A JÁSZSZENTLÁSZLÓI TÁJ ÉS TÖRTÉNETE FODORNÉ KATÓ ESZTER okl. tájépítészmérnök 2019. IX. 6.
MI A TÁJ (A TÁJÉPÍTÉSZEK SZERINT)? A táj nem más, mint a természet és a társadalom kölcsönhatásainak ellentmondásos, ezért dialektikus egysége. A táj egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt magas rendű vizuális-esztétikai kvalitások hordozója. Ezért egyben az ember és természet kölcsönhatásainak tárgyiasult az ember alakította anyagi világban manifesztálódott története. A táj antroposzociocentrikus fogalom. A természet és társadalom olyan ellentétpár, mely kölcsönösen áthatja egymást, és megbonthatatlan egységet képez. Azaz a táj a társadalmi igényeknek megfelelően bioszférából nooszférává alakított, emberiesített természet, emberi környezet. Mőcsényi Mihály, 1968 2/41
TÁJI ADOTTSÁGOK I. Nem Jászság! Bács-Kiskun megye! HOMOKHÁTSÁG! Jászszentlászló 3/41
TÁJI ADOTTSÁGOK II. Természetes talajvízkészlet kizárólag csapadékból! Állóvizek: buckák közti mélyebb fekvésű területeken (eredetileg) időszakos, sekély szikes tavak (1951-2001: 230db >> 37db) Vízfolyások: természetes nincs! csatornák: 1970-es évek Folyamatos szárazodás! (1970 óta biztosan) pocsolyatérkép 4
TÁJÉKOZÓDÁS Lantos-tanya Csúri-tanya 5/34
TÁJTÖRTÉNET A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL 1526: település elpusztul 1540-: legelőbérlés 1745: Szentlászlópuszta megváltása négy jász település által (örök legelő céljára) 6
~1785 << I. katonai felmérés 1823 6 db ház, 59 lakos 1854 41 birtokos épületei időszakos tartózkodásra (szénakaszálás, aratás, gabonavetés, stb.)
~1860 << II. katonai felmérés lecsapolás kezdete!!! szőlőtelepítés első tanyák építőanyagok: vályog és darázskő 1874 község! Szentlászlópuszta >>Jászszentlászló
KŐBÁNYA AZ ALFÖLDÖN darázskő réti mészkő sárkő, gyepkő, mocsárkő, varangykő, cupák szikes tavak karbonátiszapjából valójában dolomit dolomitiszap először póruskitöltés: kalcitkristály lukacsos szerkezet felhasználás: Árpád-kor 1970-es évek lakó- és mellékép. alapozás felmenő falazat: csak vakolva (nem teljesen fagyálló) ásott kutak, sírhalom, stb. jó minőség Szentlászlón 9/41
~1860
~ 1 5 0 é v e s t a n y a h e l y! ~1860
1879 << kataszteri térkép (telekosztás+dűlőnevek)
1879 << kataszteri térkép (telekosztás+dűlőnevek) néhány tanya nem szerepel Lantos-tanya? Csúri-tanya
1881-83 << III. katonai felmérés 339 db épület (összesen) 190 db tanya fásítás! 14/41
1941 << IV. kat. felmérés
1941 80 évvel előtte << IV. kat. felmérés lecsapolás elkezdődött!!! 1874 község! Szentlászlópuszta >>Jászszentlászló 16
1941 IV. katonai felmérés >> városok lakossága nagyon megnő > kiáramlás > benépesül a táj mindenhol laknak harc a futóhomokkal: erdősávok, fasorok, bokorsávok (szél- és homokviharok) legelők >> szántó még több csatorna, > kevesebb vizenyős t. gyepek feltörése homokbuckák elhordása 17
18
1941 << IV. kat. felmérés 19/41
1941 << IV. kat. felmérés 20/41
1961 légifotó
1960 légifotó 22/41
1960 légifotó 23/41
1966 légifotó termálkút 24/41
1981 légifotó 25/41
2000 légifotó koratavasz, belvíz? 26/41
20?? ortofotó? 27/41
1960 légifotó 28/41
1960 légifotó Lantos-tanya Csúri-tanya 29/41
1960 légifotó 30/41
1981 légifotó 31/41
201? műholdkép Lantos-tanya Csúri-tanya 32/41
TALAJVÍZSZINT-CSÖKKENÉS Nem Jászság! HOMOKHÁTSÁG okok: klímaváltozás (éghajlati aszály) növekvő átlaghőm. kevesebb csapadék belvízrendezés (=lecsapolás) vízkitermelés (legális/illegális) túlzott vízfogyasztású tájhaszn. 1971-75 évi átlaghoz viszonyítva
TALAJVÍZSZINT-CSÖKKENÉS 34/41
TÁJSZERKEZET Mindent meghatározó tájolás: ÉNY-DK domborzat, vízhálózat, úthálózat, tanyasorok, fásítás, tanyák portái, tanyák épületei 35/41
36
37
TANYÁK TÉRSZERKEZETE I. udvar körüli beépítés ÉNy-DK irányú tájolás tanyaudvar: tanyai épületegyüttes hagyományos központja, szervező tere térbeli és funkcionális kp. belső utak innen külső utak ide térformálás: épített elemek + növényzet tanyagazdaság vs. üzemi épületek Ajánlás a településarculati kézikönyvből
TANYÁK TÉRSZERKEZETE II. igazi vagy öreg tanyák a homokbuckák peremén épület: magasabb térszínen porta: le a buckasor aljáig, az ideiglenesen vízjárta semlyékekig funkciók a domborzathoz igazodva: magaslaton az épületek magasabb térszín: szőlő, gyümölcsös, zöldséges homok megkötésére: három-szintű termelés: alul a zöldség, burgonya, középen az ún. gyalogszőlő, felül a gyümölcsfák koronái ugyanitt (ha elég nagy a porta): kis szántó alsóbb térszín: kaszáló, legelő, ill. vízi szárnyasok 39/41
AJÁNLÁSOK A TERVEZÉSHEZ kialakult (hagyományos) tájszerkezet figyelembevétele ÉK-DNy-i tájolás keretes beépítés mikrodomborzat figyelembevétele vízvisszatartás, takarékos vízhasználat (szárazodás!) szélvédelem napvédelem (árnyék!) Itt nincs semmi! = Erről nem tudok semmit! 40/41
FORRÁSOK Biró Marianna, Molnár Zsolt (1998): A Duna -Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1-34. Fodor Ferenc (2008): A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században. Móra Ferenc Múzeum, Szeged Halász Mátyás (1993): Halász Mátyás történeti leírása Jászszentlászlóról. Jászszentlászló Község Önkormányzata, Jászszentlászló Kustár Rozália Balázs Réka (2016): A darázskő. KNPI, Kecskemét Iványosi Szabó András (2015, szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. KNPI, Kecskemét Magyar Emőke (2015): A Duna -Tisza-közi Homokhátság vízgazdálkodási kérdései. Kézirat, Baja MTA RKK Alföldi Kutatási Intézete (2004, szerk.): Homokhátság. Kecskemét MTA RKK Alföldi Kutatási Intézete (2004, szerk.): Tanyai kaleidoszkóp. Kecskemét Ónodi Gábor (2018, szerk.): Jászszentlászló község településarculati kézikönyve. Jászszentlászló Község Önkormányzata, Jászszentlászló I-IV. katonai felmérés térképei (mapire.eu) fentrol.hu légifotó-adatbázisa