HÍRLEVÉL A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben 2014/1 Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15-én lép hatályba, amely eltérően a jelenleg hatályos Ptk.-tól tartalmazza a társasági jogot is. Az új Ptk. hatályba lépésekor már bejegyzett vagy akkor bejegyzés alatt álló társaságok a törvény hatályba lépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg, de a közkereseti és betéti társaságok legkésőbb 2015. március 15-ig, a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok és az egyesülések legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről dönteni és az ezzel kapcsolatos határozatot a cégbíróságnak benyújtani. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a gazdasági társaságokra vonatkozó új szabályokat. Az összeállítás nem teljes, csak első tájékoztatásul szolgál. Azokat a lényegesebb változásokat emeltük itt ki, amelyek ismerete, megítélésünk szerint, a vállalati vezetés számára különösen fontos lehet. A társasági jognak az új Ptk.-ba való beépítésének egyik következménye az, hogy megszűnik a gazdasági társaságok külön törvényben történő szabályozása. A társasági jogra vonatkozó részt az új Ptk. Harmadik Könyve tartalmazza.
1. A jogi személyekre, illetve a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok 1.1. Igen fontos új szabály a társasági jog diszpozitivitásának, azaz annak általánosságban való kimondása, hogy a jogi személy (így a társaságok) alapításáról és szervezetének, működési szabályainak megállapításáról, egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk szabályozásáról a felek a létesítő okiratban szabadon rendelkezhetnek, ennek során az új Ptk.-ban meghatározott szabályoktól eltérhetnek. Ez jelentős változás az eddigi szabályokhoz képest, mivel a gazdasági társaságokra vonatkozó jelenleg hatályos törvény (Gt.) rendelkezései alapvetően kogensek, azaz kötelező előírásokat tartalmaznak. Várhatóan problémát fog jelenteni a jövőben, hogy az új Ptk. nem határozza meg pontosan, hogy melyek azok a szabályok, amelyektől mégsem lehet eltérni. A diszpozitivitás alóli kivételek, leszámítva azt az esetet, amikor a törvénytől való eltérés tilalmát a törvény maga mondja ki, csak általánosságban vannak megfogalmazva: nem lehet eltérni az új Ptk.-ban foglaltaktól, ha az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesítését akadályozza. 1.2. Lényeges különbség a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat több lépcsőre szétosztva találjuk meg a törvényben. Az új Ptk. Harmadik Könyve a jogi személyről szól. A jogi személyek körébe a társaságokon kívül más szervezetek (pld. az egyesületek, szövetkezetek, egyesülések, alapítványok) is beletartoznak. A gazdasági társaságokról a Harmadik Könyv harmadik része rendelkezik, ezen belül található egy meglehetősen részletes általános rész, amely valamennyi gazdasági társaságra vonatkozik, következésképpen az egyes
társaságokról szóló fejezetek csak azokat a szabályokat tartalmazzák, amelyek nem kerültek be a jogi személyekről és a gazdasági társaságokról szóló általános szabályok közé. Az adott gazdasági társaságra alkalmazandó előírások megismeréséhez tehát figyelembe kell venni a jogi személyekre, valamint a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezéseket, továbbá az adott társaságra vonatkozó speciális szabályokat. 1.3 Az új Ptk. eltér a korábbi szabályoktól abban, hogy a jogi személy jogerős bejegyzését követően nem lehet hivatkozni a létesítő okirat érténytelenségére a nyilvántartásból való törlés érdekében. A jogi személy döntéshozatala szabálykörében valamennyi jogi személy típusra irányadó általános megfogalmazású rendelkezés szól a közvetlen és közvetett (küldöttgyűlés) módon történő joggyakorlásról, valamint az ülés tartása nélküli döntéshozatalról. Az új Ptk. nevesíti végül azokat az eseteket, amikor a jogi személy tagja, alapítója valamely ügyben nem szavazhat, és ennek következtében a határozatképesség számolásakor figyelmen kívül kell hagyni. 1.4 Megszűnt a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kategóriája, azaz a közkereseti társaság, és a betéti társaság is jogi személyiséget kapott. Az alapítással kapcsolatban az új Ptk. nem tartotta fenn a Gt.-nek azt a korábbi szabályát, miszerint az előtársaság hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Nem szabályozza az új Ptk. az előtársasági jelleg feltüntetésének módját sem. 1.5 Az új Ptk. kimondja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem lehet gazdasági társaság tagja az, aki eltiltás hatálya alatt áll.
1.6 Fontos új szabály, hogy az új Ptk. a postai tértivevényes küldemény esetén is megdönthető vélelmet tartalmaz a belföldi címzetthez való megérkezés időpontja tekintetében. Emellett a jognyilatkozatok megtételének módjaként az új Ptk. az írásbeliséget általános szabályként rögzíti. A társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg elektronikus hírszerző eszközök útján, ha ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi és meghatározza annak feltételeit és módját. 1.7 A Létesítő Okirat módosítása legalább 3/4-es szótöbbséggel lehetséges, ez közös szabály, valamennyi társasági formára vonatkozik. Ugyanakkor a törvény meghatározza azokat az eseteket, ahol egyhangú határozatra van szükség (a módosítás egyes tagok jogait hátrányosan érintené, vagy helyzetét terhesebbé tenné). Az e kérdésben való szavazásnál azok a tagok is szavazhatnak, akik egyébként szavazati joggal nem rendelkeznek. 1.8 Az új Ptk. részvénytársaság esetén csak az Nyrt. részvényesének kizárását tiltja, szemben a mostani szabállyal, amely szerint kizárásra irányuló kereset részvényessel szemben egyáltalában nem indítható. 1.9 Szemben a jelenlegi szabályozással, a létesítő okiratban a társaság telephelyét és fióktelepét csak akkor kell feltüntetni, ha annak nyilvántartásba történő bejegyzését a társaság kéri. 1.10 Az új Ptk. új alapokra helyezi a vezető tisztségviselő felelősségét. A jelenlegi Gt. szerinti, lényegében a felróhatóságon alapuló felelősség helyett kimondja, hogy a vezető tisztségviselők a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. A szerződésszegésért való felelősséget az új Ptk. új, önálló kárfelelősségi intézményként vezeti be: a
szerződésszegés miatti kártérítési felelősség alól valaki csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A szerződésen kívül harmadik személynek okozott károk körében az új Ptk. teljesen új szabályként rögzíti a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősségét. (Ilyen szabály korábban nem volt.) Ennek keretében kimondja, hogy ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az új Ptk. magyarázata szerint (hvgorac 2013) mindkét felelősségtípus esetében a bírói gyakorlatnak kell kialakítania azokat az elveket, amelyek alapján a vezető tisztségviselő felelőssége megállapítható lesz, vagy mentesítésére kerül sor. 1.11 Szabályozza az új Ptk. a vezető tisztségviselői tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt. Ezt nem csak akkor lehet majd adni, ha azt a létesítő okirat lehetővé teszi. A felmentvény adása esetén a vezető tisztségviselő ellen csak akkor lehet fellépni kártérítési igénnyel, ha bizonyítható, hogy az alapul szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak. 1.12 A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők a kielégítetlen követeléseik erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. A felelősség feltétele, hogy a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után nem vette figyelembe a hitelezői érdekeket. Ez a rendelkezés végelszámolással
2014/1 történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 1.13 Ha a társaságnál nem kötelezően létrehozott vagy nem ügydöntő felügyelő bizottság működik, akkor annak lehet háromnál kevesebb tagja is. 1.14 A gazdasági társaság egyesüléssé és szövetkezetté is átalakulhat. Az egyes társasági formákra vonatkozó lényegesebb változások: 2. Közkereseti és betéti társaság: A közkereseti és a betéti társaságnál jogi szempontból a leglényegesebb változás, hogy a jövőben jogi személyiségű társaságok lesznek, de ez a gyakorlatban nem eredményez érdemi változást. 3. Korlátolt felelősségű társaság: 3.1 A Kft.-nél az eddigi 500 ezer Ft-ról 3 millió Ft-ra emelték a törzstőke minimális összegét. A már meglévő társaságok az új Ptk-t életbeléptető törvény alapján a törzstőkéjüket legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek megemelni vagy átalakulni. Az új Ptk. nem vette át a Gt.-ből azt a szabályt, miszerint a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulásuk legalább felét a társaság javára be kell fizetni. A társasági szerződés rendelkezhet úgy is, hogy egy évnél hosszabb határidőt állapít meg a be nem fizetett pénzbeli szolgáltatásra. Garanciális szabály, hogy a társaság nem fizethet osztalékot addig a tagoknak, amíg az elszámolt nyereség és a tagok által már teljesített pénzbeli hozzájárulás együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ugyancsak új garanciális szabály, hogy a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulások összegének erejéig a tagok kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. Telefon: +36 1 394 3121
3.2 Az új Ptk. nem részletezi, hogy mely szolgáltatások, ill. milyen feltételekkel minősülhetnek mellékszolgáltatásnak. Egyértelművé teszi a Ptk., hogy a tag az általa ebben a minőségben a társaság javára nyújtott szolgáltatásért akkor igényelhet ellenszolgáltatást, ha a társasági szerződés ezt számára lehetővé teszi. 2014/1 3.3 Az új Ptk. nem tartalmazza azt a korábbi szabályt, hogy taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Az új szabályok szerint a tagok legalább 3/4-es szótöbbséggel meghozott határozattal rendelkezhetnek a törzstőke felemeléséről. 3.4 A taggyűlés összehívása esetén a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között, ha a társasági szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a jelenlegi szabályozásnak megfelelően legalább 15 napnak kell eltelnie. Eltérő rendelkezés esetére azonban az új Ptk. kimondja, hogy 3 napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem lehet meghatározni. Határozatképtelenség miatt a megismételt taggyűlést az eredeti időpontot követő 3-15 nappal követő időpontra lehet összehívni. 3 napnál rövidebb összehívási határidő kikötése semmis. 3.5 Az új Ptk. nem írja elő az osztalékelőleg fizetésének feltételeként, hogy az csak akkor fizethető, amennyiben az erre vonatkozó rendelkezést a társasági szerződés tartalmazza. Nem írja elő azt sem, hogy a tagok a visszafizetés vállalására vonatkozó nyilatkozatot tegyenek, amennyiben utóbb kiderül, hogy az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. A visszafizetési kötelezettség a törvény rendelkezésein alapul. 4. Részvénytársaság: 4.1 A részvénytársaságok körében a legfontosabb újítások egyike
az, hogy a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódik a nyilvános részvénytársaság működési formája. Az új Ptk. alkalmazásában tőzsdének minősül a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkező olyan piac is, amelyek értékpapírokkal kereskednek. A szabály úgy szól, hogy az az Rt., amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő Rt.-nek minősül. Ebből viszont következik, hogy az alapítás csak zárt körben lehetséges, a nyilvános jegyzéssel történő alapítás nem lehetséges. 4.2 A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30 %-ánál. Az apportot a bejegyzéstől számított 3 éven belül kell szolgáltatni. 4.3 Az új Ptk. nem részletezi és nem konkretizálja azokat az eseteket, ahol a részvény tulajdonjoga nem átruházás jogcímén száll át. Kiemeli, hogy a tulajdonosváltozás igazgatóság általi átvezetése a forgatmányozási láncolat részét képezi. A saját részvényekkel kapcsolatban új szabályként kimondja az új Ptk., hogy amennyiben a jogsértéssel megszületett saját részvények mennyisége nem állapítható meg, akkor valamennyi saját részvényt be kell vonni. 4.4 Az új Ptk. kizárólag az Nyrt. esetében írja elő kógens, tehát kötelezően alkalmazandó szabályként a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog 10-szerese szerinti felső korlátot. 4.5 Az Rt. által megszerezhető saját részvények mennyisége 25%-ban korlátozott. 4.6 A részvénykönyvben nyilvántartandó adatok körében nem említi a törvény a részvényesi meghatalmazottat. Egyértelművé teszi, hogy a részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényes tulajdonjogát nem érinti.
4.7 Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelésével kapcsolatban a könyvvizsgálón kívül más személy igénybe vétele esetén az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel kell rendelkeznie. A részvényesek javára történő kifizetésekkel kapcsolatban az új Ptk. kimondja, hogy ilyen kifizetésre akkor sem kerülhet sor, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. 4.8 Az új Ptk. nem írja elő az osztalékelőleg fizetésének feltételeként, hogy az csak akkor fizethető, amennyiben az erre vonatkozó rendelkezést az alapszabály tartalmazza. Osztalékelőleg fizetéséről az új szabályok szerint a közgyűlés, vagy az alapszabály felhatalmazása esetén az igazgatóság dönthet. 4.9 Az új Ptk. nem írja elő a közgyűlés évente legalább egyszeri kötelező összehívását. A törvény által előírt döntéshozatali kötelezettségnek közgyűlés tartása nélküli határozathozatallal is eleget lehet tenni. 4.10 Ha az alapszabály lehetővé teszi, hogy a részvényesek személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybe vételével vegyenek részt a közgyűlésen, akkor a részvényesek szabadon döntenek a saját részvételük módjáról. Megjegyzés: A fentiek csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik a szakmai tanácsadást. Bár összeállításunk a lehető legnagyobb gondossággal készült, nem vállalhatunk felelősséget semmilyen hibáért, hiányos közlésért vagy véleményért.