ERGONÓMIA 5.1 Megfelelő kéziszerszám kiválasztása ergonómiai szempontok figyelembevételével Tárgyszavak: ergonómia; egészségvédelem; szerszám; tervezés; káros hatás; kézvédelem; rezgésvédelem; védőfelszerelés. A váz- és izomrendszeri rendellenességek amelyeket kumulatív traumatikus rendellenességnek, illetve ismétlődő megterhelés okozta károsodásnak is neveznek adott veszélyeztető tényezők hosszabb időn át tartó ismételt expozíciója esetén lépnek fel. Ilyen rendellenesség lehet például az ínhüvelygyulladás, a hátfájás, vagy a kéztőcsatornaszindróma (CTS). A váz- és izomrendszeri rendellenességek kialakulásához vezető legfőbb foglalkozási veszélyeztető tényezők a túl nagy erő kifejtése, a gyakori ismétlődés, a kényelmetlen testtartás, a hosszú ideig végzett munka és az izmok statikus terhelése. A károsodás veszélye annál nagyobb, minél gyakrabban és minél nagyobb mértékben fordulnak elő veszélyeztető tényezők a munkavégzés során. A veszély és a károsodás egymással gyakran exponenciális összefüggésben áll. Ha ergonómiai alapelveket követnek a munkával járó veszélyeztető tényezők csökkentése érdekében, akkor ezzel nemcsak a károsodás veszélye mérséklődik, hanem legtöbbször a munka hatékonysága és minősége, azaz a termelékenység is javul. Az ergonómiát gyakran úgy határozzák meg, mint az emberi (fizikai, lélektani, fiziológiai és biomechanikai) képességek összhangba hozatalát az adott munka követelményeivel. Ha ezek a tényezők nincsenek egymással összhangban, annak egyik következménye váz- és izomrendszeri károsodás lehet. Ha viszont pl. adott feladathoz helyesen választják meg a kéziszerszámot, akkor fájdalmas sérülésektől kímélhetők meg a dolgozók, és még munkájukat is eredményesebben tudják végezni.
A kéziszerszámok az emberi kéz meghosszabbítását jelentik. Termékek gyártásakor, vagy kisebb szerelési munkák végzésekor a váz- és izomrendszeri károsodást előidéző veszélyeztető tényezők nagyrészt attól függnek, hogyan választják meg a használt kéziszerszámokat. A továbbiakban néhány fontos szempontot emelünk ki a kéziszerszámok helyes megválasztásához. A szerszámnyél alakja és elhelyezése A kéziszerszám alakja és nyelének elhelyezése nagymértékben meghatározza a szerszám használatának módját. A legtöbb motoros, illetve sűrített levegővel működő kéziszerszám markolata kétféle lehet: pisztolyszerű vagy a szerszámmal egy vonalba eső. A pisztolymarkolatú kéziszerszám nyele megközelítőleg 90 fokos szöget zár be a szerszámmal. A másik változatnál a nyél a szerszámmal egy vonalba esik, a szerszám végének a meghosszabbítása. A nyél állásának megválasztásakor az a cél, hogy a szerszám használata során a csukló semleges helyzetben maradjon. A csukló állása akkor semleges, ha semmilyen irányba nincs behajlítva. Ez azért lényeges, mert ha a csukló a semleges állástól valamelyik irányban eltér, akkor csökken a kéz markolási ereje. Ha például a csukló a semleges (egyenes) helyzetből a kisujj irányába 45 fokkal elmozdul, akkor a markolási erő a maximális, 100%-ról 75%-ra, tehát 25%-kal csökken. Ez azt jelenti, hogy a szerszám használójának adott feladat elvégzéséhez hajlított csuklóállásban nagyobb erőt kell kifejtenie. A nyél típusa mellett a munkadarab elhelyezkedésének magassága és iránya is befolyásolhatja a csukló állását. Egy pisztolymarkolatú szerszám a legjobb választás például olyan munkához, amelynél csavarokat kell felerősíteni a térd és a csípő közötti magasságban lévő vízszintes felületre. Ha ugyanezt a munkát a derék és a könyök közötti magasságban kell elvégezni, akkor olyan szerszám a legmegfelelőbb, amelynek nyele a szerszámmal egy vonalba esik. Ha a csavarokat fej feletti síkra kell felerősíteni, akkor ismét a pisztolyszerű markolat a legjobb választás. Azok a szerszámok, amelyekkel nyelük egy vonalba esik, a könyökmagasságban lévő vízszintes, és a térdmagasságban lévő függőleges munkafelületek esetére jók. Léteznek olyan szerszámok is, amelyek nyele a pisztolyszerű és az egyenes között különböző szögbe állítható. Ezeket akkor célszerű választani, ha a munkafelület változó, és ezekkel a szerszámokkal könnyebb megtartani a semleges csuklóállást.
Súlypont, ellensúly és rezgésvédelem A szerszámnyél alakján kívül a szerszám súlya és súlypontjának elhelyezkedése is fontos szerepet játszhat abban, hogy használata mekkora erőt igényel. A szerszám súlya legyen minimális, lehetőleg ne haladja meg a 1,5 kg-t. Ha 1,5 kg-nál súlyosabb kéziszerszámot kell használni, akkor ezt ellensúlyozni kell a szerszám felfüggesztésével vagy beépített ellensúllyal. Gyakran megfigyelhető, hogy súlyos szerszámok, például fűrészek súlyának kiegyenlítésekor javul a szerszám pontossága. Ennek az az oka, hogy a használónak nem kell bíbelődnie a szerszám elhelyezésével, hanem ehelyett könnyen felkészülhet a következő vágásra. A szerszámok súlyának kiegyenlítésekor el lehet követni azt a hibát, hogy a súlyt nulláig kiegyenlítik. Ez gyakran oda vezet, hogy a munkás nem érzi a kéziszerszámot, és ez ronthatja a munka minőségét. Ezért a szerszámot minimális súlyig kell kiegyenlíteni, hogy a kezelő érzékelhesse a kéziszerszámot és a folyamatban lévő munkát. Ez a kis kompenzáció elegendő a munka minőségének megőrzéséhez, és elfogadható szintre csökkenti azt a súlyt, amelyet a kezelőnek el kell viselnie. Nemcsak a szerszám teljes súlyát kell figyelembe venni, hanem azt is meg kell nézni, hogy hol helyezkedik el a szerszám súlypontja. A szerszám súlypontjának a kézhez a lehető legközelebb kell esnie. Minél távolabb van a súlypont a kéztől, annál nagyobb erőre van szükség a szerszám kezeléséhez. Néhány motoros kéziszerszám használata rezgéseket kelt, amelyeket a szerszám nyele a használó kezéhez, csuklójához és alkarjához továbbít. A rezgést a frekvencia és az amplitúdó határozza meg. Közismert, hogy bizonyos frekvenciák váz- és izomrendszeri károsodásokat okoznak. Ezért lehetőleg olyan kéziszerszámokat kell használni, amelyek minimálisra csökkentik a rezgések amplitúdóját, vagy a rezgést nem továbbítják. Ha ilyenek nem állnak rendelkezésre, akkor a rezgés amplitúdójának mérséklése érdekében rezgéscsökkentő kesztyűt kell használni, vagy a kéziszerszám nyelét rezgéscsökkentő bevonattal kell ellátni. A szerszám nyelének kiképzése A károsodás veszélyének csökkentése és a szerszám optimális használata érdekében nagyon lényeges, hogy hogyan képezik ki a szer-
szám nyelét, amely a felhasználó kezével érintkezik. A szerszám nyelének alkalmasságát az határozza meg, hogy a szerszámot ki használja. Kicsi, közepes vagy nagy-e a felhasználó keze? Férfi vagy nő, egy vagy több személy használja-e a szerszámot? Milyen munkakörnyezetben dolgoznak a szerszámmal? Vannak-e a közelben olajok és vegyszerek? Van-e áramütésveszély? Használnak-e kesztyűt? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásától függ, milyen szerszámot kell választani: mekkora legyen a nyél hossza, a nyél fesztávja, alakja és anyaga, valamint hol helyezkedjen el a sűrített levegővel működő szerszám kipufogója. A szerszám nyelének hossza a nyél egyik legfontosabb jellemzője. A nyél nem lehet rövidebb, mint a tenyér teljes hossza, a hüvelykujjtól a kéz alsó széléig el kell érnie, azaz, mintegy 10 cm hosszúnak kell lennie. Ha a nyél túl rövid, összenyomhatja a tenyér szöveteit. A legnagyobb és a legkisebb kéz méretének is megfelel, ha olyan kéziszerszámot választanak, amelynek nyele 9,5 10,5 cm hosszú. A nyél átmérője attól függ, hogy hogyan kell a nyelet fogni. Ha erős fogásra van szükség (mint pl. a baseballütőnél), akkor legyen az átmérő 3 5 cm. Finomabb munkákhoz (mint egy toll vagy ceruza fogásához) 0,8 1,5 cm átmérőre van szükség. Ha a kéziszerszám átmérője az ajánlottat meghaladja, akkor nagyobb fogási erőt kell kifejteni, mint helyesen megválasztott átmérő esetén. Minél nagyobb erővel kell a szerszámot fogni, annál gyorsabban fárad el a szerszám kezelője. Ha a szerszámnak két nyele van, például az ollónak vagy a fogónak, akkor a két nyél fesztávolsága 5-6 cm legyen, ha a szerszámot nők használják, és 5,5 6,5 cm, ha férfiak. Nem mindig van mód arra, hogy a férfiak és a nők különböző szerszámmal dolgozhassanak. Ilyen esetben az 5 6,5 cm fesztáv általában női és férfi kéznek egyaránt megfelel. A fesztávolságon kívül arra is gondolni kell, hogy azokat a kéziszerszámokat, amelyeket a használathoz ki kell nyitni, rugóval is el kell látni. A fogók vagy ollók nyitásával járó ismétlődő ujjmozdulat ugyanis növeli a váz- és izomrendszeri károsodás veszélyét, akárcsak a kényelmetlen testtartás, a nagy erőkifejtés és a gyakori ismétlődés. A szerszámnyelek keresztmetszete lehet kör alakú, háromszögletű vagy négyszögletes. A nyél alakjának lehetővé kell tennie az egyenletes erőeloszlást a kéz minél nagyobb felületén. Kerülni kell a mély rovátkákkal vagy élekkel ellátott szerszámokat, mert azok túlságosan megnyomhatják a tenyér puha szöveteit. A gömbben végződő nyelek szétfeszíthetik az ujjakat. Ez erőveszteséget okoz és megnehezítheti a szerszám kezelését. A testre szabott szerszámok a legtöbb esetben alkalmatlanok, mert csak egy kézméretre készültek, tehát néhány kezelőnek jók, a leg-
többnek azonban nem felelnek meg. A leggyakrabban alkalmazott szerszámnyélalak a hengeres. A nyél anyaga nem lehet csúszós, porózus, sem pedig jó vezető, annak érdekében, hogy biztosan lehessen fogni, minimálisra csökkenjen a vegyszerekkel fertőződés veszélye, és az áramütéssel szemben biztonságos legyen. Kerülni kell a sima festéket és a fényesre csiszolt felületeket minden nyélen, hogy a kéz kevésbé csússzon meg rajtuk. A gumi- vagy műanyag bevonat rendszerint hatékonyan csökkenti a vegyszerek abszorpcióját, ellenáll kis szilánkoknak és karcolásoknak, ugyanakkor jó hő- és elektromos szigetelő, és eléggé súrlódik ahhoz, hogy a nyélen jó fogás essék. Sűrített levegővel működő kéziszerszámot úgy kell megválasztani, hogy a kipufogó a levegőt ne a kéz irányába bocsássa ki. A kipufogó rendszerint hideg és lehűtheti a kéziszerszámot, vagy hideg levegőt fújhat a szerszámot használó kezére. Ha a kipufogó levegőt a nyél a kéz irányába tereli, akkor összeszűkülhetnek a kéz véredényei, ami rontja a kéz használhatóságát. A kéziszerszámokkal végzett munka A szerszám nyelének irányán, alakján és méretén kívül még néhány egyéb tényezőt is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a használó számára a legmegfelelőbb, ugyanakkor maximális termelékenységet eredményező kéziszerszámot válasszák. A kapcsolókar típusa, a kéziszerszám bekapcsolásához szükséges erő, a kesztyűhasználat, valamint a tápvezetékek elhelyezése is hatással lehetnek arra, mennyire könnyen és hatékonyan használható a szerszám. Olyan típusú és elhelyezésű kapcsolókar a legmegfelelőbb, amely jobb és bal kézzel egyaránt lehetővé teszi a szerszám használatát. A motoros szerszámokat beindító kapcsolókarnak vagy szalagnak legalább 5 cm hosszúnak kell lennie, hogy a szerszámot két vagy több ujjal is lehessen indítani. Ha indítógombra van szükség, azt a hüvelykujjal kell megnyomni, és úgy kell elhelyezni, hogy a kéziszerszámot bármelyik kézzel lehessen használni. A csak egy ujj használatára készült kapcsolók esetén túl nagy erőt kell kifejteni, ami a gyakori ismétléssel és a munkavégzés hosszú időtartamával együtt váz- és izomrendszeri károsodást kiváltó kockázati tényező. A kapcsoló típusán és elhelyezésén kívül figyelembe kell venni azt is, mekkora erőre van szükség a kéziszerszám beindításához. Napi 8 óra munkavégzés esetén általában a fogásra vagy szorításra kifejtett erő
nem lehet több, mint annak az erőnek a 30%-a, amelynek kifejtésére a munkás az adott testtartásban maximálisan képes. Ha a 30%-os feltételt nem lehet betartani, akkor a használat idejét kell csökkenteni. Ha a műveletet naponta csak néhányszor kell megismételni, akkor az indításhoz alkalmazott erő a maximálisan kifejthető erő 50%-át is elérheti. Rendkívül sokszor ismétlődő műveletek esetén viszont csupán a maximálisan kifejthető erő 20%-ának felhasználása fogadható el. Ha tartósan kell statikus erőt kifejteni, például egy tárgyat hordozni, akkor ez a tevékenység a maximálisan kifejthető erőnek csupán 10%-át veheti igénybe. Egyes helyzetekben kesztyűt kell használni vegyi anyagokkal való érintkezés miatt, időjárási vagy egyéb okokból. Ilyen esetben több helyet kell hagyni a szerszámnyél és más akadályozó tárgyak között, hogy a kéz szabadon tudjon mozogni. Kesztyűben a kéz kevésbé tud mozogni, ügyetlenebb és kevesebb erőt tud kifejteni. A kisebb mozgástér ellensúlyozására meg kell győződni arról, hogy minden szükséges pont könynyen elérhető anélkül, hogy a kesztyűs kezet nagyon be kellene hajlítani. Mivel kesztyűben ügyetlenebbül lehet dolgozni, minden alkatrészt könnyen elérhető helyre kell helyezni. Végül meg kell győződni arról is, hogy megfelelő kesztyűtípust választottak-e, figyelemmel annak erőcsökkentő hatására. A gumikesztyű 19%-kal csökkentheti a maximálisan kifejthető erőt, a pamut kertészkesztyű 26%-kal, a hőálló azbesztkesztyű pedig 38%-kal is. Ha biztonsági szempontból szükség van kesztyű viselésére, azt kell választani, amelyik a legvékonyabb és a kézre a legszorosabban simul. Az elektromos vezeték és más tápvezetékek (levegő vagy víz) elhelyezése nemcsak veszélyeztető tényező lehet, hanem a szerszám jó használatát és a munka minőségét is befolyásolhatja. Ha a vezetékek útban vannak, akkor a kezelőnek küszködnie kell a szerszámmal, ezért nagyobb erőt kell kifejtenie, és kényelmetlen testhelyzeteket kell felvennie. Sok minőségi hibának oka, és gyakrabban kell újrakezdeni a munkát, ha küszködni kell a vezetékekkel. Olyan kéziszerszámokat kell választani, amelyeknél, ha a hálózatra kapcsolják, a kábelek nem húzódnak a kezelő és a szerszám vagy a szerszám és a munkadarab között. Végül gondolni kell a kéziszerszámok működésével járó zajra is. Egyes kéziszerszámok, így például az ütőszerszámok és a légkalapácsok, az elfogadhatónál nagyobb zajszintet okoznak, a zaj időtartamát is figyelembe véve (napi 8 órán át 85 decibel). A zajszintre vonatkozó előírások betartása érdekében az azonos erősségű szerszámok közül az
elfogadható zajszintet produkálót kell választani, vagy pedig személyi védőeszközt például füldugót vagy fülvédőt kell használni. Nem könnyű feladat egy adott munkához a megfelelő kéziszerszám megválasztása. A kiválasztást megelőzően fel kel mérni a munkás és a munka jellemzőit. A kéziszerszám megválasztásakor figyelembe kell venni annak olyan jellemzőit, mint például a nyél állása és paraméterei (méret, fesztáv, anyag stb.), valamint a szerszám bekapcsolásának módját és az ahhoz szükséges erőt. Így csökkenteni lehet a váz- és izomrendszeri károsodást okozó kockázati tényezőket, egyúttal pedig javítani lehet a munka minőségét és termelékenységét. A kéziszerszámok biztonságos használatának 30 szabálya 1. Minden szerszámot csak arra a munkára használj, amelyre való! 2. Azonnal selejtezd ki a sérült vagy rosszul működő szerszámokat! 3. Azonos szerszámból vásárolj több fajtát vagy méretet! 4. Ellenőrizd, nincs-e a szerszámon torzulás, repedés, szilánk, kopás vagy gombásodás! 5. Tarts minden szerszámot tisztán és üzemképes állapotban! 6. Győződj meg arról, hogy a nyelek szilárdan rögzítettek a szerszám munkavégző feléhez! 7. A csúszás elkerülése végett győződj meg arról, hogy a szerszámok és a munkadarab jól illeszkednek egymáshoz! 8. A nyél a szerszámhoz készült, sose hosszabbítsd meg! 9. Ütőerő kifejtését bízd az ütőszerszámokra! 10. A munkadarabot fogóban vagy satuban tartsd, ne a kezedben! 11. A szerszámot lassan indítsd, amikor a munkát elkezded! 12. Kapcsold ki az áramot, mielőtt a szerszámot villamos áram közelében használnád! 13. Győződj meg arról, hogy a szerszám nyelét biztosan fogod! 14. A mozgó részek legyenek gyengén beolajozva, de ne szivárogjon a kenőanyag!
15. Kéziszerszám használatakor viselj jóváhagyott biztonsági védőszemüveget! 16. Tartsd távol a kezed a vágóélektől! 17. Ne told, hanem húzd a csavarkulcs nyelét, így nagyobb erőt tudsz kifejteni! 18. Biztonságosan helyezkedj el, amikor a szerszámmal dolgozol! 19. A befogópofák fogai, a kések és a pengék legyenek élesek, hogy jobban tudj dolgozni! 20. Tartsd tisztán és szorosan felszerelve a szerszám mozgó részeit! 21. Gyakorolj egyenletes nyomást a befogópofákra és a vágógépekre; ne rázkódjon a szerszám! 22. Hosszú, kinyúló munkadarab távoli végét fogd satuba! 23. Puha vagy törékeny munkadarabok védelmére helyezz védőpárnákat a befogópofákba! 24. A satuhoz vagy a fogóhoz közel használd a szerszámot! 25. A munkadarabot elegendő nyomással tartsd a fogóban vagy a satuban! 26. A fogóban összeszorított munkadarabokat ne érje rezgés vagy ütés! 27. Ne javítsd a szerszámot hegesztéssel vagy kemény forrasztással, hanem selejtezd ki! 28. Óvd a szerszámot a túlzott felmelegedéstől! 29. Folyamatos munkához használj kényelmes markolatot vagy kesztyűt! 30. Kövesd a szerszámon és/vagy a csomagoláson feltüntetett használati utasítást! Összeállította: Pál András Fernandez, J.; Ware, B: Selecting healthy hand tools. = Occupational Hazards, 67. k. 7. sz. 2005. p. 35 39. Copeland, J.: Ergonomic aids for industrial workers. = Occupational Hazards 65. k. 12. sz. 2003. p. 27 31.
Röviden Teljes körű ellenőrzés: a folyamatellenőrző rendszerek új biztonsági követelményei A Honeywell Process Solutions vállalat (HPS) 1974-ben kezdte meg új, megosztott folyamatellenőrző rendszereinek (distributed control systems, DCS) gyártását és telepítését, és napjainkra a társaság e szakterületen vezető szerepet tölt be az egész világon. A régi DCS rendszerek támogatása mellett ma már a biztonságos, tűzfallal is felszerelt berendezések gyártására összpontosítanak. A piaci pozíciók erősödése A cég másik stratégiája, hogy megerősítse a helyzetét a vegyszerek piacán, nem sorvasztotta el a DCS rendszerekkel kapcsolatos tevékenységet. A stratégiák kombinációja az elmúlt évben kifizetődő volt a cég számára, termékeik eladása 17%-kal nőtt. A társaság nyugat-európai üzleteinek motorja a környezeti előírásoknak való megfelelés követelménye, a kelet-európai vállalatok a nyugati szabványoknak megfelelően kialakított ellenőrző rendszereket keresik, és gyorsan növekszik a közelkeleti régió forgalma is. A kereskedelmi tevékenység fejlődését segítették elő a HPS Oroszországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban, valamint Abu Dhabiban és Irakban megnyitott, a felhasználókat közvetlenül segítő helyi irodái. A helyi irodákon át a felhasználók közvetlenül a Honeywell Integrációs Központhoz fordulhatnak rendszereik bevizsgáltatása és tesztelése érdekében, ami a rendszerek jobb megismerését, rövidebb megtérülési időket és az útiköltségek csökkenését eredményezi. Egy keleteurópai felhasználó nyilatkozata szerint például a helyi iroda megnyitásával 300 000 USD-t takarítottak meg a szállodai és utazási költségeken. A Honeywell megtervezi, megépíti és telepíti a folyamatellenőrző rendszereket, majd ezt követően a szakembereinek 20%-a a telepítés helyszínén dolgozik tovább együtt a felhasználó szakembereivel, a projekt beindításának akadálytalan végrehajtása érdekében. A vállalatvezetés feladata, hogy kialakítson egy összetartó és együttműködő munkacsoportot, valamint kiegyenlítse és kezelje a két kultúra közötti különbségeket.
A legújabb fejlesztés A társaság legújabb fejlesztése az új Experion PKS Release 300 DCS rendszer, amelynek kisebb a helyigénye, mint a korábbi verzióké. Jellemzője a rendszer vezérlőelemei és a rendszer többi részével való kommunikációt biztosító ethernet kapcsolat között kialakított tűzfal, amelynek előnyei: az ellenőrző egység védelme az ethernet hálózaton át érkező rezgéstől és zajtól; a folyamatellenőrző rendszer biztonságtechnikai védelme. Az elektronikai újításokon túlmenően a rendszer kompatibilis a társaság tervező és irányító rendszereivel, segítve ezáltal a valós idejű információk rendelkezésre állását, a hatékony üzemvitelt és a befektetett eszközök hasznosulását. A Honeywell az USA-ban a szokatlan helyzetek kezelésére alakult konzorciummal együttműködve olyan megoldásokat fejlesztett ki, amelyekkel a vegyi üzemek leállási ideje csökkenthető. A rendszer segítségével a vészjelzéseket értékelik és rangsorolják. A beépített ellenőrző panelek segítségével maximalizálható a berendezés működőképes állapotának időtartama, és minimálisra csökkenthető az üzemzavarok száma. A berendezések biztonságosan leállíthatók, majd biztonságosan és ellenőrzött módon újraindíthatók. (European Chemical News, 82. k. 2149. sz. 2005. máj. 30. jún. 5. p. 23 24.) Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak. Szerkesztőség