TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06. 04.
Összegyűjtött szennyvizek tisztítási aránya Magyarországon (%) 2004. május 01. Nem, vagy csak mechanikailag tiszított szennyvizek; 32% Tisztíott szennyvizek; 68%
Települési szennyvizek gyűjtésének, elvezetésének és s tisztításának EU szabályozási si alapja 91/271/EGK Irányelv a települési szennyvizek kezeléséről - célja - hatálya: 2000 LE feletti települések - kötelező feladat - fogalmak definiálása - követelmények előírása (szennyezőanyag kibocsátás függvényében) 2000/60/EK Irányelv (VKI) - felszíni és felszín alatti vizek elszennyeződésének megelőzése, megszüntetése - jó állapot elérése (fizikai, kémiai, ökológiai/biológiai jó minőségi állapot)
Magyarországi gi települések lakosszám szerinti megoszlása sa (Bp. nélkül) l) 628 db 651 db 44 db 74 db 26 db 6 db 1025 db 687 db 500 leé alatt 500-1 000 1 000-2 000 2 000 10 000 10 000 15 000 15 000 50 000 50 000 150 000 150 000 leé felett
Kistelepülések sek jellemző problémái Hagyományos szennyvíztisztítás esetén magasak a fajlagos beruházási és üzemeltetési költségek. Korlátozottak a megvalósításra felhasználható pénzeszközök. Szakember- és tapasztalathiány a projektmenedzsment, pályázatírás, valamint a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés, karbantartás területén. Kistelepülések esetében is biztosítani kell a sok esetben szigorú szennyvíz-kibocsátási határértékeket, mivel az EU normák szerint meg kell őrizni, illetve javítani kell a kis vízfolyások vízminőségét is. A környezetvédelmi problémák megoldásában (és finanszírozásában) elsőbbséget élveznek a nagyobb környezeti terhelést okozó nagy és közepes települések. Ugyanakkor az esélyegyenlőség elve alapján a kistelepüléseken élők számára is biztosítani kell a komfortos lakáshoz jutást, a szennyvizek korszerű kezelésével és ártalommentes elhelyezésével (is). Elhelyező terület tulajdonjoga és művelési ága esetenként nem rendezett. Az üzemeltetési és fenntartási kapacitás/ képesség korlátozott. Olyan megoldásra van szükség, amely: kielégíti a környezetvédelmi követelményeket, költség-hatékony, illeszkedik a természetes környezetbe, tartósan fenntartható, stabil, megbízható üzemű.
Műszaki megoldási lehetőségek kistelepülések sek szennyvíztisztításáraztisztítására Szennyvíz Irányelv teljesítése: Települési Szennyvizek Ártalommentes Elhelyezése Nemzeti Program végrehajtására két Alprogram: 1. Települési Nemzeti Szennyvízelvezetési és- tisztítási Megvalósítási Program ( A program) 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program ( B program) 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
Műszaki megoldási lehetőségek kistelepülések sek szennyvíztisztításáraztisztítására Mesterséges szennyvíztisztítás környezetbarát alternatívái: 1. természetközeli szennyvíztisztítási módszerek közcsatornával ellátott területeken A programhoz tartozó 2. egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények nem csatornázott területeken B Pogramhoz tartozó ( A Programból kimaradt települések és A Program azon települései, ahol mesterséges szv.tisztítás nem gazdaságos v. nem indokolt környezetvédelmi szempontból) Közös jellemző Megkülönböztetés Végrehajtás: helyi önkormányzati feladat
Természetközeli zeli szennyvíztisztításztisztítás Definíció: természetközeli élettér, mesterséges talaj-víz-növény ökoszisztéma, fő szerep a természetben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatoké, szervesanyag lebontást mikroorganizmusok végzik külön oxigén bevitel nélkül, többnyire nincs szükség elektromos energia- és vegyszer felhasználásra, alacsony beruházási és üzemeltetési költségigény. Alkalmazás: - települési nyers szv. teljes biológiai tisztítása, - utótisztítása, - végleges elhelyezése.
Természetközeli zeli szennyvíztisztítás ztisztítás s előnyei Tájba illeszkedő, ökológiai szempontból is különösen hasznos megoldások, vizek helyben tartása, egyszerűek, kevés a gép-, energia- és személyzet igényük, működtetésükhöz nem szükséges magas szintű szaktudás (de a tervezéshez, engedélyezéshez igen!), Beruházási költségük alacsony (30-60 %-a a hagyományosnak), Fenntartási költségük alacsony (10-30 %-a a hagyományosnak), Minimális mennyiségű, további kezelést igénylő járulékos hulladék, pl. szennyvíziszap keletkezik.
Természetközeli zeli szennyvíztisztítás ztisztítás s hátrányai Viszonylag nagy a területigényük, érzékeny területeken, belvizes, és magas talajvízállású területeke. nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatóak és ez általában költségnövekedést eredményez, gazdaságos alkalmazásának mérethatára: a leginkább javasolható mérettartomány 100-300 LE. eltérő szakértelmet is igényel, a műszaki mellett természettudományosat, érzékenyek az időjárási viszonyok változásaira (téli üzem).
Természetközeli zeli szennyvíztisztítási ztisztítási si típusokt 1. Növényzet nélküli tavas rendszerek: a) Tórendszer levegőztetés nélkül, b) Tórendszer mesterséges levegőztetéssel. 2. Növényzetes tavas rendszerek (ún. épített wetland-ek) 3. Faültetvényes talajbiológiai tisztítás = Nyárfás szennyvízelhelyezés 4. Sorba kötött 2-3 féle természetes eljárás
1. Növényzet nélküli li tavas rendszerek vízben élő mikroszervezetek (gombák, baktériumok, algák) lebontó tevékenységének következtében fokozatosan végbemegy a szennyvíz szervesanyagainak lebontása, mineralizálása, stabilizálása. Alkalmazás: - kedvezően és gazdaságosan használhatók, ahol elegendő terület áll rendelkezésre és megfelelőek az éghajlati viszonyok is, - célszerű: telepre érkező vízmennyiség nagy mértékű ingadozása várható (pl. üdülőterületek). Legkedvezőbbek: a sorbakötött tavas rendszerek, amelyek általában 3 lépcsőből állnak: anaerob tó, fakultatív tó és utótisztító aerob tó.
Szennyvíztisztítóztisztító tó
2. Növényzetes tavas rendszerek (ún.( épített constructed wetland-ek): ek): Alkalmazási terület Fő jellemző: szigetelt rendszerek Típusai a növény élettere szerint csoportosíthatóak: -mocsári növényes, -lebegőhínáros, -hínáros. Mocsári növényes rendszerek a víz áramlási iránya szerint: -vízszintes áramlás, -függőleges áramlás, -mindkettő irányba történő áramlás. Mocsári növényes rendszerek a víztest elhelyezkedése szerint: -felszín feletti átfolyású, (SVF v. Free water surface system), -felszín alatti átfolyású, (FA-rendszer v. gyökérzónás ill. mezős). -a kettő kombinációja, átszivárgásos.
Épített wetland/mocsári növényes nyes rendszerek a víztest v elhelyezkedése szerint/ felszíni átfolyású rendszer
Épített wetland/mocsári növényes nyes rendszerek a víztest v elhelyezkedése szerint/ felszín n alatti átfolyású rendszer=gyökérmezős rmezős (gyökérzónás) rendszer Kialakítás: -földműves kialakítású medencék, szigetelés -töltetet -vízi-mocsári magasabbrendű növényfajok -fizikai folyamatok (ülepedés, szűrés, adszorpció, stb..) - kémiai folyamatok (abszorpció, kicsapódás, bomlás, stb.) illetve -biológiai-biokémiai folyamatok (növényi illetve bakteriális anyagcsere, enzimatikus reakciók Előnye: nincs szaghatás Hátránya: növényi tápanyag-eltávolítási hatékonysága alacsony Alkalmazási területei
Épített wetland: : Felszín n alatti átfolyású, gyökérmezős s rendszer
Épített wetland: : felszín n alatti átfolyású, gyökérmezős s rendszer
Épített wetland: : kombinált gyökérzónás szennyvíztisztítási ztisztítási si eljárások (multistage( rendszerek)
Hazai gyökérzónás s szennyvíztisztítóztisztító telepek és jellemzőik
Gyökérmezős wetland (Szügy)
3. Nyárfásszennyvíz rfásszennyv z elhelyező telep
Példa a faültetvényes rendszer elemeire előtiszítás faültetvényes tisztítás
Segédlet a korszerű egyedi szennyvízkezelési és a természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazásához, KvVM 2005. december Természetközeli szennyvíztisztítási eljárások Kézikönyv, KvVM 2006. Segédlet a szakszerű egyedi szennyvízkezelés és a természetközeli szennyvíztisztítás alaklmazásához, a műszaki-technológiai megoldások kialakításához, KvVM 2006. december
1. Természetközeli zeli szennyvíztisztítás ztisztítás s esetén betartandó általános jogszabályi és s kibocsátási si követelmények a) Felszíni vizek védelme 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (Hér.)1. számú melléklete (technológiai határértékek) I. rész B) (2) pont A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete (technológiai határértékek) I. rész C) pont vízminőség-védelmi kategóriáik meghatározása Határértékek megállapítása ( lehet területi, technológiai, egyedi)
1. Természetközeli zeli szennyvíztisztítás ztisztítás s esetén betartandó általános jogszabályi és s kibocsátási si követelmények b) Felszín alatti vizek és a talaj védelme 219/2004. (VII. 25.) Korm. rendelet 9.. és 10. 219/2004. (VII. 25.) Korm. rendelet szerinti tilalamak Időszakos vízfolyás külön szabályok területi kibocsátási határértékek a Hér. 2. sz. melléklete alapján Talajban történő szennyvízelhelyezés esetén biztosítani kell, hogy a megfigyelő/monitoring kutakban ellenőrzött tisztított szennyvíz minősége ne haladja meg a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet szerinti B szennyezettségi határértékeket (szulfát, foszfát, nitrát, ammónium, K2 veszélyességű anyagok).
2.. A szennyvizek és s szennyvíziszapok ziszapok nem mezőgazdasági gi területen történő elhelyezése Faültetvényes szennyvíztisztítás alkalmazása esetén -erdő- és mezőgazdasági művelésből történő kivonás -talajtani szakvélemény készítése Nem létesíthető faültetvényes, és egyéb nem szigetelt rendszerű természetes szennyvíztisztító telep a következő területeken: - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. -a és 2. számú melléklet 1. Fokozottan érzékeny terület kategória pontjai alapján -Egyéb jszb-ok szerint: -240/2000 (XII. 23.) Kormányrendeletben kijelölt érzékeny felszíni vizek 250 m-es parti sávjában; -28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete 2. Egyéb védett területek befogadói -ként megjelölt felszíni vizek 250 m-es parti sávjában.
3. A szennyvizek és s szennyvíziszapok ziszapok mezőgazdasági gi területen történő elhelyezés 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet, valamint 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet előírásai alapján kell eljárni, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (NTSZ) engedélye szerint.
4.Egyéb b irányelvek vízjogi engedély köteles tevékenység 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (tervdok. tartalma) Kvt., 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet: felügyelőségi döntéstől függően KHV köteles 219/2004. (VII. 25.) Korm. rendelet: a megfigyelő kutakban mérhető felszín alatti víz minőségi állapota a kezdeti, a szennyvíztisztítási megkezdése előtti 0 állapothoz képest ne romoljon, adatszolgáltatás 21/2002. (IV. 25.) KÖVIM rendelet: üzemeltető kötelezettségei 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés 56. (2): szennyvíziszap elhelyezéséről, vagy felhasználásáról is gondoskodni kell. 5.A talajterhelési díj vonatkozásai: 2003. évi LXXXIX. Tv.
Egyedi szennyvízkezelési zkezelési típusokt B Program, 174/2003. (X. 28.) Kormányrendelet 2. b) pont egyedi szennyvízkezelés def.: egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 LE megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Három fő megoldási lehetőség: egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények (a): oldómedence és kavics- vagy homokszűrő, tisztított szennyvizek maradék tápanyag tartalmának hasznosítása a növényzet és a talaj élővilága számára, energia bevitel nélkül, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések (b): előregyártott kisberendezések, a szennyezőanyagok lebontása energiabevitel segítségével történik, egyedi zárt szennyvíztárolók (c): zártan és vízzáróan kialakított medencék,a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék (TFH) időszakos tárolására.
Az egyedi szennyvíztisztítási rendszerek működése és fő jellemzői: Oldómedence: Feladata: előtisztítás - ülepítés és uszadék eltávolítás; - anaerob, oxigénmentes szervesanyag lebontás (hideg rothasztás, fűtés és keverés nélkül); Építése: - vízzáró módon helyben vagy előregyártva - vasbeton vagy műanyag anyagból Kialakítása: - egykamrás, elvezető szűrővel, vagy - kétkamrás, uszadékfogóval Utótisztító és elhelyező mező: - felszín alatti talajadszorbciós rendszer, amely általában szemcsés anyaggal (kaviccsal, durva homokkal) töltött sekély (0,6-1,5 m mélységű) árkok rendszere A tisztítás lényege: a szerves szervetlen szennyező anyagok lebontása - fizikai, kémiai és biológiai folyamatok révén - széndioxiddá, vízzé, nitrogén gázzá, stb. A töltet szerepe: - az árkok szerkezetének megtartása; - a szennyvíz részleges tisztítása; - a szennyívz elosztása a talajban; - a csúcslefolyások kiegyenlítése; A kiadagolás módja: - gravitációsan, felváltva; - adagoló szivattyúval, időszakosan; - adagoló szifonnal. 3,0-6,0 m 15,0-30,0 m 3,0-5,0 m 1,5-3,0 m
Az egyedi szennyvíz-elhelyezési elhelyezési kislétesítmények tmények jellemző technológiai kialakításai Egyszerű oldómedence és hagyományos dréncsövezett szikkasztó rendszer Egyszerű oldómedence és hagyományos dréncsövezett szikkasztó rendszer adagoló szivattyúval Bővített oldómedence és kis mélységű, homokkal töltött árkos szikkasztó rendszeradagoló szivattyúval
Az egyedi szennyvíz-elhelyezési elhelyezési kislétesítmények tmények jellemző technológiai kialakításai Bővített oldómedence váltakozó üzemű közbenső homokszűrővel és hagyományos dréncsövezett szikkasztó rendszer Bővített oldómedence váltakozó üzemű közbenső homokszűrővel és hagyományos dréncsövezett szikkasztó rendszer, adagoló szivattyú Bővítettoldómedence váltakozó üzemű közbenső homokszűrővel és kis mélységű szikkasztó árok, adagoló szivattyú Bővített oldómedence és hközbenső homokszűrő dombként kiemelkedő rendszer adagoló szivattyúval magas talajvíz estén
Az egyedi szennyvíztisztítási ztisztítási si technológia kiválasztának szempontjai Minden esetben figyelembe kell venni a helyi adottságokat, valamint a jogszabályi előírásokat és követelményeket. Helyszíni adottságok vizsgálata: előzetes helyszíni vizsgálat, részletes helyszíni vizsgálat (helyi talaj tulajdonságai, szivárogtatási kísérlet, hidrogeológiai jellemzők), a terület víz befogadó képességének becslése, az elvileg alkalmazható egyedi rendszerek kiválasztása, az elhelyező mező méretezési paramétereinek a megválasztása, a fajlagos hidraulikai terhelés meghatározása, változatonként, az elhelyező mező méretezése és előzetes helyszínrajzának elkészítése, változatonként, az egyes kiegészítő elemek (oldómedence, osztó- és szivattyúakna) méretezési paraméterének megválasztása, változatonként, a legmegfelelőbb változat kiválasztása.
A kiválasztás s során n mérlegelendő egyéb b főbb f szempontok: a szennyvíz mennyisége és összetétele, időbeli elosztása a tisztítás mértékének követelményei (a tisztított szennyvíz-elhelyezési lehetősége), a szennyvíziszap mennyisége és az iszap elhelyezésének lehetősége, a beruházási és üzemelési költségek, a telepítési viszonyok, környezeti adottságok (beépítettség, altalaj, talajvízállás, közművesítés).
Tájékoztató a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek részére a korszeri egyedi szennyvízkezelés alkalmazásának segédletéhez, KvVM 2005. december Útmutató a szakszerű szennyvízkezweléssel kapcsolatos jogszabályi előírások alkalmazáshoz, KvVM 2006. Egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények környezetvédelmi és műszaki irányelvek, KvVM 2006. Segédlet a szakszerű egyedi szennyvízkezelés és a természetközeli szennyvíztisztítás alaklmazásához, a műszaki-technológiai megoldások kialakításához, KvVM 2006. december
A szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés elhelyezés alkalmazására és s engedélyezésére vonatkozó fő jogszabályok Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet melléklete környezeti és gazdaságossági vizsgálatok szükségessége 1.2. Ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár azért, mert túlságosan költséges lenne, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelő rendszereket kell alkalmazni. vizsgálati módszertan a csatornázandó és a nem csatornázandó területek lehatárolásához. környezetvédelmi vizsgálatok elvégzéséhez 3.2 pont előírja a lehatárolásnál figyelembe veendő jogszabályokat 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet.
A szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezéselhelyezés alkalmazására vonatkozó egyéb b jogszabályok 1./ felszíni, fa víz földtani közeg (talaj) minőségi romlása ne, inkább javulása következzen be: 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet, 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, valamint 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet. 2./ 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. (1) b) és (6): jegyzői engedéllyel, helyi vízgazdálkodási hatósági hatáskörben v. vízjogi engedély 3./Tilalmak: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete a felszíni és a felszín alatti vízbázisok belső-, illetve külső védőövezeteiben. 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 2. számú melléklete alapján a Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken.
A szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezéselhelyezés alkalmazására vonatkozó egyéb b jogszabályok 4./ Külön vizsgálat (egyedi lokális érzékenységi vizsgálat) szükséges a 174/2003 (X. 28.) Kr. 3. (4)-a szerint, hogy kizárható legyen a felszín alatti vízbázis veszélyeztetése: 240/2000. (XII. 23.) kormányrendelet, 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete 2. pont, 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 7.. (5) pontja alapján átsorolás 5./ Vgtv. 6. (4) d) pontja értelmében az ingatlan határain belül lévő, és saját célt szolgáló víizilétesítményekaz ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak. 6./ A 174/2003. Korm. rendelet 4. -a alapján a központi támogatás megszerzéséhez Települési Szennyvízkezelési Programot (TSZP) kell benyújtani. Tartalmi követelmények meghatározása. 7./ Víz, zagy, iszap és építőanyag hulladékok elszállítása és kezelése: 2000. évi XLIII. törvény és 16/2002. (IV. 10) EüM rendelet előírásai alapján kell végezni. 8./ talajterhelési díj vonatkozásai: 2003. évi LXXXIX. Tv.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!