Munkabizottsági javaslat az új jogosultsági Korm. Rendelet (K.r.) kapcsán szükséges kamarai szabályozások koncepciójához A Kamara szakmai önkormányzati hatáskört kapott az építményekkel (fogalma definiálva az 1997. évi LXXVIII. Törvény 2. 8.-ban) kapcsolatos jogosultságoknál több eddig jogszabályban előírt kérdéskör kamarai szabályozására. A szabályzataink a szakmaiságot és szakszerűséget tükrözzék. Szakterületenként a szakterületi specialitásokat érvényre juttató, de azonos koncepcióhoz igazodó szabályozást készítsünk. A koncepciót közösen alakítsuk ki, demokratikusan fogadjuk el, készítés közbeni észrevételezési lehetőséget biztosítva az érintetteknek (pl. területi kamara); ez azonban nem akadályozhatja a szabályozási feladatunknak a K.r. hatályba lépéséhez igazított. A K.r. 2006. július 1-én lép hatályba, a korábbi jogosultsági rendeleteket derogálja. Addigra rendelkeznünk kell a szükséges szabályzatokkal, amelyek akár ideiglenes jelleggel való elfogadása a Küldöttgyűlés feladata. A jogköröket magunknak mi akartuk megszerezni, azokkal élni is akarunk. A K.r. hatályba lépéskor megkezdett alkalmazásához nélkülözhetetlenek a (rendkívül rövid határidőre elkészített új kamarai szabályzatok). Kérni szeretnénk a Küldöttgyűlést, hogy hatalmazza fel a Választmányt az ideiglenes szabályzatok olyan karbantartására, ami az azok alkalmazása során felmerülő korrekciós igények kielégítését lehetővé teszi. A hatályba lépéstől kezdve a K.r. szerinti az eddiginél szélesebb jogkört biztosító jogosultságot adunk. A meglevő jogosultságok átsorolási határideje 2007. január 1. Áthidaló megoldás szükséges ahhoz, hogy az átsorolás megtörténtéig a régi jogosultak ne legyenek hátrányosabb helyzetben az új jogosultaknál, akik a koráébban adotthoz képest szélesebb jogokat kapnak. A K.r. a jogosultságok elbírálási rendjét nem érinti. Most ennek módosításával nem is foglalkozunk. 1. A Mérnöki Kamara hatáskörében adható tervezői és szakértői jogosultságok Jogalap: K.r. 6.. és a mellékletek mérnöki kamarákra vonatkozó fejezetei 1.1 A tervezői jogosultság legyen nálunk ugyan olyan széles, mint az EU más tagállambeli mérnökének, ezért a végzettség (esetenként azon belüli szakirány) szerinti. Ez a feltétel teljesül a tagozatoknak korábban már megküldött, a kamara által adandó jogosultságokat és az illetékes szakmai tagozatokat táblázatban feltüntető tervezői jogosultsági felsorolással. Az egyes tételek feldarabolása a magyar mérnök jogosultságát szűkítené a külföldi versenytársához képest. A képzettség egész területére (de indokolt esetben a szakirányt is figyelembe véve) szóló teljes körű tervezői jogosultságon belül részterület megállapítása csak az igazoltan kiemelten gyakorlott minősítés útján kerüljön megállapításra. 1.2 Csak kevés EU-tagállamban van szakértői jogosultság; ahol van, az egész végzettségi területre adják. Mi a mérnöknek építésügyi műszaki szakértői jogosultságot a végzettsége által lefedett szakterületre állapíthatunk meg a rendelet 3. melléklet I. felsorolásában szereplő tevékenységek szerint. A jogszabály megadja a lehetőséget, hogy az oktatási rendszer
szakirányainak, valamint a szakmai gyakorlat tényleges tartalmának megfelelő szakterületet állapítsunk meg, vagyis szűkítve felszeleteljük a végzettségen belül a szakértői jogosultságokat. Vegyük azonban figyelembe, hogy az igazoltan kiemelten gyakorlott minősítést a szakértőkre vonatkozóan is gyakoroljuk, ami a gyakorlat tényleges tartalmának megfelelő jogosultság-szűkítést jól helyettesíti (nem jogi, de piaci vonatkozásban). Elképzelhető változatok a jogosultságok listájának eldöntéséhez: a) új, átgondolt, mérnöki szakterületenként kevés tételből álló szakértői jogosultsági lista létrehozása, a mainál átfogóbb, szélesebb tevékenységekre. A mai 560-féle jogosultság helyett 100-nál ne több jogosultságot állapítsunk meg összesen. b) a tervezőivel azonos területekre megállapított szakértői jogosultság. Javaslat: a tagozatok kijelölt képviselőivel közösen (munkaértekezleten) döntsük el, hogy az a) vagy a b) koncepció szerint járjunk-e el. A tagozati elnököknek március 9-én megküldött levél az a) változatot irányozta elő; azóta több tagozat szóbelileg a b)-t javasolta. 1.3 Új elnevezések a jogosultságoknál Új elnevezés Tevékenység Szükséges gyakorlat BSc-vel (év) Szükséges gyakorlat MSc-vel (év) Korábbi elnevezés, amit a K.r. megváltoztat Tervezői jogosultság Teljes körű 7 5 Vezető tervező Szűkített tervezői jogosultság Korlátozott körű 5 2 Tervező ( B kat.) Tervellenőri jogosultság Külön jogsz. + kamarai szabályzat sz., amiben kiemelten gyakorlott Vezető tervező elismerő cím (nem jogosultság) Szabályzatunk szerint kapott új vezető tervező cím Szabályzat szerint adható Nem volt elismerő címként nem volt 2. A jogosultsággal végezhető az oklevelek szakirányának megfelelő tevékenységek felsorolása; megjelenik miniszteri közleményben Jogalap: K.r. 3.. (7) 2.1 Gondosan részletezett felsorolást adjunk, ami teljes körűségre törekvő. Ezzel elejét vehetjük olyan félreértelmezésnek is, amely tévesen vél jogosultsághoz nem kötöttnek, vagy más jogosultsággal (pl. épületgépész tervezői tevékenységet építész jogosultsággal) végezhetőnek valamely tevékenységet. Erre gondolva különösen oda kell figyelni a jogosultsághoz kötés szempontjából határterületnek minősülő tevékenységekre. 2.2 Két csoportra osztva soroljuk be a tervezői tevékenységeket: az építmény tervezése, (az engedélyező hatóság szemszögéből a kiemelt felelős tervezői tevékenység, aki generáltervezői jellegű tevékenységet is végez esetenként, és ő szokta a tervezőket képviselni több szakágat együtt érintő kérdésekben), az építmény szakági tervezése. 2
Lényeges abból a szempontból is, hogy az engedélyező hatóság mely szakágak tervét keresse, illetve ne keresse az engedélyezési tervdokumentációban. Példák: a statikus az épületnek csak a tartószerkezeti tervét készítheti el, viszont az antennatorony tervét, vagy meghatározott feltételek mellett a tartószerkezet megerősítési tervét (mint önálló főtervező, építész tervező közreműködése nélkül, más szakági tervezőkkel szükség szerint együtt) elkészítheti. Ugyanaz a tevékenység megjelenhet mindkét csoportban is, de eltérő feltételekkel, pl. szabadon álló, illetve az épületbe tervezett technológiai berendezés esetén. 2.3 A több szakon oktatott mérnöki tevékenységek valamennyi érintett szak tevékenységi jegyzékében megjeleníthetők, de csak az érintett szakmai tagozatok egyetértése esetén. Lehet a több szakterület illetékességébe sorolt tevékenység valamely szakterületen feltételhez kötött. Ha a tagozatok nem tudnak megegyezésre jutni, a kérdésben a Választmány dönt. 2.4 Célszerű, ha megoldható (pl. honlapon, arra a tagok figyelmét felhíva) a szakmai tagozati munkacsoport által összeállított szakterületi tevékenységi felsorolást annak véglegesítése előtt a tagozati tagok részéről megismerhetővé tenni, véleményt és javaslatokat kérni határidő megjelölésével. A tagi vélemények véglegesítés előtti megismerése azért is kívánatos, mert a miniszteri közlemény módosíttatása körülményes, hosszadalmas. 2.5 A szakértői tevékenységeket célszerű az eddigi jogosultsági rendszer tételeinek alapulvételével, a szakmailag indokolt kiegészítésekkel, lehetőleg teljességre törekedve összeállítani. 3. Korlátozott körű tervezési tevékenység (szűkített tervezői engedély) feltételeinek szabályozása (kamarai hatáskör, szabályzatban rendezve) Jogalap: K.r. 9.. (4) 3.1 Minden tagozat szabadon dönt arról, hogy indokolt-e adni a szakterületén ilyen engedélyt. 3.2 Szabályozni kell (összhangban a K.r. előírásával), hogy milyen feltételek (végzettség, tervezői gyakorlat, jogosultsági vizsga) teljesítésével adható meg a szűkített tervezői engedély, milyen tevékenységek végezhetők az engedély birtokában. 3.3 A szűkített tervezői engedély szabályozásában célszerű igazodni, de nem feltétlenül azonos módon az eddigi B kategóriás, illetve tervezői jogosultság feltételeihez. Ez könnyebbséget jelenthet az átsorolás szabályozásánál, illetve végrehajtásánál. 3.4 Megfontolandó, hogy a korlátozott körű tervezői tevékenység korlátjait esetleg lazítsuk, de megfelelő feltételhez (tételes tervellenőriztetési kötelezettséghez) kötve. A szűkített tervezői engedéllyel rendelkező mérnök a számára engedélyezett tevékenységen bármilyen kis mértékben túlmenő tevékenységre önállóan, a tőle független tervellenőrzésnek valamely más szerződő fél általi biztosított volta nélkül nem vállalkozhat. Vállalkozhasson viszont abban az esetben, ha a tervezési szerződés megkötésekor szerződéssel rendezett o a teljes szakági terv megépítés megkezdése előtti, jogosult tervellenőrrel elvégeztetett tételes ellenőriztetése és ennek megállapításai szerint a tervező által vállalt kijavítása, o a jogosult tervellenőr tervellenőri részvétele a munkában. 3
4. A vezető tervező elismerő cím megállapításának szabályozása Jogalap: K.r. 12.. A vezető tervező nem minősül a K.r. előírása szerint jogosultságnak, hanem csak elismerésnek. Alapja azonban a tervellenőri jogosultság megállapíthatóságának. Tervellenőri jogosultságot a mérnöki kamaráktól a vezető tervező címmel rendelkező mérnök kaphat azokra a részterületekre kiterjedő kompetenciával, amelyeken a kamara őt igazoltan kiemelkedően gyakorlottnak minősítette. Irányelv: az a mérnök kapja meg a vezető tervező címet, akit az illetékes Minősítő Bizottság javaslata tervellenőrzésre is felkészültnek, jogosíthatónak minősít. Nem szükséges, hogy mindenki megkapja ezt a címet, akinek megvolt a vezető tervezői jogosultsága. 5. Minősítési Ügyrend (MÜ) átdolgozása és a Magyar Mérnöki Kamara Jogosultsági Kérelmek Elbírálási Szabályzata A tagozatok a Minősítési Ügyrendjeiket (előreláthatóan egyelőre ideiglenes jelleggel) átdolgozzák figyelemmel a K.r.-re és a kamarai (ideiglenes, a Küldöttgyűlés által jóváhagyott) szabályzatokra. Ehhez a Szabályzat-előkészítő Munkabizottság (SzMb) és a Választmányi Jóváhagyó Bizottság együttműködésben elkészíti és rendelkezésükre bocsátja a Magyar Mérnöki Kamara Jogosultsági Kérelmek Elbírálási Szabályzata c. szabályzatot is. Utóbbi a szakterületileg eltérően szabályozandó kérdésekben a szakmai tagozati MÜ-re hivatkozva intézkedik. A MÜ-ben kerül szabályozásra a tagozat illetékességébe tartozó végzettség(ek) jogosultság szempontjából való szakirányúsági követelményének részletes előírása. A szakirányúsági követelmény szakterületenként azonos lehet tervezésre és szakértésre. A K.r. két eltérő képzettségi szintet állapít meg, amelyekhez a két szinten külön-külön kell követelményt előírnunk: legalább 5 éves tantervű egyetemi szintű (BSc+MSc) legalább 4 éves tantervű egyetemi szintű alapképzés (BSc) végzettséget. Szól még (főleg a szerzett jogok érvényesíthetősége érdekében) a 3 éves tantervű akkreditált egyetemi, illetve főiskolai végzettségről is, amihez nem állapítunk meg kredites követelményt, mivel a mérnökképzésben a BSc képzés általában legalább 7 féléves. A jogosultsághoz kötött tevékenység végzése szempontjából lényeges és rokonítható (a szakalapító általi megnevezéssel) felsorolt tantárgyakból csoportokat képezünk. Egy-egy tantárgycsoporthoz rendeljünk kredites és félévórában is előírt követelményt. Célszerű a követelményt 3-5 tantárgy-csoportra megszabni. Az össz-követelmény legyen mintegy a fele a végzettség megszerzéséhez előírt felsőoktatási követelménynek. A fentiek értelmében, ha pl. valamely BSc. végzettséghez a felsőoktatási rendelkezés szerint 210 kreditet kell teljesíteni + a diplomatervet, a jogosultság szempontjából vett szakirányúsági követelmény 100-110 kreditnyi (ennek megfelelő félévórányi) legyen. Ezen felüli követelmény a diploma-munka, de ha a diploma-munka nem szakirányú tervezői (hanem pl. elméleti kutatás) jellegű, további 15 kreditnyi szakirányú tervezési tárgy teljesítését követeljük meg. Ehhez a fent leírtak közüli alacsonyabb végzettségi szinthez a K.r. hosszabb gyakorlati idő követelményt állapít meg, mint a magasabb egyetemi szintű végzettség esetén.. Ha valamely szakterületen van BSc és MSc (korábban főiskolai és egyetemi) szintű képzés is, úgy két (nem a diploma neve, hanem a leckekönyvvel igazolt félévórás, ill. kredites 4
teljesítmény szerint elbírált) követelményszint kerül megállapításra: a (korábbi névhasználat szerinti) egyetemi (BSc + MSc) szintű, továbbá a főiskolai (BSc) szintű. Az egyetemi szintű követelmény megfelel a BSc-t és MSc-t is elvégzőkkel szemben támasztott integrált követelmény-rendszernek. A fenti követelményt szakterületenként egyeztetjük a szakalapító felsőoktatási intézménnyel, az általuk erre felhatalmazott személy(ek)kel. Az egyeztetésben részünkről az illetékes szakmai tagozat és az SzMb megbízott képviselője vesz részt. 6. Szerzett jogok; átmeneti intézkedés Az eddigi vezető tervezői jogosultsággal rendelkezőket átsoroljuk abba az új tervezői jogosultság -ba, ami a szerzett jogaik további érvényesítését megengedi. Az esetek jelentős részében ez a jogaikat bővíti, semmiképpen nem szűkíti. Az eddigi tervezői jogosultsággal rendelkezőket átsoroljuk abba az új szűkített tervezői jogosultság -ba, ami a szerzett jogaik további érvényesítését megengedi. Az esetek jelentős részében ez a jogaikat bővíti, semmiképpen ne szűkítse. Annak a mérnöknek, aki műszaki felsőfokú tanulmányait a K.r. kihirdetése előtt megkezdte és joggal hihette, hogy ezzel olyan végzettséget szerez, amit a Kamara a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályzata szerint a jogosultság megszerzéséhez szakirányúnak minősített, továbbá, ha a jogosultságot kéri legkésőbb a diploma megszerzésétől számítva a jogosultsághoz előírt gyakorlati idő leteltét követő egy éves jogvesztő határidőn belül. Ezek jogosultságáról a felsőfokú tanulmányuk megkezdésekor hatályban volt előírások és az átsorolási szabályok együttes alkalmazásának megfelelően kell dönteni. Budapest, 2006. március 22. dr. Korda János SzMb vezetője 5