TOLNA MEGYEI AGRÁRKAMARA LAPJA GABONAPIACI HELYZET A világon, így az EU-25-ök fõ gabonatermõ tagállamaiban is árnövekedés tapasztalható, aminek oka, hogy a jelzések szerint a világ gabona felhasználása nagyobb mértékben növekszik, mint a termelés, ami miatt a gabonakészlet jelentõs csökkenése következik be, továbbá az USA HRW búzatermésének mennyisége kis mértékben, minõségben viszont jóval elmarad a tavalyi évtõl. Ezek az okok együttesen a búza (fõként a malmi), de az egyéb gabona növekvõ piaci árait vetítik elõre az egész világon. A hazai szabad piaci árak jelenleg takarmány árpa és a takarmány búza esetében 22-23 ezer Ft, az étkezési búzáé 23-24 ezer Ft, takarmány kukoricáé 25-26 ezer Ft/tonna, de az új termésû kukorica kötési ára is 25-26 ezer Ft körül alakul tonnánként. A forint gyengülésével párhuzamosan a novemberi EURO-ban meghatározott intervenciós ár forintban kifizetett összege folyamatosan növekszik. Az elmúlt hónapokban mind búzából, mind pedig kukoricából erõs kereslet volt tapasztalható, ami felfelé hajtotta az árakat. Az árnövekedésnek határt szabhat azonban a feldolgozók alapanyag költségének jelentõs emelkedése, ami veszélyezteti gazdaságos mûködésüket. A feldolgozók várhatóan a jelenleginél alacsonyabb árszinten lesznek képesek nagy tételeket vásárolni. A feldolgozók vásárlásainak elmaradása vagy késlekedése az intervenciós felajánlásra ösztönözheti az árutulajdonosokat. Az EU néhány országában a jellemzõ piaci árak 2006. júliusban a következõk voltak (Me.: EURO/t): Franciaország Spanyolország Németország Lengyelország Étk. búza 112-125 128-144 118-134 102-114 Tak. búza 119-130 108-109 Tak. árpa 101-110 116-136 101-119 93-98 Tak. kukorica 124-132 140-153 115-139 102-116 Kilátások: Raktározási gondok nem várhatóak a kalászos gabonák esetében. A keresleti piac (fõként exportra) és a tavalyinál várhatóan jóval kevesebb termés miatt kisebb mennyiségû intervenciós felajánlásra számíthatunk. Az idei szezon intervenciós felvásárlására vonatkozó rendelet és ennek végrehajtására vonatkozó MVH hirdetmény a jelenlegi állásfoglalás szerint lényegében a tavalyi szezonéval csaknem azonos lesz. A mikotoxin vizsgálatok elvégzésének esetleges szükségessége érdekében az FVM ez évben is elvégzi a kockázatelemzést. E vizsgálatok eredménye alapján döntenek a vizsgálat elvégzésének esetleges kötelezettségérõl. Az idei szezonban várhatóan kedvezményes raktárépítésre nem hirdetnek pályázatot. Egyéb tájékoztatás: A túlsúlyos jármûvekkel kapcsolatos problémák megoldására az FVM tárgyalásokat kezdeményez az illetékes hatósággal. FORRÁS: MAGYAR AGRÁRKAMARA Agrárkamarai tanácsadó Irodák ügyfélfogadási rendje Cím Nyitva tartás tanácsadó Telefonszám Szekszárd, Keselyûsi út 9. Paks, Tolna u. 2. Dombóvári Ipari Park-Innovációs Központ Tamási, Szabadság u. 27. Gyönk, Ady E. u. 561-562. H Cs: 8 16 óra P: 8 12 óra H Cs: 8 16 óra P: 8 12 óra K Cs: 8 16 óra P: 8 12 óra Péntek 8 12 óra Csütörtök 8 16 óra Grénus István Tamási Balázs Hauszknecht Ferenc Rolf Vendégh Edit Gombos László Jaksa Péter Titusz 74/510-030 75/411-785 Kulcsár László 30/451-56-15 Sárosdy Andrea Sárosdy Andrea 74/470-579 74/488-086 /4 30/388-68-43
2 Agrártükör 2006. augusztus Ökogazdálkodás 3. Növényvédelem az ökológiai gazdaságban 2. rész Folytatjuk az elõzõ számban elkezdett írásunkat az ökológiai gazdálkodás során alkalmazható növényvédelmi eljárásokról. Az ökológiai gazdálkodás során a jogszabályok (EU 2091/92, Magyarország stb.) mellékleteiben felsorolt anyagokat a gyakorlatban ezt nevezik pozitív listának és eljárásokat szabad csak alkalmazni. Azok az eljárások, anyagok, amelyek nem találhatók a listán, illetve nem illeszthetõk valamelyik megjelölt csoportba, nem alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodásban, és amenynyiben alkalmazásukra mégis sor kerülne, akkor a segítségükkel elõállított termék ökológiai jelöléssel nem forgalmazható, sõt a terület átállítását is újra kell indítani. A listán szereplõ növényvédõ anyagok is csak abban az esetben használhatók fel, ha van belõlük Magyarországon forgalomba-hozatali engedéllyel rendelkezõ készítmény. Igen fontos rendelkezési elem ez, hiszen csak ebben az esetben a hatósági ellenõrzésen keresztül tekinthetõ bizonyítottnak az, hogy a készítmény valóban csak az engedélyezett hatóanyagokat tartalmazza. Mindazok az anyagok, amelyek nem rendelkeznek forgalomba-hozatali engedéllyel ismeretlen hatóanyagúnak tekinthetõk és alkalmazásuk a tiltott növényvédõszer használatával azonos szankciókkal jár, még akkor is, ha a megjelölt anyag elvileg beleférne az elõírásokba és más EU országban engedélyezett. A felsorolt korlátozó feltételeken kívül még az ellenõrzõ szervezet egyetértõ véleményét is be kell szerezni bármely növényvédelmi anyag felhasználása elõtt. A Biokontroll Hungára Kht. külön eredeti engedélye nélkül felhasználható növényvédõ szerek AGROL PLUSZ, ANTIVAD, BACTUCID P., BIOCERA, BIOLA, BIORÁCIÓ 19., BIO- SECT, BIOSOL KÁLISZAPPAN, BORDÓI LÉ+KÉN, BORDÓI POR, BORDÓILÉ ALAPANYAG, BORDÓILÉ FW, BORDÓMIX DG, BUVAD H, BUVAD R, CERVACOL EXTRA, CHAMPI- ON 2FL,CHAMPION 50WP, COSAVET DF, CUPROXAT FW, DIPEL, DIPEL ES, DÖRZSSTOP AVENARIUS, NU-FILM 17., RÉZKÉNPOR, RÉZGÁLIC -ALMALSZKIJ, - BLUE STONE, -KÉK KO, - KISTIM, -SCARMAGNAN, - ZORKA, -98., SOLFO M 80, SPRAYPROVER, SZULFUR 900 FW., THIOVIT, TIO-BIOLA, TIOSOL, TRICHODEX WP, VEGESOL, VEGESOL R, VEG- ESOL ERES, VEKTAFID A, VEKTAFID S, VENTILLÁLT KÉNPOR, VITRA RÉZHIDROXID (Forrás: Biokontroll Hungáia Kht.) Ez az engedélyezés jelenleg két módon folyik. Az egyik ellenõrzõ szervezet, a Biokontroll Hungária Kht. évenként kiadja a külön, eseti engedélyek nélkül felhasználható növényvédõszerek listáját, amely a forgalomba-hozatali engedéllyel rendelkezõ, alkalmas készítményeket név szerint sorolja fel. A másik lehetõség a listán nem szereplõ készítményekre szakmai indoklással benyújtott egyedi kérelem, amely megkapása után használható csak fel az alkalmazni kívánt növényvédõszer. Az ökológiai gazdálkodásra átálló gazdálkodóknak készíteni vagy szaktanácsadóval készíttetnie kell a tápanyag-gazdálkodási terv mellett egy növényvédelmi tervet is, amit az ellenõrzõ szervezettel jóvá kell hagyatni az átállási terv részeként. Ez a terv természetesen nem azért készül, hogy azt minden körülmények között be kelljen tartani, hanem azért, hogy a várható károsítók fellépésére az ökológiai gazdálkodók szakmailag is legyenek felkészülve. A jövõ szempontjából külön figyelmet érdemelnek azok a hatóanyag csoportok, amelyek a konkrét hatóanyag megnevezés hiányában szinte korlátlan fejlesztési lehetõségekkel bírnak. Ezek a következõk: Természetazonos feromonokat tartalmazó csapdák (MTA NKI által kifejlesztett Csalomon csapda család kiemelkedõ jelentõségû a magyar ökológiai gazdálkodás szempontjából); Növényi és állati eredetû riasztó anyagok; Természetes ellenségek; Növényi olajok; Paraffinolajat tartalmazó anyagok, ilyen a hazai fejlesztésû Vektafid A. A rézkészítmények várható kitiltása az ökológiai gazdálkodásból hosszú ideig veszélyeztette a zöldség, a gyümölcs és a szõlõtermesztés eredményességét Magyarországon. Szerencsére a teljes tiltás helyett a kiváltó növényvédõszer hiányában továbbra is alkalmazhatók a felsorolt rézkészítmények az engedélyezett fémréz terhelés betartása mellett. A felhasználható mennyiség 2005. végéig 8 kg, azt követõen 6 kg lehet évenként és hektáronként. Az ökológiai gazdálkodásban rendelkezésre álló készítmények szakszerû alkalmazásuk esetén biztosítani képesek a megelõzés szabályainak betartása esetén az ökológiai gazdálkodásba megtermelt növények védelmét. CZELLER GÁBOR ÉS CZELLERNÉ DARÓCZI ÉVA NVT TANÁCSADÓK MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG A termelõi csoportok létrehozásához és mûködtetéséhez nyújtott támogatás célja: a termelõi csoportok tagjai által elõállított termék piacra juttatásának elõsegítése, a mûködési költségeinek csökkentése a közös piaci megjelenés árelõnyinek segítségével, az elszigetelt termelõk közötti együttmûködés kialakítása, pénzügyi és adminisztrációs feltételek javítása a termelõi csoportba tömörült termelõk által közösen kivitelezett beruházások ösztönzése érdekében, a termelõi csoportok létrehozásának és adminisztratív mûködésének támogatása. A termelõi csoportokról szóló 97/2005. (X. 28) FVM rend., a 42/2005. (IV. 29) FVM rend., és a 6/2005.(I. 24) FVM rendelet által módosított 81/2004. (V. 4) FVM rendelet alapján a 2004. május 1. és 2006. december 31. között elismert szervezetek jogosultak a támogatás igénylésére. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a termelõi csoport a gabona, rizs, burgonya, olajosnövény, cukorrépa, vágott virág és szaporítóanyag, szõlõ és bor, fûszer és gyógynövény, faiskolai termék, tehéntej, egyéb tej, szarvasmarha, sertés, nyúl, juh és kecske, hal, prémesállat, baromfi, méz ágazatok valamelyikében folytassa tevékenységét. A támogatási idõszak kezdete a támogatási határozat dátuma, vége az elismerési határozat keltétõl számított ötödik év letelte. Tehát a teljes, 5 éves támogatást csak akkor lehet igénybe venni, ha már az elismerési okirat megszerzésének évében kérelmet nyújt be a termelõi csoport. TÁMOGATÁS Termelõi csoportok létrehozásához és mûködtetéséhez A támogatás felsõ határai a legfeljebb 1 millió euró termelési értékû termelõi csoportok esetében: az elsõ évben a forgalmazott termelési érték 5%-a második évben 5%-a harmadik évben 4%-a, a negyedik évben 3%-a, az ötödik évben pedig 2 %-a Az 1 millió eurót meghaladó termelési értékû termelõi csoportoknál 1 millió euróig a fentiek szerint, az 1 millió euró feletti részre pedig az elsõ évben 2,5 % majd az ötödik évben 1,5 %-ra csökken. A támogatási összeg egyetlen csoportnál sem haladhatja meg az elsõ évben a 100 ezer eurót, majd ez az összeg fokozatosan csökken évente, az 5. évben már 50 ezer euró. A folyó 2006. évben a kifizetések 252,87 Ft/ euró. A támogatás alapvetõen a termelõi csoportok létrehozásához és adminisztratív mûködtetéséhez vehetõ igénybe. A támogatási rendelet melléklete tartalmazza az egyes ágazatokban kifizethetõ támogatások legmagasabb mértékét. A meghatározott ágazati (baromfi, sertés, tej, gabonafélék, olajnövények, szõlõ-bor, egyéb) keret kimerülése esetén az MVH leállítja a kifizetést és a további kérelmezõket forráshiány miatt elutasítja. Amennyiben más ágazatokban az ott megjelenõ kérelmek kifizetését követõen is marad fel nem használt forrás, akkor az MVH felhívására tárgyév november 1. és 30. között ismételten be lehet nyújtani a tájmogatási kérelmeket. A támogatás igénybevételéhez a 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet szerinti kérelmet kell benyújtani. Az igénylési csomaghoz az MVH megyei kirendeltségein lehet hozzájutni, illetvet letölthetõ az MVH honlapjáról is. A támogatási kérelemhez csatolni kell: az elismerési okirat másolatát, a termelõi csoport megelõzõ évre vonatkozó éves beszámolóját, a tagok árbevételét részletezõ analitikus nyilvántartást. Amennyiben a termelõi csoport a megelõzõ évben még nem mûködött, akkor az MVH eltekint az éves beszámoló és analitikus nyilvántartás beadásától. A támogatási kérelmet augusztus 1. és 30. között egy példányban postai úton kell benyújtani az MVH központi hivatalának címére (1385 Budapest 62. Pf. 867). A támogatási kérelmet jóváhagyó határozattal rendelkezõ ügyfeleknek a második évtõl a támogatási idõszak végéig évente kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk. A kifizetési kérelmet évente május 31. és június 30. között lehet benyújtani. Amennyiben a kérelem kitöltésével kapcsolatban további segítségre van szüksége, akkor az NVT tanácsadóhoz javasolt fordulni, illetve segítséget lehet kérni a Megyei MVH kirendeltségeken és az www.mvh.gov.hu honlapon. A hiányosan benyújtott támogatási kérelmekrõl az MVH hiánypótlási felszólítást küld, abban az esetben, ha az adott hiba levelezés útján javítható. A támogatási kérelmet az ügyfél a támogatási kérelem benyújtási határidõig módosíthatja illetve visszavonhatja. A támogatási kérelmek teljes körû adminisztratív ellenõrzésen, illetve helyszíni ellenõrzésen esnek át. Amennyiben a támogatásra jogosult a támogatási feltételeknek a támogatási idõszak bármely évében nem tesz eleget, megszûnik a támogatásra való jogosultsága. GOMBOS LÁSZLÓ NVT TANÁCSADÓ
2006. 3 augusztus Agrártükör 3 BACTOFIL, a természetes termésnövelõ anyag Ma a mezõgazdasági termelésben az integrált, az ökotermelésé a jelen a jövõ, erre tart a világ. A fokozódó nitrogén és foszfát mûtrágyázás okán a kimosódó mûtrágyák a talaj ill. a felszíni vizeinkbe kerülve, súlyos környezet szennyezést okoznak, megbontva az alapvetõ biológiai egyensúlyt a természetben. Magyar kutatók sok-sok éves munkájának eredménye a BactoFil talajbaktérium készítmény. Eredeti és kizárólagos magyar termék, amelyet már 57 országba exportálnak. A termékkel a talaj termõképességét tudjuk fokozni, gazdaságosan, környezetszennyezés illetve nitrátosodás veszélye nélkül. A termék 7 féle baktériumtörzset tartalmaz amelybõl 3 a levegõ N-jét köti meg így dúsítva a talajt. Egy vegetáció alatt nitrogénbõl 80 kg-ot, káliumból és foszforból 35-40 kg-ot képes biztosítani víz elvonása nélkül. Nagyon lényeges, hogy a talajban lekötött, ásványosodott makroelemeket pl. a P és K-ot és egyéb mikroelemeket feltárja, így könnyen felvehetõvé válik a növény számára. A gyökér és szármaradványok gyors lebontásával (kb. 2 hónap), megszünteti a pentozánhatás kialakulását, humuszt képezve javul a talaj szerkezete, pufferkapacítása. A növényi hormonok szintetízálásával kb. 25%-kal nagyobb gyökértömeget fejleszt a növény, s jobb lesz a szárazságtûrésük is! Baktericid hatású szerrel nem juttatható ki! A gabonaféléken kívül még ajánlható ültetetések, palántázások elõtti tápanyagpótlásra is. További elõnyük még, hogy fertõtlenítik a talajt, penészgombák ellen csírátlanítást végez. A szer használata 1/3-os költségmegtakarítással jár a mûtrágya felhasználással szemben. A mûtrágya mennyisége lényegesen csökkenthetõ, kedvezõ körülmények között esetleg el is hagyható. Környezetbarát termék, mivel nem mérgezõ, nem fertõzõ, védi és ápolja a termõtalajt. Fontos célt szolgál a termék azzal, hogy a talajban levõ tápelemeket a növények 90%-os hasznosulással képesek fokozatosan felvenni. A túlsúlyba került talajbaktériumok a talajból kiszorítják a káros mikroorganizmusokat. A BactoFil terméket minden növényi kultúra esetében évente legalább egyszer javasolt használni. Kijuttatáskor 1 liter készítményt 200-400 l vízben elkeverve permetezzünk ki 1 hara, szélcsendes lehetõleg borult idõben, mert napfény nem érheti a szert. A BactoFil A10-et az egyszikû, a BactoFil B10-et a kétszikû növényekhez használjuk. A Geocell-1 mikrobiológiai oltóanyagot elsõsorban növényi szármaradványok (kukorica) lebontásánál alkalmazzuk, ezt a feladatot a termék 0C fokon is elvégzi. Késõ téli alaptrágyázást biztosít, mert a levél-, szár- és gyökérmaradványok foszfor, kálium és szén tartalmát a Geocell-1 szerves anyaggá, humusszá alakítja. A hektáronkénti 10 liter Geocell-1 terméket 200-400 liter vízben jól elkeverve szintén nem napos idõben kell kipermetezni a tarlóra a felaprított szármaradványokra. A kijuttatás után a különbözõ készítményeket 8-10 cm mélységbe be kell forgatni a talajba. KULCSÁR LÁSZLÓ, NVT TANÁCSADÓ Néhány gondolat a zöldtrágyázásról Egyre nagyobb jelentõsége van a mai mezõgazdaságban a zöldtrágyázásnak. A talajok minõségének megóvásán és javításán túl egyes támogatások feltételeinek zöldtrágyanövények vetésével könnyen megfelelhetünk. Aki valamely agrár-környezetgazdálkodási pályázatban vesz részt, annak kötelezõ betartani a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elõírásait. A szántóföldi növénytermesztés esetén a vetésforgót szigorú szabályok szerint kell összeállítanunk. A kötelezettségek fontosabb szabályai: Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges Egyes növények csak 4 vagy 5 évente vethetõek önmaguk után (szója, napraforgó) Legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni, beleértve a másodvetést is A vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot A legtöbb gazdálkodó három növényt szerepeltet a vetésforgójában, a kukoricát, a napraforgót és a búzát. A monokultúra kikerülhetõ már ennek a három növénynek a kombinálásával is, de ha az összes szabályt be akarjuk tartani, akkor más növényekkel is kell foglalkoznunk. Két lehetõség van a gazdálkodók elõtt, amennyiben nincsen számottevõ állatállományuk, tehát nem tudnak tömegtakarmányokat termeszteni. Egyrészt az elõbb felsorolt három növény mellé felveszik a szóját is a vetésforgóba, másrészt, ha másodvetésben vetnek valamilyen pillangós, vagy zöldtakarmány növényt. Amennyiben valaki szóját vagy zöldtakarmányt is vet fõnövényként, akkor az öt év alatt három alakalommal lesz neki kalászos vagy kukorica, így alatta marad a maximális 75%-nak (60% lesz a két növény részaránya) és az ötévenkénti pillangós vagy zöldtakarmányvetés is meg van oldva. A másik lehetõség az, hogy másodvetésben vetünk pillangóst vagy zöldtakarmányt. Ebben az esetben általában zöldtrágyaként hasznosul a növény. Így az öt év alatt hat növényt vetünk, amibõl ha napraforgót is vetettünk, akkor négy lesz kalászos vagy kukorica, alatta maradunk a 75%-nak (67% lesz a két növény részaránya), megfelelünk a feltételeknek. A zöldtrágyázásnak nagy hagyományai vannak az Európai Unióban, hazánkban nem sokan alkalmazzák a költségcsökkentés miatt. Azöldtrágya több szempontból is hasznos lehet: Szerves anyagot szolgáltat a talajnak, segíti a humuszképzõdést Gyökérzete lazítja és levegõsen tartja a talajt Gátolja a talajeróziót Elnyomja a gyomokat A zöldtrágyázás jelentõsen olcsóbban megoldható, mint az istállótrágyázás, mivel nem szükséges tökéletes magágyat kialakítani, általában egy tárcsázás is elegendõ a vetés elõtt. A vetés is egyszerûsíthetõ, nagy magú növényeknél akár mûtrágyaszóróval is megoldható. A vetõmagból a szabályok szerint elég 60%-os magmenynyiséget kijuttatni. A különbözõ célprogramokban eltérõek a vethetõ növények, az alapszintû szántóföldi programban bármely szántóföldi növény vethetõ, míg az integrált program esetén csak meghatározott növények termelhetõek (búza, árpa, kukorica, napraforgó, káposztarepce, burgonya, cukorrépa, lucerna, szója), e növények közül a vetésforgó és a gazdaságosság elveit figyelembe véve zöldtrágyának káposztarepcét és szóját érdemes vetni. TAMÁSI BALÁZS
4 Agrártükör 2006. augusztus Az õszi káposztarepce gyomirtása A repce gyomirtását már az elõvetemény gyomirtásakor meg kell kezdeni. Az repce elõveteménye legtöbb esetben kalászos gabona. Mivel a kalászosok gyomflórája szinte megegyezik a repce gyomflórájával, azok a gyomok, melyek a repcébõl csak nehezen irthatók vagy veszélyes gyomok, mint a sebforrasztó zsombor, a pipacs, a ragadós galaj, a pásztortáska, a kalászos elõveteményben sikeresen gyéríthetõk. A repcetermesztés sarkalatos pontja a megfelelõ tõszámú kelés, melyet száraz nyarak esetén viztartó talajmûveléssel segíthetünk elõ. A víztartó talajmûvelés lényege, hogy a kalászos elõvetemény tarlóhántását és a tarló lezárását rögtön a betakarítás után elvégezzük és a talajt közvetlenül csak a repce vetése elõtt nyitjuk meg a magágyelõkészítõ gépekkel. A tarlót ebben az esetben gyommentesen kell tartani, ezt a gyommentességet minisztériumi rendeletek is kötelezõvé teszik. A gyomirtás egyik leghatékonyabb módja a tarlókezelés, mely a repce gyomirtását tekintve egy megelõzõ védekezésnek számít. Ez a védekezés ritkítja a repcében megjelenõ veszélyes gyomokat: a mezei acatot, a keserûfû féléket és az õsszel kikelõ csattanó maszlagot és a libatop féléket is. A tarlókezelés totális gyomirtó szerrel elvégezve minden kikelt gyomot kiírt. A Dominator totális gyomirtó szer 4-5 l/ha dózisának használata költségtakarékos megoldás a tarló tisztán tartására. A repce vetése elõtt a gyomirtó készítmény bedolgozására is lehetõség van. A Treflan 48 EC egyedül az a trifluralin hatóanyagú készítmény, amelynek engedélye van a repce gyomirtására. A bedolgozásos gyomirtás elõnye, hogy hatékonysága nem függ a csapédéktól és egy igen költségtakarékos megoldás. A repce gyomirtásában a Treflan 48 EC költsége alig 2500 Ft/ha, dózisa 1,9 l/ha. A bedolgozás külön munkavégzés nélkül is elvégezhetõ. A gyommentes hántott tarlóra 250 literes lémennyiséggel a Treflan kipermetezhetõ és a készítmény, a rögtön utána következõ magágyelõkészítõ kultivátorral bedolgozható. A bedolgozás mélysége legalább 4-6 cm legyen. A bedolgozás után 4-5 nappal a repce már elvethetõ. A Treflan hatékonyságát tekintve a magólkelõ egyszikû gyomok ellen ad kiváló eredményt, de használata olyan gyomnövények elleni védekezésben segít, melyek a repcében csak nehezen irthatók: ilyenek a pipacs, a ragadós galaj, a mezei tarsóka és a pásztortáska. A készítmény erõsen gyéríti az õsszel kikelõ disznóparéj és libatop fajokat is. Ezek a gyomok télen kifagynak, de addig is elveszik a vizet és a tápanyagot a repcétõl. A Treflan a magrólkelõ egyszikû gyomok egyik legveszélyesebbikét, a nagy széltippan fertõzését is költségtakarékosan oldja meg. Ha a repce a következõ tavasszal kitárcsázásra kerül, a területbe napraforgó kockázat nélkül vethetõ. A készítmény a vetésváltást nem befolyásolja. Az õszi káposztarepcében a magrólkelõ egyszikû gyomok közül a nagy széltippan és a gabona árvakelés, az évelõ egyszikûek közül pedig a tarackbúza kártétele lehet kiemelkedõ. Teljes egyszikûirtó hatással rendelkezik a repcében Perenal speciális egyszikû irtó készítmény. A repcét semmiféle fenológiai stádiumban nem károsítja, utóvetemény hatása nincs. A készítmény formulációja tapadó anyagot tartalmaz, ezért ilyen készítményt a permetezéskor hozzáadni már nem kell. A gabona árvakelés és a tarackos egyszikûek (pl. tarackbúza, fenyércirok, csillagpázsit, nád) ellen megbízható hatású gyomirtó szer. Más készítményekkel összehasonlítva kísérletek igazolták, hogy a Perenal hatóanyaga nagyon jól transzlokálódik a gyomok rizómájában és ott a legmesszebb képes eljutni. Elpusztítja az ott található alvó rügyeket, megakadályozva ezzel az újrahajtást. Az õszi káposztarepce döntõ hányada kalászos gabona után kerül elvetésre Magyarországon. Száraz nyarakon, vagy szántással elvégzett tarlóhántás esetén a gabona árvakelés a repce vetése után kel ki, így védekezni szükséges ellene. A nagy tömegben kelõ árvakelés elnyomja a repcét, vizet és tápanyagot von el tõle. Ha az árvakelés elérte a legalább 10 cm-es nagyságot, a Perenal 0,4-0,5 l/ha-os dózisa elegendõ az árvakelés kiírtására. Ez legtöbbször már õsszel bekövetkezik, de tavasszal használva a Perenalt ugyanebben a dózisban tökéletes hatékonyság érhetõ el. A Perenal elõnye, hogy a hirtelen fellépõ lehülés esetén is tökéletes gyomirtást nyújt, ezt az elõnyét a késõ õszi vagy a kora tavaszi kezelések esetén a termelõk is tapasztalhatják. A magrólkelõ és az évelõ kétszikû gyomnövények az õszi káposztarepcében kelés után csak néhány készítménnyel irthatók. Az eddig jól bevált Lontrel 300 gyomirtó szert a szélesebb hatásspektrumú Galera SL váltotta fel a repce gyomirtásában. A Galera a repce 2 valódi leveles állapotától a virágbimbók megjelenéséig lehet kijuttatni õsszel és tavasszal egyaránt. A hatékonyság feltétele, hogy a gyomnövények az intenzív növekedés stádiumában legyenek, ezért a Galera 10 Cº alatti hõmérsékleten kijuttatva veszít a hatékonyságából. A készítmény a gyomok levelén szívódik fel, de korlátozott talajhatással is rendelkezik. A koraõszi alkalmazást általában a libatop, a disznóparéj, a csattanó maszlag, a parlagfû és a kövér porcsin kelése indokolja. Ezek a gyomnövények a fagyok beálltával elpusztulnak, de erõs gyomosodás esetén meggyengíthetik a repceállományt, mely ezáltal könnyebben kifagyhat. Ennél is jelentõsebb károkozásuk, hogy mivel a már néhány centiméteres példányok virágoznak és magot érlelnek nagy mértékben gyarapítják a talaj gyommagkészletét! A Galera 0,35 l/ha-os dózisa az õsszel kelõ kétszikû gyomok nagy részét kiirtja vagy a fagyok beálltáig megállitja a fejlõdésben. Késõ õsszel, 10 Cº feletti hõmérséklet esetén, az ebszikfû, a pipitér félék, a ragadós galaj, a pipacs és a mezei acat is jól irtható a Galera alkalmazásával. A pipacsot a Galera csak késõ õszi kijuttatás idején, a pipacs 2-4 leveles állapotában irtja. Tavasszal, a nyugalmi idõszak után, amikor a hõmérséklet a 10 Cº-ot meghaladta, használható a Galera a virágzás kezdetéig. Ebben az idõben alkalmazva az ebszikfû, a pipitér félék, a ragadós galaj és a mezei acat fertõzése ellen is megoldást nyújt. Az esetenként elõforduló napraforgó árvakelés, parlagfû, szerbtövis, keserûfû-félék, keszegsaláta és csorbókafajok irtására szintén jó eredménynyel használható. Túlfejlett gyomok esetén a Galera megállítja azok növekedését, elpusztítja a csúcsrügyeket, így ezek a gyomok jól beállt, intenzíven növekvõ repceállományban nem jelentenek konkurenciát. A gyommagvakkal erõsen fertõzött területeken fõleg enyhe õsz és tél esetén elõfordul, hogy a gyomok folyamatosan csíráznak és kelnek. Az ilyen területeken indokolt a Galera õszi és tavaszi kijuttatása. Az elsõ kezelés a táblán már õsszel kikelt gyomokat pusztítja el. Tavasszal nem kell túlfejlett gyomok ellen permetezni, ami növeli a gyomirtás hatékonyságát. A gyomirtások mindkét esetben más mûveletekkel (pl. rovarölõ kezelés, regulátorozás, fejtrágyázás) egy menetben elvégezhetõ. Õszi káposztarepce gyomirtási technológiai javaslatok: Megoldandó feladat: magrólkelõ egyszikû (pl. nagy széltippan, de kivéve gabona árvakelés) ill. magrólkelõ és évelõ kétszikû gyomok (libatop, disznóparéj, pásztortáska, pipacs, ragadós galaj, ebszikfû, pipitér félék és mezei acat, stb.) fertõzése esetén. 1. permetezés: Treflan 48 EC 1,9 l/ha (bedolgozva) 2. permetezés: Galera 0,35 l/ha (késõ õszszel vagy tavasszal kijuttatva) Megoldandó feladat: magrólkelõ egyszikû (pl. nagy széltippan, gabona árvakelés) ill. magrólkelõ és évelõ kétszikû gyomok (libatop, disznóparéj, csattanó maszlag, pipacs, ragadós galaj, ebszikfû, pipitér félék és mezei acat, stb.) fertõzése esetén. Galera 0,35 l/ha + Perenal 0,5 l/ha (tarackbúza esetén 1,2 l/ha) õsszel vagy tavasszal Megoldandó feladat: magrólkelõ és évelõ kétszikû gyomok (libatop, disznóparéj, pipacs, ragadós galaj, ebszikfû, pipitér félék és mezei acat, stb.) fertõzése esetén. Galera 0,35 l/ha õsszel és/vagy tavasszal kijuttatva TAKÁCS ATTILA
2006. augusztus Agrártükör 5 Az aratás után visszamaradt tarló kezelése Hazánkban a kalászos gabonák betakarítása a nyári mezõgazdasági munkák legnagyobb körültekintést, figyelmet és leggondosabb szervezési munkát igénylõ része. A gabona betakarításával azonban a technológiai munkálatok korántsem érnek véget, ugyanis a visszamaradt tarló is gondos és szakszerû kezelést kíván. Számos munkamûveletet lehet ide sorolni én mégis csak néhányat említenék közülük, melyek a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat szempontjából is fontosak lehetnek. De ezen túlmenõen meg kell itt említeni a parlagfû elleni védekezés kötelezõ elõírását is, melynek ellenõrzése fokozottabb lett az utóbbi idõben. Elsõként nézzük a tarló égetését, mint a gyakorlatban gyakran alkalmazott eljárást. Bár a tarlók tekintetében a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat külön nem rendelkezik a tarlók égetésérõl, de vannak más jogszabályok, melyek errõl rendelkeznek. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról a következõk szerint rendelkezik: 11. (4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Másodsorban térjünk ki a mechanikai tarlókezelésre, melyet a szakhatóságok sok esetben elegendõnek vélnek. Tarlókezelésre a parlagfû és egyéb gyomnövények ellen elegendõ a tárcsázás. A mechanikai tarlóápolás egyéb károsítók fertõzési szintjét is csökkenti és a talaj víztartó képességét is kedvezõen befolyásolja. A tarlóhántás alkalmazásának céljaként vázlatosan a következõ pontokat említhetjük: a visszamaradt tarló bedolgozása a talajba, a terület gyommentesítése, a kártevõk, kórokozók élettevékenységének csökkentése, a talaj nedvességtartalmának megõrzése, a talaj hõforgalmának szabályozása, a talajban élõ mikroorganizmusok tevékenységének fokozása. Vannak ellenben olyan gyomnövények is melyek visszaszorításához illetve elpusztításához már nem elegendõek a mechanikai módszerek. Itt kell, hogy említsük a harmadik nagy tarló ápolási módszert, a vegyszeres tarlókezelést. A tarlók vegyszeres kezelésére általában totális gyomírtó készítményeket alkalmaznak. Az évelõ gyomnövények tarlón történõ vegyszeres irtása az egyik leghatékonyabb megoldásnak számít a mélyen gyökerezõ elterjedt fajok ellen. A hatékony megoldási lehetõség ellenére az évelõ gyomokkal fertõzött területek nagysága és a fertõzés erõssége az utóbbi években növekedni látszik. A második ellenõrzési idõszak is megkezdõdött az Agrárkörnyezetvédelmi Programban részt vevõ gazdálkodók számára. Az ellenõrzéseket a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársai végzik a társult szakhatóságok szakembereinek bevonásával. Miután 2005-ben egy teljes ellenõrzési szezon lefutott, és 2006-ban is folytatódik, az eddigi ellenõrzések tapasztalataira néhány sorban érdemes és remélem hasznos lesz visszatérni. Elöljáróban annyit érdemes a gazdálkodóknak tudni, hogy az MVH ellenõrei a vezetõik véleménye és a saját tapasztalatom szerint is segítõkészek, próbálják a felmerülõ hiányosságokat a helyszínen kijavítani, de alapvetõ hibákat nem nézhetnek el, azok a jegyzõkönyvbe kerülnek. Néhány általános probléma, ami az ellenõrzések során felmerült: Sok gazdálkodó még mindig nincs tisztában a parcella fogalmával A gazdálkodási napló vezetése nem naprakész A gazdálkodási naplóba a szántás mélységét is be kell írni, és a jogszabály szerint ennek évente eltérõ mértékûnek kell lennie A programba be nem vitt területekre is szükséges a szûkített talajvizsgálatot elvégeztetni, ezekre is vonatkoznak a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elõírásai és a Gazdálkodási Naplóba ezeket a területeket is be kell vezetni! A Gazdálkodási Naplóba a táblán végzett összes mûveletet be kell írni például a tarlóhántás, bálarakodás is szerepeljen A felhasznált N hatóanyag mennyiségét a jogszabályban meghatározott szint fölé nem szabad vinni. A felhasznált mûtrágya mennyiségét hatóanyagokban és nem természetes mértékegységekben kell beírni A saját felhasználású növényvédõ szer göngyölegek sorsáról el kell tudni számolni, olyan átvevõ cég igazolása szükséges, amelyik átveszi és ártalmatlanítja az üres göngyöleget Ha valaki tiltott növényvédõ szer hatóanyagot használ, azért pontlevonás jár Az integrált növényvédelmi célprogramnál a fõnövényrõl kérik a vetõmagszámlát, ezen szerepeljen a fémzár szám is Állatok esetében az állomány-nyilvántartó lapot is Az évelõ fajok a tavaszi gyomirtás során nagyon költségesen és csak részleges hatásfokkal irthatóak, leghatékonyabban a korán lekerült növények õszi gabonák, repce, borsó, zab után maradt tarló lepermetezésével védekezhetünk. Az évelõ növények a nyár végén növekednek a legintenzívebben, és az ebben az idõszakban kijuttatott vegyszert olyankor gyökereikbe is leszállítják. Ebbõl következik, hogy az évelõ gyomokat permetezéssel a nyár végén pusztíthatjuk igazán hatékonyan. A védekezéshez felhasznált készítményt mindig a terület gyomösszetételének megfelelõen kell kiválasztani. Ha a tarlón évelõ egyszikûek ellen (fenyércirok, tarackbúza, csillagpázsit) kell védekezni, akkor a betakarítás után várjuk meg a gyomok kihajtását! A védekezés optimális idõpontja akkor érkezik el, amikor a hajtások 20-30 cm-esek. A kezelést totális hatású, glifozát hatóanyagú szerekkel kell végrehajtani. Erõs fertõzés esetén újrahajtáskor célszerû megismételni a védekezést. Az évelõ egyszikûek ellen a totális gyomirtók helyett szelektív hatásmódú szerek is alkalmazhatóak ugyan, de magasabb áruk és a kétszikûek elleni hatástalanságuk mégsem indokolja használatukat. Évelõ kétszikû gyomnövények (szulák, acat) megjelenése esetén a glifozát hatóanyagú szerek bizonyulnak megfelelõnek, vagy helyettük a gabonákban használatos hormontartalmú szereket is érdemes használni. Ha ez utóbbit választjuk, akkor a szer kijuttatása elõtt sekélyen meg kell tárcsázni a tarlót, kihajtásra serkentve ezzel a növényeket. A kizöldült tarlót hormonhatású szerekkel kezeljük! Vegyes, évelõ egyszikû és kétszikû gyomokkal is fertõzött területen a tarlóhántás nem javasolt. Ehelyett a gyomok újrahajtásakor valamelyik glifozát hatóanyagú szert kell hormonhatású készítménnyel kombinálni. Két szempont figyelembevételére azonban felhívnám a figyelmüket. Az egyik a parlagfû elleni védekezés egyik alapvetõ kitétele, miszerint a parlagfû ellen még a virágzása elõtt védekezni kell. A másik fontos dolog, hogy az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az alapszintû szántóföldi valamint az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramokban, az õszi búza és az árpa esetében, míg a tanyás gazdálkodás és az ÉTT-ken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramokban az õszi búzában, az árpában, a kukoricában és a napraforgóban is a glifozát tarlón való használata kizárólag vetés elõtt és tarlókezelésre engedélyezett. Néhány glifozát hatóanyagú készítmény: ROUNDUP BIOAKTÍV, ROUNDUP MEGA és a GLIALKA 480PLUSZ, FOZÁT 480, DOMI- NÁTOR, stb. JAKSA PÉTER TITUSZ Az AKG programban résztvevõ gazdálkodók ellenõrzésének tapasztalatairól kérik, a Gazdálkodási Napló mellett, mert ez ugyanúgy kötelezõ, ahogy a permetezési napló is Az állategység fogalma is fontos tudnivaló, mert a jogszabály kötelezõen írja elõ a mértékét a különbözõ állatfajoknál A gyep mûvelési ágnál fontos a bozótirtás, mert a gyep nem erdõ A belvizes területet és egyéb vis maior eseteket be kell jelenteni az MVH-nak még az ellenõrzés megkezdése elõtt A helyszíni ellenõrzéseknél fontos a területek gyommentesen tartása, a szalmaégetés tilos A tápanyag-gazdálkodási terv kötelezõ, ha még nincs eredmény, akkor igazolás arról, hogy átvették a talajmintát A jelenlegi állásfoglalás szerint már a két egymást követõ kukorica is monokultúrának számít Ellenõrzéskor a következõ dokumentumokat kérik: Gazdálkodási Napló, N mûtrágya számla, földtulajdont igazoló dokumentum, vagy bérleti szerzõdés, permetezési napló, állatállomány nyilvántartás, árbevételt igazoló számla vagy felvásárlási jegy, integrált szántó esetében vetõmagszámla. GRÉNUS ISTVÁN
6 Agrártükör 2006. augusztus TERÜLETMÉRÉS A GYAKORLATBAN Területmérésre a mezõgazdaságban gyakran van szükség: területalapú támogatások igénylésekor vis maior bejelentésnél (pl. belvízfoltok felmérésénél) földvásárlásnál, földbérlet alkalmával bérmunka végzésénél Az MVH ellenõrzései során az egyik legtöbb problémát és a legtöbb szankciót jelentõ okot a területek pontatlan megadása jelenti. A támogatás igénylésekor kedvezõ helyzetben van az a gazda, akinek a földhivatal által kitûzött karók a tábla határán még megvannak, azonban ha ezek hiányoznak, akkor a pontos területet csak becsülni lehet. A hibás igénylések legtöbbjében a gazdák jóhiszemûen járnak el, hiszen legtöbbször a földhivatali adatokat szerepeltetik. A parcella tényleges területe azonban ettõl eltérhet, mivel elõfordulhat, hogy a domborzati viszonyok vagy belvíz miatt nem a teljes helyrajzi szám mûvelhetõ, a térképen nem vagy rosszul jelzett út (árok) található, a szomszédos gazda elhasznál a területbõl, stb. Az MVH azonban szigorúan az adott évben bevetett területet méri és ezt alapul véve szankcionál. A terület ellenõrzésekkor a eltérés tûréshatárát egy hármas szabály alapján határozzák meg oly módon, hogy a három feltétel közül mindig a legszigorúbbat veszik figyelembe. A megengedett eltérést a következõ feltételek szabják meg: maximum a terület 3%, legfeljebb 1 ha, és GPS-es területmérõ szett készülékkel, szoftverrel. A piacon a jelenleg legkedvezõbb áron!!! Érdeklõdni lehet: Tolna Megyei Agrárkamara Hauszknecht Ferenc Rolf 30/267-24-16; rolf@tolna.net OMVK Tolna Megyei Területi Szervezete bemutatkozik Az Országos Magyar Vadászkamara Tolna Megyei Területi Szervezete Szekszárdon, a Tormay B. u. 18. szám alatt található. Közel 2300 vadász vált a megyében vadászjegyet, akiknek közel tíz százaléka hivatásos vadász. A kamara megalakulása óta a megyei szervezet arra törekedett, hogy az érintett társadalmi szervezetekkel, hatóságokkal, helyi médiával jó kapcsolatot alakítson ki. Kiváló a kapcsolat a kamara és a Tolna Megyei Vadászszövetség között. Tisztségviselõink egy része mindkét szervezetnél tevékenykedik, és közös hivatalos helységet tartunk fenn. Elsõk között a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitánysággal sikerült írott formában megállapodást kötnünk, mely keretében egymás tájékoztatása, fokozott figyelem a jogosulatlan vadászatra és az ebben kiemelkedõ rendõrök megjutalmazása valósul meg, A jövõ évtõl a vadászok fegyvertartási engedélyének lejárati idejét a vadászkamara kíséri figyelemmel, és értesíti a vadászokat hoszszabbítási kötelezettségükrõl. Jó munkakapcsolat alakult ki a Vadászati és Halászati Felügyelõséggel, melyet írásban is rögzítettünk. Az Érdekképviselet elõadásokat szervez az éves vadgazdálkodási tervek elõkészítése kapcsán, melyen a Felügyelõség a szakmai jelenlétét biztosítja. A hivatásos vadász továbbképzésekre, illetve vadászvizsgákra a Hivatal elõadót, illetve vizsgáztatót biztosít. Az érdekképviseletek képviselõjének a Hivatal a trófeabírálatokon való részvételt biztosítja. A felügyelõség a vadászatra jogosultaknál elõre tervezett, és akciószerû ellenõrzésekrõl az érdekképviseletet értesíti és képviselõjének a részvételt biztosítja. A Hivatal és a Kamara napi munkakapcsolatot tart fenn elõsegítve ezzel egymás megfelelõ tájékoztatását. Szerencsénkre jól el vagyunk látva kitûnõ szakemberekkel, akik az országos szervezet szakmai bizottságaiban is segítik munkájukkal a kamarát. VARGA MIHÁLY, TITKÁR a kerületen számított 1,25 méter széles sáv területe. Ez egy példán levezetve egy 40 ha-os 3200 m kerületû táblán: 3200 m 1,25 m = 4000 m 2 ami a terület terület 1% -a tehát ebben az esetben maximum 1% eltérés a megengedett. Gondot okozhat az is, ha a gazda egy nagyobb táblát évrõl-évre többféle kultúrnövénnyel más-más méretû parcellákra oszt. Ekkor mindig pontosan fel kell mérni a kialakuló új parcellák területét. A vis major bejelentésekkor, a gazda az aláírásával felelõsséget vállal a valóságnak megfelelõ adatokért. Látható, hogy csupán a hivatali ügyek miatt gyakran kell a területet meghatározni, és akkor még nem is beszéltünk többi okról, például ha az elvégzett bérmunka területére vagyunk kíváncsiak. A területmérésre a legkézenfekvõbb megoldást a GPS technológia adja. A parcellát körbejárva ezekkel könnyedén meghatározhatjuk a területet. Nem mindegy azonban ezen készülékek ára, és pontossága sem. Eddig a legolcsóbb megfelelõ pontosságú rendszerek ára nettó 300 eft körül mozgott. Az új fejlesztésû GEOTREX területmérõ csomagnak köszönhetõen ma már nettó 150 eft os áron sokkal szélesebb rétegnek válik elérhetõvé ez a technológia. A csomag magában foglal egy mobiltelefon egyszerûségével, könnyen kezelhetõ kézi GPS készüléket, védõ tokot, 2 garnitúra akkumulátort, akkumulátortöltõt, adat kábelt, és a GEOTREX v1.2 kiértékelõ archiváló szoftvert. Külön figyelmébe ajánlom a GEOTREX szoftvert mindazoknak akik eddig Garmin etrex sorozatú készülékeket használtak terület mérésre, mivel a ezzel a szoftverrel kiértékelve pontosítva a kapott adatok már megfelelõ pontosságúak lesznek akár a támogatások igényléséhez is. HAUSZKNECHT FERENC ROLF MEGYEI VADÁSZNAP 2006. augusztus 27-én vasárnap kerül megrendezésre a hagyományos Tolna Megyei Vadásznap, Sióagárd lõterén. Programok között szerepel koronglövészet, vadfõzõverseny, kutyabemutató, trófeakiállítás, antikvárium, íjász bemutató, valamint tombola és büfé várja az érdeklõdõket. Fõ támogatóink a PA Rt., a Tm Önkormányzat, Tm Vadászkamara, Sióagárd Önkormányzata, Gyulaj Zrt, Gemenc Zrt, Stefán Vadászcentrum. Tanfolyam A Tolna Megyei Vadászszövetség és az OMVK Tolna megyei Területi Szervezete szervezésében Állami Vadászvizsgára felkészítõ tanfolyam indul. A tanfolyam kezdete: 2006. augusztus 11. péntek 14 óra Idõtartama: 6 hét, péntek délutánonként, összesen 30 óra A tanfolyam helyszíne: Szekszárd, Tormay Béla u. 18. Vadászkamara A tanfolyam díja: 40 000 Ft, illetve, tananyaggal együtt 50 000 Ft Az Állami Vadászvizsga díja 10 000 Ft. A tanfolyam keretein belül lehetõség van a gyakorlati, lövészeti felkészülésre is. Jelentkezni személyesen a Vadászszövetség irodájában a fenti címen 2006. augusztus 04-ig, a tanfolyami díj készpénzes befizetésével egyidejûleg lehet. További információval szívesen állunk rendelkezésére a 74/512-224-es telefonon, illetve Varga Mihálynál a 30/239-4640-en, vagy Acsádi Ildikónál a 30/469-0841-es számon.
2006. augusztus Agrártükör 7 Gyakran ismételt kérdések AKG Általános kérdések: Kérdés: Amennyiben egy adott évre a kifizetési kérelmet nem nyújtja be a gazdálkodó, elesike a támogatástól? Válasz: Igen, az adott évben támogatásban nem részesül, a kötelezettségeket ugyanakkor továbbra is vállalnia kell. Kérdés: Amennyiben a kötelezettség vállalója részben ruházza át kötelezettségeit, a földterület új használója jogosulttá válik-e a támogatásra, vagy új kérelmet kell beadnia? Válasz: Amennyiben a földterület új használója jogosult a támogatás igénybevételére, akkor ezt a változást az MVH formanyomtatványon, illetve az általa megfogalmazott dokumentumon lehetõsége van jelezni. Kérdés: Az 5 éves kötelezettség vállalási periódus leteltével választható-e alacsonyabb fokozatú program? Válasz: Minden további nélkül. Kérdés: Osztatlan közös területre vállalható-e biztonságosan valamely célprogram? Válasz: Csak abban az esetben lehetséges a támogatási kérelem benyújtása, ha tisztázni tudja a tulajdoni viszonyokat (kiméretés), illetve hozzájárul valamennyi tulajdonostárs a programban való részvételhez. (Bérleti szerzõdés vagy nyilatkozat) Kérdés: Egy fizikai blokkon belül -amely osztatlan közös tulajdon- a támogatási kérelmet benyújtó egyaránt tulajdonos és bérlõ is, ez egy vagy több parcellának felel meg? Válasz: Akkor minõsül 1 parcellának, ha a támogatási kérelmet benyújtó azonos növényt termeszt a területen tulajdonosként és bérlõként is. Kérdés: A támogatási idõszak végén ismételt talajvizsgálat szükséges. Amennyiben ez a vizsgálat azt bizonyítja, hogy valamilyen szempontból nem teljesítette a gazdálkodó a kötelezettségeit, jár-e szankcióval, és ha igen, ez milyen mértékû? Válasz: Ha nem készíti el a talajvizsgálatot a gazdálkodó a program utolsó évében az szankcióval sújtható. Ugyanakkor nem jár szankcióval, ha a vizsgálat nem a várt eredményeket mutatja, mivel az a program értékeléséhez, monitoringjához szükséges. Kérdés: Ki készítheti el a tápanyag-gazdálkodási tervet? Mi a kötelezõ tartalma, formája? Melyek a szabályai? Válasz: Bárki készítheti, aki annak tartalmi és formai követelményeit pontosan ismeri, illetve alkalmazza. Segédletként a 2003-as Jó Mezõgazdasági Gyakorlat kiadványa használható, mely a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál beszerezhetõ. Szántóföldi célprogramok: Kérdés: Fólia sátor beszámítható-e a zöldség területbe? Válasz: Nem, csak a szántóföldi zöldségtermesztés támogatható. Kérdés: Amennyiben a tápanyag-gazdálkodási tervben szereplõ hatóanyag-mennyiségnél kevesebbet juttat ki a gazdálkodó, számíthat-e valamilyen szankcióra? Válasz: Nem, csak kevesebb termésre számíthat. Kérdés: Integrált programnál mik számítanak jelentõs betegségeknek? Létezik-e ezekrõl lista és hogyan érhetõ el? A betegség ellenállóságra vonatkozóan milyen igazolást fogadnak el? Válasz: A fémzárolt vetõmaggal biztosítható a jelentõs betegségnek való ellenállás ezt jelölik a vetõmag címkén (tanusítványon) és a kereskedõ is tudja, hogy a vetõmag mely betegséggel szemben ellenálló. Kérdés: Az integrált növénytermesztési célprogramban felsorolt szántóföldi kultúrnövények alapvetõen jó termõképességû területeken termelhetõek. Az egyéb biztonsággal termelhetõ növények (pl.: rozs, triticalé, cirokfélék, muhar, stb.) miért nincsenek a listán? Válasz: Az integrált szántóföldi célprogramba csak olyan növények termeszthetõek, amelyekre van elfogadott integrált termesztés technológia. A rendeletben ezek szerepelnek. A többi növényre, amely nem szerepel a rendeletben nincsen még elfogadott integrált növénytermesztési technológiai. Kérdés: Integrált programban ha a területen másodvetésben termesztenek egy növényt, annak is a felsorolt támogatható növények körébõl kell kikerülnie? Válasz: Igen. Gyepgazdálkodási programok: Kérdés: Amennyiben a tartásomban lévõ állatállomány meghaladja a megadott állatsûrûség mértékét, de csak az engedélyezett létszámot kívánom legeltetni az állatok másik része istállózott tartásban van, jogosult vagyok-e a programban való részvételre? Válasz: Igen. Kérdés: Kötelezõ a legeltetés, vagy a meglévõ kellõ számú állatállománynak kaszálással is biztosíthatja a takarmányt? Válasz: Nem kötelezõ a legeltetés, csak a 0,2 állategység/ha saját tulajdonú minimális állatlétszám megléte. Kérdés: Hogyan kell értelmezni a legelõ besorolását az alábbiak szerint? Válasz: Legelõ (REL01) legeltetni kell rajta, rét (REL02) legeltetéssel vagy kaszálással hasznosítható. Integrált ültetvény: Kérdés: A növényvédelmi elõrejelzés azt jelenti, hogy mûszert kell beszereznie a kérelmezõnek erre a célra? Válasz: Nem, semmiképpen. Kérdés: Rügyvizsgálatot ki végzi, hogyan kell dokumentálni? Válasz: A gazdálkodó saját maga is végezheti, eredményét a gazdálkodási naplóban rögzíti. Kérdés: Állami támogatást vettem igénybe ültetvénytelepítésre. Az OMMI igazolása alapján az ültetvény termõre fordult, ugyanakkor számviteli szempontból még nem. Ezek alapján jogosult vagyok a támogatásra? Válasz: Igen, mivel a termõre fordulás szakmailag igazolható. A szaktanácsadási rendszer korszerûsítése Az átalakítás célja, hogy a gazdálkodók igényeinek megfelelõ és lehetõségeiket figyelembe vevõ, könynyen és olcsón igénybe vehetõ, magas színvonalú, egységes szolgáltató rendszer mûködjön, amely megfelel az EU 1782/2003. és 1783/2003. EK-rendeleteiben meghatározott, 2007. január 1-jétõl kezdõdõen minden tagország által kötelezõen mûködtetendõ Mezõgazdasági Tanácsadó Rendszerrel (Farm Advisory System) szemben támasztott követelményeknek is. A tervezett Mezõgazdasági Tanácsadó Rendszer struktúrája: A gazdálkodókkal közvetlen kapcsolatba kerülõ tanácsadók azok a szakemberek, akik meghatározott szakterületen rendelkeznek azzal az elméleti és gyakorlati szakértelemmel, amely szükséges a gazdálkodók ismerethiányának és/vagy kapacitáshiányának pótlására, továbbá amely szakértelem meglétét a szakember kezdeményezésére egy e célra létrehozott (vagy kijelölt) szervezet (akkreditáló hatóság) igazol, és akinek a fõbb elérési adatait az akkreditáló hatóság közzéteszi. Területi Szaktanácsadási Központok (TSZK) a gazdákkal közvetlenül szerzõdéses kapcsolatot teremtõ szervezetek. A TSZK-k hazai hatóság által akkreditált szervezetek, amelyek a gazdálkodók megrendelésére, a velük kötött megállapodás alapján, a hazai és uniós jogszabályokban meghatározott és e jogszabályok alapján támogatásban részesíthetõ szellemi szolgáltatást végeznek a gazdálkodók részére, közvetlenül a TSZK székhelyén, vagy az általa mûködtetett szolgáltatási végpontokon. Regionális Szaktanácsadási Központok (RSZK) az ország 7 statisztikai régiójában, felsõoktatási intézmények tudásbázisára és infrastruktúrájára támaszkodva, az FVM finanszírozásával, annak szakmai irányítása és felügyelete mellett, önálló feladatés kötelezettségvállalással mûködve. Szakmai Szaktanácsadási Központok: a 26 agrár-kutatóhelyen létrehozott központ országos hatáskörrel a saját szakterületén belül speciális problémák megoldásához nyújt segítséget az OSZK, RSZK-k, a TSZK-k, valamint a szolgáltatási végpontok számára. Országos Szaktanácsadási Központ (OSZK) az FVM Oktatási és Kutatási Fõosztályával (OKF) szoros együttmûködésben: közremûködik a Mezõgazdasági Tanácsadói Névjegyzék vezetésében, a szaktanácsadók továbbképzésének, vizsgáztatásának és minõsítésének szervezésében, mûködteti a szaktanácsadással kapcsolatos támogatások nyomon követését biztosító monitoring rendszert, ebbõl adatokat szolgáltat az OKF jelentési kötelezettségének teljesítéséhez. Az FVM regisztrált szaktanácsadóinak és tanácsadóinak helye, szerepe a rendszerben. A kialakítandó Mezõgazdasági Tanácsadó Rendszer sikere alapvetõen a szolgáltatást végzõ szaktanácsadók (tanácsadók) felkészültségén, a termelõkkel való kapcsolatteremtõ, kapcsolattartó képességén és a munkavégzésre való motiváltságán múlik. A 2007. január 1-jétõl bevezetésre kerülõ EUkonform rendszerben a tanácsadást igénybe vevõ termelõ csak akkor jogosult a tanácsadói szolgáltatási díj 80 %-ának visszaigénylésére, ha komplex szolgáltatást nyújtó és a nemzeti hatóság által akkreditált tanácsadó szervezet szolgáltatását vette igénybe, ezért a szaktanácsadóknak/tanácsadóknak ezekkel a szervezetekkel (RSZK, TSZK) kell valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban együttmûködni. SÁROSDY ANDREA
8 Agrártükör 2006. augusztus KÖZLEMÉNYEK, TÁJÉKOZTATÓK Kormányhatározat a 2006. évi top-up keretrõl Döntött a Kormány a 2109/2006. (VI. 26.) számú határozatával a 2006. évi top-up keretrõl, mely legfeljebb 78 Mrd Ft lehet. Az FVM rendelet szerint a SAPS 102,29 euro/ha, a top-up 12.765 Ft/ha lesz, hízott-bika támogatás 40.000 Ft/db, tejtermelés támogatása 8.100 Ft/tonna, anyatehén támogatás 35.000Ft/db, extenzifikációs szarvasmarha támogatás 13.000 Ft/db, anyajuh támogatás 1200-1500 Ft/db, Burley dohány 779.000 Ft/ha, Virginia dohány 985.000 Ft/ha, héjas gyümölcsûek 31.000 Ft/ha, energetikai célú növények 7.600 46.900Ft/ha kultúrától függõen. 60/2006. (VI. 26.) MVH Közlemény A termelõi csoportok létrehozásához és mûködtetéséhez nyújtott támogatás 2006. évi kifizetésének igénylésérõl A termelõi csoportok létrehozásának és mûködtetésének támogatásához kapcsolódó kifizetési kérelmet az MVH által rendszeresített formanyomtatványokon, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) Központi Hivatalának címére (1385 Budapest 62. Pf.: 867 ) postai úton kell benyújtani egy példányban. Javasoljuk a kifizetési kérelmet tértivevényes ajánlott küldemény formájában postázni. A 2006. évben a kifizetési kérelem benyújtására 2006. május 31. és június 30. között nyílik lehetõség. 57/2006 (VI.21.) MVH közlemény az MVH által a GIRO rendszeren keresztül utalt támogatások közlemény rovatának tartalmáról A közlemény tartalmazza az átutaló szervezet azonosítóját (MVH), a jogcímek 3 jegyû GIRO kódját (xxx) és a támogatás 10 jegyû határozatszámát (YYYYYYYYYY): MVHxxxYYYYYYYYYY (A GIRO kódokat helyszûke miatt nem közöljük, érdeklõdni a kamarai tanácsadóknál lehet.) 54/2006 (VI.13.) MVH közlemény az ügyfélregisztrációs rendszerbe bejelentett bankszámlaszámra vonatkozó, az ügyfél és a hitelintézet közötti megállapodással kapcsolatos kérdésekrõl Amennyiben az ügyfél és a hitelintézet között olyan tartalmú megállapodás jön létre, amely szerint az ügyfélregisztrációs rendszerbe bejelentett bankszámlaszám módosításához a számlát vezetõ hitelintézet hozzájárulása szükséges, az MVH abban az esetben veszi figyelembe az ügyfél és a hitelintézet erre vonatkozó megállapodását, amennyiben ezt az MVH-nak az ügyfél vagy a hitelintézet bejelenti. A megállapodás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az F0001 jelû formanyomtatványon kell benyújtani. A megállapodás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az ügyfél lakóhelye, illetõleg székhelye szerint illetékes MVH kirendeltségnél kell benyújtani. Forrás: mvh.gov.hu A kisajátítást megelõzõ adásvétel során kifizetett vételár adó- és illetékmentessége (A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû rendelet 3. (4) bekezdése) A kisajátításról szóló törvényerejû rendelet 2005. április 6-ától hatályos rendelkezése (1976. évi 24. törvényerejû rendelet 3. (4) bekezdés, beiktatta 2005. XII. törvény 10. (1) bekezdése) általános jelleggel mondja ki a kisajátítást megelõzõ adásvétel során kifizetett vételár kártalanítással megegyezõ adó- és illetékmentességét. Ez az általános megfogalmazás az általános forgalmi adó kötelezettséget nem érinti. Ezt támasztja alá, hogy jogszabályhely megfogalmazása szerint a kártalanítással megegyezõen adómentes a kifizetett vételár, a kártalanítás pedig az áfa törvény alkalmazásában ellenértéknek minõsül, tehát általános esetben adófizetési kötelezettséget eredményez. A módosító törvény vonatkozó szakaszához fûzött jogszabályi indokolás szerint: a kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerzõdés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással esik egy tekintet alá. Ez azt jelenti, hogy ha a közérdekû cél megvalósításához szükséges terület tulajdonjogának megszerzése adásvételi szerzõdéssel történik, az eladót megilletik mindazok az illeték- és adókedvezmények, amelyek abban az esetben illetnék meg, ha ingatlanát kisajátítanák. Az indokolásból is az a következtetés vonható le, hogy az általános forgalmi adóra e módosító rendelkezés nem terjed ki, hiszen mindazok a mentességek illetik meg az eladót, amelyek a kisajátítás esetén megilletnék. Tekintettel arra, hogy az áfa-törvény nem rendelkezik a kisajátítást megelõzõ adásvétel során kifizetett vételár adómentességérõl, azt a kártalanítással analóg módon áfa fizetési kötelezettség terheli. 2. A kártalanítás amely nem azonos a kártérítéssel a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerint nem nevesített jogcím, ellenértéknek, így bevételnek minõsül; a tárgyi eszközök közvetlen értékesítésekor pedig azok könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások [81. (3) bekezdés] között kell kimutatni. A társasági adó törvény adóalapot csökkentõ jogcímei között nem határoz meg olyat, amely alapján csökkenteni lehetne ilyen jogcímen az adóalapot. A fenti számviteli elszámoláshoz adóalap módosító tétel nem kapcsolódik, közvetlen hatása nincs az adóalapra. A kisvállalkozások számára a 2006. évben érvényes minimálbér összegérõl A 316/2005. (XII.25.) Kormány rendelet szabályozza a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét. 2006. január 1-jétõl a minimálbér összege 62500 Ft, amely 2007. január 1-jétõl emelkedik 65500 Ft-ra. 2006. július 1-jétõl a minimálbér összege nem változik, a garantált bérminimumra vonatkozó szabályok nem érintik a társas és az egyéni vállalkozó legalább a minimálbér figyelembevételével teljesítendõ kötelezettségeit. Forrás: www.apeh.hu APEH adónaptár AUGUSZTUS 15. A költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról adatszolgáltatás AUGUSZTUS 20. A társasági adó elõleg befizetése. A kulturális járulék befizetése. A környezetvédelmi termékdíj befizetése (havi bevalló esetén). Az általános forgalmi adó bevallása, befizetése. Az Európai Közösség más tagállamából történt beszerzés esetén az ÁFA törvény 7/A. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adóalanyok és adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személyek részére az általános forgalmi adó bevallása, befizetése. A személygépkocsinak nem minõsülõ új közlekedési eszköznek az Európai Közösség más tagállamából történt beszerzése esetén a közösségi adószámmal nem rendelkezõ adózók általános forgalmi adó bevallása, befizetése. A havi bevallás benyújtása. A költségvetési támogatás gyakoribb igénybevételére jogosult adózó bevallása költségvetési támogatásról. A fogyasztói árkiegészítés igénylése. A költségvetési támogatás igénylése. Forrás: www.apeh.hu
2006. augusztus Agrártükör 9 A növényvédelmi jogszabályok aktuális értelmezése ÉRÉSGYORSÍTÁS, LOMBTALANÍTÁS Az õsz elejei munkák egyik legfontosabb növénytermesztési munka fázisa a betakarítások elõtti állományok érésgyorsítása, lombtalanítása. A növényvédelmen belül erre többféle lehetõség nyílik attól függõen, hogy milyen hatásmechanizmusú növényvédõ szerek kijuttatásával kívánjuk megoldani a problémánkat. Alapvetõen három félérõl beszélhetünk, melyek jelentõsen eltérnek, mind a kijuttatás idõpontjától, mind a környezetben bekövetkezett károsítástól. Ezek: érésgyorsítók, perzselõ, totális gyomirtó szerek, felszívódó, totális gyomirtó szerek Az elsõ és talán a kezelt állomány legjobb ismertségét tételezi fel az érésgyorsítás, mely alapvetõen hormonálisan avatkozik be a növények életébe és gyorsítja az öregedést. Ezen szer kijuttatásánál a legfontosabb, hogy ismertjük a kezelendõ növények állapotát, melynél még biztonságosan hat a szer. A fõ szempontok, hogy egészséges, élõ (aszálytól nem sújtott) és a biológiai érés közeli stádiumában legyen. A második csoportba tartozó perzselõ gyomirtók fõ jellegzetessége, hogy csak a zöld növényi részeket károsítják. A hatásukat hosszabb rövidebb idõ alatt fejtik ki, attól függõen, hogy milyen szert, milyen idõjárási körülmények között és milyen kultúrába juttatunk ki. A legrövidebb idõn belül általában a Reglone (diquat-dibromid) hat, fõleg, ha kijuttatáskor hûvös éppen csepergésre hajló idõ van, míg a többi szernek a hatása lassabb akár 15 napos is lehet. Nagyobb területen gazdálkodóknak ezzel egy idõben történõ kezelés esetén is lehetõségük nyílik arra, hogy a betakarítást jobban ütemezhessék. A harmadik csoportba tartoznak a glifozát sóit tartalmazó jelenleg nagyon sok szert felsorakoztató gyomirtók, mint például a Glialka, Medallon, Roundup és társaik. Ezek a szerek minden zöld növényi részen felszívódnak és az évelõkben nem csak a zöld részeket, de az áttelelõ képleteket, mint fatörzs, rizóma, tarack, stb. is károsítja. A zöld részek elvesztése természetesen a kezelés évében már tapasztalható, de az áttelelõk csak a következõ évben, mikor az adott növény nem hajt ki. A fenti okok miatt már a vetés és a gyomirtás idõpontjában is tudnunk kell, hogy várhatóan milyen szer választunk és azt milyen eszközzel juttatjuk ki. Nagyon fontos meghatározni, hogy a szerek kijuttatásánál milyen elsodródással számolhatunk és az milyen kultúrákat érint. Bármilyen növényvédõ szer kijutatásánál alapvetõ szabály, hogy az csak a kezelendõ területre kerüljön és csak olyan kultúrára, melyre az engedélyokirat szól. Fontos tudni, hogy bármilyen növényvédõ szer kijuttatásánál 4 m/sot meghaladó szélben kezelést nem lehet végezni és a biztonsági sávot úgy kell meghatározni, hogy mint elõbb írtam, a vegyszer más kultúrára nem kerülhet. A kijutatást kétféle eszközzel, szántóföldivel, vagy légivel végezhetjük. A légi kijuttatás esetén a 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendeletét kell betartani, mely a légi kijuttatást szabályozza. Az egyik és talán legfontosabb eleme a jogszabálynak, hogy a permetezés megkezdése elõtt a pilóta rendelkezésére kell bocsátani a kezelendõ terület tréképét, melyen mindent, a repülést befolyásoló terepadottságot kell jelezni, ami veszélyt jelenthet, mint vezeték, magas épület, veszélyes szomszédos kultúra, stb. piros színnel jelölendõ. A térkép elkészítésére alkalmas lehet a blokk térkép, ha arról vázrajzot készítünk. A légi növényvédelmet csak szakirányító irányítása mellett lehet végezni, akinek a munka végzés ideje alatt a helyszínen kell tartózkodnia, és felel a munkavégzésbõl származó károkért, amennyiben azt nem a pilóta gondatlan munkavégzése okozza. A légi védekezést a megkezdése elõtt be kell jelenteni a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnak. A bejelentést csak a szakirányító teheti meg, aki növényvédelmi felsõfokú végzettséggel rendelkezik. Szántóföldi kijuttatás esetén is oda kell figyelni a permetezéskor, mivel a magasra emelt szórókeretnél más szélviszonyok tapasztalhatók. Ebben az esetben számolni kell azzal, hogy magasabban erõsebb szél fúj, mint a talaj közelben. Ennek megfelelõen az elsodródás veszélye is nagyobb, mint normál esetben, így célszerû ekkor is használni az elsodródást gátlót. A glifozát típusú gyomirtók zöme III. forgalmi kategóriába sorolt, így szántóföldi kijuttatás esetében csak a szolgáltatásra vonatkozó képesítési elõírások betartása a kötelezõ, de itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjai szívesen állnak a gazdálkodók rendelkezésére és nem csak ilyenkor, mikor ég a ház érdemes tudásukat, tapasztalatukat igénybe venni, hanem a tervezéskor, amikor sok probléma még megelõzhetõ. TERPÓ ISTVÁN KEDVEZÕ FINANSZÍROZÁSI LEHETÕSÉGEK AGRÁRVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Területalapú támogatások elõfinanszírozása A benyújtott támogatási kérelem alapján járó összeg 90-95%-a finanszírozható, elõzetes terület felmérés nélkül Egyéb nemzeti támogatások elõfinanszírozása is lehetséges (pl. tejkvóta, állatjóléti támogatás, anyajuh-tartás és hízottbikatartáshoz kapcsolódó támogatások) Hûségakció Bankunk kamatkedvezményt ajánl azon Ügyfeleink részére, akik az idei évet követõen 2007-ben is Bankunknál finanszíroztatják elõ a Területalapú támogatást. Staféta Ajánló Program További kedvezményt biztosítunk azon Ügyfeleink számára, akik az általuk igénybe vett területalapú támogatás elõfinanszírozás konstrukciónkat üzletfeleiknek, partnereiknek is ajánlják. Közraktári finanszírozás Intervenciós gabona közraktári konstrukció Intervenciós minõségû közraktározott közönséges búza, durumbúza, takarmány-kukorica, takarmányárpa, cirok termények finanszírozására. Standard gabona közraktári konstrukció Tõzsdei követelményeknek megfelelõ minõségû közraktározott étkezési búza, takarmánybúza, takarmánykukorica, takarmányárpa illetve napraforgó termények finanszírozására Amennyiben felkeltettük érdeklõdését kérjük, keresse fel fiókunkat 7200 Dombóvár, Kossuth u. 65-67. szám alatt vagy telefonon 74/566-315-ös számon vagy 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 37-39. szám alatt vagy telefonon 74/528-558-as számon
10 Agrártükör 2006. augusztus HÍREK A GAZDASÁGBÓL Vámsemlegesítésre vonatkozó kérelmek felhívás gazdálkodóknak A gazdálkodó szervezetek a 2007. január 1-jétõl érvényes vámsemlegesítésre vonatkozó kérelmeket 2006. február 23-ig adhatják be a Külügyminisztériumban mûködõ Vámtarifa Bizottság titkárához magyar és angol nyelven, elektronikus formában a piller.erika@gkm.gov.hu e-mail címre.a magyar nyelvû kérelmeket postai úton is el kell juttatni a Külügyminisztérium címére (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Kereskedelempolitikai Fõosztály, 1880 Budapest, Pf. 111.) legkésõbb 2006. március 1-ig.A megjelölt határidõk után, illetve a nem megfelelõ formátumban beküldött kérelmeket a Vámtarifa Bizottság nem továbbíthatja az EU Bizottsághoz. Kedvezõen változott a Mikrohitel A maximálisan felvehetõ hitelösszeg 25000 eurónak megfelelõ forintösszegre emelkedett, amely jelenleg 6,35 millió Ft-os felsõ összeghatárt jelent. A futamidõ 5 évrõl 8 évre növekedett. A kamat mértéke a lebonyolításban résztvevõ szervezetek döntésétõl függõen a jegybanki alapkamat +/-3%-os mértéken állapítható meg. Egyszerûsödött a hitel folyósítása is. Agrártámogatások elektronikus benyújtása A bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítõ adózók a mezõgazdasági támogatásokat is elektronikus úton kötelesek benyújtani. Az agrártámogatások a 0611 számú Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igénylésérõl, valamint a normatív támogatások 2006. február hónaptól a 06111-es számú Bevallás a normatív támogatás igényléséhez nyomtatványon igényelhetõk. A 0611-es számú nyomtatványt kiegészítõ mellékletek teszik teljessé. Mindenképpen csatolni kell azt a 32 számú mellékletet, amely megtalálható a 25/2004. FVM rendelet mellékleteként, illetve beszerezhetõ az ügyfélszolgálatokon. Több gazda fordult hozzánk a permetezési napló hiánya miatt. Nyomtatott formát több növényvédõszer-gyártó cég is kiadott, de akinek nem áll rendelkezésre ilyen, az itt közölt adattartalommal akár egy füzetben vagy számítógépen is elkészítheti a saját permetezési naplóját. A naplót nem kell parcellánként vezetni, mindig az aktuális növényvédelmi mûvelet elvégzésekor kell kitölteni, az a fontos, hogy a naptári sorrendiség meglegyen!!! Ilyen kiegészítõ mellékletek lehetnek még a különbözõ rendeletek által megszabott igazolások, melyek kiállítói lehetnek bankok, FVM hivatal, Magyar Vidékfejlesztési Hivatal. Ezekbõl az igazolásokból mindig az eredeti példányokat kell mellékelni. Az igénylést a megfelelõ támogatás adónemkód sorában kell feltüntetni. Hivatkozásként, pedig a juttatás jogcíméhez a vonatkozó jogszabályt kell beírni (legtöbb esetben az igazolásokon szerepel). A jogszabály által elõírt mellékleteket, valamint az adóhatósági nyugtát papír alapon (kinyomtatva) is be kell nyújtaniuk postán vagy személyesen az állami adóhatósághoz. A 30 napos kiutalási határidõ nem a bevallás elektronikus elküldésétõl, hanem a mellékletek papír alapú beérkezésétõl számítódik. APEH Tolna Megyei Igazgatóság Új társasági törvény Nyilvántartás növényvédõszeres kezelésekrõl Sorszám Kezelt kultúra Helye (tábla azonosítója) A kezelés Idôpontja Állomány nyilvántartás Megnevezése Júliustól életbe lépett új társasági törvény szerint jövõ szeptemberig valamennyi társasági szerzõdést módosítani kell. Újdonság, hogy a jövõben elég csak a fõtevékenységet, illetve az engedélyköteles tevékenységet beírni az okiratba. Könnyítés, hogy a tevékenységi kört, a nevet, a székhelyet vagy telephelyet az ügyvezetés bármikor megváltoztathatja. A tagok gyûlését vagy a közgyûlést határozatképtelenség esetén nem lehet aznap megismételni, csak három nap múlva, de a tagok konferenciatelefonon vagy e-mailen is szavazhatnak. Nem kell felügyelõ-bizottságot létrehozni az ötvenmillió forintot meghaladó törzstõkéjû kft.-knél és a nyilvános rt.-knél, ha az igazgatóság átveszi annak szerepét. A kkt.-t, bt.-t és kft.-t szerzõdésmintával is lehet alapítani, de a bejegyzésbõl így sem hagyható ki a közjegyzõ, ügyvéd vagy jogtanácsos. A szerzõdésmintával létrehozott társaságokat 8 nap alatt jegyzik be a cégbíróságon. Lehetõség van elektronikus cégalapításra is, ötezer forintos közzétételi díj ellenében. Apportálható a szellemi alkotáshoz fûzõdõ jog, sõt az adós által elismert követelés is. Megszûnik az a korlátozás, hogy egy személy legfeljebb három cégnél lehet egyidejûleg tisztségviselõ. A vezetõ tisztségviselõk július 1-jétõl legfeljebb öt évre választhatók, és õk miközben nem munkaviszonyban, hanem megbízási jellegû jogviszonyban láthatják el megbízatásukat döntéseikért teljes vagyonukkal felelnek. Változott a cégtörvény Több módosítás lép életbe a csõdtörvényben. A felszámolási eljárás például csak akkor indul meg, ha a hitelezõ az adóst 15 nappal korábban felszólította a fizetésre. A felszámolás elkerülhetõ, ha az adós a követelést kifizeti. Késõbb polgári peres eljárásban visszakövetelheti a tartozást, ha azt nem ismeri el. Módosul az ideiglenes vagyonfelügyelõ jogköre: a vagyonkimentés megakadályozása érdekében tájékozódhat, a felszámolás alatt lévõ cégnél bárhová beléphet és bármilyen dokumentumot megvizsgálhat. Intézkedésre nincs joga, de ha gyanús jelenséget észlel, jeleznie kell azt a bíróságnak. Nem kell viszont minden szerzõdéshez és jognyilatkozathoz az ideiglenes vagyonfelügyelõ hozzájárulása, a rendes gazdálkodás menetébe tartozó ügyleteket a cégvezetõje önállóan intézheti. Változik a zálogjog-követelések elismerése és kifizetési rendje is. Az értékesített zálogtárgyakból az elismert költségek levonása után megmaradó összeget a zálogjogosultak kifizetésére kell fordítani, ezt követheti a többiek követelése. A munkabérek és egyéb bér jellegû kifizetések a felszámolási költségek közé tartoznak júliustól. Július 1-tõl él az új szövetkezeti törvény A már mûködõ szövetkezeteknek 2007. június 30-ig kell alapszabályaikat átalakítaniuk. A szövetkezet az alapszabályban meghatározott részjegytõkével jön létre. Az alapításhoz legalább 7 tag kell, akik között lehetnek jogi személyiségû és anélküli gazdasági társaságok is, de csak az alapító létszám feléig. A tagok vagyoni hozzájárulása részjegyben jelenik meg, ami apport is lehet. A szövetkezet jogi személyként cégbírósági bejegyzéssel jön létre, de a bejegyzési kérelem benyújtása után már végezhet gazdasági tevékenységet. Az igazgatóság képviseli a szövetkezetet és látja el az ügyvezetést. Az 50 fõnél kisebb szövetkezetnél igazgatóság helyett elég ügyvezetõ elnököt választani. Szintén a közgyûlés választja a legalább 3 tagú felügyelõbizottságot. A 20 fõnél kisebb szövetkezetben az egyik tag is elláthatja a felügyeletet. Forrás: www.mkik.hu A használt növényvédôszer Elôkészítés (hígítás mértéke) Mennyisége (kg/ha; g/m³) A szüret, betakarítás, ill. forgalombahozatal idôpontja A felelôs aláírása Hasonló probléma merült fel az állattartók esetében is, ezen is szeretnénk segíteni. Sorsz. ENAR szám Marhalevél száma Anyja ENAR száma vagy azonosítója Születés ideje Neme Fajtája Szõrzet színe Elhullás dátuma Tenyészetbe érkezett Származási tenyészet kódja Dátum Elhagyta a tenyészetet Megjegyzés Céltenyészet kódja Dátum
2006. augusztus Agrártükör 11 Tisztelt Szõlõ- és Bortermelõ! Néhány szekszárdi szõlész és borász eltökélt szándékkal felvállalta, hogy megalapít egy olyan szõlõtermelõket és borászokat tömörítõ gazdasági szervezetet (pinceszövetkezetet vagy Kft.-t), mely a borvidék neves borászai mellett vagy velük közösen a borvidék termelõ kapacitásaira alapozva egy nagyobb borászati üzemet hoz létre EU-s támogatási forrás felhasználásával. Az elképzelés szerint a társaság a tagjaitóll az alapanyagot (szõlõt vagy bort) a minõség függvényében meghatározott áron vásárolja meg, majd a borászati tevékenység eredményébõl részesedést fizet. A társaság az õsz folyamán egy 100 ezer palack mennyiségû egységes minõségû Bikavér borral kíván a piacra lépni. Jelenleg erre a 100 ezer palackra való bor elõjegyzése folyik a termelõk és a jövõbeni tagok között felajánlásokat még fogadnak! A továbbiakban, amíg nincs kész a feldolgozó bérfeldolgozás zajlik majd és értékesítés. A feldolgozó megépítése 2008-ra várható. A társaság alapító ülésére augusztus második felében kerül sor. Információ és belépési szándéknyilatkozat kérhetõ az Agrárkamaránál: 74/510-030, 30/93-79-310, tmak@agrarkamara.hu
12 Agrártükör 2006. augusztus MEZÕGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK FIGYELEM! Továbbra is elõnyös a tároló építés! A VÁZ-BAU építõipari Kft. felhívja tisztelt partnerei figyelmét a gabonatárolásban rejlõ elõnyös lehetõségekre. Intervenciós raktározás esetén a magtárak építési költség rövid idõ alatt megtérül. A VÁZ-BAU Építõipari Kft. az intervenciós elõírás maradéktalan betartása mellett építi továbbra is a különbözõ, igény szerinti méretû síktárolókat, illetve egyéb mezõgazdasági jellegû építményeket. Cégünk tíz év alatt 150 tárolót épített az egész ország területén. Építési beruházás esetén természetesen engedélyezési tervek, illetve építési engedély szükséges. Lényeges tehát, hogy építési szándék esetén minél elõbb készüljenek el a szükséges tervek, költségvetések. Cégünk továbbra is vállalja a szüksége költségtervek elkészítését, valamint a létesítmények komplett kivitelezését. Amennyiben a kivitelezési munkákkal cégünket bízzák meg, úgy a terveket és költségvetéseket díjmentesen készítjük el. Minél elõbb keresse cégünket és kérjen árajánlatot! VÁZ-BAU ÉPÍTÕIPARI KFT. Szekszárd, Béri B. Á. u. 39. fszt. 1. Tel.: 30/9569-290 74/319-854 74/412-344 Agrártükör Kiadó: Tolna Megyei Agrárkamara Felelõs kiadó: Kõvári László Szerkesztõ: Vendégh Edit Nyomdai elõkészítés és nyomdai munkák: Séd Nyomda Kft. Szekszárd, Epreskert u. 10. ISSN 1419-4813