HŐSZIGETELT FALSZERKEZETEK PÁRATECHNIKÁJA Szatmári Zoltán alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadó
Hogyan kerül nedvesség az épületbe 4 tagú családban naponta minimum 8 liter nedvesség keletkezik 75-80 g/fő/nap/h Könnyű munka 30-60 g/h középnehéz munka 120-200 g/h Nehéz munka 200-300 g/h Zuhanyozás kb. 2600 g/h Kádfürdő kb. 700 g/h Szobanövény 5-10 g/h Szabad vízterület 40 g/m 2 /h Főzés és házimunka 600-1500 g/h Kicentrifugált mosott ruha száradás közben 50-200 g/h
Hőszigetelés hatása a penészesedésre A hőátbocsátási tényező hatása a belső fal hőmérsékletére -20 C-os külső hőmérséklet és U=1,4 W/m 2 K esetén a fal belső hőmérséklete: +13,5 C. -20 C-os külső hőmérséklet és U=0,4 W/m 2 K esetén a fal belső hőmérséklete: +18,3 C.
Hőszigetelés hatása a penészesedésre hőszigeteléssel megnő a belső fal hőmérséklete penészgombák nem alakulnak ki fagyáspont a hőszigetelésbe tolódik szélsőséges hőmérséklettől védett a falszerkezet A hőszigetelés vastagság hatása a belső páralecsapódásra 10 cm vastag hőszigetelésnél 90%-os belső páratartalom fölött kezdődik meg a párakicsapódás
Levegő nedvességtartalma Különböző hőmérsékleten maximálisan felvehető nedvességtartalom a relatív páratartalom függvényében levegő hőmérséklet ( C) levegő relatív nedvességtartalma, % 50 60 70 80 90 100 nedvességtartalom, g/m 3 26 12,20 14,64 17,08 19,52 21,96 24,40 20 8,65 10,38 12,11 13,84 15,57 17,30 14 6,03 7,23 8,44 9,64 10,85 12,05 0 2,43 2,92 3,40 3,89 4,37 4,86-10 1,08 1,29 1,51 1,72 1,94 2,15
Hőszigetelés lakókonformra gyakorolt hatása A fal belső felületi hőmérséklete és a belső levegő hőm. közötti különbség 2-3 C lehet (optimális mikroklíma, hőkomfort érzet). Szigetelés nélkül a fal belső hőmérséklete alacsony, így az emberi test fal irányába történő sugárzásos hőleadása fokozott lesz (húznak a falak). Ezen a belső levegő fűtéssel történő hőm. emelése nem segít. A belső levegő a hideg falfelületen lehül és lefele áramlik. 0,2 m/s sebességű légmozgás már zavaró. Szigetelés nélküli fal hőmérséklete: 13,7 C Szigetelt fal hőmérséklete: 18,5 C
Falszerkezeteken áthatoló páraáram mennyisége Egy megfelelően kialakított fal légáteresztő képessége nem lehet nagyobb, mint 0,1 m 3 /(h x m 2 x Pa) A lengyelországi INSTYTUT TECHNIKI BUDOWLANEI (megfelel a magyarországi ÉMI-nek) épületek határoló szerkezeteinek páratechnikai vizsgálata, különböző rétegrendek és hőmérsékleti viszonyok mellett. Kiinduló adatok: többlakásos épület, 4 személy által lakott 65 m 2 -es lakás, 25 cm vastag tömör fal, össz. falfelület: 30 m 2 (ablakok nélkül), 300 g/h pára lakásonként vizsgálva a szigeteletlen, ásványgyapot ill. EPS hőszigetelésű fal különböző légcsere, külső hőmérséklet, nedvességterhelés figyelembevételével történő mérések
5/24/09 Bachl kft 9
5/24/09 Bachl kft 10
A hőszigetelés hatása a páraáram mennyiségére tömör téglából épült, átlagos lakás külső falain keresztül a teljes páraáram 0,5-3%-a halad át. A külső falak a pára eltávolítását tekintve nem képesek még részben sem átvenni a szellőzés szerepét (az eltávolítandó vízpára mennyisége többszöröse a valós körülmények között a lakás külső falain diffúziós úton áthatoló párának). a páradiffúzió mértéke elsősorban a szellőzés hatásfokától és a helyiségben termelődő nedvesség mennyiségétől függ és csak csekély mértékben a falak hőszigetelésének fajtájától ill. a külső levegő páratartalmától. A helyiségek páratartalmának szabályozásáért nem lehet a külső falakat felelőssé tenni.
Lélegző falak pedig nincsenek! Falak légáteresztő képessége nem lehet nagyobb, mint 0,1 m 3 /h m 2 Pa 12 l/nap nedvesség 120 m 2 belső falfelületnél 4 g/m 2 h szigeteletlen falon át távozó nedvesség külső szigetelésű falon át távozó nedvesség belső szigetelésű falon át távozó nedvesség Szorpcióval a belső vakolatban és falazatban átmenetileg tárolt vízmennyiség: 10 g/m 2 h Az átmenetileg tárolt nedvesség szellőztetés után visszakerül a lakótér levegőjébe.
Külső vagy belső oldali hőszigetelés? 1 2 3 tömör fal kb. 1/3-a használható hőtárolásra külső oldalon hőszigetelt fal akár teljes vastagságában képes hőtárolásra belső oldali hőszigetelésnél csak a belső burkolatban tud tárolódni hő (pl. gipszkarton)
Páraáteresztés falszerkezeteinkben Hőszigetelt falszerkezet páraáteresztő képessége normál rendszerelemek használata esetén vakolat (szilikát) µ=12-121 (s=3cm) sd=µ x s = 0,36 3,63 m ragasztó µ=18-50 (s=0,5cm) sd=µ x s = 0,09-0,25 m EPS lap µ=33 (s=5cm) sd=µ x s = 1,65 m fal (agyagtégla) µ=3,1-5,0 (s=38cm) sd=µ x s = 1,18 1,90 m Párával szemben nagyobb ellenállást tanúsíthat a vakolat és a fal, mint az EPS lap.
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET