HR HÍRLEVÉL 2010. November
MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY-SZÁMVITEL CAFETERIA SZOLGÁLTATÁSOK EXPAT SZOLGÁLTATÁSOK Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenőrzésre felkészítő oktatások Szakemberek kiválasztása speciális szakmai teszteléssel Egyedi szakmai, pszichológiai tesztelés Munkaerő-közvetítés Munkaerő-kölcsönzés Cafeteria tanácsadás Cafeteria bevezetés Cafeteria adminisztráció Hivatalos dokumentumok intézése Otthon keresés Költöztetés Segítség a hétköznapokban 1 Novemberi köszöntő Közeledve az év végéhez körvonalazódni látszik a jövő évi munkaszüneti napok körüli munkarend. Munkaügyi cikkünkben az áthelyezett munkanapokat, pihenőnapokat mutatjuk be, érintve az ezeken a napokon történő foglalkoztatás eseteit. Novemberi számunkban bemutatjuk az Európai Gazdasági Térség (EGT) kialakulását és az EGT állampolgárok magyarországi tartózkodására és munkavállalására vonatkozó törvényeket és adminisztrációs teendőket. Hírlevelünk cafeteriával kapcsolatos részénél felhívjuk a figyelmet a 2010. augusztus 10-én kihirdetett LXXXIII. számú törvény módosításai alapján adómentesen adható sporteseményre szóló belépőjegy lehetőségére. MUNKAÜGY Jamniczky Andrea HR igazgató, partner 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről A munkaszüneti napok körüli munkarendről az Mt.125. (5) bekezdése alapján - minden évben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter dönt. Bár a 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről a felelős miniszter még nem adott ki rendeletet, azonban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) döntése alapján 2011-ben március 14-e hétfő áthelyezett pihenőnap lesz, melyet március 19-én szombaton kell ledolgozni, továbbá október 31-e hétfő áthelyezett pihenőnap lesz, melyet november 5- én szombaton kell ledolgozni. Mely napok számítanak munkaszüneti napnak a hatályos munkajogi szabályok szerint? A munkavállalónak főszabály szerint nem kell munkát végeznie munkaszüneti napon. A Munka Törvénykönyve összesen tíz napot sorol fel, melyek a magyar történelem, az egyházi hitélet legfontosabb dátumaihoz, továbbá az egyetemes kultúrában ünnepnapként számon tartott eseményekhez kötődnek: ezek január 1., március 15., húsvéthétfő., május 1., pünkösdhétfő., augusztus 20., október 23., november 1., és december 25-26. Az áthelyezett pihenőnapok munkaszüneti napok is egyben? Az áthelyezett pihenőnapok nem minősülnek munkaszüneti napnak, vagyis az ezeken a napokon történő foglalkoztatás jogszerű lehet, ha a foglalkoztató az általánostól eltérő munkaidő beosztás alapján határozza meg a munkavállalók munkarendjét. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. November 2
Jogszerű az áthelyezett pihenőnapon történő foglalkoztatás, ha a foglalkoztató pl. munkaidőkeretet alkalmaz és a heti pihenőnapok kiadására összevontan kerül sor. Viszont fontos hangsúlyozni, hogy önmagában a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás nem teszi lehetővé a munkaszüneti napon történő foglalkoztatást is, hiszen ahhoz külön feltételeknek kell, hogy a foglalkoztató, vagy a betöltött munkakör, munkarend megfeleljen. Ki foglalkoztatható munkaszüneti napon? Munkaszüneti napon a munkavállaló csak megszakítás nélküli munkarendben, vagy rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben volt foglalkoztatható. Azonban a 2009. január 1-től megváltozott munkajogi szabályok értelmében munkaszüneti napra munkavégzés rendelhető el az információtechnológiai és informatikai eszközzel külföldre történő szolgáltatásnyújtás kapcsán, illetve külföldi kiküldetés esetén, ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog ezt nem tiltja. Nincs törvényes akadálya a munkaszüneti napon történő foglalkoztatásnak, ha a munkavégzés baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges.. Máriás Attila BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. November 3
2EXPAT Külföldi munkaerő, de hogyan? EGT állampolgár magyarországi tartózkodása és munkavállalása Jelen cikkünkben az EGT állampolgár meghatározást szeretnénk bemutatni, ismertetve a hatályos törvényeket és a tagországok bővülésének alakulását. Amikor külföldi munkavállalónk hivatalos adminisztrációjának bonyolult folyamatát megkezdjük, azt tapasztaljuk, hogy minden rendelet, irányelv és törvény két nagyobb csoportra bontja a külföldi állampolgárok magyarországi tartózkodásának, illetve munkavállalásának feltételeit. Ez a két csoport az EGT állampolgár és a harmadik országbeli állampolgár. De mi is az az EGT és hogyan jött létre? Az Európai Gazdasági Térség két integrációs szervezet, az Európai Unió és az EFTA szoros kapcsolataként 1994-ben jött létre. 1. Az Európai Unió egy gazdasági, illetve politikai unió, mely a Maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség alapján 1993-ban hozták létre a tagországok. Jelenleg 27 tagállamból áll. Az EU egységes jogrendszer és piac létrehozásával biztosítja a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. 2. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (angolul: EFTA) 1960-ban a stockholmi egyezmény alapján jött létre, amely ipari termékek szabad forgalmát hivatott biztosítani azon tagok számára is, akik az Európai Gazdasági Közösséghez nem csatlakoztak. Az évek folyamán egyes országok csatlakoztak ehhez a szervezethez, más országok pedig kiválva átléptek az EGK kötelékeibe. Az Európai Gazdasági Térséget (EGT) az a Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai hozták létre, hogy az egységes közös piacot kiterjesszék. Jelenleg az alábbi országok tagjai az EGT-nek: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, (Magyarország), Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Hogyan tartózkodhatnak, illetve vállalhatnak munkát EGT állampolgárok Magyarországon? A 2007. évi I. törvény 1. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint: A Magyar Köztársaság biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek. Ez azt jelenti, hogy az EGT állampolgárok három hónapot meg nem haladó ideig úti okmány vagy személyazonosító igazolvány birtokában külön engedély nélkül tartózkodhatnak a Magyar Köztársaság területén. Három hónapon túli, például keresőtevékenység céljából való tartózkodást legkésőbb a beutazástól számított 93. napon az illetékes hivatal felé jelezni kell. Ehhez természetesen több hivatalos dokumentum szükséges, például érvényes munkaszerződés, egészségbiztosítás és igazolás a szállásról. 2009. január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazottja, valamint az EGT állampolgárés/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. November 4
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek engedélymentes foglalkoztatásáról a foglalkoztató köteles az illetékes hivatalnál bejelentést tenni. Ezen felül a külföldi munkavállaló magyarországi foglalkoztatásához a regisztráción kívül természetesen elengedhetetlen adókártya és TAJ kártya is. A külföldi munkavállalóra vonatkozó fent említett hivatalos adminisztráció intézése elkerülhetetlen. Hiszen amennyiben nincsenek meg ezek a dokumentumok, és az ezzel járó munkáltatói bejelentési kötelezettségnek a foglalkoztató nem tesz eleget, úgy egy munkaügyi vagy APEH ellenőrzés során büntetésre is sor kerülhet. Következő számunkban a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodásáról és munkavállalásáról írunk, amely az EGT állampolgárokra vonatkozó adminisztrációnál jóval összetettebb és bonyolultabb. Zórándy Nóra BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. November 5
3CAFETERIA Sportesemény látogatása adómentesen A 2010. augusztus 10-én a Magyar Közlöny 129. számában kihirdetett 2010. évi LXXXIII. számú, a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény alapján az év hátralévő részében mindenképpen - és várhatóan a jövő évben is - lehetőségünk nyílik cafeteria rendszerünk egy új adómentes elemmel történő bővítésére. Mivel a törvénymódosítás viszonylag új keletű, számíthatunk rá, hogy a 2011-es tervezett személyi jövedelemadó változások nem érintik majd, így talán kalkulálhatunk vele 2011-es cafeteria rendszerünk esetén is. A törvény visszaállította a kis értékű kupák, érmek közelmúltban megszüntetett adómentességét, és a természetbeni juttatások közül összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érmeket, trófeákat ugyancsak az adómentes juttatások körébe sorolta. A módosítások ismét adómentessé tették az olimpiai járadékot is. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása A kihirdetett törvény módosította az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény egyes pontjait is, egészen pontosan annak 1. számú mellékletét, amely a következő pontokkal egészült ki: A természetbeni juttatások közül adómentes: 8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen a) a sportesemény-szervezõ tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti), b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet; Felhasználhatóság Az új adómentes juttatás lehetőségével természetesen az utalványszolgáltató cégek is élni kívántak, így azt új termékként felvették utalványaik listájára ( Hajrá utalvány, Sport utalvány, stb.) néven. Az utalvány az annak elfogadására szerződött jegyirodáknál, sportkluboknál használható fel sporteseményre szóló belépőjegy vagy bérlet vásárlására. Külön pozitívuma, hogy regionális és országos sportesemények mellett akár nemzetközi szintű sportesemények látogatására is felhasználható. Év végi jutalom adómentesen Ez az adómentes juttatás akár év végi jutalomként is adható, hiszen a most megrendelt utalványok már 2011. év végi érvényességi idővel rendelkeznek. Így tehát az idei elszámolható, 2010- es cafeteria keret terhére adott juttatás 2011-ben is felhasználható. Becsüljük meg! A 2011. évi várható adó- és járuléktörvény változások újfent átformálják a cafeteria rendszerekbe beépített juttatási elemek adózását. Bár a juttatási elemek adóvonzata csökkenhet, a béren kívüli juttatási rendszerek alapelemeit továbbra is egy kedvezményes adóteherrel rendelkező juttatási kör alkotja. A sporteseményhez kapcsolódó utalvány, mint adómentes béren kívüli elem azonban költséghatékony megoldási forma lehet a jövőben. Nemes János A módosítás lehetővé teszi, hogy egy viszonylag magasabb értékű ráadásul a cafeteria juttatások megadóztatásának tendenciájától eltérően adómentes juttatást építhessünk be cafeteria rendszerünkbe, így szélesítve a választási lehetőségek palettáját. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás HR Hírlevél 2010. November 6
Összeállításunk figyelemfelhívó jellegű és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat! Kiadásért és szerkesztésért felel: Jamniczky Andrea HR igazgató, partner ISSN 2061-5964 BDO Magyarország Tanácsadó Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 10. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: office@bdo.hu www.bdo.hu www.munkaugyiblog.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelősséget vállalni. Személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül irodánkat. Jamniczky Andrea HR igazgató, partner andrea.jamniczky@bdo.hu Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó attila.marias@bdo.hu Nemes János HR menedzser, cafeteria tanácsadó janos.nemes@bdo.hu Zórándy Nóra recruitment tanácsadó nora.zorandy@bdo.hu