TÁJÉKOZTATÓ a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásról hátrányos helyzetű álláskereső, továbbá megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 16., a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 11., az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet szabályozza a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás nyújtásának feltételeit. Támogatás állapítható meg azon munkaadó részére, aki: vállalja hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt (foglalkoztatási kötelezettség), a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát a támogatás folyósításának időtartama alatt működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szünteti meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel sem szűnik meg, nyilatkozik, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 6. cikkének (1) bekezdés h), i) pontjaiban meghatározott, az adott pénzügyi évben hátrányos helyzetű személy elhelyezkedésére tekintettel munkabér és járulékai címen kapott összes állami támogatás támogatástartalma jelen támogatással együtt nem haladja meg az évi 5 millió, megváltozott munkaképességű személy esetén az évi 10 millió euró értéknek megfelelő összeget, nyilatkozik arról, hogy más állami támogatással vagy más közösségi finanszírozással ugyanazokra a költségekre (munkabér és járulékai) vonatkozóan kapott támogatás bruttó támogatási intenzitása jelen támogatással együtt nem haladja meg hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén a bérköltségek 50%-át, megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén a bérköltségek 75%-át. A fenti összeg kiszámításánál figyelembe kell venni a - Mt. 85/A. (1) bekezdése szerinti munkáltató esetében - a jogelőd munkáltató részére nyújtott támogatást is. vállalja, hogy a támogatással érintett személy felvétele az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését eredményezi az előző 12 hónap átlagához viszonyítva. A nettó létszámnövekedés kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a munkahely megüresedésére a munkaviszonynak a munkavállaló részéről történő megszüntetése, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás, illetőleg a munkáltató rendkívüli felmondása és nem létszámleépítés következtében került sor. a munkaerőigény benyújtására vonatkozó kötelezettségét (Flt. 8. (6) bekezdés b. pont) a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtását megelőző 6 hónapban teljesítette, és a munkaügyi központ által kiközvetített személy foglalkoztatását vállalja. Hátrányos helyzetű az a személy, aki álláskereső és 1. legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 2. a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 3. 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy 4. a nyilvántartásba vételt megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres az Flt. 58. (5) bekezdése e) pontjában meghatározott kereső tevékenységet, vagy a munkaügyi központ legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy 5. a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel vagy,
6. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesült, vagy 7. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte; A bértámogatás megállapítása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki a. rehabilitációs járadékban részesül, b. álláskereső, és aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2) Korm. rendelet 2. e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel 1. A támogatás mértéke, időtartama: A támogatási feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendő támogatás nyújtható a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatásához: a) Hátrányos helyzetű álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a támogatás a munkabér és járulékainak legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg, legfeljebb egy év időtartamra, legalább 24 hónapja nyilvántartott álláskereső esetén legfeljebb kétévi időtartamra. b) Megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai legfeljebb 60%-ának megfelelő összeg, legfeljebb egy év időtartamra, legalább 24 hónapja nyilvántartott álláskereső esetén legfeljebb kétévi időtartamra. A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás igénylése: A támogatás a foglalkoztatást megelőzően benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltségen lehet benyújtani. 1 A 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet értelmében: e) megváltozott munkaképességű, ha ea) a munkaképesség-csökkenés az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint 50 66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 40 49 százalékos mértékű, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint 67 100 százalékos mértékű, vagy ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint 50 79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. -a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy ef) az Ftv. 23. -a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint 50 79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ek) az ea) ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább. 2
A támogatás elbírálása, folyósítása: A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerződést köt. Nem nyújtható bértámogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szénipari ágazatban tevékenykedik, nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak 2 minősül, továbbá annak a munkaadónak, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 15. -ban meghatározott feltételeinek, annak a munkaadónak, aki nem minősül köztartozásmentes adózónak [R3 81. ] Köztartozásmentes adózó, akinek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása; nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása; nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett; adószámát nem függesztették fel; nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt; csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása; nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. annak a munkaadónak, aki a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti nyilatkozata alapján nem részesülhet támogatásban, annak a munkaadónak, akit a Knyt. megsértése miatt bármely szerv jogerősen kizárt és a kizárás tényét a honlapon közzétették, a kizárást megállapító jogerős döntéstől számított 2 évig, annak a munkaadónak, akivel szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, annak a munkaadónak, amely exporttal kapcsolatos tevékenységet folytat. Azaz nem nyújtható az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás. A támogatás kérelméhez csatolandó mellékletek: Munkaerőigény bejelentőlap, Gazdasági társaság vagy egyéni cég esetén - cégbíróság vagy közjegyző által kiadott 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy - Céginformációs Szolgálat által kiadott hiteles, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy - a hatályos cégkivonat, illetve társasági szerződés munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyező és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelően aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el. - igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról, Egyéb bírósági nyilvántartásban szereplő munkaadó esetében - az alapító okirat (alapszabály) másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyező és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelően aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, és - a munkaadó székhelye szerinti megyei bíróság által kiállított, 30 napnál nem régebbi a nyilvántartásba vételről szóló igazolás. 2 A nehéz helyzetben levő vállalkozás fogalmát lásd a csatolt tájékoztatásban. 3
- Költségvetési intézmény munkaadó esetében az alapító okirat másolata, amelyet a munkaadó az eredetivel mindenben megegyező és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelően aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el. A cégjegyzésre jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya vagy annak munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelő aláírással és annak léte esetén pecséttel ellátott másolata. Egyéni vállalkozás esetén a bemutatott vállalkozói igazolvány/a vállalkozói tevékenység megkezdéséről tett bejelentés alapján kiadott igazolás ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat. Mezőgazdasági őstermelő munkaadó esetén az őstermelői tevékenységet bizonyító, 15 napnál nem régebbi hivatalos igazolás, mezőgazdasági termelő esetén APEH bejelentkezés másolata, vagy a bemutatott őstermelői igazolvány ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat. Magánszemély munkaadó esetén a bemutatott személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, taj-kártya ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat. A 2007. CLXXXI. törvény alapján előírt Nyilatkozat, valamint érintettség fennállása esetén a Közzétételi kérelem. (letölthető a www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalról) Munkáltatói nyilatkozat rendezett munkaügyi kapcsolatokról. Hozzájáruló nyilatkozat köztartozás-mentesség vizsgálatához. Nyilatkozat az 1992. évi XXXVIII. Törvény 15/D. - ban meghatározott többségi befolyásról. A foglalkoztatni kívánt hátrányos helyzetű álláskereső nyilatkozatai. Jelen tájékoztató anyag és a kérelem nyomtatvány mellékleteivel együtt letölthető honlapunkról (www.ddrmk.hu) a Támogatások/Munkáltatók menüpontból illetve elektronikusan e-mail címére kérheti a munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaitól. Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaihoz! A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja kirendeltségeinek elérhetőségét megtalálja a www.ddrmk.hu Szervezetünk/Kirendeltségek menüpont alatt. Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 4
Tájékoztató a nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalmának meghatározásáról A 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. mellékletének 6. pontja szerint amennyiben a támogatási intézkedés a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, egy KKV-t csak akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Mindez azt jelenti, hogy a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások szempontjából abban a tekintetben, hogy mikor minősül egy vállalkozás nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, eltérő szabályok vonatkoznak a mikro, kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra), valamint a nagyvállalkozásokra. 1. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. -a szerint KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma tíz főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése (tőke vagy szavazati joga alapján) külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdése szerint a KKV-t nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak kell tekinteni, ha teljesíti a következő feltételeket: a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; b) olyan társaság esetén, ahol egyes tagok felelőssége a társaság tartozásáért legalább korlátlan, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy c) bármely vállalkozás, ha a nemzeti jog szerint megfelel a vállalkozásnak a valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás alá vonására vonatkozó kritériumoknak. Az a KKV, amely kevesebb, mint három éve működik bejegyzett vállalkozásként, e rendelet alkalmazásában ezen időszak tekintetében nem minősül nehéz helyzetben lévőnek, kivéve ha teljesíti az előző albekezdés c) pontjában rögzített feltételeket. 2. A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások alkalmazásában a nagyvállalkozásnak minősülnek mindazok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg a KKV-ra vonatkozó feltételeknek. Egy nagyvállalkozás a méretétől, illetve a körülményektől függetlenül, akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek (a 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet alapján), ha: a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén jegyzett tőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy
b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy c) az adott vállalkozás függetlenül a vállalkozási formától megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. Egy nagyvállalkozás az előző bekezdésben hivatkozott feltételek hiányában is nehéz helyzetben lévőnek tekinthető, amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy kollektív felszámolási eljárást indítottak ellene. Az utóbbi esetben ez az iránymutatás az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott valamennyi olyan támogatásra vonatkozik, amelynek eredményeként a vállalkozás folytatni tudja üzleti tevékenységét. Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2
TÁJÉKOZTATÓ a mikro-, kis- és középvállalkozások besorolásáról A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) alapján a Munkaerő-piaci Alap kezelőjének az előző év adatai alapján minden év június 30-ig adatot kell szolgáltatni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére az kkvknak nyújtott támogatásokról. Az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy közép-, kis-, vagy mikro vállalkozásnak minősül-e (ezt a munkaügyi szervezet nyilvántartja). Nyilatkozattételre az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a vízi közmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat kötelezett. Egyéni vállalkozás A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, b) a magán-állatorvosi tevékenységre, c) az ügyvédi tevékenységre, d) az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre, e) a közjegyzői tevékenységre, f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre. Egyéni cég Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes. Gazdasági társaság Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségű gazdasági társaság: a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság, valamint a közös vállalat. 2005. január 1-jétől egy vállalkozás az alábbi mutatók figyelembe vételével határozza meg a jellegét. A táblázatban foglaltak közül a megelőző évi beszámoló alapján a foglalkoztatotti létszámnak, valamint a pénzügyi határértékek (éves nettó árbevétel, mérleg főösszeg) közül valamelyiknek (egyiknek) kell eleget tenni.
Megnevezés Összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint (fő) Éves nettó árbevétel* legfeljebb (millió euró) Mérleg főösszeg* legfeljebb (millió euró) Középvállalkozás 250 50 vagy 43 Kisvállalkozás 50 10 vagy 10 Mikrovállalkozás 10 2 vagy 2 * Az euróban megadott összeg alatt az annak megfelelő forintösszeg értendő, amelyet a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (mérleg fordulónap) érvényes, újonnan alapított vállalkozás esetén a megelőző naptári év utolsó napján érvényes, az MNB által megállapított deviza középárfolyamon (www.mnb.hu) kell átszámítani. Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állami, illetve önkormányzati tulajdon közvetve vagy közvetlenül tőke vagy szavazati jog alapján, együttesen vagy külön meghaladja a 25 százalékot. A fenti mutatók túllépése, vagy az azokban fennálló csökkenés csak akkor eredményezi a vállalkozás jellegének megváltozását, ha a határértéket két, egymást követő beszámoló időszakban túllépi, vagy elmarad az érték a megjelölt határértéktől. A besorolás időpontjában a rendelkezésre álló két előző évi beszámoló az irányadó. A egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik; Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik (a kkv-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie); Amennyiben az egyéni, illetve társas vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni; Éves beszámolóval, egyszerűsített beszámolóval, a Szja tv-ben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni; Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2
ÚTMUTATÓ munkaadó részére a nettó létszámnövekedés megállapításához 1. Meg kell állapítani a munkáltató statisztikai állományi létszámát 3 a kérelem benyújtása napján. 2. Meg kell állapítani a munkáltató 12 havi átlagos statisztikai állományi létszámát a kérelem benyújtását megelőző 12 teljes lezárt naptári hónap alapulvételével. Amennyiben a munkaadó 12 hónapnál rövidebb ideje működik, akkor ezen időtartamra kell az átlagos statisztikai állományi létszámát meghatározni. 3. Meg kell vizsgálni, hogy a 12 havi átlagos statisztikai állományi létszám nagyobb-e, mint a kérelem benyújtásának időpontjában meglévő statisztikai állományi létszám. 4. Amennyiben igen, vagyis a kérelem benyújtásakor meglévő statisztikai állományi létszám kisebb, mint a megelőző 12 havi átlagos statisztikai állományi létszám, akkor meg kell határozni azon alkalmazottak havi átlagos statisztikai állományi létszámát a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan, akiknek a munkaviszonya jogszabályban meghatározott preferált módon szűnt meg. 5. A preferált módon megszűnt havi statisztikai állományi létszámokból szintén számolni kell 12 havi átlagos statisztikai állományi létszámot. 6. A tényleges 12 havi statisztikai állományi létszámból le kell vonni a preferált módon megszűnt jogviszonyokból számított átlagos statisztikai állományi létszámot. [A 2. pontban kiszámított létszámból le kell vonni az 5. pontban kiszámított létszámot.] Az így kapott létszámot meghaladó létszámfelvétel eredményez nettó létszámnövekedést. 7. Preferált megszűnési módok: munkavállaló részéről történő megszüntetés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, a munkáltató rendkívüli felmondása. (Mivel ezek a fogalmak nincsenek teljes mértékben összhangban a magyar munkajogi fogalmakkal, ezért nem preferált megszüntetési módnak kell tekinteni: - a felek közös megegyezését, illetve - a munkaviszonynak a határozott idő lejárta előtt a munkáltató által történő egyoldalú megszüntetését.) Mindazok a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszűnési, megszüntetési esetek, amelyek nem tartoznak a nem preferált megszüntetési esetek közé (pl.: a munkaviszony próbaidő alatti azonnali hatállyal történő megszüntetése, alkalmatlanság jogcímén közölt rendes felmondás) preferált megszűnési módnak tekinthető. Figyelem! A támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban munkavállaló munkaviszonyának működési körben felmerült okból rendes felmondással történő megszüntetése a támogathatóságot kizárja! Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 3 Statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámítására vonatkozó előírásai szerint számított létszám (vagyis minden részmunkaidős is 1 főnek számít). [KSH útmutató] 2