SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 4

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

MÉLYFÚRÁS KOSZTOLÁNYI, A LÍRIKUS ÉS PRÓZAÍRÓ Tanári útmutató Fejlesztő k Fűköh Borbála Pethőné Nagy Csilla

TARTALOM MÉLYFÚRÁS KOSZTOLÁNYI, A LÍRIKUS ÉS PRÓZAÍRÓ 5 NÉVJEGY 9 A NAGY BELÉPŐ ÉS TOVÁBBÍRÁSA 40 SZÁMVETÉS ÉS LÍRAI HANGKERESÉS: VERSEK A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI ÉS A SZÁMADÁS KÖZTI KÖTETEKBŐ L 61 A NAGY REGÉNYÍRÓ PACSIRTA 99 A NOVELLISTA KOSZTOLÁNYI 15 8 AZ ADY-VITA ÉS A KOSZTOLÁNYI-VITA POLITIKAI ÉS MORÁLIS KIHÍVÁSOK, MORÁLIS ÉS ESZTÉTIKAI VÁLASZOK 18 2 A SZÁMADÁS KÖTET MAGATARTÁS-VÁLASZOK A HALANDÓSÁG KIHÍVÁSÁRA 220 FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP

NÉVJEGY 10. ÉVFOLYAM; 4. FEJEZET Fejlesztők: Pethőné Nagy Csilla Fűköh Borbála A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA Az esztétizáló modernség egyik meghatározó, több műnemben és műfajban folytatható hagyományt teremtő életművével való elmélyültebb megismerkedés a pálya reprezentáns darabjainak olvasásával és értelmezésével. Egy szerző alkotásmódjának, lírai és prózaepikai stílusának (szerepjáték, metaforizáció, nézőpont, időkezelés, lélektaniság) behatóbb, összehasonlító vizsgálata. Olvasói tapasztalatok szerzése az irodalmi élet vitáiról, valamint a befogadás történeti jellegéről. Az írás folyamatjellegének megtapasztalása és kipróbálása, önálló novellaelemző esszé írása. Tematikus fókusz: a szerepjátszás mint életbölcselet Poétikai fókusz: egyazon szerző lírai és prózaepikai stílusának vizsgálata, öszszevetése; vers és próza éles kettőssége Szövegértési fókusz: a metaforikusság eltérő típusai és funkciója a lírában és a prózában, nézőpontok a lírában és a prózában Szövegalkotási fókusz: az írás mint folyamat; hogyan írjunk novellaelemzést? 1. A nagy belépő és továbbírása (4 óra) A szegény kisgyermek panaszaiból: Mint aki a sínek közé esett; Menj kisgyerek; Múlt este én is jártam ottan; Mostan színes tintákról álmodom; Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép; A rút varangyot véresen megöltük; A bús férfi panaszaiból: Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről; Most harminckét éves vagyok; Karinthy Frigyes: Így írtok ti, részlet A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései című ciklusból 2. Számvetés és lírai hangkeresés: versek a Szegény kisgyermek és a Számadás közti kötetekből (2 óra) Boldog, szomorú dal (Kenyér és bor, 1920), Magánbeszéd (Meztelenül, 1928) 3. A nagy regényíró (3 óra) Pacsirta (választhatóan: Kosztolányi Dezső: Ábécé a versről és a költőről, Ábécé a prózáról és regényről és más vonatkozó esszérészletekből. In: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971) 4. A novellista Kosztolányi (2+4 óra) Az amerikai fiatalember; Fürdés; Omelette á Woburn (novellaelemző esszé: Vendég vagy Darvasi László: Sípos, a jós)

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT 5. Az Ady-vita és a Kosztolányi-vita (2 óra) Ady Endre: Egy bűnös vers részlet; Babits Mihály: A tömeg és a nemzet részlet; Kosztolányi Dezső: Önmagamról részlet; Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből részlet; Kosztolányi Dezső: Az írástudatlanok árulása részletek; Ady Endre: Négy fal között Kosztolányi Dezső verseskönyve részlet; Szabó Árpád: Polgári költészet népi költészet részlet; Nemes Nagy Ágnes: Ízlésváltozások a Kosztolányi-vers körül részlet; Esterházy Péter: Ünnepi beszéd és rekonstrukció részlet (Ady Endre: Nem feleltem magamnak; Kosztolányi Dezső: Ének a semmiről; Kovács András Ferenc: Kompletórium; Kosztolányi Dezső: Önmagamról részlet/2.) 6. A Számadás kötet (5 óra az írásfolyamat áthúzódó lépéseivel együtt) Őszi reggeli; Halotti beszéd; Hajnali részegség 10. évfolyam (15 16 évesek) A nyelvi változás és a nyelvváltozatok Illúziók elvesztése regényekben és drámákban Többek között: 6. évfolyam 3. fejezet 7. évfolyam 1. fejezet 5. modul 7. évfolyam 3. fejezet 5. modul 7. évfolyam 4. fejezet 2. modul 7. évfolyam 6. fejezet 4. modul 8. évfolyam 1. fejezet 8. évfolyam 8. fejezet 9. évfolyam 1. fejezet 2. modul 9. évfolyam 5. fejezet 4. modul 9. évfolyam 6. fejezet 3. modul A pszichológia, a filozófia, a történelem, az etika, a drámapedagógia bizonyos tartalmai Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Verbális és nem verbális információk együttes kezelése. Önálló jegyzetkészítés. Idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Nézőpontok és nézőpontváltások funkciójának értelmezése. Az ízlés kontextuális függőségének megértése stb.

N É V J E G Y 7 A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓREND- SZER, SZAKIRODALOM A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét lírai és epikai szövegekben (a szöveg jellemző szerveződése, magatartás- és szemléletforma, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Ismerje és alkalmazza a vers- és novellaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Legyen tisztában az írás folyamatjellegével, segítséggel tudja lépésről lépésre végigjárni a folyamatot (ötlet, anyaggyűjtés, vázlatkészítés, piszkozat, korrektúra, tisztázat, közzététel). Az anyaggyűjtéshez és a vázlatíráshoz tudjon grafikai szervezőt választani és használni. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan novellaelemző esszét írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati: A prezentációk értékelése, dicséretkártyák, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból, kilépőkártya, kooperatív tanulás kritériumos ön- és csoportértékelése, rövid esszé, az írásfolyamatra visszatekintő reflektáló esszé Kimeneti: Novellaelemző esszé kritériumos értékelése (tanulói és tanári) Bárdossy Ildikó Dudás Margit Pethőné Nagy Csilla Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002 Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, 2005 Ágnes de Bie-Kerékjártó: Fogalmi sémák és szövegösszefüggés Kosztolányi Dezső Omlette á Woburn című elbeszélésében, http://mnytud.arts.unideb. hu/off_text/10/tart.htm Kulcsár Szabó Ernő Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről (Újraolvasó), Anonymus Kiadó, Budapest, 1998 Szirák Péter: Az emlékezés elevensége, http://www.bibl.u-szeged.hu/mirror/ zetna/zetna/zek/folyoiratok/53/szirak.html Halmai Tamás: Ha félsz, a másvilágba írj át Versnyelv és világkép a Kosztolányi-líra utolsó szakaszában, http://magyar-irodalom.elte.hu/prae/pr/200002/ 324_Halmai_Tamas.html Kaláka Kosztolányi CD (Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség) Hungaroton Varietas Delectat 3. (Hajnali részegség: Gáti József, Mensáros László, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre előadásában)

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M SZÖVEGFORRÁSOK Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei: http://mek.oszk.hu/00700/00753/html/ Esti Kornél kalandjai: http://mek.oszk.hu/00700/00745/ Esti Kornél: http://mek.oszk.hu/00700/00744/ Pacsirta: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kosztola/pacsirta/ Karinthy Frigyes: Így írtok ti, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954 Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971 Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001 Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség Réz Pál (szerk.) In memoriam Kosztolányi Dezső, Nap Kiadó, 2002 Darvasi László: A Borgognoni-féle szomorúság, Jelenkor Kiadó, 1994

1. A NAGY BELÉPŐ ÉS TOVÁBBÍRÁSA 4 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat Szemponttáblázat T/1. 5. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy az előzetes tudás aktivizálásával hidat képezzen a már olvasott és a fejezetben olvasandó Kosztolányi-szövegek között, lehetővé tegye a már megismert művek integrálását a pályaképbe. Ezért a táblázat a programcsomag már előfordult, vonatkozó szövegeit és információit tartalmazza. Egyrészt fontos, hogy ne törekedjünk teljességre, hiszen az olvasói tapasztalat és az ezzel öszszefüggő tudás előhívhatósága a tanulóknál különböző. A cél, hogy a diákok elkezdjenek gondolkodni a témáról, kutassanak emlékezetükben, és igyekezzenek mozgósítani a már meglévő tudásukat, hiszen ehhez horgonyozódhat majd le az új tudás. A néhány perces egyéni gondolkodást kövesse rövid közös megbeszélés. A más színnel való néhány kiegészítés arra a belátásra juttathatja a tanulót, hogy: Jaj, tényleg, ezt is olvastam!. Másrészt az is lehetséges, hogy a diákok egy része nem az iskolában olvasott Kosztolányi-szöveget is beír a táblázatba. Dicsérjük a sikeres tudásmozgósítást és az önálló olvasói tapasztalatra való hivatkozást! Ne tegyünk elmarasztaló megjegyzéseket! A táblázat kitöltése azért egyéni, mert az előzetes tudás előhívhatósága is egyénenként különböző. A megbeszélés folyamatában a beavatás, beilleszkedés, illetve a játék kérdéskörével természetesen irányíthatjuk a figyelmet a gyermeklét és a felnőtt lét problematikájára, vagyis a következő lépésre. Kiemelt készségek, képességek: memória, olvasói tapasztalatok előhívása, csoportosítás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális megbeszélés, a táblázatok folyamatos, egyéni kiegészítése M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szemponttáblázat Kosztolányi Dezső (1885 1936) a magyar irodalom egyik meghatározó életművét alkotta meg. A sokoldalú művész tevékenysége a líra, a széppróza, a fordítás és az esszéírás területére is kiterjedt, és napjainkig folytatható hagyománynak bizonyult. Ez azt jelenti, hogy irodalomról, nyelvről való gondolkodása, alkotásmódja, életműve máig ösztönzi, továbbgondolásra készteti a nyelv művészeit. Ebben a fejezetben Kosztolányi Dezső életművével, pályájának alakulástörténetével ismerkedünk meg,

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M e pályát reprezentáló alkotásokat olvasva és értelmezve. A mélyfúrás tehát azt jelenti, hogy vizsgálódásainkat most egy szerző alkotói tevékenységére, kérdésfelvetéseire, alkotásmódjára összpontosítjuk. A Kosztolányi-életmű azonban nem teljesen ismeretlen számotokra. Jelentőségét többek között épp az bizonyítja, hogy tanulmányaitok során majd minden évfolyamon olvastatok belőle verset, novellát vagy esszét. A fejezet első moduljának középpontjában A szegény kisgyermek panaszai című, ciklust alkotó verseskötet áll, Kosztolányi Dezső amely a gyermekkor búcsúztatását az emlékezés helyzetével és az összegzés igényével formálja meg. Az e ciklusból válogatott és olvasásra kínált versekben megvizsgáljuk többek között a lírai megszólalás helyzeteit, a szerepek és nézőpontok játékát, a szövegek jellegzetes motívumait, stílusát. Kitekintünk a téma továbbírására és a kötet kortársi befogadásra is. 1. Töltsd ki a szemponttáblázatot! a) Az alábbi táblázat segítségével gyűjtsd össze, mi mindent tudsz már Kosztolányi Dezsőről, mit olvastál Kosztolányi Dezsőtől! b) A közös megbeszéléskor más színű tollat használva egészítsd ki a táblázatodat az osztálytársaid tudásával! AMIT A SZERZŐRŐL TUDOK MŰVEK, AMELYEKET OLVASTAM PROBLÉMÁK, KÉRDÉSEK, AMELYEKKEL AZ OLVASOTT MŰVEKBEN TALÁLKOZTAM LEHETSÉGES MEGOLDÁS AMIT A SZERZŐRŐL TUDOK Versíró, novellaíró, regényíró A Nyugat című folyóirat köréhez tartozott (XX. század első harmada) nagy művész MŰVEK, AMELYEKET OLVASTAM Novellák: A kulcs Az Esti Kornél-novellákból: Vörös ökör (második fejezet), Villamosutazás (tizennyolcadik fejezet) Április bolondja PROBLÉMÁK, KÉRDÉSEK, AMELYEKKEL AZ OLVASOTT MŰVEKBEN TALÁLKOZTAM Beavatás, beilleszkedés, anekdotikus hagyományok, a hétköznapi és a művészi kommunikáció különbsége, metaforizáció, hiteles lét

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 11 Esti Kornél címmel novelláskötete jelent meg (1933) Egyik verseskötete (versciklusa) A szegény kisgyermek panaszai címmel jelent meg Versek: Csacsi rímek Ilona Októberi táj Esti Kornél éneke A szegény kisgyermek panaszaiból: A játék, Az iskolában hatvanan vagyunk Esszék: Lenni vagy nem lenni Ábécé a versről és költőről (részletek) Hogyan születik a vers és a regény? Rímjáték, verszene, nyelvi megalkotottság, elmúlássejtelem, költői hitvallás, játék a nyelvvel, az írás, az irodalom, az olvasás mint játék, beilleszkedés egy közösségbe, hasonlóság, különbözőség, önazonosság A közösségért érzett felelősség, nemzetlét nemzethalál, művészi hitvallás, költői nyelv, az irodalmi mű születése, (életrajzi) élmény és kitaláció, költészetfelfogás 2. lépés: 2 3. feladat T/2. 6. oldal 5 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy a tanulók árnyalt közelítéssel kezdjenek el gondolkodni a gyermeklétről, annak boldog és nehéz voltáról. Szánjunk az egyéni érvgyűjtésre és a páros megbeszélésre 2-3 percet, majd néhány érvet, illetve ellenérvet hallgassunk meg közösen! Tegyük ezt úgy, hogy először a tanár szólítson fel egy tanulót, aki a társa megoldásából emeljen ki egy olyan érvet vagy ellenérvet, amivel egyetért, amivel vitatkozna, ami meglepő volt számára! Ezt követően a tanuló szólítsa egy társát, és így tovább, kitöltve a feladatra szánt időkeretet (névlánc). A lényeg a kérdésről való közös gondolkodás elkezdése, tartsuk az időkeretet, itt sem kell teljességre törekedni. Kiemelt készségek, képességek: érvelés, együttműködés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, pár-, majd frontális munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : T-táblázat, páros megosztás, névlánc 2. Érvek és ellenérvek a) Írj 2-2 érvet az alábbi vélemény alátámasztására, illetve megcáfolására! A»boldog gyermekkor«puszta önámítás. (Pilinszky János, költő)

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M KÉT ÉRV A FENTI ÁLLÍTÁS MELLETT KÉT ÉRV A FENTI ÁLLÍTÁS ELLEN 1. 1. 2. 2. ÚJABB ÉRVEK ÚJABB ELLENÉRVEK b) Érveidet beszéld meg padszomszédoddal! A felmerülő újabb közelítéseket is rögzítsd a táblázatban! LEHETSÉGES MEGOLDÁS Mellette: a gyermekkor szorongásokkal teli, a kisgyermek kiszolgáltatott a felnőttnek, minden félelmetesen nagy, parancsolgatnak a gyermeknek, megszidják, esetleg megverik, korlátozzák, korán le kell feküdni, sok dolog van, amit nem ért, ismeretlen közösségekbe kerül stb. Ellene: játszhat, nem kell felelősséget vállalnia, erős a fantáziája, szeretettel veszik körül a felnőttek, gondoskodnak róla, mesét olvasnak neki, gyermekközösségek tagja, sok barátja van, a család középpontjában van stb. T/3. 7. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A címmeditáció folytatja a kötet néhány versével való találkozás előkészítését. A saját élettapasztalat előhívása belülről motivál, a képzettársítások felkeltik a kíváncsiságot, és azzal készítik elő az olvasandó versek értelmezési folyamatait, hogy a tanulók az előhívott tartalmakat a versekben előfordulni várják. Kiemelt készségek, képességek: asszociációs képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális Módszerek, eljárások: pókhálóábra 3. Kosztolányi Dezső számára az 1910-ben napvilágot látott (második) verseskötete, A szegény kisgyermek panaszai címet viselő versciklus hozta meg a kortársi elismerést és népszerűséget. a) Személyes és olvasói tapasztalataidat is mozgósítva gondolkodj el azon, miről panaszkodhat a kötetbeli versek beszélője!

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 13 A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI b) Gondold meg a kötetcím alapján azt is, ki lehet a beszélője ezeknek a verseknek! LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) félelem a sötétségtől, orvostól, egyedülléttől, haláltól, meg nem értettség, csalódás, szülői szigor, iskola stb. b) a kisgyermek a beszélő, felnőtt beszél a gyermeki panaszokról, a felnőtt idézi meg, esetleg visszatekintően reflektálja gyermekkorának élményeit, tapasztalatait JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 4. feladat T/4. 7. oldal 20 PERC Tanári instrukciók Ha a tanár indokoltnak tartja, nehezebben olvasó, beállítódási gondokkal küzdő osztályok esetében dönthet úgy is, hogy bemutatja a két verset. Hasznos azonban, ha ebben a korban a diákok maguk is olvasnak néma olvasással, kettesben maradva a szöveggel. Osszuk meg a feladatot! Az osztály létszámának megfelelően néhány tanulópár az 1. kérdésre, néhány a 2 3. kérdésre, mások a 4 5. kérdésre, újabb párok a 6. kérdésre, megint mások a 7. kérdésre keressenek választ mindkét verset vizsgálva. A 4 5. és a 6. feladathoz irodalmi szövegek értelmezésében jártasabb, érzékenyebb, jó szövegértési képességekkel rendelkező tanulópárokat válasszunk, ezt az óra előtt, a tervezés szakaszában meg kell gondolni! Hagyjunk 5-6 percet a páros munkára, majd közösen töltsük ki a táblázatot. Ehhez az egyes szempontokat vizsgáló, szakértő párok közül válasszunk egy-egy párost, de adjunk módot a többieknek a kiegészítésre. A megbeszélés feszes tempót követel, az egy-egy kérdésre adható válaszok áttekintésére kb. 2 perc jut. A tanár a tanulói prezentációkat követően kiegészíthet, nyomatékosíthat. Kiemelt készségek, képességek: összehasonlítás, bizonyító erejű idézetek keresése és értelmezése, alkalmazás (poétikai és retorikai eszközök azonosítása), együttműködési készség, előadói készség C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : a szövegértési képességek, a poétikai tudás alkalmazásának képessége szerint M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális megosztás M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : mozaik, szemponttáblázat

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 4. Olvassátok el A szegény kisgyermek panaszai verseskötet első és utolsó darabját, majd értelmezzétek a nyitó és záró verset a szemponttáblázat segítségével! MINT AKI A SÍNEK KÖZÉ ESETT és általérzi tűnő életét, míg zúgva kattog a forró kerék, cikázva lobban sok-sok ferde kép, és lát, ahogy nem látott sose még: Mint aki a sínek közé esett a végtelent, a távol életet búcsúztatom, mert messze mese lett, mint aki a sínek közé esett: Mint aki a sínek közé esett vad panoráma, rémes élvezet sínek között és kerekek között, a bús idő robog fejem fölött, és a halál távolba mennydörög, egy percre megfogom, ami örök, lepkét, álmot, rémest, édeset: Mint aki a sínek közé esett. MENJ, KISGYEREK. Most vége ennek is. Menj, drága gyermek, édes kisfiam. A Te utad a végtelenbe visz, de én előttem már a semmi van. A semmiség. Még egynéhány merész év, aztán a férfikor s a sárga vénség. Menj, édesem, bocsáss meg a dalosnak, ki mostan színpadra kényszerít, menj budapesti, bús redakciókba 1, némán takard föl szóló sebeid. Menj a New-Yorkba s kávéházi márvány ravatalán tanulj újra meghalni, irigy szemek kereszttüze közé menj, hadd nézzék benned, mi az irodalmi. Menj és panaszkodj, hogy az vitt piacra, ki tégedet legjobban szeretett, és kirabolva tiszta, kis koporsód, most kinyitotta halott szemedet. Mondd, árva vagy és most lettél legárvább picike koldus a föld kerekén mezítlenül születtél, meztelen mégysz Menj, menj, szegény. KÉRDÉSEK, FELADATOK AZ ÉRTELMEZÉSHEZ (1) Milyen, líraian kitüntetett pillanatban szólal meg a beszélő? (2) Mi a vers konkrét (fiktív) szóláshelyzete? Milyen lírai-lélektani helyzethez kötődhet a beszélő megszólalása? (3) Ki beszél a versben? (4) Hogyan jelenik meg a gyermek, illetve a felnőtt nézőpontja a versben? Példával is igaoljátok! MINT AKI A SÍNEK KÖZÉ ESETT MENJ, KISGYEREK 1 szerkesztőségekbe

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 15 (5) Milyen poétikai-retorikai eszközök teszik érzékletessé a szóláshelyzetet? (6) Milyen stílus- és hangvételbeli különbségek tűnnek fel a két verset összehasonlítva? Idézetekkel is igazoljátok! (7) Mi a szerepe annak, hogy a beszélő a mulandóság látószögéből szólal meg? Hogyan árnyalja ez a látószög a lehetséges jelentést? Emeljetek ki idézeteket is! LEHETSÉGES MEGOLDÁS KÉRDÉSEK, FELADATOK AZ ÉRTELMEZÉSHEZ (1) Milyen, líraian kitüntetett pillanatban szólal meg a beszélő? MINT AKI A SÍNEK KÖZÉ ESETT MENJ, KISGYEREK A gyermekkor és a felnőttkor határhelyzetében A gyermekkor vége, búcsúztatása, a múltba vesző gyermeki tapasztalat megragadásának és megőrzésének igénye, pillanata messze mese lett egy percre megfogom, ami örök A felnőttkor kezdete, nyitánya, túllépés a gyermekkoron, a kötet útra bocsátásának pillanata A két vers keretet alkot (2) Mi a vers konkrét szóláshelyzete? Milyen lírai-lélektani helyzethez kötődhet a beszélő megszólalása? (3) Ki beszél a versben? A hasonlattal kifejezett vonat elé fekvés (fiktív helyzete). Az emlékezés, összegzés helyzetéhez, azt teremti meg. egy percre megfogom, ami örök A versfüzér befejezéséhez. Az irodalmiság helyzetéhez, az irodalmi kommunikációs viszonyba való belépéséhez. irigy szemek kereszttüze közé menj, hadd nézzék benned, mi az irodalmi (ironikus önreflexió) Az én másként (gyermekként) való megtapasztalásához és megalkotásához (szerepjáték). A gyermeket megidézni szándékozó felnőtt A ciklust megalkotó művész (költő)

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M (4) Hogyan jelenik meg a gyermek, illetve a felnőtt nézőpontja a versben? Példával is igazoljátok! (5) Milyen poétikai-retorikai eszközök teszik érzékletessé a szóláshelyzetet? (6) Milyen stílus- és hangvételbeli különbségek tűnnek fel a két verset összehasonlítva? Idézetekkel is igazoljátok! (7) Mi a szerepe annak, hogy a beszélő a mulandóság látószögéből szólal meg? Hogyan árnyalja ez a látószög a lehetséges jelentést? Emeljetek ki idézeteket is! E/1. mindkettőt magában foglalja. Például a lepkefogás egyrészt jellemzően a gyermekhez tartozó tevékenység, másrészt a versben metaforikusan a gyermekkort búcsúztató felnőtt emlékeit is jelölheti. Az ötször (refrénszerűen) ismétlődő hasonlító mellékmondat, az utalószó hiánya ( úgy búcsúztatom) a főmondat késleltetése, metaforizáció (idő halál vonat; lepke, álom emlék) halmozás Patetikus (esetleg nosztalgikus), választékos, helyenként régiesnek tűnő ( általérzi ), de nem modoros, természetesebbnek tűnik. a halál távolba mennydörög A fiktív szóláshelyzet életveszélyessége, mulandóságra ébredés, a mulandóság tudatosulása (a kései Kosztolányit is előlegezően). a halálközelség-tudat, amely perspektívaként a dolgok kivételes látását, értékét is eredményezi. (Mindez a szimbolizmuson kívül a pillanat megragadásának kultuszához, az impresszionizmushoz is kapcsolja a verset.) E/1 E/2. A beszélő kívülállóként szólítja meg gyermekkori önmagát, ugyanakkor a familiáris megszólítások (gyermek, kisfiam) egyrészt a te én melodramatikus szembeállítását, másrészt mély kapcsolatot, lényegi összetartozást jelölnek. Menj, drága gyermek, édes kisfiam. Azonos szavakkal kezdődő meg(fel)szólítások, ellentétek (gyermek felnőtt, végtelen semmi, szeretett piacra vitt, kirabolt), metaforizáció: kitakart seb és meztelenség mint leleplezés, a lélek legbensőbb tartalmainak kiadása, az emlékek műalkotássá formálása Túlstilizált, szándékosan modoros, mesterkélt ( édesem, édes kisfiam kirabolva tiszta kis koporsód, picike koldus stb.). Melodramatikus, önironikus, önkarikírozó, önleleplező hang jellemzi. A halál mint az élet viszonyítási pontja jelenik meg. A Te utad a végtelenbe visz, de én előttem már a semmi van. Hangsúlyos ugyanakkor az irodalmi alkotás örök volta az emberi lét végessége, az alkotó ( Még egynéhány merész év, aztán a férfikor s a sárga vénség. ) és alkotás ( A Te utad a végtelenbe visz ) szétválása az időben.

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 17 4. lépés: 5. feladat T/5. 9. oldal Házi feladat tanórán kívüli tevékenység Tanári instrukciók A házi feladat célja, hogy a tanulók a kötet több versével megismerkedjenek, olvasói tapasztalatokat szerezzenek. Visszatérjenek a címmeditáció során tett asszociációikhoz, jóslataikhoz, azért, hogy ellenőrizzék, közülük melyekkel találkoztak valóban az olvasott versekben. A házi feladat ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a tanuló kiválassza az olvasott versek közül a számára legérdekesebbet, erről komolyabban elgondolkodjon, rá személyesen reflektáljon, s reflexióit írásban rögzítse. A kettéosztott napló egyben a tanulási folyamat folytatását is előkészíti. 5. Házi feladat a) Olvasd el az alábbi, A szegény kisgyermek panaszai versciklusból való verseket! b) Tekintsd át a 3. a) feladatban készített pókhálóábrát, és karikázd be azokat a panaszokat, amelyekkel szerinted az olvasott versek valamelyikében találkoztál! c) Válassz ki egy verset az olvasottak közül, és értelmezd a magad számára kettéosztott naplóval! A bal oszlopba írj ki 3-4 olyan idézetet a választott versből, amelyik érdekes, fontos, meglepő számodra, amelyikkel kapcsolatban saját gyermekkori emléked vagy élményed is eszedbe jutott! A jobb oszlopba írd az idézethez értelmezésedet, megjegyzésedet, kérdésedet! Szövegszerűen fogalmazz! MÚLT ESTE ÉN IS JÁRTAM OTTAN. Hogy bíbor lázba hánykolódtam, az üvegajtó állt elém, a zajtalan, a hangtalan, csupa ezüst, csupa arany, a sarka tűz, kilincse fém. Az üvegajtó állt elém, üvegje köd és alkonyat, bámultam benne arcomat, s mint víziárny lengett felém, akár vak tükrök lemezén, hogy bíbor lázba hánykolódtam. Néztem közelről meghatottan, ez az ajtó, ismerem én, ezen suhant el kisöcsém

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M s ezen a bűvös, tükrös ajtón ment el, mikor leszállt az alkony, kis, kékszemű húgom, szegény, már régesrég ismerem én. Csupán egy tükör az egész, aki belenéz, belevész, és aztán nincs többé remény, egy kép az üvegen kilobban. MOSTAN SZÍNES TINTÁKRÓL ÁLMODOM. Legszebb a sárga. Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak, egy kisleánynak, akit szeretek. Krikszkrakszokat, japán betűket írnék, s egy kacskaringós, kedves madarat. És akarok még sok másszínű tintát, bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat, és kellene még sok száz és ezer, és kellene még aztán millió: tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke, szemérmetes, szerelmes, rikitó, és kellene szomorú-viola és téglabarna és kék is, de halvány, akár a színes kapuablak árnya augusztusi délkor a kapualján. És akarok még égő pirosat, vérszínűt, mint a mérges alkonyat, és akkor írnék, mindig-mindig írnék. Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal: arany-imát írnék az én anyámnak, arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal. És el nem unnám, egyre-egyre írnék Egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Oly boldog lennék, Istenem, de boldog. Kiszínezném vele az életem. MÉLY ÉJEKEN HÁNYSZOR NÉZLEK, TE TÉRKÉP hogy sistereg fehéren künn a hó. Így rohanok egy pirinyó vasúton. s ringat tovább egy pirinyó hajó. Festéktócsádon, a lilán, a zöldön, csavargó én, dalolva utazom. Járok japán, olasz és muszka földön, síró vizen és sívó szárazon. Távolságok és sínek gombolyagja, ölembe gombolyul a messzeség.

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 19 Hipp, itt a vizen, hopp, most ott a földön, hipp-hopp valóra válnak a mesék. Megszínesül a lázamtól a karton, zászlók feszülnek ki a sárga parton. Az óceánon vezetem a tollam, azt gondolom csöndben: itten nyugalom van, sápadva mondom, hol kékebb a festék: itt viharoktól vemhesek az esték, és tollammal, ha nem lát senki-senki, a festett vízből hínárt emelek ki. Az ablakon fehért fehérre hímez a fagy, akár egy kínai leány. Apám szivarja füstölög az útra, és nesztelenül iszom a teám. A villanyunk Aequator 2 napja lángol, a kis vasút is mintha zengene. A mély s a messze egy ütemre lüktet, és zúgni kezd a térkép tengere. A RÚT VARANGYOT VÉRESEN MEGÖLTÜK. Ó iszonyú volt. Vad háború volt. A délután pokoli-sárga. Nyakig a vérbe és a sárba dolgoztunk, mint a hentesek, s a kövér béka elesett. Egész smaragd volt. Rubin a szeme, gyémántot izzadt, mérgekkel tele. A lába türkisz, a hasa zafir, a bőre selymek fonadéka, s regés kincsével elterült a gazdag, undok anya-béka. Botokkal nyomtuk le a földre, az egyik vágta, másik ölte, kivontuk a temető-partra, ezer porontya megsiratta, s az alkonyon, a pállott alkonyon véres szemével visszanézett. Kegyetlenül, meredten álltunk, akár a győztes hadvezérek. Most itt vagyunk. A tiszta kisszobában. Szép harc után. A szájunk mosolyog. Maró fogunk az undort elharapja, s gőggel emeljük a fejünk magasra, mi hóhérok, mi törpe gyilkosok. 2 Aequator = Egyenlítő

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Választott versem: VÁLASZTOTT IDÉZETEM AZ IDÉZETEKHEZ FŰZÖTT MEGJEGYZÉSEIM, ÉRTELMEZÉSEIM, KÉRDÉSEIM 5. lépés: 6 7. feladat T/6 7. 13. oldal A részfolyamat célja egyrészt, hogy a személyes olvasói reagálást kiterjesszük, intenzív eszmecserét generáljunk az olvasók között, újabb versek értelmezésével bővítsük és mélyítsük tanulóink tudását A szegény kisgyermek panaszai kötetről. Másrészt, hogy a közös szempontok mentén való gondolkodást kifuttassuk a versciklus-versfüzér lényegének megragadásához és megfogalmazásához, illetve a kötet néhány meghatározó poétikai jellemzőjének megfogalmazásához. T/6. 13. oldal 15 PERC Tanári instrukciók Kezdjük úgy, hogy felmérjük, melyik verset hányan választották (házi feladat, c)! Ennek alapján a versekre alakítsunk 4-5 fős kooperatív csoportokat! Nagyobb létszámú osztályok esetében vagy a választások kis szóródása miatt az is előfordulhat, hogy egy verssel több csoport is foglalkozik. Ez természetes. A több 4-5 fős csoport intenzívebb megbeszélést tesz lehetővé, mint ha pusztán a versek száma szerint szervezünk csoportokat. Kérjük meg a diákokat, hogy együttműködő csoportjaikban beszéljék meg kettéosztott naplóikat az utolsó szó joga megosztási technikával! Tudatosítsuk bennük, hogy erre kb. 12 perc áll rendelkezésükre! Bátorítsuk őket véleménykülönbség megfogalmazására, és kövessük szorosan nyomon a csoportokban folyó megbeszélést, hogy kellő információhoz jussunk a tanulók értelmezési folyamatairól! Vagyis járjunk csoportról csoportra, üljünk be közéjük, hogy tekintetünk az övéikkel egy szintre kerüljön, hallgassunk bele a folyamatba, egy-egy szóval bátorítsunk, dicsérjünk, de hagyjuk a folyamatot működni. Ha szükségesnek érezzük, jegyzetelhetünk is. Az utolsó szó joga Többek között a szöveg feldolgozása utáni csoportos megbeszélést irányító eljárás. A kooperatív tanulás megosztási technikájaként tapasztalatokat ad a diákoknak egymás gondolatainak elfogadásáról, a mások gondolataihoz való kapcsolódásról. Menete:

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 21 1. A csoport egyik tagja a szöveg lineáris előrehaladásának megfelelően felolvassa a kettéosztott naplójának első kiemelt idézetét, majd megkérdezi, ki reflektált erre az idézetre a csoport többi tagja közül. a) Ha senki, néhány észrevételt kér a csoporttagoktól, majd elmondja a saját reflexióját. b) Ha többen is, akkor szót ad a csoporttársainak, végül elmondja saját reflexióját, övé az utolsó szó joga. 2. Az értelmezői kör végén átadja a szót egy másik társának, aki a szövegben előrehaladva újabb idézetet olvas fel kettéosztott naplójából, és átveszi a következő értelmezői kör irányítását. 3. Így tovább mindaddig, amíg a vers végére érnek vagy az idő le nem telik. A csoportbeszélgetést ennél a feladatnál nem követi prezentáció, a leglényegesebb megérteni valókra a 7. feladat prezentációja ad alkalmat. Kiemelt készségek, képességek: irányítás, szervezés, időérzék, vitakészség, tanulói kérdezés, érvelés, cáfolás, empátia, tolerancia, szóbeli kifejezőkészség C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A csoportalakítás a választott versek alapján történik, így mindenki azzal a szöveggel foglalkozhat a továbbiakban, amelyik számára fontos, érdekes, amellyel otthon már dolgozott, amelyikről tehát van érdemi mondanivalója. M u n k a f o r m á k : 4-5 fős (a választott versek szerint homogén) kooperatív csoportok M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : kooperatív tanulás, kettéosztott napló, az utolsó szó joga 6. Az utolsó szó joga a) Alkossatok 4-5 fős együttműködő csoportokat úgy, hogy egy-egy csoportba az azonos verset választók kerüljenek! Beszélgessetek a versről kettéosztott naplóitok alapján az utolsó szó joga megbeszéléstechnikával a következőképpen! Csoportotoknak az a tagja kezdje, aki a vers szövegének legelejéről választotta első idézetét! Olvassa fel az idézetet, és kérdezze meg a többiektől, kiemelte-e még valaki ugyanezt! Ha nem, akkor kérjen néhány észrevételt a többiektől a szóban forgó idézetre vonatkozóan, majd zárja le a megbeszélést az erre az idézetre vonatkozó, saját kettéosztott naplójába írt megjegyzésének elmondásával! Ha többen is, akkor adjon szót csoporttársainak, végül mondja el saját, kettéosztott naplójába írt reflexióját, övé az utolsó szó joga! Az értelmezői kör végén adja át a szót egy másik társának, aki a szövegben előrehaladva olvasson fel újabb idézetet kettéosztott naplójából, és vegye át a következő értelmezői kör irányítását! Folytassátok így tovább mindaddig, amíg a vers végére értek vagy az idő le nem jár! b) A beszélgetés közben készítsetek néhány feljegyzést is társaitok észrevételei vagy a vitás kérdések, értelmezésbeli különbségek alapján! FELJEGYZÉSEIM: LEHETSÉGES MEGOLDÁS Mivel az alkalmazott tanulási eljárások a személyes olvasói reagálásra épülnek, nem adható meg. Ezért (is) van szükség a szoros tanári nyomon követésre.

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M T/7. 13. oldal 40 PERC Tanári instrukciók 15 perc csoportmunka, 20 perc csoportprezentáció, 5 perc értékelés A kettéosztott naplók megbeszélése feltehetően elmélyítette a választott vers megértését, és árnyalt jelentésképzést tett lehetővé. A 7. feladat rendszerező, a verseskötethez visszakapcsoló, illetve a versek egymáshoz való viszonyát tisztázó szándékkal építi tovább az értelmezés folyamatát. Minden csoport továbbra is a választott verssel dolgozzon, és az előző feladat értelmezéseit is felhasználva rögzítse észrevételeit a csomagolópapírra rajzolt (minden csoport számára azonos szempontú) gondolkodástérképen. Hívjuk fel a csoportok figyelmét arra, hogy hatékonyabb lehet, ha a szempontokat elosztják egymás között, és 1-2 percet a 10-ből mindenki 1-2 szempont egyéni vizsgálatával tölt. Néhány perc elteltével jelezzük, hogy itt az ideje a közös megbeszélésnek és az észrevételek folyamatos rögzítésének. A csoportmunkát kövesse csoportprezentáció. A tervezett időkeretből is látszik, hogy ennek egy része, valamint az értékelés feltehetően áthúzódik a következő óra elejére. Készítsünk jegyzeteket, hogy az értékelésnél tudjunk pontosan, érdemben reagálni. A prezentáció lépései: 1. A csoportok kiteszik a teremben posztereiket úgy, hogy az azonos verssel foglalkozó gondolkodástérképek együvé kerüljenek! 2. A tanár kijelöli a versek sorrendjét és a prezentáló csoportokat. 3. A prezentáló csoport egyik tagja bemutatja (felolvassa) a verset, három-négy tagja bemutatja a csoport vizsgálódásának eredményét, tehát 1-2 szempontonként váltják egymást, így mindenkinek szerepe lesz a prezentációs folyamatban is. 4. Az azonos verssel foglalkozó, de nem prezentáló csoportok kiegészítő vagy vitázó megjegyzéseket tehetnek. 5. A tanár pontosító, szintetizáló kérdésekkel fordulhat az osztályhoz, esetleg kiegészíthet, nyomatékosíthat, majd kijelöli a következő verset és prezentáló csoportot A bemutatásra versenként 2-3 perc, a kiegészítésekre további 1-2 perc jut. Egy-egy vershez kapcsolódó prezentáció és tanulói kiegészítések után (a második verstől) tegyünk fel egy-egy, a versek közös, hasonló jellemzőire vonatkozó kérdést az osztálynak, illetve olyanokat, amelyek a kötetcím és a versek vagy a nyitó és záró vers, illetve az éppen tárgyalt szöveg viszonyára, lehetséges kapcsolódásaira vonatkoznak! Például: 1. Milyen viszonyban van a ciklus e darabja a ciklus címével? 2. Mi lehet a jelentősége annak, hogy a verseknek nincs címe, a tagolást a verskezdő sorok adják? 3. Miben hasonlít, miben különbözik a darabok látásmódja (nézőpontja)? 4. Mi tudható meg a gyermekről, mi a felnőttről? 5. Hogyan (mivel) bizonyítható, hogy a gyermeki látás- és beszédmód utánzás (imitáció)? Mire jó a gyermeki látásmód imitációja? Mi a szerepe? Mit lehet vele kifejezni, amit nélküle nem? 6. Hogyan kapcsolódik a vers a nyitó és záró darabhoz?

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 23 Fontos, hogy a folyamatnak ebben a részében sem kell teljességre törekedni. Hagyjuk a prezentációt a maga lábán állni, támaszkodjunk a tanulók által tett észrevételekre. Zárjuk a prezentációs szakaszt rövid, a prezentációkra reflektáló értékeléssel (5 perc). Lehetséges szempontok az értékeléshez: 1. Kik olvasták fel különösen értően, pontosan, árnyaltan a verset? 2. Mely csoport osztotta meg a prezentációs szerepeket jól, adta át a szót gördülékenyen? 3. Melyik csoportnak volt logikus, világos, tartalmas a közzététele? 4. Hogyan tartottak a közzétevők kapcsolatot a hallgatósággal? Kiemelt készségek, képességek: együttműködési készség, lényegkiemelés, szintetizálás, előadói készség, az egymásra figyelés képessége, jegyzetelés Célcsoport differenciálás: mint a 6. feladatnál M u n k a f o r m á k : mint a 6. feladatnál + frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : mozaik, gondolkodástérkép, közzététel E s z k ö z ö k : csoportonként fél ív csomagolópapír előre rajzolt gondolkodástérképpel, 2-2 vastag filctoll, gyurmaragasztó 7. Töltsétek ki a gondolkodástérképet! a) Vizsgáljátok meg választott verseteket együttműködő csoportotokban az alábbi gondolkodástérkép szempontjai szerint! Észrevételeiteket rögzítsétek csomagolópapíron, és készüljetek fel a bemutatásra, kiegészítésre! Helyzet, téma, hangulat Központi motívum, kép és lehetséges jelentései Színek, szinesztéziák (néhány példa) VERSCÍM (KEZDŐSOR) Inkább a gyermek nézőpontja (néhány példa) Inkább a felnőtt nézőpontja (néhány példa) A felnőtt és a gyermek nézőpontja együtt (néhány példa) b) Készíts jegyzeteket magadnak a többi csoport prezentációjáról!

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A beszélő első személyben szólal meg (egyes vagy többes szám), ez a tény a nézőpontok (felidézett én felidéző én) értelmezésének többféle lehetőségét kínálja. Az alábbi lehetséges megoldási példák a nézőpontok tekintetében a visszatekintő-reflektáló beszédmódra, a lehetséges másodlagos jelentésekre és a nyelvi megalkotottságra fókuszálnak. SZEMPONT MÚLT ESTE MOSTAN SZÍNES TINTÁKRÓL MÉLY ÉJEKEN A RÚT VARAN- GYOT HELYZET, TÉMA, HANGULAT betegség, láz, szorongás (halálfélelem) álmodozás, ábrándozás térképnézegetés: zárt (szoba) és kinyílt (képzelet) világ háborúsdi, katonásdi játék, gyermeki agresszió a játékban KÖZPONTI KÉP, JELENTÉSLEHE- TŐSÉGEK (üveg)ajtó, tükör: az élet és a halál, az e világból való kilépés szimbóluma színes tinták: az írás, rajzolás, a gyermeki és költői alkotás szimbóluma a térkép mint a képzeletbeli csavargás, távolságok és mélységek (képzeletbeli) megismerésének, meghódításának ( zászlók ) lehetősége a varangy mint legyőzendő ellenség, győztes vesztes fogalom viszonylagossága SZÍNEK, SZI- NESZTÉZIÁK bíbor lázba, ezüst, arany, tűz = opálos és fémes csillogás, a lázas állapothoz és a tükörképhez ( bámultam benne arcomat ) kapcsolódhat sárga, bronz, ezüst, arany, zöld, kék, vérszínű, tréfás-lila, némaszürke, szomorúviola, arany-szót = a színek gazdag tobzódása, teljességvágy fehér (tél) és fekete (éj) ellentéteként a színes térkép és amit jelöl, a színes világ; a természet színei (víz, szárazulatok) pokoli-sárga; vörös (vér); pállott alkonyon; drágakövekkel, féldrágakövekkel kapcsolatos színképzetek INKÁBB A GYERMEK NÉZŐPONTJA Múlt este én is jártam ottan; kisöcsém; húgom; bámultam; bűvös, tükrös ajtón = a családban megélt tapasztalat, analógiás gondolkodás, ismerősségérzet kisleánynak; anyámnak; húgomnak; akarok; kellene még aztán millió = gyermeki kötődések, képzelet, fantázia, türelmetlen vágyakozás, követelőzés Te térkép; pirinyó; festéktócsádon; hipp-hopp; az óceánon vezetem a tollam = a térképolvasás, belső képteremtés önfeledt gyermeki tevékenysége; képzelet és valóság egybejátszása, a térkép megszólítása rút varangyot; kövér béka; undok anya-béka; vad háború volt = a fiús szerepjátéknak megfelelő nézőpont, amely a béka ellenség voltát nyomatékosítja

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 25 INKÁBB A FELNŐTT NÉZŐPONTJA üvegje köd és alkonyat; aki belenéz, belevész; nincs többé remény = reflektáló, megértő, értelmező visszatekintés Kiszínezném vele az életem = a felnőtt hiányérzete, szürke hétköznapiság, boldogtalanság élménye csavargó én, dalolva utazom; síró vizen és sívó szárazon = önreflexió, hangsúlyos nyelvi megalkotottság Rubin a szeme; A lába türkisz, a hasa zafir; mi törpe gyilkosok = a béka leírásának nyelvi megalkotottsága (szecesszió), a győzelem viszonylagosságának tapasztalata, a gyermeki tett átértékelése KÉT NÉZŐPONT ÖSSZEFONÓ- DÁSA már régesrég ismerem én = az elmúlássejtelem a felidézett és felidéző én közös tapasztalataként is olvasható el nem únnám; egy vén toronyba = a gyermek belefeledkezése, önfeledt (kuckózó) tevékenysége és a művészi kivonulás gondolata együtt; az alkotásra, írásra utaló önreflexív alakzatként is olvasható és tollammal, ha nem lát senkisenki, / a festett vízből hínárt emelek ki = jelölheti a gyermek tevékenységét, de olvasható a költői alkotásra való önreflexív alakzatként is: világot teremteni a fantáziával vagy a nyelvvel Maró fogunk az undort elharapja = más-más az undor lehetséges jelentése a gyermek (látványtól) és a felnőtt (tettől) nézőpontjából 6. lépés: 8 10. feladat T/8 10. 15. oldal E lépésben az eddigiek kiterjesztése történik meg: A bús férfi panaszaiból két verssel ismerkednek meg a tanulók. Tesszük ezt abból a célból, hogy egyrészt képet szerezzenek a pálya egy későbbi lírakötetének kérdésfelvetéséről, másrészt olvasói tapasztalatot szerezzenek arról, hogy egy életmű későbbi szakaszában keletkezett szövegek tudatosan kapcsolódhatnak korábbiakhoz, azokkal párbeszédet folytathatnak, így árnyalhatják, gazdagíthatják az olvasóban megképződő jelentést.

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M T/8. 15. oldal 5 PERC Tanári instrukciók A folyamat folytatásához a diákok továbbra is maradjanak együttműködő csoportjaikban, nincs szükség a munkaforma átalakítására. Hagyjunk 1-2 percet a csoportoknak az eszmecserére, majd nyissunk frontális munkaformába, és röviden beszéljük meg a megoldást, hallgassunk meg minden csoportból egy előfeltevést! Szabályként mondjuk el, hogy ami már egyszer elhangzott, az nem ismételhető. Kérjük a tanulókat kiegészítő jegyzetelésre! Kiemelt készségek, képességek: összehasonlítás, jóslás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális megosztás M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatmegoldás, eszmecsere 8. 1924-ben, A szegény kisgyermek panaszainak első megjelenése után 14 évvel Kosztolányinak egy, a kötet folytatásaként is olvasható újabb versciklusa látott napvilágot A bús férfi panaszai címmel. a) Igazoljátok a kötetek címének egymáshoz viszonyított értelmezésével, hogy a második versciklus valóban olvasható az első folytatásaként! b) Írjatok két-három előfeltevést arról, hogy mik lehetnek a bús férfi panaszai! Kiegészítések (a többi csoport előfeltevései): LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) a címek azonos nyelvi szerkezete, a jelzők hangulati, értékbeli hasonlósága, a versbeszéd panaszként való megnevezése, időbeli folytonosság képzete: gyermek felnőtt b) a gyermekkori vágyak teljesületlensége, hiányérzet, boldogtalanság, a világban való otthontalanság érzete, az idő múlása, öregedés, haláltudat stb.

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 27 T/9. 16. oldal 5 10 PERC Tanári instrukciók A vers (többek között) a két ciklus kapcsolatára mutat rá. Itt és most csak olvassuk fel a verset, és emeljük ki a második versszakot! Kérdezzünk rá a két kötet közt megfogalmazott kapcsolatra, a szerepfelvétel módosulására! Kérdések: 1. Milyen nyelvi eszközökkel és hogyan utal vissza a beszélő A szegény kisgyermek panaszai kötetre? 2. Mit mond a vers beszélője az akkori és a jelenlegi ciklus, versek kapcsolatáról? 3. Mit mond a beszélő az akkori és a jelenlegi énje kapcsolatáról? 4. A szerepfelvételt tekintve miben közös és miben különböző a két kötet a beszélő szerint? Kiemelt készségek, képességek: összehasonlítás, a lírai helyzet és szerep azonosítása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : tanári felolvasás, kérdezés, kiegészítő magyarázat 9. Hallgassátok meg A bús férfi panaszai kötet második darabját, és értelmezzétek a két kötettel összefüggésben a vers második strófáját! Készítsetek jegyzeteket a megadott szempontok szerint! NEM TUDTAM ÉN DALOLNI NEKTEK AZ ÚJRÓL, CSAK A RÉGIRŐL nem tudtam én dalolni nektek a földről, csak az égiről, mert ami elmúlt, az csodásan kísért az én dalomba még, mert aki meghalt az időben, úgy van fölöttem, mint az ég. Húsz éves voltam hajdanában, sápadt és vézna kisdiák, most túl a harmincon ijedten hallottam ezt az áriát. Húsz évesen arról daloltam, ki kisgyermekként égre kelt, most éneklem húsz éves másom, ki egykor erről énekelt. A férfikort, a vad kalandot, az ásítást, a férfibút, s téged, öreg diákkaszárnya, akáclombos Üllői-út. A háborút, a forradalmat, a lázat, mely elégetett, mély bánatát az elbukónak, ki majdnem hogy elégedett. Jaj, életem édes regényét hogy űzzem-fűzzem itt tovább. Nyájas, bízó baráti arcok ma mind vigyorgó koponyák. Süket, kopár földnek kiáltok, poros hazám szegény fia, mert nem veri már vissza versem a Kárpát és az Adria.

28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről, nem tudtam én dalolni nektek a földről, csak az égiről, mert ami elmúlt, az csodásan kísért az én dalomba még, mert aki meghalt az időben, úgy van fölöttem, mint az ég. JEGYZETEIM A két kötet kapcsolata: Beszélő és felvett szerep a kötetekben: Ellentétek a versszakban: Párhuzamok a versszakban: LEHETSÉGES MEGOLDÁS A versszak egyszerre épül az ellentétre és a párhuzamra. A hajdanában és most (deixis) időhatározók, a beszélő korára (húsz évesen, túl a harmincon) és felvett szerepére (gyermek, fiatal felnőtt) való utalások egyszerre jelölik az idősíkok (múlt jelen) különbözőségét és viszonylagosságát, az idő múlásának folyamatosságát is. A párhuzamot épp az idő múlása, illetve az emlékezés helyzete (égre kelt; a gyermeklétre a fiatal felnőtt, a fiatal felnőttre az érett férfi). A másom kifejezés is arra hívhatja fel a figyelmet, hogy a személyiség időben folyton változó, így önmagát is e változásokban képes csak megtapasztalni. T/10. 17. oldal 10+15 20 PERC Tanári instrukciók A bús férfi panaszai ciklusból való versben a gyermekmotívum visszautal A szegény kisgyermek panaszai ciklusra. Az életmű egésze felől olvasva azonban a vers inkább a Számadás kötet nagy verseinek problematikáját előlegezi. Bravúros megalkotottsága, a (korábbi) Boldog, szomorú dal motivikájával való hasonlósága mellett ezért tartjuk fontosnak a vele való megismerkedést. Alakítsuk át a csoportokat (a csoportlétszám maradjon 4-5 fő), és a következők szerint osszuk meg a feladatokat! A) Szerep- és helyzetazonosításban gyakorlásra szorulók 4-5 fős csoportjai (több csoport is lehet) 1 3. kérdés B) Toposzok azonosításában és jelentéseik értelmezésében gyakorlásra szorulók 4-5 fős csoportjai (több csoport is lehet) 4 5. kérdés C) Szövegrészek egymásra vonatkoztatásával megbirkózni képes, kifinomult olvasásértéssel rendelkezők (több csoport is lehet) 6 7. kérdés Gondos tervezéssel és irányítással biztosítsuk az átszervezést (kb. 2 perc). Hagyjunk kb. 10 percet a csoportmunkára, majd irányítsuk a közzétételt úgy, hogy minden kérdésre más csoport ismertesse a választ!

A N A G Y B E L É P Ő É S T O V Á B B Í R Á S A 29 A közzététel feszes tempót követel (1-3 perc válaszonként a kifejtés szükséges mértéke szerint), törekedjünk mértéktartásra az egyes kérdések megbeszélésekor. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a közzétételkor egymástól való tanulás folyik, tehát készítsenek jegyzeteket. A jegyzetelést segítheti, ha egy-egy kérdés megválaszolásakor a közzétevő csoport egyik tagja beszél, míg egy másik tag a táblára írja a kulcsszavakat. Kiemelt készségek, képességek: (líra)poétikai tudás alkalmazása, elemzés, szintézisteremtés, jóslás, előadói készség, jegyzetelés C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : szövegértési képességek, problémák szerint M u n k a f o r m á k : homogén kooperatív csoportok M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : kérdések, közzététel 10. Olvassátok el A bús férfi panaszai ciklusból az alábbi verset, és beszéljétek meg a kérdések segítségével! MOST HARMINCKÉT ÉVES VAGYOK. Nyár van. Lehet, hogy tán ez, amire vártam. Egészséges bronzarcomat aranyfénnyel veri a nap, és lassan megyek fehér ruhában a lugasban. Pipámba sárgálló dohány, a füstje kékes, halovány. A fák alatt a kerti széken alszik szelíden feleségem. A küszöbön fiam. A szeme kék láng, nagy szőke fej. Álmos, puha száján csiklandva csorran a lanyha tej. Vad délután, a föld parázsló. Részeg virágok és darázs-szó. Ha haldoklom, ezt suttogom. Nyár volt. Jaj, a boldogság máshová pártolt. Egészséges bronzarcomat aranyfénnyel verte a nap, és lassan mentem fehér ruhában a lugasban. Pipámba sárgálló dohány, a füstje kék volt, halovány.