Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 70. PLENÁRIS ÜLÉS-ére

Európai Unió A Régiók Bizottsága Szakmai anyag A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 70. PLENÁRIS ÜLÉS-ére 2007. június 6., szerda 15.00-21.00 2007. június 7., csütörtök 9.30-13.30 Charlemagne épület Európai Bizottság Készítették: Bejczy Delinke Lakézi Benjámin Major Nikola Székely Balázs 2007. június

1 (5) Vélemény a következ tárgyban: "Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európa demográfiai jöv je: kovácsoljunk lehet séget a kihívásból!" COM(2006) 571 final CdR 341/2006 rev.1 - ECOS-IV-011 El adó: Gerd Harms (DE/PES) El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak - Európai demográfiai jöv je COM(2006) 571 végleges. A közlemény háttere: A népesség elöregedése, azaz az id s emberek arányának növekedése els sorban jelent s gazdasági, társadalmi és orvosi fejl dés eredménye, amelynek köszönhet en az európaiak hosszabb ideig, és élettörténetükben példa nélkül álló kényelemben és biztonságban élhetnek. Ugyanakkor mint azt a 2005. októberi Hampton Court-i informális csúcstalálkozón az állam- és kormányf k kiemelték, a népesség elöregedése az Európai Unió egyik legjelent sebb azon kihívása is egyben, amivel az elkövetkezend években szembe kell néznie. A közlemény célkit zései: E közlemény a csúcstalálkozón elhangzott, és az állampolgárokban is jelent s mértékben felmerül aggodalomra kíván válaszolni. Folytatása az Európai értékek a globalizált világban cím bizottsági és európai tanácsi közleménynek és A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím bizottsági zöld könyvnek. A közlemény összefoglalása: - A népesség elöregedése Európában: tendenciák és kilátások; - A népesség elöregedésének hatása; - Konstruktív válasz a demográfiai kihívásra; - Következtetés: a kihívásból lehet séget kovácsolhatunk. Véleménytervezet A RB kifejezetten üdvözli, hogy az Európai Bizottság folytatni kívánja A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái cím zöld könyvr l való vitát és a kihívásról a lehet ségekre helyezi át a hangsúlyt. Mert a demográfiai fejl désnek átfogó témát kell jelentenie a politikában, és nem ad okot az egyoldalúan negatív szemléletmódra. Minden generáció jogait biztosítani kell. A RB alapvet nek tartja az Európai Bizottság által megnevezett, a demográfiai fejl dést meghatározó tényez ket. Szükséges, hogy a demográfiai változásokat differenciáltan szemléljük a régiók, városok és települések szintjén. A RB osztja az Európai Bizottság nézetét, amely szerint a demográfiai kihívásra adandó konkrét válaszok els sorban a tagállamok felel sségi körébe tartoznak, ám hangsúlyozza a regionális és helyi önkormányzatok felel sségét annak leküzdésében. Ezért a RB hiányolja a nemzeti, illetve a regionális és helyi politikák szerepének leírását. A RB üdvözli az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy kétévente európai demográfiai fórumot rendez. Javaslatok: A Régiók Bizottsága f bb javaslatai: hangsúlyozza a demográfiai fejl dés regionális egyenetlenségét; szükségesnek tartja egy megfelel adatbázis létrehozását a tendenciák értékeléséhez; felhívja a figyelmet a közép- és kelet-európai tagállamokban, valamint Németország új tartományaiban lezajló speciális folyamatra; foglalkozni kell azzal, hogy miként lehet megbirkózni a népességszám csökkenésének következményeivel;

2 szükségesnek tartja felülvizsgálni az európai stratégiák növekedésre való egyoldalú összpontosítását; megállapítja, hogy a demográfiai változások kihívásainak sikeres leküzdéséhez a következ politikai keretfeltételek szükségesek; szükségesnek tartja a regionális igényekhez igazított, differenciált stratégiák támogatását; a csökken népesség régiókban az általános érdek szolgáltatásokat, az infrastruktúrát és a társadalmi életet az igényeknek megfelel en a népességszámhoz kell igazítani; szükségesnek tartja a strukturális alapok és az EMVA felülvizsgálatát; a nagyarányú bevándorlást felmutató régiók jelent s problémákkal szembesülnek a különböz népességcsoportok integrációja terén; európai szinten vegyük számba a tipikus regionális és helyi problémákat és tendenciákat, amelyek különböz válaszokat és stratégiákat követelnek. (6) B VÍTÉSI CSOMAG 2006 INTEGRÁCIÓS KÉPESSÉG CdR 386/2006 rev. 1 - RELEX-IV-006 El adó: Isidoro Gottardo (IT/EPP) - Sacile (Pordeone megye) önkormányzati képvisel je El zmény Az Európai Unió b vítése 10 új tagállammal 2004. május 1-jén tovább er sítette az európai kontinens egységét, megszilárdította a békét, a stabilitást és a biztonságot. Az legutóbbi b vítés egyik tanulsága azonban mégis az, hogy az EU tagállamainak polgárait nem tájékoztatták és nem készítették fel kell képpen erre az eseményre. Az EU minden elkövetkezend b vítésének a tagjelölt országok és az EU tagállamok társadalma, valamint az EU intézményei közötti er teljes, elmélyült és folyamatos párbeszédre kell támaszkodnia. Ez hozzájárul majd az információs szakadék áthidalásához, egymás jobb megismeréséhez, közelebb hozza egymáshoz az állampolgárokat, valamint a különböz kultúrákat, politikai és gazdasági rendszereket, ezzel is el segítve a jöv beni csatlakozásokból ered lehet ségekre és kihívásokra vonatkozó tudatosság növelését. Véleménytervezet Az RB úgy véli, hogy az integrációs képesség olyan feltétel, amelyet kell mértékben figyelembe kell venni az új tagok Európai Unióhoz való csatlakozásakor, nem pedig ürügy a nem csatlakozásra vagy újabb kritérium; Az RB felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak a b vítéssel párhuzamosan meg kell riznie cselekv - és döntési képességét, hogy hatékony közösségi szakpolitikákat alakítson ki; Az RB kiemeli, hogy a b vítésekhez szükség van valamennyi európai intézmény és szerv hozzájárulására az esetleges módosítások értékelésénél, a folyamat megfelel eredményének biztosítása érdekében. Az RB elvárja, hogy a következ b vítéseket megel z szakaszban az Európai Bizottság elemezze, milyen hatással jár a b vítés a különböz érintett politikákra és azok finanszírozására, valamint az Unió intézményi szerkezetére nézve; Az RB ezzel összefüggésben elengedhetetlennek tartja a kohéziós politika jöv jének külön elemzését, és hangsúlyozza, hogy hasznos lenne szimulációkat készíteni a b vítés különböz lehetséges forgatókönyveit illet en; Az RB kiemeli, hogy a reformfolyamat során olyan megoldásokat kell találni, amelyek biztosítják az EU döntéshozatali folyamatainak jobb m ködését; Az RB konstruktív megoldásnak tartja a Régiók Bizottsága bevonását az EU finanszírozási rendszerének megreformálásába; Az RB kedvez en fogadja az Európai Bizottság javaslatait a tagjelölt országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások átláthatóságára vonatkozóan. A cél a b vítési folyamat demokratikus legitimitásának meger sítése;

3 Az RB kiemeli továbbá, hogy a csatlakozási folyamat annak jelenlegi szerkezetében inkább felülr l irányítottnak t nik; Az RB felkéri az EU költségvetési hatóságát: támogassa az EU-tagországok regionális és helyi hatóságait szükséges pénzügyi er feszítéseikben. Javaslat Az RB javasolja, hogy az európai alkotmányszerz dés jöv jével foglalkozó gondolkodási id szak alatt az Európai Parlament és az Európai Bizottság elemezze a korábbi b vítések hatásait az uniós intézmények f ként a Tanács és annak döntéshozatali képessége m ködésére. Ezen elemzés azt lenne hivatott értékelni, hogy a b vítés és az európai integráció a múltban egymást kizáró tényez k voltak-e. Le kell azonban szögezni, hogy a b vítés és az integráció a múltban egymást kölcsönösen kizáró tényez k voltak-e, vagy sem. Le kell azonban szögezni, hogy a b vítés a 2006. december 14 15-i brüsszeli Európai Tanács által elismert és rögzített megfogalmazás értelmében sikeres volt a polgárjogok, a jogalkotás és a gazdaság szempontjából, valamint jelent sen meger sítette az EU pozícióját a világpolitikában. (7) 2006-OS B VÍTÉSI CSOMAG TAGJELÖLT ORSZÁGOK CdR 384/2006 rev. 1 - RELEX-IV-004 El adó: Antti Liikkanen (FI/PES) - Rovaniemi helyi önkormányzatának tagja El zmény Az EU tagállamai és a tagjelölt államok között olyan párbeszédet kell kialakítani, ahol lehet ség nyílik az aggályok és észrevételek szinte és nyílt megvitatására. (A Bizottság elismerte, hogy Törökország esetében kivételesen nagy szükség van egy, a kölcsönös megértést javító és mindkét fél társadalmi és politikai kérdésekr l alkotott képér l folytatott vitát ösztönz párbeszédre.) A csatlakozási tárgyalásokkal egy id ben az Unió intenzív politikai és kulturális párbeszédet folytat minden tagjelölt állammal. Célkit zések: Meg kell er síteni a kapcsolatokat és a kölcsönös tapasztalatcserét a tagállamok és a tagjelölt országok civil társadalmának minden szférájában. Biztosítani kell az Európai Unión belül az érintett tagjelölt országok alaposabb ismeretét és jobb megértését, azok történelmét és kultúráját is beleértve, és ezáltal növelni a jöv beni b vítéssel járó lehet ségekre és kihívásokra vonatkozó tudatosságot. Biztosítani kell az Európai Unió mélyebbb ismeretét és megértését a tagjelölt országokban, beleértve alapító értékeit, a m ködését és a politikáit. Véleménytervezet Az RB hangsúlyozza a regionális és helyi szempont jelent ségét a b vítési folyamatban, és elismeri a helyi és regionális politikáknak a bels stabilitás biztosításában betöltött fontos szerepét, melynek lényeges eleme az alulról építkez demokrácia; Az RB hangsúlyozza, hogy minden uniós tagságra törekv országot saját érdemei alapján kell megítélni, aszerint, hogy mennyire sikerült teljesítenie a szigorú tagsági kritériumokat. Az RB együttm ködési er feszítéseket és az el csatlakozási politikának az uniós tagállamok és a tagságukat kér országok helyi és regionális önkormányzataival együtt történ megvalósítása során gy jtött tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjét tartja szükségesnek. Horvátország: Az RB üdvözli a politikai és gazdasági kritériumok, az acquis, valamint a stabilitási és társulási megállapodás végrehajtása terén történt el relépést, és ugyancsak üdvözli a folyamatos haladást a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése terén;

4 Az RB üdvözli a regionális politika, illetve a strukturális eszközök összehangolása terén történt újabb fejleményeket, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós finanszírozás felhasználásához nagyobb közigazgatási kapacitásra van szükség. Törökország: Az RB üdvözli a Törökország által bevezetett mélyreható reformokat, de továbbra is aggasztónak tartja, hogy a reformok üteme lelassult; Az RB hangsúlyozza a koppenhágai politikai kritériumok folyamatos teljesítésének fontosságát, különös tekintettel a szólásszabadság, a vallásszabadság, a n k jogai, a kisebbségi jogok és a szakszervezeti jogok er sítésére, valamint az emberi jogok intézményi kereteinek további fejlesztésére. Macedónia: Az RB üdvözli a reformok terén tett folyamatos el rehaladást és azt, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jó úton halad a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése felé, de megjegyzi, hogy a reformok 2006-ban lelassultak; Az RB hangsúlyozza az ohridi megállapodás teljes végrehajtásának fontosságát; Az RB hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az igazgatás függetlenségét és szakszer ségét. Javaslat Horvátország: Az RB javasolja, hogy nagyobb léptékkel haladjanak el re az igazságügy reformját és a korrupció leküzdését szolgáló stratégia végrehajtásában. Az RB ajánlja, hogy lépjenek el re a közbeszerzési kérdések kezelése terén, biztosítva az eljárások átláthatóságát az igazgatás minden szintjén. Törökország: Az RB javasolja, hogy javítsák a hivatal vezetésének átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Macedónia: Az RB javasolja, hogy tegyenek lépéseket a korrupció elleni harc er sítésére, minden szinten biztosítva ezzel az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot, valamint a rend rségi és igazságszolgáltatási reformok végrehajtását. (8) A 2006-OS B VÍTÉSI CSOMAG POTENCIÁLIS TAGJELÖLT ORSZÁGOK CdR 385/2006 rev. 1 - RELEX-IV-005 El adó: Wolfgang Gibovski (DE/EPP) - államtitkár, Alsó-Szászország szövetségi képvisel je El zmények Cél a nyugat-balkáni országok stabilitásának megszilárdítása és a jólét megteremtése. A nyugat-balkáni államok további fejl dése egy közös európai békeprojekt. Európa ezen részének a nyugat-balkáni államok saját felel sségi körén belül és az Európai Unió támogatásával tartósan a béke, szabadság, biztonság és jólét területévé kell válnia. Ezen államoknak arra kell törekedniük, hogy meger sítsék régióikat és helyi önkormányzataikat, ehhez teremtsék meg a szükséges jogi kereteket és bocsássák a régiók és az önkormányzatok rendelkezésére azokat az eszközöket, amelyek (kib vített) hatáskörük gyakorlásához szükségesek. Továbbá a nyugat-balkáni államok kormányának, illetve a regionális és helyi önkormányzatok szövetségeinek együttm ködésre kell törekedniük, hogy kidolgozzák a regionális és helyi önkormányzatok hatékony szerepvállalásához szükséges kapacitásfejleszt intézkedéseket és programokat. Véleménytervezet Az RB az eddigi döntési folyamatok alapján abból indul ki, hogy a nyugat-balkáni államok jöv je Európában van, és elismeri, hogy a potenciális tagjelölt országok haladtak az európai jöv képük megvalósításához vezet menetrend végrehajtásával;

5 Az RB ugyanakkor abból indul ki, hogy a már elért haladás ellenére továbbra is mélyreható problémák mutatkoznak központi politikai és gazdasági területeken, valamint a civil társadalom vonatkozásában, amelyek megoldásához az érintettek részér l további jelent s er feszítésekre van szükség; Az RB határozottan síkraszáll azért, hogy folytatódjanak az egész régió stabilizálásához szükséges reformfolyamatok. Megfelel ösztönzésre és segítségnyújtásra kell törekedni, amely hozzájárul ahhoz, hogy a reformfolyamat minden szinten folytatódjon; Az RB kiemeli, hogy a potenciális tagjelölt országok EU-csatlakozási kilátásai nem függhetnek kizárólag az egyes országokban végbemen reformfolyamatok eredményeit l, hanem ezeket az EU új tagok felvételére és integrációjára irányuló képessége is meghatározza; Az RB a régiókban minden érintettet arra szólít fel, hogy tevékenyen és épít módon vegyen részt a közös jöv kép kialakítását jelenleg még akadályozó vitás kérdések megoldásában; az egész régióra gyakorolt hatása miatt különösen fontos közülük Koszovó kérdése; Az RB hangsúlyozza, hogy az RB a szóban forgó munkacsoport révén támogatni igyekszik a nyugat-balkáni államok politikai képvisel ivel folytatott állandó párbeszédet, egyben gondoskodni szeretne arról, hogy a b vítési folyamattal kapcsolatos tudnivalók és tájékoztatók eljussanak Európa és a Nyugat-Balkán városaiba és régióiba. Az RB üdvözli az el relépéseket a korrupció elleni küzdelem és az emberi jogok védelme terén tettek a potenciális tagjelölt országok. (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó) Javaslat Szerbia esetében az Európai Bizottság a közigazgatás kiépítésére irányuló segítségnyújtás során kiemelten vegye figyelembe a helyi közigazgatási kapacitást, különösen annak érdekében, hogy el mozdítsa a törvények végrehajtását és javítsa a központi és helyi közigazgatás közötti kommunikációt és együttm ködést. (10) A regionális és helyi önkormányzatok hozzájárulása az Európai Unió fenntartható fejl dési stratégiájához CdR 85/2007 - DEVE-IV-017 F el adó: Nichi Vendola (IT/PES) - Puglia tartomány elnöke El zmények Vélemény a következ tárgyban: Az Európai Bizottság közleménye a Tanács és az Európai Parlament részére: Az EU Fenntartható Fejl dési Stratégiájának 2005. évi felülvizsgálata: El zetes összegzés és irányadás a jöv re vonatkozóan CdR 66/2005 végleges COM(2005) 37 végleges Az Európai Bizottság közleménye az EU fenntartható fejl dési stratégiájának felülvizsgálatáról el zetes összegzést ad az el relépésr l, és iránymutatásokkal szolgál a jöv re vonatkozóan. Nem történt elég el relépés a fenntartható fejl dési stratégia 2001-es göteborgi elfogadása óta, ezért a fenntartható fejl désre irányuló megel z megközelítést, és a területen végzett konkrét lépéseket kell a középpontba helyezni. A fenntartható fejl dés gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat egyaránt felölel, háromdimenziós megközelítése a növekedés, a több és jobb munkahely, a jobb életmin ség és a tisztább és egészségesebb környezet el feltétele. A fenntartható fejl dést az EU minden politikai területébe integrálni kell és kiemelten kell kezelni. Lényeges, hogy a kohéziós politika támogassa mind a gazdasági, mind pedig az ökológiai és társadalmi dimenziókat, és hogy megfelel figyelemben részesüljenek a politika hosszú távú hatásai. Véleménytervezet

6 Az RB a 2006. június 16 17-i Európai Tanács következtetéseivel összhangban aláhúzza, hogy a fenntartható fejl dési stratégia 2001. évi göteborgi elfogadása óta tett el relépés nem elégséges Az RB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy mostantól a fenntartható fejl dés proaktív megközelítésére van szükség; Az RB meger síti, hogy figyelmet kell fordítani a következ kre: a környezeti szempontok érvényesítésére a technológiákra vonatkozó közbeszerzés során, különösen a hulladékgazdálkodás, az energia, a közlekedés, a vízellátás és a szennyvízhálózat, továbbá az utak és egyéb infrastruktúrák terén; Az RB a politikák vezérelvei tekintetében egyetért az új stratégiában meghatározott vezérelvekkel, amelyek utólagos kiegészítést és kifejtést igényelnek; Az RB a lisszaboni és a göteborgi stratégia közötti lehetséges szinergiák tekintetében utal korábbi véleményére, amelyben aláhúzta, hogy a lisszaboni stratégia annak a válasznak az alapját képezi, amelyet az EU adott a globalizációnak az európai versenyre, gazdaságra és munkaer re gyakorolt hatására, ám e válasznak ki kellene terjednie az európai és nemzetközi szint fenntartható fejl désre gyakorolt hatásra is; Az RB a f kihívások tekintetében tudomásul veszi a stratégiában leírt hét f kihívást és az ezekhez kapcsolódó célkit zéseket, operatív célokat és intézkedéseket; mindazonáltal tudatában van annak a kockázatnak, hogy a felosztás végül a különböz cselekvési területek közötti szoros kapcsolat figyelmen kívül hagyásához vezethet; Az RB aggodalommal állapítja meg, hogy a célkit zések és az operatív célok szemben azzal, ami kívánatos lett volna nem hivatkoznak pontosan meghatározott célszámokra, hanem inkább csak elvekre és iránymutatásokra; Az RB a tudásalapú társadalmat támogató horizontális politikák tekintetében úgy véli, hogy az oktatást és képzést meg kell különböztetni a szakképzést l, és megítélése szerint a szakmai továbbképzés a mindenkire kiterjed esélyegyenl ség biztosításának egyik legfontosabb eszköze a piacgazdaság kontextusában; Az RB sürg snek és szükségesnek tartja az új, környezetbarátabb technológiák kifejlesztését; Az RB a finanszírozási és gazdasági eszközök tekintetében egyetért azzal, hogy az európai alapok jobb felhasználása érdekében jobb koordinációt kell biztosítani a tagállamok és az Európai Bizottság között; Az RB aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság, mint jelezte, át kívánja adni az Európai Tanácsnak a fenntartható fejl dési stratégia egy szakaszának irányítását annak decemberi ülésén; Javaslat A Régiók Bizottságának f bb javaslatai: annak érdekében, hogy a fenntartható fejl dési stratégia a gyakorlatban meger sítse a fenntartható fejl dés átfogó jellegét és els rend fontosságát, az RB azt ajánlja, hogy az EK-Szerz dés 99. és 128. cikkének rendelkezéseit egységes keretben valósítsák meg, és ennek során az integrált iránymutatásokra való tekintettel a gazdasági és szociális szempontok mellett ökológiai és intézményi aspektusokat is vegyenek figyelembe; Az RB azt ajánlja, hogy a programtervezési dokumentumokhoz ezekr l az áramlásokról mellékeljenek elemzést, amely a gazdasági növekedés és a környezeti hatások egymástól való elválasztásában betöltött szerepükr l szól Az RB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy állandó közös megfigyel központot, amely a helyi szintnek a fenntarthatósághoz való hozzájárulását felügyeli, és amely kiegészíti a többéves intézményi partnerséget azzal a céllal, hogy megfogalmazza a helyi és regionális önkormányzatok álláspontját az EU fenntartható fejl déssel kapcsolatos stratégiai prioritásaira való tekintettel a megreformált és három évre tervezett politikai ciklus keretében is (11) AZ EURÓPAI UNIÓ REFORMFOLYAMATÁNAK ÚJRAINDÍTÁSA

7 CdR 398/2006 - CONST-IV-011 El adó: António Paiva (PT/EPP) Tomar városa polgármestere El zmény Az Európai Alkotmányt létrehozó Szerz dés (Alkotmányos Szerz dés) magában foglalja az EU alapvet értékeit, céljait és hatáskörét. Az Alkotmányos Szerz dés egységes szöveg, amely az eddigi összes alapító szerz dés helyébe lépne, és az Európai Uniónak a nemzeti és a nemzetközi jogban is érvényes, egységes jogi személyiséget adna. Az Európai Alkotmánytervezetet kidolgozó Európai Konvent els találkozójára 2002. február 28-án került sor, míg az EU vezet inek megállapodása 2004. június 18-án született meg. A Szerz dés elfogadását követ en, miután az Európai Unió mind a 25 tagállamának vezet je 2004. október 29-én Rómában kézjegyével látta el az Európai Alkotmányszerz dést, elindulhatott a ratifikációs folyamat. Ennek keretében minden tagország vagy nemzeti parlamentje vagy népszavazás útján hagyja jóvá az alapszerz dést, amely eredetileg a tervek szerint két évvel aláírása után lépett volna életbe, ám Franciaország és Hollandia lakossága népszavazáson elutasította a szöveget. Az EU állam- és kormányf i 2005. júniusi csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a ratifikációra el irányzott id szakot és egy ún. gondolkodási id szakot iktatnak be. Ezen id szak alatt lehet ség van arra, hogy az állampolgárokkal jobban megismertessék az Alkotmány tartalmát és céljait. Véleménytervezet Az RB támogatja az Unió elnökségét az Európai Unió reformfolyamata iránti elkötelezettségében, valamint egyetért azzal, hogy a 2004. október 2-án aláírt alkotmányszerz dés lényegét meg kell rizni; Az RB egyetért az Európai Bizottság megközelítésével, mely abból indul ki, hogy az alkotmány szimbolikus jelent ség, mivel er síti az európai polgárokban a közös értékekre és törekvésekre épül európai polgárságtudatot; Az RB hangsúlyozza, hogy alkotmányszerz dés nélkül az Uniónak nem lenne meg a szükséges jogi személyisége és közös alapja abban a kötelez érvény chartában foglalt alapjogokhoz, amely valódi jogi és demokratikus garanciát nyújt az Európai Unió polgárai számára; Az RB hangsúlyozza, hogy alkotmányszerz dés nélkül Európának nem lenne valódi közös bevándorlási és menekültpolitikája; Az RB felhívja rá a figyelmet, hogy alkotmányszerz dés nélkül az Unió nem lenne képes nagyszabású energiapolitikát kialakítani; Az RB azt kéri, hogy minden jöv beli Szerz désbe vegyék bele az itt következ rendelkezéseket: - az EU célkit zéseinek, az alapértékeknek és az alapjogoknak, a helyi és regionális önállóság tiszteletben tartásának, valamint a kulturális és nyelvi sokszín ség elismerésének tulajdonított jelent ség - a szubszidiaritás elvének (I-11. cikk (3) bek.) - a közösségi jogszabályok helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt hatásának figyelembevétele - új szabályrendszer a Régiók Bizottsága tagságára és tagjainak kinevezésére - a polgárközeli demokrácia fontosságának elismerése az Unióban Az RB kedvez en értékeli az Európai Bizottságnak a 2007. január 18-19-i berlini konferencián kidolgozott eljárását, amely az európai intézmények és a helyi és regionális önkormányzatok közötti kommunikációs partnerség kialakítására irányul; Az RB külön felhívja a figyelmet az említett konferencia következtetéseiben szerepl javaslatokra, közelebbr l arra, hogy: - garantálni kell a helyi és regionális önkormányzatok számára rendelkezésre álló költségvetési er források növelését - az iskolai tantervekbe be kell venni az európai polgári ismeretek oktatását

8 Az RB nagyra értékeli az Európai Parlamentnek az arra irányuló kezdeményezési javaslatát, hogy hozzanak létre egy Európai alapot a sajtó támogatására. Javaslat Az RB mivel az Európai bizottság is folytatja tevékenységét ezen a téren, vállalja, hogy a decentralizációval kiegészített D-tervben már kidolgozott területi megközelítés szerint jár el, és a decentralizált kommunikáció politikájának megszilárdítása végett a következ ket javasolja: - hálózat létrehozása a helyi és regionális önkormányzatok sajtóirodái között - a regionális és helyi tanácsot keretében külön ülés tartása - egy, az Európával kapcsolatos tájékoztatás prioritására irányuló szövegminta közzététele (12) Vélemény a következ tárgyban: "Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások bels piacának teljes megvalósítása tekintetében történ módosításáról" COM(2006) 594 final CdR 395/2006 - ECOS-IV-012 El adó: Elina Lehto (FI/PES) El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak a közösségi postai szolgáltatások megvalósításáról COM(2006) 594 végleges. A közlemény háttere: A Bizottság 2006. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy javaslat kíséretében, amely adott esetben meger síti, hogy a 2009. év-e a postai bels piac teljes kör megvalósításának határideje, vagy a tanulmány következtetései alapján meghatározza az esetleges egyéb intézkedést. A Bizottság javaslatának egy el retekint tanulmány megállapításain kell alapulnia, amely minden tagállamra vonatkozóan értékeli, hogy a postai bels piac teljes kör megvalósítása 2009-ben milyen hatással lesz az egyetemes szolgáltatásra. A közlemény célkit zései: A Tanács a közösségi postai szolgáltatások fejlesztésér l szóló 1994. február 7-i állásfoglalásában kett s célkit zést irányozott el : a posta piacán a verseny fokozatos, ellen rzött megnyitását és az egyetemes postai szolgáltatás garantálását. A két cél összehangolási folyamatának részeként a postai irányelv ütemtervet állapít meg a posta piacain folyó verseny további megnyitásával kapcsolatos döntésekhez. A közlemény összefoglalása: - háttér és jogi vonatkozások; - az irányelvben foglalt piacmegnyitási ütemterv meger sítése; - kiegészít és kapcsolódó intézkedések az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében; - további intézkedések. Véleménytervezet és ajánlások: a jó postai szolgáltatás minden gazdasági és társadalmi tevékenység alapvet feltétele és az EU-n belüli kommunikáció elengedhetetlen része; a postai szolgáltatásoknak a változó piacoknak és a fogyasztói igényeknek megfelel rugalmas m ködést lehet vé tev minimumszabályokat kellene magában foglalnia; a globalizáció hatása, a jó min ség szolgáltatások iránti piaci igények és a technológia fejl dése miatt a postai szolgáltatásokat nyújtó ágazatnak gyors változásokkal kell szembenéznie; a RB az egyetemes szolgáltatás hatókörének pontosabb meghatározását javasolja; a RB azt ajánlja, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a munkahelyek liberalizáció folyamatából ered esetleges megsz nésének;

9 meg kell vizsgálni a jelenlegi postai dolgozók átképzésének lehet ségeit, akik a munkanélküliség áldozatává válhatnak; meg kell vizsgálni a postahivatalok hálózatának franchise-rendszerben történ m ködtetésében rejl lehet ségeket, amely megfelel platform lenne más közcélú szolgáltatások biztosításához is; a RB kéri a finanszírozási lehet ségek pontosítását, az árak az általános kereskedelmi feltételeket tükrözzék; figyelembe kell venni a különböz tagállamok eltér körülményeit; az Európai Bizottság pontosítsa, hogy mi ért az alatt, hogy az áraknak a költségeken kell alapulniuk és a hatékonyságnövelést kell szolgálniuk; az egyetemes szolgáltatás körébe nem sorolható szolgáltatásoknak nem kellene közvetlen rendelet hatálya alá tartozniuk; elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy az egyetemes szolgáltatás költségeit megosszák és figyelembe vegyék, ha az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt vállalkozás költségalapú díjszabás alkalmazására kötelezett. (13) A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia COM(2006) 625 El adó: Volker Hoff (DE/EPP) Hessen tartomány szövetségi és európai ügyekért felel s minisztere Véleménytervezet A Régiók Bizottsága: utal rá, hogy a káros és súlyos alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatai már régóta társadalmi és politikai viták tárgyát képezik. Ennek fényében érthet, hogy az Európai Bizottság foglalkozik a kérdéssel, és mindenekel tt a súlyos és mértéktelen alkoholfogyasztás megel zésére és visszaszorítására, a fiatalkorúak alkoholfogyasztására, az alkohol okozta közúti balesetekre és a magzatkori alhoholszindrómára összpontosít; egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a legtöbb tagállamban már bevezetett nemzeti szint intézkedések az EK-Szerz dés 152. cikkével és a szubszidiaritás elvével összhangban tagállami hatáskörbe tartoznak; nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a szubszidiaritás elve értelmében a Közösség csak akkor léphet fel, ha és amennyiben a tekintett intézkedések céljait tagállami szinten nem lehet megfelel mértékben elérni, következésképpen szükség van a közösségi szint szabályozásra; hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás elve olyan sorompó, amely a tagállami tevékenységek javára kötelez határt szab a közösségi kompetenciák gyakorlásának; nem gondolja, hogy az esetleges hasonló jelleg tagállami problémák megoldásához feltétlenül az egész EU-t átfogó megközelítésre van szükség. Éppen a szubszidiaritás szempontjai alapján, de az európai bizottsági közleményben elismert eltér alkoholfogyasztási szokások fényében is komoly kétségeket ébreszt a közös, minden tagállamot átfogó európai megközelítés; osztja az Európai Bizottság álláspontját, miszerint a káros és súlyos alkoholfogyasztásnak jelent s hatása van a közegészségügyre és ilyen értelemben költségeket ró az egészségügyi ellátásra, az egészségbiztosításra, a b nüldözésre, a közrendre és munkahelyekre, emiatt pedig kedvez tlenül hat a gazdasági fejl désre és a társadalom egészére. A fiatalok különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Ennek fényében mindenképpen ésszer ek a káros alkoholfogyasztás megel zését és kezelését célzó stratégiák; mindazonáltal kételkedik abban, hogy a tagállami intézkedéseket kiegészíteni hivatott európai szint lépésekkel Európa-szerte fel lehet hívni a figyelmet a szóban forgó kockázatokra;

10 úgy látja, hogy a fiatalok körében számos EU-tagállamban növekv tendenciát mutat a mértéktelen ivás. Ennek fényében különösen fontos, hogy a tagállamokban olyan rendfenntartási politikákról is folyjon vita, amelyekkel meg lehet fékezni a fiatalkorúak alkoholfogyasztását és káros ivási szokásait; osztja az Európai Bizottság véleményét, miszerint az ittas vezetést visszaszorító intézkedések hatékony végrehajtása jelent sen csökkentheti a közlekedési balesetekb l ered halálesetek, sérülések és fogyatékosságok számát; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia megvalósítása pénzügyi szempontból nem terhelheti meg a regionális és helyi önkormányzatokat. Ilyen értelemben a további tanulmányok hasznát költségszempontokból is kétségbe vonja; ellenzi az Alkohol és Egészség Fórum Európai Bizottság által tervezett létrehozását. Egy ilyen testület jelent s létjogosultsági deficittel küszködne, és nem járulna hozzá a bürokrácia és a különböz testületek leépítéséhez sem üdvözli, hogy az Európai Bizottság a hetedik kutatási keretprogramon belül annak vizsgálatát kezdeményezi, miként válhat az európai szint kutatás a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia hasznára; az Európai Bizottsággal egyetértésben határozott meggy z dése, hogy a nemzeti stratégiák hatékonyabbak lehetnek, ha helyi és közösségi tevékenységek támogatnák ket; ebben az összefüggésben üdvözli, ha az EU az EK-Szerz dés 152. cikkével összhangban bevonja tevékenységébe a regionális és helyi döntéshozókat. (15) Vélemény a következ tárgyban: Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: "A kormányzás szerepe a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzusban - Összehangolt megközelítés az Európai Unióban" COM(2006) 421 final; CdR 383/2006 rev 1 - RELEX-IV-003 El adó: Juliette Soulabaille (FR/PES) El zmények Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak "A kormányzás szerepe a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzusban - Összehangolt megközelítés az Európai Unióban" COM(2006) 421 végleges. A közlemény háttere: A szegénység csökkentéséhez és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához jelent s fejl désre van szükség a kormányzás gazdasági, szociális, környezetvédelmi és politikai dimenziói területén. A fejl dés, az emberi jogok, a béke és a biztonság elválaszthatatlan és kölcsönösen meger síti egymást. A egyre inkább globalizálódó és összefonódó világban a béke és a biztonság nagy mértékben függ attól, hogy az országokban és a közintézményekben megvan-e a kell politikai szándék és képesség a világ el tt álló kihívások gyökerét jelent, a jogállam, az emberi jogok védelme, a demokratikus kormányzás, a szegénység megszüntetése, a fenntartható fejl dés és az egyenl tlenségek eltörlése köré csoportosuló politikák végrehajtására. A közlemény célkit zései: Ez a közlemény kiegészíti az Unió külkapcsolataiban a demokrácia el mozdításával kapcsolatos megközelítéssel kapcsolatban folyó munkákat, és további kezdeményezések követhetik, például a helyes pénzügyi, adóügyi és igazságügyi kormányzást el segít cselekvési keret létrehozása az Unió küls fellépésében. A közlemény összefoglalása: - a demokratikus kormányzás meger sített és újszer megközelítése; - kormányzási kezdeményezés: az AKCS-országok és az afrikai stratégia; - párbeszéd és programok a más országokkal és régiókkal folytatott együttm ködés területén: - A kormányzás és az európai szomszédságpolitika (ENP);

11 - Latin-Amerika; - A kormányzás kérdése Ázsiában. Véleménytervezet és ajánlások Demokratikus kormányzás: A RB egyetért azzal, hogy a demokratikus kormányzás a millenniumi fejlesztési célkit zések megvalósításának alapköve és nem korlátozódik a korrupció elleni küzdelemre, és a helyi szerepvállalási folyamatot és a politikai párbeszédet kell el nyben részesíteni; a RB úgy véli, hogy a legjobb döntéseket a polgárokhoz legközelebb es szinten hozzák; az Európai Bizottság által lefektetett elvek esetében nem szabad a nemzeti és a kormányközi szintre szorítkozni; a kormányzást hiteles és megfelel hatáskörrel rendelkez helyi önkormányzatok létrehozásával kell megvalósítani; a helyi kormányzás terén elért haladást és az e kormányzás el tt álló esetleges akadályokat az országok szintjén folyamatosan értékelni kell. AKCS-országok: az érintett országok helyi választott képvisel ib l álló szövetségek számára rendelkezésre álljanak az e konzultáció eljárásaira és hatására vonatkozó információk; a RB szükségesnek tartja a kormányzási modell szerkezetének felülvizsgálatát; széles körben használják fel a kormányzási kezdeményezést (pénzügyi tartalék, mely a valódi változásokat és a meghatározó fejl dést célozza a demokratikus kormányzás területén ), és a helyi kormányzás költségvetési támogatását 25%-ra kellene emelni. Afrika: a támogatás, melyet az Európai Unió a nemzeti szint önértékelés gyakorlatára kíván fordítani, járuljon hozzá a helyi önkormányzatok részvétele és a decentralizáció területén elért haladás el mozdításához; fokozott támogatásban lehet részesíteni a helyi megválasztott képvisel k hálózatait; növelhet k az eszközök, amelyek képesek fokozni az olyan szervezetek hatékonyságát, amelyek technikai támogatást nyújtanak a helyi képvisel knek; a helyi képvisel k számára hozzáférhet vé lehet tenni a hatékony információs technológiákat; a helyi képvisel ket tömörít szervezeteket vonják be az EU és az érintett országok közötti politikai párbeszédbe. A világ egyéb régiói: Latin-Amerikában a decentralizációt az állam korszer sítésének egyik tényez jeként tartják számon; A RB sajnálatát fejezi ki, hogy a szomszédsági politika keretében az Európai Unió és az egyes érintett országok közötti megállapodások alig adnak teret a kormányzás helyi dimenziójának; A RB ajánlja helyi önkormányzatok euro-mediterrán fórumának létrehozását. Az EU területi önkormányzatai: megfelel en vegyék ezeket számításba az európai fejlesztési politika kidolgozása során; a RB be kívánja tölteni azt a szerepét, amely a demokratikus kormányzást a lakosság irányában garantáló és biztosító helyi önkormányzatokat képvisel uniós szervként hárul rá, továbbá szeretné, ha bekapcsolódhatna az érintett országok helyi önkormányzataival folyó párbeszédbe; az európai helyi önkormányzatok meg kívánják osztani tapasztalataikat és szakértelmüket a világ más régióiban m köd helyi önkormányzatokkal, aminek el nyei, hogy el segítené a közeledést és az eszmecserét, meger síthetné a már létez kapcsolatokat és új kapcsolatokat hozhatna létre.

12 (18) Régiók a gazdasági változásért (a Bizottság közleménye) COM(2006) 675 final CdR 407/2006 rév. 1 - COTER-IV-009 El adó: Alvaro ANCISI (Ravenna képvisel testületének tagja, Olaszország, EPP) El zmények: A Régiók Bizottsága (RB) felhívja a figyelmet arra, hogy a Régiók a gazdasági változásért kezdeményezés a régiók közötti együttm ködés már létez formái kiegészítésének tekintend f ként, hogy ezeket az Európai területi együttm ködés elnevezés új regionális politikai cél keretében meger sítették. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a jöv ben is megfelel szinten folytatódjon az európai városok és régiók együttm ködésének az Interreg III C keretében indított támogatása. A kezdeményezés kommunikációs politikájának keretében üdvözli a COTER szakbizottság 2006. január 31-i ülésén a Regionális Politika F igazgatóság által adott tájékoztatást, mely szerint a Régiók a gazdasági változásért kezdeményezésben foglaltak alapján a Régiók Bizottsága egy tagja minden évben képviselteti magát az innovációk évenként jutalmazásáról dönt értékel bizottságban. Véleménytervezet: A 2007 2013-as id szakban a Bizottság tervei szerint oly módon vizsgálja a tagállamokkal együttm ködve a gazdasági modernizációval és a fokozott versenyképességgel kapcsolatos legjobb gyakorlatot, hogy az európai regionális politika a régiók közötti együttm ködésre és a városfejlesztési hálózati programra helyezi a hangsúlyt. Az új kezdeményezés neve régiók a gazdasági változásért, segítségével a kohéziós politika fokozottan járul hozzá a megújult lisszaboni menetrend céljainak eléréséhez. A teljes költségvetés 375 millió EUR nagyságrend. A régiók közötti együttm ködés és a városfejlesztési hálózati program a jelenlegi feltételeknek megfelel en m ködik tovább az új kezdeményezés keretei között. A részt vev tagállamokból, régiókból és városokból önkéntes alapon szervez d hálózatok kiválasztják az ket érdekl fejlesztési témát, majd az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által társfinanszírozott közös hálózatok keretei között valósítják meg azt; a részt vev tagállamok, régiók és városok továbbra is vezet szerepet fognak játszani a hálózat fejlesztésében és munkájában. A 2007 2013-as id szakban újdonságként jelenik meg, hogy a hálózatoknak a Bizottság is felkínál bizonyos számú témát, melyek középpontjában a gazdasági modernizáció és a megújult lisszaboni menetrend áll. Amennyiben a tagállamok, régiók vagy városok úgy döntenek, hogy e témák valamelyikét választják, lehet ségük nyílik arra, hogy szorosabban együttm ködjenek a Bizottsággal. A másik f újdonságot az jelenti majd, hogy a régiók a gazdasági változásért kezdeményezés központi elemeként egy gyorsított projekt lehet ség is megjelenik. A Bizottság átveheti az irányítást a kiválasztott elképzelések vizsgálatával kapcsolatban annak érdekében, hogy lehet vé váljék azok gyors terjesztése az ERFA által támogatott európai regionális politikai programok keretei között. Az önkéntes alapon szervez d hálózatok a kiválasztott témák mentén valósulnak meg, a Bizottság támogatja ket, és gy jti össze az eredményeket. A Bizottság ily módon az általa meghatározott témák keretei között vizsgálhatja meg a gazdasági modernizációra vonatkozó elképzeléseit. További újdonságok, hogy 2007 márciusától évente, az Európai Tanács tavaszi ülésével párhuzamosan, megrendezésre kerül a régiók a gazdasági változásért konferencia, mely önálló honlappal és információs anyagokkal jelentkezik. A második újdonság az, hogy évente díjakat ítélnek oda a gazdasági modernizáció különböz kategóriáiban a legjobb gyakorlati elképzeléseknek.

13 A Bizottság szolgálatai, a tagállamok, a régiók és a városok összehangolt munkája biztosítja, hogy a régiók a gazdasági változásért kezdeményezés, valamint annak gyorsított projekt lehet sége széles kör támogatásban részesüljön. Javaslatok: A Régiók Bizottsága javasolja az Európai Bizottságnak a projektek és a hálózatok kiválasztása során a nyilvános jelleg eljárást annak érdekében, hogy átláthatóbbá váljanak a gyorsított változat végrehajtási eljárásai, valamint valós lehet ség nyíljon az európai régiók és települések lényeges igényeinek, tapasztalatainak és különbségeinek kifejezésére. Ezenkívül ajánlja, hogy a gyorsított változatra vonatkozó projektfelhívásokat az adott tematikus konferenciák után tegyék közzé, hogy szoros kapcsolat alakulhasson ki a kiemelt témák és azoknak a gyorsított változatok keretében történ megvalósítása között. A Régiók Bizottsága javasolja, hogy a RB kapjon több lehet séget az aktív együttm ködésre (esetleg egy meghallgatásra az Európai Bizottság felkérésére/javaslatára) a cselekvési programok meghatározása során, vagy egy kommunikációs csatorna létrehozására, amelyen keresztül a Régiók Bizottsága észrevételei eljuthatnak az e programok el készítésével foglalkozó szolgálatokhoz. Az RB továbbá javasolja, hogy az el bbiekben említetteken kívül más kommunikációs és a nézetek ütköztetésére szolgáló kezdeményezéseket (találkozóhelyek, konferenciák, valós vagy virtuális fórumok) is indítsanak be. A Régiók Bizottságát a megfelel konzultációs és/vagy részvételi eljárások és módozatok alapján vonják be az új Interreg IV C és az Urbact 2007 2013 cselekvési programok kidolgozásába. A következ javaslat értelmében az RB játsszon hatékony szerepet a regionális és helyi dimenzió összekapcsolásánál az általános tematikus irányelvek, a végrehajtási eljárások és a közvetlen ide vonatkozó programok meghatározásának keretében felmerült témákkal kapcsolatban. Ennek érdekében tartsa fenn az állandó információáramlást az említett programokat irányító hatóságokkal, esetlegesen azáltal, hogy ez utóbbiak számára rendszeres meghallatásokat szervez a Régiók Bizottságánál, valamint rendszeres beszámolókat készíttet velük az RB számára; További javaslat, hogy a Régiók a gazdasági változásért kezdeményezés keretében gy jtött tapasztalatokra vonatkozó információk megosztása és cseréje érdekében legyen biztosítva az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága képvisel inek kölcsönös részvétele a két intézmény rendezvényein. A Régiók Bizottsága kéri, hogy ugyanabban a tanácsadó szerepben vegyen részt az Interreg IV C és Urbact 2007 2013 programok végrehajtásában, mint az Európai Bizottság, azáltal, hogy a Régiók Bizottságának egy-egy kiválasztott tagja részt vesz mindkét program felügyeleti bizottságában és m ködjön együtt, akár el zetes tanulmányok keretében is, az Európai Területi Együttm ködési Bizottság (GECT) a leend hálózatokba történ bevonásának támogatásában. A GECT új, a területi együttm ködés irányítására és támogatására szolgáló jogi eszköz; Az utolsó ajánlás értelmében az RB aktívan vegyen részt a demonstrációs és terjesztési tevékenységekben a koordinált kommunikációs terv keretében, a terv elkészítésekor megállapítandó szabályok szerint, valamint lépjen fel a Régiók a gazdasági változásért kezdeményezés és a Régiók Bizottságának a lisszaboni stratégia nyomon követésével foglalkozó platformja közötti szinergiák és komplementaritás érdekében.

This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.