a stabilizálás, a minőségközpontúság és a költséghatékonyság. A célokhoz a fenntartó hozzárendeli a feladatokat is. IV. A fenntartói elvárások a helyi közoktatási rendszer egészének működésével kapcsolatban: Itt kerülnek meghatározásra az általános és a minőségirányításhoz kapcsolódó konkrét elvárások az intézmény felé. Az elvárások a célokhoz, feladatokhoz igazítva kerültek megfogalmazásra. Az elvárásokhoz kapcsolódó feladatokat a fenntartó külön intézménytípusonként határozta meg úgy, hogy a feladatokhoz hozzárendelte az elvárt sikerkritériumokat, módszereket, eljárásokat, a felelősök, közreműködők körét és az időtényezőt. V. A közoktatás rendszerét érintő más ágazatokkal való kapcsolat: A fenntartó és az intézmény kapcsolatot tart fenn a közművelődési-, a munkaerőgazdálkodási-, egészségügyi-, gyermek- és ifjúságvédelmi-, szociálpolitikai ágazattal. A fenntartó minden ágazatra vonatkozóan külön rögzíti az együttműködés tartalmát, a kapcsolódási pontokat, a formáit, területeit, az együttműködés és kapcsolattartás módját, dokumentálását. VI. Intézmény-fenntartói ellenőrzési terv: Ebben kerültek meghatározásra a fenntartói ellenőrzések területei: a tanügyi-, munkáltatói dokumentumok, a pedagógiai-szakmai munka és a gazdálkodás ellenőrzésére vonatkozó tervek. VII. A minőségirányítási program működtetése: Lényeg a folyamatosság, a tervszerűség, a konszenzusra törekvés, a hosszú távon való gondolkodás. Kiemelt szerepet kap az országos mérés- értékelés eredményeinek felhasználása a fejlesztésben. A fenntartó összegzése: Megállapítható, hogy a működés akkor biztosított, ha a fenntartó elvárások teljesülnek; a közoktatás rendszerébe történő bekerüléstől a kimenetig biztosított a tanulási utak védelme, az átjárhatóság, a tankötelezettség teljesítése és az intézmény a saját minőségfejlesztési rendszerének működtetésén keresztül meg tud felelni környezete elvárásainak. 18
4. Minőségfejlesztési rendszer 4.1. A rendszer bevezetés stratégiája, a bevezetés ütemezése Tartalma: 1. Meghatározza a törvény által megnevezett irányítási területek szabályozási elveit, módját, helyét. 2. Rendszerbe foglalja a minőségfejlesztéssel kapcsolatos működési tevékenységeket. Erre a területre a "folyamatos fejlesztés" elnevezést alkalmazzuk. Célja: a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatások nyújtása Filozófiája: állandó javítás Működtetés: - működés szabályozását, tervszerű fejlesztést és dokumentálást, jelenti. Feladat: - a rendszer folyamatos fejlesztése. 4.2. Folyamatszemléletű megközelítésen alapuló modell alkalmazása 19
4.2.1 A folyamatszabályozás célja A folyamatszabályozás célja az intézményi működés legjobb gyakorlatának megtalálása, a működés eredményességének javítása, a folyamat változékonyságainak csökkentése, a célok megbízható teljesítése, valamint a szabályozott terület folyamatos fejlesztése. A célokat a folyamatok működtetésének segítségével érhetjük el; a folyamatszabályozás célorientált, gyakorlatközpontú és a PDCA-logikára épül. 4.2.2 A folyamat fogalma Egy vagy több meghatározott sorrendben elvégzendő tevékenység, amely úgy növel értéket, hogy a bemenetek egy csoportját átalakítja a kimenetek egy csoportjává (produktummá) egy másik személy, szervezet (a vevő) vagy folyamat számára, miközben erőforrásokat (emberek, eszközök, anyagok, energia, módszerek) használ fel és értéket növel. 4.2.3 Folyamatleltár készítése A folyamatleltár készítése folyamán az intézményvezetés és a folyamatszabályozást végző fejlesztő team közösen azonosítja a folyamatokat. Az intézményi célrendszer vizsgálata o küldetés o jövőkép o intézményi célok A szakképzési együttműködési rendszer folyamatai, a szakképzési integráció folyamatai: o a TISZK közös folyamatai o a felnőttképzés folyamatai o az intézményi folyamatok kapcsolódása - közösen működtetett folyamatok; - a közös folyamatok intézményi részfolyamatai; - az együttműködési rendszer kimeneteihez vagy bemeneteihez kapcsolódó intézményi folyamatok A célrendszer felülvizsgálata az EQARF követelményei alapján; a kiegészített célrendszerhez rendelt folyamatok meghatározása. o ágazati célok o regionális célok (RFKB, regionális szakképzés-fejlesztés) o a szakképzésre vonatkozó intézményi célok o települési, fenntartói, tulajdonosi célok Az intézményi dokumentumok vizsgálata, a meglévő intézményi folyamatok, eljárások célokhoz kapcsolása. Az intézményi önértékelés (ESZÖM) Adottságok kritériumainak vizsgálata, célokhoz kapcsolása, a célok megvalósítását biztosító folyamatok azonosítása. A jogszabályok által előírt folyamatok meghatározása. 20
4.2.4 A folyamatazonosítás lehetséges módszerei - Folyamatazonosítás fentről lefelé o a célokból indulunk ki, a célrendszer hierarchiája mentén haladunk o a főfolyamatokból indulunk ki, azokat bontjuk alfolyamatokra o eszközei: fadiagram, nyíldiagram, mátrix, decimális rendszer - Folyamatazonosítás lentről felfelé o intézményi tevékenységeket azonosítunk o a tevékenységeket szervezzük alfolyamatokká, folyamatokká, főfolyamatokká o eszközei: fadiagram, nyíldiagram, mátrix - Folyamatazonosítás működési kategóriák szerint o Oktatási-képzési, szakmai folyamatok o Szervezeti, működési folyamatok o Értékelési folyamatok - A tanuló/képzésben részt vevő követése - Munkatársak megfigyelése (munkaidő-felvétel) - Interjú - Az önértékelés Adottságok kritériumainak vizsgálata Segédtábla a folyamatleltár felülvizsgálatához Folyamatok Oktatási-képzési, szakma i Kategóriá k Szervezeti, működési Értékelési 21
4.2.5 Folyamattérkép (PDCA) Vezetési folyamat: - partnerek igényeinek felmérése, - stratégiai tervezés, - intézmény belső működési rendjének biztosítása, - vezetői ellenőrzés, - partnerek elégedettségének mérése, - intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, - belső értékelés (audit), - irányított önértékelés, - az intézmény működésének értékelése Főfolyamat: - helyi képzési kínálat tervezése, - beiskolázás, felvétel, - az éves munka tervezése, - az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés, - a nevelési-oktatási tevékenység közös követelményeinek érvényesítése; -- a tanulás támogatása -- a csoportok vezetése -- pedagógusok együttműködése - a tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása, - nevelési-oktatási egységek értékelése Támogató folyamat: - emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése, - egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása, - az intézmény működtetése, - partnerkapcsolatok irányítása, - biztonság megvalósítása, - adminisztráció Folyamat cél mátrix (minta) FOLYAMAT CÉLOK 1. cél 2. cél 3. cél n. cél 1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 22
4.2.6 Folyamattérkép készítése Folyamattérkép: a folyamatok rendszerszintű bemutatása, a folyamatok kapcsolódási pontjainak feltérképezése Folyamatok osztályozási lehetőségei: - tevékenységi típus szerint: o elsődleges folyamatok: (a szervezet fő tevékenysége, pl. beiskolázás, tanulók/képzésben részt vevők értékelése, partnerkapcsolatok irányítása stb.) o támogató, kiegészítő folyamatok: az elsődleges folyamatok kísérő folyamatai (pl. teljesítményértékelés, ösztönzés, továbbképzési rendszer működtetése stb.) o vezetési, irányítási folyamatok: kapcsolódnak a szervezeti struktúrához, (pl. stratégiai tervezés, vezetői ellenőrzés, éves tervezés, intézményértékelés stb.) - a folyamat szintjei szerint: o főfolyamat o folyamat o alfolyamat - a folyamat fontossága szerint: o kulcsfolyamat (stratégiai szerepű folyamatok, a partnerek elégedettségét alapvetően befolyásoló folyamatok); az intézmény kulcsfolyamatai azok lesznek, amelyek meg- határozó jelentőségűek az intézmény céljainak elérésében o mellékfolyamat (kulcsfolyamatokat és főfolyamatokat kiegészítő, támogató folyama- tok, általában nem a stratégiai célokhoz közvetlenül kapcsolódó folyamatok) A folyamattérkép elkészítésének lehetséges módszerei: fadiagram, folyamt-cél mátrix, nyíldiagram, a folyamatok relációs ábrája, de más szemléletes ábrázolások is használhatók, amelyek információt hordoznak a folyamatok kapcsolatáról. 4.2.7 A folyamatok kidolgozási és bevezetési ütemtervének elkészítése Az intézményi célok és az intézményi önértékelés eredményei alapján az intézményi minőségirányítási csoport/felnőttképzési vezető elkészíti a folyamatszabályozások kidolgozásának ütemtervét az azonosított és a folyamattérképen szereplő összes folyamatra. Az ütemtervnek minimálisan tartalmaznia kell: - a szabályozandó folyamat megnevezését, - a szabályozás felelősét, - a bevezetés határidejét. 23
A szabályozás területe A folyamat elnevezése Legfontosabb tartalmi elemek A szabályozás felelőse Az elkészítés határideje Hatálybaléptetés dátuma Jóváhagyó Biztosítandó feltételek, források A kidolgozási és bevezetési ütemterv sablonja: Véleményezés ideje résztvevő Folyamatok szabályozása, próbaműködtetése, a szabályozás intézményi bevezetése, a folyamatok működésének mérése, értékelése Az elkészült szabályozásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: - a folyamat célja - a vonatkoztatási terület lehatárolása o szervezetalapú (a szervezet mely területein érvényes?) o tevékenységalapú (mely intézményi tevékenységekre terjed ki?) o egyéb, a szabályozandó speciális területre vonatkozik - bemenete (a tevékenységi lépéssor kezdőpontjának meghatározása) - algoritmusa (kezdőpontja, lépések sorrendje, végpontja) - értékkel bíró eredménye, kimenete, azaz produktuma - a folyamat mérésének indikátorai (hatás, eredmény, hatékonyság) - folyamatgazda 24
Az adottságok oldali alkritériumhoz tartoznak. Folyamatok szabályozása - a folyamatszabályozás folyamata: o tervezés (P) o szabályozás (D): Ki, Mit, Miért, Mikor, Hol, Hogyan? o ellenőrzés (minden benne van-e?) (C) Próbáljuk ki! o javítás, módosítás, bevezetés (A) - írásbeli szabályozási technikák: o szöveges leírás o folyamatábra o mátrix (táblázat) o elektronikus eszközök A folyamatok próbaműködtetése - folyamatgazda, - bevezetés, - a folyamat mérése: eredmény, hatás, hatékonyság, relevancia, - javítás, fejlesztés A szabályozás intézményi bevezetése - döntés a bevezetésről, - betanítás, - erőforrások biztosítása A folyamatok működésének mérése, értékelése (eredményoldali alkritérium) - rendszeres önértékelés, - folyamatok mérése, értékelése, - folyamatindikátorok Mérési lehetőségek - folyamat hatékonyság (a felhasznált erőforrások és az elért eredmény), - kimenet hatásosság (eredményesség), a folyamat alkalmas az eredmény létrehozására, - végeredmény a hatás mérése, elégedettség; a partner mennyire elégedett a kapott szolgáltatással A folyamatok ellenőrzése, felülvizsgálata történhet - az önértékelés, - belső audit, - külső audit, - külső értékelés, tanúsítás 25
4.3. A célok és az indikátorok kapcsolata, az indikátorok meghatározása Az intézményi fejlesztő tevékenység alapja a rendszeres intézményi önértékelés. Az önértékelés folyamata nem más, mint a cél adottságok eredmények kapcsolat értékelése alapján az erősségek és a fejlesztendő területek meghatározása. CÉL ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Az intézmény meglévő célrendszere esetében ezt a kapcsolatot kell létrehozni, a célokhoz hozzá kell rendelni az indikátorokat. Az új célok meghatározásakor meg kell határozni a cél teljesülését mérő célkritériumot, indikátort, amelyek mérik a cél megvalósítása érdekében az intézmény által alkalmazott módszer, eljárás, folyamat eredményességét is (az önértékelés folyamatában ezek az adottságok oldal elemei). 4.3.1 Az indikátorrendszer meghatározásának folyamata Az intézményi indikátorrendszer építőelemei: - A stratégiai célok és az intézményi célrendszer megvalósulásának ellenőrzéséhez, értékeléséhez kapcsolódó indikátorok. - Az intézményi működés eredményességét, hatékonyságát ellenőrző-értékelő tevékenységek során alkalmazott indikátorok összessége. - Az intézmény fejlesztési projektjei megvalósításának ellenőrzését-értékelését segítő indikátorok összessége. Indikátorrendszer Kötelező kulcsindikátorok (K) - Meglévő adatszolgáltatásokból (KIR-STAT, OSAP 1665, Vizsganyilvántartás) elérhetők. Ajánlott kulcsindikátorok (AK) - Az ajánlott kulcsindikátorok a minőségfejlesztés szempontjából fontos indikátorok, amelyek gyűjtése és meghatározása az intézmény feladata. Benchmarking indikátorok (B) - A benchmarking indikátorok is az ajánlott indikátorok, de nem tartoznak a kulcsindikátorok közé. Ezek az indikátorok több intézmény által gyűjtött indikátorok, így ezek révén összehasonlítható adatokhoz lehet jutni. Egyéb és saját intézményi indikátorok - A fenti indikátorokon kívül az intézmények használhatnak egyéb indikátorokat is. Ezek az intézményekre speciálisan jellemző indikátorok fontos szerepet töltenek be az intézményi önértékelésben. Az óvodai nevelés területére, általános iskolára, szakközépiskolára, szakiskolára, felnőttképzésre speciálisan jellemzők lehetnek az adott időszakban. 26
4.3.2 Az intézményi célrendszer és az indikátorok összekapcsolásának, az intézményi indikátorrend- szer meghatározásának lépései: - Listázzuk ki az intézményi célrendszert. - A célokat rendezzük hierarchikus struktúrába, rendezzük táblázatba. - A célokhoz rendeljük hozzá a kötelező kulcsindikátorokat, aszerint, hogy az adott indikátorral mérhető legyen a cél teljesülése. - Ha szükséges, akkor keressünk az intézményi célokhoz további indikátorokat az ajánlott kulcsindikátorok (AK) és a benchmarking (B) indikátorok közül. - Ha minden célhoz megtaláltuk az indikátort, akkor ez a kiinduló indikátorrendszer, amely indikátorok számszerű értékét határozzuk meg és töltsük fel az adatbázisba. - Ha nem áll rendelkezésre az indikátor, akkor szabályozzuk a gyűjtését, meghatározását. 4.4 Az intézményi önértékelési modell Kilenc fő átfogó vizsgálati területre kritériumra tagolódik, amelyek teljes körűen lefedik az intézményi működés és az intézmény által elért eredmények minden területét. ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK INTÉZMÉNY FOLYAMATAI vezetés munkatársi eredmények emberi erőforrások menedzselése közvetlen partneri eredmények intézményi stratégia társadalmi hatás eredményei partnerkapcsolatok és erőforrások kulcsfontosságú eredmények INNOVÁCIÓ ÉS TANULÁS
4.5. A tevékenységek rendszerbe foglalása Tevékenységek rendszerbe foglalása és dokumentálása (elektronikus rögzítés) - önértékelés keretében a partnerek azonosítása - mérés - partnerek igényeit, elégedettségét - mérések eredményeinek elemzése - elemzés alapján meghatározni a szakmai céljait, szolgáltatások fejlesztését - megvalósításhoz intézkedési tervet készít - az intézkedési tervek megvalósulását értékeli - eredményeket felhasználja működésének folyamatos fejlesztésére. 4.6. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtása Munkatervek készítése óvodai nevelési terv, pp, ht-vel összhangban kell állni Tartalmazza: folyamat szakaszait, feladatokat, időbeni ütemezést végrehajtásért felelős személyek nevét. - A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának az összehangolása az intézményi minőségfejlesztési szervezet (csoport) feladata. - Figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését - Szervezi a folyamat egyes feladatainak végrehajtását. 28
4.7. Folyamatos fejlesztés A folyamatos fejlesztés eleme Adatelemzés Munkatársak módszertani felkészítése és bevonása Szervezet- és működésfejlesztés Hogyan történik? - Keresett adatok meghatározása mérési - ellenőrzési szempontok segítségével, - A mérési - ellenőrzési szempontok beépítése a folyamatok szabályozásába, - A mérési - ellenőrzési szempontok beépítése az intézmény ellenőrzési - értékelési formáiba, eszközeibe - Időszakosan az adatok összegyűjtése a mérések - ellenőrzések alkalmával - Adatelemzés és értékelés - Korrekciós, fejlesztési javaslatok megfogalmazása - folyamatgazdák kijelölése, betanítása - a szabályozások működését ellenőrzők kijelölése és betanítása - fejlesztési módszerek elterjesztése a munkatársak között - projektmenedzsment módszertanának elterjesztése a munkatársak között - a szervezet- és működés fejlesztés összekapcsolása az adatelemzésen alapuló értékelési eljárásokkal - célirányosság, tervezettség, tényszerűség, teljesíthetőség biztosítása - a fejlesztés érintettjeinek kiválasztása - csapatépítő kompetenciák terjesztése 4.8. Minőségfejlesztési (MF) rendszer működésének szervezeti garanciái, eszközrendszere: Tevékenység és tartalma Garanciák fellelhetőségének megadása Formák, eszközök fellelhetőségének megadása A minőségfejlesztés szervezeti kereteinek - A minőségfejlesztés helyének kijelölése az - Minőségpolitika vonatkozó tartalma meghatározása intézmény szervezeti - Minőségfejlesztés - A minőségfejlesztés célja, struktúrájában tervezésének szabályozása tartalma, fő tevékenységei, a fejlesztés - A minőségfejlesztés beépítése az intézmény - Fejlesztők kinevezési sablonjai aktuális irányai hosszú-, közép és rövid - A minőségfejlesztés helye távú terveibe a szervezet életében ciklusaiban - A minőségfejlesztés optimális költség és idő - A fejlesztés módjai kereteinek meghatározása - A fejlesztéssel megbízottak és - Folyamatgazdák kinevezése tevékenységük keretei - Belső Auditorok megbízása - A team munkához szükséges szervezeti garanciák meghatározása A fejlesztési lehetőségeket - Fejlesztési rendszer - Értékelési szempontok 29
támogató mérési, ellenőrzési rendszer működtetése Partneri igény-, és elégedettség mérés és elemzés folyamatának időszakos működtetése - Az intézményi működés eredményességének, hatásosságának, hatékonyságának értékelési folyamatának időszakos működtetése, korrekciók megfogalmazása, tervezése, végrehajtása - Folyamat szabályozások megfelelőségének,eredményességének, hatékonyságának felülvizsgálata A fejlesztéshez szükséges kompetenciák megszerzésének biztosítása Egymástól és másoktól való tanulás módszereinek ismerete és alkalmazása (benchmarking) - Hosszú-, közép-, rövid távú tervek - Szabályozások, eljárások PDCA struktúrája - Partneri igény-, és elégedettség mérés, elemzés folyamata - Hosszú-, közép, rövid távú tervek - Időszakos intézményi önértékelés, helyzetértékelés tervezése - Folyamatok, eljárások értékelő - korrekciós részének tervezése és működtetése - Képzések (belső, külső) biztosítása a munkatársak számára a fejlesztésekhez szükséges kompetenciák megszerzése érdekében - Jó gyakorlatok gyűjtése - bemutatás tervezése - Eredmény kritériumok, indikátorok, mutatók rendszere - Mérési eszközök - Mérési - ellenőrzési - értékelési alkalmak - Méréseket - ellenőrzéseket - elemzéseket végzők - Korrekciós terv - Partnerazonosítás szabályozása - Partneri kommunikáció szabályozása - Partneri igény és elégedettség mérés szabályozása (szempontok, eszközök, módszerek, gyakoriság, célcsoport) - Partneri igény-, és elégedettség mérés elemzésének szabályozása - Célképzés szabályozása - Fejlesztő - korrekciós projektek indításának szabályozása - Értékelési szempontok - Eredmény kritériumok, indikátorok, mutatók rendszere - Mérési eszközök - Mérési - ellenőrzési - értékelési alkalmak - Méréseket - ellenőrzéseket - elemzéseket végzők - Korrekciós terv - Belső továbbképzési terv - Pedagógus-továbbképzés stratégiai és éves terve - Minőségirányítással, fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek ellátásához szükséges képzések közép-, és rövid távú terve A fejlesztések tervezése - Fejlesztési terv - Minőségpolitika 30
- Fejlesztési irányok meghatározása- a meghatározás szempontjainak, módjának, eszközeinek, felelőseinek és érintettjeinek megszabása - Fejlesztő projektek indítása - A szervezeti kultúra fejlesztésének tervezése - A fejlesztés stratégiájának megnevezése (áttöréses, lépésenkénti), - Szervezeti kultúra fejlesztésének, tervezésének szabályozása - Fejlesztés tervezésének szabályozása - Súlyozási szempontok - Problémaelemzési eljárások és eredményének legitimációja - Problémamegoldások súlyozása, tervezése 31
5. Vezetés 5.1. Vezetőség felelőssége, elkötelezettsége A vezető felelőssége a minőségfejlesztési rendszer működésében: a rendszer szervezeti kereteinek a megteremtése, a rendszer irányítása, támogató szervezeti feltételek megteremtése, a fejlesztő feladatok delegálása, fejlesztő projekt teamek indítása, folyamatgazdák, fejlesztő és végrehajtó munkatársak megbízása. A megbízott munkatárs az elsőszámú vezetőnek tartozik jelentési kötelezettséggel. Minőségfejlesztési vezető Belső auditor - betöltés feltétele szakismeret - belső ellenőrzés (audit) irányítása trendek, tendenciák feltárása a MF vezetővel közösen. - munkatársak felkészítése - továbbképzések, belső-külső. 5.2. Elindított intézkedések, fejlesztések folyamatos ellenőrzése, értékelése és korrekciója 32
5.3. A tervezés folyamatának irányítása, módszertani segítése Az intézmény igazgató (vezetők: tagintézmény-vezetők, óvoda-vezetők, tagintézményvezetőhelyettesek, gyakorlati oktatás vezető, munkaközösség-vezetők, MÉCS vezető stb.) tervezéshez a Delphi-módszert alkalmazva a tantestület ötleteire építve, együttműködve tudja a tervezés folyamatát levezényelni. Jól alkalmazható, soktényezős problémák megoldására. Az egész intézményt vagy jelentős részterületét érintő változtatásokat, fejlesztéseket illetően. A technika alkalmazása aktiválja a pedagógusokat, automatizálja a célkitűző folyamatokat. Az első szakasz: Az iskolavezetés és a tantestület párbeszéde a fejlesztés területének kiválasztására. Csoportkívánalmak feltérképezése, ötletek gyűjtése, csoportosítása, elemzése, konszenzus kialakítása. Második szakasz: egyéni továbbgondolás Célmeghatározások a nevelőtestület tagjaitól. Harmadik szakasz: csoportos továbbgondolás. Munkalapokon a fő elképzelések felsorolása Az elképzelések csoportosítása, az elképzelések minősítése, elemzése, célajánlás. Negyedik szakasz: Az intézményvezetési szinten továbbgondolás Egész intézményt érintő célajánlás elkészítése vagy részterületre vonatkozó célajánlás elkészítése. Az eljárás Tartalmi meghatározás Eljárás neve, címe száma 1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Jogi megfelelés biztosítása Tervezés A helyi nevelési program felülvizsgálata Stratégiai tervezés Az intézmény éves munkájának tervezése Éves tervezés Az intézmény dokumentációs tervezése A csoportnapló tartalmi tervezése Az értékelés eredménye alapján intézkedések Intézkedési terv készítése Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, Vezető ellenőrzés fejlesztéshez Az intézményi értékelés tartalmának, céljának, Az intézmény értékelési rendje szintjének, stb. meghatározása Az intézmény működésének, szabályozásának és a Az intézmény működésének partneri elvárásoknak való megfelelés és szükséges éves értékelése módosítások feltárása A szervezeti kultúra felmérése, fejlesztése Teljes körű önértékelés 33
5.4. A felhasználói elvárások, felhasználói elégedettség és magatartás elemzése, befolyásoló tényezői: A felhasználói elvárások függnek a felhasználó kulturális jellemzőitől személyes szükségleteitől az intézménnyel kapcsolatos múltbeli tapasztalataitól az intézménnyel meglévő élő kapcsolatairól az intézmény részéről kapott PR üzenetektől, tájékoztatásoktól, pályaválasztást segítő tevékenységtől A felhasználói elégedettség mértéke függ az intézmény által a felhasználónak nyújtott szolgáltatások színvonalából a kezdeményezett és fenntartott kommunikáció mélységétől az intézmény külső-belső szolgáltatói környezetétől az intézmény teljes marketing munkájától Magatartást befolyásoló tényezők: Kulturális társadalmi személyes pszichológiai jellemzők jellemzők jellemzők jellemzők 34
5.5 A partneri igény- és elégedettségmérés folyamatának szabályozása 1. A partneri igény- és elégedettségmérés szempontrendszerének kialakítása 2. A partneri igény- és elégedettségmérés módszereinek és eszközeinek meghatározása 3. A partneri igény- és elégedettségmérés mintavételi eljárásának, eredményességi és érvényességi kritériumainak meghatározása 4. A partneri igény- és elégedettségmérés mintavételi gyakoriságának meghatározása, a mérés munkatervének összeállítása 5. A partneri igény- és elégedettségmérés eszközeinek kifejlesztése 6. A partneri igény- és elégedettségmérés elvégzése 7. A mintacsökkenés és a nem válaszoló csoportok kezelése 8. Adatrögzítés, adatfeldolgozás, az eredmények írásos összegzése 9. Az eredmények nyilvánossá tétele a partnerek számára 5.5.1 Partneri mérések tervezése (mintasablon) A partnerek megnevezése A mérés módszere Mintavételi eljárás A mérés gyakorisága A mérést végzők, a felelős megnevezése A munkatársak és a partnerek képzésben részt vevők kérdőív véletlen kiválasztással minden harmadik évente, minden év áprilisában mérési vezető intézményi honlapon, faliújságon, képzési tájékoztatóban 35
5.6. Projekt tervezés Projekt: minden tevékenység, amely egyszeri, komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és a befejezés), valamint teljesítésének erőforrásai meghatározottak, és egy jól definiált cél (eredmény) elérésére irányul. Projekttervezés lépései: Projektcél megfogalmazása (egészen konkrét érték megvalósítását szolgálóan) A célhoz határidő rendelhető. Az elvárt eredményt is meg tudjuk határozni A teljesülés határideje adott A cél részcélokra bontható Projektcél feladatokra bontása, projekt struktúra elkészítése Időterv készítés Erőforrás tervezés (vezető, csapat, anyag, eszköz, pénz) Kockázatelemzés Kommunikáció tervezése Projekt irányítása, értékelése, ellenőrzése Projekt nyomonkövetése Projekt zárása A program értékelése, tanulságok levonása, szükséges korrekciók megtétele, véglegesítés, elfogadás A projektek nyomonkövetését munkaszakaszonként érdemes rögzíteni, az adatok támpontot adnak az értékeléshez (önértékeléshez) és a tapasztalatok felhasználása a folyamatos fejlesztést szolgálja. Ezért a projektek működésének nyomonkövetése az igazgatónak, igazgató helyettesnek általában a részterületek vezetőinek feladata. 36
5.7 A pedagógiai rendszer tartalmi elemei, képességek, kompetenciák fejlesztése 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek: Kulcskompetenciák Programelemek 1.1. Önálló tanulást segítő fejlesztés tanulásmódszertan tanulás tanítása tevékenységközpontú foglalkozások 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése mentálhigiénés programok drogkoordinációs programok mentori rendszer működtetése 2. Integrációt segítő fejlesztések Programelemek drogkoordinációs program működtetése sportkör, szakkör, szabadidős tevékenységek 3. Multikulturális tartalmak Programelemek Előítéletek kezelését szolgáló programok Módszertani elemek A projektmódszer; beszélgető körök, szociometria, értékelő megbeszélések, problémafelvető- megoldó fórumok, esetmegbeszélések. Háromhavonta kompetencia alapú vizsgálatok elvégzése. Pályaorientáció, utánkövetés feltételeinek biztosítása. Elvárható eredmények Az óvodai nevelés végén csökken az óvodában visszamaradó gyermekek száma. Csökken az osztályismétlésre utalt, hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségi utáni szakmákra a jelentkezés. Intézményen belül a tanulók képzési formák közötti átlépésének iránya szakközépiskola felé nő. Lényeges, hogy hosszú távon (1-5 év) a tendencia folyamatos növekedést vagy értelem szerűen folyamatosan csökkenést mutasson. 37
6. Mérés, értékelés, önértékelés A minőség elérése nem egyszerűen elhatározás, nyilatkozatok, hit vagy szándék kérdése. Az elért minőséget megfoghatóvá kell tenni magunk és mások számára. Be kell mutatnunk, honnan indultunk, mit csináltunk és hová érkeztünk. Tevékenységünket dokumentálni kell, a bizonyításhoz mérni kell. A mérés három szintjét célszerű megkülönböztetni. 1. első szint a teljesítményjellemzők mérése (intézményi folyamatok mérése) 2. második szint az igények és a teljesítőképesség mérése (szolgáltatásaink közvetlen eredményeinek vagy a tervezett minőség becslése) 3. harmadik szint a felhasználói megelégedettség mérése (végeredmény mérése) Mérjük a felhasználók: diákok, szülők, ügyfelek- partnerek elégedettségét. Ezek a legfontosabb eredmények a minőségfejlesztéshez. A kapott eredmények birtokában kezdjük az adott mérési folyamatot előről, ezek képezik a folyamat-javítási kezdeményezések alapját. Az önértékelés segít: azonosítani a szervezet erős és gyenge pontjait kijelölni a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket és meghatározni a továbbfejlődés irányait, más szervezetekkel való összehasonlítás alapján Az adottságok értékelésekor keressük a választ, hogy a szervezet hogyan éri el az eredményeit. Az eredmények értékelésekor azt vizsgáljuk, hogy mit ért el a szervezet. Az adottságok és eredmények azonos súllyal szerepelnek. A kilenc kritérium közül a legmagasabb értékű a vevői elégedettség. ESZMK szempontjai szerint a kötelező kulcsindikátorok (K) ajánlott indikátorok (AK) Benchmarking indikátorok (B) alkalmazásával ESZÖM adatbázist lehet alkalmazni. Az alkalmazott számítási móddal. Többcélú intézményeknél a tagintézményi szegmentáció kiemelt fontosságú a követelmények között. Indikátorok gyűjtését, elemzését alapvetően intézményi szinten érdemes végezni, többféle bontás szerint. 38