Diákmunkát törvényesen! A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a nyári szünidő idején kiemelten fontosnak tartja a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának ellenőrzését, a fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális szabályok érvényesülését - erről Simon Gábor, a tárca államtitkára beszélt a 2008. július 18-i kormányszóvivői sajtótájékozatón. A minisztérium irányítása alatt álló Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség akcióellenőrzéseken vizsgálja mind a diákszövetkezetek által foglalkoztatott, mind az egyénileg alkalmazott tanulók munkavállalásának körülményeit a kereskedelemben, a vendéglátásban, az építőiparban, a mezőgazdasági idénymunkák idején és a különböző rendezvényeken. A felügyelők több társhatósággal is együttműködnek, így a szórólaposztó diákokat a rendőrséggel közösen ellenőrzik. A diákok foglalkoztatása nyáron leginkább a mezőgazdaságban, illetve a szórólap- és üdítőosztás terén gyakori. A munkáltatók saját terméküket, üzletüket reklámoztatják velük. Ilyen esetekben a várható nyereség elérése az elsődleges szempont, nem pedig a munkavállalók munkajogi védelmének megteremtése. Annyi változás következett be a szórólaposztás technikáját illetően, hogy a diákok már nem lépnek le a közútra, hanem a járdaszigetről végzik a munkát. Vannak pozitív példák is, így egy debreceni ellenőrzés alkalmával az iskolaszövetkezet alkalmazásában három fiatal osztott szórólapot. A felügyelők nem tapasztaltak szabálytalanságot, a diákok nem az úttesten dolgoztak. Gyermekmunka Magyarországon Az illegális gyermekmunka nem jellemző jogsértési forma Magyarországon. Ugyanakkor fontos feladat a gyermekeket dolgoztató munkáltatók feltárása, hiszen a gyermekmunka súlyos jogsértésnek számít és szinte minden esetben más jogsértésekkel - például feketemunkával - párosul. Ezekben az esetekben a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása, vagyis a fiatalok 1. oldal
veszélyeztetésének kockázata is fennáll. Gyermekmunkáról csak a helyszíni munkaügyi ellenőrzés során, tettenéréssel szerezhetünk tudomást, hiszen nem készül munkaszerződés, a munkavállalóról nem vezetnek nyilvántartást. A felderített esetek főként az építőiparban és a mezőgazdaságban fordulnak elő. 2008-ban a munkaügyi felügyelők eddig 10 gyermekkorú munkavállalót találtak 6 különböző munkáltatónál. Legutóbb Máriakálnokon gombaszedésen dolgozott két 14 éves gyermek, de a Nagykanizsa közelében az autópálya-építkezésen például egy 13 éves gyermeket is foglalkoztattak, Mocsa község külterületén pedig egy szőlőben négy 14 éves és egy 13 éves gyermek végzett mezőgazdasági munkát. Tavaly 18 munkáltatónál 22 gyermek, 2006-ban 13 munkáltatónál 27 gyermek munkavégzésére derült fény a vizsgálatokon. A tényleges jogsértések száma nyilvánvalóan magasabb lehet. A gyermekmunkáról a Magyar Köztársaság kormánya meghatározott időszakonként jelentést készít a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet felé. Mi számít diákmunkának, gyermekmunkának? A Munka Törvénykönyve nem ismeri a diákmunka, gyermekmunka fogalmát, hanem a 18 év alatti munkavállalókat (ún. fiatal munkavállalók) védi külön szabályozással. Az a munkavállaló, aki nem töltötte be a 16. életévet, csak meghatározott feltételek teljesülése esetében foglalkoztatható: 15-16 éves kor között csak nappali tagozatos diákok dolgozhatnak és csak iskolai szünetben, törvényes képviselői - vagyis jellemzően szülői - hozzájárulással. Ha nem teljesülnek ezek a feltételek, jogellenes a munkaviszony. 15 éves kor alatt minden munkavégzés, illetőleg 15-16 éves kor között a szünidei foglalkoztatáson túli munkavégzés csak a művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenységek keretében engedélyezett és csak a gyámhatóság engedélye alapján. A meghatározottaknak meg nem felelő gyermekkorú munkavállaló munkavégzését nevezhetjük illegális gyermekmunkának. Milyen szabályokra figyeljen a fiatal munkavégzése során? Érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód elvének, vagyis a fiatalnak 2. oldal
is ugyanazért a munkáért ugyanazt a munkabért kell megkapnia, mint egy - az elvégzendő munka szempontjából azonos paraméterekkel rendelkező - felnőtt munkavállalónak. Jelenleg a kötelező legkisebb munkabér 69 000 Ft/hó, órabér alkalmazása esetén 397 Ft/óra. Mindenkor kötelező számukra az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel hátrányos következményekkel járhat, így nem dolgozhat föld alatt (pl. metróépítkezés) vagy veszélyes anyagokkal, nem tehető ki fokozott fizikai megterhelésnek. A 18 év alatti munkavállaló esetében a napi munkaidő nem lehet több 8 óránál, és ennek megfelelően a heti munkaidő is legfeljebb 40 óra lehet. Nem lehet túlóráztatni, rendkívüli munkavégzésre kötelezni. Minden négy és fél órát meghaladó munkaidő esetén legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani (felnőtt munkavállaló esetében ez csupán 6 óra munkavégzés után kötelező, és akkor is csupán 20 perc). Nem lehet éjszakai munkára beosztani (ez az este 22 óra és reggel 6 óra közötti időszak), nem kötelezhető ügyeletre vagy készenlétre. Két munkanap között (tehát az egyik napi munkavégzés befejezése és a másik napi munkakezdés között) legalább 12 órának el kell telnie. A 18 év alatti munkavállalót a 20 munkanap alapszabadságon felül további évi 5 munkanap pótszabadság is megilleti, utoljára abban az évben, amikor a 18. életévét betölti. Rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a szabadság természetesen időarányosan jár a munkavállaló részére. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a ki nem adott időarányos szabadságot pénzben kell kifizetni. Forrás: SZMM Sajtótitkárság Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség féléves eredményeinek, tapasztalatainak áttekintése Feketemunka, munkabaleset Ezek a szavak az idei év első felében is gyakran ráirányították a nyilvánosság figyelmét azokra a jogsértésekre, munkavédelmi 3. oldal
hiányosságokra, amelyekkel szemben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség fellépni hivatott. E kihívásnak eleget téve a hatóság 2008. január-június hónapokban 32 633 munkáltatót ellenőrzött, 73 százalékuknál találtak olyan szabálytalanságot, amely veszélyeztette, vagy jogaiban sértette a munkavállalókat. Több mint 40 ezer munkavállalót dolgoztattak munkáltatóik feketén, 32 ezer embert találtak a felügyelők, akik veszélyes munkakörülmények között dolgoztak. A szabálytalanságok feltárásához nagymértékben hozzájárultak a főmunkaidőn kívül végzett munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések. A hétvégi vizsgálatok alkalmával a feketemunka felderítése ismét előtérbe került, hiszen a hétköznap a "törvényesség határán" mozgó munkáltató hétvégén hajlamos a legalapvetőbb munkaügyi rendelkezések felrúgására is. Az építési munkaterületen az egyéni védőeszköz használatának mellőzése is gyakoribb volt a hétvégeken. Tapasztalataink szerint a jogkövető magatartás kialakításához hozzájárulnak a következetesen és nagyobb számban végrehajtott utóellenőrzések is. Az ellenőrzöttek túlnyomó része eleget tesz a hatóság által rájuk rótt kötelezettségeknek, például a feltárt szabálytalanság megszűntetésére vonatkozó határozatoknak. Az utóellenőrzés alkalmával számos új hiányosság feltárására is sor került. Munkaügy Már érezhető a hatása a legfertőzöttebb ágazat, vagyis az építőipar kiemelt ellenőrzésének. Az idén a feltárt feketemunkások 25%-a esett erre az ágazatra, míg 2007. január-június hónapokban a feketén foglalkoztatottak felét találták meg az építkezéseken. Ugyanakkor, a tavalyi év hasonló időszakához képest csökkent a jogkövetők aránya a vagyonvédelmi vállalkozások és a vendéglátóipar területén. Sajnos nőtt a szabadsággal kapcsolatos jogsértések száma és változatlanul jellemzőek a munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkavégzéssel összefüggő szabálytalanságok. Ezek a jogsértések január-június hónapokban közel 19 000 munkavállalót érintettek, elsősorban a feldolgozóiparban, illetve a kereskedelem, 4. oldal
vendéglátás területén. Munkavédelem A munkavédelmi felügyelők az elmúlt félévben is elsődlegesen a súlyos munkahelyi veszélyeztetések és egészségkárosító hatások felderítését és az ezek elleni hatékony intézkedések megtételét tűzte ki céljául. Kiemelt hangsúlyt kapott a munkáltatók munkaegészségügyi helyzetének ellenőrzése is. A munkavállalók testi épségét és egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatókkal szemben ebben az időszakban 1634 alkalommal került sor munkavédelmi bírság kiszabására összesen közel 570 millió Forint értékben. A munkavállalók veszélyeztetésével leggyakrabban az építkezéseken találkoztak a felügyelők. Szinte nem található olyan építkezés, ahol a leesés elleni műszaki védelem megfelelő lenne, illetve ennek hiányában a munkavállalók a szükséges egyéni védőfelszerelést használnák. Emellett gyakori szabálytalanság a beomlás elleni védelem hiánya, a védőberendezések, védőburkolatok hiánya, szakszerűtlen kialakítása, valamint az érintés elleni védelem biztosításának hiánya. A munkaegészségügy területén tapasztalt leggyakoribb szabálytalanság a zajvédelmet, légzésvédelmet biztosító egyéni védőfelszerelések hiánya, de gyakran előforduló probléma a rákkeltő anyagokkal történő munkavégzés bejelentésének elmulasztása, illetve az alapvető mérések elmulasztása is. Hiányosságok tapasztalhatóak az előzetes és időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok terén is, melyek elmulasztása szintén súlyos jogsértés. Tekintettel a nyári időszakra, a munkavédelmi felügyelők továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a szabadban illetve magas hőmérsékleten dolgozók munkakörülményeire. Számítani lehet a megfelelő mennyiségű és minőségű védőital, illetve az ülőhellyel ellátott, árnyékos pihenőhelyek meglétének ellenőrzésére. A hőmérséklettel arányosan növelt óránkénti pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását is ellenőrzik a munkavédelmi felügyelők. (Forrás: OMMF) 5. oldal