T A R T A L O M 1. Dőlnek a dominók: megvan a Tischeria ekebladella tölgy aknázómoly feromonja! Molnár Béla, Dr. Szőcs Gábor - MTA ATK Növényvédelmi Intézet Wittko Francke - University of Hamburg 2. A fák, az ember és az opportunista gombák Szerencsés és fatális kimenetelű kölcsönhatások Dr. Vajna László - MTA ATK Növényvédelmi Intézet 3. A városi növényvédelmi károsítók közegészségügyi jelentősége Both Gyula - Prenor Kertészeti és Parképítő Kft 4. A közterületi növényvédelem kihívásai Zsigó György - Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 5. Új lehetőség a lakott területek gyomirtására Jáger Ferenc - Sumi Agro Hungary Kft. 6. Az Impatiens peronoszpórás megbetegedése Csejk Gyöngyvér, dr. Petróczy Marietta, dr. Palkovics László- Budapesti Corvinus Egyetem 7. Ökológiai szemléletű zöldfelület-gazdálkodás Európa nagyvárosaiban Dezsényi Péter - Deep Forest Kft. 8. Vízminőség-javítás biológiai módszerekkel a városi kistavakban Lévai Ferenc - Aranyponty Zrt. 9. Clark téri pihenőpark Green City a gyakorlatban Somorjai-Tamássy Zsolt Zöldebb Városokért Nonprofit Kft.
DŐLNEK A DOMINÓK: MEGVAN A TISCHERIA EKEBLADELLA TÖLGY AKNÁZÓMOLY FEROMONJA!* Molnár Béla 1, Szőcs Gábor 1, Wittko Francke 2 1 MTA ATK Növényvédelmi Intézet, Budapest 2 University of Hamburg, Institute of Organic Chemistry, Hamburg A rovarok kártétele Budapest zöld területein nemcsak növényvédelmi hanem városüzemeltetési probléma is. Az utcai sorfák állapota befolyásolja az érintett területen lakók életminőségét, és városképileg kiemelt körzetekben a turisztikai vonzerőt is. Az elmúlt időszakban hazánkban is rohamosan megnőtt az új, invazív kártevők száma, ugyanakkor több régóta itt élő, de problémát korábban nem okozó faj vált kártevővé. Ezek a kártevők váratlanul, robbanásszerűen felszaporodhatnak, és járványszerűen végigsöpörhetnek az országon. Minden kártevőnek más a biológiája: más a tápnövénykörük, a nemzedékszámuk, és a migrációs (terjedési) képességük. Ezért a különböző kártevőkre testreszabott előrejelzési / védekezési módszereket kell kidolgoznunk. Az időben történő észlelésük a kulcsa a sikeres (környezetbarát és költségkímélő!) védekezésnek. Az elmúlt években ezen a Fórumon számolhattunk be több kutatás-fejlesztési sikerünkről, így például a vadgesztenylevél-aknázómoly elleni stratégiáról (, MTA ATK NÖVI és NEBIH MGSZH NTI közös NKFP projekt). Legutóbbi sikerünket a lepényfa-gubacsszúnyog előrejelzésére kifejlesztett feromoncsapda (2009) és gyakorlati bevezetése (2010) jelentette. Most egy erdészek által jól ismert, csemetekertekben, faiskolákban, parkerdőkben és városi zöldterületeken fiatal és öreg tölgyállományokban egyaránt károsító aknázómoly faj, a Tischeria ekebladella feromonjának azonosításáról számolunk be. A nagyműszereket (bioszenzoros gázkromatográf, tömeg-spektrográf) és a kémiai szerkezetazonosítás terén nemzetközi együttműködést igénylő négy éves OTKA projekt sikerrel zárul: egy újabb kártevő előrejelzése valósulhat meg. A verseny azonban tovább tart: egyre több új kártevő okoz gondot, amelyek ellen még nincs hatékony védekezési módszer. Visszaszorításukra új K+F projekteket kellene indítani. Budapest zöld területeinek küllemét hosszú távú K+F projektek segítségével lehet csak fenntartani. Ehhez a pályázati kiírásokat folyamatosan követni kell, és pályázatíró team létrehozására is szükség lenne. * Az OTKA K72767 anyagi támogatásával.
A FÁK, AZ EMBER ÉS AZ OPPORTUNISTA GOMBÁK SZERENCSÉS ÉS FATÁLIS KIMENETELŰ KÖLCSÖNHATÁSOK Vajna László Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató- Fejlesztő Közhasznú, Nonprofit Kft. Budapest A szerző felteszi a kérdést: lehet-e eleget foglalkozni, írni, beszélni a fákról? Mivel ő 52 éve foglalkozik a fák betegségeivel, tapasztalatai alapján arra a következtetésre jut, hogy, amíg az emberi civilizáció létezik, addig az emberek számára örök témaként szolgálnak a fák. Az előadás megemlíti az örökéletű fákat, a famatuzsálemeket, mint a hosszú életűeket és a rövidéletű fákat. Részletesen foglalkozik a fák rövidéletűségének titkaival. Az ember és a fák kapcsolatának meghatározója maga az ember, mint az urbánus, mesterséges ökoszisztéma létesítője, megteremtője és szabályozója. E minőségében az ember a fákkal kapcsolatban tervez, döntéseket hoz, kivitelez, ápol, gondoz, véd. Olykor pedig hibázik, téved, gondatlan, mulaszt, sőt szándékosan kárt okoz. Az előadás az ember és a fák kapcsolatában a kiváló, csodálatosan szép példák mellett bemutatja a hibák, tévedések, gondatlanságok, mulasztások és a szándékos károkozás példáit. Ennek indoka egyebek mellett az, hogy az eddigi tartott számos előadás, megjelent írás, rádiónyilatkozat ellenére a hibák és bajok ismétlődnek, nem szűnnek.városi környezetben a fák különböző okokból eredően sérülnek. Különös veszélyben vannak a fiatal fák. Ezek sérülései gyakran a természetes védekezési reakció nyomán ugyan begyógyulnának, azonban a sebeken át a fák fertőződnek. Így kerülnek kapcsolatba a fák az opportunista gombákkal. A szerző többéves vizsgálatai során azonosította azokat a gombafajokat, amely sebfertőzők és opportunista kórokozók. E kórokozók pl. Valsa, Diaporthe, Botryosphaeria, Fusarium és Schizophyllum fajok gátolják a sebek, sérülések begyógyulását, és gyakran részleges vagy teljes fapusztulást okoznak. Ugyanakkor, ugyanezek a gombák mint kiderült opportunista kórokozói az embernek és egyes állatfajoknak is. Így ok-okozati láncként a fákat ültető ember tevékenysége nyomán a fák kapcsolatba kerülnek az opportunista gombákkal, amelyek a beteg pusztuló fákon szaporodván az ember és állatok számára fertőző ágensként jelennek meg. Spóráik, konídiumaik különböző utakon, különböző közvetítésekkel fertőzhetik az embert, állatokat. A világ különböző országaiból egyre több humán-klinikai közlemény, esettanulmány jelenik meg gombák okozta enyhébb, súlyosabb vagy végzetes kimenetelű humán-mikózisokról, amelyeket Schizophyllum, Fusarium, Diaporthe, Botryosphaeria, Valsa és más fajok okoznak. A fákat, embert és állatokat egyaránt megbetegítő gombák opportunisták, fakultatív kórokozók: olyan szervezeteket képesek megbetegíteni, akár pusztulásukat is okozni, amelyek természetes védekezési mechanizmusa nem- vagy nem kellő módon működik. Az ember vonatkozásában a fertőzések többnyire olyan személyeknél következnek be, amelyek szervezete legyengült, alultáplált. Veszélyeztetettséget, prediszpozíciót okozhat továbbá a cukorbetegség, daganatos betegségek, kemoterápia, szervátültetés kapcsán történt kezelések, drogfogyasztás és más tényezők is. A problémák, bajok elleni védekezés egyszerű és nem költséges, ezek: a városi környezetben a fákkal kapcsolatban a gondos, szakszerű tervezés, a fásítás, faültetés szakszerű kivitelezése, a fák mechanikus eszközökkel történő védelme, a folyamatos faápolás, sebkezelés, a sérült, beteg, elpusztult fák gyors eltávolítása és megsemmisítése. A védekezés hatékonyságának meghatározója: a megbízó intézmény, a tervezők, a kivitelezők és a fenntartók munkájának elvárható gondossággal és felelősséggel történő végzése.
A VÁROSI NÖVÉNYVÉDELMI KÁROSÍTÓK KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELENTŐSÉGE Prenor Kertészeti és Parképítő Kft., Szombathely Both Gyula A WHO egyre többet foglalkozik a városi kártevőkkel /Urban pests/. A WHO csak a közvetlen közelünkben régóta élő kártevőket említi, de egyre több kártevőt sorolnak már világszerte ide. A növényvédelmi kártevők, kórokozók, gyomok, amelyek lakott területeken közegészségügyi gondokat okoznak még nem kerültek a figyelem középpontjába. A határok megszűnésével a veszélyes kártevők behurcolásának nincsenek akadályai. Sok növényvédelmi kártevő táplálék-, telelőhely, menedékhely keresés során válik közegészségügyi kártevővé. A szántóföldről inváziószerűen a városokban megjelenő kártevők a kertekben, parkokban, sportpályákban okozott károk mellet terjesztik az élősködőket, gyom magvakat. A növényvédelmi kártevőket az alábbi csoportokba soroltam: Behurcolt kártevők pl. citruscincér (Anoplophora chinensis) Inváziós rovarok, csigák pl. harlekinkatica (Harmonia axyridis) Betelepülő rovarok pl. nyugati levéllábú poloska (Leptoglossus occidentalis) Gombák pl. Cladosporium sp. Betelepülő állatok pl. vetési varjú (Corvus frugilegus) Átvonuló állatok pl. európai sün (Erinaceus europaeus) Inváziós gyomok pl. mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) A betelepülő és átvonuló állatok nagy része a kullancsok vektora. A kullancs irtása évek óta tilos Magyarországon, az általuk okozott megbetegedések száma a duplájára emelkedett. Az élőhelyünk, egészségünk megvédésére a jogszabályok betartása mellett minden lehetőséget alkalmazni kell. A közterületeken engedélyezett növényvédő szerek nem használhatók a közegészségügyi kártevők ellen, még ha a hatóanyaguk azonos is, és a lakásokba betelepülő növényvédelmi kártevők a lakásban nem írthatók növényvédő szerrel, de a lakásban használható irtószer nem használható növényvédelmi kártevő ellen.
A KÖZTERÜLETI NÖVÉNYVÉDELEM KIHÍVÁSAI Zsigó György Magyar Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara Kettős feladatnak kell megfelelnie a közterületen dolgozó szakembernek. Egyrészt meg kell védenie a növényeket a károsítók támadásától. A különböző fajokból álló, eltérő fejlettségű és érzékenységű növények védelme speciális tudást és komoly szervezést igényel. Másrészt meg kell felelnie annak a lakossági elvárásnak, mely allergiát okozó pollenektől, undort keltő rovaroktól és beteg növényi részektől mentes lakóhelyi környezetet szeretne. Gyakran kell védekezni például olyan kártevők ellen, melyek a növények életében nem okoznak különösebb gondot, de jelenlétük, váladékuk zavarja a lakosokat. Mit vállalhat magára felelősséggel a növényvédős szakember? Remélem, hogy a fővárosban szerzett tapasztalataim átadásával segítek a válaszadásban. Több tényező nehezíti a munkánkat. A romló gazdasági környezet hatott a parkfenntartási kiadásokra is. Szűkös növényvédő szerkínálatból választhatunk. További nehézséget okoznak az engedélyokiratok előírásai és az egy éves időtartamú vállalkozói szerződések, melyekkel nem lehet hosszú távon eredményesen dolgozni. Hátráltató tényező az is, hogy az EU túlzottan vegyszerellenes közegében kell dolgoznunk. A közterületi növények és a lakosság szempontjából legtöbb gondot okozó károsítók a következők: Levéltetvek, pókhálós molyok (pl. Hyponomeuta padi, H. evonymella), vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella), platán-csipkéspoloska (Corythuca ciliata), amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa), vándorpoloska (Nezara viridula), platánbodobács (Arocatus longiceps), hársbodobács (Oxycarenus lavaterae), lisztharmat fajok (Erysiphe flexuosa, Erysiphe platani, Podosphaera leucotrich stb.), aranka fajok (Cuscuta spp.), parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) stb. Kamaránk továbbra segítséget kíván nyújtani a közterületen dolgozó kertészeknek. Az aktuális károsítókra figyelmeztető növényvédelmi felhívásainkat térítésmentesen postázunk az érdeklődőknek. A korábbi leveleink megtekinthetőek a www.magyarnovenyorvos.hu, illetve a www.zsigogyorgy.hu honlapokon.
Sumi Agro Hungary Kft., Budapest ÚJ LEHETŐSÉG A LAKOTT TERÜLETEK GYOMIRTÁSÁRA Jáger Ferenc, Szabó Roland Hol, hogyan és miért gyom irtunk, kiemelt tekintettel az allergén parlagfű ellen ma Magyarországon? Hol? Kertekben, udvarokban, parkokban, sétányokon, gyepeken, kegyeleti helyeken, bokrok-fák alján, járda- és útszegélyeken, ösvényeken, falak és különböző műtárgyak tövében, villamosvágányokon, térkővel burkolt területeken, ipartelepeken. Hogyan? Mechanikailag: kézzel tépjük, ollóval vágjuk, késsel, szúró eszközzel böködjük, tologatós, vagy önjáró géppel nyírjuk, kézzel vagy motoros géppel kaszáljuk. Vegyszeresen: elvileg néhány szabadforgalmú gyep gyomirtó szerrel és a totális hatású glifozát hatóanyaggal permetezhetünk. Miért használunk gyomirtó szert? Mert idő- és költségtakarékos, nagy a biológiai hatékonysága, jól alkalmazható és kihasználható a szelektálás igénye. Nagy a területteljesítménye. Speciális problémák esetén sokszor az egyedüli megoldás lehet. Számos esetben célzottan, rugalmasan és jól időzíthetően alkalmazható. Melyik gyomirtó szert használjuk? Az engedélyezett kémiai lehetőségek nem mindegyike alkalmas minden fenti kritérium egyidejű kielégítésére, kivéve az előadás tárgyát képező újdonság, melynek ismérvei az alábbiak: - kontakt, gyors, perzselő hatású; - tartamhatással nem rendelkezik, hormonhatású anyagot nem tartalmaz; - a magról kelő kétszikű gyomnövényeket, köztük a parlagfüvet is gyorsan és hatékonyan irtja; - a fűfélékre szelektív, véletlen elsodródás esetén sem károsítja maradandóan a dísznövényeket, bokrokat, fákat; - igen kedvező a környezet-toxikológiája, szabadforgalmú készítmény. Új gyomirtó szerünk engedélyezett és csak a piacára vár! Ez a Fórum alkalom arra, hogy beszéljünk róla és felmérjük az Önök igényeit! Termékünk kedvező fogadtatás esetén a gyomproblémák felszámolásában akár már 2013-tól is a segítségükre lehet. Minden Önökön múlik!
AZ IMPATIENS PERONOSZPÓRÁS MEGBETEGEDÉSE Csejk Gyöngyvér, Petróczy Marietta és Palkovics László Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék Az Impatiens walleriana és az Impatiens New Guinea hibridek Magyarországon is igen kedvelt és széles körben elterjedt dísznövények. Nagy mennyiségű szaporítóanyag érkezik Magyarországra Nyugat- Európából, főleg Németországból és Hollandiából. 2011 tavaszán egy kecskeméti üvegházban szokatlan, peronoszpórára emlékeztető tünetekre figyeltek fel Impatiens walleriana különböző hibridjein és fajtáin. A következő hónapokban az ország több részéről jelentős károkról számoltak be a termesztők. Az Impatiens fajok esetében az irodalmi adatok alapján a Plasmopara constantinescui és a Plasmopara obducens okozhat peronoszpórát, a két faj azonban az okozott tünetek és a sporangiumtartók alapján egyértelműen elkülöníthető. A kórokozó morfológiai és molekuláris vizsgálata után megállapítottuk, hogy a vízifukszia peronoszpóráját a Plasmopara obducens okozta, amely egyre több országban okoz súlyos megbetegedést Európa szerte. A levelek színi oldala sárgult, a fonákon pedig megjelent a fehér, bársonyos, egybefüggő sporangiumtartó gyep. A növények növekedésben visszamaradtak, virágot nem hoztak, az első tünetek megjelenését követő 2-4 héten belül pedig teljesen elpusztultak. A sporangiumtartók hialinok, monopodiálisak, a sporangiumtartó nyél egyenes, rajta 4-7 elágazás figyelhető meg, melyek derékszöget zárnak be a tengellyel. Az elágazások végén három szterigma látható. Az ovális sporangiumok indirekt módon fejlődnek tovább. A szekvencia meghatározás után megállapítottuk, hogy a közel 800 bp hosszúságú PCR termék közel 100%-os homológiát mutat a Plasmopara obducens kórokozóval. A nukleotid sorrendet összehasonítottuk az NCBI adatbázisban található izolátumokkal, a legnagyobb homológiát (99,72%) az Egyesült Királyságból származó AY587558 és a Szerbiából származó HQ246451 hivatkozási számú izolátummal mutatta. A nukleotid sorrendet mi is feltöltöttük az adatbázisba, ahol a szekvencia a HE577169 hivatkozási számon érhető el, amely az első szekvencia adat Magyarországról a Plasmopara obducens kórokozó kapcsán.
ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETŰ ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS EURÓPA NAGYVÁROSAIBAN Dezsényi Péter Deep Forest Kft., Budapest A XXI. század első évtizedének nemzedékei olyan kihívásokkal szembesülnek, amelyekkel az emberiség története folyamán először találkozik: klímaváltozás, túlnépesedés, túlfogyasztás, az ökológiai rendszerek változása, a globális gazdaság átalakulása. Az élet minden területén, így a városépítészetben is teret nyernek a fenntartható fejlődés új vívmányai, technológiái. Nincs ez másként a környezetépítészetben és a zöldfelület-gazdálkodásban sem. A még mindig uralkodó szakmai trendek mellett, amelyek design központú, magas költségvetésű, és méginkább magas fenntartási igényű intenzív zöldfelületeket szülnek, megszületett az igény a környezettudatos, extenzív, funkcióközpontú zöldfelület-gazdálkodásra. Előtérbe kerülnek olyan fogalmak, mint a biodiverzitás, a városi ökológiai élőhelyek teremtése, lokálisőshonos fajok használata, földegyenleg, a helyi közösségek bevonása, meglévő műtárgyak és eszközök felújítása és újrahasznosítása. A klímaváltozás önmagában is nagy kihívás elé állítja a világ metropoliszait. A városépítészet pedig egyre inkább a zöld technológiák felé fordul, hogy megoldást találjon: zöldtetők, zöldfalak, zöld csapadékelvezetési rendszerek és számos olyan modern formája bontakozik ki a kertépítészetnek, amely átalakítja az élhető városi környezetről bennünk élő képet. Az előadás magyarországi, európai, sőt Európán kívüli példákkal mutatja be ezt az új trendet, amely egyre nagyobb léptekkel alakítja át a zöldfelület-gazdálkodás céljait és eszközeit.
VÍZMINŐSÉG-JAVÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL A VÁROSI KISTAVAKBAN Aranyponty Zrt, Százhalombatta Lévai Ferenc A FŐKERT által kiírt pályázat előzménye, hogy a különböző iszaplebontó kultúrákkal próbálkozó víztisztítási technológiák nem vezettek eredményre. Két funkcionálisan megfelelő javaslattal éltünk: 1. A városi kistavak elsődleges funkciója a dísztó, ahol a víz, a növényzet, a látható állatállomány harmonikus együttélése a városi embereknek, gyerekeknek rendkívül fontos. 2. Fizikailag tiszta, szagmentes víz, a tápanyagok, a foszfor és a nitrogén megkötése. Célunk az volt, hogy a kiültetendő vízinövények darabszámát, a folyamatos vízminőség-figyelő monitoringot, illetve a kitelepítendő halak faját, darabszámát meghatározva olyan önfenntartó rendszert alakítsunk ki, amely garantálja a jó vízminőséget és az attraktív, vonzó látványt. A betelepítések megtörténtek, nagyméretű, konténeres növényanyaggal töltöttük fel kistavakat (Várárok, Városliget, Margitsziget). A Feneketlen-tó nem igényelt növénytelepítést, ott a vízminőség figyelemmel kísérése volt a feladat. A növénytelepítés kezdeti időszaka látványosan indult. A növényzet a vártnak megfelelően fejlődött, hamarosan vízitök és többszínű tavirózsa telepeket lehetett látni. A felmerült problémák kezelésére két módszert alkalmaztunk: 1. Kacsák befogása és áttelepítése. 2. Új, nagy tömegű, nagy szaporodó képességű vízinövények telepítése. A jövő: A nehézségek ellenére látszik, hogy nem a kemikális, hanem a baktériumos kezelés a jövő. Koncepciónk, a komplex hasznosítás jó eredményt hozott. A kihelyezett növényzet zavartalanul fejlődhet, a két tó betöltheti azt a funkciót, amire építették, vízi ékkövei lehetnek gyönyörű fővárosunknak.
CLARK TÉRI PIHENŐPARK: GREEN CITY A GYAKORLATBAN Gólya Szilvia, Somorjai-Tamássy Zsolt Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. 2012-ben is folytatódott a Svéd Nagykövetség, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség és a svéd vállalatok által indított 'Green Sweden' elnevezésű programsorozat, melyben a résztvevők célja, hogy széles körben hívják föl a figyelmet a zöld gondolkodásmód és a zöld megoldások fontosságára és megvalósítására. A 2012-es program a tavalyihoz hasonlóan szintén egy budapesti terület megújítását célozta meg: az I. kerületi Clark Ádám tértől keletre elhelyezkedő terület ökológiai szemléleten alapuló átalakítására került sor. A folyamatban a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. mint szakmai tanácsadó a környezeti fenntarthatósági elvek tervbe, s ezeken keresztül az elkészült projektbe integrálásáért, valamint a terv minősítéséért és akkreditálásáért volt felelős. A kivitelezést a végezte. A tervezési és kivitelezési folyamat végigkövetése számos tanulsággal szolgált arról, mennyire nyitott és felkészült a szakma a zöld fenntarthatósági elvek gyakorlatban való alkalmazására. Általánosságban elmondható, hogy a fenntartható csapadék- és talajkezelés kérdéskörét nem értelmezzük elég széles körben: a vízháztartás javítására (elsősorban a csapadékvíz öntisztulásának s újrahasználatának elősegítésére), s a megfelelő szerkezetű és tápanyag-összetételű talajok létrehozására megfelelő ismeretek hiányában nem alkalmazunk innovatív, fenntartható, kézenfekvő, integrált megoldásokat. Hasonló módon nem alkalmazunk egyedi, az adott projektben az adott növényzet igényeinek megfelelő talajjavítási módokat. A növényi rendszerek témakörében szintén szűken értelmezett fogalom az ökorelevancia, biodinamika és biodiverzitás, tervezési irányelvként való alkalmazásuk nem elterjedt, metodikája nem ismert, a tervezői lehetőségek külső körülmények (pl. termesztői kínálat) miatt korlátozottak. Örömmel tapasztaltuk a humán-társadalmi kérdésekkel szembeni érzékenységet, valamint a fenntartható, takarékos anyaghasználatra tett kísérleteket.