TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Kulturális környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis Készítette: Dr. Fülöp Tamás 2012.
1. A kulturális környezet elemzésének szerepe és jelentősége a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében A felsőoktatási intézmények képzésfejlesztési tevékenységében szerepet kap a kulturális környezet elemzése is, hiszen a makrokörnyezet tényezői között a kulturális aspektusok is befolyásolják a felsőoktatási intézmények szolgáltatási keresletét. A szűkebb és tágabb kulturális környezet nem csupán közvetett hatással van az intézményi működésre, a vevői igények szempontjából, az intézmény által kínált szolgáltatásokat illetően az alap- és teljesítmény kritériumok mellett az élményekre építve a kulturális kínálat, az intenzív és sokrétű, a felsőoktatási intézmény környezetével is kapcsolatban lévő kulturális közélet megléte, minősége képes növelni a vevői elégedettséget és nagymértékben befolyásolhatja a felsőoktatási intézmény piaci pozícióit. A tapasztalatok azt igazolják, hogy egy felsőoktatási intézmény mint tudomány- és kultúraközvetítő intézmény minél szorosabb és sokrétűbb kulturális kapcsolatot épít ki környezetével, annál hatékonyabban képes piaci pozícióit megőrizni, versenytársaival szemben értékesebb kínálatot kialakítani, és vevőinek elégedettségét növelni. Így a kulturális környezet vizsgálata és elemzése meghatározó tényezőként szerepel a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében. Elemzéseink során figyelembe kell venni, hogy a kulturális makrokörnyezetet leíró tényezők jellemzően kvalitatívak, a trendek mennyiségi mutatókkal kevésbé definiálhatóak, így a trendek azonosítása során adatforrásként a historikus adatok és tények mellett a publikusan elérhető belső és külső szervektől származó adatbázisokat, elemzéseket tudjuk felhasználni. 2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai Információk megnevezése Információk forrása Az Európai Unió kultúrpolitikája http://ec.europa.eu/ ; http://europa.eu/pol/cult/index_hu.htm Nemzeti kultúrpolitika historikus adatok http://mek.niif.hu/02100/02185/html/1369.html; http://mek.niif.hu/02100/02185/html/1375.html A magyar kultúra, Magyarország https://magyarorszag.hu/; kultúrpolitikája http://www.nefmi.gov.hu/kultura Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok megye kulturális adottságai http://info.szolnok.hu/; http://www.jnszm.hu/portal/index.php?f=1&p=1 A Szolnoki Főiskola kulturális élete http://www.szolf.hu/ 3. A kulturális környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzési tevékenységére A Szolnoki Főiskola kulturális környezetének általános jellemzői o A kultúra és a kulturális környezet definíciói A kultúra fogalma, meghatározása az elmúlt évtizedek során sokat változott. Legáltalánosabb definíciója szerint az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. A kultúra azonban nem csupán felbecsülhetetlen nemzeti örökség, hanem egy olyan számos formában megjelenő, folyamatosan előállított, keletkező és átalakuló érték,
amelyet megőrizni, gyarapítani, továbbadni és bizonyos szempontból értékesíteni kell. Egy felsőoktatási intézmény kulturális környezetén azt a szűkebb és tágabb kulturális közeget értjük, amely a saját jellegzetességeivel egyfajta adottságként jelenik meg az intézmény és annak szolgáltatásait igénybe vevők irányában, de amelyre sokrétű kultúraközvetítő szerepével maga az intézmény is hatást gyakorol. A kulturális környezet képzésfejlesztésre gyakorolt hatását rendkívül nehéz empirikus és kvantitatív módszerekkel meghatásozni, ami egyrészt a különböző társadalmi rétegek eltérő kulturális attitűdjeiből, a különböző kultúrák iránti érzékenységéből, másrészt a különböző képzések kulturális környezettel való speciális kapcsolatából ered. o Kihívások a kultúrával szemben A nemzeti és európai kulturális tradícióknak napjainkban számos kihívással kell szembenézniük. Ezek döntően globális eredetű folyamatok és a kulturális értékek átalakulásával, a nemzeti kulturális hagyományok devalvációjával jár. Az egyén szabadidős tevékenységének birtoklásáért a különböző médiumok között ádáz küzdelem zajlik, ami a kulturális tartalmak közvetítőire jelentős kihívást gyakorol. Nyilvánvaló, hogy egy nemzeti kultúra sem állítható szembe más nemzet kultúrájával, és a kultúrák közötti értékmérés számos nehézségbe ütközik, de úgy tűnik, az egységesülés, a jellegzetességek és karakterek feloldódása nagy erőkkel és feltartóztathatatlanul zajlik. o Az Európai Unió kultúrpolitikája Az Európai Unió deklarált kultúrpolitikájának alapvetése Európa sokszínű kulturális örökségének megőrzése, a kultúra gazdasági jelentőségének kiaknázása. Európa büszke kulturális sokszínűségére: az egyes nyelvek, az irodalom, a színház-, film- és táncművészet, a műsorszolgáltatás, a képzőművészet, építészet és kézművesség területén létrejött alkotásokra, azok egyedi értékeire. Jóllehet az ezeken a területeken létrejött alkotások alapvetően egy egy meghatározott országhoz vagy régióhoz köthetők, de a kultúra közös örökségünk, ezért az Unió oltalmazni kívánja ezt az örökséget, és arra törekszik, hogy e színes kulturális palettát mások is megismerhessék. Európa kulturális és kreatív ágazatai fontos bevételi forrást jelentenek, így az EU támogatási programok révén igyekszik egyes kulturális ágazatokat arra ösztönözni, hogy ragadják meg az egységes uniós piacban és a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Az EU dinamikus környezet kialakítására törekszik a kulturális ágazatok számára, ezért támogatja az európai jelentőségű kulturális termékek megőrzését és a tudatosság növelését, biztosítja az elvégzett munkák, valamint a kulturális és művészeti termékek szabad áramlása az EU-ban, és ösztönzi a párbeszédeket a különböző kultúrák között. Számos uniós szakpolitikai területen is szerepet játszanak kulturális tényezők, mint például az oktatásban (a nyelvtanulást is beleértve), a tudományos kutatásban, az információs és kommunikációs technológiák támogatásában, a szociálpolitikában és regionális fejlesztésben. Az EU jelenlegi kulturális programja 2007-től 2013-ig tart, amelynek az erre az időszakra vonatkozó, teljes költségvetése kb. 400 millió euró. Az EU kiemelt kultúrpolitikai célja, hogy minden évben 2 várost választ meg Európa Kulturális Fővárosának. Ez a cím kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy az adott városok megemlékezzenek európai identitásukról, szorosabbá fűzzék együttműködésüket mind a nemzeti, mind külföldi kulturális szervekkel, valamint kulturális életüket még élénkebbé és vonzóbbá tegyék. A városokban egész évben számos kulturális esemény zajlik megannyi kulturális területen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kulturális főváros éve hosszú távú előnyökkel jár a városok kulturális, szociális és gazdasági fejlődése szempontjából egyaránt.
Az Európai Unió tágabb kulturális környezete a helyi kulturális élet számára nyilvánvalóan egy lazább szerkezetet jelent, ám hatása korántsem elhanyagolható, hiszen a támogatások és pályázati források a közösség szervezetei által meghatározott prioritásokhoz igazodnak. o A magyar kultúra egyedisége és európaisága A magyarság kultúrája a honfoglalás óta számos kapcsolattal rendelkezik az európai civilizációval és alapvetően az európai szellemiség, keresztény értékrend alapján szerveződik. A magyar irodalom, film- és képzőművészet, színház és zeneművészet, népművészet az elmúlt évszázadok során jó néhány alkalommal tanúbizonyságát adta kiemelkedő voltának. Magyarország hagyományosan több olyan tradicionális kulturális értékkel, nemzeti jellegzetességgel rendelkezik, amely vitathatatlanul az egyetemes és európai kulturális örökség részét képezi. A magyarság sokszínű kulturális életével, egyediségével képes gyarapítani a közös európai civilizációt. A magyar nemzetpolitika kiemelt ügyként kezeli az oktatással és tudománnyal együtt a Kárpát-medencei összmagyarság kulturális életét. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányítása alatt működő ágazat az állami kultúraformáló és közvetítő intézmények beleértve a művészetek, a közművelődés intézményeit és a közgyűjteményeket is teljes vertikumát lefedi. Az önkormányzatiság tradícióinak megfelelően a kulturális intézmények fenntartása egészen a legutóbbi időkig vegyes képet mutatott, az intézmények működtetésében több szektor is szerepet vállalt. 2011-ig a piaci és civil szektor mellett a legjelentősebb kulturális intézmények fenntartója döntően az állami és önkormányzati szektor volt. 2012-től a finanszírozási nehézségek miatt megkezdődött a korábbi megyei, önkormányzati fenntartású kulturális intézmények állami kezelésbe vétele, mely folyamat jelenleg is tart. o A Szolnoki Főiskola közvetlen kulturális környezete A Szolnoki Főiskola az intézmény geopolitikai helyzetéből adódóan összetett és sokszínű kulturális környezetben található. A megyeszékhely szerepkörből adódóan Szolnok városa tradicionálisan színes és sokrétű kulturális környezetet biztosít a felsőoktatási intézmény számára. A főbb indikátorok a civil szervezetek száma, a helyi média, a helyi kulturális és közművelődési intézmények, valamint a fontosabb, országos jelentőségű kulturális rendezvények száma alapján a város képes a kulturális és közművelődési lehetőségek teljes vertikumát kínálni a főiskola szolgáltatásait igénybe vevők számára. A település rendelkezik megyei közgyűjteményi könyvtári, múzeumi, levéltári hálózati központtal, a kulturális környezet specifikus jellemzői közül kiemelkedik a Szigligeti Színház, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, a Művésztelep. A kiterjedt testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően a kulturális rendezvények jelentős része multikulturális. Jelentős turisztikai vonzerőt képeznek a város országos jelentőségű kulturális programjai, a tavaszi Szolnoki Zenei Fesztivál, a nyári Tiszavirág Fesztivál, az ősz eleji Gulyásfesztivál és a Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál. Az egész megyén átívelő, a megyei települések múzeumaira épülő programot jelent a 2011-ben útjára indított Jászkun Kapitányok Nyomában című kulturális turisztikai útvonal. Fontosnak tartom megemlíteni a történelmi évfordulókhoz, nemzeti ünnepekhez kapcsolódó kulturális eseményeket is, amelyek a helyi identitás megőrzését, a település múltjának megismerését szolgálják. Ezek közül kiemelkedik a változatos kulturális programokat is kínáló Szolnok Napja rendezvénysorozat. A Szolnoki Főiskola kulturális környezete ennek ellenére a főiskola képzési kínálatára alacsony befolyással bír. Ennek alapvető oka, hogy az intézmény döntően a
gazdaságtudományok terén folytat képzést. A főiskolai szakok közül a gasztronómiai fesztiválok elsősorban a turizmus, vendéglátás szakra gyakorolhatnak hatást, illetve a kulturális rendezvények szervezése, gazdasági koordinációja a marketing és pénzügy szakokkal biztosítana kapcsolatot. A város és a felsőoktatási intézmény tradicionálisan jó kapcsolatának köszönhetően szép kezdeményezések indultak el, de valódi áttörést a humán képzések, a társadalomtudományi és bölcsészettudományi képzések irányába történő elmozdulás jelenthetne. A jelenlegi képzési kínálatban a kulturális tartalmakat közvetítő képzéseknek, tárgyaknak viszonylag kevés szerep jut, ami az intézmény üzleti alapjellegéből adódik. A képzési kínálat bővítésében ennek ellenére komoly lehetőségei volnának a kulturális tartalmak közvetítésének. o A Szolnoki Főiskola kulturális élete A Szolnoki Főiskolán a felsőoktatási intézmény helyi és nemzetközi kapcsolataira is támaszkodva sokrétű és színvonalas kulturális élet zajlik, a rendezvények jellemzően multi- és interkulturálisak. A hallgatói szervezet által kínált, illetve támogatott kulturális és szórakozási lehetőségek is elősegítik a kínálat bővítését. Dinamikus kulturális környezetet teremt a rendezvények kultúrákon és művészeti ágakon átívelő jellege (színházi előadások, komolyzenei rendezvények, kiállítások). Komoly előnyt jelent a versenytársakkal szemben, hogy a kulturális környezet részét képező természeti környezet vonatkozásában a Szolnoki Főiskola elhelyezkedése a Tiszaligetben ideálisnak tekinthető, a 2011-ben átadott Tiszavirág híd pedig a Tiszaliget és a város kapcsolatát egyedülálló módon erősíti. Ezek együttes előnyeire építve rendezhette meg 2011-ben a Szolnoki Főiskola és a város a felsőoktatásban tanuló hallgatók legjelentősebb kulturális rendezvényét, az EFOTT-ot. 4. A kulturális környezet hatásának beazonosítása és értékelése A kultúraközvetítő intézmények, médiumok spektruma A Szolnoki Főiskola beazonosítható kulturális környezetében a megyeszékhely szerepből eredően a kultúraközvetítő intézmények szinte teljes vertikuma megtalálható. A településen működik változatos műsort kínáló színház, összetett kulturális igényeket kielégítő filmszínház, képzőművészeti programokat kínáló művésztelep, komolyzenei kínálatot biztosító szimfonikus zenekar, ezeket városi szinten átfogó közművelődési intézmény (Aba-Novák Kulturális Központ), de mindezek mellett található megyei múzeumi és könyvtári központ, továbbá levéltár is. A közművelődési intézmények az országos programokhoz kapcsolódva biztosítják a megyeszékhelyen és a környező településeken élők számára az országos kulturális programokhoz való hozzáférést is. Hasonló a helyzet a médiumokkal is, a városi televízió, illetve a helyi rádiók is kínálnak kulturális programokat, művelődési lehetőségeket. Ezeket egészítik ki a civil szervezetek, rétegigényeket kielégítő szórakozóhelyek széles kínálata. Elmondható, hogy a felsőoktatási intézmény kulturális környezetének kínálata kedvező hatással bír a főiskola piaci pozícióira, képzéseire. A képzésfejlesztés terén azonban jelenleg kevés kapcsolat figyelhető meg a kulturális környezet szereplőivel. A kultúraközvetítő intézmények kínálata
Más vidéki felsőoktatási intézményekkel összehasonlítva, a Szolnoki Főiskola kulturális környezete sokszínű és értékes atmoszférát biztosít. A kínálatban a kultúra számos területe a komolyzenétől kezdve a szépművészeteken át a színházi, múzeumi, könyvtári programokon és fesztiválokon át megtalálható. A kínálat a kulturális igények szinte valamennyi szegmensét próbálják lefedni, legyen az könnyűzenei koncert, gasztronómiai fesztivál, vagy képzőművészeti kiállítás. Veszélyt jelenthet, hogy a turisztikai vonzerővel rendelkező rendezvények időpontja nem feltétlenül esik egybe a főiskola oktatási rendjével, ami a programok látogatottságára negatív hatást gyakorolhat. További kérdéseket vet fel a kulturális programokhoz, rendezvényekhez való hozzáférés lehetősége, amelyet alapvetően a térségben élők jövedelmi viszonyai, a települések megyeszékhelytől való távolsága is befolyásol. A település kulturális dinamizmusa A Szolnoki Főiskolának otthont adó település, Szolnok kulturális élete megfelelő dinamizmussal rendelkezik. A város vezetése arra törekszik, hogy valamennyi társadalmi réteg számára kínáljon a település értékes kulturális programot. A magas kultúrától kezdve a rétegigények kielégítéséig több fesztivál, rendezvény, kiállítás és művészeti produkció vonzza a látogatókat. Ez esetben is meghatározó tényező a főiskola szolgáltatásait igénybe vevők körében is a jövedelem, az alapképzettség, a szak és a kulturális igény. A kulturális környezet érzékenysége, multikulturalitása és toleranciája A Szolnoki Főiskola kulturális környezete nagyfokú érzékenységet mutat a kultúrák feletti egyetemes értékek közvetítése és a kultúrák közötti kapcsolat ápolása vonatkozásában. A sokszínűséget és az európai értékeket valamennyi kultúraközvetítő intézmény felvállalja, egyben a kulturális sokszínűséget hirdetve a tolerancia, a befogadás értékeit közvetíti. A főiskola nemzetköziesítése a kultúra területén is zajlik (Nemzetközi Klub). A kulturális programokhoz való hozzáférés lehetőségét a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében az esélyegyenlőségi szervezetek biztosítják. Mindezzel a főiskola kulturális környezete hozzájárulhat a felsőoktatási intézmény által kínált képzések színvonalának emeléséhez, a sokoldalúan képzett értelmiség műveltségének, igényes személyiségformálásának előmozdításához, az elfogadás eszméje és az egyetemes értékek közvetítéséhez. A Szolnoki Főiskola érzékenysége a kulturális környezet iránt A Szolnoki Főiskola közvetett és közvetlen kulturális környezete valamennyi érintett társadalmi réteg számára megfelelő színvonalú kulturális programokat képes kínálni. A város és a megye kulturális programjai, az általuk felvállalt és támogatott rendezvények országos és nemzetközi szinten is magas színvonalat képviselnek. A felsőoktatási intézmény belső kulturális élete a főiskola valamennyi polgárának kínál programot. A változatos rendezvényekben visszatükröződik a nemzeti és egyetemes kulturális örökség közvetítése, a főiskola szolgáltatásait igénybe vevő rétegek igényeinek kielégítése iránti szándék. A főiskola megfelelően innovatív képességekkel rendelkezik az új képzési formák, képzések elindítása vonatkozásában. Az intézmény
üzleti és műszaki alapprofilja azonban kisebb kapcsolódást biztosít a kulturális környezettel. Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körében társadalmi és demográfiai okok miatt speciálisabb rétegigények is jelentkeznek. A képzések helyszínének, az oktatás formáinak eltérősége miatt a kulturális környezet szolgáltatásait nem a teljes hallgatói állomány tudja igénybe venni. 4.1 Kulturális környezet hatása az üzleti alapképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet 5 4 20 adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, szakirányok, részképzések kialakítása az üzleti képzésekhez kapcsolódóan (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése) A főiskola üzleti képzési 4 4 16 profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) EU pályázatok révén a 4 4 16 főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások -5 4-20 miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám -4 4-16 csökkenése a kulturális
kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét -3 3-9 Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám A főiskolai képzéseket 5 4 20 vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes szélesebb kulturális környezet, belső intézményi innovációs háttér A főiskola multikulturális, 4 4 16 sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a 4 4 16 Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú -5 4-20 képzési kínálata a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, -4 4-16 kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola -3 3-9 humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések
kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata 4.2 Kulturális környezet hatása a műszaki alapképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet 5 4 20 adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, szakirányok, részképzések kialakítása az műszaki képzésekhez kapcsolódóan (pl. kulturális programok, rendezvények műszaki, informatikai, technikai támogatása) A főiskola műszaki képzési 4 4 16 profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (pl. kulturális rendezvények műszaki, technikai támogatása) EU pályázatok révén a 4 4 16 főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások -5 4-20 miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám -4 4-16 csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település
kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét -3 3-9 Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám A főiskolai képzéseket 5 4 20 vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes kulturális környezet, belső intézményi innovációs háttér A főiskola sokoldalú 4 4 16 kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a 4 4 16 Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú -5 4-20 képzési kínálata a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, -4 4-16 kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola -3 3-9 humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata 4.3 Kulturális környezet hatása az agrár alapképzésre
Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet 5 4 20 adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, szakirányok, részképzések kialakítása az műszaki képzésekhez kapcsolódóan (pl. agrárszakmai, vidékfejlesztési kulturális programok, rendezvények lebonyolításában közreműködés) A főiskola agrár-képzési 4 4 16 profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (a képzések szakmai profiljainak összehangolásával) EU pályázatok révén a 4 4 16 főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások -5 4-20 miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám -4 4-16 csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények -3 3-9
centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám A főiskolai képzéseket 5 4 20 vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes kulturális környezet, belső intézményi innovációs háttér A főiskola sokoldalú 4 4 16 kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a 4 4 16 Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú -5 4-20 képzési kínálata az agrárműszaki képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, -4 4-16 kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola -3 3-9 humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata 4.4 Kulturális környezet hatása a felsőfokú szakképzésre 1. Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet 5 4 20 adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális
tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, fsz képzések, részképzések kialakítása (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése), a felsőfokú szakképzési programok gyorsabb beindítása A főiskola üzleti képzési 4 4 16 profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) EU pályázatok révén a 4 4 16 főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások -5 4-20 miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám -4 4-16 csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi -3 3-9 beágyazódását, helyi
kapcsolatrendszerét Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám A főiskolai képzéseket 5 4 20 vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes szélesebb kulturális környezet, intézményi innovációs háttér A főiskola multikulturális, 4 4 16 sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a 4 4 16 Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú -5 4-20 képzési kínálata a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, -4 4-16 kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola -3 3-9 humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések kifejlesztése érdekében 4.5 Kulturális környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám Új, a kulturális környezet 5 4 20 adottságaira épülő képzési programok kialakítására való nyitottság, új, kulturális tartalmakat közvetítő tantárgyi programok, szakirányok, részképzések kialakítása az üzleti képzésekhez kapcsolódóan (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing,
vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése), a szakirányú továbbképzési programok gyorsabb beindítása A főiskola üzleti és agrárműszaki 4 4 16 képzési profiljához kapcsolódó speciális kulturális programok kialakítása a kulturális környezet szereplőivel történő együttműködések elmélyítésével (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) EU pályázatok révén a 4 4 16 főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítése, kulturális programok kidolgozása Veszélyek Megnevezés Érték Súlyszám A szűkülő erőforrások -5 4-20 miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása A hallgatói létszám -4 4-16 csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi -3 3-9 beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám
A főiskolai képzéseket 5 4 20 vonzóbbá tevő színes, többféle igényt kielégíteni képes szélesebb kulturális környezet A főiskola multikulturális, 4 4 16 sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat Kiváló együttműködés a 4 4 16 Szolnoki Főiskola és a város, a megye kulturális intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám Az intézmény egyoldalú -5 4-20 képzési kínálata a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez A humántudományi, -4 4-16 kulturális képzés tradícióinak hiánya a kulturális környezetben, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola -3 3-9 humánerőforrás fejlesztési lehetőségei a kulturális képzések kifejlesztése érdekében 5. Javaslat a képzésinnovációra 5.1 Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására A Szolnoki Főiskola képzési portfoliója jelenleg nem tartalmaz olyan képzéseket, amelyeknek jelentősebb kapcsolata van a tágabb kulturális környezettel. A kulturális környezet elsősorban a jelenlegi képzések kiegészítő kínálatát jelenti, a szolgáltatások versenyképességét, az intézmény vonzerejét növeli. A képzésfejlesztésénél korábban megindultak már olyan kezdeményezések, amelyek az intézmény üzleti és agrárműszaki profilján túlmutató módon a kulturális terület irányába történő elmozdulást jelezték (színházi moderátor). Elemzéseink azt mutatják, hogy a kulturális környezetre alapozott új képzések beindítását elsősorban az intézmény alapprofiljával összefüggésben lehet megvalósítani. Az alapszakok közül pedig mindenekelőtt a
marketing, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy-számvitel és a műszaki képzések kínálnak kapcsolódási pontot a kulturális terület felé. Az intézmény jelenlegi helyzetében, kisebb ráfordítással, külön humánerőforrás igénnyel nem járó fejlesztés a szakirányok, a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés terén tűnik elképzelhetőnek. 5.2 Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére A főiskola jelenlegi képzési portfóliója, a jelenleg is folyó képzések tartalmi fejlesztése terén a kulturális terület elsősorban a szabadon választható tantárgyak, a szakirányok és a szakdolgozati témák vonatkozásában kaphatnak helyet. Az empirikus vizsgálatok és a szakmai tapasztalatok azt igazolják, hogy a sokoldalúan képzett, általános műveltséggel és megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkező értelmiségiek oktatásában az üzleti és műszaki képzések tekintetében is a kulturális terület oktatási folyamatba történő megfelelő arányú integrációja meghatározó jelentőséggel bír. Ezért célszerű lehet a kulturális terület nagyobb arányú szerephez juttatása az alapképzésekben, valamint az intézmény közvetlen kulturális környezete oktatási hasznosulásának előmozdítása. Az alapszakok esetében mindenekelőtt a marketing, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy-számvitel és a műszaki képzések nyújtanak lehetőséget arra, hogy új tantárgyi programok, szakirányok, szakdolgozati témakörök kidolgozásával a kulturális terület is markánsabb szerepet kapjon a főiskola képzéseiben. Szolnok, 2012. március 31. Dr. Fülöp Tamás