MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Társadalmi Megújulás Operatív Program Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása c. pályázati felhívásához Új biomarkerek azonosítása különös tekintettel az idegrendszerben lerakódó vas-toxicitására és vastoxicitás kiváltotta oxidatív stresszre és innate immunreakcióra (Transzlációs vizsgálatok) Kódszám: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV
A projekt alapadatai A pályázati felhívás kódszáma A projekt címe A projektgazda neve A kapcsolattartó és elérhetőségei A projekt hossza (hónap) Az igényelt támogatás összege (ezer Ft) TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV Új biomarkerek azonosítása különös tekintettel az idegrendszerben lerakódó vas-toxicitására és vastoxicitás kiváltotta oxidatív stresszre és innate immunreakcióra (Transzlációs vizsgálatok) Pécsi Tudományegyetem Dr. Kiefer Éva Telefon: 30/4655933 E-mail: eva.kiefer@aok.pte.hu 28 hónap 230 000 A támogatás intenzitása (%) 100% Az alapkutatási és célzott alapkutatási alprogram a stroke, az agysérülések, az epilepszia és a storke, mint a magyar lakosságot fokozottan sújtó betegségcsoport tématerületén célozza diagnosztikai módszerek és klinikai terápiás eljárások létrehozását. Olyan újszerű megközelítésen alapuló kutatási tervet vázolunk fel, melynek alapvetése, hogy népbetegségnek számító, az idegrendszer megbetegedésével járó kórképek közös kóreredetét és kórmechanizmusát, közös tudományos elveken alapuló diagnosztikai algoritmusát és követési/kezelési tárjuk fel. A csendes járványként is aposztrofált koponyasérülések pathomechanizmusának pontosabb ismerete, az immunrendszer és az oxidatív folyamatok állapotát meghatározó központi idegrendszeri vas-forgalom vizsgálatára alkalmas kísérleti modellek kidolgozása, valamint a vaslerakódást és következésképpen az oxido-reduktív folyamatokat befolyásoló kísérletes terápiás módszerek kidolgozása és tesztelése a kórkép klinikai kezelésében is áttörésre vezethet. A súlyos koponyasérültek ellátásában a sérülés súlyosságának és a potenciális kimenetel valamint a terápia hatékonyságának megítélésére alkalmas modell kidolgozása mellett a sérültek életkilátását és életminőségét befolyásolva jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket biztosíthat a program megvalósítása. A középsúlyos és enyhe koponyasérülteknél a jelenleg rendelkezésünkre klinikai vizsgálóeljárásoknál érzékenyebb, a minor károsodást és a következményes átmeneti idegrendszeri tüneteket előre jelezni képes diagnosztikai módszerek és esetleges klinikai gyakorlatban alkalmazható terápiás eljárások kidolgozása a sérültek nagy száma miatt szintén jelentős társadalmi és gazdasági előnnyel jár. 2
Tartalomjegyzék 1. HELYZETÉRTÉKELÉS... 4 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása... 4 1.1.1. Agyérkatasztrófák (Stroke)... 4 1.1.2. Agysérülések... 4 1.1.3. Epilepsziás roham, epilepszia, epilepsziával élő páciensek - antiepileptikum rezisztencia, műtéti kezelés... 5 1.1.4. Sclerosis multiplex... 6 1.2. A projekt indokoltsága... 7 1.2.1. A szakterület elemzése... 7 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása... 9 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér... 11 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz... 12 1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához... 13 2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI... 15 2.1. A projekt céljainak meghatározása... 15 2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete... 17 2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása... 18 2.4. Indikátorok... 26 3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE. 27 3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása... 27 3.1.1. A megvalósulás helyszíne... 27 3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása... 28 3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése... 29 3.1.4. Pénzügyi terv... 34 3.1.5. Kockázatelemzés... 35 3.1.6. Fenntartás... 40 3.2. Részletes cselekvési terv... 48 3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése... 51 3.3. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása... 53 4. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI... 53 4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása... 53 4.1.1. A projektgazda bemutatása... 53 4.1.2. A megvalósításban részt vevő nemzetközi és vállalkozási partnerek bemutatása... 62 4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása... 63 4.2. A megvalósítás és a fenntartás szervezete... 65 5. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 69 5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása... 69 5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása... 70 5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása... 73 5.4. Kommunikációs ütemterv... 75 MELLÉKLETEK: A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ, MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYEK ÖNÉLETRAJZAI... 77 3
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása 1.1.1. Agyérkatasztrófák (Stroke) Az agyérbetegségek igen magas incidenciája, a kórképből származó jelentős mortalitás (világszerte kb. évi 5,5 millió) és rokkantság (90%-ban észlelhető funkcionális deficit) a betegségcsoportot népegészségügyi problémává teszi. A stroke a leggyakoribb olyan betegség, amely a független életvitelt lehetetlenné teszi, emellett a fejlett országokban a harmadik leggyakoribb halálok. OEP adatok szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50.000 beteg kerül kórházba stroke miatt. Hazánkban a stroke-betegek átlagosan 5 10 évvel fiatalabbak, mint a fejlett ipari országokban. A magas mortalitás mellett a gyógyulás rövidtávú kilátásai is rosszak, a beteg mindössze 10%-a tudja folytatni a korábbi normális életvitelét, a stroke után dependens (önálló életvitelében valamilyen formában segítségre szoruló) betegek aránya 32 42% között mozog. Az akut stroke kezelési lehetőségei még jelenleg is korlátozottak, a rekkurens stroke-ok aránya kiemelkedően magas. Az agyérbetegeknél jóval magasabb az ismételt stroke elszenvedésének az esélye, mint egyéb vaszkuláris szövődmények (akut myocardialis infarktus (AMI), perifériás érbetegség) kialakulása. Az elszenvedett stroke-ot követő első évben a legmagasabb az ismétlődés kockázata, ezen esetek kimenetele még kedvezőtlenebb. 1.1.2. Agysérülések A globális fejlődés eredményeként elterjedő motorizáció arányával párhuzamosan, folyamatosan emelkedik a baleset okozta agysérülés előfordulása, mely a fejlett ipari országok 40 év alatti lakossága körében a vezető halálokot képezi. WHO adatok szerint az első négy életévtizedben súlyos koponyasérülésben hal meg a legtöbb ember. Tíz éven belül várhatóan az egész világon ez lesz a három leggyakoribb halálok egyike, ugyanakkor a közvélemény, sőt, az egészségügyi ellátó rendszerek sem vesznek kellő tudomást a kórkép jelentőségéről; nem véletlen a baljós hangzatú elnevezés: the silent epidemic, azaz a csöndes járvány. A sérültek általában az aktív populációból kikerülő, munkaképes fiatalok, akiknek halála nemcsak családjukra, hanem a társadalom egészére is óriási terhet ró. Az Egyesült Államokból (USA) származó adatok szerint egy évben közel 50 milliárd USA dollárt tesznek ki a koponyasérültek ellátására fordított közvetett és közvetlen költségek, többet, mint az űrkutatási hivatal / NASA / teljes évi költségvetése. A fiatal életek megmentésével megőrzött munkaképes évek ugyanakkor jól magyarázzák, miért számít a súlyos koponyasérültek korszerű ellátása az egyik leg-költséghatékonyabb orvosi tevékenységnek. A projekt sikeres megvalósítása az alábbi nyilvánvaló előnyökkel jár: 1. globális előny: 4
Olyan újszerű megközelítésen alapuló kutatási tervet vázolunk fel, melynek alapvetése, hogy népbetegségnek számító, az idegrendszer megbetegedésével járó kórképek közös kóreredetét és kórmechanizmusát, közös tudományos elveken alapuló diagnosztikai algoritmusát és követési/kezelési tárjuk fel. 2. trauma-alprogram előny: A csendes járványként is aposztrofált koponyasérülések pathomechanizmusának pontosabb ismerete, az immunrendszer és az oxidatív folyamatok állapotát meghatározó központi idegrendszeri vasforgalom vizsgálatára alkalmas kísérleti modellek kidolgozása, valamint a vaslerakódást és következésképpen az oxido-reduktív folyamatokat befolyásoló kísérletes terápiás módszerek kidolgozása és tesztelése a kórkép klinikai kezelésében is áttörésre vezethet. A súlyos koponyasérültek ellátásában a sérülés súlyosságának és a potenciális kimenetel valamint a terápia hatékonyságának megítélésére alkalmas modell kidolgozása mellett a sérültek életkilátását és életminőségét befolyásolva jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket biztosíthat a program megvalósítása. A középsúlyos és enyhe koponyasérülteknél a jelenleg rendelkezésünkre klinikai vizsgálóeljárásoknál érzékenyebb, a minor károsodást és a következményes átmeneti idegrendszeri tüneteket előre jelezni képes diagnosztikai módszerek és esetleges klinikai gyakorlatban alkalmazható terápiás eljárások kidolgozása a sérültek nagy száma miatt szintén jelentős társadalmi és gazdasági előnnyel jár. 1.1.3. Epilepsziás roham, epilepszia, epilepsziával élő páciensek - antiepileptikum rezisztencia, műtéti kezelés A neurológiai betegellátásban az epilepsziás roham az egyik leggyakoribb oka az egészségügyi ellátás igénybevételének. A hazai népesség 3-5%- ának életében egyszer epilepsziás rohama zajlik (kumulatív incidencia). Egy epilepsziás roham lezajlása nem mindig jelent epilepszia betegséget, hiszen ettől függetlenül un. provokáló faktorok fennállása esetén vagy akut idegrendszeri betegségek résztüneteként is megjelenhet. Az epilepszia betegség egy olyan komplex neuro-biológiai állapot, melynek legmarkánsabb eleme a paroxizmálisan fellépő epilepsziás roham, melyet más, általában tartósan fennálló neurológiai és neurokognitív deficittünettan is kísérhet. Epilepszia betegségben az epilepsziás rohamok provokáló tényező nélkül is fellépnek, ebből adódóan ismétlődnek (illetve fennáll az ismétlődés lehetősége), hiszen a rohamok hátterében az agy egy tartósan meglévő, meghatározott un. epileptogén bántalma áll, mely alapjául szolgál egy következő roham felléptének. A páciensek életminőségét döntően rohamstátuszuk határozza meg, ugyanakkor psychoszociális helyzetük és társadalmi megítélésük is lényeges tényező. (Fisher et al., 2005) Epilepszia a lakosság 0.3-0.6%-ában fordul elő (Halász et al., 1997; Rajna et al., 1996), azaz feltételezhető, hogy Magyarorszagon 50-60.000 epilepszias beteg él. Csecsemő- 5
gyermekkorban és időskorban a betegség előfordulása gyakoribb (Fogarasi et al., 2003). A kórkép jelentőségét növeli, hogy a betegség tartós, több évtizeden át meghatározója a páciensek életének, továbbá, hogy a nem-rohammentes betegek élettartama 5-10 évvel megrövidülhet. A betegek 0.1-0.5%-ánál fordul elő a betegséghez közvetlenül kapcsolódó haláleset, aminek leggyakoribb okai a sérülés, a status epilepticus és a hirtelen epilepsziás halál. Az epilepsziás betegek 20-25%-a megfelelő gyógyszeres kezelés ellenére sem lesz rohammentes. A gyógyszerrezisztens epilepsziák kb. negyedénél-felénél az epilepsziáért felelõs agyi terület jól körülhatárolható, nem érint olyan régiót, melynek kimetszése súlyos hiánytüneteket vonna maga után. Ezeknél a betegeknél az epilepsziás fókusz műtéti eltávolítása gyógyulást eredményezhet. Az epidemiológiai adatokat figyelembe véve, Magyarországon kb. 5-6000-re tehető azon betegek a száma, akiknél epilepsziaműtétre lenne szükség. Ezzel szemben hazánkban eddig kb. 400 krónikus epilepsziában szenvedő betegnél történt sebészeti beavatkozás a rohamok megszüntetése céljából (Balogh et al., 1997; Halász et al., 1998; Janszky et al., 2001). Ha fokális epilepsziában két-három megfelelően választott antiepileptikum 1-2 éven belül nem hoz rohammentességet, úgy el kell indítani az ún. epilepsziasebészeti kivizsgálást, melyre speciális epilepszia-centrumok hivatottak. (Wiebe et al.) Magyarországon jelenleg két epilepszia-sebészeti központ létezik: a fővárosi és a pécsi kooperatív epilepszia-sebészeti program. Ez utóbbi program 2005 elején indult, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Idegtudományi Központja és a Pécsi Diagnosztikai Központ kooperációjaként jött létre. A pécsi program keretében műtött epilepsziás betegek 80-90%-a rohammentessé vált, mely megegyezik a nemzetközi adatokkal. 1.1.4. Sclerosis multiplex A sclerosis multiplex (SM) a leggyakoribb fiatal felnőttkorban (20-40. életév között) kezdődő, krónikus, a beteg egész életét végigkísérő, jelenleg még gyógyíthatatlan neurológiai megbetegedés, mely az esetek jelentős részében maradandó tünetek kialakulása miatt mozgáskorlátozottsághoz, az esetek egy részében kognitív teljesítmény csökkenéshez, ezek folyományaként idő előtti nyugdíjazáshoz vezet. Az SM-ben szenvedő betegek száma a Földön legalább egymillió, epidemiológiai felmérések szerint hazánkban 6-8 ezer betegre becsülhető [1]. A klinikai tüneteket elsődlegesen az axont burkoló myelin pusztulása (demyelinisatio) okozza, mely multiplex gócban, a többségében a fehérállományban alakul ki, de az utóbbi évek hangsúlyosan rámutattak az agykéreg érintettségére is. A gócokban kimutatható gyulladás összetétele, mértéke egyénenként változik, de változik a kórlefolyás során is. Végeredményként a tünetek maradandóvá válásáért axonpusztulás a felelős. A betegség etiológiája napjainkban is tisztázatlan. A betegség neuropatológiai megfigyelések szerint jól definiálható alcsoportokba sorolható. Egyesek szerint autoimmun-eredetű gyulladás az elsődleges. A 6
betegek többségében valószínűleg immun-folyamatok felelősek a központi idegrendszeri károsodásért. Más betegekben az oligodendrocyták degeneratív betegsége (apoptosisa) dominál. Mások szerint azonban primer degeneratív kórképről van szó, primer oligodendrocyta pusztulást követő myelin bomlás miatt, szekunder módon alakul ki az autoimmun gyulladás [2,3]. Van olyan nézet is,, hogy a sclerosis multiplex egyidejűleg autoimmun és degeneratív betegség, az említett folyamatok-patológiai történések dinamikája és összefüggései azonban kevéssé ismertek. A patológiailag definiálható alcsoportok in vivo felismerését célzó biomarker kutatások egyre jelentősebbek [6]. A genetikai és környezeti faktorok felelősek lehetnek a különböző patomechanizmusokért. 1.2. A projekt indokoltsága 1.2.1. A szakterület elemzése 1.2.1.1. Agyérkatasztrófák (stroke) Magyarországon a teljes halálozás 51%-áért felelősek a cardiovascularis betegségek, ezen belül az ischaemiás szívbetegségek aránya 42%, ezt a cerebrovascularis betegségek követik (27%). Az akut stroke miatt kórházba került betegek halálozási aránya az első hónapban (casefatality) az ellátó osztály típusától függően 12 18%, az első évben 25 30%. Magyarországon - hasonlóan a többi közép-kelet európai országhoz a stroke halálozás 1970-85 között meredekebben emelkedett, mint a cardiovascularis halálozás. Ezt követően a stroke mortalitása csökkenő tendenciát mutatott, de még mindig jelentősen magasabb, mint a fejlett országokban. A stroke miatti halálozás az elmúlt években Magyarországon a GYÓGYINFOK adatai szerint körülbelül 185/100 000. Az országon belül is jelentősen különbözik a halálozás, Észak-Magyarországon, Zala és Somogy megyében a halálozás kétszer-háromszor akkora, mint a legkedvezőbb halálozású területeken. Szembetűnő a fiatalabb korosztályok ezen belül főként a férfiak viszonylag magas részvétele. Míg az Európai Unió országaiban az akut stroke betegek mortalitása az 50 év alatti korcsoportban 100 000 lakosra 8 10 beteg, addig ez a szám hazánkban nőknél 40/100 000, férfiaknál 60/100 000. 1.2.1.2. Agysérülések A WHO felmérései szerint 10 millió baleseti agysérülésből bekövetkező haláleset, vagy kórházi ápolás történik világszerte minden évben; a világon 57 millió ember szenvedett élete során legalább egyszer traumás agysérülést, s a kórkép 2020-ra várhatóan a világon a harmadik leggyakoribb halálok lesz(langlois et al., 2006;Murray et al., 1997). A National Institute of Health (NIH) felmérése szerint az Amerikai Egyesült Államokban (USA) 1.4 millió baleseti agysérülés történik évente, melyből 50 000 halálos kimenetelű, 235 000 igényel kórházi kezelést, és 5.3 millió ember él koponyasérülésre visszavezethető tartós egészségkárosodással (Langlois et al., 2006). Követéses vizsgálatok igazolták, hogy a baleset után 1-3 évvel a normál populációhoz képest a baleseti agysérülést szenvedettek körében csaknem kétszeres esély van alkohol-abúzus kialakulására, míg 11-szeres epilepszia, 7.5-szörös halál, 1.5-szörös 7
depresszió, illetve 2.3-4.5-szörös Alzheimer kór előfordulására(holsinger et al., 2002;Horner et al., 2005;Plassman et al., 2000). Az első hazai epidemiológiai vizsgálat 1997-ben önbevallásos kérdőíves módszerrel készült és évi 2000 súlyos koponyasérültet (a Glasgow Kóma Skála (GCS) érték 9 alatt) valószínűsített, 42%-os halálozással. Ezen adatbázis eredményeit felhasználva munkacsoportunk 2003-ban a subdurális vérzést szenvedett betegeknél regisztrált a nemzetközi adatokhoz képest közel kétszeres halálozást(sandor et al., 2003), majd 2007-ben a hat évvel korábbi országos prospektív felmérés megdöbbentő adatait ismertettük, mely szerint a kórházi halálozás a fenti betegcsoportban meghaladja az 54%-ot, amely az évi 14 000-re becsült számú koponyasérült 9%-át kitevő súlyos eseteket tekintve közel 700 halálesetet jelent évente. Ráadásul a túlélők közül az elbocsátáskor 40% tartós vegetatív állapotú, vagy súlyos maradványtüneteket mutat, ami szintén jóval magasabb, mint a nemzetközi irodalomból ismert hasonló adatok. Az akut ellátást túlélőknek csak 45%-a gyógyul enyhe maradványtünetekkel vagy maradványtünetek nélkül. A túlélők hosszú távú életminőségét elemző vizsgálatok folyamatban vannak, de becslések szerint hazánkban közülük csak minden negyedik illeszkedhet vissza a társadalomba(csepregi et al., 2007). A magyarországi epidemiológiai, ha úgy tetszik, járványügyi helyzet tarthatatlanságára további adatokkal szolgált az ETT- finanszírozott kutatási pályázat megvalósítása során nyert eredmények értékelése. A vizsgálatok során a fenti adatbázisban szereplő sérültek nemzetközi prognosztikai kalkulátor algoritmusok alapján becsült kimenetelét a valós kezelési eredménnyel összevetve, megállapítottuk, hogy különösen az enyhe koponyasérültek esetében a valós kezelési eredmény elmaradt a várhatótól. A kimenetelt felvételi adatok alapján becslő szakorvosok prognosztikai eredménye szintén túlbecsülte a várható kimenetelt, azaz a fejlett országokban alkalmazott kalkulátor algoritmusok jóslatát követte, szemben a valós hazai halálozással. Eredményeink megerősítették, hogy bár hazánk a fejlett országok közé sorolható, az egészségügy működésében sajnálatos módon a kimeneteli kalkulátorok a low and middle income countries esetében leírt torzítással működnek! A GYEMSZI adatbázisának felhasználásával elkészítettük a koponyasérültekre vonatkozó 2004-2011. közötti betegforgalmi adatok elemzését. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálat időszakban az egészségpolitikai intézkedések (szervezeti változtatások, ellátási irányelvek megalkotása, közzététele) ellenére semmilyen érdemi javulás nem állt be az ellátásban. A vizsgált hét év során elemzett több mint 7000, műtéti beavatkozáson átesett koponyasérült korai halálozása meghaladja a 30%-t, fél éves halálozása az 50%-ot, azaz minden második, koponyasérülés miatt operált magyar beteg a műtét után fél évvel halott! Ez különösen azért szembeszökő, mert a vizsgálat magában foglalta a műtétre kerülő enyhe és középsúlyos eseteket is. 8
Az elemzés alapján a kimenetel egyértelműen összefüggést mutat az ellátott esetek számával, míg a korai valamint a késői lethalitás összevetése során észlelt, meredeken emelkedő halálozási érték (pl. a PTE KK esetében az első hét 16%-os mortalitása a hatodik hónap végére 42%) a szubakut- illetve a krónikus rehabilitáció hiányának szerepét veti fel. 1.2.1.3. Epilepszia Régóta ismert az un. vaszkuláris malformációk és az epilepszia asszociációja, különösen a cavernomáé, ill. utóbbi rezektív epilepsziasebészeti megoldással történő kezelése. (Siegel et al., 2000) A vaszkuláris malformációk epilepsziát okozó hatása multifaktoriális, fő tényezőjének a környezetükben lerakódó haemasiderint tekintik (megnövekedett szöveti vastartalommal és szabadgyök koncentrációval, neurotransmittereltéréssel, neuronalis sejtvesztéssel és gliosissal). (Kraemer et al., 1994). 1.2.1.4. Sclerosis multiplex Az elmúlt évtizedekben nagy előrelépést jelentett a parenteralis immunmoduláns kezelések bevezetése. Ezek a szerek mintegy 30%-al csökkentik a visszaesések (shubok, relapszusok) számát, és van közöttük olyan, ami bizonyítottan lassítja a neurológaiai kiesési tünetek akkumulációját (a tüneti progressziót) is. Első-vonalbeli szerként választhatók az interferon (INF) béta készítmények és az amnisavakból álló glatiramer acetat. A biotechnológiai fejlődésnek köszönhetően új kezelési stratégiák is napvilágot láttak. A humanizált monoklonális ellenanyagok előnye, hogy szelektívebben hatnak az autoimmun gyulladásra. A monoklonális ellenanyagok közül az alpha4beta1 integrin receptorhoz kötődő, T sejtek központi idegrendszeri belépését gátló natalizumab hatásfoka a shubráta csökkentés tekintetében > 60 %, ugyan akkor alkalmazása mellett a (20-30%-ban fatalis szövődményt jelentő) progresszív multifokális encephalopathia rizikója átlagosan, 1000 kezelést kapó egyénből egy betegre becsülhető. Per os készítményként törzskönyveztek egy fingolimod szfingozin-1-foszfát receptor (S1P) modulátort. További ígéretes per os immunmodulánsok a laquinimod és BG000012 (dimethylfumarat) - III. fázisú klinikai vizsgálataik folyamatban vannak relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben. 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása 1.2.2.1. Agyérkatasztrófák (Stroke) Tekintettel a stroke okozta magas halandóságra és a betegség okozta jelentős teherre, a stroke-megelőzés, az akut ellátás és a rehabilitáció az egészségpolitikai prioritások között kell(ene), hogy szerepeljen. A stroke epidemiológiai adatainak javulása az időben megkezdett, hatékony elsődleges prevenciótól várható. Világviszonylatban a teljes lakosság mintegy 10-20%-a hypertoniás, ez az arány a szélütött betegek esetében 38-88%, hazánkban eléri a 75%-ot. A hypertonia összefüggése a strokekal szorosabb, mint a szívinfarktus kialakulásával. Tizennégy nagy randomizált vizsgálat metaanalízise alapján megállapították, hogy a 9
vérnyomás diasztolés értékének 5 6 Hgmm-es mérséklésével a stroke relatív kockázata 42%-kal csökken. A systolés vérnyomás és a stroke között még szorosabb a kapcsolat: magasabb systolés vérnyomás még normális diastolés érték mellett is nagyobb stroke kockázattal jár. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy az össz. koleszterin szinttel ellentétben az LDL szint emelkedésével arányosan emelkedik a cerebrovasculáris betegségek incidenciája és a cerebrovasculáris halálozás. Ez az összefüggés támasztja alá a statinok stroke prevenciós jelentőségét. A diabetes mellitus is független stroke rizikófaktor, a diabeteseseknél nagyobb arányban fordul elő halálos kimenetelű stroke. A stroke kockázata a diabetes fennállásának tartamával nő. A javuló primer és szekinder perevenció, a betegek mintegy 10%-ban alkalmazható intravénás thrombolysis terápia ellenénre stroke után az első 30 napban a betegek mintegy 30%-a meghal, a túlélők több mint 50% rokkant marad. Ezek az adatok alátámasztják, hogy a stroke kezelésében az eddigieket kiegészítő új prevenciós, és terápiás megközelítésekre van szükség. Agyi vastoxicitásra vonatkozó vizsgálatainkkal ilyen (neuroprotektív) prevenciós és terápiás lehetőségek alapjait kívánjuk megteremteni. 1.2.2.2. Agysérülések A fenti pontokban gyakorlatilag kitértünk ezen alpont megválaszolására. A kedvezményezettek köre/haszon az alábbi módon realizálódik: 1., trauma-alprogram előny: A csendes járványként is aposztrofált koponyasérülések pathomechanizmusának pontosabb ismerete, az immunrendszer és az oxidatív folyamatok állapotát meghatározó központi idegrendszeri vasforgalom vizsgálatára alkalmas kísérleti modellek kidolgozása, valamint a vaslerakódást és következésképpen az oxido-reduktív folyamatokat befolyásoló kísérletes terápiás módszerek kidolgozása és tesztelése a kórkép klinikai kezelésében is áttörésre vezethet. A súlyos koponyasérültek ellátásában a sérülés súlyosságának és a potenciális kimenetel valamint a terápia hatékonyságának megítélésére alkalmas modell kidolgozása mellett a sérültek életkilátását és életminőségét befolyásolva jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket biztosíthat a program megvalósítása. A középsúlyos és enyhe koponyasérülteknél a jelenleg rendelkezésünkre klinikai vizsgálóeljárásoknál érzékenyebb, a minor károsodást és a következményes átmeneti idegrendszeri tüneteket előre jelezni képes diagnosztikai módszerek és esetleges klinikai gyakorlatban alkalmazható terápiás eljárások kidolgozása a sérültek nagy száma miatt szintén jelentős társadalmi és gazdasági előnnyel jár. 1.2.2.3. Epilepszia Vizsgálatunk fő célkitűzése az agy vas-anyagcseréjének, illetve ennek patológiás eltéréseinek vizsgálata antiepileptikum rezisztens, fokális 10
epilepsziás betegek esetében. A vizsgálat rezektív epilepszia sebészeti beavatkozáson átesett páciensek részletes pre-, és postoperatív klinikai adatainak valamint speciális feldolgozáson átesett hisztológiai eredményeinek összevetésén alapul. Vizsgálni kívánjuk nemcsak a vaszkularis malfomációkban, hanem más epileptogén léziókban (úgymint pl. hippocampalis sclerosisban, agyfejlődési zavarokban (kortikális diszpláziák), tumorokban) is a vastoxicitás szerepét (párhuzamokat illetve különbségeket keresve). 1.2.2.4. Sclerosis multiplex A Sclerosis multiplexben a kórlefolyás szerint alcsoportok különíthetők el. Az SM első szakaszára a betegek 60-85%-ában jellemző a hullámzás: rosszabbodások és javulások követik egymást. Az újabb és újabb rosszabbodások (klinikai epizódok, relapszusok, shubok) után általában már maradványtünetek keletkeznek. Ez a relapszusokkal és remissziókkal jellemezhető periódus néhány évtől akár 10-20 éven keresztül is tart. Kezelés nélkül a betegek kb. 40%-a 10 év után már másodlagos, krónikus progresszív stádiumba kerül, amikor a további kórlefolyás már shubok nélküli és a betegség a klinikai tünetek lassú fokozódásával súlyosbodik, melynek hátterében jelentős axonpusztulás áll. A betegek 10-15%-ában a betegség tünetei nem shubokkal, hanem kezdettől fogva alattomosan, egyenletesen, maradandóan súlyosbodnak, melyet primer, krónikus progresszív kórlefolyásként különítünk el. A progresszív-relapszáló forma (5-10%) szintén egyenletes rosszabbodással indul, de alkalmanként shubok is felismerhetők. A korábban említett, törzskönyvezett terápiák a primer- és szekunder progresszív formákban hatástalanok, tehát megközelítően a betegek fele számára nem tudunk hatékony terápiát felajánlani., mivel ezekben a fázisokban már nem az immun-mediált gyulladás, vagy aktuális oliogodendrocyta pusztulás, hanem degeneratív folyamok (elsősorban axonpusztulás, mitochondrium károsodás) dominál. Utóbbiak patomechanizmusa ismeretlen: ezekkel összefüggésben tervezzük a projekt keretében a az agyi vastoxicitás komplex szerepét vizsgálni, melynek jobb megértése újszerű neuroprotektív terápiákat alapozhat meg. 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér A tervezett kutatási és szervezeti fejlesztési program közvetlen szakmapolitikai és jogi hátterét az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről jelenti. A tervezett kutatások célja olyan diagnosztikai és terápiás eljárásokat létrehozni, melyek összhangban állnak a törvény szellemiségével és célkitűzéseivel, így társadalmi-népegészségügyi léptékben is hozzáadott értéket képviselnek. A törvény célja elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, mely cél elérése érdekében a tervezett kutatásokat az emberi egészség megőrzésének és helyre állításának szenteljük. 11
A törvény további célja hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, mely célkitűzés különösen fontos az agyér katasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által sújtott betegszegmens esetében, hiszen az érintett betegségekkel élők önálló életvitele sok esetben igen korlátozott. A szakmapolitika és jogi intézményrendszer hangsúlyt ad a szolgáltatási feltételrendszernek, melynek célja, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon. A tervezett kutatási és szervezeti innovációs program szakmapolitikai és jogi hátterét jelenti a 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról. Összhangban a törvény szellemiségével, célunk a kutatási eredményeket a társadalmi közjó és a nemzetgazdaság szolgálatába állítani. A kutatási program során kiemelt célunk a régióban tevékenykedő vállalkozásokkal a legszorosabb tudományos együttműködést megvalósítani annak érdekében, hogy az elért eredmények hasznosítása elősegítse a gazdasági fejlődést. A Pécsi Tudományegyetem a Dél-dunántúli régió legfontosabb tudástermelő intézménye, mely mind társadalmi, mind gazdasági értelemben elkötelezett a régió fejlődéséért. Ezért összhangban az innovációs törvény céljaival - kutatási programunk célja, hogy elősegítsük a vállalkozások technológiai innováción alapuló versenyképességének növekedését és a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek minél teljesebb körű hatékony kihasználását, ösztönözzük a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását, valamint előmozdítsuk a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését. 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz A projekt az Új Széchenyi Terv céljaihoz, kitörési pontjaihoz és prioritásaihoz teljességgel kapcsolódik. A diagnosztikai módszerek és klinikai terápiás eljárások létrehozását célzó kutatások, valamint az oktatási és szervezeti innovációs célkitűzések közvetetten az ÚSZT Egészségipari Programjával, közvetlenül pedig a Tudomány-innováció Programmal kapcsolódnak. Az alábbi táblázat a jelen kutatási és szervezeti innovációs program kapcsolódási pontjait elemzi az ÚSZT prioritási és akciótervi célkitűzéseinek fényében. ÚSZT Tudomány-innováció Program prioritások és akciótervi célkitűzések A magasabb szellemi hozzáadott értéket képviselő munkahelyek létrehozása Illeszkedés a jelen projektjavaslattal A kutatási és szervezeti innovációs program során a magasabb szellemi hozzáadott értéket képviselő munkahelyek kapnak prioritást, 12
A lakosság életminőségének javítása Horizontális prioritás: emberi erőforrások fejlesztése K+F+I szempontjából kiemelt húzóágazatok: az egészségipar fejlesztése TÁMOP 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében mind a kutatói, mind a kutatásmenedzseri státuszok vonatkozásában. Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex a lakosság széles rétegeinek életminőségét rontja, sok esetben lehetetlenné téve az önálló életvitel folytatását. Ebből adódóan a kutatások középpontjában álló diagnosztikai módszerek és klinikai terápiás eljárások közvetlenül is hozzájárulnak a lakosság életminőségének javulásához A tervezett projekt az emberi erőforrások fejlesztéséhez a kutatási és az oktatási alprogramon keresztül járul hozzá. A kutatások közvetlenül is fejlesztik a kutatói kompetenciát, valamint a szellemi tulajdon menedzsment ismeretek oktatása révén a tudománymenedzserek igen versenyképes ismerethez jutnak. A kutatási és innovációs program közvetlen hatásterülete az egészségipar, hiszen a létrehozott diagnosztikai módszerek és klinikai terápiás eljárások kedvező hatásukat ezen szegmensben fejtik ki. A projekt szervezeti innovációs alprogramja révén a Pécsi Tudományegyetem kutatásmenedzselési gyakorlata megújul, emellett előtérbe helyeződik a létrehozott szellemi tulajdon hasznosítása. 1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához A projekt közvetlenül kapcsolódik a Semmelweis Tervhez, mint az egészségügy elsődleges fejlesztéspolitikai koncepciójához. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a jelen projekt és a Semmelweis Terv kapcsolódási pontjait. 13
Semmelweis Terv célok és prioritások Az egészség társadalmi értéke és viszonya más értékekhez Hatásosság, eredményesség Illeszkedés a jelen projektjavaslattal Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex felbecsülhetetlen társadalmi károkat okoz, így az említett betegségek kezelését célzó diagnosztikai és terápiás módszerek is fokozott társadalmi várakozásokkal állnak szemben. Célunk, hogy a létrehozott tudományos vívmányokat kézzel fogható társadalmi értékké alakítsuk. A jelen projekt keretében létrehozni szándékozott diagnosztikai és terápiás módszerekkel szemben mindenkori követelmény a hatásosság és az eredményesség, tekintettel arra, hogy ezek bármely hiányossága sok esetben visszafordíthatatlan következményekkel jár a betegek további életesélyeit illetőleg. Méltányosság, igazságosság Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakosság különösen kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen esetükben az önálló életvitel folytatása korlátozott. Ebből adódóan a méltányosság és igazságosság alapvető követelményével összhangban áll a kiszolgáltatott betegszegmens érdekeit szolgáló diagnosztikai és terápiás eljárások fejlesztése. Hatékonyság A diagnosztikai és terápiás eljárások fejlesztése során figyelembe vesszük a hatékonysági szempontokat, hiszen az emberi és anyagi erőforrásokat beosztó kezelési módok több beteg ellátását teszik lehetővé, mely által a méltányosság és igazságosság követelményéhez is hozzá járulnak. 14
2. A projekt céljai és tevékenységei 2.1. A projekt céljainak meghatározása A projekt során célunk közös molekuláris patomechanizmusok és biomarkerek azonosítása az akut és krónikus (degeneratív) agykárosodásokban különös tekintettel az idegrendszerben lerakódó szabad vas-toxicitásra, a kapcsolódó oxidatív stresszre, mitochondriális károsodásra, a microglia-macrophag reakciókra, az ősi immunrendszer aktiválódására, az agyi erek vasomotor működésére, valamint ezen folyamatok komplex összefüggéseire. Kutatásai módszereink magában foglalnak speciális MRI technikákat, mint például a patológiás vaslerakódás kimutatására alkalmas susceptibility weighted imaging (SWI), MR-spektroszkópia, fehérállományi léziók víz diffúziójának biexponentialis elemzése, diffúziós tenzor képalkotás, frakcionális anizotrópia érték mérése. Izotópos agyi vizsgálatok (SPECT/CT), Parkinson-kór, differenciál diagnosztikájában, stroke-ban, traumás agysérülések esetén. Szintén SPECT/CT alkalmazásával 67Ga-citrát-, 99mTc-antigranulocyta monoklonális antitest szcintigráfia krónikus gyulladásos folyamatok, 99mTc-nanocolloid szcintigráfia fagocitózis kimutatására ad iv vivo lehetőséget. A macrofág-microglia-ősi immunrendszer aktivitását jelző gyulladásos-markerek, hormonális-, oxidatív-, és nitrozatív stressz válasz (NOS, ROS, mitokondriális) összefüggések in vitro rendszerekben, állatmodellekben valamint vérből és liquorból történő vizsgálata, szintén a kutatási program része. Traumás agykárosodás, degeneratív demyelinisatio (SM), agyi erek vasreaktivitásának mérésére állatkísérletes modellekkel rendelkezünk. Vizsgáljuk a vas akkumuláció hátterében a vas háztartás szerepét (pl. a regulátor hepcidin génexpresszió mértékét és sejtélettani jelentőségét) agyi rezidens microglia sejtekben és az ősi immunitás vonatkozásában. Az állatkísérletes eredmények transzlációs kutatások alapját biztosítják melyek kivitelezéséhez a fentiek mellett human agymintákat használnánk (gyógyítási céllal eltávolított agytumor-sebészeti anyag, gyógyítási céllal eltávolított epilepsziás agyminták és néhány órás post mortem időn belül eltávolított agyminták) - ehhez szükséges etikai engedélyekkel rendelkezünk. Kutatásaink várható eredménye új biomarkerek azonosítása, melyek új típusú neuroprotektív terápiás megközelítések (gyógyszerfejlesztés) alapját adhatják, a neurodegeneratív betegségek szemléletének és patogenezisének új megközelítését nyújtják. A projekt átfogó célrendszerét az alábbi célhierarchia szemlélteti: Stratégiai célok Célhierarchia Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakossági szegmensek életminőségének javulása a létrehozott diagnosztikai és terápiás 15
Operatív célok módszerek révén. A Pécsi Tudományegyetem regionális gazdasági és társadalmi beágyazódásának elősegítése a kutatások kooperációs karakterén keresztül. A Pécsi Tudományegyetem nemzetközi tudományos potenciáljának emelése a tudományos partnerségen keresztül. A kutatói és szellemi tulajdon hasznosítási kompetencia fejlesztése szervezeti innovációs program megvalósítása révén. Tartós szakmai kohéziót felmutatni képes kutatócsoport létrehozása és fenntartása Szellemi tulajdon menedzsmentben és közösségi kutatási programok menedzsmentjében jártas kutatók számának növelése Fiatal kutatók és hallgatók bevonása Vállalati kutatási kooperációk számának növelése és a találmányhasznosítás vállalati oldalának megerősítése Nemzetközi kooperációra épülő kutatási projektek számának növelése A kutatásmenedzsment és szellemi tulajdon menedzsment szervezetimódszertani alapjainak megerősítése A hasznosítás és iparjogvédelem terén kellően előkészített találmányok számának növekedése A benyújtott szabadalmi igények számának növekedése A tudástranszfer szolgáltatások módszertani alapjainak megerősítése 16
2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete A projekt közvetlen célcsoportját alkotják az érintett betegséggel élők és hozzátartozóik. A közvetlen célcsoport életminőségét a projekt eredményei alapjaiban befolyásolhatják, hiszen a kutatások új, hatékony és biztonságos gyógyszerek és gyógyító eljárások létrehozásához járulhatnak hozzá. A projekt által érintett betegszegmens jellemzően alacsony jövedelmű, idegrendszeri betegsége miatt kiszolgáltatott (vagy akutan fellépő agykárosodása - pl. traumás agysérülés, stroke) kiszolgáltatottá váló társadalmi csoport, így a projekt eredményei a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését is célozza. A célcsoport elérése beutalási, betegkövetési rendszereinken belül biztosított. A projekt további közvetlen célcsoportját alkotják a kutatásba kapcsolódó hazai és külföldi orvos kutatók, mely célcsoportban kiemelt figyelmet fordítunk a fiatal kutatók bevonására. A programba való bekapcsolódás révén a kutatók a további kutatási lehetőségekhez, nélkülözhetetlen ismeretekhez jutnak, bővítik tudományos-szakmai kapcsolatukat, mindeközben a legfontosabb nemzetgazdasági érdekhez, az egészség megőrzéséhez-helyreállításához járulnak hozzá. A projekt közvetett célcsoportját alkotják azon intézmények és vállalkozások, melyek a kutatási eredmények betegekhez való eljutását engedélyezéssel, gyártással, forgalmazással és társadalmi tudatformálással segítik. A közvetett célcsoporton belül ki kell emelni az egészségügyi hatósági szereplőket, gyógyszergyárakat és forgalmazókat, a szakmai szervezeteket és a betegek ellátását segítő intézményeket. A projekt által érintett betegek, betegségek nyilvántartása jogszabály által előírt nyilvántartási rendszerben történik, melynek adatai naprakésznek tekinthetők. A célcsoport szükségletei egészségmegőrzés és helyreállítás a projekt központi elemét képezi, valamint a projekt tervezése nem nélkülözhette a célcsoport bevonását, hiszen a projekt eredményei közvetlen módon érintik a célcsoport életminőségét, egészségügyi állapotát. Célcsoport és érintettek köre Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakosság Betegképviseleti szervek Hazai és nemzetközi kutatói közösség A célcsoport mérete A célcsoport nagy és egyre növekvő méretű, amely a kutatásokkal érintett betegségek fokozott súlyára hívja fel a figyelmet A célcsoport kis méretű, azonban fontossága fokozott Közepes méretű A hatásterület jellege A hatásterület kezdetben hazai, azonban a kutatási eredmények nemzetközi hasznosítása a hatásterületet európai léptékűvé emeli Hazai hatásterület Nemzetközi hatásterület 17
Fiatal kutatók, hallgatók Hazai és nemzetközi vállalkozási szféra Technológia-transzfer szervezetek Ágazati szervek Érdekképviseleti szakpolitikai szervezetek Nyilvánosság biztosításának szereplői döntéshozó és Közepes méretű Kis méretű, jelentősége a szellemi tulajdon hasznosításában azonban óriási Kis méretű Kis méretű, azonban az egészségügyi ellátást alapjaiban meghatározó célcsoport Kis méretű Közepes méretű Nemzetközi hatásterület Nemzetközi hatásterület, az európai együttműködői kör különösen fontos partnerséget képvisel Nemzetközi hatásterület, európai súlyponttal Hazai hatásterület Hazai hatásterület Nemzetközi hatásterület, melyben a hazai nyilvánossági aktivitások döntő súlyt képviselnek 2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása Az akut és krónikus neurológiai betegségek a leggyakoribb betegségcsoportok közé tartoznak; ezen belül az akut agykárosodások (sroke, trauma) jelentős mértékben felelősek a korai halálozásért, rokkantságért. Egyes betegségekben zajló neurodegeneratív folyamatok szintén korai rokkantságot okoznak (pl. sclerosis multiplex), és ide tartoznak az idősödő népességet érintő leggyakoribb betegségek (pl. vascularis dementia, Alzheimer kór, egyéb demenciák), Parkinson-kór, Parkinson-plusz szindrómák, epilepszia). Az utóbbi években számos elmélet próbálta univerzálisan megközelíteni e betegségek patomechanizmusát, és sugallta közös molekuláris folyamatok lehetőségét: a neuronális fehérjék konformáció változása és a következményes toxicitás a fehérjék lokalizációjától függően (pl. prion betegségek, Huntington kór, Parkinson kór, Alzheimer dementia, stb.), a mitochondriális mechanizmusok vizsgálata is e folyamatsorba illeszthető be. Az utóbbi években a vas toxicitásának szerepe ismételten felmerült, azonban kevéssé vizsgált. A vasháztartás összefüggése a szabadgyökképzéssel, mitochondriális dysfunkciókkal és az ősi illetve részben az adaptív immunitással, új megközelítését nyújthatja egy közös, az akut és krónikus degeneratív idegrendszeri folyamatokat egyaránt jellemző patogenezisnek. Jelen pályázat komplex megközelítéssel, in vitro és in vivo állatkísérletes, és humán in vitro, ex vivo és postmortem vizsgálati módszerekkel kívánja jellemezni három, egymással összefüggő, de ily 18
módon nem vizsgált terület lehetséges szerepét az említett idegrendszeri betegségekben: a vas toxicitást, a mitochondrialis patológiát és az ősi immunitást. Számos korábbi kísérletes és ex vivo adatunk utal arra, hogy e mechanizmusok alapvető szerepet játszanak e betegségek kialakulásában (stroke, trauma, Parkinson kór, epilepszia, sclerosis multiplex), és feltételezhetően összefüggenek. A kollaborációs partnerek együttműködése kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy e három terület eddig nem vizsgált komplexicitásának részleteit feltárjuk, a patogenezisben azonosított molekulák biomarker szerepét elemezzük neurológiai betegségekben, illetve a feltételezett biomarkerek patogenetikai szerepét modellezzük állatkísérletekben. 1. Feladatcsoport: Projekt előkészítés Részfeladat Részfeladat tevékenységei Határidő Ágazati statisztikák elemzése Előzetes igényfelmérés elkészítése Célcsoporti interjúk Előzetes igényfelmérés, lefolytatása és háttérelemzés, elemzése piackutatás Előzetes háttérelemzés elkészítése Célpiacok elemzése Előzetes piackutatás elkészítése Megvalósíthatósági Tanulmány és kutatási terv Intézményi együttműködések körében végzett szükségletfelmérések, helyzetfeltárások Környezeti hatásvizsgálat, egyéb szükséges háttértanulmányok 2012.06.30. 2012.07.31. 2012.06.30. 2012.07.31. 2012.06.30. 2012.07.31. A feladat elkészült 2012.03.30. Intézményi együttműködések elemzése Az elemzések nyomán szükségletfelmérések elkészítése Helyzetfeltárások készítése A projekt környezeti hatástényezőinek azonosítása Exetern adatok gyűjtése és elemzése Környezeti hatásvizsgálat elkészítése 2012.06.30. 2012.08.30. 2012.08.30. 2012.07.31. 2012.07.31. 2012.08.31. Közbeszerzési eljárás Ajánlati felhívás 2013.04.01. 19
előkészítése elkészítése; Műszaki specifikáció elkészítése; Szerződés tervezetek elkészítése. 2. Feladatcsoport: Szakmai tevékenységek 2.1. Részfeladat csoport: Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása Részfeladat Részfeladat Határidő tevékenységei Alapkutatási és célzott alapkutatási programelem megvalósítása Stroke alprogram Agysérülések alprogram Epilepszia alprogram Sclerosis multiplex alprogram 2014. 12.31. 2.2. Részfeladat csoport: Kutatás fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása Részfeladat Részfeladat tevékenységei Határidő Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása, illetve megbízása, vállalati szektor kutatóinak bevonása Olyan kutatók és tudománymenedzserek képzése, akik a hazai kutatócsoportok uniós K+F A kutató csoport megalakulása és kommunikáció kereteinek biztosítása Feladat-felelős-határiő háló elkészítése Szerződéses háttér kimunkálása Vállalkozási kapcsolódási pontok részfeladatainak elosztása és a kommunikáció rendjének kialakítása Oktatási anyagok elkészítése az Európai Uniós pályázati programok ismeretében, 2012.09.30. 2012.09.30. 2012.10.31. 2012.10.31. 2013.01.01. 20
pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását Kutatási asszisztencia fejlesztése Fiatal kutatók bevonása innovatív kutatói teamekbe Hallgatók bevonása innovatív kutatói teamekbe A létrejött eredmények hasznosításával kapcsolatos képzéseken való részvétel oktatásszervezés A pályázatok tartalmi ismereteinek elméleti és gyakorlati oktatása egy futó pályázati kiíráshoz tartozó pályázat kidolgozásán keresztül Kutatói kooperációs ismeretek átadása A kutatási asszisztencia megújítását megelőző igényfelmérés Az igények értékelése, az asszisztencia fehér foltjainak feltárása Az asszisztencia módszertanának kifejlesztése, bevezetés A munkaterv áttekintése és a fiatal kutatókhoz telepíthető részfeladatok meghatározása Feladat elosztó értekezlet tartása Feladat-felelős-határidő háló elkészítése A hallgatókhoz telepíthető részfeladatok meghatározása Hallgatók körében a program népszerűsítése Hallgatók bevonása Előzetes igényfelmérés, oktatásszervezés Szellemi tulajdon menedzsment oktatási moduljainak kidolgozása, az oktatás megtartása Projektmenedzsment oktatási moduljainak kidolgozása, az oktatás megtartása 2013.03.01. 2013.04.01. 2013.03.01. 2013.05.01. 2013.09.01. 2012.09.30. 2012.09.30. 2012.09.30. 2012.09.30. 2012.09.30. 2012.09.30. 2013.01.01. 2013.03.01. 2013.04.01. 21
2.3. Részfeladat csoport: Kutatás fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása Részfeladat Részfeladat tevékenységei Határidő Nemzetközi K+F és innovációs együttműködés, tapasztalatcsere, nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítés FP7-es és Horizon2020-as potenciális pályázó szervezetekkel, intézetekkel A felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások tudományos együttműködésének elősegítése Kutatók és közoktatásban, felnőttképzésben, szakképzésben dolgozó pedagógusok együttműködésének megteremtése és támogatása Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés Partnerkapcsolati programmal szembeni igény rögzítése Meglévő kutatási kapcsolatok áttekintése Partnerkeresési program tervezése és kivitelezése Közös kutatási projektek megalapozása A potenciális együttműködő vállalkozások körének rögzítése A szakterületi kooperáció feltételeinek kialakítása Kutatási tervek egyeztetése Közös kutatáshasznosítási programok megalapozása Előzetes igényfelmérés a közoktatásban, felnőttképzésben, szakképzésben dolgozó pedagógus érintettekkel Kapcsolódási pontok felvázolása Az együttműködés kereteinek rögzítése Kooperációs program megvalósítása Kutatásmenedzsment igényfelmérés Szolgáltatással le nem fedett igények feltárása Módszertani fejlesztés végrehajtása 2013.01.01. 2013.02.01. 2014.01.01. 2014.05.01. 2013.01.01. 2013.03.01. 2013.05.01. 2014.01.01. 2013.04.01. 2013.04.01. 2013.05.01. 2014.10.01. 2013.02.01. 2013.06.01. 2013.12.01. 22
Tudástranszferszolgáltatások fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata A fejlesztés hatásainak értékelése Tudástranszfer igényfelmérés Szolgáltatással le nem fedett igények feltárása Módszertani fejlesztés végrehajtása A fejlesztés hatásainak értékelése Iparjogvédelmi kutatás az eredmények szabadalmazási lehetőségeinek feltárására Szabadalmi értékelés A tudományos eredmények hasznosíthatósági elemzése 2013.12.01. 2013.02.01. 2013.05.01. 2014.01.01. 2014.01.01. 2014.05.01. 2014.07.01. 2014.09.01. 2.4. Részfeladat csoport: A kutatás fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása Részfeladat Részfeladat Határidő Kutatás fejlesztési célokat szolgáló tudományos eszközök és berendezések beszerzése tevékenységei Beszerzendő eszközök specifikálása Közbeszerzési eljárás lefolytatása után az eszközök és berendezések beszerzése 2014.06.01. 2014.07.31. 3. Feladatcsoport: Egyéb tevékenységek Részfeladat Részfeladat tevékenységei Határidő Projektmenedzsment A projektmenedzsment formális felállítása, szervezeti keretek kidolgozása szakmai és pénzügyi eljárásrend kidolgozása Kommunikációs és beszámolási keretek kidolgozása 2012.10.01. 2012.10.01. 2012.10.01. 23
Tájékoztatás, nyilvánosság Könyvvizsgálat Horizontális elvek és vállalások megvalósulását támogató tevékenységek Fenntarthatóság Elszámolási keretek kidolgozása Folyamatos projektmenedzsment biztosítása Internetes honlap készítése, vagy a meglévő honlapon a projekthez kapcsolódó tájékoztató létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése A projekt helyszínén B típusú projekt tábla elkészítése és elhelyezése Fotódokumentáció elkészítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A projekt helyszínén D típusú tábla elkészítése és elhelyezése Könyvvizsgálói megbízás adása Könyvvizsgálattal való kommunikációs és dokumentumrend kidolgozása Könyvvizsgálat lefolytattatása Környezettudatos menedzsment és tervezés körében a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók arányát növeljük, a fenntartási időszak végére 200 főre Az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél környezeti szempontokat alkalmazunk 2012.10.01. 2014.12.30. 2012.08.31. 2012.09.15. 2012.10.01. 2013.07.31. 2014.12.15. 2012.12.31. 2013.05.31. 2012.09.01. 2012.09.01. 2014.12.31. 2014.12.31. 24