A háztartások fűtési energiafelhasználásának problematikája és modellezése egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mintaterületen

Hasonló dokumentumok
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A FÖLDGÁZ ÉS A TŰZIFA HARCA A MAGYAR VIDÉK ÉLETÉBEN. Csuvár Ádám doktorandusz Kaposvári Egyetem Regionális Tudományok és Statisztika Tanszék

Épületenergetikai megoldások a háztartások energiaigényének mérséklésére

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a évre vonatkozóan

A megújuló energiahordozók szerepe

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Tervezzük együtt a jövőt!

A fenntartható energetika kérdései

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

Jelentés Szakreferensi Tevékenységről

AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása

Takács Tibor épületgépész

Trendek és tendenciák a megújuló energia iparágban

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Módszertan és eredmények. Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes

Magyarország Energia Jövőképe

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Jelentés Szakreferensi Tevékenységről

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Jelentés Szakreferensi Tevékenységről

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Jelentés Szakreferensi Tevékenységről

Jelentés Szakreferensi Tevékenységről

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Jelentés Szakreferensi Tevékenységről

Jelentés Szakreferensi Tevékenységről

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Klímapolitika Magyarországon

Jelentés Szakreferensi Tevékenységről

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

energetikai fejlesztései

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Medgyasszay Péter PhD

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Vasúti Erősáramú konferencia Siófok Horváth László

Jelentés Szakreferensi Tevékenységről

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

AZ ÉPÜLETENERGETIKAI KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSA- MENNYIRE KÖZEL A NULLA?

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

NCST és a NAPENERGIA

V-Educa információs nap Pécs,

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

Megújuló energia: mit, miért, mennyibıl? Varró László Stratégia Fejlesztés Igazgató MOL Csoport 2010 Március 10

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

Energiatudatosság a társadalom peremén

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN )

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász

Martfű általános bemutatása

A fenntarthatóság sajátosságai

Átírás:

A háztartások fűtési energiafelhasználásának problematikája és modellezése egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mintaterületen Fábry Katalin Földrajz BSc, Regionális elemző szakirány Péteri Viktória Geográfus MSc, Táj- és környezetkutató szakirány Témavezetők: Dr. Munkácsy Béla, Horváth Gábor Balázs 2019. 04. 08.

Bővülő épületállomány, növekvő lakásméretek DE: természetes fogyás Növekvő energiahasználat Csökken az egy háztartásban élők száma + nő az egyszemélyes háztartások száma Életminőség alacsony jövedelem ~ alacsony E-hatékonyság lakásszegénységi csapda : megfizethetőség, lakásminőség, energiahatékonyság, területi, jogi kiszolgáltatottság Lokális és globális klímára való hatás! Emberi, műszaki tényezők takarékosság, hatékonyság növelése Eurostat: É-Mo. régió - 1 lakosra jutó szobák száma 2009-2013 2014-2017 2018 1,1 1,2 1,6

Fűtési energiafelhasználás problémái Dekarbonizációs irányelvek Légszennyezés Energiaszegénység

Dekarbonizációs irányelvek Globális éghajlatváltozás Klímapolitikai válaszok EP (2014): 2030-ra 40% EP (2018): 2030-as célkitűzések Energiahatékonyság +32,5% Megújulók részaránya +32% Hazai: NÉS-2 (2018-2030) Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Épületenergetikai Stratégia KSH (2016): háztartások CO 2 - kibocsátása 36,6% anyagi források hiánya? hőszigetelés? rossz fogyasztói magatartás?

Légszennyezés Szemétégetés következményei szag + egészségügyi kockázatok Önigazolás: ha mások is, ők is! Nincs pénz rendes fűtőanyagra Inverziós légréteg kialakulása jellemző

Mi az az energiaszegénység?

Energy Poverty Vs Fuel Poverty Bouzarovski (2012): nem tudják fizetni a számlákat és közben fenntartani a kényelmes életszínvonalat Bouzarovski (2014): hiányzik a szociálisan és anyagilag szükséges energiaszolgáltatási szint Tinomics (2014): nem tudja oly mértékben felfűteni a lakást, hogy elérje a hőkomfortot

Mi határozza meg az energiaszegénységet? Tirado-Herrero - Ürge-Vorsatz (2014): épületek alacsony energiahatékonysága energiahordozók ára háztartási jövedelem + energiakiadások aránya rossz fogyasztói attitűd

Energiaszegénységi index? GR: Energy Poverty Ratio = E mennyiség * E ára / jövedelem UK: E-kiadások / nemzeti mediánjövedelem Habitat for Humanity: (bevétel - E-kiadások) / nemzeti mediánjövedelem * 100 <60%? EEPI: háztartási + közlekedési energiaigény E-szegénységet csökkentő intézkedések rangsorában

EEPI 2019. január Magyarország szegénységi bizonyítványa

EDEPI

Magyarország energiaszegénysége a rossz hatékonyságú épületek helyzete történelmi okokra és a támogatási rendszerek hiányosságaira vezethető vissza (Fellegi D. Fülöp O. 2012) 4,4 millió lakóingatlan 80%-a nem rendelkezik megfelelő műszaki és energetikai tényezőkkel (Habitat for Humanity 2018) energiaforrások árait mesterségesen tartották alacsony szinten rezsicsökkentés? energiafelhasználás indokolatlan növekedését eredményezheti (Fellegi D. 2010) fogyasztói magatartás

A mintaterület bemutatása Bükk Térségi LEADER Egyesület települései és további falvak 24 település háztartásainak 10-10%-át kérdeztük 2016-2018 között 1220 háztartás fűtési energiaigényének felmérése Elöregedő társadalom, népesség elvándorlása csökkenő népességszám Energiaszegénységről: felmért háztartások 43,7%-a nem rendelkezett semmilyen szigeteléssel háztartások negyede nem tudja elérni a számukra megfelelő hőmérsékletet 1 C-kal magasabb hőigény akár 5-6%-os többletköltség a bevételek 14,7%-át költik a fűtési számlák kiegyenlítésére Fa + fosszilis tüzelőanyagok alkalmazása

(Long-range Energy Alternatives Planning System) hosszú távú modellező program Miért van szükség hosszú távú modellezésre? Stockholmi Környezetvédelmi Intézet városok, országok, régiók szintjén cél: energiatervezés helyben elérhető megújuló energiaforrások decentralizált energetikai rendszer fogyasztáscsökkentés a kutatás tárgya: háztartások belső terének felfűtése nem számoltunk pl.: a HMV-vel első módszertan 1. BAU ~ Business As Usual 2. Biomasszán alapuló 3. Biomasszát minimalizáló Forgatókönyvek második módszertan 1. BAU 2. RES ~ Renewable Energy Sources (minden eddigi megújuló)

A modellezés első módszertana - bemeneti adatok KSH Népességszám trend számítása 2050-ig Kérdőív adatai Egy háztartásban életvitelszerűen élők száma ebből átlag számolása háztartások számának változása trend felvétele Ténylegesen fűtött terület nagysága Fűtési energiahordozók típusai Mintaháztartások számítása

A tüzelőanyagokkal történő számítás módszertana a kérdőívek alapján - tüzelőanyag típusa egységesen kwh!!! 1. magas nedvességtartalmú fa erdei m 3 -be való átszámítás (1 erdei m 3 = 1m x 1m x 1,7m) erdei m 3 * fa sűrűsége * fűtőérték nedvességtartalom - fűtőérték kapcsolata frissen vágott fa csak: 2 kwh/kg 2. száraz fa - minimum 1 év száradás 4 kwh/kg-ra nő a fűtőérték - kevesebb korom és füst légszennyezés mérséklése - megfelelő fogyasztói attitűd feltételezése 3. lignit mázsáról kilogrammra váltás 2,43 kwh/kg-mal felszorzás oka: ez a lignit fűtőértéke

4. villany alapú fűtés - Milyen eszközöket értünk ezalatt? Fűtőpanel, hősugárzó, stb. - Kérdéses a fenntartható jellege ha fosszilis erőművel termelik az áramot - Nehézség a számításnál (régi és új kérdőív) RÉGI: - éves villanyszámla adat MEKH adatbázis országos átlag a háztartások végső energiafelhasználása 3,74% ÚJ: - Hány napot üzemel egy évben? - Hány órát megy egy nap? - átlagosan 1,15 kw kapacitású eszközök 5. hőszivattyú alapú fűtés - COP érték átlagosan: 3,5 Mit jelent? - szükséges adat: hány m 2 -t fűt az eszközzel

6. geotermia - Pannergy negyedéves/éves jelentése - Miskolc 2016: ~ 200 GWh/év hőtermelés Miskolc bizonyos részeit látja el hővel - jövőbeli értékek meghatározása a földrajzi közelség jelentősége - hőveszteség (0,1-1 C/km) - technológia fejlődése

Az első módszertan eredményei - BAU

Az első módszertan eredményei - Biomasszán alapuló

Az első módszertan eredményei - Biomasszát minimalizáló

Második számítás - azonosságok és eltérések az első verzióhoz képest Azonosságok: - adatforrások kérdőív, KSH, stb. Eltérések: - a vizsgálat tárgya a fűtött m 2 eddig a háztartások voltak - más struktúra a LEAP-ben részletesebb, pontosított más eredmény: régebbi: 153 GWh a 24 településre új verzió: 332 GWh a 24 településre kérdés: Mi is az oka pontosan? (a módszertan változásán túl)

A második módszertan eredményei - a BAU forgatókönyv (Energy Demand Final Units)

A második módszertan eredményei - a Megújuló forgatókönyv (Energy Demand Final Units)

Észrevétel az első módszerhez képest Energy Demand Final Units - az az energiamennyiség, amit még a mérőóra mér - itt még nem érvényesülnek a berendezésekhez tartozó hatásfokok Useful Energy Demand - az az energiamennyiség, ami ténylegesen felfűti a belső teret - a berendezések hatásfokával korrigálódik a fűtési energia Megtermelt áram Energetikai rendszer Mérőeszköz (Energy Demand Final Units) Berendezés hatásfoka Tényleges fűtési energia (Useful Energy Demand) Ipar Háztartások

Összefoglaló gondolatok Az energiaszegénység: - többféle energiaszegénység - jövedelmi helyzet regionális és országos szinten - cél: fogyasztáscsökkentés emberi és műszaki tényezők Modellezés tapasztalatai: - átlagokkal számítás ugyan torzabb kép, de fontos a modellezés ld. döntéstámogatás, energetikai átmenet támogatása - 2 különböző módszer más-más eredmények...vajon melyik a jó érték? - új észrevétel a 2. módszertan esetében Energy Demand Final Units és a Useful Energy Demand megkülönböztetése

A TDK-val kapcsolatos tapasztalatok - kutatásban való részvétel, tapasztalat, a kutatás folyamatának elsajátítása - a tudományos életben való részvétel, prezentációk készítése, előadásmód fejlesztése - új lehetőségek tudományos publikációt írni a tanulmányból - időigényes munka, de megéri!!! - felemelő érzés, önbizalomnövelő, a CV-ben is jól mutat