Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1
Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza arány a megújulókon belül Jövőbeni perspektíva 2
Energiapolitika 3
Energiapolitika 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról 13 pontban Főbb célok: az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint hosszú távra szóló elsődleges célok együttes érvényesülése, a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő kielégítése, az energiapiaci verseny erősítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulása
Energiapolitika 4. Az energiapolitikának a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának - Magyarország természeti adottságaival és a lakosság teherbíró képességével összhangban álló - növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez 5. Biztosítani kell a magyar energiapolitika és klímapolitika közötti összhangot. Az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére vonatkozó vállalások során figyelembe kell venni azoknak a magyar gazdaságra gyakorolt energiaellátásbiztonsági, gazdasági és versenyképességi hatásait
Energiapolitika 8. Az energiapolitika céljainak megvalósítását - különösen az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság növelése, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia felhasználásának ösztönzése terén - az állami támogatási politika eszközeivel, továbbá az Európai Unió által Magyarország részére rendelkezésre bocsátott forrásokkal is elő kell segíteni. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet- és természetvédelmi, valamint az élelmiszer- és takarmánytermeléssel kapcsolatos hatásokra.
Megoldandó feladatok a Regulációban Nincsenek energetikai sarokszámok, nincs számszerű célkitűzés Mit akarunk elérni 2015-re, 2020-ra, 2025-re, 2030-ra? Vízerőműben MW, MWh Szélerőműben MW, MWh Napelemes eszközökben (egyenáramú kisgépek) MW, MWh Biomasszában (különböző méretek) MW, MWh
EU Direktíva AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/77/EK IRÁNYELVE (2001. szeptember 27.) A belső villamos energia piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról A direktíva célja hogy a belső villamosenergia-piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását, és alapot teremtsen azok majdani közösségi keretéhez.
EU-direktíva a megújulók támogatásáról EU cél a 2010. évre a bruttó hazai energiafogyasztás 12%-át irányozza elő (Magyarország 3,6%) 2020-ra 20% károsanyag csökkentés (CO 2 ), 20% megújuló részarány, (benne: 10%- os bio-üzemanyag részarány) 20% energiahatékonyság 2020-ra 13% Magyarország megújuló kötelezettsége 2011-2012 6%
RÉGI ÉS ÚJ DIREKTIVA ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2001/77 EU Direktíva 2009/28 EU Direktíva 12 oldalas, 11. cikk Tartalom csak RES-E-re Támogatási rendszerek Eredetigazolások Közigazgatási eljárások Hálózati kérdések Összefoglaló jelentés Általános előírások (keretfeltétel) 47 oldalas, 29. cikk Tartalom: RES-E/RES-H&C/RES-F Támogatási rendszerek Rugalmassági mechanizmusok Közigazgatási eljárások Tájékoztatás, képzés Eredetigazolás Hálózatcsatlakozás Fenntarthatósági kritériumok Jelentés, nyomon követés Részletes szabályozás
Támogatási rendszer a 2007. évi LXXXVI. törvény (új VET) alapján Új elemek a támogatási rendszerben
Új elemek a támogatási rendszerben Nem válik külön a kapcsolt termelés és megújuló termelés jogi szabályozása (kormány rendelet) Eredet igazolási rendszer bevezetése egységesen Önálló mérlegkör A rendszerirányító a mérlegkör felelős
A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. az energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.
Támogatás az új VET alapján az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árának, mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét
Kötelező átvétel szabályai (2) Ha a villamos energia termelés biomassza felhasználásával történik az Értékesítőnek igazolnia kell, a) az illetékes Erdészeti Hivatal, vagy a Forest Stewardship Council (FSC) tanúsítványával (Forest Management Certificate), hogy a biomassza fenntartható erdőgazdálkodásból származik és nem tartozik a VET 10. (2) c) pontja alá, b) az illetékes Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal nyilatkozatával, hogy az adott biomassza élelmiszer előállítás céljára, illetve élelmiszeripari felhasználásra nem alkalmas
A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (KÁT rendelet)
KÁP-os erőművek teljesítménye [MW] 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. gázturbina össz MW gázmotor össz MW bio össz MW víz össz MW vegyes össz MW hulladék össz MW szél össz MW összesen
A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részaránya a hazai villamos energia összfogyasztáshoz viszonyítva
Kötelező átvétel 7 000 6 000 6 063 5 000 4 391 4 524 4 988 4 205 4 000 GWh 3 000 2 984 2 567 3 067 3 383 2 000 1 925 1 603 2 056 1 722 1 321 1 467 1 771 1 000 876 0 257 65 52 101 136 137 87 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen Kapcsolt Megújuló* Hulladék**
Kötelező átvételű termelés 50,00 47,58 12,00 45,00 10,76 10,91 40,00 9,66 10,00 35,00 32,27 33,55 8,00 30,00 7,45 Mrd Ft 25,00 6,01 6,00 Ft/kWh 20,00 15,00 5,23 17,05 13,87 13,98 13,78 18,35 4,00 11,00 10,00 5,00 8,05 0,86 5,61 2,00 0,00 0,46 0,39 0,71 0,98 0,87 0,59 0,00 2003 2004 2005 2006 2007 2008 kapcsolt megújuló hulladék fajlagos támogatás
Kitekintés Támogatott megújuló villamos energia értékesítés alakulása* 2008-2010 (GWh/év) GWh/év 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2008 2009 2010 Biomassza Szél Víz Biogáz (mezőgazdasági eredetű) Biogáz hulladékból és szennyvízből Napenergia (napelem) Geotermikus
Megújuló forrásokból termelt, hálózatra adott villamos energia 2008-ban szél 9,1% víz 9,0% hulladék 9,1% biogáz 1,7% biomassza 71,1% biomassza 1606 GWh szél víz hulladék biogáz napelem 206 GWh 204 GWh 205 GWh 38 GWh < 1 GWh Összes nettó termelés: 2261 GWh Az összes hazai nettó termelés 6,0%-a Forrás: Dr. Stróbl Alajos megújuló 1771 GWh hulladék 87 GWh összesen 1856 GWh
Megjegyzések: A Havi Műszaki Jelentések feldolgozásával készült (a nem teljes jelentéshalmazból). A szilárd biomassza főleg együttes tüzelése a legnagyobb tétel. A szélerőműves termelés már utolérte a vízerőműves termelést. A biogáz erőműves hasznosítása elsősorban a szennyvíz-tisztításhoz kötődik. A hulladéktüzelések nem tekinthetők hazánkban igaz megújulós termelésnek. Naperőművekről (napelemekről) nem kaptunk HMJ-t, itt egyéb tájékoztatást használtunk. Nincs minden termelőegység a KÁT rendszerben. Forrás: Dr. Stróbl Alajos
Villamosenergia-termelés referencia villamosenergia-termelés, TWh 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 megújuló atom gáz olaj szén 0 2001 2010 2020 2030 2050 Forrás: European Commission: World Energy Technology Outlook 2050, Brüsszel, 2006.11.29. p.36.
EU új direktíva a megújulókról Növekedés 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Növekedés Románia Cseh Köztársaság Szlovák Köztársaság Lengyelország Magyarország Svédország Málta Luxembourg Ausztria Görögország Hollandia Németország Írország Egyeült Királyság
Fajlagos termelési költségek és változásuk
A KÁT támogatás szerkezet 2009. I. félév 2009. I. félév 0,02; 0% 0,09; 0% 0,54; 1% 0,10; 0% 0,38; 1% 1,93; 4% 30,91; 72% 11,47; 27% 8,96; 21% Kapcsolt Hulladékhasznosító Eltérő tüzelőanyaggal Szennyvízgáz Hulladéklerakóból származó gáz Biogáz Vízerőmű 5 MW alatt Vízerőmű 5 MW felett Szélerőmű Biomassza
Kitekintés 2020-ig és azon túlra Meglévő biomassza erőművek bezárnak (Jelenleg) Kevés az új biomassza erőmű Eldöntendő kérdések: - Mit érdemes szállítani? A biomasszát vagy a villamos energiát? Brazíliában max. 50 km a cukornád szállítása. Kanada Európába szállít pelletet. - Mit érdemes finanszírozni: a kis méretű biogáz projektet vagy a kis méretű erőművet?
Egy példa Felső Ausztriában (Linz) 2010 2030 a cél a hőigények 100%-ban megújuló energiából történő kielégítése. Egyúttal a jelenlegi 41%-ról 39%-ra kívánják csökkenteni a hőigényt.
Köszönöm a figyelmet! Slenker Endre Magyar Energia Hivatal Tel: 459-7773 slenkere@eh.gov.hu 30