MOST JELENT MEG: ERNST-MÚZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent- István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR BÉLA : Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. FERENCZY ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Múzeum kiadása. AZ ERNST-MÚZEUM MÜVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek: I. Csók István. II. Iványi-Grünwald Béla. III. Perimutter Izsák. IV. Gyárfás Jenő. V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 2 pengő. A füzeteket Dr. LÁZÁR BÉLA irta. KAPHATÓK A PÉNZTÁRNÁL. Légrady Testvérek nyomdai müintézete. Budapest. (Igazgató : Kertész Árpád.)
Farkas ístván. Nyolc évvel ezelőtt egy fiatal művész mutatkozott be e helyen, csupa forrongás és hajlam a bizarra, jellemezte kísérleteit. A ritka színösszetételeket, a lélek titkos mélységeit kereste. Azt láttuk nála, hogy a lélek aljáig lenyúló, szinte démonikus erejű és torzformákban vonagló alakzatokat kutatta. Egy hármas arckép nála infernális mélységeket szuggerált. Egy vidám mulatozó jelenet távol keleti mesevilág ezeregyéjszakai káprázatait sejtette meg a hallgató nő foszforeszkáló tekintetében. Egyszer a buján piros ajakkal vegetatív vágyakat éreztetett. Máskor egy kifejezésteljes állati lustaságba merült nő expresszív kifejezésére tört. Vakmerően kereste a titokzatost, melyet a mindennapi életből kiérzett. Ez a művészi hajlandóság az alapja mai kiteljesedett művészetének. Farkas István lelkében a természet csak ösztönzés vízióinak kialakulásához. Tömérdek természetstudiumát láthatjuk, de már ezek a közvetlen látásbenyomások is merő képzelgések. Feljegyzései álomképeinek, jegyzetek a révülésekről. Szinálmok. Ritka és titokzatos színárnyalatok megragadásai. Anyag, mellyel szabadon játszik. Képben gondolkozik, éber álmaiban is képeket át. Nemrég olvashattuk egy pszichológusnál Forel egy hypnotikus kísérletét. Azt szuggerálták a médiumnak, hogy felébredése után egy átlátszatlan papagájt fog látni a szemközt álló karosszék támláján. A kísérlet többször sikerült, majd egy papirlapra ráírták: Az élet egy kom- 3
plikált létezés. A papírlappal a támlásszéken felkeltett víziót félig elfedték. Mikor újra a papagájt szuggerálták, a nő csak ennyit tudott elolvasni: Az élet egy... a hallucinált papagáj elfedte a mondat másik felét. A kísérlet igazolja az izgatott lélek vízióinak pozitív létét. Ilyen víziók ébrednek a művészben a természeti jelenségek előtt. Farkas István művészete megannyi vizionális álomkép. Van egy korszaka, melyben csupa ritka, de élénk szin öleli körül a messzi keleti világból szedett elképzeléseit. Pozitív szinek, telitettek, sárgák, lilák, vörösek játszanak a formák körül. Később hazatért, az őt körülvevő világba, a francia kisváros figurái közé, mezők, tengerpart, vendéglők, hegyek és mezei utak színharmóniái, letompított, finoman megfigyelt féltónusai ölelik körül látomásait. Ahány festmény, annyi probléma. Soha nem ismétli magát. Sem színben, sem előadásban. Keresi az uj vizió uj formáját. Izgatott lelke gyors futamban jegyzi le a megsejtett titkokat. A ritka színárnyalat felbukkanását gyors kézjárással rögzíti meg. A formák feloldódnak az atmoszféra mozgalmában, csak az első benyomás szűzi tisztaságára ügyel, hogy minél igazabb legyen az artisztikum, mely egyedül érdekli. Egy öreg asszony sötét tónusharmóniában: a tónusharmónia gyöngédsége ragadta meg és annak titokzatos szépsége. A festői szépséget keresi, csak azt. Nem törődik a pozitív anatómiai igazsággal, többet akar, az érzés tökéletes képét, akár a formák groteszksége árán is. Minden alkotása egy-egy emlék. Szinek rejtelmeinek, a tónusok egymásbaolvadásának, a kontrasztok halk összecsengéseinek emléke. A tenger zöldeskék hullámain már ragyog a hajnali fény, de a partra 4
t szürke ködfátyol borul és a kontraszt egymásbaomlása finom futamokban, lágy csillogással, halk hangon egymásba olvasztja a szinek menetét. Majd máshol egy ritka lila, szélesen elterülve, csillog fel a képen, kiugró erővel és teljes telítettségben, hogy álomvilágát meseszerűvé varázsolja. Egy zöld háttér előtt ülő kesztyűt huzó nő kifejezésében egész életregény lappang. A néger nő tüzes fekete szeméből villámok cikáznak. Alakjai, melyeket megragad, sem mozgásban, sem formában sohasem mindennapiak, éppen az, hogy van bennök valami je ne sais pas quoi, veri fel képzeletét. A groteszk figurák egész balzaci sora tárul elénk. Kékben úsznak, zöldben játszanak, de soha köznapi valóságban. Az élet titokzatos ritkaságai iránt erős az érzéke. Itt tart ma Farkas István festői látomásaiban. Érezzük, hogy nem ez az utolsó szava. Most a francia világban találta meg a titokzatost, ha hazatelepednék. a mi magyar életünkből is azt látná ki, amit nem a tucatemberek vesznek észre. Dr. Lázár Béla. 5
ELSŐ TEREM. 1. Táj (1925) 60 2. Hid alatt (1925) 60 3. Akt (1921) 60 4. Baszk falu (1925) 70 5. Mosónők (1925) 70 6. Akt (1921) 60 7. Hegyoldal (1925) 60 8. Fatönk (1929) 60 9. Tengerparton (1925) 60 10. Bivaly (1929) 70 11. Kávéházban (1923) 50 12. Városligetben (1923) 50 13. Padon (1923) 50 14. Beszélgetés (1925) 60 15. Öböl (1925) 60 16. Kertben (1923) 50 17. Városligetben (1923) 50 18. Nagybátyám (1923) 50 19. Fehér és Fekete (1930) 70 20. Vurstli (1923) 50 21. Bölcső (Magántulajdon). 22. Kisvasút (1927) 100 23. Melankólia (1925) 60 24. Csendélet (1927) 120 25. Estefelé (1923) 50 26. Tengerparton (1925) 60 27. Hullám (1929) 70 28. Kisvendéglő (1925) 60 29. Kocsmában (1925) 60 30. Mosónők (1925) 60 31. St. Lunaire (1930) 80 32. Golfpálya (1930) 60 33. Naplemente (1930) 60 34. Tengerparton (1926) 60 7
NEGYEDIK TEREM. 35. Tengeralatti táj (1928, Nemes-hagyaték). 36. Sumatra (1927, Nemes-hagyaték). 37. Tengeralatti táj (1928, Nemes-hagyaték). 38. Tengeralatti táj (1928) 1000. 39. Erdő (1929, Nemes-hagyaték). 40. Spahik (1929) 800. 41. Fák (1929) 150. 42. A könyv (1928, Nemes-hagyaték). 43. Napraforgók (1929) 800. 44. Gyerekek (1929) 1000.- 45. Virágok (1928, Nemes-hagyaték). 46. Piros kalitka (1928) 1000. 47. Gombák (1928) 400. 48. Csendélet (1928) 600. 49. Fürdőzők (1928) 800. 8
HARMADIK TEREM. 50. Utkanyarulat (1929) 300. 51. Domboldal (1930) 800. 52. Albániai emlék (1930) 300. 53. Magyarországi emlék (1929) 800. 54. Falu (1930) 350.,- 55. Kilátás a vonatból (1930) 800. 56. Táj (1930) 350. 9
NEGYEDIK TEREM. 57. Fekete-Zöld (1931) 500. 58. Tavasz (1930) 700. 59. A dombon (1931) 400. 60. Kilátás (1930) 800. 61. Sirakuzai bolond (1930) 800. 62. A Grand Hotelek és a világító torony (1930) 1000. 63. A híd (1930) 700. 64. Barna-Fekete (1930) 800. 65. Naplemente (1930) 500.- 66. A hullám (1930) 1000. 67. Kihalt város (1930) 400. 68. Kisértetek háza (1930, Dr. Meller Simon ur tulajdona). 69. Séta (1920) 400. 10
NEGYEDIK TEREM. 70. Filadelfia Vilma (1922) 800.- 71. Hármas arckép. (Magántulajdon.) 72. Etus (1924) 2000.- 73. Barátom (1923) 600.- 74. Rózsaszinkalapos nő (1924) 600. 75. Sörözők (1922) 400.- 76. Gay Katalin (1922) 2000. 77 81. Erdőtanulmányok. Darabja 300. 82. Vilma vörös blúzban (1923) 2000. 83. Erdőtanulmány 300. 11
NEGYEDIK TEREM. 84 92. Természettanulmányok. Darabja.. 200 93. Erdőtanulmány 300 94. Kertben (1932, Magántulajdon). 95. A levél (1931) 700 96. Alkonyat (1930) 400 97. Akasztott ember (1931) 400 98. Fák (1931) 500 99. A vonat (1930) 500 100. Erdő belseje (1929) 500 101. Passy (1930) 200 102. Áradás (1931) 500 103. Kertkapu (1930) 200 104 12. Természettanulmányok. (1923.) Darabja 60 12
NAGY TEREM. 113. Villanyosban (1931) 800. 114. Ligetben (1931, Magántulajdon). 115. Külvárosi reggel (1931) 1000. 116. A Rotonde-kávéházban (1931) 800. 117. Alkonyat (1931) 1300. 118. Néger nő (1931) 800.- 119. Külváros (1931) 1500. 120. Ifjú próféta (1931) 800. 121. Lóversenyen (1931) 600. 122. Esőfelhők (1931) 800. 123. Részeg költő, anyjával (1931) 1600. 124. Zene (1931) 1000. 125. Este (1931) 400.- 126. Külvárosban (1931) 700. 127. Kesztyűs nő (1931) 800.- 128. Találkozás (1930) 600. 129. Vörös asztal (1931) 1600. 130. Tengerparti hotel (1931) 1000. 131. Nézők (1931) 1200. 132. Zlokoff festő (1931) 500. 133. Fekete nők (1931) 800. 13
ELŐCSARNOKBAN. Jaschik Álmos tanítványainak müvei: Maszkok, kosztümök és szinpadtervezetek, kerámiák. A jobboldali termekben az Alkotó Iparművészek művei. A baloldali teremben Jaschik Álmos tanár tanítványainak Szinpadművészeti kiállítása, melynek keretén belül a Goethe-Cen ten arium alkalmából Frankfurtban és Münchenben rendezendő,,goethe und das Theater" c. kiállítás részére, Dr. Németh Antal rendezői elgondolása alapján Goethe drámáihoz készült szinpadképmodellek és színpadképek kerülnek bemutatásra. 14
a kiállítás tartama alatt, február hó 27-en, szombaton délután 5 órakor TURÓCZI-TROESTLER JÓZSEF ur előadást tart goethéről. i5